Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-08 / 288. szám
jOyjLiEEJ A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 288. SZÁM 1982. DECEMBER 8., SZERDA Eligazító szavakkal A kérdésre mindig legyen válasz HeEyfcTfenete pályázót Az elfelejtett jjonvéd ezredes Miről beszélnek az emberek mostanában? Főként a politikáról, hazai és nemzetközi viszonyainkról, a gazdasági életről. Keresik az összefüggéseket a jelenségek között, próbálják értelmezni, magyarázni a kialakult helyzetet, bár néha nem látják tisztán; mi, miért történik. Nem könnyű eligazodni a változó viszonyok között, napra készen választ adni valamennyi felmerülő kérdésre. A párt a kommunisták feladatává tette a célok s az azokat megfogalmazó határozatok széles körű ismertetését, az alapszervezetek dolga a politika melletti agitáció és propaganda, a cselekvési egység erősitése. Erről a tömegpolitikai tevékenységi körről volt szó a közelmúltban a párt városi végrehajtó bizottságának ülésén. Egyetértésben Mielőtt a testület elé került az erről szóló jelentés, beható vizsgálódást végzett az agi- tációs és propaganda-munkabizottság, hat pártvezetőségnél és ötvenhárom alapszervezetben folytatva beszélgetést a tagsággal. Az így leszűrt vélemények, megállapítások szolgáltak az elemzés alapjául. Egybehangzóan fogalmazódott meg az emberek körében az információk iránti igény, mégpedig az összefüggések feltárásával, a jelenségek értelmezésével egyetemben. Ahol ez nem valósult meg teljes mértékben, ott még fel-felbukkan elméleti-politikai bizonytalanság. Olyasfajta megnyilvánulással is találkozni, amely a közvetlen munkahelyi bérezési gondokra, a lakáshelyzetre, más fontos, de a nagyobb ösz- szefüggésekből kiszakított kérdésekre szűkíti az érdeklődést. A párt-végrehajtóbizottság megállapította, hogy az alapszervezetekben a tömegpolitikai munka alapvetően betölti a szerepét. A párttagság és a lakosság egyetért a politika lényeges kérdéseiben, olykor azonban bizonytalanság is érzékelhető egyes téves, tőlünk idegen nézetek felismerésében és megítélésében. Az agitáció ét propaganda tartalmilag megfelel a szükségleteknek. Ismertetik a központi határozatokat, ám az országos és a helyi jelenségek összefüggéseinek keresése, a tennivalók tudatosítása sokszor nem kap elegendő hangsúlyt. Gazdasági helyzetünk és gazdaságpolitikánk ismertetése és ezáltal a termelés segítése központi helyet tölt be a párt- szervezetek tevékenységében. Előfordul viszont, hogy megrekednek a gyakorlati kérdések megbeszélésénél, s nem figyelnek eléggé a politikai-elméleti összefüggésekre. Helyi politika A helyi jelenségek főleg a gazdasági élettel kapcsolatban vetődnek fel, ugyanakkor például a kulturális és a társadalompolitikai témák háttérbe szorulnak. Azt sem titkolja a számvetés, hogy az agitáció és a propaganda nem tud mindig kellő választ adni a váratlanul bekövetkező változásokra. Az alapszervezetekben sokat foglalkoznak a termeléssel, a népgazdaság helyzetével, a világpiaccal, ugyanakkor a téves nézetekkel, alaptalan aggályokkal szemben erőtlenül lépnek fel, kellő elvi megalapozottság nélkül. Életszínvonal-politikánkat még gyakran azonosítják a jövedelempolitikával, nem értelmezik komplex módon. Nőtt az érdeklődés az ideológiai és kulturális kérdések iránt. Bírálják az oktatás gyengeségeit, tárgyi feltételeinek hiányosságát. A párttagok látják a köz- életiség és a becsületes munka fontosságát, de nem lépnek fel az anyagiak túlzott hajszolása ellen. A megnövekedett szabad idő egy része tartalmatlanul telik el. A vezetőktől méltán várják el az emberek a személyes példamutatást és a feddhetetlenséget. A helyi politika kérdései közül a városfejlesztés, a kulturális és az egészségügyi témakör áll az élen. A társadalmi munkaakciókra, kommunista szombatokra és a munka versenyre mozgósítanak a legnagyobb sikerrel. A taggyűléseken a központi kérdésekről megfelelő tájékoztatás hangzik el, de kevés az ideológiai, kulturális napirend, ritkán bontakozik ki vita. A pártnapokon fontos külpoliti- tikai és gazdasági kérdések kerülnek szóba, tájékoztató jelleggel, holott széles körben igényelnék a konzultációval egybekötött, helyi kérdésekkel is foglalkozó előadásokat. A pártszervezetek maguk is kezdeményezhetnék gyakrabban szabad pártnapok rendezését. Elkötelezetten A propagandisták, a vitakörök vezetői, a pártnapok előadói fölkészült emberek, akiGyerekkorunkban szinte mindannyian hajtogattunk papírból csákót, hajót, bugyel- lárist, az ügyesebbek még sárkányt is készítettek. Ideig- óráig tartott a türelem, majd elszállt, mint kitépett irkalapból formált repülő. Albertir- sán él egy kisfiú, aki ügyesebb és türelmesebb, mint annak idején mi voltunk. Nemcsak az említett tárgyak kerülnek ki a keze alól, hanem számtalan más figura. Állatsereglete szinte kifogyhatatlan, a gólyától a pingvinig, a bagolyig számos szárnyas sorakozik polcain, a négylábúakról, a halakról, rákokról, részeg kígyókról nem beszélve. A virágok bomló szirmait épp olyan könnyedén formázza, mint az embert, a Télapót, vagy a műszaki csodát; az űrhajót. Az ovisok kapták Miklosovits Máté, az albertirsai általános iskola harmadikos diákja. Ezekben a napokban — a gyermekkönyvhét keretében a nagyközségi könyvtárban tartja első. önálló kiállítását. Ott sorakozik legszebb munkáinak sokasága, amelyeket ámulva néznek társai. Máté jó pajtás, megosztja hát tudományát társaival. A megnyitóhoz ezért kapcsolódott gyakorlati bemutató. Az ifjú alkotó, néhány rövid, keresetlen mondatban elmesélte ennek az ősi japán kézimunkának az eredetét, amelyet ott origaminak hívnak, s ez szóról szóra azt jelenti, hogy papírhajtogatás. Arról beszélt, hogy a felkelő nap országában a szülők és a pedagógusok nyolc éven át tanítják ezt a gyerekeknek, s mire mindent tudnak, egészen jó fejek lesznek. Végül azzal fejezte be talpraesett beszédét, hogy a kiállítás anvagát egykori óvó nénijének. Kábái Józsefnének adja, hadd örüljenek neki a mostani óvodások. Még mielőtt folytatódhatott két mind nagyobb megbecsülés övez, de az sem hagyható figyelmen kívül,, hogy a politikai és az általános műveltség növekedésével nem bővült arányosan a meggyőzően agitálok köre. A leghatásosabb ismeretszerzési fórumok a politikai vitakörök és az elméleti konferenciák. A nemrég tartott beszámoló taggyűlések is azt bizonyították, hogy az agitáció és a propaganda irányítására, szervezésére és ellenőrzésére mindenütt figyelnek. A párt-végrehajtóbizottság az alapszervezetek tömegpolitikai munkájának fejlesztésére újabb feladatokat jelölt meg. Felhívta a figyelmet, hogy a pártszervezetekben a propagandát és az agitációt tekintsék a pártmunka egyik fontos eszközének. Növekedjen a kommunisták politikai elkötelezettsége. Életszínvonal-politikánkkal sokkal differenciáltabban foglalkozzanak, kísérjék figyelemmel a párttagság eszmeipolitikai hangulatát, ismerjék a legfontosabb nézeteket. Éljenek jobban a szóbeli agitáció lehetőségével. Megállapodtak abban is, hogy a városi párt- bizottságnak a tömegpolitikai munka irányítását, tervszerűségét és ellenőrzéseinek hatékonyságát kell fejlesztenie. Tamasi Tamás volna a beígért program, rövid protokolláris közjáték szakította meg a foglalkozás kitervelt menetét. Mészár Edit járási úttörő titkár egy nagyszerű társasjátékkal lepte meg az alkotót, akit a nagyközségi könyvtár vezetője is megajándékozott. Sokan kipróbálták Az esemény meet már zavartalanul folytatódhatott a bemutatóval. A seregnyi gyerek az összetolt asztalokon bőven talált színes papírlapokat, és a mintakönyvek sem hiányoztak, amelyek az idén jelentek meg. Pataky Tibor Papírcsodák című összeállítását sikerrel használhatják óvodások, iskolások. Teremtő lázban égtek a gyeA Pest megyei helytörténeti pályázat győztese Pataki Ferenc nyugdíjas pedagógus. Lapozgatom a 150 gépelt oldalas dolgozatot, melynek méltatásánál a bíráló bizottság elnöke azt mondta: érdemes lenne nyomtatásban kiadatni, mert az „Elfelejtett honvéd ezredes” történelmileg hiteles mű, mely az 1848-as szabadságharc egyik alig ismert hősét hozza emberközelbe, érdekesen, olvasmányosan, irodalmi színvonalon. A szerző 30 évvel ezelőtt találkozott először Csutak Kálmán honvéd ezredes nevével. Tudás és bátorság — Korábban, Ráckevén tanítottam, majd Ceglédre költözve hallottam először erről az emberről. Pályafutását megismerve azóta is csodálom emberségét, hazaszeretetét, bátor helytállását és színes sokoldalú egyéniségét. Cegléden nyugszik a Kálvária temetőben, a felszabadulás után a városban még utcát is elneveztek róla, de az országban ma már kevesen ismerik a nevét. Pataki Ferenc könyvtárakban, levéltárakban kutatott, majd az adatok és feljegyzések nyomán bejárta mindazokat a településeket, melyek fontosak voltak Csutak Kálmán életében. Olykor már úgy tűnt, hogy elvesztette a fonalat és zsákutcába kerül, de aztán rábukkant az egykori honvéd ezredes levelezésére és megint folytatta a munkát. Milyen ember volt tehát az elfelejtett szabadságharcos? Több mint egy évszázaddal halála után Pataki Ferenc nemcsak az életútját igyekezett rekonstruálni, hanem személyiségét is elénk varázsolta. A legendás hírű Bem tábornok seregében szolgált, akiről a korabeli újságok így írtak: a bátorság és a katonai tudás volt nála egyetlen pozíció. Csutak Kálmán vasfegyelrekek. Zizegtek, formálódtak a papírosak, s ha elakadtak valahol a kezdő tanfolyam résztvevői, Máté mindenkinek szívesen segített. Többféle figurát készítettek ezen a dél- előttön, s egyúttal látták azt is, hogy még milyen sokfélét lehetne kipróbálni. Bár pedagógusok — az említett óvó nénin kívül — r.em vettek részt ezen a könyvtári foglalkozáson, reméljük, hogy az úttörő elnökség révén elterjedhet a jó példa máshol is. Hasznos és tartalmas időtöltés lehet ez a fajta foglalatosság, amely nemcsak szórakoztat, de önálló alkotásra serkent és a készségek fejlesztését szolgálja. Azt hiszem, Mátén nem múlik; szívesen megosztja tudományát másokkal. T. T. met követelt katonáitól, de körültekintően törődött azzal, hogy megfelelő körülményeket teremtsen számukra. így például a főtiszteket szigorúan felelőssé tette azért, hogy a katonáknál mindig legyen 48 órára elegendő élelem: kenyér, szalonna, sült hús. A zebe- sültekről és a betegekről, a legmesszebbmenőkig gondoskodott. Kegyelemből És a katonaember lényének egy másik oldala; kiválóan beszélt négy nyelven, sokat olvasott. Rajongott Petőfi Sándorért, akivel baráti kapcsolatba is került. A szabadságharc bukása után, kötél általi halálra ítélték, majd ezt kegyelemből, tizenhat éves várfogságra változtatták. Az élet beszűkült a boltíves cellára, melynek folyosóvá szelídült belső részén, kettős vasrácson át a túlsó falrészt lehetett látni... öt mélyedés a falban a kis motyónak, egy fakanál, kancsó és villa az étkezéshez, egy pipa, tiszta papír és írószer. Itt kezdte írni visszaemlékezéseit. Csutak Kálmán kiszabadulása után Kossuth Lajos városába, Ceglédre költözött, ott élt a családjával, nagyon szerény anyagi körülmények között. Halála után özvegyét és leányát hazafias érzelmű, jótékony egyletek támogatták. Az 1848-as szabadságharc hős ezredesének sírját ma a város egyik, KossutLajosról elnevezett szocialista brigádja gondozza. És milyen ember Pataki Már csak szép emlék a nyár. Csöndes a ceglédi strand környéke. Csupán néhány ember fordul be kapuján és siet a termálfürdőbe. Hegedűs Józseffel, a strand igazgatójával beszélgettünk a nyárról és az intézmény közismert gondjairól. — Ne legyen soha rosszabb szezonunk — mondta Hegedűs József. — Az időjárás kitett magáért, a pénztárnál 32 ezer ember vásárolt jegyet, ennyien élvezték a vizet és bámulták a terasz napozóján. A büfében mindig volt hideg sör, üdítő, szendvics és sütemény. — Azt beszélték, hogy a víz minősége nem mindig felelt meg a követelményeknek. — Nagy figyelmet fordítottunk erre. Sajnos, a mellettünk levő építkezés miatt, egy- percenként 500 liter vizet adó kutat nem tudunk használni. Ez annyit jelent, hogy amikor feltöltöttük a nagy medencét, már engedhettük is le. A KÖJÁL azonban egyszer sem talált kifogásolnivalót. — Jönnek-e a környékből vendégek? Ferenc, aki három évtizedes ? kutatómunka eredményéként :- elkészítette díjnyertes tanul-’“-' mányát? Szerényen beszél művéről, melyet a szakemberek kiadásra is érdemesnek minősítettek. — Kevés és hiányos ez 9 százötven oldalas dolgozat, ä teljesebb munka újabb, szerencsésebb kutatókra . vár. Mégis úgy érzem, sikerült hiányt pótolnom, mert á fel-;' idézett események a mai embernek is üzennek. Diákokkal a padláson Végezetül arról beszélget- tünk, hogy helytörténeti élmények nélkül nem lehet eredményesen tanítani a tör- ; ténelmet. Egykori diákjai is bekapcsolódtak a kutatómunkába. Fegyó Jánossal, aki ma a ráckevei Árpád Gimná,- zium igazgatója, annak idején . sok padlást végigkutattak, régi. .. iratokat kerestek. Győré Sándor ceglédi tanár szintén érdeklődő, mindenben részt ve- ,. vő tanítvány volt és megszámlálhatatlanul sokan azok közül is, akik más hivatást vá-> lasztottak, más pályán dolgoz- , nak. Pataki Ferenc tizenkét éve, nyúgdíjas, de egykori tanít- ’ ványainak közvetítésével, Cegr ■ léden ma már minden diák ., tudja, hogy ki volt az aí,. Csutak Kálmán, akiről utcát . neveztek el a városban. Idővel talán szélesedik ez a kör, , és a másutt elfelejtett honvéd ezredes neve — akiről az utóbbi időben már két cikk is <, megjelent az Élet és Irodalom-v • ban — bekerül a történelem- .. könyvekbe. Gál Judit — Sok Cegléd környéki em- '! bér fordul meg nálunk. A' gyógyfürdő 38 Celsius-fokos;/ vize csalogató, hiszen a reu-lI matikus betegségek gyógyításé-.. ra alkalmas. Kár, hogy körülményeink igen mostohák; kicsi az öltöző, nincs pihenő^ hely. Még így késő ősszel is hetente 30—40 SZTK-beutalt és 50—60 fizető vendég, valamint sok iskolás veszi igénybe a fedett uszodát. Jönnek a sportolók is. A zsúfoltságot csak |i megfelelő szervezéssel tudjuk ' kiküszöbölni. A gyógyfürdőben egyébként eddig 19 ezer ember fordult meg az idén. A tisztasági fürdő forgalma évek ■ óta csökken, mivel egyre többen költöznek fürdőszobás lakásokba. A fürdő ezüstkoszorús szocialista brigádjának vezetője Makai József né. — Mit tett a kollektíva? — Brigádunknak hat tagja van. Vállaltuk és teljesítettük a fürdő festés utáni takarító- ! sát, virágokat ültettünk és “a : hősök emlékművét is gondol- i zuk. Társadalmi munkában támogattuk az úszásoktatás szervezését, amelyen három- ■ I száz gyerek vett részt. Szeret- nénk, ha a jövő nyár is ilyen sikeres lenne, s ezért mindent megteszünk. ..i: G. Gy. Könyvekről a mikrofon előtt > December 14-én, kedden Ceglédről jelentkezik a Magyar Rádió Könyvről könyvéjt :• című adása. Kondor Katalin riporter teszi fel a vetélkedő !; kérdéseit. Akik olvasmányéi- • ményeikről frissen és ponto- j; san számot tudnak adni, azok ' értékes könyvutalványokhoz juthatnak, a könyvbarátok a !: Dózsa György Könyvesboltban már kora délután megjelenhetnek, mert ezúttal az lesz a műsor színhelye. A városbán \ sokan látogatják a könyvtárakat, szép számmal vesznek - könyveket, biztosan lesznek, jf akik pontos választ adnak < a jj a kérdezőnek. _______________ |! ISSN 0133—asoe (Ceglédi Hírlapi f Az albcrtirsal könyvtárban sokan elsajátíthatták a papírhajtogatás fortélyait Miklosovits Máté irányításával. Varga Sándor felvétele frlegmufaf ja másoknak is ' Papírcsodák a kiállításon Mostoha körülmények Sokakat vonz a meleg víz A termálfürdő most is látogatott
