Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-29 / 304. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 304. SZÁM . 1982. DECEMBER 29., SZERDA A szakszervezet feladatai Új műhelyek, jobb körülmények Segítettek a lakásproiiüéHták megol-dásáSNEii Évről évre jelentős esemé­nye Gödöllőn az Agrártudomá­nyi Egyetemen a gazdasági főigazgatóság alá tartozó dol­gozók szakszervezeti taggyű­lése. Érthető, hiszen a hatal­mas terület szolgáltatását, el­látását biztosítja a népes kol­lektíva, amely ez alkalommal is fontos kérdésekről tanács­kozott. A bizalmiakra építve Miközben benépesült a VI- os, az egykori 1-es előadóte­rem, volt alkalmunk beszélget­ni Sári Ferenc csoportvezető­vel. Nem régen dolgozik az egyetemen, alig két éve. Édes­apja mellett tanulta az aszta­losmesterséget, s 18 évet dol­gozott a műhelyben, miköz­ben elnyerte a Szakma kiváló mestere címet. Üj munkahe­lyén, az új telepen minden más, mint korábban. Asztalo­sok, üvegezők és ácsok dolgoz­nak egy kollektívában. Szak­munkások, betanított és se­gédmunkások alkotják az együttest. Az asztalosok a bútorok, az ablakok, ajtók, beépített szek­rények karbantartásán, az üvegezők a többi között a karbantartáson, az ácsok a vadbiológiai, a mikrobiológiai és állattenyésztési tanszék szá­mára dolgoznak, de, ha kell, részt vesznek a dekorációk ké­szítésében is. A, brigád meg­gyökerezett és igyekszik az új felállásban is helytállni. Az alapszervezetnek 492 tagja van, közöttük 82 nyug­díjas. Mandola Viktorné alap­szervezeti titkár rövid politi­kai összefoglalója után Mor­vái Attila, *a főigazgatóság műhelybizottságának titkára ismertette a vezetőség beszá­molóját. A többi között be­szélt arról, hogy a műhelybi­zottság munkáját a gazdasági feladatokra való mozgósítás, az üzemi demokrácia fejlesztése, a munkahelyi közérzet javítá­sa. a munka- és állampolgári fegyelem további javításának szem előtt tartásával igyekez­tek elvégezni. Figyelemmel kísérték a dol­gozók munka- és életkörülmé­nyeit, valamint a munkásellá- tást, a munkavédelem napi feladatait. Mindezt csak a bi­zalmi testület munkájára épít- „ve tudják elérni. ■Az előadó beszélt az agitá- ciós és propagandamunka fon­tosságáról is, arról, hogy á te­rületen megnőttek a felada­tok. Az idén ősszel kilenc tan­folyami csoportot indítottak be, 134 fővel, kilenc előadó­val. Valamennyi szeminárium- vezető több' éves gyakorlattal rendelkezik. Felkészültségük biztosíték arra, hogy ezt az oktatási évet is sikeresen feje­zik be. Politika és szakma A szakszervezeti politikai továbbképzésen kívül a dol­gozók közül sokan vesznek részt párt- és szakmai okta­tásban, a tagoknak legalább a fele. Az alapszervezet nőfele­lőse, Szabó Tiborné, aki az egyetemi nőbizottság tagja­ként képviseli az alapszerve­zetet és részt vesz az össz- egyetemi feladatok végrehaj­tásában. Részese a nőnapi, anyák napi, gyermeknapi és a Télapó-ünnepség előkészíté­sének és megrendezésének. Az idén 265 üdülőbeutalóva! rendelkeztek, de többet áten­gedtek, mert nem volt elég je­lentkező. így is sokan üdültek Gyulán, Balatonfenyvesen, Racskova-Dolinán, Moszkvá­ban és Leningrádban, Prágá­ban, Hajdúszoboszlón, Csopa­kon, népes volt a kárpátaljai, bácsi kirándulás is. Beiskolá­zási segélyt 49 főnek osztottak ki, s jutott nevelési segélyre is. Szülési, házassági, temeté­si, rendkívüli szociális segély­re. a nyugdíjasok és a gyesen lévők támogatására mintegy 73 ezer forintot juttattak. Termelési tanácskozás A munkásellátás. munkavé­delem terén az utóbbi időben nagyban javultak a körülmé­nyek. Példa erre az új aszta­losműhely a Makarenkóban. Megszűnt az oly sok év óta tartó káros porártalom. Üj az ács- és a kőművesműhely is. A műszerészműhely az átköl­töztetéssel kulturált és bizton­ságos környezetet nyújt. A vil­lanyszerelő-műhely felújítása is javított a munkahelyi köz­érzeten. Segítettek dolgozóik­nak a lakásproblémák megol­dásában, sőt lakásépítési és -vásárlási kölcsönöket is nyúj­tottak számukra. A munkahelyi demokrácia egyik legfontosabb eleme a termelési tanácskozás. A be­számolók és a hozzászólások mind konkrétan a munka jobb és hatékonyabb elvégzését szorgalmazták. A bizalmi há­lózat szorgalmasan és lelkiis­meretesen igyekszik ellátni teendőit. Csiba József A nap programja Gödöllő, helytörténeti gyűj­temény: A gödöllői kisipar múltja és jelene című kiállítás, megte­kinthető 10-től 14 óráig. Erdőkertes, művelődési ház: Zenei vetélkedő fiatalok­nak. Ko8 daEoSnak ma már... Mdeg, emberi közösségben élve 1931. december 8-án Az Est című újságban írott cikkében így kesereg Móricz Zsigmondi Hol dalolnak ma már Ma­gyarországon? Dalol a grama- fon. Többet hallani Galli-Cur- cit, mint Blaha Lujza nótáit. A hortobágyi csikós kuplé- kat fütyürész. Eddig az idézet, amit így folytathatok: A mai gazda, bőrkabátjában, kerti trakto­rának szarvát a kezében tart­va, s a mai legény testhez si­muló, szűk szárú bársonynad­rágjában, karján elemes órá­val, a mai falusi menyecske nylonharisnyában, egybesza­bott ruhában a Lada volánja mögött valóban elszakadt a rájuk erőszakolt idilltől. ök nem érzik kötelességüknek, hogy az etnográfiai külsősége­ket őrizzék. A szoknya ránca Eltűnt a népviselet, ugyan­akkor jelentkezett az igény a néphagyományok iránt. Tánc­csoportok, népi gyermekjáték­együttesek, táncházak, páva­körök, hagyományőrző együt­tesek szaporodása és állandó­sulása, egykori népi használa­ti eszközöknek a vendégszo­bákba kerülése, az újra felfe­dezett fazekasság, szövés, fa­faragás, hímzés és a népvise­let ünnepi gálává avatása bi­zonyítja ezt. Bagón a szülők éppen a na­pokban több mint harminc gyereknek csináltattak korhű népviseletet. Pedig mennyi időbe, fáradozásba került az anyag beszerzése, megvarra- tása, aztán az apró szoknyák ráncoltatása, hiszen az utób­bihoz falvanként két-három idős asszony ért már csak, akik tele vannak munkával, mert a városokból is jönnek a ráncos szoknyát csináltatok. Nem panaszkodnak a duk- kolás mesterei sem. Nyolc­tíz napos határidővel vállal­nak munkát. — Alig van ház. ahol ne varrnának — mond­ják. Készülnek a dohányzó- asztalokra a futók, a térítők az ismét divatba jött nászzseb­kendők, meg a fehérre hím­zett blúzok. Azt hiszem, mégis az ének­ben vannak a legnagyobb meglepetések. A gödöllői járás községei közül Bagón, Csömö­rön Dányban, Galgahévízen, Galgamácsán, Hévízgyörkön, Isaszegen. Kartalon, Kerepes- tárcsán, Mogyoródon, Nagy- tarcsán, Szadán, Veresegyhá­zon. Zsámbokon működik pd- vakör. Vidám összejövetel És van ezeknek a kórusok­nak a közös éneklés, meg a ha­gyományőrzés mellett még egy nagy érdemük: meleg emberi közösségeket teremtettek. Sok helyen voltam részese vidám összejöveteleiknek, amikor nem a közönségnek, a szín­padnak, hanem önmaguknak énekeltek. Mindig megdöb­bentett énekük tökéletessége, mert úgy éreztem, dalaik elő­adásával művészi magasság­ba emelkednek s teszik ezt Úelső vidámsággal, gátlásokat nem ismerő könnyedséggel. Csömörön a népdalkor évad­záró fehérasztal melletti ösz- szejövetelén férjek és felesé­gek együtt hallgatták Tóth Mihály népdalkörvezetőnek az évi munkát értékelő szavait: Füzének, csömöriek — Nehéz esztendőt búcsúz­tatunk. A kórushoz tartozó öt családban van gyász, s ilyen­kor a szokásrend alapján azt diktálja a tisztesség, hogy a ro­konok ajkán egy évre elné­muljon a nóta. Kisebb csapat­tal, de helyt kell állnunk, s ez a helytállás könnyebb lesz, ha a dalban elsősorban nekünk van örömünk. Nagyon jó a kapcsolat a gerendást nép­dalkörrel. A csehszlovákiai füzériek is várják a csömöri énekeseket. Nagykátára szin­tén kaptunk meghívást. Tár­gyalások folynak egy belgiumi szereplésről. Csömörön szeret­nénk megrendezni a járás nép­dalköreinek találkozóját. Közlekedéslizfuiisóg Kevesebb gyermekbaleset Megtartotta értékelő ülését a járási-városi közlekedésbizton­sági tanács elnöksége. Bolcsik Mihály rendőr százados, a he­lyi KBT titkára az esztendő számadásakor szólt arról is, hogy a közlekedő emberek egyre inkább igénylik, ugyan­akkor messzemenően megbe­csülik és segítik a közlekedés­rendészet és társadalmi aktí­váik munkáját. Cserhsnhagyás Mindennek jelentősége van abban is, hogy a város és a járás közútjain egyre fokozó­dó közlekedés mellett 1932-ben bizonyos mértékig kedvezőb­ben alakult a baleseti helyzet. Ennek ellenére, mondotta Bol­csik Mihály, egyáltalán nem iehetünk elégedettek. November végéig 291 bal­eset fejeződött be rendőri in­tézkedéssel, ebből tizenhét ha­lálos, hetvenhét súlyos és száz­negyvenegy könnyű, valamint ötvenhat anyagi káros baleset fordult elő. Az Állami Bizto­sító jelzése alapján száznyolc olyan baleset történt, amely nem okozott személyi sérülést. A balesetek okai közül figye­lemre méltó az, hogy minden ötödik személynél szeszes ital­tól való befolyásolást állapí­tott meg a vizsgálat. Cserben- hagyásos gázolás járásunk te­rületén tizenöt volt, ebből je­lenleg háromnak a tettese után még mindig folyik a nyomo­zás. például a vácszentlászlói Gal- gatej, valamint a Gödöllői Vá­rosgazdálkodási Vállalat gép­kocsizócsoportja. A KBT há­zi vetélkedőin ezernégyszáz úttörő vett részt. Egyébként mintegy kétezer diák és két­ezerötszáz gépkocsivezető ré­szére tartottak 1982-ben KRESZ-oktatást. Az elnökség beszámolója után dr. Füleld Lajos rendőr alezredes, a JKBT elnöke nyi­totta meg a vitát, amelyhez sokan hozzászóltak. Szóvá tet­ték egyebek közt, hogy sok­ipari húsdarálókhoz, vala­mint kávédarálókhoz mintegy tízezer S. G. M. hajtóműmo- tort gyártanak az ikíadi Ipari Műszergyárban. Ezek forgóré­szét speciális kezelésnek vetik alá a legkorszerűbb gépsoron. Jobb oldali képünkön: Fa­zekas Imre a KERIPAR, a Ke­reskedelmi Berendezéseket és Gépeket Gyártó Vállalat részé­re készülő motorok végszerelé­sén dolgozik. Alsó felvételünkön: Makó Béla azt a dekarbonizáló gép­sort kezeli, amellyel a villany- motorok forgó alkatrészeinek széntartalmát csökkentik.1 Hancsovszkl János felvételei szór rossz az aszódi forgalom- irányító lámparendszer, veszé­lyes Kerepestarcsán a szilasli- geti fahíd környéke. Terelődtek Szóltak arról is a résztvevők,’ hogy a gödöllői Dózsa György út átépítése miatt hamarosan, terelőutakra • irányítják a for­galmat, ezért fokozott figye­lemmel kell majd közlekednie gyalogosnak, autósnak egy­aránt. Cs. J. Hajfcműmcter darálákbz Úttörő-újságírók találkozója Kié lesz az aranytól!? Domonytó! Túráig szól a rádió Vetélkedő A baleseti okok további elemzése szerint a legtöbb gondot a sebességhatár túllé­pése, az előzés szabályainak, az elsőbbségi jognak a meg nem adása, a helytelen irány- változtatás és nem kis mér­tékben a gyalogosok figyel­metlensége okozta. A személyi sérüléses balese­teknek majdnem egyharmadá- ban gyalogos elütése a vétség. Kevesebb volt a gyermekbal­eset. A város és a járás terü­letén egyébként nem alakul­tak ki úgynevezett baleseti gócok, de vannak rendkívül balesetveszélyes útszakaszok. A járási-városi KBT-ben kü­lönböző szakbizottságokban fo­lyik a munka. Az egyik ilyen munkacsoportban versenyeket és vetélkedőket szerveztek, ha­tékony propagandamunkát folytattak. j A Vezess baleset nélkül- mozgalomban vállalataink, szö­vetkezeteink és intézményeink — összesen huszonketten — mintegy ezerháromszáz hiva­tásos gépkocsivezetője vett részt. Ezért elismerést kapott Figyelnek az asszonyok és a férjek. Gondokról esik szó: Drágultak az utazási költsé­gek. Fel kéne újítani a kórus ruhatárát. Paulovics Mihály tanácsel­nök, az összejövetel vendége kér szót. — A ihajdnem egy évtize­des múltra visszatekintő nép­dalkor nem eshet szét. A fa­lunak, a közéletnek szüksége van erre a közösségre. Igaz, a gazdasági körülmények átme­netileg nehezebbek lesznek, de a tanács segíteni fog, elsősor­ban azzal, hogy igyekszik meg­teremteni az együttes utazta­tásának kedvezményes lehe­tőségeit. A népdalkor tagjai új elha­tározásokat . fogalmaznak: A szlovák dalok mellett magyar népdalcsokrot is összeállíta­nak. Rendszeresebbé teszik a próbákat. Új tagokkal erősítik csoportjukat. 1 Vacsora kerül az asztalra. Minden asszony megsütötte és elhozta remekművét. A férjek előveszik az eddig rejtegetett borosüvegeket.' — Hadd lás­suk, mi termett a csömöri sző­lőkben! — mondia Ördög Ist­ván, miközben tölt a poharak­ba. Szlovák dallam csendül, amit magyar népdal követ. Tehetség, szépség Hol dalolnak ma Maeyaror- szágon? Azt hiszem, minden táján e hazának, ahol az ott élőkkel felfedeztették azt a bőséget, tehetséget és szépsé­get. amit a népdalok világa ! rejteget. Fercsik Mihály Űtnak indultak a meghívók a gödöllői járás tíz iskolá­jába, ahol úttörő háziújságo­kat, illetve iskolarádiókat szerkesztenek a pajtások. A találkozó elnöke Tóth Er­zsébet volt, a túrái Úttörő Űr­szonda főszerkesztője, akinek javaslatára meghallgatták a turaiak bemutatkozását, amely a napokban Túráról közvetí­tett Vikendbörze című műsor­ban indította el a túrái űr­szondások szereplését. Ezután Varró Marietta ifivezető be­szélt arról, hogy mit jelentett számára a lap munkatársaként dolgozni, a mintegy huszonöt fős szerkesztőség milyen nagy­szerű közösséggé formálódott, olyanná, amelyben mindenki nagyon jól érezheti magát. Tóth Mária, az Űrszonda ko­rábbi főszerkesztője a lapké­szítés titkaiba avatta be a je­lenlévőket, majd a szerkesz­tőség legkisebb tagja, Pecze Tímea számolt be arról, ho­gyan ismerkedett meg már el­sős korában az újsággal, és hogyan követett el mindent azért, hogy tagja lehessen a szerkesztőségneki Természetesen a vendégek sem maradtak adósok a be­mutatkozással. A domonyi ri­porterszakkört, az ottani isko­larádió szerkesztőségét Szó- kolics Beáta hetedikes najtd*- mutatta be. Szavait az iskola­rádió szignálja festette alá Beától megtudhattuk, hogy a domonyi rádió foglalkozik a pá'yaválasztási munka segíté­sével, hogy rendszeresen be­mutat egy-egy szakmát a paj­tásoknak. A domonyiak nem jöttek üres kézzel. Egy remek ötlet­lei gazdagították a hírközlő áttörök járási találkozóját Nevezetesen azt tartalmazta a javaslat, hogy júniusban is­mét találkozzanak a legifjabb1 újságírók Domonyban, -ahol a legeredményesebben dolgozó közösségek nyerjék el az aranylollat. A járási úttörőelnök, Kom. mámé Gerőcs Edit rögtön ki­bővítette azzal, hogy az új­ságírók kapják meg az arany- tollat, a rádióriporterek pedig az aranymikrofont, de nem szabad megfeledkezni a moz- gó-diafilmesekről sem, közü­lük is a legeredményesebben dolgozó csoport részesüljön az aranykamera kitüntetésben. A tízfős mogyoródi stúdiós őrsöt Hortobágyi Zoltán tanár mutatta be. Elmondta, hogy hetenként kétszer adnak mű­sort az iskolarádióban, napon­ta közvetítik a Petőfi rádió programját. Hogy mennyire népszerű műsoruk, mi sem bi­zonyítja jobban, mint a múlt­kori áramszünet miatt elma­radt adás ügyében érkezett reklamációk áradata. Egyébként az alsósoknak meseműsort adnak, sokszor szerepel a programjukban ve­télkedő, rejtvény. Az Anyáink énekelnek című sorozatban a mogyoródi asszonykórust mu­tatják be, de van pop- és beat- rovat is, meg amolyan ha­landzsaműsor is, Hallottad már? címmel. Az Aszódról érkezett két kis­lány elmondta, hogy ezen az első megbeszélésen még csak megfigyelőként vesznek részt, ugyanis az iskolarádió most indul az aszódi iskolában. A találkozó hivatalos prog­ramja után a vendégek meg­tekintették a túrái Úttörő Űr­szonda kiállítását, valamint azokat a diafilmeket, amelye­ket a túrái fotósok készítettek a csapat különféle eseményei­ről. Takács Pál A 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom