Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-21 / 299. szám

Jegyzet Pontosabban Dicséretes kezdeménye­zés a honismeret ápolásá­ra a váci járási KISZ-bi- zottság és a járási-városi könyvtár rejtvénypályázata, mely a közvetlen lakóhely­hez kapcsolódó írók, köl­tők munkásságáról kér vá­laszt. A helyes megfejtés határideje december 3-án lejárt, így szabadon szól­hatunk hozzá az első for­duló vízszintes 1. talányos kérdéséhez. „A Thököly- szabadságharc idején a ku­ruc táborok kedvelt kato­naköltője; 1603-ban Vácott született (zárt betűk: B, R.y. A rejtvényszerkesztők Beniczky Péterre gondol­tak, azonban ő nem lehe­tett a Thököly-szabadság- harc idején a kuruc tábo­rok kedvelt katonaköltője, tekintve, hogy 1664-ben meghalt, amikor Thököly még csak 7 esztendős, sza­badságharca jóval később kezdődött. A rejtvényszer­kesztőknek viszont nem le­het rovásukra írni, hogy születési idejét 1603-ra, he­lyét pedig Vácra teszik. Így olvasható minden irodalom- történeti műben vagy Vác monográfiáiban. Egy év­százados téves megállapí­tás, melyet annak idején Karcsú Arzén átvett Nagy Ivántól. Kutatásunk eredménye­ként megállapíthattuk, hogy Beniczky Péter nem született Vácott, s nem 1603-ban. Ismerjük testvér­bátyja születési idejét, mely bizonyítnatóan 1605-ben volt, így csak azt követően 1606—/-re tehető hősünk világrajövetele. Az sem Vácott történt, mert szülei akkor még Micsinyén lak­tak. Városunkba csak 1614- ben került édesapja, Be­niczky Ferenc, a vár főka­pitányának. Családjával itt élt 1619-ig, tehát Péter gyerekkorát ebben a vá­rosban töltötte. Első fenn­maradt verse is itt keletke­zett, 13 éves korában, me­lyet 1619-ben egy görög­latin szótár fedőlapjának belső oldalára írt. A négysoros vers elkese­redett hangulatáról árul­kodik. Oka lehetett atyjá­nak a pozsonyi országgyű­lésen történt megszégyení tése, a rendek kemény vi selkedését támadva a ki­rálytól a váci főkapitány­ságról történő elmozdítá­sát kérik. Atyja nem várja meg ezt, önként távozik Vácról. Ekkor írja az ifjú bánatos hangú versét, utá­nozva eszményképe, Balas si Bálint istenes költésze­tét. „Az én bánátimban vi gasztalj még Istemen / Ne haggy így elesnem remény­telenségben J ígéreted sze rint vedd be könyörgésem / Kegyelmességedrül ne haggy esnem kétségben.” Egyetlen kis notesz ala­kú verseskötetének — éle­te egész termésének — megjelentetését végrende­letében kéri, amely még halála évében elhagyta a sajtót. Ismét nem a rejt­vénykészítők hibája, hogy a vízszintes 14. sor vála­szában egy betű megcse­rélődött. Az 1664-ben, Nagyszombatban megje­lent első kiadás címében még „Magyar rithmus” ol­vasható, s csak idők múl­tán lett a második szóból ritmus. Ennyit kötelesek voltunk közölni kutatásunk ered­ményeként. A rejtvénymeg­fejtők bizonyosan hibátla­nul kitalálták a költő ne­vét, ha nem is a kuruc köl­tészet művelői között akad­tak rá. A rejtvényszerkesz­tőknek érdemeiből sem­mit nem von le tévedésük, helyes megfejtésnek tekint­hetik Beniczky Péter ne­vét. Jakus Lajos la A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI E'$ VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 299. SZÁM 1932. DECEMBER 21., KEDD Cházár András fiai, lányai Segít a város és a szövetség Mikó Gyulát, a Hallássérül­tek Országos Szövetsége váci csoportjának titkárát arról kérdeztük, hogy mit tesz a vá­ci csoport azokért, akiknek vagy már a születésük pillana­tában, vagy később együk igen fontos érzékszervük, a hallá­súik, megikárosodott? Ötszázan A Hallássérültek Országos Szövetségének megyei csoport­jai ezeknek pedig körzeti cso­portjai vannak. A szövetség nyitott szervezet, ugyanis tag­jai nem csupán a rosszul hal­lók, illetve siketek, hanem mindazon magyar állampolgá­rok lehetnek, akik valamilyen formában tenni akarnak tár­saikért. Évi negyven forint tagsági díjat kell fizetni, ez magában foglalja a szövetség lapjának előfizetését is. A lap hasznos tájékoztatót ad a tagoknak a szervezet működéséről, tevé­kenységéről. A váci csoport 25 esztende­je tevékenykedik. A megyében ez a legnagyobb körzeti szer­vezet, hiszen Pest megye egész északi részét felöleli, a taglét­szám pedig megközelíti az 500-at. Mikó Gyula 20 éve tölti be a titkári tisztséget. Megvá­lasztásakor mindössze 12-en voltak. A két és fél évtized ered­ményei azonban nem a meg­sokszorozódott létszámmal mérhetők, hanem inkább azok­kal a színvonalas rendezvé­nyekkel, programokkal, melyek segítették a hallássérültek tár­sadalmi beilleszkedését, a hal­ló és nem halló ember közötti kommunikáció megteremtésé­nek lehetőségét. Sajátos programjaik vannak ugyanis, amelyek révén a kö­zösség tagjait mind szorosabb szálak fűzik egymáshoz. Meg­tanítják őket a szájmozgás sze­rint való olvasásra, a hal1 óké­szülék használatára, tehát se­gítik a szó megértését. A váci csoport tagjai a moz­gássérültek éoiiletében kaptak otthont. Itt gyűlnek össze he­tenként egyszer, hétfőn este se. Egy gond még talán so­káig napirenden lesz. önálló helyiség kellene. Az életforma A titkár arra gondol, hogy a különböző zajártalmaknak kitett munkahelyeken dolgo­zóknak már a halláscsökkenés első fázisában segítséget ad hassanak. Meg kellene őket tanítani arra, hogy a hallásuk további romlása után is tudja­nak embertársaikkal érintkez­ni. Fel kellene készíteni őket az új életformára. Sajnos egy­előre erre nem sok remény van, hiszen az anyagi lehetőségek egyre korlátozottabbak. Bár be szélgetés alkalmával nincs je­len, szinte állandóan szóba ke­rül Segesvári Ferenc neve, Mint nyugdíjas gyógypedagó­gus — a csoport ügyintézője ként — fáradtságot nem ismer­ve tevékenykedik. Áldozatos munkájának is köszönhető, hogy a váci csoport ilyen szép létszámmal büszkélkedhet, ö az, aki, ha segíteni kell, min­dig készen áll. Szervez, intézi a csoport ügyeit, nem csupán egy bizo­nyos munkaidőben és helyen, hanem otthon is, bármikor. Az ő ajtaja mindig nyitva van azok előtt, akik az ügy érde­kében akarnak dolgozni, akik­nek szükségük van a segítség­re. Dóra Zoltán A keverés folyamatos Beton az építkezésekhez A Pest megyei Állami Építőipari Vállalat váci betonkeve­rő üzeme látja el alapanyaggal a megye északi térségének épít­kezéseit. A folyamatos keverést és a tehergépkocsik töltését egy óránként hatvan köbméter teljesítményű, ÉTI automata keverőgép végzi. Hancsovszki János felvétele Gödi előadások Fóliás primőrök a kertben A Dunakanyar kertbarát­kor tagjainak tartott előadást Fóliás primőrök a házikertben címmel december 20-án dr. Szabó István, a budapesti Ker­tészeti Egyetem adjunktusa. Január 3-án a gyümölcsfák kezeléséről, termőre fordulásá­ról beszél dr. Farkas Károly ugyancsak egyetemi docens, majd 17-én a termőgyümölcsök ápolásáról tájékoztatja az ér­deklődőket dr. Farkas Károly. A hónap utolsó napján a sző­lőgondozásról szól Máté Sán­dor, a Kertészeti Egyetem ta­nársegédje. Fillérekbe kerül A tömegsport és a tömegek Madách Galéria Schaár irzsébet-kiállítás Schaár Erzsébet Munkácsy- díjas szobrászművész emlékki­állítása tekinthető meg a Mű­velődési Központ földszinti ki­állító termében. Az 1975-ben, pályája csúcsán elhunyt mű­vész többnyire portrékat és kisplasztikákat mintázott. A modern magyar szobrászat egyik legjelentősebb mestere, akinek portréi pszichikai érzé­kenységről vallanak, fegyelme­zett plasztikai rend jellemzi őket. Legkésőbbi művei: A. Giacometti alkotásaival rokon­szellemű kisplasztikák, vala­mint a szecesszió és szürreali- tás elemeit felhasználó, kis­méretű domborművek, figurá­lis plasztikák. A Madách Ga­léria jelenlegi kamarakiállítá­sán huszonnégy darab, Vili Pál tulajdonát képező hagya­tékból válogatott kisplasztikát láthatnak az érdeklődők de­cember 31-ig. Januárban kezdik Nyomdai felújítás A Vác és Vidéke ÁFÉSZ új nyomdájának bővítése 1983. januárjában kezdődik. Három darab csehszlovák gépet állí­tanak munkába, s egy gépte­remmel bővül az intézmény, amely így jobb termékeket ál­líthat elő. Fiatalok a kiállításon Kép és szöveg: Papp László Szeptemberben látott napvi­lágot az a hír, miszerint a Ha­zafias Népfront keretein belül megalakult a tömegsport bi­zottság, melynek vezetője Kár­páti Rudolf kardvívó olimpiai bajnok lett. Lelkes csoport Amikor terveiről kérdezték, többek közt azt válaszolta, hogy szeretné, ha hazánkban lenne igazán tömegsport, mert jelenleg nincs. Hogy igaza volt-e olimpiai bajnokunknak, vagy sem, azt majd a jövő igazolni fogja, és a jelenről alkotott véleményéről csak annyit, hogy sokan megvétóz­ták a kijelentését. Városunkban az elmúlt év szeptembere környékén ala­kult meg a lakóhelyi sport­egyesül et, melynek szerepe, fel­adata tömegsportolási lehető­ség biztosítása. Az LSE-n be­lül működik sikeresen a város iskoláinak tornatermeiben az asszonyok kondicionáló torná­ja, a testépítők klubja, vala­mint a deákvári csoport kere­tén belül a tollaslabda-szakcso­port. Ezek a tollaslabdázó'- mint már írtam róluk, Deákvá­ron, a Petőfi iskola tornater­mében edzettek szombatonként a délelőtti órákban. A lelkes csoport most elhatározta, hogy a város és a járás iskolái ré­szére Mikulás Kupa néven tollaslabdaversenyt rendez, ez­zel is népszerűsítve sportágu­kat. Bizonyára sokan vannak ol­vasóink között, akik már ját­szották ezt a játékot, ha nem is versenyszerűen a szabályok szerint, de ütögettek és bizo­nyára kedvüket lelték benne. Mivel az ember életét szinte állandóan verseny jellemzi, szeretnek is versenyezni. Na­gyon jó ötletnek látszott e ver­seny megszervezése, megrende­zése. A vensenyhez minden feltétel adott volt. A fő szer­vezők nagyszerű füzet formá­jában kiadott, ízléses verseny- kiírást készítettek, melyet el­küldték a környék valamennyi iskolájának. A versenykiírás­hoz mellékletként megcímzett válaszborítékot is küldtek, amelyben az iskoláknak a ne­vezést kellett volna visszakül­deniük. A nevezési határidőre mindössze négy iskola küldőt választ, S kettő be is nevezett. Az ötödik a Petőfi iskola volt, aki reagált a kiírásra, de mi­vel az LSE tollasai ebbe az is­kolába járnak. így természetes volt részvételük. A szervezők gondjain igye­kezett segíteni az úttörőszö­vetség, amely a csapatvezetők figyelmét felhívta a verseny­re, példaként említve, hogyan lehet sport játék-délelőttökf' szervezni. A versenyre az LSE. az úttörőszövetség és a sport­felügyelőség igen szép és ízlé­ses díjakat ajánlott fel. Nagy várakozás előzte meg a ver­senyt és a szervezők bíztak abban, hogy sokan vesznek részt a versenyen annak elle­nére, hogy nagyon kevés neve­zés érkezett, mivel lapunkban kétszer is megjelent felhívás a versenyre. A verseny szín­helyén a rendezők előre elké­szítették a pályákat, a piros drapériával díszített asztalra felsorakoztatták a díjakat és így várták a résztvevőket. A verseny kilenc órai kezdetére azonban mindössze nyolcán jelentek meg. Elszomorító lát­vány volt. Látni az értékes és szép díjakat, és a mindössze pár résztvevőt. Szomorú látvány Ezek a gyerekek azonban megérdemelték, hogy részükre, ha kicsiny létszámmal is, meg­rendezzék a versenyt. A jelen­levők nagyon lelkesen, igazi odaadással játszottak, de be­lülről bizonyára őket is na­gyon bántotta, hogy mindössze csak ennyien vannak. A ver­senybizottság vezetője azonban az úttörőkön kívül a jelenle­vő segítők, a már serdülő koT rú fiúk részére is megrendez­te a vetélkedést, akik szíves örömest vállalták a játékot Eredmények: Fiúk 5—6. osztály: (2 indu­ló). 1. Tóth Árpád, 2. Kalapács Zsolt. 7—8. osztály: (3 induló). 1. Vető Zoltán, 2. Kőhalmi Péter, 3. Kalapács Kornél ifj. Lányok 7—8 osztály: (2 in­duló). 1. Csernai Katalin, 2. Pásfai Andrea. Serdülő fiúk: (4 induló). 1. Dévényi Tibor, 2. Jess György, 3. Kiss Attila, 4. Kovács Gá­bor. Nem várt érdektelenség te­hát egy remeknek ígérkező versenyen, melyen minden fel­tétel adott és egy olyan sport­ágat kívánt népszerűsíteni, amely szinte fillérekbe kerül, és mégis remek szórakozást nyújt. Tömegesítésre váró — (méltán) — sportág bukott meg tehát és azt hiszem, hogy erről nem a szervezők tehet­nek. ök mindent megtettek a siker érdekében. Sajnos azon­ban azok, akiknek ezt segíte­niük kellett volna, semmit. Másnap, a vasárnapi Nép­sportban olvastam, hogy & Magyar Ü ttör ők Országos El­nöksége 1983 januárjától 1984 nyaráig tartó tömegsportjáté­kot hirdet az olimpiai eszme jegyében, a XXIII. nyári olimpiai játékokhoz kötődően. Félő, hogy a játék csak meg­hirdetve lesz. Lebonyolítva, megrendezve? Úttörők! Róla­tok van szó. — nyári — Köszönetnyilvánítás. Hálás kö- szönetünket fejezzük ki ro­konainknak, ismerőseinknek, va­lamint a Forte-gyár igazgató­jának, a szakszervezeti bizott­ságnak és a dolgozótársaknak, akik szeretett feleségem, illetve édesanyám. Szegvári Jánosné te­metésén megjelentek, sírjára ko­szorút. virágot helyeztek és mély gyászunkban osztoztak. A gyá­szoló család. ISSN 0133—2759 <Váct Hírlap) | A társadalmi ünnepségek mel- I lett vidám műsorok, nyugdíjas találkozó szerepel, a csoport munkatervében. A kulturális programokon való részvételt a szövetség anyagilag is segíti, oly módon, hogy a beutazáshoz ingyenes jegyet biztosít. A tanulók éven­te egyszer az ország bármely területére, míg haza évi két alkalommal utazhatnak a szö­vetség költségén. Az utazást szinte mindenki kedveli, akár hazai, akár kül­földi útra indulnak, mert látás révén hozzájuthatnak olyan élményekhez. amelyekben gyengébb hallásuk révén nem lehetne részük. Tánccsoportjuk. amely szakmunkástanul ókbó1 verbuválódott, bejárta a szo­cialista országokat, nem be­szélve a számos hazai fellépés­ről. BBrátság lett A gyengén halló ember ba­rátkozó egyéniség. Sorstársát igen hamar felismeri, s vele igyekszik mélyebb kapcsolatot | is teremteni. Az egyik külföl­di utazás kapcsán — a bolgár tengerparton — ismerkedett ! meg Kondicz László, a csoport elnöke és Steiner Edit — egy leningrádi házaspárral. Az is­meretségből barátság lett. majd kölcsönös meghívás. A két magyar már látta Lenin- grádot, s most „Észak Velencé­jéből’’ várják a szovjet házas­párt magyarországi látogatás­ra. Vác városa — már tradíció­jánál fogva is — jelentősen tá­mogatja a csoportot céljai meg­valósításában. A szorgalmas, kertészkedni szerető siketek között hétvégi telket osztottak ki bérleményként a Nyúlás dűlőben. Vasárnap reggelente a buszmegállónál ott sürgölőd­nek mindenféle kézi szerszám­mal f elszerelve a »telektulajdo­nosok, hogy a föld szeretetétől vezérelve hasznos és egészsé­ges módon töltsék el szabad idejüket. | Ám' ez csak egyik része a | dolognak. A városi vezetőség j mindig is sokat tett azért, hogy I a szövetség munkáját elősegít-

Next

/
Oldalképek
Tartalom