Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-05 / 286. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 286. SZÁM 1982. DECEMBER 5., VASÁRNAK Korszerű szakmunkásképzés Új műhelyben szabnak, varrnak Baboskendős lányok hajolnak a hangtalanul öltögető varrógépek fölé. A hosszú, világos, jól fűtött teremben szabályos rendben sorakoznak a munkaasztalok. Éppen úgy, mint alattuk, a földszinten, ahol a Május 1. Ruhagyár egyik szalagja dolgozik. Egykét év, s ott folytatják majd tevékenységüket a vállalat szakmunkástanulói. Jelenleg 138-an sajátítják el az angol női szabó szakma rejtelmeit a ceglédi üzemben. Tanműhelyük a napokban készült el, s most tanoncoknak, oktatóknak egyaránt nagy az örömük. A harmadik helyen A ruhagyár 1963 óta foglalkozik tanulóképzéssel. Kezdetben az egykori Vasutas Otthonban húzódtak meg, majd amikor azt lebontották, az Eötvös téren, a korábbi gyü- mölcscsomagolóban kaptak helyet. Minden ésszerű érv azt indokolta, hogy közelebb kerüljenek a termeléshez, ismerkedjenek meg- már tanulóként a munkáskollektívával és , az ott folyó munkával. A vál- j lalat nem titkolja, nem önzet- I lenül tette ezt. Nyolc és fél | millió forintjának felhasználásával elsősorban az volt a célja, hogy megoldja a gyár szakember-utánpótlását. Az utóbbi években ugyanis más forrásból aligha számíthat szakképzett varrónőkre, s a gépek mellől évente 18-an, 20- an nyugdíjba mennek. Mikulástól a Télapóig Fehér embernek is nevezték Egy néphagyomány születése és története A Mikulás szó a gyermekek képzeletében élő, fehér szakál- lú, püspöksüveges öregembert idézi fel, aki december 6-án éjjel a jó gyermekeknek ajándékot, a rosszaknak pedig virgácsot hoz. Ez a szó meglepően új szókincsünkben; a magyar Mikulás közvetlenül a szlovák eredetű, mikulási ajándékot jelentő szó átvételével került hozzánk. A mikulási szokások Miklós myrai püspök legendájának egyes mozzanataira emlékeztetnek, és a magyarlakta területeken csak a XIX. század első felében honosodtak meg. Dugonics András, az Etelka szerzője, szegedi író, említi meg Példabeszédek és jeles mondások című könyvének első kötetében ezt a szólást: „Fél, mint a német gyermek Szent Miklóstul’’. Magyarázatot is fűz hozzá: „Még máig fennmaradt a németeknél az a szokás, hogy Szent Miklós előtt való nap püspökruhába felöltözik egy ember, mellette klerikusai és az ördög. Eljárják a házakat, oktatják a kisdedeket, büntetik a rosszakat. Midőn csöngetéseket és a láncok csörgéseit előre hallják a német gyermekek, szinte kiüti őket a nehézség.”. A múlt század hatvanas éveiben a Vasárnapi Újságban a szegedi Mikulásról olvashatjuk: „Szép azt a Mikulást látni, hosszú fehér ruhában, széles szürke szakállal, fehér hajjal, lánccal, elöl-hátul lelógó, misemondó aranyos ruhában. A nyelve egy rőfnyi- re kilóg. Aki ettől meg nem ijed, megijedhet attól a sok nyírfavirgácstól, amit az ölében hord. Hogyne félne tőle a rossz, szófogadatlan fiú, mikor a jó gyermekek is ugyancsak reszketve merik nézni, pedig az ő számukra tele van egy garaboly a Mikulás karjain mindenféle jó dolgokkal. Megáll az ajtóban és rákezdi: Rontom, bontom csontom / Csörgő, börgő láncos táncos / Jó estét kíván a Mikulás / Itthon van-e Jóska, András? A gazda felel: Itthon vagyunk, szívesen látjuk / Szánkat rátátjuk / András, Jóska álljatok sorba! Bent a szobában a Mikulás mozgatja hosszú nyelvét és megcsörgeti a láncot.- A gazda pedig megköszöni a látogatást, és a megszeppent gyerekei nevében ő mondja el, hogy jó gyerekek; tudnak imádkozni, keveset tanulnak, sokat esznek. A csizmájuk a konyhában szénen kitisztítva és a Mikulástól ajándékot várnak bele. Ez meg is történik.” Az utóbbi évtizedekben a Mikulásnak vetélytársa támadt, a Télapó. Ez a szó sem mostanában keletkezett. A fehér szakállas, nagy bundás, téli sapkás öregember képében megszemélyesített telet már korábban is Télapó néven emlegették. A Télapó alakja egy farsangi szokásból- ismert: Nagysármáson öltöztek fel Télapónak. Legtöbbször rongyosak, fázósak, s bekéredzkedtek melegedni. Többen voltak és csoportosan jártak az apók; a télapó hosszú csepű- szakállat ragasztott magának, fehér kucsmát tett a fejére, s kifordított egy mellrevalót, román fehér harisnyát húzott. És ebben a télapónak az volt a legérdekesebb, hogy fehér embernek is nevezték, akik a kertek hátuljában rejtőzködtek el és a ház asszonyát és leányait ujjaikkal pattogtatva megtán- coltatták. Ezt a népies szokásokkal összefonódott Télapó szót használjuk ma Mikulás-jelentésben. Nagy Varga Vera Aki meg akarja állni a helyét a szalagon, annak jól kell ismerni a szakmát. Ez az üzem számottevő tőkés exportot bonyolít le, s ez rendkívül igényes munkát követel. A szigorú külhoni átvevők szinte nagyítóval vizsgálnak meg minden ruhadarabot. Versenyképesség Különösen az utóbbi években éleződött ki a konkurencia, s ebben a versengésben nem könnyű talpon maradni. A ceglédiek — a kereslethez igazodva — áttértek női ruhák varrására is, amelyekből egyelőre évi 50—60 ezer darab készül. Most ezek a kelendők Nyugaton. Kis szériák, gyors termékváltás jellemzi ezt a munkaformát. Büszkén idézik azt a levelet, amely elismerő sorokat tartalmaz egyik ügyfelüktől, megállapítván, hogy nincs tudomása hasonlóan bravúros, hirtelen átállásról, mint amilyet a ceglédiek tanúsítottak, egy-egy termék átfutási idejét akár tíz napra csökkentve. Ezért kell nagy figyelemmel foglalkozni az utánpótlással, hogy minél felkészültebben kerülhessenek majd át a munkatermekbe a lányok. Az oktatás valamennyi feltétele megvan ehhez, a többi mára lányokon múlik. Igényes kivitelezés A járási építőipari szövetkezet munkájával — ez a cég volt a kivitelező — elégedettek az építtetők. Jól dolgoztak, alvállalkozóik is hozzájuk igazodtak, s az építkezés sem húzódott el. A ruhagyáriak nem tartottak szalagátvágásos, pántlikás avatóünnepséget. Meghívták a városi pártbizottság, a tanács és a 203-as Bem József Ipari Szakmunkásképző Iskola, meg a KISZ városi bizottsága képviselőit, és boldogan mutatták be — működés közben — az új létesítményt. A látogatók tetszését méltán nyerték el a látottak. T. T. Álloffartók figyelmébe Nem szennyezheti a környezetet Változtatnak a szabályokon Űjabban több fórumot kapott a nagyüzemi és háztáji állattartás biológiai, tenyésztési és jogi problémáinak megvitatása, mert mi tagadás, számos előre nem látható, olykor helytelen döntés eredményeként a környezetet túlzottan terhelik a nagyüzemi állattartó telepek, de sok problémát jelentenek a háztáji állattartók is. Az elmúlt hónapokban több bejelentés érkezett a megyei tanácsokhoz, ami arra utal, hogy a hígtrágyás állattartás során keletkező trágyalé kezelése megoldatlan. A környezetvédő szakemberek kutak megfertőződéséről, illegális trágyalédepók létesítéséről, ezzel összefüggő rendszabályok megszegéséről nem is egyről tudnak. Bosszúság nélkül A ceglédi városi tanács 1976- ban, az 1. számú rendeletben szabályozta utoljára a háztáji állattartás jogszabályait, amely akkor az 1/1974. rendelet helyébe lépett. A nagy számú jogi és tartási probléma, a felsőbb jogszabályok megváltozása a vonatkozó rendelet továbbfejlesztését teszi szükségessé. A város területén haszonállat, baromfi, galamb, egzotikus állat, valamint szobaállat is tartható. A korábbi körzethatárok megváltoznak a jövő év elején, mert a felsőbb jogszabályok változásán túl igen sok vitás ügyet okozott a felemás megfogalmazás — részben a vonatkozó rendeletek ütközése miatt. A módosítás a tanácsi szervek munkáját is megkönnyíti. A területhatárok a város területfejlesztési programjának szellemében változnak meg, a megváltozott jogi és település- fejlődési okok miatt. Nem kell attól tartani, hogy az új rendelet az állattartó emberek kedvét akarja szegni. Sokkal inkább a viták, bosszúságok számát kívánja csökkenteni a nagyobb áttekintéssel, amit a közben összegyűlt szakmai és államigazgatási ismeretek is elősegítettek. Csak a higiénikus állattartás megnyugtató biztosítása mellett kaphat bárki a jövőben engedélyt a tenyészet fenntartására. A népgazdasági érdek, ami a tartás ösztönzését illeti, megvan. De nem a környezet oktalan szennyezése árán. Útmutatót adott ki a megyei tanács, ami olyan megkötésekre hívja fel a figyelmet, mit nem lehet megkerülni, számításon kívül hagyni. Tiltott fenevadak A legfontosabb szerrípont, hogy a település — kerület — Sok kertben ültetnek csemetét Amíg az időjárás engedi, tart a gyümölcsfa- és szőlőoltványvásár a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató Intézet ceglédi állomá sán. Sok Cegléd környéki kiskertbe, hobbitelekre kerül innen facsemete, ribiszke vagy örökzöld. Apáti-Tóth Sándor felvétele alkalmas legyen az állattartásra. De ebben az esetben is szükséges haszonállatfajonként megnevezni, hogy melyik állatfaj, melyik kerületben tartható. A mennyiségi határokat a helyi szervek adják meg, helyi tapasztalatok, a KÖJÁL javaslata alapján. Természetszerűleg a tartásnál az állattenyésztő szakemberek véleménye a döntő, így a férőhelyek méreténél az állatok testméretét, szokásait is figyelembe kell venni, Apróállatoknál a tömegterhelés a döntő; amit adott helyen a kérdéses faj még elviselhet. Bizonyos zártkert-kategóriában is lehet az állattartást engedélyezni — a beépítésig. A melléképületeket úgy kell elhelyezni, hogy a környezet ne károsodjon. A trágya és trágyáié, ezekből származó lég- szennyezés, továbbá az esetleges zajártalom megoldást kíván. Speciális közegészségügyi problémát jelent a szakszerűtlenségből származó légyveszély, ami számos fertőzést okozhat, különösen nyáridőben. Mivel a tisztasági rendelet a trágyakezelést nem szabályozta, az új szabályzat majd ezt is tartalmazni fogja. Egyéni méltányolást kaphat a hazánkban nem honos, természetvédelmi értéket képező állatfajok tartása. Természetesen a tulajdonos sem a saját, sem más lakosok életét, egészségét, nyugalmát nem kockáztathatja vele. Nincs esély tartási engedélyt kapni mérgeskígyókra, krokodilra stb. A szigorúan védett állatok befogadását és tartását egyébként az új természetvédelmi törvény tiltja, illetve engedély szükséges hozzá. Építészeti előírás Az Országos Építésügyi Szabályzat foglalkozik az állattartásra szolgáló épületek létesítésével is. A melléképületként tervezett ól távolságát be kell jelölni, továbbá az állatfajok számát, a trágyatárolást, tartástechnológiát is mellékelni kell a kérelemhez. Zártkertekben építési engedély alapján létesíthető építmény, amelynek műszaki rajzát is mellékelni kell két pél-, dányban a kérelemhez. A ke- rüle'határok, tartható állatfajok és azok számának esetleges változása miatt kinek-ki- nek célszerű lesz majd tájéko-- zódni az új rendelet tartalmáról. Ebben az esetben is érvényes, hogy a rendelkezés nem ismerete nem mentesít a törvény érvénye alól. Az új szabályozás kevesebb vitának ad lehetőséget, és bizonyára könnyíti a szakigazgatási szervek munkáját. Egyben a környezetvédelmi előírásokra sokkal jobban figyelemmel lesz. Surányi Dezső Fogadéérák December 8-án, szerdán délelőtt 8-tól 12 óráig Kovács Károly, a városi tanács elnöke" tart fogadóórákat a városházán, hivatali helyiségében. Növendékek hangversenye A ceglédi zeneiskolában december 13-án, hétfőn délután öt órai kezdettel tartják a B- tagozatos növendékek hangversenyét. Ez alkalommal tizenöt diák ad számot felkészültségéről. Igazolványcsere Új fénykép kell A MÁV ceglédi körzeti üzemfőnöksége értesíti a vasutas nyugdíjasokat, hogy 1983. január 1-től új arcképes igazolványokat kapnak. Az igazolványhoz 1 fényképet és 10 forint kiállítási díjat kell leadniuk a lakóhelyük szerint üt letékes nyilvántartó főnökségnél, október 30-ig. Ugyancsak ott kaphatnak a cserével kapcsolatban bővebb felvilágosítást is. esmSporthírek Két pont az előnyük Már készülnek a jubileumra Idegenben is döntetlent ér Labdarúgás A megyei ifjúsági labdarúgó-bajnokságban az őszi utolsó fordulót rendezték meg. A ceglédiek idegenben döntetlenül végeztek, így a táblázaton megtartották első helyüket. A másodikkal szemben két pont az előnyük. Dabas—Ceglédi VSE 1-1 (0-0) CVSE: Tóth I. — Laki, Gra- cza. Darázs (Nyári), Hegedűs — Karai, Hamar, Dankó — Baksa A., Szólj ár (Gyulai), Pálfalvi. A rendkívül rossz talajú edzőpályán biztos győzelmet sza. lasztottak el a ceglédiek. A vendéglátóknál jobb teljesítményt nyújtott a gárda, s meg is szerezte a vezetést. Ezután újabb — a lehető legnagyobb — gólszerzési lehetőséghez jutottak, hiszen 11-est rúghattak, amely kihasználatlanul maradt. Ugyanakkor a másik oldalon elég volt egy óriási kapushiba, s oda is lett a már- már megnyertnek hitt második bajnoki pont. Cóllövő: Pálfalvi. Jók: Gracza, Dankó, Karai, Pálfalvi. Teke A Ceglédi KÖZGÉP SE NB XI-es férfi együttese két mérkőzést vívott. Először a Kecskeméten sorra kerülő rangadóra. az első és második helyezett találkozójára került sor, majd a nyíregyháziak látogattak Ceglédre. A ceglédiek, a rendkívül szoros mezőnyben, tartják első helyüket a bajnokságban. ;ek el" Kecskeméti MÁV—KÖZGÉP SE 5-3 (3626-2535) A három-három egyéni győzelem után a jobb faeredmény döntött. Nagy küzdelem után végül ez hozta meg a hazaiak sikerét. Pontszerzők: Tornyosi (452), Rimóczi (443), Nyíri (431). KÖZGÉP SE—Szabolcsi Építők 6-2 (2621-2483) A KÖZGÉP-ben három még ifjúsági korú játékos is szóhoz jutott. Egyikük sem keltett csalódást, ifj. Molnár és Szak- ter sem, Rimóczi pedig a csapat legjobbjai közé tartozott Pontszerzők: Molnár (455), Tornyosi (452), Rimóczi (433), Nyíri (436). A Ceglédi . SE két év múlva, 1984-ben ünnepli megalakulásának 50. évfordulóját Az eltelt idő alatt az egyesület a megye legjobbjai közé küzdötte fel magát, a birkózók neve egykor az országhatáron túl is ismert volt. Ma leginkább — nemzetközi színtéren — az asztaliteniszezők és a sportakrobatikások hallatnak magukról. A Vasutasban már elkezdték a szervezését a jubileumi év megünneplésének, hogy az minél emlékezetesebb legyen. Várják mindazon labdarúgók jelentkezését (személyesen vagy írásban), akik valaha a Malomtószélen kergették a labdát. U. L.-jSN 0133—2300 (Ceglédi Hírlap)
