Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-28 / 303. szám
Mandesiki jól járhat Munkával, ésszel, fortéllyal A gazda szeme hizlalja a jószágot Mostanában sokat beszélünk a háztáji állattenyésztésről, annak népgazdasági és egyéni hasznáról. Ez természetes is, hiszen újfajta kezdeményezésről van szó, amelynek még nincs vége. Ellenkezőleg, újabb és újabb lehetőségek tárulnak fel azok előtt, akik tudnak és akarnak dolgozni. Sőt ezek az uj lehetőségek megújítják magát az embert is. Fiatalok és középkorúak vágnak neki az új lehetőségeknek, bátran, bizakodva az ország mezőgazdasági politikájának helyességében, s maguk erejében, ügyességében. nek az összegét hitelezi, azaz leadáskor kell fizetni. ■ ' Célszerűen Segítséggel Ilyen ember Németh Ferenc- né is, aki november 19-én töltötte be ötvenedik életévét, s nem sokkal ezelőtt vágott bele Gyomron, a Töves-tanyán a disznóhizlalásba. Eleinte 100 darabbal kezdte, de az a terve, hogy jövőre már 300 darabot vállal. / — Persze, nem egyedül, mint eddig tettem, hiszen augusztusban leszerelt a fiam, katonaviselt ember lett, ráadásul tagja a Rákosmezeje Tsz- nek, őt útnak kell indítani. Ezért vállaltam magamra, ennék az újfajta munkának a terhét. Mert nem könnyű, hiszen hajnalban etetni kell, délben és este szintén, emellett el kell végeznem a saját dolgomat is. Ha az ember ért hozzá és tudja, hogy miért teszi, akkor nem olyan vészé-' delmesen nehéz ez a munka. Az biztos, hogy elfárad, akinek munkaidő előtt és után is dolgozni kell, de ha gyarapodni akar az ember, mi mást tehet? Dolgozik! — Mit■ ad a tées?? — Adja az ólat és a takarmányt. — £s a disznót, ki adja? — íAzt saját pénzből kell megvenni. A takarmány sincs ingyen, három mázsát ad a téesz egy disznóra, mázsánként 475 forintért. Az ólért is fizetni kell, négyzetméterenként 90 forintot. 1 — ön mennyit fizet? — Én tizenháromezer forintot egy esztendőre. — Tehát semmiféle hitel nincs? — Az ólra és a takarmányra van, a téesz hat hónapig en— És mennyi a haszon? — Darabonként 650 forint, de lehetne 800 is ... Egyébként ezek a disznók exportra mennek, s kilónkénti áruk — januártól — 1,50 forinttal emelkedett. De nemcsak ez a pénz hozza a hasznot, hanem az a régi közmondás: „Gazda szeme hizlalja a jószágoil” Ha valaki nem ért hozzá, nem szereti az állatokat, csak a hasznot nézi, könnyen pórul jár. Aki viszont gondozza, szereti, figyeli a jószágot, s megad neki mindent, ami kell, de se többet, se kevesebbet, az maga is jól jár. — Tehát, ennek a munkának is, mint mindegyiknek, megvan a maga fortélya? — De meg ám! Itt kell csak okosnak lenni, ha itt téved az ember, akikor nagyon nagyot téved és tönkremegy. — Meddig akarja, illetve akarják csinálni, ezt a munkát? — Legalább tíz évig, vagy még tovább, ameddig csak érdemes, jövőre én is már főállásban dolgozom, mert az az igazság, hogy a kettő együtt már nehezen megy. S úgy döntöttem, hogy a fiam mellé megyek, mert mégiscsak jobban értek én ehhez a munkához, mint ő, egyrészt segítek neki, másrészt ellenőrzőm. ' disznóhizlalással továbbiakban is — Csak akarnak a foglalkozni? — Nem, ezenkívül tervezzük, hogjf anyadisznót veszünk, s kismalacokkal is foglalkozunk, aztán meg tehenet, teheneket akarunk beállítani. Alaposan ki akarjuk használni az ólat. persze rendbe rakjuk, s a lehető legcélszerűbben használjuk, ha már ott vagyunk, akkor minden úgy legyen, ahogy mi szeretnénk, ahogy mi akarjuk. Szégyen nélkül — Foglalkozott már valaha állatokkal? — Hát hogyne, az ilyen munkában nőttem fel, értek A Gelka év végi ügyeíete Elegendő az alkatrész Ünnepek alatt is várják a megrendelőket A szilveszteri és az újévi Ünnepekre is gazdag a műsor- sínálat a rádióban és a televízióban egyaránt. Bosszantó, ha a legjobb műsor közepette romlik el a készülék. December 30-ig mindennap teljes munkaidőben dolgoznak a monori Gelka-kirendeltség dolgozói. Szilveszterkor és újév napján — akárcsak karácsonykor — ismét ügyeleti szolgálatot tartanak 8-tól 12 óráig. A meghibásodásokat, panaszokat, a járás minden településéről személyesen lehet bejelenteni a Monor, Kossuth Lajos utca 74. szám alatti Gelka'-szervizben. Telefonon a Monor 308-as számot kell hívni a felsorolt időpontokban. A szerviz ezúton is kéri a lakosságot, hogy elsősorban a nem működő készülékek (televízió, villany- és gáztűzhely, bojler) meghibásodását jelentsék be az ünnepek ideje alatt, hogy azokat minél előbb működőképessé tudják tenni a szerelők. A rádiókészülékek és egyéb gépek javítását már csak januárban tudják vállalni. A szerviz alkatrészellátása kielégítőnek mondható, nem kell tehát aggódniuk a bejelentőknek, hogy hoppon maradnak. G. J. hozzá, s most végre kamatoztatom mindazt, amit a jószágokról tudok, nemcsak magam, hanem a fiam miatt is.' S aztán, azokkal a jószágokkal, amit mi leadunk, az exportáló cég sem vall szégyent. Megállják a helyüket, bárhol a világon. Pantallók A Pilisi Ruházati Szövetkezetben általában kis. szériákat állítanak elő. Még az idén befejezik például ötezer szovjet megrendelésre készülő pantalló varrását. Császár Katalin hasznos segítője a TEXT1MA varrógép. ŐRI man A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 303. SZÁM 1982. DECEMBER 28., KEDD Év végi számvetés istán Kevesebb kár a tűzesetekből delmi hatóság láttamozott. A pemléket 15 nappal az átadás előtt kérni kell. A monori járási hivatal tanácstermében tartotta a járási tűzoltóparancsnokság a tanácsi intézmények, vállalatok, gazdaságok, szövetkezetek 1982. évi tűzvédelmi helyzetének értékelését. Foglalkozott a beszámoló a 4/1980. BM. számú rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat és a Pest megyei Tanács V. B. Tűzvédelmi Szervezeti és Működési Szabályzata előírásainak végrehajtásával kapcsolatos feladatok meghatározásával is. Részt vett az értékelő tanácskozáson dr. Erdélyi Lajos, a járási hivatal szervezési, jogi és igazgatási osztályának megbízott vezetője, a községek képviselői, valamint a tűzvédelem területén, felelős beosztásban dolgozó, mintegy hatvan aktivista. Szakszerű felkészülés Fülöp József őrnagy, járási tűzoltóparancsnok adott számot a tűzvédelem 1982. évi eredményeiről. Hangsúlyozta: a monori járás tűzvédelmi helyzete nem rosszabb, mint más járásé, növekedett azonAz illetékes válaszol Mégis zöldségbolt marad Úttörősakk '82 Monori-erdei, sülysáp! siker Több látványos partit játszottak A közelmúltban az ecseri Rábai Miklós művelődési ház nagyterme adott otthont a monori járási úttörő sakkcsapat-bajnokságnak. A házigazdák — Adok Mihály pedagógus vezetésével — színvonalasan rendezték meg a viadalt. Több látványos partit láthattak az érdeklődők, s szoros küzdelmekben dőlt el a bajnoki címek sorsa. A leányoknál az első helyen a monori-erdei együttes végzett, megelőzve a sülysápi 2. számú és az úri iskolát. A fiúknál holtverseny alakult ki. A sülysápi 1. számú általános iskola és az üllőiek egyaránt 11,5—11,5 pontot szereztek. A további sorrend: 2. Ecser 8,5, 3. Sülysáp 2. sz. iskola 7, 4. Vecsés, Kun Béla téri iskola 3,5 5. Úri 3 pont. Egy magasabb szintű rendelkezés értelmében 1932. december 31-vel megszűnik a Pest megyei Zöldért. A monori járásban lévő Zöldért-üz- leteket a két fogyasztási szövetkezet, az Alsó-Tápiómenti és a Monorvidéki veszi át. Lapunk december 18-i számában a Derű, bosszúság, méreg című írásunkban megírtuk, hogy Gyömrőn, a község központjában már felszámolták a kis üzletet, amely pedig nagy forgalmat bonyolított le. Arról beszéltek úton-útfélen, hogy a jövőben néni zöldségboltként fog funkcionálni, hanem oda költözik — a Széchenyi utcából — a leértékelt áruk boltja. Különösen a nyugdíjasok méltatlankodnak — írtuk, hiszen ők nem vásárolhatnak sűrűn a közelben levő kiskereskedő boltjában. Telefonon hívta fel szerkesztőségünket Lukács Sándorné, az Alsó-Tápiómenti Áfész csoportvezetője, aki Kiss István igazgatósági elnök megbízásából az alábbi tájékoztatást adta az üggyel kapcsolatban: — December 10-től 17-ig valóban zárva volt az üzlet, de leltár miatt. Átvettük ugyanis a Zöldérttől ezt az egységet is. Arról azonban szó sincs, hogy megváltoztassuk az üzlet profilját, december 18-án, szombaton már ismét a vásárlók rendelkezésére állt az egység. Ami a leértékelt áruk boltját illeti, valóban szó volt a költöztetésről, de a felajánlott helyiséget nem fogadtuk el, így az a bolt is — egyelőre — a Széchenyi utcában marad. ★ J Megnyugodva vettük tu- í domásul az Alsó-Tápiómen- ^ ti Afész illetékeseinek válaszát. Abban is bízunk, hogy az üzlet áruválaszté- ^ka a jövőben kielégíti majd ^ a vásárlói igényeket sze- ^ zonban és azon kívül egy- £ aránt. G. J. Ösztönzőbb rendszerben A monori járásban egyelőre csak a Ferroelektrika Ipari Szövetkezet maglódi részlegében van átalánydíjas elszámolási rendszerben termelő egység. Nálunk augusztus 1. óta így dolgoznak az öntödében. Azóta bebizonyosodott. Hancsovszki János felvételei hogy a korábbinál lényegesen érdekeltebbek mind a mennyiségi, mind a minőségi munkában. Az ösztönzés természetesen a pénztárcájukra is hat. Lozsi Miklós (képünkön) szalagfűrészen .tisztítja és darabolja a kész öntvényeket. ban a tűzesetek száma. Okai ismét az emberi gondatlanságból erednek, a tűzvédelmi előírások be nem tartásából. Tavaly a járásban 61 tűzeset volt, 1982-ben szeptember 31-ig már hatvanötről beszélhettünk. A kárérték 1981-ben 1 millió 300 ezer forint volt, 1982-ben (szeptember 31-ig) 452 ezer 600 forint volt, csökkenő tendenciájú. Tavaly tűzeset következtében életét vesztette három személy, 1982-ben öt személy. Megsérült: 1981-ben 3 fő, 1982- ben szintén 3 fő. A tűzeseteket népgazdasági ágazatokra bontva, a következő képet kapjuk. A mezőgazdaságban tavaly 15, az idén 25 tűzeset történt. Az iparban, ahol szervezettebb a tűzvédelem 1982-ben egy tűzeset fordult elő. Lakóházban keletkezett tűzesetek száma 1981-ben 26, 1932-ben 22 volt. Egyéb tűzeset (autóban, mozdonyban, stb) 1981-ben 7, 1982-ben 17 esetben történt. A járási tűzoltóparancsnok külön értékelte az aratásra való felkészülést, a gépszemléket. Az aratás, mint az egyik legtűzveszélyesebb tevékenység, a járásban biztonságosan zajlott le. A járási pártbizottság irányításával a tűzoltóság és a rendőrség, a mezőgazdasági egységek vezetőivel és szakembereivel szakszerűen hajtották végre a gépszemléket. Mindenki odafigyelt erre a kiemelten fontos kampányfeladatra, a kenyérgabona, az egyik legfontosabb gazdasági terményünk veszteségmentes betakarítására. Nem volt azonban ilyen példás a felkészülés, a megelőzés, a szervezettség az év más időszakában. Áz avar, erdőtűz — egy gondatlanul eldobott gyufa vagy cigarettacsikk következményeként 5—10 éves fenyőerdő éghet le, amelynek a tényleges értékén kívül, nagy eszmei vesztesége is van. Hiszen újból telepíteni a fenyőt és várni ismét éveket a fejlődésére — olyan népgazdasági kár, amelyet pótolni nem lehet. Vagy ott vannak a lakóháztü- zek, ahol csaknem minden esetben az emberi gondatlanság okozott halált, anyagi kárt. Vezetői hiányosságok Az idén nagy tűzesetekről szerencsére nem beszélhetünk, de a számszerűség növekedéséről — igen. És itt van a legtöbb tennivaló, e figyelmeztető számokkal kapcsolóiban. , Kritikusan szólt a járási tűzoltóparancsnok a mezőgazda- sági egységek és a tanácsi intézmények tűzvédelmi helyzetéről és tevékenységéről. Még mindig nem működik szervezetten tűzvédelmi bizottság, nem tartották meg egynéhány helyen a tűzvédelmi szakvizsgát, laza az ellenőrzés. Akad olyan község, ahol nem vették meg az üzemanyagot a kismotorfecskendőhöz, az oktatásokat sem tartják meg rendszeresen. Ezeken a helyeken gyenge a vezetői színvonal. Kiemelte a tűzoltóparancsnok a tanácsi intézmények tűzvédelmi hiányosságait. Iskolákban, óvodákban, művelődési házakban hiányosak a tűzvédelmi felszerelések, nincs kiadva tűzvédelmi utasítás, tűzriadó terv, nem működnek rendszeresen a tűzvédelmi bizottságok, ezért az ellenőrzések is elmaradnak. Szólt a fejlesztésről, a tűzvédelmi felszerelések pótlásáról, amelyet belüsv- miniszteri rendelkezés ír elő. Felhívta a figyelmet a létesítés szabályaira, a tűzvédelmi felszerelések és berendezések tervezésére. Nem ad használatbavételi engedélyt a tűzvédelmi hatóság, ha nincs bejárási, használatbavételi nyilatkozat, jegyzőkönyv, amelyet a tűzvéGyakoribb ellenőrzés A közvetlen tűzveszélyes tevékenységet mindenkor engedélyeztetni kell (hegesztés, avar-, tarlóégetés stb.). E vonatkozásban sincs minden rendben, volt olyan gazdasági egység, ahol tűzvédelmi szakvizsga nélkül végeztek hegesztést. Az önkéntes tűzoltók tevékenységét elemezve elmondta, a járási tűzoltóparancsnok, hogy 1982-ben javult szervezettségük, hatékonyságuk. A lakóházakban gyakoribbá vált a padlás, kémény, tüzelőberendezések, stb. ellenőrzése. A területfelelős szolgálat azonban nincs még mindenütt kiépítve. Ez a tanácsok, és az önkéntes tűzoltóegyesületek közös feladata. Javítani kell a tűzvédelmi felvilágosítást, a lakosság tájékoztatását minden tűzveszélyes tevékenységgel kapcsolatban. A járási tűzoltóparancsnok szóvá tette, hogy több mezőgazdasági egységben nem adják meg a díjazást a tűzvédelmi tisztségviselőknek, amelyet rendelet ír elő. A jogos illetmény visszatartása kedvezőtlenül befolyásolja a hangulatot, hiszen az anyagi megbecsülés nem választható el az erkölcsi elismeréstől. Egyetlen vezetőnek sincs joga visszatartani a rendeletben előírt díjazást. Befejezésül mégegyszer felhívta a figyelmet a tűzvédelmi utasítások átdolgozására, korszerűsítésére, a tűzriadó-'tervek elkészítésére, az oktatásra, a tűzvédelmi propagandára, amely elengedhetetlen feltétele a tűzvédelmi munka hatékonyságának, a megelőzésnek. Törődés, fegyelem Dr. Erdélyi Lajos, a járási hivatal szervezési, jogi és igazgatási osztályának megbízott vezetője hozzászólásában a vezetői felelősséget emelte ki. Igényeljék a vezetők, hogy tájékoztassák őket. Teljeskörű információra van szükség. Anyagi eszköz mindig legyen — mondotta —, ha mentőeszközökről van szó. De nemcsak pénzzel lehet mindent megoldani, nem minden pénzkérdés. Törekedjenek a tanácsi vezetők a szervező munka hatékonyabbá tételére, a propagandatevékenység fokozására (szórólapok, TIT-előadások, stb.) igénybevételére. És ez szervezettség, törődés és fegyelem kérdése. Felhívta a tanácsok képviselőinek figyelmét a tűzvédelmi bizottságok rendszeres működésére, a tisztség- viselők képzettségének emelésére. Ezt a jövőben rendszeresebben figyelemmel kísérik! Hörömpő Jenő Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak a rokonoknak, ismerősöknek, volt munkatársaknak, szomszédoknak, akik özv. Miskoczi Dénesné Nommerfroh Hermina temetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek, és részvétükkel fájdalmunkat enyhítették. A gyászoló család. Köszönetét mondunk azoknak a rokonoknak, kedves ismerősöknek, munkatársaknak, akik édesanyánk, özv. Járadi Józsefné temetésén megjelentek és kifejezték együttérzésüket mély gyászunkban. Járadi László és családja. Ezútoir mondunk köszönetét mindazoknak a rokonoknak ismerősöknek, szomszédoknak, munkatársaknak. akik szeretett fiunk Magyar György temetésén Mono- ron megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek és részvétükkel együttérzésüket fejezték ki. Külön megköszönjük a mrmori FŰSZERT kollektívájának részvételét. A gyászoló Magyar család. ISSN 0133—2351 (Monori Hírlz
