Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-07 / 287. szám

1982. DECEMBER 1., KEDD Februárban a rádióban Csepel-sziget hete Egy évtizednél is idősebb rádiós sorozat keretében most készítik elő a Csepel-sziget hete című akciót a rádióban. A február 21. és 27. között sorra kerülő adássorozatban a rádió szerkesztőségei a mun­kásmúlt hagyományait és a jelen mindennapjait szeretnék bemutatni. A tervek szerint az akció sajtótájékoztatóval kezdődik, eseményeiről rendszeresen be­számolnak a rádió és a tv hír­műsoraiban. Úgyszólván vala­mennyi rádiós szerkesztőség kiveszi részét a heti műsor elkészítéséből. A szigetről hangzik el egy ízben a Napközben. A Vála­szolunk hallgatóinknak egy adása kifejezetten az itt élő hallgatók kérdéseire keres majd választ, a Falurádió két adásban foglalkozik majd az ipar tövében gazdálkodó me­zőgazdasági üzemek gondjai­val, eredményeivel. Közvetítenek majd Csepel­ről irodalmi estet, a Könyvről könyvért két ízben jelentke­zik csepeli könyvesboltokból. Lesz kívánságműsor, nóta- és népdalest. Három nap műsorából Karácsony a televízióban Kicsiket és nagyokat egy­aránt képernyő elé invitáló, változatos programot kínál a háromnapos karácsonyi ün­nepre a televízió. Az első napon a Tizennégyen egy asztalnál című csehszlo­vák játékfilm fordulatos cse­lekményét követhetik nyomon a gyerekek, majd a Hagymács­ka című szovjet rajzfilmet te­kinthetik meg. Délután a Pa­pírsárkány különkiadása je­lentkezik. Az esti program — hagyo­mányosan — Beethoven IX. szimfóniájának dallamaival kezdődik, majd Babay József: Három szegény szabólegény című művének adaptációját tekinthetik meg. A késő éjsza­kai programban Szűcs András Emberek a havason című 1940- ben született nagy sikerű alko­tása szerepel. Sikerfilmet vetí­tenek a 2-es csatornán is: a Boldog Leopoldot. A következő napon Foxi Maxi és Magi.lla Gorilla ka­landjai után Johnny Weismül- lerrel a főszerepben újabb Tar- zan-film izgalmait élhetik. Szerepel a programban Ter­sánszky Józsi Jenő: Én fogom az aranyhalat című mesejáté­ka. Két további kalandjával lepi meg a gyerekeket Süsü, a sárkány. Katkó István Telefonpapa című írásából készült tv-játék is helyet kapott az ünnepi mű­sorsorozatban..Este a Volt egy­szer egy vadnyugat című, a mozikban teltházzal vetített amerikai filmet mutatja be a televízió, majd Amanda Lear­nek, a Budapest sportcsarnoki vendégszerepléséről készített összeállítást sugározza. A 2-es programon: Ibsen: A vadkacsa című drámája látható. A harmadik nap is számos érdekességet kínál a gyerekek­nek : lesz Játékszüret, újabb parádéval jelentkezik Szergej bohóc. Délután levetítik a Kü­lönben dühbe jövünk című olasz—spanyol filmet Búd Spencerrel és Terence Hillel a főszerepben. Ezután a száz éve született Kálmán Imre emlé­kének adózik a televízió. A 2-es csatorna programja Dóm­ján Edit alakját idézi fel — Színész és változó világ cím­mel. Családiá togatáson A valóságnál rózsaszínűbb kép Hermann Győzőt ismerik Nagykátán. Itt született, rá­köszönnek régi iskolatársai, szomszédai. Néhány év tanyai tanítás után pedagóguspályá­ját is itt folytatta. Több mint évtizede igazgatója az egyes számú általános iskolának. Magyarázatot ad — Van-e értelme a család- látogatásnak olyan helyen, ahol a szülők, pedagógusok sokkal jobban ismerik egy­mást, mint egy nagyvárosban? — A családlátogatás külö­nösen most, az ötnapos mun­kahét bevezetése óta gondot okoz. A szülőknek is, a peda­gógusoknak is hosszabb a munkaideje, zsúfoltabb a prog­ramja. Nehéz időt szakítani a találkozásra. Természetesen, nem minden tanár nagykátai, de az itteniek sem tudhatják, hogy amelyik szülővel egy­szer találkoznak valamelyik üzletben, milyen a családi körben. Sokat meg lehet tud­ni a diákról a családlátogatá­son. Ezért nagyon komolyan vesszük. Az otthoni légkör, a szülők és az utódok közti ér­zelmi kapcsolat gyakran ma­gyarázatot ad egy-egy tanuló viselkedésére. Ha például a nebuló nem tud válaszolni az iskolában egy kérdésre, lehet, hogy a sikertelenségtől fél, de az is, hogy ideges. Esetleg na­gyon szeretne közel kerülni a pedagógushoz — mert otthon nem kap elég szeretetet —, de a nagy igyekezet gátolja. A családlátogatás természetesen nem arra való, hogy a szülő­ket próbáljuk megváltoztatni. Rájuk sajnos, nagyon kevés­sé lehet hatni. Az iskola vi­szont átvállalhat bizonyos fel­adatokat, amelyeket a szülők nem oldanak meg. — Hogyan fogadják a szü­lők a pedagógust? Nem ellenőrzés — Nem nagyon tudnak ve­lünk mit kezdeni. Nem szok­tuk előre bejelenteni érkezé­sünket, hogy elkerüljük a mesterséges helyzetek kiala­kulását. A családok valahogy ellenőrzésnek veszik a látoga­tást, megpróbálnak a valóság­nál rózsaszínűbb képet feste­ni életükről. Velem előfordult az is, hogy nem engedtek be, mert nem érezték magukat fogadóképesnek — az apuka egy kicsit felöntött a garatra... Azonban nemcsak a szülők nincsenek tisztában a család- látogatás módjával, jelentősé­gével. Minket, pedagógusokat sem tanítanak meg ennek a fontos munkának a mikéntjé­re. Valamennyi pedagóguskép­ző felsőoktatási intézményt vé­gigjártam. Egyben sem oktat­ják a családlátogatás, a szü­lői értekezlet megtartásának módszereire a hallgatókat. Ha egy tanító ebből fakadó bi­zonytalanságát azzal próbálja leplezni, hogy szigorúnak, na­gyon magabiztosnak mutatja magát, hamar elterjed a híre, hogy nagyképű, beképzelt, s máris csökkent az esélye, hogy jó kapcsolatot tudjon terem­teni a szülőkkel, akik nagyon érzékenyek. Bármikor jöhetnek — Előfordult már, hogy a családlátogatáson tapasztaltak alapján az iskola a gyerek ér­dekében beleszólt a szülök életébe? — Erre nincs módunk. Volt már arra példa, hogy egy ne­veltünk intézeti elhelyezését kértük, mert édesanyja meg­halt, apja pedig Budapesten dolgozott. Ez év májusában ért minket nagy meglepetés. Népművelőknek Pályázat pályakezdőknek A Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár pályá­zatot hirdet a megye közsé­geiben tevékenykedő pálya­kezdő (öt évnél régebben nem dolgozó) népművelők és könyvtárosok számára az alábbi témákban: 1. Sikereim és kudarcaim a népművelő (könyvtáros) mun­kában. A pályázóktól azt várják, hogy tekintsék át ed­digi működésüket, és mutas­sanak rá azokra a tényezőkre, amelyek munkájuk során si­kert vagy kudarcot hoztak. 2. Mit tettem eddig lakóhe­lyemen (működési területe­men) azért, hogy felkeltsem, növeljem a kultúra iránti ér­deklődést? A pályázat meg­hirdetői azt szeretnék, ha a benevezők leírnák azokat a gondolataikat, amelyekkel hozzákezdtek ténykedésük­höz, s kövessék nyomon, hogy mit és hogyan sikerült ezek­ből megvalósítaniuk. A pályázat jeligés, a bekül­dendő munkák terjedelme kö­tetlen. A pályamunkákat — a Pest megyei Művelődési Központnak címezve — ja­nuár 31-ig lehet postázni. Az eredményhirdetésre február 28-án kerül sor. Dijak: 1. díj: 2000 forint. II. díj: 1500 forint, III. díj: 1000 forint, IV—X. díj: könyvjutalmak (500—500 fo­rint értékben). A legjobb pályamunkákat — jövőre — a Művelődés cí­mű folyóiratban is megjelente­tik. Két gyerek betört az iskolá­ba. Mire az ügyeletes rendőr­rel ideértünk, már szedeget­ték össze a magnókat, kazet­tákat. Ismerem a szülőket is. Soha nem jutott volna eszem­be, hogy velük ez előfordul­hat. Mindketten intézetbe ke­rültek. Külön figyelmet fordítunk az állami gondozásból nevelő­szülőkhöz került tanítvá­nyainkra. Ha valamelyik rend­szeresen hiányzik, vagy hirte­len visszaesés mutatkozik ta­nulmányaiban, magatartásá­ban, elmegyünk hozzájuk. — Milyen lehetőség van még arra, hogy közelebbi kapcso­latba kerüljenek a szülőkkel? — Sokat segít a szülői mun­kaközösség, a közös progra­mok a családokkal, a szülői ér­tekezletek és fogadóórák. Amit én a legfontosabbnak tartok: hozzánk bárki bármikor bejö­het, elmondhatja a problémá­ját. Nem kell kivárnia a kö­vetkező fogadóórát, mindig megpróbálunk segíteni. Sok­szor elegendő az is, ha valaki meghallgatja az embert. Márványi Agnes Hetvenezer és a gyömrői könyvtár Az írókkal is találkoznak Kassai Mártonná harminc esztendővel ezelőtt nyitotta meg a gyömrői könyvtárat Évente hetvenezer forint költőpénz; huszonhétezer kö­tet könyv a felnőtteknek, hét- ezerhatszáz a gyerekeknek: negyvennégy féle folyóirat; 1250 beiratkozott olvasó: e számok a gyömrői könyvtár paraméterei. S hogy mit ta­karnak az adatok, arra Petro- vics Tamásné, a könyvtár ve­zetője adta meg a választ. Kezdjük a gyűjtemény tör­ténetének rövid ismertetésé­vel: Kassai Mártonná — most a gyermekkönyvtár eién áll — nyitotta meg ez­előtt harminc esztendővel. Nehéz elképzelni: akkoriban mindössze ötszáz kötetből állt a falu bibliotékája. Olvasó is jóval kevesebb volt, számuk az állomány gyarapodásával együtt emelkedett. Természe­tesen a közgyűjtemény adta lehetőségekkel sokkal többen élnek annál, mint arra a be­vezetőben említett szám utal, hiszen a község valamennyi iskolájában, intézményében van fiókkönyvtár. Hetente legalább egy általános isko­lai osztály jön látogatóba; a gyerekek a felnőttkönyvtár­ral ismerkednek. Vonzók az író—olvasó találkozók — leg­utóbb Jókai Anna volt a ven­dégük —, s gyakorta rendez­nek könyvkiállításokat és -vá­sárokat. Mint az országban szinte mindenütt, itt is Moldova áll a lista élép, de Merle mű­veiért szintén sorba kell áll­ni. Kedveltek az útleírások, a történelmi regények, s mint minden kertészkedő faluban, Gyomron is kapósak a me­zőgazdasági szakkönyvek. Az évi hetvenezer forint költő­pénzből jócskán adnak ki ezekre. A könyvtárban most Ko- dály-estre készülődnek; a mű .elődési házzal közösen emlékeznek meg a zeneszer­zőről. A télen pedig — a kis­kerttulajdonosokra gondolva — szakelőadásokat tartanak majd, titkon abban bízva, hogy minden olyan rendez­vény, mely az intézményben kap helyet, újabb híveket to­boroz a könyvtárnak. K. F. Beszélgetés, böngészés helyett Az antikváriumban Nem túlzás azt állítani, hogy az antikvárium a könyvkiadás szeizmográfja. Az érzékeny műszerhez hasonlóan mutatja, mi történik a kéreg alatt az­az közvetve — a könyvkiadás minden mozgását regisztrálja. Jelzi, mely művek jelennek meg teljesen fölöslegesen, s melyekre éhezett ki a publi­kum. Gyűjtő kereskedők Így van ez Szentendrén is. Az Engels utca sarkán levő kis bolt — hat évvel ezelőtt nyitotta meg Opra Frigyes — hamar népszerű lett. Március óta két fiatalenjbar — Kapi­tány György és Katona Péter — vezeti az üzletet. Kik és miért keresik fel őket — erről beszélgettünk ' Kapitány Györggyel, aki nemcsak az an- ! tikváriusok céglevelével, s könyvesbolti eladói szakkép­zettséggel rendelkezik, hanem egyetemi tanulmányokat is folytat. Legalább a filozófia érdekli. Szintén szenvedélyes könyvgyűjtő, önként adódott hát az első kérdés: — Az antikvárius milyen kiadványokra vadászik? — Természetesen filozófiai művekre. Otthoni könyvtáram már majdnem teljesnek mond­Tv-FIGYELŐ Kíséríet. Egy régen játszott angol film üdítette azzal a kö­zönséget, hogy egy olyan brit földi kastélyt mutogatott, amelyben egy szellem kísértett. Ezt az építményt aztán egy amerikai milliomos megvásá­rolta, mintacsomagolásban át­szállíttatta az USÁ-ba, ahol — ilyenek a testetlen lények! — a manó újra föléledt, s rendel­tetésének megfelelően rioga­tott. Nos, úgy látszik, ez az Os­car Wilde novellájához hason­latos história afféle vándormo- tívum-hordozó, mert lám, A canterville-i kísérteiben sem esett másról szó, mint arról, hogy egy szigetországi kastély eladó, s hogy azt egy ameri- kánus miniszter mindenestől, tehát megfoghatatlanul is je­lenlévő bolyongójával egyetem­ben megveszi. A különbség csupán abban mutatkozott meg, hogy ezúttal nem került sor a hatalmas kövek bebugyolá- lására, -hajózására, hanem a főúri lakóhely megmaradt a maga törzsökös helyén. Aki netán látta amazt a máig kacagásra ingerlő mozidarabot, igen jó emlékeket őrizhetett meg felőle. így hát amikor hí­re jött, hogy a Magyar Tele­vízió egy hasonló téma feldol­gozásával akar kellemes per­ceket szerezni előfizetőinek, föltehetőleg számos idősebb né­zőben ébredt remény, hogy na, most megint egy jót kuncog­hatunk. Sajnos nem így történt. Még maga a mesécske hagyján; ab­ban rejtezett annyi humor, amennyi a Szeszélyes évszakok meg a Telepódium poénjainak vérszegény durranásaihoz szo­kott publikumot olykor-olykor tapsra biztathatta. Ám amikor a jobb s nagyobb feladatokra méltó szereplő kénytelen-kel­letlen dalra fakadtak, hát ak­kor kezdetét kellett hogy ve­gye a fanyalgás, mert hiszen Victor Máté zenéje és G. Dé­nes György verssorozata egy­szerűen alkalmatlannak tet­szett arra, hogy bármiféle vo­natkozásban is betéteknek, sanzonoknak, hangjegyes köz­játékoknak minősíthesse az ember. Még slágerszaguk sem volt. És ilyesmiket kénysze­rült kieregetni a torkán Me­lts György... Társkeresés. Míg a vasárnap este sugárzott Társkeresés N. 1463 című tévéfilm annál job­ban szórakoztatott... Egyrészt maga a história is viszonylag épkézlábnak tetszett, mert né­mi fantáziával el is lehetett hinni, hogy kies fővárosunk ke­véssé kies — mondjuk a Nagy- kőrúttól a Klauzál vagy az Al­mást tér felé eső — tájain va­lóban él egy folyton pityóka:: nagypapa, aki csak akkor ne­velheti leányunokáját, ha asz- szonyt, egy megbizható me­nyecskét visz a házhoz. És ugyanígy az is elképzelhető, hogy ez a hölgy éppen első számú ivócimborájának, a szintén szívesen kortyolgató szabócskának az állatbarát nő­vére lesz, aki aztán rendelte­tésének megfelelően csillagos rendet teremt mind az alag­sori lakóhelyiségben, mind a leszármazott neveltetésének dolgában. A sztori melodrama- tikus hangvételű végére igazi nagymamává válik. Mindez tehát egy afféle el­üthetem, ha akarom mese, s hogy az előfizetők túlnyomó többsége minden bizonnyal el is hitte, az elsősorban néhány remek színészi alakításnak kö­szönhető. Páger Antalénak pél­dául, aki úgy kedélyeskedte el ezt a vénembert, hogy a híres Hattyúdalban sem különben; Dajka Margiténak, aki oly kedvvel, s oly kedvesen zsém- belt; no és Csákányi Lászlóé­nak. aki végre-végre egy iga­zás neki való prózai karakter eljátszására kapott lehetőséget. Jelesre is osztályozhatnánk a maga műfajában ezt a vál­lalkozást, s hogy mégis inkább a jó érdemjeggyel illetjük, an­nak az az oka, hogy Mihályfi Imre rendező egy kicsit elkap­kodta eme Társkeresést. Szá­mos jelenetét alaposabban ki­dolgozhatta volna, és szintén hagyhatta volna, hogy a ka­merák tüzetesebben bejárják ezt a ritkán megidézett, ám nagyon valóságos, a kicsi em­berek kis életéhez kötődő tár­gyi világot. A séta üteme he­lyett azonban a galopp ritmu­sát diktálta Mihályfi, s így az­tán nem maradt elég idő a? alaposabb szemrevételezésre Pedig csak az a kis szabóság mi minden titkát tárhatta vol­na fel, ha nem habzsol, hanem csak legelészik a fölvevő ma­sina ... Akácz László I ható, ezért ritkán fordul elő, hogy magamnak veszem mef a könyvet. A társam, akinek* történelem és a teológia a hob­bija, hasonlóan van ezzel. — Filozófia és történelem. Kezdjük e két tudománnyal! Mekkora az érdeklődés? — Óriási. Főleg a fiatalok körében. Nehéz lenne fölsorol­ni a keresett műveket. A gö­rög klasszikusaknál kellene kezdenem; sőt a keletiek, a buddhista irodalom ... vagy Arisztotelész, Szent Ágoston., A Filozófiai írók Tára első so­rozatáért versengenek az em­berek. Az új Filozófiai Írók Tára meg az Etikai Gondolko­dók című sorozat elindítása valamelyest javított a helyze­ten, de az érdeklődők száma- azt mutatja, még több bölcse­leti mű kiadására lenne szűk-, ség. Népszerű a história A történelem ? Mindent megvennének, ami autentikus forrásnak számít. Változatla­nul sláger a nyolc, illetve az ötkötetes Magyar történelem. Az előbbi ára háromezerötszáz forint, az utóbbié pedig ezerrel kevesebb Idén mindössze négy sorozat futott be ezekből. So­kan várnak arra is, hogy az 1895-ben kiadott Szilágyi-mun­kát, A magyar nemzet törté­netének mind a tíz kötetét meg tudják venni. — Az etnográfiának, a nép­rajznak is nagy a reneszán­sza ... — Az előjegyzés rengeteg, s az áruk is borsos. Változatla­nul Orbán Balázs hatkötetes Székelyföld leírása a legked­veltebb — annak ellenére, hogy az idei téli könyvvásárra megjelent. Harmincezer forint körül cserél gazdát. Nagyon nehéz hozzájutni. Évente álta­lában egyet kínálnak megvé­telre. Továbbra is unikum a Malonyai-féle néprajzi mű.' Mai ára: tizenöt-tizennyolc ezer forint. Minden széppróza — És a szépirodalom? — A jó magyar irodalom mindig vevőre talál. Például a klasszikusok: Mikszáth, Mó­ricz. Sokan vennék, ha lenne, Shakespeare összes műveit, a fiatalok pedig Beckett, Dür­renmatt drámáit keresik. Ka­pós minden, szép, régi könyv. Népszerűek a képzőművé­szeti kiadványok, az albumok is. Bosch, Dürer, vagy Ko­koschka — pillanatok alatt elviszik. — A vevőkör? — Kezd kialakulni, eléggé állandó. Nemcsak a helybéliek jönnek, hanem sokan a Duna túlpartjáról és Budapestről. Majd ötezer kötetünk van. vá­logathat mindenki. Aki pél­dául nem talál, az előjegyez­teti a kívánt alkotást. Mintegy kétezren várnak különféle könyvekre — mondta búcsú­zóul Kapitány György. Koffán Éva

Next

/
Oldalképek
Tartalom