Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-30 / 305. szám

NAGYKŐRÖSI Otília Folyamatos a szállítás A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 305. SZÁM 1982. DECEMBER 39., CSÜTÖRTÖK Pedagógiai dolgozat A beszédkészség fejlesztése Kajtárné Szabó Klára kilenc évig volt óvónő, most pedig már második éve az első osz­tályosok naplcözis nevelője az Arany János Általános Isko­lában. Óvodai munkája során sok, az iskolában is jól haszno­sítható tapasztalatot szer­zett. Szenvedélyesen szereti a gyerekeket, vallja, hogy rossz gyerek nincs. Minthogy azzal foglalkozik, amit szeret, a na­pi munka után jóleső, kelle­mes fáradtságot érez. A gye­rekek hálás tekintete — mint mondja — elűzi minden gond- ját-baját. Vallja, hogy szeret­ni kell a gyerekeket, de kö­vetelni is kell tőlük. Az óvodából kikerülve Kajtárné Szabó Klára fel­sőfokú óvónőképzőt végzett s jelenleg a jászberényi taní­tóképző főiskolán tanul. A munka és tanulás mellett ne­veli saját két kisgyermekét is, bár a feladat megoldásában osztozik a férj és a nagymama is. A fiatal nevelőnek arra Is jutott ideje, hogy benevezzen egy pedagógiai pályázatra. A pályamű elkészült, azóta már az értékelés és az eredmény- hirdetés is megvolt. — A díjkiosztó ünnepség előtt levélben értesítettek, hogy az általam készített pá­lyaművel első díjat nyertem. Talán mondanom sem kell, hogy a hír nagy meglepetést ugyanakkor nagy örömet is szerzett nekem. Velem együtt örült az egész iskola is. A pályázatot a Pest megyei Ta­nács művelődési osztálya, a Pedagógus Szakszervezet Pest megyei Bizottsága, a Magyar Pedagógiai Társaság Pest me­gyei tagozata és a Pest me­gyei Pedagógus-továbbképző Kabinet hirdette meg. — A dolgozatában mit vizs­gált? — Az óvoda és az általános iskola közötti átmenetet, el­sősorban pedagógiai, pszi­chológiai szempontból. Az óvodákra igen nagy feladat hárul.’ Gondozzák, nevelik, ok­tatják, iskolára előkészítik a gyerekeket. Az akaratnevelés már az óvodában kezdődik. S az akarattal együtt nő, fejlő­dik a figyelem és a kötelesség­tudat is. — A gyermekek érzelmi fejlettsége, kiegyensúlyozottsá­ga, kapcsolatteremtő képessé­ge szintén feltétele az iskola­érettségnek. Erre a szintre könnyen eljuthatnak a gyere­kek, ha gyakorolhatják ké­pességeiket és sokoldalúan fejleszthetik személyiségüket. A cél, hogy az óvodából kike­rülve, az apróságok az iskolai életet minél zökkenőmenteseb­ben szokják meg és a köve­telményeknek személyiségza­var nélkül feleljenek meg. A tanítók jelzései — Az iskolai beilleszkedés­sel kapcsolatban is tett megál­lapításokat. — A tapasztalatok szerint nőtt azoknak a tanulóknak a száma,' akik nehezen tudnak beilleszkedni a közösségbe. Véleményem szerint ennek az okát a családban kell keresni. Akadnak, akik csendesek, visszahúzódók, a legtöbben viszont agresszívak lesznek az új környezetben. Ezek a gye­rekek egyéni bánásmódot igé­nyelnek. A zárkózott, látszó­lag problémamentes gyerekek is sok feszültséget hordozhat­nak magukban. — Az első osztályosok jobb megismerésében mi segítheti a tanítókat? — Az óvónői jellemzések, melyek annál jobbak, minél bővebb ismeretekkel szolgál­nak a gyerekekről. A mi isko­lánkban ezeket a jellemzése­ket komolyan vesszük. A jel­lemzés elfogadása természete­sen nem jelenthet beskatulyá­zást, de alkalmas kiinduló­pont a gyermek személyiségé­nek megközelítéséhez. — Jó lenne, ha az Iskola­érettséget vizsgáló bizottságok az eddigieknél jobban figye­lembe vennék az óvónők véle­ményét. Szükség lenne kor­rekciós osztályra is, ahová az iskolás korú, de nem iskola­érett gyerekek járnának. Az óvodában követelmény, hogy a gyerekek iskolaéretté válja­nak. — Sajnos gyakran nem az érettségre, hanem csak az is­kolaelőkészítésre koncentrá­lunk. Az iskolában fontos, hogy az osztálytanító és a napközis nevelő között minél jobb, összehangoltabb legyen a munka. Az volna a jó, ha valamennyi első osztályos napközibe járna. A tapaszta­lat szerint a napközis gyer­mekek beilleszkedésének idő­tartama lerövidül a bejáróké­hoz képest. — Pályázatában kitért arra, hogy mit vár az iskola és mit nyújt az óvoda. Kérjük, be­széljen erről részletesebben. — Az óvodai program ki­emeli a beszédművelés és be­szédfejlesztés jelentőségét. A képolvasást egy idő óta elve­tették az óvodákban, de amióta a tanítók panaszolták, hogy a gyerekek nem tudnak képekről folyamatosan beszél­ni, ismét alkalmazzák. Kerül­jön előtérbe a nyelvileg szem­léletes mesemondás, s a gyer­mekek tanuljanak verseket és azokat szépen mondják el. A tanítók jelzéseiből arra lehet következtetni, hogy az óvo­dáknak többet kell foglalkoz­niuk a beszédkészség fejleszté­sével. — Az óvodai ábrázolás, az iskolai technika és rajz taní­tása, az alkotás öröme, olyan sikerélményhez juttatja a gyermekeket, mely a szemé­lyiségüket gazdagítja. A gyer­mekek érdeklődését már óvo­dáskorban fel kell kelteni a képzőművészet iránt. Már az óvodában törekednek az írás koordinációs készségének ki­alakítására. Megegyezik az óvodai és iskolai cél a testne­velés területén is. Fejlett, ed­zett, sportot szerető gyerme­keket kell nevelni. A gyerme­kek egészséges testi, lelki fej­lődésének alapja a derűs, sok­oldalú, játékos mozgás. — Az iskolában előtérbe került a játékos matematika- oktatás, melynek eredménye­képp a mai gyerekek már nem tartják nehéz tárgynak a matematikát. Az óvodákban a gyermekek megismerkednek az alapvető matematikai ösz- szefüggésekkel, fejlődik lo­gikus gondolkodásuk, problé­mafelismerő és -megoldó ké­pességük. Az első osztályos ének-zene óra tanmenete kö­rültekintően épít az ' óvodai énekoktatásra. Nem annyira dalkészletben, mint a hallás­fejlesztésben. — A környezetismereti tárgynál mutatkozik meg, bi­zonyosodik be a legjobban az egymásra épülés. A megfigye­lés, a jelenségek megláttatása, a sokirányú tapasztalatgyűj­tés, önálló feladatok megoldá­sa, az új fogalmak megismeré­se megegyezik, de más mély­ségű az óvodásoknál és az is­kolásoknál. Nevelési stílus — Végeredményben arra a megállapításra jutottam, hogy az óvodák és az iskolák kö­zött nagyobb együttműködésre és kölcsönös segítségre lenne szükség. A cél azonos. A gyer­mekeket képessé kell tenni az iskolában rájuk váró követel­mények örömteli teljesítésére. A nevelési stílus bizonyos ér­telmű egységesítését is kívá­natosnak tartanám. Ellen Key ezt írta 1900-ban: „A huszadik század a gyermek évszázada lesz, mégpedig kettős értelem­ben. A felnőttek végül is meg­értik majd a gyermek gondol­kodását, s ugyanakkor pedig a felnőttekben is megmarad a gyermeki gondolkodás egysze­rűsége.” Kovács Katalin Terméksze? kezet A Gépgyártó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet annak érde­kében, hogy növelje árbevéte­lét és termelési értékét, kor­szerűsíteni igyekezett az üzem termékszerkezetét. A változás 1982-ben a gépipari termelés 40 százalékát érintette. Köz­ben fokozta is termelését, s növelte a Szovjetunióba irá­nyuló exportját. Folyamatosán érkezik a szén a nagykőrösi TÜZÉP-telep- re. Képünkön: Bodzsár Sándor térmester irányítja a Berenté- ről befutott szénszállítmány lerakodását. Hancsovszki János felvétele ITV-eredmények Az esztendő mérlege Továbbképzéssel készülnek az új feladatokra Az Információtechnikai Vállalatnál igen sok gonddal, bajjal kellett megbirkózni 1982-ben. A nehézségek ellené­re sikeres évet zártak. Év közben pedig jelentős bérfej­lesztést hajtottak végre. A bért differenciáltan osztották szét a dolgozók között. A szervizrészleg túlteljesí­tette a tervét, kivéve a könyvkötészeti csoport, mely­nek nem sikerült a tervezett árbevételt elérni. Egyébként a budapesti Könyvkötő Szö­vetkezettel a kooperációt már­cius végéig tartják fenn. Kedvezően alakult a szolgál­tatási tevékenység. Jó ered­ményeket hozott a Costar tí­pusú statikus sokszorosító gép javítása. Az ITV-nél úgy látják, hogy a mechanikus gépek területén egy-két éven belül visszaesés következik be, éppen ezért már lépéseket tesznek annak érdekében, hogy a szolgáltatást a jövőben is gazdaságosan le­hessen működtetni. Annak ér­dekében pedig, hogy az új, nehezebb feladatoknak jobban megfeleljenek, helyi tovább­képzésekkel készítik fel a dol­gozókat a magasabb tudást kö­vetelő technikára. Fejlődőképes terület az ITV- nél az alkatrészgyártás. A jö­vő évtől megoldják az utal­ványbélyegző gépek folyama­tos szerelését, s különválaszt­ják a gyártást és a szerelést. A szervezés eredményeként jobb minőségű, ütemes munkát Téves adatok bősége A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának szak­lapja, a Kereskedelemtechnika mindenkor sok hasznos tudni­valóval szolgál olvasóinak. A nagykőrösiek meglehetős kí­váncsisággal forgatták a lap decemberi számát, minthogy Találkozó után Több lesz a kiránduló Bizony az idő eljár. Húszéves érettségi találkozónk volt né­hány héttel ezelőtt. Megható pillanatok, találkozás az öreg gimnázium azóta alaposan megváltozott, korszerűsödött osztálytermében. Megemlékezés azóta elhunyt' osztályfőnö­künkről, Papp Lászlóról, el­hunyt osztálytársakról, öröm­teli találkozás tanárainkkal, a húsz évvel ezelőtti osztálytár­sakkal, barátokkal. Természe­tesen Arany János szobrának koszorúzása sem maradhatott el és utána látogatás az Arany János Múzeumban. A találkozó egy nap, az óra­mutató rohan és mindenki mindent el akar mondani. Az osztály alaposan szétszóródott Szombathelytől—Debrecenig. A vacsora vidám és hángulatos a Tormás Bisztróban. Minden­ki elégedett, dicsérik a bisztró személyzetét, dicsérik a mú­zeum kiállítását, dicsérik a város fejlődését. Azt hiszem, az ilyenkor ter­mészetesnek tűnik és nincs Is benne semmi különös. A találkozó óta azonban jó né­hány megható levelet kaptam az ország különböző vidékeiről, amelyekben nemcsak a prog­ramot, hanem a látottakat is dicsérik társaim. Nekünk nagv- kőrösieknek talán fel sem tű­nik városunk minden nap lá­tott szépsége, a gondosan ápolt értékek, a szépülő új városré­szek sora. Húsz év alatt alapo­san megváltozott a város, de élnek még az öreg gesztenye­fák, szerényen és nem hival­kodóan fogadja az idelátogatót a történelmi főtér, a messze földön híres Arany János Mú­zeum. A volt osztálytársak közül többen pedagógusok. A leve­lekből valami fogadalomfélét véltem kicsengeni; a legköze­lebbi osztálykirándulás cél­pontja Nagykőrös lesz. Hiszem, hogy mindannyian örülünk ennek. Hívunk és vá­runk mindenkit szeretettel. Gulyás Sándor abban városukról is szó esett. Sőt, még a szövetkezeti áru­házi vezetők bécsi tanácskozá­sáról szóló tudósítást is ala­posan megnézték, hiszen a képes riport egyik fényképén Halasi Jánost, a Nagykőrös és Vidéke Áfész nyugdíjas el­nökét ismerték fel. Erről az áfészról ad hírt a lap 43. oldalán (Dudás). Az önmagát zárójelbe tévő szerző sajnos rosszul tájékoztatta a lap olvasóit. Nem szolgálhat mentségére az, hogy tévedé­seit Szabó Endrének, a szövet­kezet gazdasági főosztályve­zetőjének a szájába adja e ki­nyomtatott interjúban. Utána­jártunk a dolognak, a tévedé­sek nem a főosztályvezetőtől erednek. Ebből következik, hogy kiigazítanunk a szerzőt, (Dudás)-t kell. Tehát a Nagy­kőrös és Vidéke Áfész éves forgalma nem 150 millió fo­rint, hanem 503 millió1 forint. Az Ifjúság ABC-áruház alap­területe nem 100, hanem 600 négyzetméter. (Dudás) azt ál­lítja, hogy a szövetkezetnek Nyársapáton raktárai vannak, s azokban háromszázan dol­goznak. Ez bizony alapos té­vedés. A cikk utolsó mondata is hibás, ugyanis a szövetke­zet tavalyi nyeresége nem 6 millió, hanem 14 millió forint volt. A további apróbb hibákra borítsuk a feledés fátylát, ám azt föltétlenül meg kell emlí­tenünk, hogy (Dudás) cikké­nek magyartalanságai csak te­tézték a tévedések fölött bosz- szankodók mérgét. Farkas Péter várnak, illetve azt, hogy a fel­szabaduló kapacitást az utal­ványbélyegző gépek gyártásán túl más hasznos tevékenység­gel köthetik le. Szó esett már a részlegben kooperációs alkatrész- és kész­termékgyártásról is. Egyéb­ként jövőre az UB—20 típusú utalványbélyegző gépből 400-at kell gyártaniuk a megrendelé­sek szerint. K. K. <90 Üzemi célok A Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság nagy­kőrösi üzemének legfontosabb feladatai közé tartozott az el­múlt hónapokban a termelé­kenység javítása és az' ener­giafelhasználás racionalizálá­sa. Az üzem mindkét fel­adatát megoldotta. Emellett, csökkentette az importált fe­nyőfa felhasználásának ará­nyát, s tőkésimportot váltott ki a rakodólapok szegezési műveleténél. Könyveskclf Nehéz volna megítélni va­lahogyan, hogy gazdag volt-e a nagykőrösiek karácsonya. A kereskedelem adatai e véle­kedés kialakításához nem eléggé megbízhatóak, ugyan­is a nagykőrösi vásárlóerő nem helyben merül ki, ha­nem Budapesten is, Kecske­méten is, Szolnokon is. Any- nyit mindenesetre lehet tudni, hogy az ellátás jó > közepes volt. Déligyümölcsből talán gyenge is. A karácsonyi bevásárlás 'történetének' legszebb fejezete valószínűleg a könyvesboltról írható meg. A kicsiny üzlet­ben 400 ezer forintot költöttek el a nagykőrösiek a kará­csonyt megelőző két hétben. A forgalom ezekben a napok­ban két és fél, háromszoro­sa volt az átlagosnak, s jóval meghaladta a tavalyi karácso­nyét. Az igazsághoz tartozik, hogy e négyszázezer forint nyinál több könyv lelt gazdá­ra a városban, hiszen árultak olvasnivalót az áfész karácso­nyi vásárán, a játékboltban, az ABC-áruházban s még vagy tucatnyi bizományos le- rakatban is. A lényeg az, hogy minden eddiginél kelendőbb portéka volt a könyv. Bizonyos, hogy az érdeklődés növekedésében anyagi szempontok is közre­játszottak, mert tény, hogy a könyv a jól érzékelhető drá­gulása ellenére is még mindig a legolcsóbb ajándék. Ez a növekvő érdeklődés is arra figyelmeztet, hogy minél előbb nyélbe kell ütni a könyvesbolt megígért átköl­töztetését. Megtö^téjit ugyan, is. hogy már szinté nem fért vásárló áz üzletbe, a gyorsab­bak már elfoglaltak minden talpalatnyi helyet a polcok között. Kosáiíabda^eredmények Az ellenfél szerencsésebb volt A zsúfolt bajnoki kosárlab­daprogramban a Kossuth iskolás fiúk Kecskeméten, az az NB Il-es nők a Petőfi Sportcsarnokban, a többiek pe­dig a gimnázium labdajáték­termében küzdöttek a bajnoki pontokért.' Az NB Il-es női bajnokság­ban: Dunai Kőolaj (Százha­lombatta)—Nagykőrösi Peda­gógus 8S-26 (42-18). Nk.: Kiss (10), Matuskáné (8), Németh, Fischer (4), Takács J.; csere; Boros, Sörös (4). A megyei rangadón a vendégek jó do­bóteljesítménnyel megérde­melten szereztek vezetést. A megyei felnőtt férfi baj­nokságban : Nagykőrösi Peda­gógus—Dunai Kőolaj II. 84-80 (37-41). Nk: dr. Ábrahám (8), Mocsai (16), Juhász (2), Józan, Pomázi (6); csere: Varga (27), Danóczi (5), Lakatos (16), D. Kovács (4). Színvonalas mér­kőzésen a battaiak a második félidő közepéig vezettek. A kö­rösiek folytatták remek őszi szereplésüket, jó erőnlétükkel jól hajráztak és ezt a mérkő­zést is megnyerték, s ezzel őszi veretlenek. A megyei ifjúsági női baj­nokságban és középiskolás ku­paviadalon: * Ceglédi Kereske­delmi DSK—Nagykőrösi Gim­názium 40-26 (20-8). Legjobb dobók: Kristóf (10) és Botocs­ka (6). A megyei serdülő és diák leány bajnokságban: Ceglédi Kereskedelmi DSK—Nagykő­rösi Gimnázium 27-23 (12-10). Az ellenfél szerencsésebb volt. Legjobb dobó: Lengyel Gy. (8) és Kistót (6). A Pest megyei mini fiú bajnokságban a gimnáziumi labdajáték- és tornaterembe a megyei szövetség egy napra 7 mérkőzést írt ki, még nem nevezett csapatoknak is,- té­vesen. Mindössze 3 találkozó­ra került sor. Kettőn a he­lyiek biztosan legyőzték a ven­dégeket, a hazai rangadó pedig a kossuthosok voltaik jobbak. Nk. Kossuth isk.- Dunai Kőolaj 47-25 (19-13 legjobb dobók: Rácz (13) é Kovács (12). Nk. Arany isk- Dunai Kőolaj 31-13 (14-6), ld Szőke (8) és Fruttus (7). NI Kossuth isk.—Nk. Arany isi 29-12 (10-6), ld.: Sáfár (10) é Karsay (8), illetve Szőke (6 A körösi leányok elutaztak Monori SE—Nk. Arany isi mini mérkőzésre, de a téve kiírás miatt az elmaradt, pályaválasztók ott sem voltai A Bács-Klskun megyei mi ni fiú bajnokságban: Nk. Kos suth isk.—Kecskeméti SC I 53-3 (21-3), a körösiek letá madással nagyon jól játszol tak, ld.: Rácz (13) és Barcsé (10). Nk. Kossuth isk.—Kecs keméti Budai ált. isk. 25-1 (9-6), végig szoros játékba. Barcsai remek dobóteljesíi méinye döntött, ld.: Barcsé (16) és Rácz (5). Iskolás sakk A Nagykőrösi Arany Jánc SE városi általános iskolá sakkbajnokságot rendez. Az fős csapatok január 6-tól csü törtökönként 15—17 óra közöt mérik össze tudásukat majc a művelődési közoont földszin ti 1. számú termében. Nevez.r az Arany János Művelődés Központban lehet január S. Z. sen Mozi Viadukt. Színes magyar amerikai film. Előadás 5 és órakor. A STŰDIOMOZIBAN Az öszvér nem megy csk vőre. Színes, szinkronizé szovjet film, fél 6-kor és fél kor. ISSN 0133—2708 (Nagykörösi Hírlapi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom