Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-22 / 300. szám
S*™" 1f/Pr Tt xJtwkm 1982. DECEMBER 22., SZERDA Kiállítótermekből Művészek, évek, életművek Tart a szellemi közvagyon leltározása, a háttérben értékeik várnak feltárásra. Viski János is közéjük tartozik. 1891-ben született Szokolyán, abban a kis börzsönyi faluban, ahol a barokk festészet Jeles alakja, Mányoky Ádám pillantotta meg egykor a világot. Viski Jánost ágyhoz köti betegsége, de naponta felkel és szakadatlanul festi lócsoportjait. Képek lovakról Az első lovat, mely erre az élményre indította, még gyerekkorában, Szokolyán látta. Azóta festi e sörényes négylá- búakat olyan szenvedéllyel, hogy bennük szinte emberi motívumokat is' feléleszt. Viski az Iparművészeti Főiskolán végezte tanulmányait, később Dél-Amerikában járt évekig, s ott is elsősorban a lovakat figyelte. A ménest, a lovak vihart jelző csoportjait, a szekérbe fogott lovakat a tanya szélénél, a terelést, s a mellette szántó ökröket is. A rajzi felkészültségen alapuló lóál- ményhez most is hűséggel ragaszkodik. Kuruclesen című festményét, melyen a lovak és a férfiak azonos intenzitással figyelik az ellent, szülőfalujának, Szokolyának adományozta. A szo- kolyaiak pedig hasonló tisztességből indíttatva felkerekedtek, s külön autóbusszal érkeztek Viski János váci kiállítására. A figyelmességből még arra is futotta, hogy a furulyán előadott népdalok mind a lovakról szóltak. Érdi tájak Szepes Gyula, Érd festője nyolcvanéves. Jeles kolorista, aki Hincz Gyula társaságában végezte el a Képzőművészeti i..... Főiskolát. Utána évekig élt Párizsban, ahonnan gazdag festői tapasztalattal érkezett vissza. Mindezt kamatoztatta az érdi táj motívumainak felkutatásában, elmélyült Viski János festőművész gyűjteményes tárlata decemberben látható a váci Könyvtár Galériában. A jubiláns Szepes Gyula képei az érdi könyvtárban várják, látogatóikat az év végéig. A dabasi művelődési központban Séday Éva kiállítása tekinthető meg január 10-ig. Kássa Gábor emlékkiállítása a Csepeli Isko’.agalériában január 6-ig tart nyitva. Átjátszóállomás Szlovéniában A magyar tv műsorának Televíziós átjátszóállomást adtak át Szlovéniában, ahol ezentúl zavartalanul fogható a Magyar Televízió adása — jelentette a Népújság, a szlovéniai magyarok hetilapja december eleji számában. A szlovéniai /.ilsólakos községben 4,7 millió dinár költséggel létesített átjátszóállomás rekordidő alatt készült el és ebben nagy szerepe volt a közösségi összefogásnak, a társadalmi munkának is. A szlovéniai Népújság a nemzetiségi jogok következetes megvalósítása egyik lépéseként értékelte az eseményt. Az átjátszóállomás lehetővé teszi a lendvai polgárok valamint a többi falu lakosai számára a magyar tv műsorainak vételét és ezzel valóra vált a magyar közösség álma: a televízió révén is fejleszthetik anyanyelvi kultúrájukat — mondotta egyebek között az átadási ünnepségen Joze Hartman, a Szlovén Szocialista Szövetségi Köztársaság választmánya elnökségének tagja. MOZIMŰSOR DECEMBER 23-TÓL 29-IG ABONY 23: Éjszaka történt 25—26: Elvis Presley 27—28: Nyom nélkül BUDAÖRS 23: Jobb ma egy nő, mint tegnap három** 25—26: Suli-buli (du.) Jobb ma egy nő, mint tegnap három** (este) 27—28: Megáll az idő* CEGLÉD, Kamaraterem 23 é3 25—29: Vízimese (du.) Apokalipszis, most I—II.** (este) CEGLÉD, Szabadság 23: Languszta reggelire* 25—28: Predone Egyiptomban 27—29: Éjszaka történt (du.) Meztelen bosszú** (esV DABAS 23: A korona elrablása, avagy újra a bosszúállók 25—26: Hét tonna dollár** 26: Préri (du.) 27: Az élet szép DUNAKESZI, Vörös Csillag 23 és 25—28: Szuperzsaru 30: Herkulesfürdői emlék* DUNAHARASZT! 23: Az ifjúság édes madara** 25—26: Fehérlófia (du.) S.O.S. Concorde (este) 27—28: Start két keréken DUNAKESZI, József Attila 23: Nyom nélkül 26: S ugar land i hajtóvadászat* 27: Kilenctől ötig* 29: Kojak és a Marcus- Nelson gyilkosságok I—II.* ÉRD *3: Megbocsátás* 36—23: Csak semmi pánik. Itt vagyok FÓT 33: Evans doktor titka 35—26: Kilenctől ötig* 38 : Szeleburdl család (du.) 27—28: A vadnyugat hőskora GÖDÖLLŐ 23: Koncert 25—26: A ravasz varjú (du.) Fuss utánam, hogy elkapjalak (este) 27—29: Evans doktor titka (du.) Az elnök elrablása** (este) GYAl 33—28: Ben Hur 1—II. MONOR 35—2G: Timur és csapata (du.) Nyom nélkül (este) 27—39: A Birodalom visszavág NAGYKATA 23: Agónia I—II.* 25—26:... és megint dühbe jövünk 27—28: Bronco Billy NAGYKÖRÖS, Arany János 23 és 25—26: A Blroda'om visszavág 27—29: A tirnovói cárnő* NAGYKÖRÖS, Stúdiómozi 23 és 25—26: A harapós kiskutya (du.) Kaliforniai lakosztály* (este) 27—29: Nürnberg 1946 PJLISVÖRÖSVÁR 23: Egymásra nézve*** 26: Egy zseni, két haver, egy balek 27: Pucéran és szabadon* POMÁZ 23: Elvis Presley 25—26: A kis Muck története (du.) Az éjszakai utazók** (este) 27: A két aranyásó RÁCKEVE 23: Sörgyári capriccio* 25—26: Elvis Presley 27—28: Jobb ma egy nő, mint tegnap három** SZENTENDRE 23 é3 25—26: Péter cár és a szerecsen (du.) Az elnök elrablása** (este) 27—29: Földrengés Tokióban SZIGETSZENTMIKLÓS 23: A kétarcú felderítő 25—26: Fekete tyúk ídu.) Sörgyári capriccio* (este) 27—28: Elvis Presley TAP1ÓSZELE 23: Meztelen bosszú** 25—°6: Bronco Billv 27: Agónia I—II.* VÁC, Kultúr 23: Nürnberg 1946 25—26: Hófehérke és a hét törpe 27—29: Languszta reggelire* VÁC, Madách Imre 25: A domb** 27: Vük VECSÉS 35—2G: A rejtelmes sziget (du.’ Megáll az idő* (este) 27—29: Az ifjúság édes madara** * 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •• Csak 16 éven felülieknek. •** Csak 18 éven felülieknek. csendéletek és enteriőrök szerkesztésében. Különös melegséget sugároz képeinek pazar színbőséggel fogalmazott felülete, a rajztudáshoz, a színérzékhez, a dolgok, személyek, jelenségek iránt érkezett szolidaritása és áhítatata csatoló- dik. Szepes Gyula értékeit állandóan őrzi, fejleszti. Ünnepelni most sincs ideje, hiszen szüntelenül újabb képek hívják az alkotásra. Szívformák • Bartl József évtizede fest Szentendrén, önmagához rendkívül szigorúan — ezt szentendrei, budapesti és debreceni tárlatán is érzékelhetjük. Rend, ökonómia jellemzi képeit, ‘mély elemzőkedv, amely biztonsággal telített. Nem szereti a művet veszélyzónában hagyni, óvatos. Ez az óvatosság azonban mérlegelés alapján szerveződik, nem szellemi kényelemből. Körülnéz a népművészet ajánlatai között és pontos szelekcióval dönti el, hogyan indítsa újabb alkotását. Szereti a kör alakú töredékeket, a szívformát, a koncentrikus körök alkalmazását. Megalapozott értékeit bővítheti azáltal, hogy megújulását összeköti egy átmeneti bizonytalanságot is vállaló nagyobb motívum- és eszközváltással. A vállalkozási kedv határozottsága hiányzik ahhoz, hogy még nagyobb formátumú festő legyen. Erdei Ferenc 1939 tavaszától évekig Szigetszentmiklóson élt. Ez a tény indította el a III. számú általános iskola tanári karát arra az elhatározásra, hogy az úttörőcsapat felvegye a nevét. Minden év decemberében Erdei Ferenc-hetet tartanak. Most avatták fel Szabó Ivánnak a névadóról mintázott domborművét Az alkotás 1972-ben készült diófából, közvetlenül Erdei Ferenc halála után. A szobrász mintegy önmagának faragta meg a barát energiáktól fűtött alakját. Ez került most Szigetszentmiklós- ra, a III. számú általános iskola aulájába. Csendéletek Dobáson új csend'áleteivel és tanyás tájképeivel mutatkozott be Séday Éva. Az egykori Főnyi-tanítvány jó színérzékkel ragadja meg virágokkal zsúfolt felületein a tavasz és a nyár pompáját. A pulykák és a szivárvány együtt fokozzák vonzóvá az átereszekkel sorakozó Dömöst és Nagymarost, Séday Éva képforrá- sait. Ódon házak Kássa Gábor is a nemzeti panteon része, bár felfedezésre vár a köztudatban. 1893- ban született Sátoraljaújhelyen. Budapesten, Hollandiában. Münchenben végezte tanulmányait. Kitűnő akvarel- lista volt, nagy rajztudással és színérzékkel rendelkezett. Képsort készített Ráckevéról, az utcák ódon házairól és a két világháború közötti szegényekről, öregekről. Kássa Gábor Győrött és Budapesten tanított. híres az a vízfestmény- sorozata, melyet a budapesti hidakról, az ostromról és az újjáépítésről festett közvetlenül 1945 után. Molnár József csepeli tanár érdeme, hogy az iskolagaléria- mozgalom itt már nemcsak a gyerekek és a szülők ízlését fejleszti, hanem művészettörténeti tisztázásit, rendszerezést, végez. Ezúttal azzal, hogy tudományosan is megalapozott kiállításit szerkesztett Kássa Gábor festői örökségéből. Losonci Miklós .........— "ír 1 Rádiófigyelő" RADIÓNAPLÓ a GAZDASÁGRÓL. Valahogy úgy képzelem, ott igazán jó kincstárnoknak, pénzügyminiszternek lenni, ahol bővibsm vannak a pénznek. Ahol ugyanis kevesebb van belőle a kelleténél ott a pénzügyek irányítójának gyakran kell kellemetlen dolgokat is mondania, megzabolázni a valóságtól elrugaszkodni akaró igényeket. A közgazdasági kérdésekben jártas olvasó szememre vetheti, illetlen dolog ilyen komoly kérdésről, az ország pénzügyeiről, gazdasági helyzetünkről ennyire leegyszerűsítve, tudománytalan szavakkal szólni. Nos, ha így vélik, akkor aligha hallották hétfőn este Hetényi István pénzügyminisztert, a Rádiónapló soros adásában. Bolgár Györggyel és Domány Andrással beszélgetve a miniszter éppen azt bizonyította, hogy az ország anyagi helyzete vagy más megoldandó gondja nem csupán egy szűk körnek, a tudomány művelőinek, a politikusoknak a baja, hanem valamennyiünk közös ügye, amelyet nemcsak lehetséges, hanem szükségszerű is megismernie valamennyiünknek. Ez a műsor többféle tanulsággal is szolgált. Fontos és hasznos törekvés, hogy az ország ügyeit mindenki ismer1 je, megfontolja, s törje rajta i a fejét, hogyan jobbíthat, segíthet a maga posztján. Nem más ez. mint a szocialista demokrácia kiteljesedő napi gyakorlata. De egyben példa is sokak számára. Gyárigazgatóknak, szövetkezeti elnököknek, főkönyvelőknek érdemes elgondolkodni rajta: ha egy ország pénzügyeiről lehetséges őszintén, igazán és mindenki számára érthetően vitatkozni, gondolkodni, miért ne lehetne ugyanezt megtenni egy szövetkezeten, egv üzemen belül? FEHÉR ÉJSZAKÁK. A zon- goravirtuóznak is szüksége van ujjgyakorlatokra, s ilyenkor a nagy művész is leüthet a zongorán hamis akkordot, Kassák Lajos drámai jelenete ilyen ujjgyakorlat, művészi kirándulásnak, játéknak készült. Kassák ebben az alighanem ifjúkori művében — talán a népi írók hatására — olyan témáról írt, amelyet nem ismerhetett igazán. Az érsekújvári inas, a budapesti gyári munkás, az Európát becsavargó szocialista soha nem élt falun, nem iárt kukoricafosztásra. s nem lehetett lételeme a népi hiedelem- világ sem. Mégis, a Fehér éjszakák valóban drámai erejű kép, olyan hangulat, amelyet egy még nem ismert, furcsa hangokból komponált akkord ébreszthet bennünk. Nem remekmű, de olyan, ami árulkodik arról, hogy szerzője nagy művész, nagy tehetség. Az ilyen, talán nem is az olvasónak, a hallgatónak szánt darab is maradandó élménnyé válhat, ha olyan kiváló színészek szólaltatják meg, mint Páger Antal, Gobbi Hilda, Sulyok Mária. Csulák András Heti filmtegyzet Szökés a halál elől Annie Girardot a Szökés a halál elől című filmben Itt-O'tt még fut a mozikban a Rendőrök háborúja című francia film, melyből megtudhatják a nézők, hogy ha presztízsről, szakmai sikerről, előléptetésről és hasonló hívságos dolgokról van szó, a bűnügyek tökéletesen mellékessé válnak, mert mindennél fontosabb. hogy az ellencsapatoi hátrányos helyzetbe hozza X vagy Z felügyelő és csapata. Abban a filmben Claude Brasseur az egyik háborúzó rendőrt játszotta. A most a mozikba kerülő Szökés a halál elől című filmben viszont a mási'k oldalt képviseli: egy tisztázatlan körülmények között elkövetett rendőrgyilkosság miatt halálra ítélt embert, akinek egy kétségbeesetten merész trükk segítségével sikerült megszöknie csaknem szó szerint a guillotine,' a nyaktiló alól. Ez valóban szökés a halál elől, de nem csak erről az izgalmas menekülésről van szó Jose Giovanni rendező filmjében, hanem arról is, hogy ez a megszökött fickó, bizonyos Risler, egy szerteágazó és igen magas köröket is érintő bűnöző banda nyomára bukkant, s ebben a bandában vastagon benne voltak a rendőrök is (többek között az, akit, mint kiderült, tulajdonképpen önvédelemből lőttek le, s a társa is, aki Rislert el akarja tétetni láb alól, nehogy beszélni kezdjen). A rendőrök tehát itt is háborúznak, s egymással is, mert itt is vannak csapatok és ellencsapatok. Mindeme bonyodalmak középpontjában viszont egy rámenős, a legreménytelenebb ügyéket is vállaló ügyvédnő áll. Ö védte Rislert, ő bukkan rá a rendőrök sötét dolgainak a nyomára, őhozzá menekül a megszökött Risler, satöbbi, satöbbi. (Ezt az ügyvédnőt Annie Girardot játssza.) Giovanni filmje tehát ötvözni próbálja a szabályos krimit, az úgynevezett tárgyalásfilmet, meg a társadalomkritikai élű rendőrsztorit. E három szál vagy réteg egybefogása azonban nem mindig sikerül. Hol csak krimit látunk, hol csak az ügyvédnő bravúrjait figyelhetjük (amolyan női Pet- rocelli, valamivel több intelligenciával), hol meg a rendőrség különböző érdekcsoportjainak alig nyomon követhető históriáit. így aztán a Szökés a halál elől eléggé izgalmas film, de túl sok mindennel akar foglalkozni, s ezért sem-i mivel sem foglalkozik igazán. Jelenetek a bábuk életéből Ingmar Bergman új filmje, melyet az NSZK-ban forgatott, ottani színészekkel, bizonyos mozzanataiban igen ismerősnek tűnik. S ez nem is meglepő, hiszen, ha emlékezünk előző filmjére, a televíziós Bergman-sorozatban is vetített Jelenetek egy házasságból című munkájára, akkor eszünkbe juthat, hogy annak az egyik jelenetében feltűnt egy idegesítő házaspár, Peter és Katerina, akik gátlástalan veszekedésükkel, házas- életük, szexuális viszonyuk nyílt kiteregetésével kínosan rossz estét szereztek a Jelenetek egy házasságból hőseinek. Bergman most ennek a párnak. Katerinának és Péternek a történetét mondja el részletesen, mintegy oknyomozva. A film ugyanis a végén kezdődik, azzal a jelenetsorral, amikor Peter egy hamburgi szexcentrum kukucskáló mozijában látszólag indok nélkül megfojt egy vetkőzős prostituáltat, akivel először találkozik, majd a már halott nőn kiéli szexuális vágyait. A továbbiakban aztán lassan kibontakozik előttünk ennek a cselekedetnek a háttere, a motívumok, indítékok, elfojtások. gátlások, melyek idáig vitték Pétért, ezt a jómódú, tekintélyes kereskedőt és pénzembert. aki a kívülállók szerint teljesen normális házasságban élt Katerinával. Peter először a pszichiáterének mesél: iszonyú késztetést érez, hogy megölje a feleségét. Aztán megismerjük a tényeket a feleség szemszögéből is. Megtudjuk, hogy Pétért még most is valósággal terrorizálja az anyja, meg hogy a látszat ellenére nincs semmi sem rendben Peter házasságában. Valóságos pszicho- analitikai oktatófilm pontossággal követi Bergman egy tipikus kóros indulatátvitel és egy szintén tipikus szexuális elfojtás kibontakozását, kite- rebélyesedését. Freudi példatár ez — de nem csupán az, és ettől a plusztól válik érdekessé a film. Mert a,z igaz ugyan, hogy majdnem ugyanezt már láttuk a Suttogások és sikolyok, vagy a Jelenetek egy házasságból kockáin, és hogy Bergman megint csak monomániásan ugyanarról, a rossz emberi kapcsolatokról, a rossz házasságokról] beszél. De ami itt többlet, az túlmutat a korábbi hasonló filmeken. Nevezetesen: ebben a variációban már- már az action gratuit, az érdek. indok, motívum nélküli cselekedet szintjéig mélyül a férfi és nő, az ember és ember közötti kapcsolatok válsága. Bergman analízise hibátlan: ez a párkapcsolat maga volt a pokol, itt a felszín alatt halálos ellentétek, gyűlöletek feszültek, s ez a két ember csak azért nem végzett már korábban egymással, mert már ehhez is gyöngék voltak. Már a cselekvés is csak pótcselekvésben nyilvánul meg: Peter Katerina helyett egy prostituálttal végez (akit egyébként véletlenül szintén Katerinának hívnak), s tette után szinte elkerülhetetlenül jut az elmegyógyintézetbe. Bergman mindezt valósággal szenvtelenül, hideg elemző stílusban mondja el. Hatása éppen ebben a jeges attitűdben van; amiként ezt a házasáért már semmiféle emberi érzés, érzelem nem fűzi össze, úgy hidegíti el tőlük Bergman a nézőket is. Ehhez még egy sajátos formai megoldást is választ nyomatékül: a film eleje (a gyilkosság) és a vége (az elmeayógyintézeti képek) színes, a többi, az oknyomozás, az analízis feketefehér. Takács István