Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-03 / 284. szám

1983. DECEMBER 3., PÉNTEK mim xjímap Mezőgazdászok tájértekezlete Exportképesen termelni Tegnap délelőtt a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen Cservenka Ferencnének, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a Pest megyei párt- bizottság első titkárának el­nökletével mezőgazdasági táj­értekezletet rendeztek. A ta­nácskozásra Fejér, Heves, Komárom, Nógrád, Pest me­gye és Budapest vezető ag­rár- és élelmiszeripari szak­embereit hívták meg. Az ese­ményen részt vett Faluvégi Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, minisz­terelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke, és Med- gyessy Péter, pénzügyminisz­ter-helyettes is. Dr. Villányi Miklós MÉM- államtitkár adott tájékoztatót az ágazat idei eredményeiről, a jövő évi feladatokról és a január elsejével életbelépő módosított szabályozókról. Dr. Villányi Miklós hangsú­lyozta, az agrártermelés jövő esztendei feladatai közül el­sőbbséget élvez a nem rubel­elszámolású kivitel fokozása. Faluvégi Lajos hozzászólásá­ban megállapította, hogy a mezőgazdaság az idén a legsi­keresebb ágazatnak bizonyult, s jövő évi erőfeszítésének ered­ményességén nagyban múlik, hogy mennyire szilárdíthatjuk meg egyensúlyi helyzetünket, s növelhetjük a magyar gaz­daság versenyképességét. Országgyűlés előtt IColf ség vetésről Csütörtökön a Parlamentben tanácskoztak az országgyűlés tisztségviselői, az állandó bi­zottságok elnökei, a megyei képviselőcsoportok vezetői. Az eszmecserén — amelyen meg­jelent Pozsgay Imre, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának főtitkára — Apró An­tal, az országgyűlés elnöke tá­jékoztatta a képviselőket a so­ron következő, téli ülésszak előkészületeihez kapcsolódó teendőkről. Ezt követően He- tényi István pénzügyminiszter ismertette a Magyar Népköz- társaság 1983. évi költségveté­séről szóló törvénytervezetet. Hoós János tervhivatali állam­titkár a jövő esztendei nép- gazdasági terv főbb tenden­ciáiról adott tájékoztatót. Egészséges, mim ti mukk Függ attól is, hogyan élünk Az orvosi rendelők várószobáiban egyre többször ta­lálunk színes, apró füzetkéket, amelyekben arra igye­keznek rábírni bennünket az egészségügy értő szakem­berei, hogy próbáljuk meg ésszerű mederbe terelni élet­vitelünket, táplálkozásunkat, öltözködésünket, mozog­junk minél többet, s ne használjuk ki túlzott mértékben önmagunkat, fejezzük be végre önnön idegeink folytonos hajszolását. Szép szándék. Van-e vajon, aki hallgat ezek­re a füzetekre? Esszük túlzsíros, fűszerezett ételeinket, megmosolyogjuk társainkat, akiknél sokféle zöldség kerül az asztalra, azo­kat, . akik gyümölcsnapokat tartanak, s esküsznek arra, hogy a tej élet, erő, egészség. Öltözködésünk — divat cí­mén — a leglehetetlénebb mó­don tesz ki minket olykor- olykor az időjárás viszontag­ságainak. Fontos a megelőzés Van aztán olyan dolog is, nem. is kevés, amiről nem annyira mi tehetünk, személy szerint, hanem a minket kö­rülvevő objektív világ. A zsú­folt autóbuszok, a kipufogó­gáztól bűzlő utcák, a stran­dok túlterhelt medencéiben nyüzsgő gombák, baktériumok — szóval egész serege az egészségünket veszélyeztető élő és élettelen károkozóknak. A legveszélyesebb üzem maga az élet — hallottam valaha a mondást. Ez napjainkban egy­re igazabbá válik. A védelem azért minden­képpen elsősorban a mi ke­zünkben van. Függ az egész­ségünk attól is, hogyan élünk. Függ attól is, milyenné tesz- szük környezetünket otthon, a lakóhelyünkön, a munkahe­lyünkön. A védelemben közös és legfontosabb dolgunk a megelőzés. Sokat segítenek nekünk eb­ben a küzdelemben az állami egészségügyi szolgálat szak­emberei, a különböző intéz­ményekben. Közülük is kevés szó esik — méltánytalanul — az üzemorvosi szolgálatról, amelynek óriási szerepe lehet — vagyis lehetne — egészsé­günk megóvásában. Az üzem­orvos ismeri a műhelyek leve­gőjét, előre tudja, mi árthat nekünk, mire kell figyelmez­tetnie bennünket, hogy közös erővel megelőzzük a bajt. És most nem kizárólag a foglal­kozási ártalmakra gondolok, hanem mindennapi, emberi dolgainkra. Lehet bajunk csak egy könnyű nátha — de meg­fertőzhetjük vele a fél gyárat, ha nincs, aki pillanatok alatt kikúráljon belőle. Ismernek bennünket Természetesen az üzemor­vosok komoly, preventív mun­kájának ez csak egyik motívu­ma. Ám mindenképpen lénye­ges, hiszen ahol az egészség- ügyi integráció keretében már kialakult a rendszeres infor­mációcsere-lánc, az üzemi és a körzeti orvosi szolgálat kö­zött, bebizonyosodott: minden­napi munkahelyi körzetünkről kapott ismeretek birtokában eredményesebb a területileg illetékes orvos munkája is. Hazánkban az üzemegész­ségügyi szolgálatok erőteljes fejlesztése az 1970-es évek ele­jén kezdődött. A föfoglalkozá­sú üzemorvosok száma 1975— 81 között 525-ről 802-re nőtt. Pest megyében jelenleg 32 főfoglalkozású üzemorvos működik, de mellettük jelen­tős azoknak a munkahelyek­nek száma, amelyeken rész­foglalkozású orvosok dolgoz­nak az üzemegészségügyi há­lózatban. Vannak úgynevezett üzemi-körzeti rendelések, amelyeknek keretében a ki­sebb lakóterületi körzet orvo­sa ellátja a hozzá tartozó üzem dolgozóit is. Kiemelkedően jó az üzem­egészségügyi tevékenység mind szervezetét, mind tartal­mát tekintve Százhalombatta nagyüzemeiben s a Csepel Autógyárban. A Pest megyei Tanács Semmelweis Kórhá­zában üzemegészségügyi labo­ratórium működik, amely me­gyei feladatokat lát el. Számottevő a fejlődés, de — és ez országos viszonylatban elmondható — az üzemegész­ségügyben a munka színvona­lát és tartalmát illetően igen nagyok az eltérések a külön­böző területek között. Az el­téréseket olyan különbségek okozzák, amelyek a szolgálat felszereltségében, a rendelők felszereltségében, a rendelke­zésükre álló kórházi rendelő­intézeti háttérben tapasztal­hatók. A mezőgazdasági üze­mekben — és érdekes módon éppen magában az egészség­ügyben — alig megoldott ez a szolgálat. A főfoglalkozású üzemorvosoknak még mindig csak 67 százaléka rendelkezik táppénzállományba vételi jog­gal, holott éppen általuk le­hetne csökkenteni a kereső- képtelen dolgozók távollété­tében kieső produktív munka­napok számát, ök vannak ugyanis — mint már említet­tük — a legtöbb információ birtokában egészségi állapo­tunkat illetően. Mi járusik jól Békés megye főorvosa mondta a múltkorában, hogy az orvosok gyógyító munkájá­nak sikerét jelentősen befo­lyásolják a beteg társadalmi körülményei. Állítom, hogy azt a közeget, amiben élünk, az üzemorvosi szolgálatban dolgozók jobban ismerik, mint bármely más állami egészség- ügyi intézményben. Egyfelől az ő munkájuk lehet pillanatnyi­lag a legeredményesebb, más­felől pedig ez a tény is igazol­ja, hogy az üzemorvosokat fo­kozottabban kell bevonni az egészségügyi integrációba. Hathatós segítséget képesek nyújtani a kórházakban, ren­delőintézetekben, körzetekben folyó gyógyító tevékenység­hez, az egészségügyi felvilágo­sító munkához, az egészséges életmódra neveléshez. S e láncban, mi, dolgozó emberek járunk legjobban. Biztonságo­san körül leszünk véve olyan védőbástyákkal, amelyek kö­zött már csak magunkra kell vigyáznunk. Bár, ez sem ke­vés. Bálint Ibolya A megyei népfrontbizottság iiSése Óvni a fogyasztó! érdekeket Hasznos fórumként kínálkoznak az esimeiserére Csütörtökön a fővárosban, a mozgalom megyei székhazában tartotta ülését a Hazafias Nép­front Pest megyei Bizottsága. A jóváhagyott napirendnek megfelelően a testület tagjai először azt a beszámolót vitat­ták meg, amely a lakóhelyi tö­megsport és tömeges testedzés megyei helyzetéről, további feladatairól adott áttekintést, majd o népfrontmozgalom nemzetiségpolitikai teendőinek szentelt jelentéssel foglalkoz­tak. (A két témáról lapunk november 10-i, illetve októ­ber 6-i számában, a megyei népfrontelnökség üléséről tu­dósítva, részletesen beszámol­tunk.) A fentebb jelzett két előter­jesztés elfogadása után, a na­pirendnek megfelelően a me­gyei népfrontbizottság a fo­gyasztók tanácsainak megala­kulásával, eddigi tevékenysé­gük fő jellemzőivel kapcsola­tos tapasztalatokat összegezte. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa a mozgalom keretében működő jogi személyként hozta létre a Fogyasztók Országos Tanácsát — ezt a Miniszterta­nács 1982. február 26-i ülésén tudomásul vette —, feladatául az állampolgárok fogyasztói érdekeinek átfogó védelmét jelölve meg. Májusban alakult meg a Fogyasztók Pest megyei Tanácsa, huszonkilenc tagja a legváltozatosabb területeken tevékenykedők közül került ki, azaz összetételénél fogva már eleve alkalmas az árut vagy szolgáltatást vásárlók érdekei­nek képviseletére, amint erre lehetőséget nyújtanak azok a gazdag tapasztalatok is, ame­lyeket a tanács nyugdíjasként fölkért szakember tagjai ko­rábbi munkakörükben szerez­tek. Jogos igények Érzékeltet valamit a fo­gyasztók tanácsa sokrétű teen­dőiből, ha leírjuk: egy évtized alatt 9,6 milliárd forintról 26,1 milliárdra nőtt a megyében a kiskereskedelmi forgalom, 110 ezer négyzetméterrel bővült a boltok alapterüléte, az üzletek­ben dolgozók létszáma pedig négyezer fővel lett nagyobb. Á felkínált áruk köre — főként az élelmiszerek és a vegyes iparcikkek esetében — lénye­gesen tágabb, mint tíz éve volt, a termékek, a szolgálta­tások minőségével szemben is mások! a követelmények, mint a hetvenes évek elején. Nem­csak ilyen okok játszanak közre — kapott hangot az ülé­sen — a fogyasztói érdekek fokozott védelmének szüksé­gességében, hanem az szintén, hogy a megnőtt árszínvonal, a családi költségvetések átcso­portosítása joggal érzékenyeb­bé teszi a lakosságot azzal szemben, megkapja-e a pénzé­ért azt, ami jár érte. Mint az ország legnépesebb és összeg­szerűen a legnagyobb forgal­mat lebonyolító megyéjében — húzta alá a felszólalók egyi­ke — ennek különösen nyomós a súlya, hiszen egy-egy fo­gyasztói gond tízezrekre hat­hat. Sikeres kezdet A fogyasztók megyei taná­csának létrejöttét gyors ütem­ben követték a városokban é területek alakuló ülései, s ma már a megye valamennyi vá­rosában nemcsak létezik ez az újfajta fórum, hanem tevé­kenykedik is. Egészségesnek ítélte a megyei népfrontbizott­ság, hogy a városok sajátossá­gainak megfelelően alakult a fogyasztói tanácsok létszáma — Vácott például huszonnégy, Dunakeszin tizenhét, Nagykő­rösön tizenkét főből áll —, összetétele, munkaprogramja. Ezeknek a helyi sajátosságok­nak a folyamatos tükrözése adja a fogyasztói tanácsok lé­tezésének értelmét, mindenna­pos ténykedésüknek hasznát, azaz hiba lenne bármiféle uni­formist kitalálni, szükségesnek vélni a munka azonossá téte­lére. A munkában — hangzott el a vitában — az elvek legye­nek azonosak, a gyakorlat azonban minél színesebbre formálódjon. Kellemes ízelítőt kapott a megyei testület ülése tegnap ebből a remélhető változatos­ságból. .amikor megismerkedett a fogyasztók városi tanácsai­nak elképzeléseivel, terveivel. Olyan témák elemzését vállal­ták fel ezek az új érdekképvi­seleti fórumok, mint például Vácott a lakáskarbantartási szolgáltatások, Nagykőrösön a tartós fogyasztási cikkek for­galmazásának helyzete, Gödöl­lőn a kereskedelmi szolgáltatá­sok, Dunakeszin az élelmiszer- ellátás állapota, Cegléden a gyermekruházati cikkek for­galmazásának, Érden a ven­déglátó üzleteknek a föltérké­pezése. Százhalombattán a köz­lekedés, Szentendrén az építő­anyag-ellátás mérlegre helye­zése. Több helyen már sikeres fó­rumok igazolták, hasznos esz­mecserék terepe kínálkozik fel termelők, forgalmazók és fo­gyasztók számára e tanácsok szervezésében és keretein be­lül. Vácott például a színes te­levíziók javításától a hőtárolós villamos kályhák bekötéséig, tucatnyi kérdés került szóba a száz főt megmozgató fórumon, ahol az.érintett szervek és vál­lalatok képviselőitől azonnal érkezett a válasz, olykor úgy, hogy rögtön újabb kérdéseket fogalmaztatott meg. Együttműködés Valamilyen formában min­den állampolgár fogyasztó — mondotta a vita folyamán a felszólalók egyike —, azaz .roppant tág közérdeket képvi­selnek a fogyasztói tanácsok. Ez teszi érthetővé azt is, hogy már most, a kezdeti szakasz­ban célszerű együttműködésre törekednek a kisiparosok, az ipari szövetkezetek, az áfészek megyei és helyi szervezeteivel, a nagy szolgáltató és kereske­delmi vállalatokkal, de termé­szetesen a tanácsokkal is. A megyei népfrontbizottság elis­meréssel fogadta a munka kez­deti szakaszának eredményeit, köszönetét fejezte ki azoknak, akik vállalják a fogyasztói ta­nácsok tagjaként e fontos tár­sadalmi munkát. Szükséges, hogy a helyi népfrontbizottsá­gok folyamatos és következe­tes segítséget nyújtsanak a fo­gyasztói érdekvédelem új for­májának kibontakoztatásához, a gondok, feszültségek enyhí­téséhez. M. O. Tröszt helyett kisvállalkozás A közösség szolgálatában Az AFIT mint tröszt 1983. január elsejétől megszűnik. A dolog Pest megyét is érdekli, mert a 3-as számú AFIT Vá­cott, Cegléden és Gödöllőn nagy autójavító szervizeket sárolta azokat a bőröndgyártó gépsorokat, amelyeket eddig drága pénzért bérelt tőkés partnerétől, s bérmunkát vég­zett rajtuk. Most már maguk értékesíthetik termékeiket és ezzel 15—20 millió forintos ex­porteredményt tudnak elérni. A jelentős exportőrök közé tartozik még a Triton Háziipa­ri Szövetkezet, és az ICO író­szer Szövetkezet is. Nehéz eladni A kedvezőtlen külgazdasági körülmények ellenére elért mintegy 25 százalékos export- növeléssel tehát elégedettek az ipari szövetkezetek. Mert elad­ni ugyan lehet a piacon, de nem mindegy, milyen áron. Mert manapság mindenki in­kább kínál, mint keres árut, s ha valaki mégis vesz,jxz igyek­szik minél olcsóbban'1 vásárol­ni. Némi gondot okoz a külke­reskedelmi vállalatok érdekelt­ségi rendszere is. Egy-egv szö­vetkezet kínálata ugyanis szá­mukra viszonylag kis tételeket jelent, ezek eladásával bajlód­ni nem kecsegtet túlságosan nagy haszonnal. Némi válto­zást ígér a jövőre nézve az el­múlt hónapokban megalakult Szinkron Műszaki Szolgáltató Szövetkezeti Közös Vállalat, amelynek többek között fel­adata lesz a piackutatás, a szö­vetkezetek értékesítési lehető­ségeinek növelése. M. Nagy Péter tartott fenn. Közülük az első­nek több évtizedes múltja és kiterjedt kuncsaftköre volt, az utóbbi rövid idő alatt jelentős műhellyé nőtte ki magát. Wächter holand, a Fest me­gyei Tanács építési, közleke­dési és vízügyi osztályának he­lyettes vezetője elmondta, hogy a három javítóállomás a jövő évben már a városi taná­csok felügyelete alatt fog mű­ködni. Az épületek, a műsze­rek és az összes felszerelés a személyi állománnyal együtt az önálló gazdasági egységhez fog tartozni. A cél: a lakosság jármüveinek minél gyorsabb, szakszerűbb javítása. Arra a kérdésre is választ kaptunk, hogy miért volt szükség az át­szervezésre? Azért, mert gaz­dálkodási és személyi szem­pontokból is előnyösebb a kis­vállalkozás. Rugalmasabb, ki­sebbek az elvonások, a bérek­kel is jobban lehet gazdálkod­ni. A tanácsok eddig is irányí­tottak saját vállalatokat. Te­hát némi tapasztalatuk van, a feladat mégis új lesz. Az át­szervezés négyszáz szakem­bert és sokmilliós vagyont érint. Igaz, hogy vállalatok ön­álló gazdasági egységként fog­ják beszerezni az alkatrésze­ket, hogy segítenek a belke­reskedelmi szervek és a KPM, mégis a tanácsoknak kell a szolgáltatások panaszmentes­ségére felügyelni. Elsősorban a műszaki, pénzügyi és munka­ügyi osztályok közvetlen fel­adatai nőnek meg a három vá­rosban. Az új tervekből any- nvit már hallottunk, hogy a gödöllői szervizben is két mű­szakban javítják a kocsikat 1933 januárjától. V. M. Oj termékek bevezetésére viszont alig-alig nyílott lehe­tőségük a szövetkezeteknek, mivel a jelenlegi gazdasági helyzetben nagyon kicsi az ér­deklődés különösen a textil- és a ruhaipari termékek iránt. A KISZÖV ösztönözni is igyekezett a termelőket az ex­port növelésére, összesen öt­százezer forint bérpreferencia- keret állt rendelkezésükre eh­hez. A pénzből azok a szövet­kezetek részesülhettek, akik legalább 15 százalékkal képe­sek növelni tőkés kivitelüket. Hat szövetkezet kapott ilyen lehetőséget. A ceglédi Vasipari Szövet­kezet például 47 millió forint értékű exportot vállalt, a tava­lyinak négyszeresét. Egyedi gépsorok exportjával érik el ezt az ugrásszerű növekedést. A visegrádi faipari szövetke­zet kolóniái bútoraival mint­egy háromszorosára emelte tő­kés» eladását, s 3—4 millió fo­rintra számítanak ebből. Nem lebecsülendő eredmény a Szik­ra Ruhaipari Szövetkezeté sem: bérmunkába gyártott blú­zokból teremtenek elő 11 mil­lió forint értékű bevételt. A Texelektro szövetkezet megvá­nem kis feladatot vállaltak magukra a megye ipari szövet­kezetei, amikor 15 százalékkal megemelték exporttervüket, s az eredeti 164 millió forint he­lyett 189 milliót irányoztak elő az év végéig. De az eddig teljesített megrendelések, a megkötött szerződések azt mu­tatják, hogy a legnagyobb erő­feszítések ellenére 4—5 millió forinttal elmaradnak ettől a tervtől. Viszonylag könnyebb hely­zetben voltak azok a szövetke­zetek, amelyeknek a termékei keresettek a piacokon, de ka­pacitáshiány akadályozza a termelés növelését. Ezekben az esetekben gyors változást ered­ményezhetett némi átszervezés, a hatékonyabb munka, eseten­ként még a hazai piac rovásá­ra is. Ösztönzés Más piacok felkutatása már sokkal nehezebb feladat. Eb­ben a KISZÖV jelentős segít­séget nyújtott a szövetkezetek­nek. A különböző kereskedel­mi vállalatoknál tájékozódtak, mit hol lehetne értékesíteni, mire lenne igény. Pest megye 54 ipari szövet­kezetének össztermelése meg­haladja az évi négymilliárd forintot. Ennek mintegy öt százaléka származik tőkés ex­portból. Tartalékok Ha csak az arányt nézzük, ez egyáltalán nem sok, különö­sen nem tűnik annak manap­ság, amikor a népgazdaság egyik legfőbb érdeke az export növelése. A számok azonban önma­gukban keveset mondanak. Érdemes megnézni, mi van mögöttük, milyen munka, erő­feszítés eredménye a látszatra szerény kivitel. S miért lehet­nek — jogosan — elégedettek a szövetkezetek ezzel az öt százalékkal? Tavaly a tőkés országokba irányuló export értéke 144 mil­lió forint volt, 1982-re pedig 164 milliót terveztek a szövet­kezetek. Évközben aztán kide­rült, hogy az ország gazdasá­gi helyzete még nagyobb ex­portbevételeket tesz szüksé­gessé. Mindenhol fel kellett tárni a tartalékokat, s a lehe­tőségekhez mérten növelték a kivitelt. Ebben a helyzetben Szövetkezeti expert A kevés is lehet olykor sok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom