Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-22 / 300. szám

S*™" 1f/Pr Tt xJtwkm 1982. DECEMBER 22., SZERDA Kiállítótermekből Művészek, évek, életművek Tart a szellemi közvagyon leltározása, a háttérben érté­keik várnak feltárásra. Viski János is közéjük tartozik. 1891-ben született Szokolyán, abban a kis börzsönyi falu­ban, ahol a barokk festészet Jeles alakja, Mányoky Ádám pillantotta meg egykor a vilá­got. Viski Jánost ágyhoz köti betegsége, de naponta felkel és szakadatlanul festi lócso­portjait. Képek lovakról Az első lovat, mely erre az élményre indította, még gye­rekkorában, Szokolyán látta. Azóta festi e sörényes négylá- búakat olyan szenvedéllyel, hogy bennük szinte emberi motívumokat is' feléleszt. Vis­ki az Iparművészeti Főiskolán végezte tanulmányait, később Dél-Amerikában járt évekig, s ott is elsősorban a lovakat fi­gyelte. A ménest, a lovak vi­hart jelző csoportjait, a sze­kérbe fogott lovakat a tanya szélénél, a terelést, s a mellet­te szántó ökröket is. A rajzi felkészültségen alapuló lóál- ményhez most is hűséggel ra­gaszkodik. Kuruclesen című festményét, melyen a lovak és a férfiak azonos intenzitással fi­gyelik az ellent, szülőfalujának, Szokolyának ado­mányozta. A szo- kolyaiak pedig hasonló tisztesség­ből indíttatva fel­kerekedtek, s kü­lön autóbusszal érkeztek Viski Já­nos váci kiállítá­sára. A figyel­mességből még ar­ra is futotta, hogy a furulyán elő­adott népdalok mind a lovakról szóltak. Érdi tájak Szepes Gyula, Érd festője nyolc­vanéves. Jeles ko­lorista, aki Hincz Gyula társaságá­ban végezte el a Képzőművészeti i..... Főiskolát. Utána évekig élt Párizsban, ahonnan gazdag festői tapasztalattal ér­kezett vissza. Mindezt kama­toztatta az érdi táj motívumai­nak felkutatásában, elmélyült Viski János festőművész gyűjteményes tárlata decem­berben látható a váci Könyvtár Galériában. A jubiláns Szepes Gyula képei az érdi könyvtár­ban várják, látogatóikat az év végéig. A dabasi művelődési központban Séday Éva kiállítá­sa tekinthető meg január 10-ig. Kássa Gábor emlékkiállítása a Csepeli Isko’.agalériában ja­nuár 6-ig tart nyitva. Átjátszóállomás Szlovéniában A magyar tv műsorának Televíziós átjátszóállomást adtak át Szlovéniában, ahol ezentúl zavartalanul fogható a Magyar Televízió adása — jelentette a Népújság, a szlo­véniai magyarok hetilapja de­cember eleji számában. A szlovéniai /.ilsólakos község­ben 4,7 millió dinár költséggel létesített átjátszóállomás re­kordidő alatt készült el és eb­ben nagy szerepe volt a kö­zösségi összefogásnak, a tár­sadalmi munkának is. A szlo­véniai Népújság a nemzetiségi jogok következetes megvalósí­tása egyik lépéseként értékel­te az eseményt. Az átjátszóállomás lehető­vé teszi a lendvai polgárok va­lamint a többi falu lakosai számára a magyar tv műsorai­nak vételét és ezzel valóra vált a magyar közösség álma: a televízió révén is fejleszthe­tik anyanyelvi kultúrájukat — mondotta egyebek között az átadási ünnepségen Joze Hart­man, a Szlovén Szocialista Szövetségi Köztársaság vá­lasztmánya elnökségének tag­ja. MOZIMŰSOR DECEMBER 23-TÓL 29-IG ABONY 23: Éjszaka történt 25—26: Elvis Presley 27—28: Nyom nélkül BUDAÖRS 23: Jobb ma egy nő, mint tegnap három** 25—26: Suli-buli (du.) Jobb ma egy nő, mint tegnap három** (este) 27—28: Megáll az idő* CEGLÉD, Kamaraterem 23 é3 25—29: Vízimese (du.) Apokalipszis, most I—II.** (este) CEGLÉD, Szabadság 23: Languszta reggelire* 25—28: Predone Egyiptomban 27—29: Éjszaka történt (du.) Meztelen bosszú** (esV DABAS 23: A korona elrablása, avagy újra a bosszúállók 25—26: Hét tonna dollár** 26: Préri (du.) 27: Az élet szép DUNAKESZI, Vörös Csillag 23 és 25—28: Szuperzsaru 30: Herkulesfürdői emlék* DUNAHARASZT! 23: Az ifjúság édes madara** 25—26: Fehérlófia (du.) S.O.S. Concorde (este) 27—28: Start két keréken DUNAKESZI, József Attila 23: Nyom nélkül 26: S ugar land i hajtóvadászat* 27: Kilenctől ötig* 29: Kojak és a Marcus- Nelson gyilkosságok I—II.* ÉRD *3: Megbocsátás* 36—23: Csak semmi pánik. Itt vagyok FÓT 33: Evans doktor titka 35—26: Kilenctől ötig* 38 : Szeleburdl család (du.) 27—28: A vadnyugat hőskora GÖDÖLLŐ 23: Koncert 25—26: A ravasz varjú (du.) Fuss utánam, hogy elkapjalak (este) 27—29: Evans doktor titka (du.) Az elnök elrablása** (este) GYAl 33—28: Ben Hur 1—II. MONOR 35—2G: Timur és csapata (du.) Nyom nélkül (este) 27—39: A Birodalom visszavág NAGYKATA 23: Agónia I—II.* 25—26:... és megint dühbe jövünk 27—28: Bronco Billy NAGYKÖRÖS, Arany János 23 és 25—26: A Blroda'om visszavág 27—29: A tirnovói cárnő* NAGYKÖRÖS, Stúdiómozi 23 és 25—26: A harapós kiskutya (du.) Kaliforniai lakosztály* (este) 27—29: Nürnberg 1946 PJLISVÖRÖSVÁR 23: Egymásra nézve*** 26: Egy zseni, két haver, egy balek 27: Pucéran és szabadon* POMÁZ 23: Elvis Presley 25—26: A kis Muck története (du.) Az éjszakai utazók** (este) 27: A két aranyásó RÁCKEVE 23: Sörgyári capriccio* 25—26: Elvis Presley 27—28: Jobb ma egy nő, mint tegnap három** SZENTENDRE 23 é3 25—26: Péter cár és a szerecsen (du.) Az elnök elrablása** (este) 27—29: Földrengés Tokióban SZIGETSZENTMIKLÓS 23: A kétarcú felderítő 25—26: Fekete tyúk ídu.) Sörgyári capriccio* (este) 27—28: Elvis Presley TAP1ÓSZELE 23: Meztelen bosszú** 25—°6: Bronco Billv 27: Agónia I—II.* VÁC, Kultúr 23: Nürnberg 1946 25—26: Hófehérke és a hét törpe 27—29: Languszta reggelire* VÁC, Madách Imre 25: A domb** 27: Vük VECSÉS 35—2G: A rejtelmes sziget (du.’ Megáll az idő* (este) 27—29: Az ifjúság édes madara** * 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •• Csak 16 éven felülieknek. •** Csak 18 éven felülieknek. csendéletek és enteriőrök szer­kesztésében. Különös melegsé­get sugároz képeinek pazar színbőséggel fogalmazott felü­lete, a rajztudáshoz, a színér­zékhez, a dolgok, személyek, jelenségek iránt érkezett szoli­daritása és áhítatata csatoló- dik. Szepes Gyula értékeit ál­landóan őrzi, fejleszti. Ünne­pelni most sincs ideje, hiszen szüntelenül újabb képek hív­ják az alkotásra. Szívformák • Bartl József évtizede fest Szentendrén, önmagához rend­kívül szigorúan — ezt szent­endrei, budapesti és debrece­ni tárlatán is érzékelhetjük. Rend, ökonómia jellemzi ké­peit, ‘mély elemzőkedv, amely biztonsággal telített. Nem sze­reti a művet veszélyzónában hagyni, óvatos. Ez az óvatos­ság azonban mérlegelés alap­ján szerveződik, nem szelle­mi kényelemből. Körülnéz a népművészet ajánlatai között és pontos szelekcióval dönti el, hogyan indítsa újabb alko­tását. Szereti a kör alakú tö­redékeket, a szívformát, a kon­centrikus körök alkalmazását. Megalapozott értékeit bővít­heti azáltal, hogy megújulását összeköti egy átmeneti bizony­talanságot is vállaló nagyobb motívum- és eszközváltással. A vállalkozási kedv határozott­sága hiányzik ahhoz, hogy még nagyobb formátumú fes­tő legyen. Erdei Ferenc 1939 tavaszától évekig Szigetszentmiklóson élt. Ez a tény indította el a III. számú általános iskola tanári karát arra az elhatározásra, hogy az úttörőcsapat felvegye a nevét. Minden év decembe­rében Erdei Ferenc-hetet tarta­nak. Most avatták fel Szabó Ivánnak a névadóról mintá­zott domborművét Az alkotás 1972-ben készült diófából, köz­vetlenül Erdei Ferenc halála után. A szobrász mintegy ön­magának faragta meg a barát energiáktól fűtött alakját. Ez került most Szigetszentmiklós- ra, a III. számú általános is­kola aulájába. Csendéletek Dobáson új csend'áleteivel és tanyás tájképeivel mutatko­zott be Séday Éva. Az egyko­ri Főnyi-tanítvány jó színér­zékkel ragadja meg virágok­kal zsúfolt felületein a tavasz és a nyár pompáját. A puly­kák és a szivárvány együtt fo­kozzák vonzóvá az átereszek­kel sorakozó Dömöst és Nagy­marost, Séday Éva képforrá- sait. Ódon házak Kássa Gábor is a nemzeti panteon része, bár felfede­zésre vár a köztudatban. 1893- ban született Sátoraljaújhe­lyen. Budapesten, Hollandiá­ban. Münchenben végezte ta­nulmányait. Kitűnő akvarel- lista volt, nagy rajztudással és színérzékkel rendelkezett. Kép­sort készített Ráckevéról, az utcák ódon házairól és a két világháború közötti szegények­ről, öregekről. Kássa Gábor Győrött és Budapesten taní­tott. híres az a vízfestmény- sorozata, melyet a budapesti hidakról, az ostromról és az újjáépítésről festett közvetle­nül 1945 után. Molnár József csepeli tanár érdeme, hogy az iskolagaléria- mozgalom itt már nemcsak a gyerekek és a szülők ízlését fejleszti, hanem művészettörté­neti tisztázásit, rendszerezést, végez. Ezúttal azzal, hogy tu­dományosan is megalapozott kiállításit szerkesztett Kássa Gábor festői örökségéből. Losonci Miklós .........— "ír 1 Rádiófigyelő" RADIÓNAPLÓ a GAZDA­SÁGRÓL. Valahogy úgy kép­zelem, ott igazán jó kincstár­noknak, pénzügyminiszternek lenni, ahol bővibsm vannak a pénznek. Ahol ugyanis keve­sebb van belőle a kelleténél ott a pénzügyek irányítójának gyakran kell kellemetlen dol­gokat is mondania, megzabo­lázni a valóságtól elrugasz­kodni akaró igényeket. A közgazdasági kérdések­ben jártas olvasó szememre vetheti, illetlen dolog ilyen komoly kérdésről, az ország pénzügyeiről, gazdasági hely­zetünkről ennyire leegysze­rűsítve, tudománytalan sza­vakkal szólni. Nos, ha így vé­lik, akkor aligha hallották hétfőn este Hetényi István pénzügyminisztert, a Rádió­napló soros adásában. Bolgár Györggyel és Domány And­rással beszélgetve a miniszter éppen azt bizonyította, hogy az ország anyagi helyzete vagy más megoldandó gondja nem csupán egy szűk körnek, a tudomány művelőinek, a po­litikusoknak a baja, hanem valamennyiünk közös ügye, amelyet nemcsak lehetséges, hanem szükségszerű is megis­mernie valamennyiünknek. Ez a műsor többféle tanul­sággal is szolgált. Fontos és hasznos törekvés, hogy az or­szág ügyeit mindenki ismer1 je, megfontolja, s törje rajta i a fejét, hogyan jobbíthat, se­gíthet a maga posztján. Nem más ez. mint a szocialista de­mokrácia kiteljesedő napi gya­korlata. De egyben példa is sokak számára. Gyárigazga­tóknak, szövetkezeti elnökök­nek, főkönyvelőknek érdemes elgondolkodni rajta: ha egy ország pénzügyeiről lehetséges őszintén, igazán és mindenki számára érthetően vitatkozni, gondolkodni, miért ne lehet­ne ugyanezt megtenni egy szö­vetkezeten, egv üzemen belül? FEHÉR ÉJSZAKÁK. A zon- goravirtuóznak is szüksége van ujjgyakorlatokra, s ilyen­kor a nagy művész is leüthet a zongorán hamis akkordot, Kassák Lajos drámai jelenete ilyen ujjgyakorlat, művészi kirándulásnak, játéknak ké­szült. Kassák ebben az alig­hanem ifjúkori művében — talán a népi írók hatására — olyan témáról írt, amelyet nem ismerhetett igazán. Az érsekújvári inas, a bu­dapesti gyári munkás, az Eu­rópát becsavargó szocialista soha nem élt falun, nem iárt kukoricafosztásra. s nem lehe­tett lételeme a népi hiedelem- világ sem. Mégis, a Fehér éj­szakák valóban drámai erejű kép, olyan hangulat, amelyet egy még nem ismert, furcsa hangokból komponált akkord ébreszthet bennünk. Nem re­mekmű, de olyan, ami árulko­dik arról, hogy szerzője nagy művész, nagy tehetség. Az ilyen, talán nem is az olvasónak, a hallgatónak szánt darab is maradandó élménnyé válhat, ha olyan kiváló színé­szek szólaltatják meg, mint Páger Antal, Gobbi Hilda, Su­lyok Mária. Csulák András Heti filmtegyzet Szökés a halál elől Annie Girardot a Szökés a halál elől című filmben Itt-O'tt még fut a mozikban a Rendőrök háborúja című francia film, melyből megtud­hatják a nézők, hogy ha presz­tízsről, szakmai sikerről, elő­léptetésről és hasonló hívságos dolgokról van szó, a bűnügyek tökéletesen mellékessé vál­nak, mert mindennél fonto­sabb. hogy az ellencsapatoi hátrányos helyzetbe hozza X vagy Z felügyelő és csapata. Abban a filmben Claude Brasseur az egyik háborúzó rendőrt játszotta. A most a mozikba kerülő Szökés a halál elől című filmben viszont a mási'k oldalt képviseli: egy tisztázatlan körülmények kö­zött elkövetett rendőrgyilkos­ság miatt halálra ítélt embert, akinek egy kétségbeesetten merész trükk segítségével si­került megszöknie csaknem szó szerint a guillotine,' a nyak­tiló alól. Ez valóban szökés a halál elől, de nem csak erről az izgalmas menekülésről van szó Jose Giovanni rendező filmjében, hanem arról is, hogy ez a megszökött fickó, bizonyos Risler, egy szerteága­zó és igen magas köröket is érintő bűnöző banda nyomára bukkant, s ebben a bandában vastagon benne voltak a rend­őrök is (többek között az, akit, mint kiderült, tulajdonképpen önvédelemből lőttek le, s a társa is, aki Rislert el akarja tétetni láb alól, nehogy beszél­ni kezdjen). A rendőrök te­hát itt is háborúznak, s egy­mással is, mert itt is vannak csapatok és ellencsapatok. Mindeme bonyodalmak közép­pontjában viszont egy ráme­nős, a legreménytelenebb ügyé­ket is vállaló ügyvédnő áll. Ö védte Rislert, ő bukkan rá a rendőrök sötét dolgainak a nyomára, őhozzá menekül a megszökött Risler, satöbbi, sa­többi. (Ezt az ügyvédnőt An­nie Girardot játssza.) Giovanni filmje tehát ötvöz­ni próbálja a szabályos krimit, az úgynevezett tárgyalásfil­met, meg a társadalomkritikai élű rendőrsztorit. E három szál vagy réteg egybefogása azonban nem mindig sikerül. Hol csak krimit látunk, hol csak az ügyvédnő bravúrjait figyelhetjük (amolyan női Pet- rocelli, valamivel több intel­ligenciával), hol meg a rend­őrség különböző érdekcsoport­jainak alig nyomon követhető históriáit. így aztán a Szökés a halál elől eléggé izgalmas film, de túl sok mindennel akar foglalkozni, s ezért sem-i mivel sem foglalkozik igazán. Jelenetek a bábuk életéből Ingmar Bergman új filmje, melyet az NSZK-ban forga­tott, ottani színészekkel, bizo­nyos mozzanataiban igen is­merősnek tűnik. S ez nem is meglepő, hiszen, ha emléke­zünk előző filmjére, a televí­ziós Bergman-sorozatban is vetített Jelenetek egy házas­ságból című munkájára, ak­kor eszünkbe juthat, hogy an­nak az egyik jelenetében fel­tűnt egy idegesítő házaspár, Peter és Katerina, akik gátlás­talan veszekedésükkel, házas- életük, szexuális viszonyuk nyílt kiteregetésével kínosan rossz estét szereztek a Jelene­tek egy házasságból hőseinek. Bergman most ennek a pár­nak. Katerinának és Péter­nek a történetét mondja el részletesen, mintegy oknyo­mozva. A film ugyanis a vé­gén kezdődik, azzal a jelenet­sorral, amikor Peter egy ham­burgi szexcentrum kukucská­ló mozijában látszólag indok nélkül megfojt egy vetkőzős prostituáltat, akivel először találkozik, majd a már halott nőn kiéli szexuális vágyait. A továbbiakban aztán lassan ki­bontakozik előttünk ennek a cselekedetnek a háttere, a mo­tívumok, indítékok, elfojtá­sok. gátlások, melyek idáig vitték Pétért, ezt a jómódú, te­kintélyes kereskedőt és pénz­embert. aki a kívülállók sze­rint teljesen normális házas­ságban élt Katerinával. Peter először a pszichiáte­rének mesél: iszonyú készte­tést érez, hogy megölje a fele­ségét. Aztán megismerjük a tényeket a feleség szemszögé­ből is. Megtudjuk, hogy Pé­tért még most is valósággal terrorizálja az anyja, meg hogy a látszat ellenére nincs semmi sem rendben Peter há­zasságában. Valóságos pszicho- analitikai oktatófilm pontos­sággal követi Bergman egy tipikus kóros indulatátvitel és egy szintén tipikus szexuális elfojtás kibontakozását, kite- rebélyesedését. Freudi példatár ez — de nem csupán az, és ettől a plusztól válik érdekes­sé a film. Mert a,z igaz ugyan, hogy majdnem ugyanezt már láttuk a Suttogások és sikolyok, vagy a Jelenetek egy házasságból kockáin, és hogy Bergman megint csak monomániásan ugyanarról, a rossz emberi kapcsolatokról, a rossz házas­ságokról] beszél. De ami itt többlet, az túlmutat a korábbi hasonló filmeken. Nevezete­sen: ebben a variációban már- már az action gratuit, az ér­dek. indok, motívum nélküli cselekedet szintjéig mélyül a férfi és nő, az ember és em­ber közötti kapcsolatok válsá­ga. Bergman analízise hibát­lan: ez a párkapcsolat maga volt a pokol, itt a felszín alatt halálos ellentétek, gyűlöletek feszültek, s ez a két ember csak azért nem végzett már koráb­ban egymással, mert már eh­hez is gyöngék voltak. Már a cselekvés is csak pótcselekvés­ben nyilvánul meg: Peter Ka­terina helyett egy prostituált­tal végez (akit egyébként vé­letlenül szintén Katerinának hívnak), s tette után szinte el­kerülhetetlenül jut az elme­gyógyintézetbe. Bergman mindezt valóság­gal szenvtelenül, hideg elem­ző stílusban mondja el. Hatá­sa éppen ebben a jeges atti­tűdben van; amiként ezt a há­zasáért már semmiféle embe­ri érzés, érzelem nem fűzi össze, úgy hidegíti el tőlük Bergman a nézőket is. Ehhez még egy sajátos formai meg­oldást is választ nyomatékül: a film eleje (a gyilkosság) és a vége (az elmeayógyintézeti képek) színes, a többi, az ok­nyomozás, az analízis fekete­fehér. Takács István

Next

/
Oldalképek
Tartalom