Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-08 / 288. szám
VCCSTT 1982. DECEMBER 8., SZERDA Legfelsőbb Bíróság Vissza a gyártónak A vásárlók védelméről hang- rott el állásfoglalás a Legfelsőbb Bíróságon. Az egyik mezőgazdasági termelőszövetkezet egy vállalattól egymillió forintért importból származó lánctalpas traktort vásárolt. A gép rövidesen elromlott, számos rejtett hibája is előjött, a javítás pedig alkatrészhiány miatt akadozott. Ezek után a tsz az eladó ellen pert indított, amelyben a vételárat visszakövetelte. Mind a megyei bíróság, mind a Legfelsőbb Bíróság a tsz-t a traktor visszaadására, a vállalatot pedig a vételár megtérítésére kötelezte. Az ítélet indoklása rámutatott arra, hogy a szakértői vélemény szerint minden javítás után a traktor teljesítménye és értéke tíz-tizenöt százalékkal csökkenne. A Polgári Törvénykönyv értelmében, ha a hiba nem küszöbölhető ki, vagy a javítást nem vállalják, Illetve annak elvégzése rövid idő alatt értékcsökkenés és a vevő érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges, a vásárló a szerződéstől elállhat. Ilyen körülmények között jogosan követeli vissza a vételárat. Perbe fogott hozomány A válóperben a vagyonközösség megosztásakor parázs vita keletkezett. Az asszony ugyanis azt állította, hogy a házasságkötéskor jelentős különvagyona volt. Ebből részben férje házát, amelyben laktak, korszerűsítették, részben tartós háztartási cikkeket vásároltak. Ezek ellenértékére azonban igényt tartott. A férj elismerte, hogy feleségének különvagyona volt, de tagadta, hogy azt építkezésbe vagy a háztartásba fektették volna. Az alsó fokú bíróságok ellentétes ítéletei ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság az ügyben új bizonyítási eljárást rendelt el. A határozat szerint a házassági vagyonjogi igények rendezésénél az életközösség megszűnésekor fennálló helyzetből kell kiindulni. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy különvagyonával mindegyik házastárs szabadon rendelkezik, és az abból vásárolt ingóságok arányos része a különvagyonhoz tartozik. Az összegszerűség megállapításánál a szakértők meghallgatásával kell eldönteni, mennyit ért az ingatlan az életközösség kezdetekor és mennyit megszűnésekor, valamint, hogy a ház értéknövekedésének a házastársakra vonatkozó arányos része mennyit tesz ki. K. S. TANÁCSOK A rossz munkakörülményekért felel-e a vállalat? Meddig rokkant valójában a rokkant? • A vállalatot a baleseten és foglalkozási megbetegedésen kívül, egyéb megbetegedésért Is anyagi felelősség terheli-e, ha azt vétkesen okozta? Egyik olvasónk ideggyenge- ségi panaszokkal többször volt betegállományban. Egy másik panaszost munkahelyén irattárosi beosztásban olyan körülmények között foglalkoztatták (vizes, nedves helyiség), hogy ebből kifolyólag lett többször beteg, másik olvasónk pedig állandóan hideg helyiségben dolgozott, hosszabb ideig tartó és nehezen gyógyuló betegséget szerzett, bár ez utóbbi két olvasónk többször tiltakozott a rossz munkakörülmények miatt. Az az olvasónk pedig, akit ideggyengeség miatt végül leszázalékoltak, a rokkantsági nyugdíj és az átlagjövedelem közötti különbözetet követeli a volt munkáltatótól, mert állandóan túlóráztatták. Jogosak-e ezek a követelések? — kérdezik olvasóink. A Munka Törvénykönyve értelmében, a baleseten és a foglalkozási megbetegedésen kívül, egyéb megbetegedésért a vállalatot kártérítési kötelezettség nem terheli. A kialakult ítélkezési gyakorlat szerint azonban, ha a munkáltató a dolgozó nem üzemi baleseti, illetve foglalkozási eredetű megbetegedését vétkesen okozta, (szándékosan vagy gondatlanul), emiatt őt kártérítési kötelezettség terheli. Ha olvasóink azt állítják, és bizonyítják, hogy a munkáltatói intézkedések következményekén! romlott meg egészségi állapotuk, s emiatt átlagkeresetük jelenősen csökkent, a munkáltatót felelősség terheli. Kétségtelen ugyan, hogy az okozati összefüggés fennállásának és a munkáltató felróható magatartásának bizonyítása olvasóinkra hárul, ez azonban nem érinti a bíróságnak azt a kötelezettségét, hogy az általa szükségesnek ítélt bizonyítást hivatalból is elrendelje. Az is tisztázásra szorul, hogy a munkáltató betartotta-e a túlmunka elrendelésének korlátozására vonatkozó munkajogi rendelkezéseket, túllépte-e a megengedett keretet. Egyébként a Munka Törvénykönyve értelmében, a munkáltatónak kötelessége az egészséges, és biztonságos munka feltételeit biztosítani. Ha ezt elmulasztja, az ebből eredő egészségrosszabbodást előidéző kárért is felelős. A A munkaügyi vitát eldöntő szerv olyan magatartást nem értékelhet fegyelmi vétségként, amelyért a vállalat nem vonta fegyelmileg felelősségre a dolgozót. Olvasóink levélben panaszolják, hogy a munkahelyen italoztak, ezért akik benne voltak az ügyben, elbocsátották őket. A munkaügyi vita során — mivel a dolgozók azt vitatták, hogy már munkaidő után fogyasztottak szeszes italt és nem munkaidőben — olyan adat is felmerült, hogy az italért mindenképpen munkaidőben ment el közülük az egyik dolgozó. Kétségtelen, hogy az ital meghozására elegendő volt egy személy is, ezért azt már külön terhére róni a másik kettőnek nem lehet, mert erre nem volt bizonyíték. Ezek az olvasóink most azt kérdezik, kérjenek-e törvényességi óvást emiatt? A munkahelyi italozás az egyik legsúlyosabb fegyelmi vétség az ítélkezési gyakorlat szerint. Függetlenül attól, hogy egyikük vagy mindhármuk hagyta el munkahelyét az italvásárlás céljából, az elbocsátás indokait az nem változtathatja meg. • Ha a munkaképesség csökkenése a 67 százalékot már nem éri el, a rokkantsági nyugdíjat megszüntetlk-e? A rokkantsági nyugdíj megszüntetésével kapcsolatban már korábban is több olvasónk tett fel kérdést. Egyikük rendszeresen dolgozik, és keresete hosszabb idő óta megegyezik a korábbi keresetével. Másikul hasonlóképpen dolgozik, és ugyancsak annyit keres, mint megrokkanása előtt, ez utóbbinak nem, az előbb említett olvasónknak azonban megszüntették a rokkantsági nyugdíj folyósítását. Az utóbbi két olvasónk vitájában az a lényeges, hogy rendszeresen dolgoznak-e, és hogy keresetük négy hónap óta húsz százaléknál nem kevesebb annál, mint amennyit a megrokkanásuk előtti munkakörükben rokkantság nélkül elérhettek volna. Az viszont nyilvánvaló, hogy a rokkantsági nyugdíját meg kell szüntetni annak, aki már nem rokkant, vagyis munkaképesség-csökkenése a hatvanhét százalékot nem éri el. A rokkantsági nyugdíjasokat — öregségi nyugdíjra jogosító életkoruk eléréséig —, ha rokkantságuk nem tekinthető végleges állapotnak, az orvosszakértői bizottság időközönként felülvizsgálja abból a szempontból, hogy állapotuk nem javult-e vagy nem rosz- szabbodott-e. Ha a nyugdíjas állapota annyira változott, hogy másik rokkantsági csoportba tartozik, a nyugdíj ösz- szegét ennek megfelelően módosítják, ha pedig az állapota annyira javult, hogy már nem tekinthető rokkantnak, a nyugdíjat megszüntetik. Az a rokkantsági nyugdíjas, aki az öregségi nyugdíjra jogosító életkort még nem érte el, ha négy hónapja teljes munkaidőben, rendszeresen dolgozik és keresete nem lényegesen kevesebb a megrokkanása előtti, illetőleg a nyugdíja alapját képező kereseténél, köteles erről a nyugdíjmegállapító szervhez beje lentést tenni. Ennek alapján a nyugdíjmegállapító szerv elbírálja, ; hogy a rendszeres munkára való tekintettel meg kell-e szüntetni a nyugdíjat, vagy azt tovább lehet folyósítani. Dr. M. J. Tallózás TÍZ NAP RENDELETÉIBŐL! A külföldi részvétellel működő gazdasági társulásokról szóló 28/1972. (X. 3.) PM sz. rendeletet a 63/1982. (XI. 16.) PM számú rendelet módosította. (Tanácsok Közlönye, 33. szám.) A burgonyát, zöldséget, gyümölcsöt forgalmazó vállalatok pénzügyi támogatásáról az ugyanitt megjelent 66/1982. (XI. 16.) PM-rendelet intézkedik. A munkavédelemről a kisiparban címmel, az ipari miniszter 22/1982. (XI. 26.) Ip. M. szám alatt rendeletet adott ki. (Magyar Közlöny, 71. szám.) A lakástakarékossági betétről ugyanitt jelent meg a 67/1982. (XI. 26.) PM-rendelet. A vállalatok jövedelemszabályozási rendszeréről a 61/1982. (XI. 30.) MT sz. alatt a Magyar Közlöny 72. számában található rendelet.. Védtelenek a gyalogosok A cserbenhagyót megtalálják Ez év októberében a szokásosnál sűrűbben állították meg a közlekedési rend őrei a megye útvonalain a járműveket. Gyakrabban került elő a szonda, és többször kattogott a trafipax is. Az ősz közepén megtartott fokozott közúti ellenőrzésnek cseppet sem titkolt célja az volt, hogy a közeledő esős, ködös évszak küszöbén az egyre rosszabbodó közlekedési viszonyokra, s az óvatosabb, de főként szabályosabb vezetésre terelje a figyelmet. Nos tény, hogy az említett hónapban igen sok járművezetőt kellett még a helyszínen megbírságolni, mert el- színeződött a szonda, mert gyorshajtást jelzett a trafipax, mert az autós vagy motoros szemmel láthatóan szabálytalankodott. — Több mint 24 ezer gépjárművet vizsgáltunk meg — tájékoztat Papp János rendőr százados, a Pest megyei Rendőr-főkapitányság közlekedési alosztályának főelőadó- já. — Műszaki szempontból komolyabb hiányosságokat nem észleltünk, mindössze 36 járművet kellett a forgalomból kitiltanunk. — S hány jogosítványt kellett ittasság miatt bevonni? — Nyolcvanhatot, még a helyszínen. Egyébként két- ezer-kétszázhetvenöten fújtak, s kétszáznégy esetben elszíne- ződött a szonda. A szabálytalanságok többsége az ittasság mellett gyorshajtásból és az elsőbbségi jog meg nem adásából származott. Sajnos, az adatok is ezt igazolják. Októberben összesen 203 személyi sérüléssel járó baleset történt, s ennek következtében 298-an sérültek meg: 110-en súlyosan, 166-an könnyebben, sami a legszomorúbb: huszonkét ember meghalt. — Tapasztalatuk szerint melyek a leggyakoribb bal- esettípusok? — Nagyon sok gyalogost ütnek el mostanában. Kétségtelenül ők a legvédtelenebbek az úttesten, főként a gyerekek, s az idősek. A gépkocsivezetők, különösen este föltétlenül ügyeljenek arra, hogy ne haladjanak gyorsabban, mint amekkora távolságot belátnak. Gond van a fényszórók beállításával, a rossz bekötés emberi hanyagság. Arról nem beszélve, hogy a sebességet, mindenkor az út- és a látási viszonyoknak megfelelően kell és szabad megválasztani; hiába 60 kilométer a megengedett, ha egyszer a 20 kilométeres a biztonságos. Gyermek- gázolások esetében eleve nem vesszük figyelembe a féktávolságot, abban az esetben, ha a gyermek már nagyobb távolságról észlelhető. A járművezető, ha gyerekeket észlel az úttest közelében, köteles any- nyira lelassítani, hogy azok legváratlanabb mozdulatára is biztonsággal megállhasson. — Télre mit javasolnak a biztonságos közlekedés érdekében? — Senki ne vezessen úgy, mintha száraz, biztonságos aszfalton járna. Az esős időben még a főközlekedési utakra is sár kerül, a fékezés ezen élet- veszélyes lehet. Egyetlen tanács: le a gázról a lábat ilyenkor. Azt pedig nem kell különösebben hangsúlyozni, mekkora felelőtlenség ittasan a volán mögé ülni. Sajnos, egyre többen cselekszenek ilyen meggondolatlanul: a balesetek egynegyedénél az alkohol is közrejátszik. Mindenki jól tudja, hogy az ittasan okozott balesetért szigorúbb a felelősség- revonás, a bíróság súlyosabban ítéli meg. S minden esetben a vezetői engedély bevonásával jár. S itt jegyzem meg: nagyon sok múlhat barátokon, kollégákon, családtagokon is; ha egy mód van rá, ne engedjék gépkocsiba ülni a már ittas vezetőt. — Mostanában gyakran hallani cserbenhagyó gázoióról... — Tény, hogy egyre több az ilyen eset. Nem lehet kellőképpen elítélni ezt a magatartást, s nincs erre mentség, mert az emberiesség legelemibb megnyilvánulása a sérülteknek nyújtott segítség. A cserbenhagyás, illetve a segítségnyújtás elmulasztása súlyosabb bűncselekmény, ezért évekkel kaphat többet az ilyen gázoló. S hozzáteszem: nemcsak a járművezető, de adott esetben az utasa is felelős. Arra számítani pedig, hogy megússza, s nem lelünk a nyomára, naivitás. A helyszínen mindig marad annyi nyom, ami elárulja, arról nem is beszélve, hogy a lakosság mekkora segítséget nyújt. Tamási István Üzemi lapokban olvastuk Nem lehet eleget beszélni munkavédelemről, a balesetek megelőzéséről. A legkorszerűbb eszközök a legszigorúbb rendszabályok ellenére is számtalan kisebb-nagyobb baleset történik a gyárakban, az üzemekben — sajnos, néha a tragédia is bekövetkezik. Az ok többnyire hanyagság, az előírások figyelmen kívül hagyása. A munka közben bekövetkezett baleseteknek elsődleges károsultja a dolgozó, aki megsérül. Az előírások, a védőruhák és védőeszközök mindenekelőtt az ő érdekében varinak. Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni azt a kárt sem, ami a munkahelyet éri. Ha valahol sok a baleset, ha sok a táppénzes nap, ott ezt a termelés is inegsínyli — s valahol ez megint csak érinti a dolgozót is. Nem véletlen hát, hogy az üzemi lapokban is számos írás elemzi a munkavédelem helyzetét, az üzemi balesetek számának alakulását. Ezekből a cikkekből válogattunk lapszemlénkben. FÁY HÍRADÓ A gombai Fáy András Termelőszövetkezet lapjában Olasz István munkavédelmi előadó cikke hívja föl a figyelmet a munkavédelem jelentőségére. A szövetkezetben egy éve dolgozik függetlenített munkavédelmi előadó, akinek napi feladataiban bizottság segít. Az év első felében a szövetkezetben 19 üzemi baleset történt, ezek miatt több mint hatszáz munkanap ment veszendőbe. Figyelemre méltó adat, hogy a baleseteknek több mint az egynegyede a munkába menet, illetve onnan jövet történt. S az okok között nem elhanyagolható a munkakezdés előtt fogyasztott alkohol szerepe sem. A szövetkezetben egyébként már gyakorlat, hogy az ittasan érkező dolgozót hazaküldik, s ellene fegyelmi eljárást kezdeményeznek. A szövetkezet minden szakmunkásának és művezetőjének vizsgát kell tennie a munkavédelmi szabályokból, ezzel is csökkenteni kívánják a balesetek számát. A telefongyári újság arról tudósít, hogy a vállalatnál csökkent a balesetek száma. A megelőzés céljaira erre az esztendőre összesen 5,8 millió forintot terveztek felhasználni. Elkészült a munkavédelmi szabályzat tervezete is, rendszeresen tartottak őrjáratokat és szemléket, valamint balesetvédelmi oktatást. Az eltelt háromnegyed évben 41 három napon túl gyógyuló sérülés volt a vállalatnál, a kiesett munkanapok száma 981. Ez a balesetek számában 13 százalékos csökkenést jelent. A legtöbb baleset — az összesnek több mint a fele — környezeti hatás miatt következett be, de szerepel az okok között a karbantartás, a védő- berendezés használatának elmulasztása és a fegyelmezetlenség is. A nagykátai gyáregységben egyébként nőtt a száz főre jutó balesetek száma, itt ezért megfelelő intézkedéseket kell tenni a megelőzésre — írja a cikk szerzője. Az elmúlt években születtek jó és kevésbé hasznos intézkedések a munkavédelmi helyzet javítására, de még mindig elég alacsony szinten állunk — kezdi írását a Középmagyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat lapjában Gombos Sándor munkavédelmi csoportvezető. Véleménye szerint ennek az az oka, hogy a termelési egységek vezetői nem látják az összefüggést a biztonságos munka és a termelékenység fokozása között.' Sok esetben a munka hátráltatójának tekintik a megelőzés érdekében hozott intézkedéseket. Gyakran elsiklanak a biztonságos munkát veszélyeztető környezeti hatások szerepe felett. A vezetők ilyenkor köny- nyen kijelentik, hogy a balesetet előre nem látható ok, illetve a dolgozó hanyagsága váltotta ki. Pedig közvetetten mindig a szabályok be nem tartása okozza a bajt. Aki a véletlenre hivatkozik, az csak saját tájékozatlanságát és felkészületlenségét árulja el. A munkavédelmi ellenőrzés rendszerét az új jogszabályok az eddiginél célratörőbben határozzák meg. A fővezetői szemléken elsősorban nem a tárgyi feltételekre kell koncentrálni, hanem a vezetők munkavédelmi tevékenységének megítélésére. Nagyobb hangsúlyt kapott a munkától való eltiltás, valamint a fegyelmi felelősségre vonás — mint kötelezettség! — a munkavédelmi előírások megszegőivel szemben. VIUG fROUTJÚUAI IQYiaUi.irrrrr A diósdi gyárban szintén csökkent a balesetek száma az eltelt háromnegyed évben. Amíg tavaly ennyi idő alatt 32 baleset történt, addig az idén csak 21. A balesetek miatti táppénzes napok száma azonban 242 nappal meghaladta a tavalyit. A táppénzes napok mintegy fele a munkával szorosan ösz- szefüggő balesetből eredt. A munka jellegéből következően — az eszterga- és á sajtolóüzem vezet, ahol eddig öt dolgozó szenvedett sérülést. A negyedévenként megtartott hibafeltáró munkavédelmi szemlék során észlelt hiányosságokat az illetékes vezetők határidőre megszüntették. Nagymértékben javult a gyári targoncák műszaki és biztonság- technikai állapota. összességében — állapítja meg a cikk — a gyárban a munkavédelmi helyzet javult, de több gondot kell még fordítani a balesetek megelőzésére. vuJío proletárjai. EGYESÜLJETEK i mwirnm .* GANZ MŰSZER MŰVEK DOLGOZÓNAK LAPJA* Csökkent ugyan a balesetek száma — tavaly 40, az idén pedig csak 33 történt az év első kilenc hónapjában — emelkedett viszont az üzemen belüli sérülések aránya. Mindez nagyobb óvatosságra, szigorúbb fegyelemre és fokozott felelősségre figyelmeztet. Szerencsére emberéletet egyetlei) baleset sem követelt idén, de csonkulásos eset kettő is történt. Többször került sor munka- védelmi ellenőrzésre az üzemekben, de a vasasszakszér-. vezet munkavédelmi felügyelői kirívó szabálytalanságot sehol sem tapasztaltak. Készül a munkavédelmi szabályzat, a gépkezelési és -karbantartási utasítás. S egyre emelkedőbb színvonalú az üzemeken belüli megelőző propaganda. Ám az esetek mégis komor figyelmeztető jelzések: legyünk sokkal óvatosabbak, körültekintőbbek. Munka közben nincs helye a lezserségnek, a köny- nyelműségnek. A szó szoros értelmében ép emberre van szüksége a gazdaságnak és mindenekelőtt a családnak! M. N. P.
