Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-04 / 285. szám
1988. DECEMBER 4., SZOMBAT Kék madár, tarka virágok Nem is olyan félelmetes fiszra aem veszi, mit csinál a doktor néni, a kislány figyelmét leköti a színpompás környezet, a sok néznivaló. Erdős! Agnes felvétele Egy Ideje nem sírnak, nem szorongnak a kis betegek a solymári gyermekorvosi rendelőben. A csempelábazat és a mennyezet között festett tapétacsík kapott helyet: tarka virágok közül kék madár tekint a csöppségekre. A díszítési — a nagyközségi tanács felkérésére dr. Pákay Zsoltné festette a csíkot — barátságosabbá, hangulatosabbá varázsolja a helyiséget,- a sokféle színárnyalat feloldja a fehér szigorúságát. Dr. Borovszky Éva gyermekorvos szeret a megváltozott környezetben dolgozni, hiszen kis betegei figyelmét magára vonja a sok virág, a kék madár, így nem félnek a vizsgálattól, az injekciótól... Dr. Pákay Zsoltné évek óta fest virágokat, madarakat szabad idejében. Solymári házát, amelyet hatvanéves fejjel egyedül kezdett építeni, szinte teljesen kifestette, még a bejárati ajtó üvegén is színes minták virítanak. Motívumai nem mind magyarosak, sok nép folklórjából merít kompozícióihoz. Dr. Pákay Zsoltné általában falemezre fest, de szívesen dolgozik tapétával és üveggel is. A munkával elégedett a megrendelő s azok is, akik számára készült. Az alkotó újabb lehetőségre vár, talán másutt is barátságosabbá lehetne tenni egy orvosi rendelőt, bölcsődét, óvodát, klubhelyiséget vagy vendéglőt. Megkétszerezik a termelést Több hatóanyagot tartalmaz Gyakran egyetlen fém hiányzik csak Jövőre megkétszerezik • mezőgazdáságban egyre keresettebb, korszerű Folisol levéltrágyák gyártását a Budapesti - Vegyiműveknél. Az üzernben két éve készítik a levéltrágyáknaik ezt az egyszerre több hatóanyagot is tartalmazó változatát. Oldatukat a növény lombozatára juttatják, ott felszívódnak s így jut hozzá a növény a fejlődéséhez nélkülözhetetlen sókhoz, fémekhez. A táplálásnak ez a módja gazdaságosabb, mint a termőterület egészének trágyázása, a növény ugyanis így maradéktalanul hasznosítja a létfontosságú hatóanyagokat. A mezőgazdasági termelők újabban egyre többet kérnek a Folisol levéltrágyacsalád másik változatából, amely csak egyetlen tápanyagot — ezúttal fémet — tartalmaz. A vizsgálatok szerint a növény növekedéséhez, gyarapodásához. ugyanis gyakran mindössze egyetlen fém hiányzik a talajból, s ez sok esetben ugyanolyan hátrányokkal jár, mintha az összes többit nélkülözné a növény. Üj gépek munkába állításával a gyár a jövőben a Folisol levéltrágyák mindkét változatából kielégíti az igényeket. A gazdaságok, szövetkezetek jövőre nemcsak nagyobb mennyiségben, hanem az eddigieknél megbízhatóbban alkalmazhatják a Folisol-termé- keket. A Budapesti Vegyiművek megbízást adott a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központjának arra, hogy kí- sérletsorozatofckal pontosan határozzák meg: egyes oldatok miképpen kombinálhatok a különféle növényvédő szerekkel. ,A gazdaságok gyakran egy időben permetezik ki a levéltrágyákat a növényvédő szerekkel s az együttes alkalmazás lehetőségeit eddig főként a gyakorlati tapasztalatok határozták meg. Az üzem vegyészei szerint a keverés lehetőségeinek pontos megállapításával a kijuttatás! költségek csökkenése mellett hatékonyabbá válik a növényvédelem, ennek nyomán várhatóan termékeik is keresettebbek lesznek. Ismét felfelé ível a fogyasztás grafikonja Gépkocsik a gyárkapu előtt Az ősz elején azt ajánlották fotóriporter kollégánknak, fényképezzen a DCM főbejárata előtt. Hosszú gépkocsisorok állnak ugyanis bebocsátásra Várva, hogy aztán megrakodva cementet szállíthassanak a megrendelő vállalatoknak. Így megnőtt volna a kereslet? Kovács Józseffel, a Cement- és Mészművek váci gyárának igazgatóhelyettesével két témát szándékoztunk áttekinteni. Nőtt az igény — Változatlanul 950 ezer tonna cement az idei tervünk — közölte az igazgatóhelyettes. — A második negyedév végéig úgy tűnt, hogy ezt sem sikerül teljesítenünk, mert csökkentek az igények. Ám a nyár végén új helyzet állt elő, ismét felfelé kezdett ívelni a fogyasztás grafikonja. így aztán már nem sok hiányzik ahhoz, hogy teljesíteni tudjuk tervünket. — Mik a bizonytalansági tényezők? — Ha az idő hűvösre fordul és tartósan beáll a fagy, a kereslet ismét visszaesik. — Reméljük, hogy nem így lesz. És mi a helyzet a mészgyártás területén? — A Keszegről szállított jó minőségű kő révén tavaly először, végre teljesítette a tervét a mészüzem is. Az idén 130 ezer tonna gyártása várható. Ennél nincs is többre igény. Ha viszont lenne, nekünk az is gondot okozna, mert túlórában, feszített ütemben dolgozva kellene ezt kielégítenünk. Tavaly 145 ezer tonnát termeltünk, s hogy munkaerő gondjainkat is mérsékeljük, valamint méltányoljuk azt, hogy ebben a folyamatos termelő melegüzemben a legnehezebb a munka, a gyári 55 ezer forint átlagos bérszínvonal mellett itt 60 ezret terveztünk. — Azt hallottam, hogy akad, aki a 12 ezer forintot is megkeresi havonta ebben az üzemrészben. — A mészégetők valóban jól keresnek, de ebbe sok minden belejátszik. Többek között a túlóra és a műszak- pótlék is. Átlagkeresetnek az 5—6 ezer forintot vehetjük. Zsák és kő Cementet máshol is gyártanak az országban, de a cement csomagolásához szükséges zsákokat csak a DCM modern zsákgyártó üzemében. Az igazgatóhelyettes előtt dossziék halmaza tartalmazza azokat az adatokat, melyeket már nem lehet fejben tartani. Időnként belelapoz egyikbe-másikba. — A vezetésnek olyan kellékei ezek az adatok, mint pilótának a repülőgép műszerei — gondolom eközben. — A zsákgyár idei terve 38 és fél millió darab, ennyinek a termelésére vagyunk képesek, bár a gépsor kapacitása 52 millión felül van — közli velem. — A létszámgondok miatt viszont csak két műszakban termelhetünk, így az országos vállalat igényeit sem tudjuk maradéktalanul kielégíteni. Ezért a papíripartól is vásárolni kell. Nem állnak sorba a gyárkapu előtt a munkavállalók, s ha a harmadik műszakot be akarnánk indítani, a cementgyártástól kellene áthelyezni oda az embereket. — Pedig ha jól tudom, a zsákgyártás könnyű munka. — Fizikailag nem nehéz, de monoton és szigorú normái vannak. A zsákleszedők 17,50- től 25 forint 80 fillérig keresnek óránként, s itt is adunk műszakpótlékot, no meg, lehet túlórázni. Végül mégis munkaerő-átcsoportosítással, s külön akciókkal növeljük majd a termelést. A DCM másik nagy üzemága a kőbányászat a város fölötti, sejcei hegyoldalon és Keszegen. A keszegi kő nemcsak a mészgyártáshoz jó alapanyag, hanem a Dunaújvárosi Vasműbe is szállíthatunk belőle. A két bánya összesen 2 milA helytörténeti pályázat győztese Az elfelejtett honvéd ezredes A Pest megyei helytörténeti pályázat győztese Pataki Ferenc nyugdíjas pedagógus. Lapozgatom a 150 gépelt oldalas dolgozatot, melynek méltatásánál a bíráló bizottság elnöke azt mondta: érdemes lenne nyomtatásban kiadatni, mert az „Elfelejtett honvédezredes” történelmileg hiteles mű, mely az 1848-as szabadságharc egyik alig ismert hősét hozza emberközelbe, érdekesen, olvasmányosan, irodalmi színvonalon. A szerző 30 évvel ezelőtt találkozott Először Csutak Kálmán honvéd ezredes nevével. Tudás és bátorság — Korábban, Ráckevén tanítottam, majd Ceglédre költözve hallottam először erről az emberről. Pályafutását megismerve azóta is csodálom emberségét, hazaszeretetét, bátor helytállását és színes, sokoldalú egyéniségét. Cegléden nyugszik a Kálvária temetőben, a felszabadulás után a városban még utcát is elneveztek róla, de az országban ma már kevesen ismerik a nevét. Pataki Ferenc könyvtárakban, levéltárakban kutatott, majd az adatok és feljegyzések nyomán bejárta mindazokat a településeket, melyek fontosak voltak Csutak Kálmán életében. Olykor már úgy tűnt, hogy elvesztette a fonalat és zsákutcába kerül, de aztán rábukkant az egykori honvédezredes levelezésére és megint folytatta a munkát. Milyen ember volt tehát az elfelejtett szabadságharcos? Több mint egy évszázaddal halála után Pataki Ferenc nemcsak az életútját igyekezett rekonstruálni, hanem személyiségét is elénk varázsolta. A legendás hírű Bem tábornok seregében szolgált, akiről a korabeli újságok így írtak: a bátorság és a katonai tudás volt nála az egyetlen pozíció. Csutak Kálmán vasfegyelmet követelt katonáitól, de körültekintően törődött azzal, hogy megfelelő körülményeket teremtsen számukra. Így például a főtiszteket szigorúan felelőssé tette azért, hogy a katonáknál mindig legyen 48 órára elegendő élelem; kenyér, szalonna, sült hús. A sebesültekről és a betegekről, a legmesszebbmenőkig gondoskodott. És a katonaember lényének egy másik oldala: kiválóan beszélt négy nyelven, sokat olvasott. Rajongott Petőfi Sándorért, akivel baráti kapcsolatba is került. Kegyelemből — várfogság A szabadságharc bukása után, kötél általi halálra ítélték, majd ezt kegyelemből, tizenhat éves várfogságra változtatták. Az élet beszűkült a boltíves cellára, melynek folyosóvá szelídült belső részén, kettős vasrácson át a túlsó falrészt lehetett látni... öt mélyedés a falban, a kis matyónak, egy fakanál, kancsó és villa az étkezéshez, egy pipa, tiszta papír és írószer, itt kezdte írni visszaemlékezéseit. Csutak Kálmán kiszabadulása után Kossuth Lajos városába, Ceglédre költözött, ott élt a családjával, nagyon szerény anyagi körülmények között. Halála után özvegyét és leányát hazafias érzelmű, jótékony egyletek támogatták. Az 1848-as szabadságharc hős ezredesének sírját ma a város egyik Kossuth Lajosról elnevezett szocialista brigádja gondozza. És milyen ember Pataki Ferenc, aki három évtizedes kutatómunka eredményeként elkészítette díjnyertes tanulmányát? Szerényen beszél művéről, melyet a szakemberek kiadásra is érdemesnek minősítettek. — Kevés és hiányos ez a százötven oldalas dolgozat, a teljesebb munka újabb, szerencsésebb kutatókra vár. Mégis úgy érzem, sikerült hiányt pótolnom, mert a felidézett események a mai embernek is üzennek. Diákokkal a padláson Végezetül arról beszélgettünk, hogy helytörténeti élmények nélkül nem lehet eredményesen tanítani a történelmet. Egykori diákjai is bekapcsolódtak a kutatómunkába. Fegyó Jánossal, aki ma a ráckevei Árpád Gimnázium igazgatója, annakidején sok padlást véglgkutattak, régi iratokat kerestek. Győré Sándor ceglédi tanár szintén érdeklődő, mindenben részt vevő tanítvány volt és megszámlálhatatlanul sokan azök közül is, akik más hivatást választottak, más pályán dolgoznak. Pataki Ferenc tizenkét éve nyugdíjas, de egykori tanítványainak közvetítésével, Cegléden ma már minden diák tudja, hogy ki volt az a Csutak Kálmán, akiről utcát neveztek el a városban. Idővel talán szélesedik ez a kör, és a másutt elfelejtett honvéd ezredes neve — akiről az utóbbi időben már két cikk is megjelent az Élet és Irodalomban — bekerül a történelemkönyvekbe. Gál Judit lió tonna termékéből a cement- és mészgyártáson kívül kívánság szerinti szem- szerkezetű zúzott köveket szállítanak továbbá útépítésekhez, a házgyárakba, ahol mint zúzalékot, díszítőelemként is használják. Ennyiféle építőanyag és bevételi forrás. Ez bizonyára jó eredményekkel kecsegtet az idén — gondolom, s a már megkezdett rekonstrukciók folytatását is elősegíti. Az idén és jövőre — Mire számítanak? Kovács József válaszul sorra veszi a tényezőket. Először is azt, ami a tervezett költségeket váratlanul növelte, mint például az áramdíj emelése. Több alkalommal más területről sikerült alapanyagot — például gipszkövet — szerezni. Közben változtak, szigorodtak a gazdasági szabályzók. Az év elején így nem is értük el az időarányos nyereséget. Ennek ellenére, a jóváhagyott árkiegészítéssel együtt, 120—122 millió forint nyereség várható év végére, s a lakásépítők megnyugtatására még azt közölhetjük: a cement ára nem emelkedik. Az olvasót bizonyára a portalanítás további programja is érdekli. Erre azt a választ kaptuk, hogy miután ennek az első két üteme már megvalósult, s a négy kemence közül egy felújítása befejeződött, a berendezések folyamatos üzemeltetését, karbantartását tekinti fő feladatának a gyár vezetősége. A másik három kemencére egyelőre nem jut pénz. Hétszázötvenezer tonna kő, 900 ezer tonna cement. Ezt kell megtermelni a jövő évben, s pótolni a jelenleg hiányzó 100 dolgozót. Nem lesz könnyű. A zsákgyárban, a villamosüzemben, s más üzemrészekben gazdasági társaságok kialakításával próbálkoznak, javítani kívánják a szociális feltételeket, szolgálati lakással, valamint 20 milliót költenek öltözőre, fürdőre. Ezekkel az intézkedésekkel is a munkaerőt szeretnék megtartani, illetve újabb dolgozókat „szerezni”. Azt határozottan állítják a DCM-ben, hogy a KÖJÁL mérései szerint a legtöbb ponton a megengedett határ alatt hull már a cementgyári por a városra. No persze, ami hull, az sem hiányzik. Kovács T. István Számítógép ellenőriz Száz közül tíz Húszezer óra haszon A Telefongyár nagyk&tai üzemében készterméket nem gyártanak. A vállalat átviteltechnikai berendezéseinek alkatrészigényét 90 százalékban ez a gyáregység elégíti ki. Ár átviteltechnika leegyszerűsítve nem más, mint két szál dróton nagyon sok, több száz, esetleg több ezer beszélgetés. Ezeknek a berendezéseknek a lelke • sok-sok tekercs. Nagykátán ezekből 4700-félét gyártanak az egyszerűbbektől az olyan bonyolultig, amelynek az előállítási ideje a két órát is meghaladja. A tekercsek zöme hagyományos módon készül, de dolgoznak az üzemben korszerű gépekkel is. A szemre könnyű és kényelmes munka roppant nagy figyelmet és ügyességet követel meg a dolgozóktól, akik itt többnyire nők. Állítólag száz közül, ha tízen tudják igazán jól elsajátítani a tekercselés munkafogásait. Ennél ai munkánál fokozottabban ügyelni kell a minőségre. Mert egy-egy selejtes tekercs önmagában legfeljebb néhány ezer forintos kárt jelent, de ha a késztermék ösz- szeszerelésénél derül ki, hogy valamelyik darab hibás, akkor ez akár több millió forint értékű berendezés elkészítését é» határidőre való szállítását akadályozhatja meg. Éppen ezért premizálással ösztönzik a dolgozókat a minőségi munkára. Sikerült ás a kezdeti 7—8 százalékos selejtarányt egy százalék alá szorítani. A tekercsek mérését, minőségellenőrzését egy, a közelmúltban üzembe helyezett méréstechnikai számítógép gyorsítja. A Siemens típusú berendezéshez kapcsolódó mérő- rendszert a gyár szakemberei fejlesztették ki. A másfél milliós befektetés gazdaságosnak ígérkezik; évente egymillió kétszázezer tekercset gyártanak, ezeket eddig szúrópróbaszerűen tudták csak ellenőrizni. Az eredmény nyilvánvalóan jelentkezik majd a hibaszázalék további csökkenésében Is. A munkáskezekben amúgy is szűkölködő üzem a számítógéppel várhatóan húszezer normaórát tud megtakarítani évente, ami két-három ember egész évi munkájának fele) meg. Készül a motorindító automatika Ki minek mestere? A Csepel Autógyár villanyszerelő tanműhelyében a közelmúltban rendezték meg a pályakezdő és a gyakorlott villany- szerelő szakmunkások „Ki minek mestere” vetélkedőjének országos döntőjét. Az ezerháromszáz induló versenyzőből a döntőbe huszonnégy szakmunkás jutott el. A versenyzők a szakmai ismeretek mellett politikai tudásukról is számot adtak. Képünkön: a pályakezdő villanyszerelő szakmunkások versenyfeladatként motorindító automatikát készítenek. I
