Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-08 / 288. szám
VZrtt d/ßr w xJlirh (IV 1957 DECEMBER 9., SZERDA Kiállítótermekből Művészi álmok tükrében j! Nagy László Lázár ceg- JÍ lédi grafikusművész gyűjte- ^ menyes tárlata december 114-ig látható a mindszenti í művelődési házban. P. Ker- | tész Klára keramikus Cseh £ István szobrász társaságá- ^ ban mutatkozott be a II. ^ kerületi Marcibányi téri £ művelődési házban. Matzon í Frigyes plasztikái a Bartók 4 Galériában tekinthetők f meg január elsejéig. Sokoldalú alkotó Nagy László Lázár élete különös szolgálat. Hétköznapi foglalkozása szerint vendéglá- toipari dolgozó — a fennmaradt szabad időben azonban évtizedek óta a kisgrafika művelésének és terjesztésének kettős, de összetartó feladatát vállalja. A legtöbben úgy ismerik, mint a ceglédi kisgra- fika-baráti kör vezetőjét —, aki országos kiállításokat szervez, aki ezért miniszteri dicséretben is részesült. Most Mindszenten Nagy László Lázár személyében a grafikus lép előtérbe, az az alkotó, aki a műfaj iránti odaadással, becsületes munkával és küzdelemmel éri el szakmai fejlődését. Sokoldalú, termékeny művész. Városok, tájak, portrék jelennek meg ex librisein, fametszetein, tusrajzain, linóin, rézkarcain. Képeit világosan, tömören fogalmazza, fejlődése a szerkesztés integrálódásában mutatkozik meg. Minden érdekli — s amit érdekesnek lát, azt meg is örökíti. Kedvesség és humor Kertész Klára Gádor István tanítványaként ismerkedett a kerámia titkaival. Az ehhez járuló többlet ifjúságából és adottságaiból származik. Frisseség és báj sugárzik tárgyaiból, állatfiguráiból. Az egykori tiszakóródi élmények élő, művekké alakuló tartalékok. Átható kedvessége társunkká avatja kutyáit, macskáit, lovait. Gyakorolt ars poeticájának lényeges eleme ez a vonás — a bensőség — amely bő és tartalmas humorral ötvöződik — bizonyítja az érzelmek formában megnyilvánuló aráP. Kertész Klára kerámiái nyait. Műcsoportjához kellemes hátteret biztosított Cseh István több mozaikfestménye. Szövetségese a márvány Matzon Frigyes 1909-ben született Irsán, de ifjúságát Ráckevén töltötte, ahol első rajzi élményeit saját bevallása szerint a helybeli hamvába hullt őstehetségtől — Rózsa Sándortól szerezte. Matzon Frigyes Sidló Ferenc tanítványa lett a Képzőművészeti Főiskolán. Három évig volt római ösztöndíjas; az itáliai szobrászat építészeti hátterét vizsgálta. Így érte el azt a tisztázott állapotot, hogy valamennyi szobra architektúra, építmény. Közege és szövetségese a bronz, a kő, de főleg a legkülönbözőbb színezetű márvány. Törekszik arra, hogy szépek legyenek szobrai. s azok anyagukban és formálásukban is valóban szépek. Női alakjait — egyéni kubizmus MOZIMŰSOR DECEMBER 9-TÖL 15-IG. ABONY 9—ÍZ: Szuperzsaru 13—14: Megáll az idő* BUDAÖRS 9—ÍZ: Bronco BUly 13—14: Préri CEGLÉD, Kamara 9—IS: A csodálatos asztalos (du.) 9—15: Egri csillagon I—IL (este) CEGLÉD, Szabadság 9—ÍZ: A fekete paripa (du.) 9—12: Esküvő* (este) 13—14: A szelíd vadnyugat DABAS 9—11: Földrengés Tokióban ÍZ: Tűz! 13: Kilenctől Ötig* DUNAKESZI, Vörös Csillog 9—ÍZ: Elvis Presley 11—ÍZ: Fekete tyúk (du.) 13—14: Szabadlábon Velencében DUNAKESZI, József Attila 9: A karatéző Cobra* ÍZ: A vőlegény 13: Gyémántakció I—n. IS: Karate DUNAHARASZTI 9—10: Honda-lovag 11—ÍZ: ... és megint dühbe Jövünk 13—14: A kétbalkezes és az örömlány* ÉRD »—10 és 12: A seriff és az idegenek 13—14: Agónia I—II.* FÓT 9—14: Ben Hur I—n. 12: Péter cár és a szerecsen (du.) GÖDÖLLŐ 9—ÍZ: A nagy balhé (du.) 9—12: Ősszel a tengernél* (este) ll—15t Pledone Egyiptomban (du.) 13—15: Guernica** (este) GYAL 9— 10: Sivatagi show 11—12: Fehérlófia (du.) 11—ÍZ: Kilenctől ötig* (este) 13—14: Meztelen bosszú** MONOR 10— 12: Megáll az idő* 13—15: Egy zseni, két haver, egy balek NAGYKÁTA 9—12: Egymásra nézve*** 12: A ravasz varjú (du.) 13—14: A hétszáz éves titok NAGYKŐRÖS, Arany János 9—12: Hófehérke cs a hét törpe 13— 15: Esküvő* NAGYKŐRÖS, Stúdiómozi 9—15: Huckleberry Finn és a csirkefogók (du.) 9—11: Az éjszakai utazók** (este) 12— 13: Szép magyar komédia* (este) 14— 15: A nagy álom** (este) PILISVÖRÖSVÁR 9—10: Nürnberg 1946 12: Evans doktor titka 13: Éjszaka történt POMAZ 9—10: A vőlegény 11—12: Hová tűnt Agatha Christie?* 13: A kalandor csődje I—II. RÁCKEVE 9—10: Meztelen bosszú** 11—12: A medvefókák szigetén (du.) 11—12: Halálgvár az őserdőben I—II. (este) 13— 14: Havá tűnt Agatha Cristle?* SZENTENDRE 9—12: A vasálarcos férfi (du.) 9—12: Guernica** (este) 13—14: önszel a tengernél* 15: Koncert SZIGETSZENTMIKLÓS 9—12: Szuoerzsaru 11—12: Suű-buli (du.) 13—14: Halálgvár az őserdőben I—n. TÁPIÓSZEI.E 9—10: A hétszáz éves titok 11—12: SOS Concorde 13: Egy pisztoly eltűnik VÁC. Kultúr 9— 12: A Birodalom visszavág 13—15: Elvis Presley VAC. Madách Imre 11: Méreggel* 13: Tanú ne maradjon!** VECSÉS 10— 12: Agónia I—II.* 13—15: Bronco Billy • 14 éven Múltaknak nem ajánlott. •• Csak 16 éven felülieknek. ••• Csak 18 éven felülieknek. Nagy László Lázár Ex librise alapján — végtelen finomságú árnyalatokkal hajlítja. Időszerű, hogy Matzon Frigyes gyűjteményes tárlatát Budapest után a szülőfalujának vallott Ráckevén — akár állandó kiállítás formájában — is bemutassuk, hiszen ajándékozó nagylelkűsége ezt a lehetőséget tárt lelkülettel kínálja. Losonci Miklós ZENEI PANORAMA * A KOTA közgyűlése előtt Kulturális életünkben jelentős helyet foglalnak el a kórusok. a népdalkörök és az amatőr zenei együttesek. Tevékenységük szakmai irányítója, a koordináló a Kórusok Országos Tanácsa. A megyei kórusszervezetek a KÖTÁ-val szoros szakmai együttműködésben a tanácsok művelődési osztályai mellett, tanácsadó, javaslattevő testületként dolgoznak. Az amafőr ének-zenei mozgalom állami és társadalmi irányításának megyei szintű összehangolása és segítése a feladatuk. > Éneklő ifjúság Tizenkét éve alakult meg a KOTA Pest megyei szervezete; a művészeti, if júsági. munkásénekkari, népzenei és a hangszeres együttes bizottság. Fontos eseménye a munkának a háromévenként összeülő közgyűlés, amelyre a KÖTA Pest megyei szervezete e héten készül. Az elmúlt időszak legfontosabb eredményeit, gondjait ée eseményeit, valamint a jövő feladatait, terveit Kovács Lajos, a KÖTA megyei titkára terjeszti be vitára, a Pest megyei Tanács művelődési osztályával együttműködve állították össze. A nemes időtöltés, a közösségi, a mozgalmi élet igényének kialakításában igen fontos szerepe van az iskolai énekkaroknak. Minden erőnkkel támogatni kell azokat, akik ebben munkálkodnak, hisz kórusaink utánpótlása itt alapozódik meg. Az eredmények mellett azonban észre kell vennünk, hogy a Pest megyei falusi iskoláknak csaknem a felében még ma sincs karnagyi munkára, énektanításra képzett szaktanár! Az Éneklő ifjúság mozgalom a fiatalok, az iskolai énekkarok bemutatkozásának, szereplésének kibontakoztatását célozza. Idén tavasszal az általános iskolák közül 72 együttes vállalkozott megyénkben arra, hogy az Éneklő ifjúság versenyein mérje össze tudását, s a két díszhangversenyre összesen huszonhárom kórus jutott el. A megyei diáknapok keretében léptek fel a szakmunkásképző iskolák énekkarai, öt együttes szerepelt ebben a kategóriában. Munkáskórusok A Vándor Sándor Munkásénekkari Szemle területi bemutatóin huszonegy együttes lépett fel s az 1983 márciuséban Dunakeszin megrendezésre kerülő díszhangversenyre tizenhét kórust juttatott tovább a zsűri. A legkitűnőbbek az országos fesztiválra mehetnek. A mezőny létszáma és színvonala jogos büszkeséggel töltheti el a kórusok munkáját irányító karnagyokat, a lelkesen éneklő, próbáló tagokat és nem utolsósorban az őket támogató állami és társadalmi, szakszervezeti és szövetkezeti szerveket. A vegyes karok, lánykarok létszáma új tagokkal erősödik, de sajnos, a férfikarokban szinte nem látni fiatalokat. Félő, hogy rangos énekkarok elsorvadása lesz a következménye ennek. Kórusaink életében jelentős a minősítő hangversenyek szerepe. A legutóbbi. VIII. országos minősítőn harminc Pest megyei énekkar mutatkozott be. A hangversenykórus kategóriában kiemelt hangversenykórus minősítést kapott a váci Vox Humana Vegyeskar. (Makláry József Liszt-díjas karnagy irányításával.) Az általános kategóriában fesztiválkórus diplomát mondhat magáénak a Szentendrei Városi és Szövetkezeti Kórus (karnagyok: Kovács Lajos és Wolf- né Kovács Zsuzsa), és a Vác Városi KISZ-kórus, Bogányi Tiborral az élen. öt együttes j nyerte el a fesztiválkórus címet; Csepel, Dunakeszi. Gödöllő, Százhalombatta és Törökbálint büszkélkedhet ezzel. Egy-egy nagymarosi, cegléd- berceli, péceli és solymári férfikar, valamint a nagymarosi, fóti, veresegyházi, a Kossuth Lajos katonai főiskolai és a szentendrei Móricz Zsigmond gimnáziumi vegyes kar kapott aranykoszorú diplomát. Négy kórus, amelyek Ceglédbercel•* ről, Pilisszentivánról, Solymárról és Taksonyból neveztek á minősítésre, aranykoszorú fokozatot értek el, míg ezüstkoszorú fokozatot a biaiak, a budaörsiek, az érdiek, a felsőgödiek és a ráckeveiek egy-s egy énekkara teljesített. - . Páva- és népdalkörök A pávakörök, nemzetiségi és népdalkörök lelkes hagyományőrző, -terjesztő munkája igen széles skálájú. Számos ki-, váló, jó együttes tevékenykedik megyaszerte e csoportokban, s az országos vetélkedők, a különböző, határainkon túli bemutatkozások eredményeként többeket ismernek a me- • gyén túl is. Felsorolásuk terjedelmes listájáról csupán az 1981-ben kiválóan minősített1 együttesek kiemelését vállalhattuk helyszűke miatt: a Bogi Asszonykórus, az Érdi Bukovinai Székely Pávakör, a Hévízgyörki Asszonykórus, a Pilisszentkereszti Szlovák Pávakor, a Solymári Német Nem- ‘ zetiségi Asszonykórus, a Táborfalvi Együttes, a Tököli Délszláv Együttes, a TáDió- mente Szövetkezeti Együttes és a Tápiószecsői Népi Együttes működik ilyen rangosán. A megye kóruskultúrája magas nívójú. Az eredmények azonban nem születhetnének meg a támogatók erkölcsi és . anyagi segítsége, a karnagyok és kórustagok lelkes, odaadó munkája nélkül. Ott mutatkozik fejlődés, siker, ahol mindezek a feltételek maradéktalanul biztosítottak. Pintér Emőke Értelmiség falun A zon a szombat délelőtti ráckevei tanácskozáson (a falun élő fiatalok hete névén ismert rendezvénysorozat nyitóprogramjának második napján), friss diplomás agrár- szakemberek vívtak szócsatát arról, mi lenne az ö feladatuk a magyar népgazdaság oly fontos ágazatában, a mezőgazdaságban, azaz hogyan lehetne hasznosítani az eleddig kihasználatlanul maradt szürke agyállományokat. Nem véletlen, hogy a vélemények mindig, s mindenkor a pályakezdők tanácskozásain ütköznek a legélesebben. Ennék motivációja egyrészt életkori adottság: fogékonyabbak, nyitottabbak a világ dolgaira, s érzékenységüket csak növeli, hogy nekik kell a leginkább RA DIÓFI GYELŐ MÉRLEG. A Rádiófigyelőben hetente kétszer számolunk be a rádió legújabb produkcióiról. Legalább kétszáz riportról, hangjátékról, dokumentumműsorról mondtuk el az olvasók és a hallgatók szerint is helytálló vagy éppen vitatható véleményünket. Azt azonban mégsem állíthatjuk, hogy teljes képet nyertünk volna a három adón sugárzott idei műsorokról, mindig éppen akkor kapcsoltuk be a készüléket, amikor a legfontosabb, a legnagyobb érdeklődésre számot tartó műsorokat sugározták. Ha most, ez év vége felé mégis valamiféle mérleg készítésére vállalkozunk, arra lehetőséget kínál, hogy az elmúlt héten osztották ki a műsorok legjobbjainak ítélt kritikusok díját. A rádió jóvoltából módunk volt újra meghallgatni az idei riport- és dokumentumműsorok színe-ja- vát, több mint harminc, az alkotók és a műsorosztáljrok válogatta művet. Közülük néhány csak az utóbbi napokban, hetekben került a közönség elé, a többit, legalábbis a díjazottakat megismétlik, módot adva arra, hogy azok is hallhassák, akik az év közben esetleg elmulasztották. Nos, milyen is az idei rádiós dokumentarista termés? A legfontosabbnak vélt tapasztalat, hogy felnőtt egy új, a szakmát alaposan ismerő rádiósnemzedék: riporterek, szerkesztők, dramaturgok, akik szinte mindent megtanultak, ami a stúdiók, a magnetofonok világában elsajátítható. Talán csak azt nem, ami nem is tanulható: a kíváncsiságot. Ritkábban tapasztalni a közügyek iránti őszinte érdeklődést, az együtt politizálás szándékát. Ellentmondani látszik e kijelentésnek, hogy a nívódíjasok közül Szél Júlia, Martinkó Károly és Stefka István éppen bátor, a szocialista demokrácia és a közélet visszásságait feltáró, kipellengérező munkával nyert. Ám a többség sokkal inkább kutatott a napi szenzációk, jól hangzó érdekességek után, s nem közéletünk fontos kérdéseit helyezték az egyedit, s az általánost egyaránt feltáró nagyítólencse alá. Hiányoznak a rádiósműhelyek — gyanítja a riport- és dokumentumműsorokat rendszeresen figyelemmel kísérő hallgató. Az olyan kollégiáris, baráti közösségek, ahol az alkotó viták gyümölcseként nemcsak jobb, igazabb és hasznosabb műsorok születnek, hanem amelyek eredményeként egy-egy rovatnak, szerkesztőségnek önálló, sajátos arculata formálódik. Most sokszor mintha csak egy kaptafára készülnének a darabok, legyenek az ifjúságnak ajánlott vagy felnőttműsorok, a dramaturgia néven emlegetett osztály vagy valamelyik másik szerkesztőség munkái. MINDEZEK ELLENÉRE sem kell fanyalognia a rádió- hallgatónak. S nemcsak azért, mert a műsorok színvonala kiegyensúlyozottabb lett, hanem a szerzők, a szerkesztők és a riporterek is igényesebbek lettek önmagukkal szemben. A rádió 1982-es szívesen fogadott újdonsága az előfizető és a műsorszolgáltató intézmény baráti kézfogása. Pergő ritmusú, személyhez szóló, segítőkész műsorok sora rajtolt, vagy ért célba az elmúlt tizenegy hónapban. Ezek a gyakran csak egy-két perces, máskor mozaikkockákból összeálló hosszabb összeállítások egyéni babérok szerzésére kevés lehetőséget nyújtanak, hiszen csapatmunka eredményei. Méltató Írásainkban talán éppen emiatt esett csak ritkán szó róluk. Most e pár elismerő szóval igyekeztünk e mulasztást pótolni, s rovatunk képzeletbeli nívódíjai közül egyet a rádió szolgáltató műsorai szerkesztőségének ajánlunk fel. Csillák András megküzdeniük á létfenntartási gondokkal. Végül, de nem utolsósorban: az egyetem védóbu- .. rája alól nemrégiben: kerültek ki, azaz többségük még nem ismeri a cinizmust, az apátiát, a megalkuvást. Érthetően szeretnék tudásukat kamatoztatni, szakterületükön minél többet, s jobbat tenni. A vita. egyébként a FAT (Fiatal Agrárszakemberek Tanácsa) te- % vékenységéről szóló beszámolóval kezdődött. A csendesnek induló módszertani megbeszélésből — mindenki figyelmébe ajánlandó — gondsorolás, ötletbörze alakult ki. M indenki figyelmébe áján- landó, hiszen az elhangzottak nemcsak a mezőgazda- <• ? Ságban foglalkoztatott értelmi- ségi fiatalok gondjai. Más területről szólva is elmondható, • hogy a szellemi kapacitást nem . : használják ki, hogy sok helyen nem fogadják ovációval az újat akarókat, a jobbító szánn, - dékkal érkezőket. Volt például, ^ aki arról panaszkodott a rác-,: kévéi összejövetelen, hogy a gazdaságokban nem érdemes szóvá tenni semmi olyat, ami később hasznot hozhatna a téesznek. Nem érdemes, mert ahelyett, hogy örülnének az újat akarónak, inkább igyekeznek megszabadulni tőle. Mások úgy vélték, hogy a hiba nem a vezetőkben van, hanem a jelenlegi árképzési rendszerben, amely nem szorgalmazza az újítást, s ennek következményeként nem a konstruktív adottságokat helyezi előtérbe. Sok szó esett többek között a fluktuációról, az egyetemről kikerülők nem megfelelő munkakörben való foglalkoztatásáról, és a oosztaraduális képzés hiányosságairól. pgy a közös az észrevéte- lekben: megerősítik azt az elképzelést, hogy szükség van a fiatal agrárszakembereket összefogó szervezetre, tanácsra. A FAT feladata lehetne az is, hogy még jobban bekapcsolja a fiatal szakembere- . két a közgazdasági gondolkodás vérkeringésébe, hogy megismertesse őket a reformtörekvésekkel, hogy a szombatihoz. hasonló viták lehetőségét megteremtse. Mert a ráckevei tanácskozás ismételten bebizonyította: az információk szabad áramlása és cseréje, lét- fontosságú. K. £.
