Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-24 / 302. szám
1982. DECEMBER 24., PÉNTEK 1fjPr w xMmim 5 Omszk megyei küldöttség Elutaztak a vendégek Ferihegyen volt a búcsúztató Tegnap reggel elutazott a Szovjetunió megalakulásának 60. évfordulója alkalmából Pest megyében tartózkodó omszki delegáció. A Pest megyei pártbizottság meghívására érkezett testvér- megyei küldöttség részt vett az évforduló alkalmából rendezett emlékülésen. Az itt töltött napok alkalmat adtak a megye több üzemének, termelőszövetkezetének és tudomá.nyos Intézetének meglátogatására, valamint az ott folyó munka tanulmányozására. A küldöttséget, amelyet Borisz Uszimov, az omszki területi pártbizottság tudományos és közművelődési osztályvezetője vezetett, tegnap reggel dr. Tóth Albert, a Pest megyei pártbizottság osztályvezetője búcsúztatta a Ferihegyi repülőtéren. Társadalmi összefogással készült Gyarapodó Szentendre Átível a Sztaravoda-patakon Elsőként az építők vették birtokba a hidat Tegnap délben, 12 órakor Bdta át Kuthy Ferenc őrnagy, b Kossuth Lajos Katonai Főis' kola KlSZ-bizottségának titkára Marosvölgyi Lajosnak, Szentendre város tanácselnökének azt a fából készült hidat, amelyet a főiskola hallgatói társadalmi munkában építettek a város felszabadulásának 38. évfordulója tiszteletére. Az új híd a.Sztaravoda patakot íveli át, összekötve a várost és az új hajóállomást, a város felé vezető öreg fák által övezett sétányon keresztül. A híd társadalmi összefogással készült: a faanyagot a Pilisi Parkerdőgazdaság biztosította soron kívül, a főiskola pedig a teljes tervezést, vala- I mint a munkaerő-biztosítást I vállalta. Mit jelent gyakorlatukban ez az átszervezés? — A Pest megyei Állategészségügyi Állomás kapta feladatként 1983. január elsejétől a mezőgazdasági kistermelők szarvasmarha-tenyésztésének támogatását. Feladataink növekedtek, felügyele- letünk alá kerülnek a MÉM élelmiszer-ellenőrző, szolgáltató területi intézményei. így például a vágóhidak, a húsüzemek. a hűtőházak. az állati eredetű élelmiszereket termelő üzemek is. S végre megszűnnek a különböző szervek. párhuzamos vizsgálatai. Példa erre, hogy míg eddig a húsfeldolgozókat a Köjál, az Állategészségügyi Állomás, s a MÉVI egy időben, olykor párhuzamosan ellenőrizte, most elég lesz egyetlen mintavétel! Ezzel gyakorlatilag megoldjuk a mikrobiológiai vizsgálatokat, a szabvány szerinti minőségellenőrzést. Mód és lehetőség nyílik arra is, hogy a Köjál és az Állategészségügyi Állomás vizsgálatait elhatároljuk, s ugyanakkor konkrétabbá is tegyük, s kiépítsük egymás között az úgynevezett jelentő szolgálatot, vagy nevezhetjük információs láncnak is. De bárhogy is nevezzük ebben a pillanatban, a cél az; szolgálja a fokozottabb élelmiszer- és állategészségügyi biztonságot. — Volt-e idő a felkészülésre, az átállásra? —■ Az átszervezés nem ért bennünket váratlanul. Jó előre ismertették velünk, eppen ezért még novemberben minden helyi tanács elnökét. s az állatorvosokat körlevélben, részletesen tájékoztattunk a tennivalókról. A támogatás összege adott — Mi az, ami változott, i mi az, ami nem? — Kezdjük azzal, ami nem változott. A mezőgazdasági kistermelők, szarvasmarha-tenyésztők támogatása változatlan, mind feltételeiben, mind a forintösszegben. Ami viszont már változás: a járási állat- tenyésztési főfelügyelői hálózat január elsejével megszűnik. Feladataikat a községekben, a városokban dolgozó hatósági állatorvosok veszik át. Nyilvántartásukból nem hiányozhatnak a szarvasmarhát tartó udvarok, gondoskodnak a rendszeres állategészségügyi ellenőrzésről, s minden háztájiban tartott, vagy nevelt szarvasmarhát borjút tartósan fülszámmal jelölnek meg. Ugyanakkor az állattartó érdeke és kötelessége, hogy minden változást (vásárlást, eladást kényszervágást, elhullás, ellésit. szaporulatot) továbbra is bejelentsen az állatorvosnak éppúgy, mint az illetékes községi-városi tanács szakigazgatási szervének. . Ez biztosítéka annak, hogy jogos érdekei ne csorbuljanak, az esedékes állami támogatást Pedig a korszerű technika hiányzott Csak a hibátlan termék kelendő a piacon 2 Nem mindegy, milyen, s mennyibe kerül — hangzik ^ vásárlásaink során szinte nap mint nap. Mert az árunak | a külcsint és a belbecsei egyformán kínálnia kell. Meg- f jelenését, tartalmát egyaránt vizsgáztatjuk, ha nem is a $ szakember, a minőség ellenőrzésére hivatottak alapossá- $ gával, csak a magunk laikus módján. A minőség és az $ ár összhangját keressük az általunk előállított termékek- nél éppúgy, mint az importból származóknál. Hiszen a 0 minőséget ma a vevő állapítja meg, nem a marketing- £ vezető, a mérnök vagy a vezérigazgató. S a gazdasági ha- 4 tékonyság növelésének egyik legfontosabb eszköze a miff nőség színvonalának emelése. Hatványozottan igaz ez $ ránk, az általunk gyártott termékekre, mert a nemzeti $ jövedelem mind nagyobb hányadát a külkereskedelem $ adja. Tény, hogy vevőink — a szocialista országokban $ éppúgy, mint a nyugati tőkés piacokon — minőségi kö- £ vetelményei egyre magasabb szintűek, s rendkívül érzé- % kenyek a hibákra. Nem új dolog (!): csak korszerű, kifo- £ gástalan minőségű, az előírtnak megfelelő választékú, a í szerződés minden pontjának megfelelő, határidőre ki- 8 szállított terméket tudunk eladni. Minőségromlás nélkül A Minisztertanács Gazdasági Bizottsága 1981-ben munkaprogramot hagyott jóyá a minőségszabályozási rendszer továbbfejlesztéséről, amelynek szükségessége a tények ismeretében egyértelmű. Az idén, szeptember végén ele-, mezte, mi valósult meg ebből a munkaprogramból? Tény, hogy előrébb léptünk, bár ennek hatása a minőség javulásában alig-alig tapasztalható. Kiragadott példa a GB megállapításaiból: a vállalat vezetőjét nem a konkrét minőségi hibáért kell felelősségre vonni, hanem azért, mert vállalaton belül nem alakított ki olyan minőségszabályozási rendszert, mely kiszűrné, megelőzné a minőségromlást! Az álláspont érthető, hiszen az exportra menő termékeknél a minőségi reklamációk túlnyomó többségének -r- 45 százalékának — kiváltó oka a gyártástechnológia lazasága, s újabb 25 százalék a minőségi ellenőrzés elhanyagolásának számlájára írandó. A csomagolási, a kiszállítási hiányosságok részaránya is eléri a 18 százalékot. S nem hagyhatjuk ki számításunkból az időszakonként mind több helyen tapasztalható munkacsúcsokat, év végi hajrákat sem. Ezek a munkában és a gyártástechnológiában tapasztalható fegyelmezetlenséget tetézik, további lazítással járnak. A hanyag munkával előállított hibás termékek miatt viszont jelentős piacok, nagy értékek vesznek, illetve veszhetnek el. Nagy a tét! Éppen ezért nem érdektelen szembenézni önmagunkkal, választ keresni arra, hogyan is állunk szű- kebb pátriánkban a minőséggel? Hiszen Pest megye ipari időben megkapja. A pénzügyi forgalom lebonyolítására a felügyelőségtől hozzáértő szakember került hozzánk. — Mi volt a célja a körlevél kiadásának? — Nem kevesebb, minthogy minden ügy ott rendeződjön, ahol keletkezett. Ne utaztassuk az aktákat ha nem kell. s az intézkedések módjában, hogyanjában ne legyen eltérés, s ebből később vita. Nagyon részletes, szinte aprólékos a tájékoztató az említettek miatt. S természetesen a nagyon népszerű, s látogatott Téli esték rendezvénysorozatot is folytatjuk. A változás, hogy ennek szervezésére a körzeti állatorvosok, a hatósági jogkörrel megbízott üzemi állatorvosok éppúgy hivatottak, mint a főállatorvosok. — Kibővült feladatkörrel, de lényegében a régi keretek között dolgozik 1983. január elsejétől a Pest megyei Állategészségügyi Állomás? — A nagyobb feladathoz különösebb erősítést nem kaptunk. A felkészültség azonban adott ahhoz, amit ránk ró a Pest megyei Takarmányozási és Állattenyésztési felügyelőség megszűnése. A mi erősségünket a terepen, a területen dolgozók jelentik. Ami talán mégis említést érdemel, az állomás neve is módosul az új évben. Csak a pontosság kedvéért jegyzem meg: Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás lesz. e. y. vállalatainak exportra gyártott termékei tetemes részt jelentenek az egészben. Erre a szémbesítesre — a megyei pártbizottság kezdeményezésére, felkérésére — december elején került sor, amikor a legilletékesebbek egyike, Dobos Sándor, a MERT vézér- igazgatója. tartott előadást a vállalatok vezetőinek, párttitkárainak ipari üzemeik termékeinek minőségéről. Töréskárral reklamálhat önelégültségre nincs okunk, de az is tény, hogy a hibák, hiányosságok mellett a pozitív példák sora jellemzi Pest megye ipari üzemeinek munkáját. Az összexporton belül az országos átlaghoz viszonyítva kevesebb a minőségi reklamáció. Az exportot tekintve — melynek mércéje a minőség, a termék eladhatósága — a váci Forte és a Dunai Kőolajipari Vállalat élen jár. A Forte viszonylag- elavult gépparkkal, de jól szervezett termeléssel, színvonalas, hatékony minőségellenőrzéssel elérte, hogy a termékeire érkező reklamáció aránya csak ezrelékben fejezhető ká. Jó hírű, nemzetközileg is elismert gyártó, a legigényesebb svéd piac is rendel tőlük. Igaz, áldoznak is a minőségellenőrzésre: a vállalati összelétszám 5—6 százaléka ezzel foglalkozik. A DKV a piaci igényekhez való alkalmazkodásban példaadó. Termékeit nyugat-európai minőségben állítja elő. A kiegyenlített minőség bázisa a gyártás műszaki színvonala, a termékek sajátosságaiból fakadó feszes automatizált technológia, s a jól szervezett minőségellenőrzés. Ma már a minőségre rendkívül kényes Bayer cég is vevői közé tartozik. Mi tagadás, az exportpiacokon egyik legproblematikusabb termékünk a konzerv. Csomagolását, béltartalmát sok kifogás éri. S hogy e nehéz körülmények között is lehet a szerződésnek megfelelő minőséget gyártani, arra a Nagykőrösi Konzervgyár a példa. Termékeik keresettek a szocialista országokban. Még többet is gyárthatnának konzer- veikből a külpiacokra, ha a terméshozamok ingadozása, a heterogén nyersanyag-minőség, s a nem mindig megfelelő színvonalú agrotechnika alkalmazása nem szabna gátat. Termékeikre reklamáció elvétve érkezik, s ha igen, az is többnyire töréskár. A Dunakeszi Konzervgyár is részese az exportnak. Évente 500 millió forint feletti értékben állít elő zöldség-gyümölcs kon- zerveket, tésztaféleségeket. Igaz, csak az üvegekbe, dobozokba zárt zöldséget-gyümöl- csöt exportálja. Mégpedig, ma már reklamáció nélkül, holott műszaki adottságai az országban a legelavultabbak, állóeszközeinek értéke gyakorlatilag a nullára leírt. Igaz, beindult a nagy rekonstrukció is. Előbbre lépésüket gátolja, hogy kevés a piac igényeire vonatkozó információjuk. Bár ezt még véletlenül sem írhatjuk az ő számlájukra. A gyakorlatlanság ára A Magyar Hajó- és Darugyár váci konténerei ismertek. Évente mintegy 400 millió forint értékben állítanak elő ezekből. E jó minőségű termék életrehívásában szerepet vállalt annak idején a magas igényeket támasztó amerikai vevő is, aki eddig tízezer darabot vásárolt. Hogyan minősíti a váciak keze alól kikerülő terméket? Véleménye szerint a magyar konténer egyenértékű a japánnal. Nem ártana, ha csak Pest megyéből három, hasonló minősítésű terméket sorolhatnánk fel! Közvetlen exportja szerény mennyiségű a Pest megyei Mű- anyagipari Vállalatnak. Ám annál számottevőbb a közvetett. Tehát az, ami más termékekbe beépítve indul útnak a külhoni piacokra. Az Ika- rusz-buszokhoz hangszigetelő lemezt, a cipőiparnak kellékanyagokat gyártanak. S legalább ilyen fontosak a gázprogramhoz előállított polietilén csövek, fittingek, csapok, szelepek. Ha a PEMÜ technológiáját nézzük, Közép- Európában a legmodernebb. Részben ennek köszönhető, hogy exportra menő termékeivel a közvetlen felhasználók éppúgy, mint a vevők elégedettek. Bár az ütemtelen anyagellátás munkájukat nehezíti. Színe mellett azonban a fonákja sem maradhat ki az összképből. Az, hogy az új technológiára való áttérést, a gyakorlatlanságot meg kell fizetni. S azoknak a próbálkozásoknak is ára van, melyek az új, korábban sohasem gyártott termékek kisebb-nagyobb szériában való piacra dobásához kapcsolódnak. Zökkenők a termelésben, s reklamáció a minőségre. Mi tagadás, ezzel a nem is egyszerű ténynyel kellett szembenéznie a Váci Kötöttárugyárnak, ahol jelentős mértékű termékszerkezet-korszerűsítést hajtottak végre. Ennek eredménye re-, mélhetőleg a közeljövőben már érezteti hatását a vállalat vezetésének hatékony intézkedései nyomán. A minőség próbaköve nem mindig a legkorszerűbb, a legdrágább technológia. Bár vitathatatlan, hogy jelenléte évtizedekig nem odázható el. Ám példák bizonyítják, hogy a korszerű technika, technológia vagy a legmodernebb gyártási eljárás is holt tőke marad, ha a termék előállítóját, az embert kihagyjuk a számításból. Nem véletlen hát, hogy a MERT vezérigazgatója, Dobos Sándor éppúgy az emberre, az alkotó munkára irányította a figyelmet előadásában, mint a két nappal később öszr szeült III. országos minőségügyi konferencia. S az elmondottak mellett hangsúlyt kapott a vezetés minőségének javítása is. Az ember nélkül holt tőko Nem kampányfeladat egyik sem. Szerves részévé kell, hogy váljon napi teendőinknek. Mégpedig a vállalat pillanatnyi helyzetétől függetlenül. S hogy azzá válhat, arra példát a Dunakeszi Konzervgyár adott. Ahol nem kifejezetten a technikán, a modern gépsoron, hanem az emberen, a vezetés színvonalán múlott az export- és piacképesség. Nehéz körülmények között, da az üzleti követelményeknek megfelelően megelőzték a lehetséges reklamációkat. Technikai felelősségüknél fogva, azt érezve gondoskodtak a folyamatos minőségellenőrzésről, holott a korszerű technika bázisa hiányzott — hiányzik. A* akarat, a szorgalom, az emberek megnyerése az adott feladathoz, azok megértése a pillanatnyi technikai-technológiai akadályokon átsegíthet bennünket. Ha a minőséget gyárkapun belül is az ember; hez kötjük! Varga Edit Az égbenyúló lepárlótornyok is sejtetik a DKV magas műszaki színvonalát
