Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-07 / 287. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 287. SZÄM 1982. DECEMBER 7., KEDD Gödöllői Háziipari Szövetkezet A megméretés három évtizede Ünnepi küldöttgyűlés a jubileumon Beszámoló taggyűlés Eszmecsere a munkafegyelemről Nincs analfabéta a páiyafenntartásnál Ünnepi küldöttgyűlést tartott tegnap a gödöllői Háziipari Szövetkezet, amelyre meghívták a nyugdíjasokat és a kismamákat is. A művelődési ház Galga-termében egybegyűltek, közöttük Ritecz György a gödöllői tanács elnöke, Acs János, a városi párt- bizottság titkára, a társszövetkezetek elnökei emlékeztek és ünnepeltek. Emlékeztek arra a három évtizedre, amely a háziipariak történelme, s ünnepelték azokat, akik 1952- ben a szövetkezés útjára léptek, s azokat, akik hosz- szabb-rövidebb ideje dolgoznak ebben a közösségben, folytonos változásban és megújulásban. Az alapítók Köteles Imréné elnök rövid beszédében a szövetkezet tömör történetét is felvázolta. Ez a történet nem nélkülözte a nehézségeket, a buktatókat, a hullámvölgyeket, de azt a töretlen hitet és akaratot sem, amely nélkül a központi műhelyekben és a falvakban bedolgozóként munkálkodóik nem alkalmazkodhattak volna a változó kcpülményekhez, az ismételten nehezedő gazdasági feltételekhez. Harmincán voltak az alapítók, akik 1952-ben megkezdték a szervezést, s ugyanaz év szeptember 18-án kimondták a szövetkezet megalapítását. Egy évvel később, 1953 végére a tagság létszáma meghaladta a négyszázat, termelési értékük elérte az 1,8 millió forintot. Bérelt műhelyekben dolgoztak, Szadán, Csömörön, Péce- len és Gödöllőn sok mindennel foglalkoztak. Egyebek között takaró- és kendőszegés- sel, fonalfestéssel, még gumi- vulkanizálással is, meglehetőTöbbértelmű szó a műhely is. Kezdetben a kisiparos munkájához szolgáló helyiséget jelentette. A nagyipar kialakulásával a részlegeket, illetve azok helyét nevezték annak. Kialakult egy harmadik jelentése is. A választékos nyelvben a művészeti, tudományos alkotás színhelyét mondják műhelynek. S innen csupán egy lépés, hogy mindazokat a tereket, formákat műhelynek nevezzék, ahol valamilyen szinten szellemi tevékenységet folytatnak. Rendeltetésszerűen írtunk már jó néhányszor műhelymunkáról, a művelődési központ egy-egy csoportjának, körének, klubjának életét, munkálkodását bemutatva. Olyannyira kialakult a műhely szó ilyesfajta használata, hogy alighanem mindenki erre gondolna, ha a művelődési ház egyik műhelyéről olvasna, hallana. Pedig ezúttal olyan helyről, tevékenységről szólunk, amely a leginkább az eredeti tartalmat közelíti meg. Takaros kis műhely található a gödöllői művelődési központ egy pontján, ahová a rendezvényekre látogató nemigen jut el. Ámde, ha jól érzi magát a házban, rendeltesen mostoha körülmények között. Sikeres évek Sűrűn váltották egymást a vezetőségek, s 1956-ban 900 ezer forint veszteséggel zártak. Nem voltak könnyűek a következő esztendők sem, sőt azt sem állíthatjuk, hogy a maiak azok. A szövetkezet dolgozói és vezetői azonban nem hátráltak meg. A hatvanas évek elején vetődött fel a központi telep létesítésének gondolata, amelynek megvalósításához a tagság lemondott kétévi nyereségéről. Ellentmondásos folyamat volt az építkezés is, az eredetinél később készült el a telep, s a tervezettnél drágábban. Ezután következett a szövetkezet igen eredményes szakasza, a III. ötéves terv, amikor kedvező piaci körülmények hatására is nagyon sikeresnek bizonyultak. A hetvenes évektől kezdve ismét alapjaiban változik meg a helyzet, többet, magasabb színvonalút és mást követel a piac. Az ötödik ötéves terv éveiben nekivágnak a nagy rekonstrukciónak. Megújítják a termelést, a termékszerkezetet, modernebb gépeket, berendezéseket állítanak be, s korszerűsítik a szövetkezet szervezetét is. Az új feladatok nagyobb tudást követelnek az asszonyoktól, lányoktól, megkezdődik a nagy tanulás, képzés, továbbképzés. A szövetkezet dolgozói ismételten bizonyítanak: a kezükből kikerülő termékek, most már elsősorban felsőruházati, kis sorozatú darabok, kielégítik a legkényesebb igényeket is. Ezekről a munkásesztendőkről szólt Köteles Imréné, féltésszerűen használhatja az épület berendezéseit, zavartalanul élvezheti az előadásokat, a színházat, a zenét, a táncot, a kiállításokat, az ama műhelynek is köszönhető, illetve a gazdájának, Gulyás Istvánnak. Feledékenyek Megfontolva írtuk le a gazda szót. Egyrészt, mert Gulyás István annak érzi magát, másrészt, munkáját ilyen szellemben végzi. Mindenért felelősnek tartja magát, s gazdálkodik a szó legszorosabb értelmében. — Anyagot nem dobunk el — mondja —, felvesszük a leejtett szöget. Mindent gondosan elteszünk, mert a legkisebb hulladék is jól felhasználható egy másik alkalommal. Gazda harmadsorban, mert ő vásárolja az anyagot, kevés pénzből a lehető legtöbbet. Műhelyében többféle szakma szerszámait megtalálhatjuk. akkurátusán elrendezve, jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően. Akadt, aki félreértette a könnyen hozzáférhetőséget. úgy gondolva, ezek az eszközök mindenkiéi, vitték is, de gyakran elfelejtették visszahozni. Voltak ebből nézeteltérések, ahogyan másból is, az összecsiszolódás heteiben. idézve a gödöllői Háziipari Szövetkezet 30 esztendős történetét. A lényeget összefoglalva és kiemelve azzal zárta mondandóját, hogy fennmaradásukat, s minden nehézség legyűrését az az erő tette lehetővé, ami a szakadatlan megújuláshoz kellett. Plakett, jutalom A küldöttgyűlés első részének végén emlékplakettet adtak az alapító tagoknak, tárgy- jutalmat a régi dolgozóknak, pénzjutalmat a jubiláló törzs- gárdatagoknak. Utána megvendégelték a nyugdíjasokat, akik a maiak elődeiként fáradoztak a szövetkezetért, valamint a kismamákat, akik a következő érvekben teszik majd ugyanezt. Kör Pál Játék, mesekönyv A vérségi úttörőcsapat életét a hagyományos elemek mellett időről időre új színfoltok teszik színessé. Az idén először szervezett a csapat vezetősége szolidaritási vásárt, amelyre még októberben megkezdték a pajtások a felkészülést. összegyűjtötték a megunt játékokat, kinőtt mesekönyveket, saját készítésű kézimunkákat. A vásárra behozott tárgyaknak maguk a gyerekek állapították meg az árát, s ezután került sor a kirakodóvásárra emlékeztető kiárusításra, amely nagy sikert aratott. Szinte minden elkelt, s a csapat közel kétezerötszáz forint bevételre tett szert, amit a nemzetközi gyermeksegélyezési alapnak fizetnek be. Ennél többet nem mond erről Gulyás István. Rendbe jöttek a dolgok, ez a lényeg. Falakon belül Honnan és hogyan került ide? A Ganz Árammérőgyárból, ahol tizennyolc és fél évet húzott le, gépbeállítóként, végig három műszakban. Aki dolgozott három műszakban, könnyen elhiszi neki, hogy megelégelte. Munkája nincs pontosan körülhatárolva. Olybá vehetjük, hogy az épület határolta terület az övé, legyen az rosz- szul záródó ajtó, csöpögő csap, üveg nélkül maradt ablakkeret, csőtörés. De még annál is több, hiszen a ház műsorait propagáló hirdetőtáblákat is ő készítette. S mindenki természetesnek veszi, ha segít nagyobb darabok mozgatásában, ha az újabb rendezvényhez át kell alakítani a házat. — Kapkodni nem kell — mondja nyomatékosan. Annál inkább ügyelni arra, hogy mi- k. r és hol lehet dolgozni. A kalapálás, a fúrás zajjal jár. A szellemi műhelyekben pedig gyakran van szükség csöndre, miként az előadásokon is. Lesni kell az alkalmas pillanatot. Hogy senkit se zavarjon, de a munkát zavaró Az idén is a gazdasági munka állt a MÁV gödöllői állomása pártalapszervezetének beszámoló taggyűlésén a figyelem középpontjában. A minden évben oly fontos ösz- szejövetelre már idejében készül a vezetőség: kollektív munka eredménye a beszámoló, amelyhez a gazdasági vezetők is hozzájárultak írásos jelentéseikben. A taggyűlésen Száraz András alapszervezeti titkár terjesztette elő a beszámolót. Ötnapos munkahét Hét szocialista brigád működik az alapszervezet területén, nyolcvan fővel. Ide tartoznak a gödöllői és az isasze- gi állomások, a gödöllői VI. gépesített mozgó- és az isa- szegi I-es számú pályamesteri szakasz, valamint a gödöllői Utasellátó egységei. Szó esett, a többi között, a szállítási feladatokról, a baleseti helyzetről, a menetrend betartásáról, a dolgozók szociális helyzetéről. Nem maradt ki a gazdasági területről a közlekedés gyorsításához és biztonságosabbá tételéhez szükséges pályakorszerűsítés, a -fenntartás körülményei sem. Bő teret kapott a beszámolóban a munkafegyelem és a létesítmények állaga, helyzete. Az is kiderült, hogy az ötnapos munkahét bevezetése nem kis gondot okoz, egyikmásik szolgálati ágban. Mivel nincs meg. az engedélyezett létszám, gyakran előfordul, hogy egy-egy dolgozó egyfolytában 24 óráig, vagy még ennél is tovább van szolgálatban. Az igazsághoz még az is hozzátartozik, hogy néhányan A legelején le kell szögezni: a Dányi Tsz SK pályáját nem azért szántották fel, mert az NB I-es Üjpesti Dózsa elbúcsúztatta a község csapatát a Magyar Népköztársasági Kupából, vagy mert nem sikerült őszi elsőnek lenni a megyei másodosztályú bajnokságban! Ezt a felújítást már hibát minél hamarabb hárítsa el. Gulyás István nem a mindent tudó ezermesterek fajtájából való, akik a szájukkal bármit képesek megcsinálni. Noha ide tényleg ezermester kell. Hiszen akad kőmű vésés asztalosmunka, máskor lakatos vagy vízvezetékszerelő kell. Egyiktől sem ijed meg. Állandóan forgatja a szakkönyveket, az Ezermestert, folyton képezi magát. Ilyeténképpen nemcsak más szakmákban való jártasságát mélyíti el, de újabb és újabb fogásokat is elsajátít Szolgálat Beszélgetésünkön elhangzott a karbantartó, beállító lakatosok ked .ne özhelye: akkor dolgoznak jól, ha a gépek működnek, ők pedig a műhely sarkában üldögélnek. Van ebben valami, de a művelődési házban a karbantartónak nincs ideje üldögélni. Ahol ezren és ezren megfordulnak minden helyiséget, berendezést, készüléket folyamatosan használnak, az általános karbantartó sosem fogyhat ki a munkából. A természetes kopás és a nem eléggé kíméletes használat következtében ma ez, holnap az mondja fel a szolgálatot. Munkát adva Gulyás Istvánnak, aki jó gazda módjára szolgálja a házat, mindazokat, akik ide betérnek, i- űvelődni, szórakozni, felüdülni. K. P. nem tartják be a munkafegyelmet. A forgalmi szolgálat dolgozói viszont katonásan helytállnak, ami nagyon fontos a balesetmentes és menet- rendszerű közlekedés érdekében. Azt mindenki megállapítja, hogy a szomszédos agrártudományi egyetem szépen gondozott területéhez viszonyítva az állomás és környékének képe nem a legesztétikusabb. A kidőlt kerítés, a kikopott peron, a kietlen utasváró szomorú képet nyújt. Ezen változtatni, sürgős teendő volna. A területen nyolc szakszervezeti bizalmi szorgoskodik, a pártszervezettel együtt a képzésben és a továbbképzésben is sikerült előrelépni. Ma már nincs analfabéta a pályafenntartásnál sem, akik korábban nem tudtak írni, olvasni, azóta elvégezték az alap- ismereti tanfolyamot. A továbbképzés is a balesetmentes közlekedést szolgálja. Nyolcszáz talpfa A hozzászólók értékes megjegyzéseket fűztek az alapos beszámolóhoz. Buskó András főpályamester elmondta, hogy a növekvő forgalom növekvő helytállást követel. Öröm, hogy a korábban előforduló italozást sikerült visszaszorítani. A pályafenntartáson harmincötén dolgoznak, az idén tizenegy kilométeren, rostálták a Született: Kühn Ernő és dr. Badin Ágnes: Linda; Szabadi Attila és Czmorek Irén: Attirégebben elhatározták, hiszen szinte használhatatlan lett a játéktér. A kikopott, leromlott pálya szépen búcsúzott, hiszen a már említett Ű. Dózsa után három nappal, a múlt hét közepén, még a Budapesti Honvéd ifjúsági gárdája is ellátogatott ide egy barátságos mérkőzésre. Éppen a fővárosi csapatok edzői, játékosai panaszkodtak arra; nagyon veszélyes már ez a talaj. S ez nem holmi finomkodás, finnyáskodás volt a részükről, a Tsz SK játékosainak, vezetőinek is ugyanez volt a véleménye. Gádor Lajos, a sportkör elnöke arról tájékoztatott bennünket, hogy a felújítás előreláthatólag 1984 őszi idényére fejeződik be. De vajon mi lesz addig, hol játszik ebben a másfél évben a dányi gárda? Természetesen erről sem feledkeztek meg a sportkör vezetői: jelentős társadalmi segítséggel már épül a felszántott pálya mellett az a salakos játéktér, amely ideiglenes otthona lesz a hazai mérkőzéseknek. A kisegítő pálya már eddig majdnem ötszázezer forintba került, s hamarosan megkapja az utolsó salakréteget is. A nagypályán viszont még az idén gyorsan elvégzik a földmunkákat, az oly fontos szintezést, s tavasszal vetik be az újonnan kialakított játékteret. Az anyaegyesület, a dányi Magvető Termelőszövetkezet agro- nómusai vállalták, hogy a gépészeti munkákat megszervezik, s felügyelnek a füvesítésen, amit különösen nagy gonddal kell elvégezni. Az ideiglenes pályát nemcsak a focisták használják majd. hanem az általános is- ko ások is, tornaórákon. A szurkolók pedig remélik hogv ha csak salakon is, de egyenletes talajú pályán egyenletesen jó teljesítményt nyújt majd a téeszcsapat. Sz. S. töltést, nyolcszáz talpfát cseréltek ki, öt kilométer síncsere és hatvan kilométer nagygépi rostálás egészítette ki a tevékenységet. Martinák Ferencnek a véleménye szerint nem tökéletes a munkafegyelem, legalábbis ami az állomást illeti, ahol igencsak előfordulnak lazaságok. Szelei László, a hatvani körzeti üzemfőnökség pártbizottságának titkára is a fegyelemről szólt, s úgy vélte, hogy a munkahelyi vezetőknek kell megteremteni az alapját. Egyben ígéretet tett, hogy a jövőben több figyelmet fordítanak a gödöllőiekre. Vasúti gondok Győri Mihály forgalmi szolgálattevő, az alapszervezet agit-prop felelőse, az állomás dolgozóinak szociális ellátottságáról szólt. Nincs központi fűtés, így az irodák és a szociális helyiségek, de a váróterem hőmérséklete sem megfelelő. A szakszervezeti és párt politikai oktatásról elmondta, hogy az előadások iránt nagy az érdeklődés, a dolgozók kellő figyelemmel kísérik a bélés külpolitikai helyzet alakulását. Száraz András összefoglalója után Buskó András vehette át az emléklapot 25 éves párttagságáért. la; Kovács István és Bagyln Klára: Anna Eszter; Takács István és Csőri Edit: Tamás Richárd; Semsei Balázs és Balázs Ildikó: Noémi; Győrfi Lajos és Udvardi Magdolna; Mónika nevű gyermeke. Névadót tartott: Nagy Rudolf és Benedek Éva: Bálint; Hódul Tivadar és Tóth Ilona: Gábor nevű gyermekének. Házasságot kötött: Makkal István és Chugyik Erzsébet. Elhunyt: Molnár Sándor, Aszód, Kossuth Lajos u. 16.; Dobi Mihályné, Aszód, Csíki Imre u. 2.; Csobán János, Aszód. Kondoros tér 27.; Jo- hancsik János, Aszód, Széchenyi u. 33. A nap kulfurális programja December 7-én. Gödöllő, művelődési központ: Kovács András Hideg napok című filmjének vetítése a 202. Ipari Szakmunkásképző Intézet tanulóinak, 15 órakor. A természet furcsaságai című kiállítás, megtekinthető 15 —20 óráig. Kertépítészet hazánkban és külföldön címmel dr. Jámbor Imre diavetítéssel egybekötött előadása, 18 órakor. Kukkantó. 17 órakor. Manuális foglalkozás kisegítő iskola tanulóinak, 10 órakor. A család örömei és gondjai (dramatikus játék) az Erkel Ferenc Általános Iskola tanulóinak, 10 órakor. Városi könyvtár: Az olvasással is tanulunk — könyvtári foglalkozás a Petőfi Sándor és a Karikás Frigyes Általános Iskola tanulóinak, 9 órakor. Gödöllő, helytörténeti gyűjtemény: A gödöllői kisipar múltja és jelene című kiállítás, megtekinthető 14-től 18 óráig. nmn Moumm A két aranyásó. Színes, vidám NDK-kalandfilm, csak 4 órakor. Az ifjúság édes madara. 18 és 20 órakor. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap Másfél évig salakon Felszántották a pályát Ideiglenes otthon a mérkőzésekhez Csiba József Aszódi anyakönyvi hírek JViűhely az alagsorban Jártasság többféle szakmában
