Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-09 / 289. szám
Ma 2. oldal: Az elveszített menet 3. otdal: Változik az energia- szerkezet Mi van a konyhában, a fazékban? 4. oldal: Óriási tudományos feladat Szavainkban a kor bélyege 7. oldali Emblémákból ötkarika Úttörő-ütőforgatók 8. oldal: Nyílt levél Útiprogramok az új évre Sorozatos ütközések PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ML MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA' ES A XXVI. ÉVFOLYAM, 289. SZÁM Ara: 1,40 forint 1982. DECEMBER 9., CSÜTÖRTÖK Kedvezményes AGRQKiR-akdó Most a gépkarbantartás©! a sor Pest megye mezőgazdasági nagyüzemeiben már az utolsó barázdákat szántják az ekék. A betakarítás végeztével most a legfontosabb teendő az elmúlt hónapokban erősen igénybe vett gépek karbantartása, javítása. A legtöbb termelőszövetkezet és állami gazdaság elfogadható színvonalon dolgozó műhelyekkel rendelkezik, bár akad nem egy hely, ahol mindez nem mondható el. A korszerűtlen, gyengén felszerelt műhelyek mellett azonban egyre több, a kor követelményeinek megfelelő szervizállomást avatnak. Jó híre van például a kosdi Lenin Termelőszövetkezet váci javítóbázisának, de ugyancsak a jobbak között emlegetik a túrái tsz kiemelkedő szervezettséggel dolgozó műhelyét. Kakucson nemrég volt az új karbantartó részleg műszaki átadása, jelenleg a gé\ IDEJE H osszú évek óta szenvedélyes viták témája és célpontja a tanácsi gazdálkodás önállósága, demokratizmusa, azaz abban a társadalmi részvétel lehetősége és szükségessége. A vitákra akár azt is mondhatnék, fölöslegesek, hiszen egyértelművé teszi a helyzetet a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény — köznapibb nevén a tanácstörvény —, amelynek 11. paragrafusa félreérthetetlenül kimondja: „A tanács anyagi eszközeivel önállóan gazdálkodik." A félremagyarázásokat kerülendő, a tanács- törvény g továbbiakban részletezi is ennek az önállóságnak a hogyanját, amikor leszögezi: „A tanács meghatározza fejlesztési programját, terveit, középtávú pénzügyi tervét és költségvetését,' irányítja végrehajtásukat..Ami elvben természetesen így is van, a gyakorlatban azonban távolról sem ez a helyzet. Nem azért, mert bárki, bármiben is fittyet hányna a törvényre, hanem mert a gazdálkodásban annyi a megkötöttség, a betartandó előírás — bár a korábbi állapotokhoz képest természetesen tetemes a változás az önállóság irányába —, hogy meglehetősen szűk az a kör, ahol valóban helyben formálódik a döntés, a tanács rendelkezésére álló pénzből mi legyen. Idén a fejlesztési célokat szolgáló minden száz forintból harmincnyolcat tett ki az állami támogatás a megyében, ez a pénz — a ma követett gyakorlatnak megfelelően, azaz érthetően — egy-egy feladathoz kötve kerül átutalásra, azaz, mint a szakemberek mondják, címzetten érkezik. Igaz, a címzettek olyan fejlesztések — így az állami lakásépítés, a hozzájuk kapcsolódó közművek kialakítása stb. —, amikre mindenképpen kell a fedezet, ráadásul a megyei tanácsnak a jogszabályok némi mozgásteret is kínálnak a pénz felhasználásában, ám ez a mozgástér sem hasonlít a tanácstörvényben rögzítetthez, még kevésbé fedezhető fel a hasonlóság akkor, amikor kisebb körbe, a városi, a községi tanács tevékenységének terepére lépünk át. Saját forrásaiból a fejlesztési alap bevételei közé nem többet, mint 307 ezer forintot tervezhetett idén Jászkarajenő tanácsa. Amiből, laikus fejjel is beláthatjuk, aligha telnék bármi lényegesebbre, azaz a községnek — a víztársulati munkához, az óvodában el- V _.yezhető gyermekek számá nak növeléséhez például — pénzre, támogatásra volt szüksége. Amihez — éppen a társadalmi erőfeszítések teremtette alapokra figyelemmel — a település hozzájutott, így 2,7 millióhoz, felsőbb tanácsi hozzájárulásként, az óvodaberuházáshoz. Vessük össze ezt az összeget a 307 ezerrel, s máris plasztikusan megmutatkozik előttünk a helyzet a gazdálkodás önállóságáról, hiszen érthető, a 2,7 milliót másra nem, csakis a megjelölt célra lehet felhasználni. Kézenfekvő ugyanakkor a közbevetés jogossága, hiszen a helybéliek akarták az óvodát, akkor hol a hiba? Hiba sehol nincsen, egy jó fejlesztési cél válik elérhetővé, ám úgy, hogy már a cél végleges kimondása előtt alaposan tájékozódni kellett, mire számíthat — támogatásként fentről — a tanács. Mert ha semmire, akkor hiába a helyben égetőnek, helyesnek tartott cél, azaz hiába döntene a tanács ... Magyarán, nyersen: arról kell döntenie, amiről tudvalevő, kiemelt megyei feladatként megkapja a szükséges támogatást, s bár ebben az esetben a helyi cél is, meg a felsőbb akarat is összetalálkozott, általában nem biztos, hogyha a pénz címzés nélkül állna egy-egy tanács rendelkezésére, mindig ilyen egybeesések lennének. Pozitív és negatív előjelű különbözőségek egyaránt lehetnének, lennének. ekervényes útra vezetne annak találgatása, miért van így, ami van, miért volt szükségszerű hosszú időn át a központi és a helyi, illetve a helyi és a megosztott források arányainak szembeszökően nagy eltérésű kialakítása, ám a tapasztalatok napjainkra meggyőződéssé sűrűsödtek: a tanácsi tervezés rendje változtatásra, továbbfejlesztésre szorul. Fő iránya ennek nem lehet más, mint az önkormányzati jelleg — s vele a gazdálkodási önállóság — erősítése, még ha fokozatosan is, de folyamatosan. A központi és a he-, lyi források arányainak jelentős változtatása — ezzel a helyi döntések fontosságának kiemelése — nem egyszerű adminisztratív aktus, hanem annak fölisme- tése: ideje tágabb teret nyitni a társadalmi részvételnek, a demokratizmusnak a helyi gazdálkodásban, mert ezzel — vállalva néhány helyen a ballépéseket is — eddig kihasználatlan erőforrások állíthatók a célszerűség szolgálatába. Mészáros Ottó I pék költöztetésével foglalkoznak. Olykor azonban nemcsak a pénz, hanem a szakember hiánya is okoz gondot. Középfokú végzettséggel rendelkező irányítót nem nehéz találni, de szakmunkást annál inkább Intő jel, hogy egyre kevesebb fiatal szerelő helyezkedik el a mezőgazdasági nagyüzemekben. Bár valljuk be őszintén, hogy akik jönnek, azok sem mindig megfelelően felkészültek, s ez azt mutatja, hogy a szakmunkásképző iskolákban nem mindenütt szentéinek elég figyelmet az ilyen irányú ismeretek elsajátításáról. Mint már arról korábban is beszámoltunk, szűkebb pátriánkban mind nyilvánvalóbbá válik, hogy a téeszek, állami gazdaságok gépparkja elöregedett, kiselejtezésre szorul. Ennek okai roppant összetettel:, de talán első helyen a növekvő beszerzési árakat említhetjük. Most némi segítséget jelent talán, hogy az AGROKER az év utolsó heteiben kedvezményes akciót hirdetett. A részletes ajánlatot a minisztérium és a megyei tanács körleveleivel ezekben a napokban kapják meg a gazdaságok. Amíg a készlet tart, nyolcvanféle gépet — köztük anyagmozgató, fejő-, öntöző- és vegyszerszóró berendezéseket is — átlagosan 20—30 százalékos árengedménnyel árusítanak. a teljes fogyasztói és a kedvezményes ár közötti kü- lönbözetet a vállalat a kockázati alapjából fedezi. Mint az AGROKER-nél megtudtuk, nemcsak gépvásárlási szándékkal, hanem alkatrés: beszerzés miatt is érderties felkeresni őket. Általános tapasztalat, hogy az esztendő végén jelentősen csökken a nagyüzemek érdeklődése, ezer! most decemberben nagyobb sorbán- állás nélkül lehet nagy tételben vásárolni. Mindössze 2—3 hiánycikk van. Szintén elmondták, hogy már 1983-ra is elfogadnak előrendeléseket. Ellenállók, antifasiszták idifársi találkozó A Magyar Ellenállóik, Antifasiszták Szövetsége bajtársi találkozót' rendezett az 1956- os ellenforradalom leverésében részt vett tagjai számára szerdán a Belügyminisztérium művelődési házában. A találkozón Úszta Gyula, a szövetség alelnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Tihanyi Sándor, a szövetség elnökségének tagja mondott ünnepi beszédet. (A magyar antifasiszták ellenállási mozgalmáról cikkünk , a 4. oldalon.) Losonczi Pál és Rabah Bitat megbeszélése Kádár János fogadta az algériai népi nemzetgyűlés elnökét Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szerdán a KB székházában fogadta Rabah Bitatot, az algériai népi nemzetgyűlés elnökét, a Nemzeti Felsza- badási Front (FLN-párt Politikai Bizottságának tagját, aki parlamenti küldöttség élén tartózkodik hazánkban. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen eszmecserét folytattak a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, s áttekintették a párt- és államközi kapcsolatokat. Megerősítet ték készségüket a két ország jól fejlődő együttműködésének további elmélyítésére, az MSZMP és az FLN-párt kapcsolatainak erősítésére. A találkozón részt vett Apró Antal, az országgyűlés elnöke és Abdelaziz Kara, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság budapesti nagykövete. ★ Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke szerdán hivatalában fogadta Rabah Bitatot, az algériai népi nemzetgyűlés elnökét, aki hivatalos, baráti látogatáson, küldötség élén tartózkodik hazánkban. A megbeszélésen részt vett Péter János, az országgyűlés alelnöke és Abdelaziz Kara, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság budapesti nagykövete. Párt- és állami vezetők tegnapi látogatásai Lázár Gyöngy, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke szerdán a főváros XI. kerületébe I látogatott. A program a kerüA közvélemény nyomása az MX-dönt és mögött A Reagan-korményzat veresége Az amerikai képviselőház kedden este 245-176 arányban megszavazta azt a törvénymódosítást, amely 1983- ban megvonja a kormányzattól az MX rakétarendszer építésére szánt közel egymilliárd dollárt. A módosítás azonban biztosítja a kormány számára a rakétarendszerrel kapcsolatos kutatási és fejlesztési munkálatok folytatásához szükséges 2,5 milliárd dollárt. A törvényjavaslatot még a szenátusnak is jóvá kellene hagynia ahhoz, hogy hatályba lépjen, s Reagan még azután is visszautalhatja újbóli megvitatásra a kongresszusba. A Fehér Házat azonban így is érzékenyen érintette a vereség, | Reagan, aki először maga készült a sajtó elé állni a szavazással kapcsolatos véleményével, a szavazás váratlan arányai láttán meggondolta magát, s inkább írásbeli nyilatkozatot olvastatott fel szóvivőjével. A nyilatkozat „súlyos hibának” minősítette a 983 milliós összeg megvonását, s felszólította a szenátust, hogy állítsa helyre ezt a költségvetési tételt az összesen 231,6 milliárdos 1983-as megajánlási törvény részeként. Washingtoni megfigyelők szerint erre már elméletben is csak a legközelebbi kongresszusi ülésszakon — januárban — kerülhet sor. Jövőre a kormány még nehezebb helyzetben lesz, mint idén, mert a novemberi választásokon 26 új — jobbára liberális — demokrata párti képviselő került a képviselőházba. Ennél is jellemzőbb a kormány pozícióinak gyengeségére, hogy a keddi szavazáson 50 republikánus is az MX ellen szavazott, s tulajdonképpen ők döntötték el a módosító javaslat sorsát. Az országos befagyasztási mozgalom, amelynek keretében több millió amerikai szavazott már a kormányzat stratégiai programjainak további felesleges szaporítása ellen, szintén ott volt a keddi képviselőházi szavazatok mögött. Ezért, valamint gazdasági nehézségei miatt a Reagan-kormány várhatóan ennek a csatának a további részét is defenzív pozíciókból lesz kénytelen megvívni, jóllehet a keddi szavazás távolról sem az utolsó szót jelentette az MX-vitában. (Az eseményekkel kapcsolatos kommentárt lapunk 2. oldalán ismertetjük.) Félmillió tonna acél Termel Diósgyőrben a Lenin Kohászati Művek kombinált technológiával üzemelő acélműve, amelyet 529 ember szolgál ki. A teljes kapacitással üzemelés idején — 1984-től — 4G0 ezer tonna ötvözetlen tömegacélt, 301 ezer tonna gyengén és közepesen ötvözött acélt, valamint 27 ezer tonna erősen ötvözött acélt állítanak elő. leti pártbizottság székházában kibővített párt-végrehajtóbizottsági ülésen kezdődött. Lázár György tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány üdvözleteit a szabadidő-parkban, s kívánta, hogy az itt élők, dolgozók felelősségérzete szűikebb hazájukért a jövőben is hasonlóan aktív maradjon, mint eddig. A tájékoztatót követően Lázár György elsőként megtekintette az elmúlt évek kerületfejlesztési tevékenységének eredményeként megvalósult Olimpia mozit és a Budapesti Művelődési Központot. Sétát tett a szabadidő-parkban, s meglátogatta a Szakasits Árpád úti élelmiszer- és szolgáltatóüzleteket. A Bikszádi úti általános isikolában úttörők várták a vendégeket, megmutatták a nyolc új tanteremmel bővített iskolaépületet is. A Minisztertanács elnöke késő délután felkereste a Magyar Kábelműveket. Elismeréssel szólt a látottakról, s további munkasikereket kívánt az üzem dolgozóinak. A Minisztertanács elnökének kelenföldi programja a kábelművek és a kerület több vezetőjével folytatott beszélgetéssel fejeződött be. Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szerdán Bács-Kiskun megyébe látogatott. Kecskeméten a pártbizottság székházában a megyei párt-végrehajtóbizottság tagjaival találkozott. Délután a városi tanácsházán folytatódott a program, ahol a Központi Bizottság titkára találkozott a tanács tisztségviselőivel, a Hazafias Népfront városi elnökségének tagjaival, majd meghallgatta a városi pártbizottság első titkárának tájékoztatóját a megyeszékhely fejlődéséről és gondjairól. Ezután több kereskedelmi egységet keresett fel, s megtekintette a város legújabb kulturális intézményét, az úttörő- és ifjúsági otthont. Innen Lajosmizsére vezetett Korom Mihály útja, ahol találkozott a nagyközség párt- és tanácsvezetőivel és tájékoztatást hallgatott meg Lajosmizse iparáról, agrárgazdálkodásáról.
