Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-07 / 287. szám
1982. DECEMBER 1., KEDD Februárban a rádióban Csepel-sziget hete Egy évtizednél is idősebb rádiós sorozat keretében most készítik elő a Csepel-sziget hete című akciót a rádióban. A február 21. és 27. között sorra kerülő adássorozatban a rádió szerkesztőségei a munkásmúlt hagyományait és a jelen mindennapjait szeretnék bemutatni. A tervek szerint az akció sajtótájékoztatóval kezdődik, eseményeiről rendszeresen beszámolnak a rádió és a tv hírműsoraiban. Úgyszólván valamennyi rádiós szerkesztőség kiveszi részét a heti műsor elkészítéséből. A szigetről hangzik el egy ízben a Napközben. A Válaszolunk hallgatóinknak egy adása kifejezetten az itt élő hallgatók kérdéseire keres majd választ, a Falurádió két adásban foglalkozik majd az ipar tövében gazdálkodó mezőgazdasági üzemek gondjaival, eredményeivel. Közvetítenek majd Csepelről irodalmi estet, a Könyvről könyvért két ízben jelentkezik csepeli könyvesboltokból. Lesz kívánságműsor, nóta- és népdalest. Három nap műsorából Karácsony a televízióban Kicsiket és nagyokat egyaránt képernyő elé invitáló, változatos programot kínál a háromnapos karácsonyi ünnepre a televízió. Az első napon a Tizennégyen egy asztalnál című csehszlovák játékfilm fordulatos cselekményét követhetik nyomon a gyerekek, majd a Hagymácska című szovjet rajzfilmet tekinthetik meg. Délután a Papírsárkány különkiadása jelentkezik. Az esti program — hagyományosan — Beethoven IX. szimfóniájának dallamaival kezdődik, majd Babay József: Három szegény szabólegény című művének adaptációját tekinthetik meg. A késő éjszakai programban Szűcs András Emberek a havason című 1940- ben született nagy sikerű alkotása szerepel. Sikerfilmet vetítenek a 2-es csatornán is: a Boldog Leopoldot. A következő napon Foxi Maxi és Magi.lla Gorilla kalandjai után Johnny Weismül- lerrel a főszerepben újabb Tar- zan-film izgalmait élhetik. Szerepel a programban Tersánszky Józsi Jenő: Én fogom az aranyhalat című mesejátéka. Két további kalandjával lepi meg a gyerekeket Süsü, a sárkány. Katkó István Telefonpapa című írásából készült tv-játék is helyet kapott az ünnepi műsorsorozatban..Este a Volt egyszer egy vadnyugat című, a mozikban teltházzal vetített amerikai filmet mutatja be a televízió, majd Amanda Learnek, a Budapest sportcsarnoki vendégszerepléséről készített összeállítást sugározza. A 2-es programon: Ibsen: A vadkacsa című drámája látható. A harmadik nap is számos érdekességet kínál a gyerekeknek : lesz Játékszüret, újabb parádéval jelentkezik Szergej bohóc. Délután levetítik a Különben dühbe jövünk című olasz—spanyol filmet Búd Spencerrel és Terence Hillel a főszerepben. Ezután a száz éve született Kálmán Imre emlékének adózik a televízió. A 2-es csatorna programja Dómján Edit alakját idézi fel — Színész és változó világ címmel. Családiá togatáson A valóságnál rózsaszínűbb kép Hermann Győzőt ismerik Nagykátán. Itt született, ráköszönnek régi iskolatársai, szomszédai. Néhány év tanyai tanítás után pedagóguspályáját is itt folytatta. Több mint évtizede igazgatója az egyes számú általános iskolának. Magyarázatot ad — Van-e értelme a család- látogatásnak olyan helyen, ahol a szülők, pedagógusok sokkal jobban ismerik egymást, mint egy nagyvárosban? — A családlátogatás különösen most, az ötnapos munkahét bevezetése óta gondot okoz. A szülőknek is, a pedagógusoknak is hosszabb a munkaideje, zsúfoltabb a programja. Nehéz időt szakítani a találkozásra. Természetesen, nem minden tanár nagykátai, de az itteniek sem tudhatják, hogy amelyik szülővel egyszer találkoznak valamelyik üzletben, milyen a családi körben. Sokat meg lehet tudni a diákról a családlátogatáson. Ezért nagyon komolyan vesszük. Az otthoni légkör, a szülők és az utódok közti érzelmi kapcsolat gyakran magyarázatot ad egy-egy tanuló viselkedésére. Ha például a nebuló nem tud válaszolni az iskolában egy kérdésre, lehet, hogy a sikertelenségtől fél, de az is, hogy ideges. Esetleg nagyon szeretne közel kerülni a pedagógushoz — mert otthon nem kap elég szeretetet —, de a nagy igyekezet gátolja. A családlátogatás természetesen nem arra való, hogy a szülőket próbáljuk megváltoztatni. Rájuk sajnos, nagyon kevéssé lehet hatni. Az iskola viszont átvállalhat bizonyos feladatokat, amelyeket a szülők nem oldanak meg. — Hogyan fogadják a szülők a pedagógust? Nem ellenőrzés — Nem nagyon tudnak velünk mit kezdeni. Nem szoktuk előre bejelenteni érkezésünket, hogy elkerüljük a mesterséges helyzetek kialakulását. A családok valahogy ellenőrzésnek veszik a látogatást, megpróbálnak a valóságnál rózsaszínűbb képet festeni életükről. Velem előfordult az is, hogy nem engedtek be, mert nem érezték magukat fogadóképesnek — az apuka egy kicsit felöntött a garatra... Azonban nemcsak a szülők nincsenek tisztában a család- látogatás módjával, jelentőségével. Minket, pedagógusokat sem tanítanak meg ennek a fontos munkának a mikéntjére. Valamennyi pedagógusképző felsőoktatási intézményt végigjártam. Egyben sem oktatják a családlátogatás, a szülői értekezlet megtartásának módszereire a hallgatókat. Ha egy tanító ebből fakadó bizonytalanságát azzal próbálja leplezni, hogy szigorúnak, nagyon magabiztosnak mutatja magát, hamar elterjed a híre, hogy nagyképű, beképzelt, s máris csökkent az esélye, hogy jó kapcsolatot tudjon teremteni a szülőkkel, akik nagyon érzékenyek. Bármikor jöhetnek — Előfordult már, hogy a családlátogatáson tapasztaltak alapján az iskola a gyerek érdekében beleszólt a szülök életébe? — Erre nincs módunk. Volt már arra példa, hogy egy neveltünk intézeti elhelyezését kértük, mert édesanyja meghalt, apja pedig Budapesten dolgozott. Ez év májusában ért minket nagy meglepetés. Népművelőknek Pályázat pályakezdőknek A Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár pályázatot hirdet a megye községeiben tevékenykedő pályakezdő (öt évnél régebben nem dolgozó) népművelők és könyvtárosok számára az alábbi témákban: 1. Sikereim és kudarcaim a népművelő (könyvtáros) munkában. A pályázóktól azt várják, hogy tekintsék át eddigi működésüket, és mutassanak rá azokra a tényezőkre, amelyek munkájuk során sikert vagy kudarcot hoztak. 2. Mit tettem eddig lakóhelyemen (működési területemen) azért, hogy felkeltsem, növeljem a kultúra iránti érdeklődést? A pályázat meghirdetői azt szeretnék, ha a benevezők leírnák azokat a gondolataikat, amelyekkel hozzákezdtek ténykedésükhöz, s kövessék nyomon, hogy mit és hogyan sikerült ezekből megvalósítaniuk. A pályázat jeligés, a beküldendő munkák terjedelme kötetlen. A pályamunkákat — a Pest megyei Művelődési Központnak címezve — január 31-ig lehet postázni. Az eredményhirdetésre február 28-án kerül sor. Dijak: 1. díj: 2000 forint. II. díj: 1500 forint, III. díj: 1000 forint, IV—X. díj: könyvjutalmak (500—500 forint értékben). A legjobb pályamunkákat — jövőre — a Művelődés című folyóiratban is megjelentetik. Két gyerek betört az iskolába. Mire az ügyeletes rendőrrel ideértünk, már szedegették össze a magnókat, kazettákat. Ismerem a szülőket is. Soha nem jutott volna eszembe, hogy velük ez előfordulhat. Mindketten intézetbe kerültek. Külön figyelmet fordítunk az állami gondozásból nevelőszülőkhöz került tanítványainkra. Ha valamelyik rendszeresen hiányzik, vagy hirtelen visszaesés mutatkozik tanulmányaiban, magatartásában, elmegyünk hozzájuk. — Milyen lehetőség van még arra, hogy közelebbi kapcsolatba kerüljenek a szülőkkel? — Sokat segít a szülői munkaközösség, a közös programok a családokkal, a szülői értekezletek és fogadóórák. Amit én a legfontosabbnak tartok: hozzánk bárki bármikor bejöhet, elmondhatja a problémáját. Nem kell kivárnia a következő fogadóórát, mindig megpróbálunk segíteni. Sokszor elegendő az is, ha valaki meghallgatja az embert. Márványi Agnes Hetvenezer és a gyömrői könyvtár Az írókkal is találkoznak Kassai Mártonná harminc esztendővel ezelőtt nyitotta meg a gyömrői könyvtárat Évente hetvenezer forint költőpénz; huszonhétezer kötet könyv a felnőtteknek, hét- ezerhatszáz a gyerekeknek: negyvennégy féle folyóirat; 1250 beiratkozott olvasó: e számok a gyömrői könyvtár paraméterei. S hogy mit takarnak az adatok, arra Petro- vics Tamásné, a könyvtár vezetője adta meg a választ. Kezdjük a gyűjtemény történetének rövid ismertetésével: Kassai Mártonná — most a gyermekkönyvtár eién áll — nyitotta meg ezelőtt harminc esztendővel. Nehéz elképzelni: akkoriban mindössze ötszáz kötetből állt a falu bibliotékája. Olvasó is jóval kevesebb volt, számuk az állomány gyarapodásával együtt emelkedett. Természetesen a közgyűjtemény adta lehetőségekkel sokkal többen élnek annál, mint arra a bevezetőben említett szám utal, hiszen a község valamennyi iskolájában, intézményében van fiókkönyvtár. Hetente legalább egy általános iskolai osztály jön látogatóba; a gyerekek a felnőttkönyvtárral ismerkednek. Vonzók az író—olvasó találkozók — legutóbb Jókai Anna volt a vendégük —, s gyakorta rendeznek könyvkiállításokat és -vásárokat. Mint az országban szinte mindenütt, itt is Moldova áll a lista élép, de Merle műveiért szintén sorba kell állni. Kedveltek az útleírások, a történelmi regények, s mint minden kertészkedő faluban, Gyomron is kapósak a mezőgazdasági szakkönyvek. Az évi hetvenezer forint költőpénzből jócskán adnak ki ezekre. A könyvtárban most Ko- dály-estre készülődnek; a mű .elődési házzal közösen emlékeznek meg a zeneszerzőről. A télen pedig — a kiskerttulajdonosokra gondolva — szakelőadásokat tartanak majd, titkon abban bízva, hogy minden olyan rendezvény, mely az intézményben kap helyet, újabb híveket toboroz a könyvtárnak. K. F. Beszélgetés, böngészés helyett Az antikváriumban Nem túlzás azt állítani, hogy az antikvárium a könyvkiadás szeizmográfja. Az érzékeny műszerhez hasonlóan mutatja, mi történik a kéreg alatt azaz közvetve — a könyvkiadás minden mozgását regisztrálja. Jelzi, mely művek jelennek meg teljesen fölöslegesen, s melyekre éhezett ki a publikum. Gyűjtő kereskedők Így van ez Szentendrén is. Az Engels utca sarkán levő kis bolt — hat évvel ezelőtt nyitotta meg Opra Frigyes — hamar népszerű lett. Március óta két fiatalenjbar — Kapitány György és Katona Péter — vezeti az üzletet. Kik és miért keresik fel őket — erről beszélgettünk ' Kapitány Györggyel, aki nemcsak az an- ! tikváriusok céglevelével, s könyvesbolti eladói szakképzettséggel rendelkezik, hanem egyetemi tanulmányokat is folytat. Legalább a filozófia érdekli. Szintén szenvedélyes könyvgyűjtő, önként adódott hát az első kérdés: — Az antikvárius milyen kiadványokra vadászik? — Természetesen filozófiai művekre. Otthoni könyvtáram már majdnem teljesnek mondTv-FIGYELŐ Kíséríet. Egy régen játszott angol film üdítette azzal a közönséget, hogy egy olyan brit földi kastélyt mutogatott, amelyben egy szellem kísértett. Ezt az építményt aztán egy amerikai milliomos megvásárolta, mintacsomagolásban átszállíttatta az USÁ-ba, ahol — ilyenek a testetlen lények! — a manó újra föléledt, s rendeltetésének megfelelően riogatott. Nos, úgy látszik, ez az Oscar Wilde novellájához hasonlatos história afféle vándormo- tívum-hordozó, mert lám, A canterville-i kísérteiben sem esett másról szó, mint arról, hogy egy szigetországi kastély eladó, s hogy azt egy ameri- kánus miniszter mindenestől, tehát megfoghatatlanul is jelenlévő bolyongójával egyetemben megveszi. A különbség csupán abban mutatkozott meg, hogy ezúttal nem került sor a hatalmas kövek bebugyolá- lására, -hajózására, hanem a főúri lakóhely megmaradt a maga törzsökös helyén. Aki netán látta amazt a máig kacagásra ingerlő mozidarabot, igen jó emlékeket őrizhetett meg felőle. így hát amikor híre jött, hogy a Magyar Televízió egy hasonló téma feldolgozásával akar kellemes perceket szerezni előfizetőinek, föltehetőleg számos idősebb nézőben ébredt remény, hogy na, most megint egy jót kuncoghatunk. Sajnos nem így történt. Még maga a mesécske hagyján; abban rejtezett annyi humor, amennyi a Szeszélyes évszakok meg a Telepódium poénjainak vérszegény durranásaihoz szokott publikumot olykor-olykor tapsra biztathatta. Ám amikor a jobb s nagyobb feladatokra méltó szereplő kénytelen-kelletlen dalra fakadtak, hát akkor kezdetét kellett hogy vegye a fanyalgás, mert hiszen Victor Máté zenéje és G. Dénes György verssorozata egyszerűen alkalmatlannak tetszett arra, hogy bármiféle vonatkozásban is betéteknek, sanzonoknak, hangjegyes közjátékoknak minősíthesse az ember. Még slágerszaguk sem volt. És ilyesmiket kényszerült kieregetni a torkán Melts György... Társkeresés. Míg a vasárnap este sugárzott Társkeresés N. 1463 című tévéfilm annál jobban szórakoztatott... Egyrészt maga a história is viszonylag épkézlábnak tetszett, mert némi fantáziával el is lehetett hinni, hogy kies fővárosunk kevéssé kies — mondjuk a Nagy- kőrúttól a Klauzál vagy az Almást tér felé eső — tájain valóban él egy folyton pityóka:: nagypapa, aki csak akkor nevelheti leányunokáját, ha asz- szonyt, egy megbizható menyecskét visz a házhoz. És ugyanígy az is elképzelhető, hogy ez a hölgy éppen első számú ivócimborájának, a szintén szívesen kortyolgató szabócskának az állatbarát nővére lesz, aki aztán rendeltetésének megfelelően csillagos rendet teremt mind az alagsori lakóhelyiségben, mind a leszármazott neveltetésének dolgában. A sztori melodrama- tikus hangvételű végére igazi nagymamává válik. Mindez tehát egy afféle elüthetem, ha akarom mese, s hogy az előfizetők túlnyomó többsége minden bizonnyal el is hitte, az elsősorban néhány remek színészi alakításnak köszönhető. Páger Antalénak például, aki úgy kedélyeskedte el ezt a vénembert, hogy a híres Hattyúdalban sem különben; Dajka Margiténak, aki oly kedvvel, s oly kedvesen zsém- belt; no és Csákányi Lászlóénak. aki végre-végre egy igazás neki való prózai karakter eljátszására kapott lehetőséget. Jelesre is osztályozhatnánk a maga műfajában ezt a vállalkozást, s hogy mégis inkább a jó érdemjeggyel illetjük, annak az az oka, hogy Mihályfi Imre rendező egy kicsit elkapkodta eme Társkeresést. Számos jelenetét alaposabban kidolgozhatta volna, és szintén hagyhatta volna, hogy a kamerák tüzetesebben bejárják ezt a ritkán megidézett, ám nagyon valóságos, a kicsi emberek kis életéhez kötődő tárgyi világot. A séta üteme helyett azonban a galopp ritmusát diktálta Mihályfi, s így aztán nem maradt elég idő a? alaposabb szemrevételezésre Pedig csak az a kis szabóság mi minden titkát tárhatta volna fel, ha nem habzsol, hanem csak legelészik a fölvevő masina ... Akácz László I ható, ezért ritkán fordul elő, hogy magamnak veszem mef a könyvet. A társam, akinek* történelem és a teológia a hobbija, hasonlóan van ezzel. — Filozófia és történelem. Kezdjük e két tudománnyal! Mekkora az érdeklődés? — Óriási. Főleg a fiatalok körében. Nehéz lenne fölsorolni a keresett műveket. A görög klasszikusaknál kellene kezdenem; sőt a keletiek, a buddhista irodalom ... vagy Arisztotelész, Szent Ágoston., A Filozófiai írók Tára első sorozatáért versengenek az emberek. Az új Filozófiai Írók Tára meg az Etikai Gondolkodók című sorozat elindítása valamelyest javított a helyzeten, de az érdeklődők száma- azt mutatja, még több bölcseleti mű kiadására lenne szűk-, ség. Népszerű a história A történelem ? Mindent megvennének, ami autentikus forrásnak számít. Változatlanul sláger a nyolc, illetve az ötkötetes Magyar történelem. Az előbbi ára háromezerötszáz forint, az utóbbié pedig ezerrel kevesebb Idén mindössze négy sorozat futott be ezekből. Sokan várnak arra is, hogy az 1895-ben kiadott Szilágyi-munkát, A magyar nemzet történetének mind a tíz kötetét meg tudják venni. — Az etnográfiának, a néprajznak is nagy a reneszánsza ... — Az előjegyzés rengeteg, s az áruk is borsos. Változatlanul Orbán Balázs hatkötetes Székelyföld leírása a legkedveltebb — annak ellenére, hogy az idei téli könyvvásárra megjelent. Harmincezer forint körül cserél gazdát. Nagyon nehéz hozzájutni. Évente általában egyet kínálnak megvételre. Továbbra is unikum a Malonyai-féle néprajzi mű.' Mai ára: tizenöt-tizennyolc ezer forint. Minden széppróza — És a szépirodalom? — A jó magyar irodalom mindig vevőre talál. Például a klasszikusok: Mikszáth, Móricz. Sokan vennék, ha lenne, Shakespeare összes műveit, a fiatalok pedig Beckett, Dürrenmatt drámáit keresik. Kapós minden, szép, régi könyv. Népszerűek a képzőművészeti kiadványok, az albumok is. Bosch, Dürer, vagy Kokoschka — pillanatok alatt elviszik. — A vevőkör? — Kezd kialakulni, eléggé állandó. Nemcsak a helybéliek jönnek, hanem sokan a Duna túlpartjáról és Budapestről. Majd ötezer kötetünk van. válogathat mindenki. Aki például nem talál, az előjegyezteti a kívánt alkotást. Mintegy kétezren várnak különféle könyvekre — mondta búcsúzóul Kapitány György. Koffán Éva
