Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-23 / 301. szám

1982. DECEMBER 23., CSÜTÖRTÖK 3 Szükségmegoldásokka! kísérleteznek Postásgond hét végén 1? A Magyar Posta is egy evvel ezelőtt, január 1-től í egységesen áttért az ötnapos munkahétre. Az egy év ta- ? pasztalatairól, s az ezek alapján indokolt módosítások- ^ ról, tervekről tartott sajtótájékoztatót tegnap Tóth Illés, í a Posta vezérigazgatója. Elmondta, hogy az ötnapos munkahét bevezetésével • egy időben a postahivatalok hét­végi nyitva tartását is módosí­tották. Alapvető szolgáltatási kötelezettségeiknek eleget tet­tek. Az idén például 15 millió­val több levelet, 25 millióval több hírlapot kézbesítettek. A helyi telefonbeszélgetések szá­ma 26 millióval, a belföldi távhívásoké 8 millióval, a nemzetközi távhívásoké, 1 mil­lióval lett, illetve lesz több az év végéig. Az első félév elteltével már értékelték és ez alapján finomították munkájukat. Budapesten például 1 órával meghosszabbították a szom­bati pénzfelvételt, tizenhét vi­déki postahivatalban 8 óra he­lyett 7-kor nyitnak. Alapvető változásokat nem terveznek a nyitvatartásban — mondta a postavezérigazgató —, de a helyi igények válto­zása esetén a lakótelepi pos­tahivatalok nyitási és zárási idejét a postaigazgatóságok 8 és 18 óra között állapíthatják meg. (Erre Pest megyében, többek között Vácott találunk példát.) A nagyobb ' postahi­vatalok nyitásának kezdete — a helyi igényekhez igazod­va — reggel 7 óra lehet, s ekkortól teljes körű szolgáltatást kell nyújtaniuk. Szombatonként a nyitva tartó postahivatalokban (ilyen pél­dául a szentendrei és a váci) minden üzemelő ablaknál el kell fogadni a pénzbefizetést. A hét végi hírlapkézbesítést csak alkalmi munkavállalókkal tudják megoldani, akik 50 fo­rintos órabérért dolgoznak. Gpnd a külterületeken van, ott, ahol még ilyen magas órabérért sem jelentkeznek al­kalmi munkavállalók. Mivel a posta engedélyt kapott, hogy a hírlapkézbesítők hétvégeken alkalmi munkavállalóként is dolgozhassanak a saját kör­zetükben, ez a külterületeken is meg­oldást hozhat. Terveikről szólva elmondta Tóth Illés, hogy jövőre a köz­ségek telefonhálózatának fej­lesztésére 70 millió forintot költenek. Január 1-től a pos­tafiókbérlőknek, ha igénylik, térítésért kiviszik a küldemé­nyeket. Azokban a községek­ben pedig, ahol nincs köny­vesbolt, a postahivatalok könyvet is árusítanak. Az újságpavilonokban fokoza­tosan bevezetik a postai ér­tékcikkárusítást. Egyelőre kí­sérletképpen Győr-Sopron me­gyében, kedvező tapasztalatok esetén az egész országban, ahol nincs gyógyszertár, ott a posta összegyűjti, kiváltja és a településre kiviszi a gyógy­szereket. Tárgyalnak a Vo­lánnal az autóbuszbérietek postahivatali árusításának megvalósításáról, s az érde­kelt szervizekkel a kisgépjaví­tás közvetítéséről. A posta vállalná, hogy a hibás mező- gazdasági és háztartási kisgé­peket összegyűjti, a szervizek­be szállítja, majd javítás után a helyszínre visszaviszi. Jobb szervezés Diákmunka Ez évben is hasznosan vet­ték ki részüket a diákok az őszi mezőgazdasági munkák­ból, összességében mintegy 3— 4 milliárd forint értékű ter­ményt takarítottak be — ez derül ki a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium­ban a diákfoglalkoztatás eredményeiről, tapasztalatai­ról most elkészült összesítés­ből. Az őszi betakarításba 580 ezer általános és középiskolás, illetve főiskolai és egyetemi hallgató kapcsolódott be, és túlnyomó többségük szorgal­masan, fiatalos becsvággyal dolgozott. Az összesítés szerint a ko­rábbi éveknél kevesebb napot töltöttek munkával, ám na­gyobb számban vettek részt a diákok a munkában. A mező- gazdasági üzemek többsége gondosan készült fel a fiata­lok fogadására. A megelőző éveknél jobban megszervezték a munkát, a fiatalok ellátását és szállítását is. A minisztérium vezetése nagyrá értékeli a fiatalok helytállását, és köszönetét fér jezi ki az őszi betakarításhoz nyújtott segítségükért. Sz. P. Ilyenkor, év végén, de különösen az ünnepek előtt megnő a pos­tán a levél- és a csomagforgalom. Budapesten, a 72-es postán ebben az időszakban a képeslapok átlagos mennyisége 7—8-szorosára, a moz­góposta-főnökség 78-as postahivatalában pedig csakiíem háromszoro­sára nő a csomagforgalom. családokat, a nyugdíjasokkal együtt szociális támogatásban részesülnek, havi anyagi jut­tatás formájában., Azt is tud­juk, hogy a bérlők valameny- nyien — kiadásaik ugrássze­rű növekedésének megakadá­lyozása érdekében — 1988-ig fokozatosan csökkenő mérték­ben állami hozzájárulást kap­nak. Törökbálint pártbizottságá­nak titkára, Garai György is arról beszélt, hogy a nagy­község zöme kívül rekedt az intézkedésben érintettek kö­rén, hiszen erre a településre is a saját tulajdonú lakás a jellemző. Mint mondotta, igen sokan tisztában vannak azzal, a legmagasabb lakbé­rek sem fogják elérni az eme­lés után azt az összeget, amit a magánerőből építkezőknek szinte életük végéig törlesztés címén havonta fizetni kell. És ez valóban így van, még ak­kor is, ha figyelembe vennénk a pénz sokat emlegetett inflá­lódását is. Megváltozott az arány Százhalombattán Horváth György, a városi pártbizottság titkára így fogalmazott közvet­lenül azután, hogy széles kö­rű társadalmi vitát követően az MSZMP Központi Bizottsá­ga és a kormány elfogadta az irányelveket e témában: — A dolgozók a népgazda­ság helyzetének, az építőipar helyzetének és a hazai lakás- programnak ismeretében nem vitatják, hogy emelni kell a lakbéreket, hiszen a fenntar­tás költségei is emelkednek. Ám — nagyon helyesen — nem választják el ennek az intézkedésnek hatását az esz­tendőben foganatosított többi áremeléstől, nevezetesen at­tól, hogy drágább lett a ház­tartási energia, jó néhány élelmiszer. Át kell csoportosí­tani a családi kiadásokat. A város üzemeiben a szakmun­kások évi átlagos jövedelme 55—60 ezer forint körül ala­kul. Egy átlagos méretű — 53 négyzetméteres — lakás havi rezsije eddig 800—1000 forint között mozgott. A felemelt árú háztartási energiával, maga­sabb lakbérrel mintegy a dup­lája lesz, a jövedelem azon­ban nem követi — köztudott, hogy nem is követheti — ezt az emelkedést. A dolgozók ezért tartanak az életszínvo­nal valamelyes visszaesésétől, miközben megértik az intéz­kedés szükségességét. Tudják, hogy az állami bérlakások is a nemzeti vagyon részét ké­pezik, megóvásuk kötelesség. Ez azonban nem hárulhat tel­jes költségével kizárólag az államra. A fenntartásból való­ban ki kell venni a részüket azoknak, akik használják. Ez így igazságos. A tanácsi adatokból kiderül, hogy az utóbbi tíz esztendő­ben a lakásépítéseket tekintve túlsúlyban voltak e városban a bérlakások. Most azonban egyértelműen megváltozott ez az arány: negyven százalék bérlakás, hatvan százalék ma­gánerős (OTP-beruházás, magánlakás-akció, családi ház stb.) építkezés várható. A fia­talok itt is a saját építkezés­ben látják a megoldást. Ez a törekvés pontosan megegyezik — amint Horváth György hangsúlyozta — pártunk irányelveivel, miszerint vál­laljon az állampolgár nagyobb részt otthona megterefntésé­ből most, amikor az ország­nak minden forintra nagy szüksége van. Mozgósított pénzek Az irányelvek azonban nem voltak ehhez elegendőek. Ezért fogadták nagy örömmel a százhalombattai fiatalok a párt és a kormány döntését, amelynek következtében csökkennek, illetve lassan megszűnnek a lakásépítés pénzügyi feltételeiben ma még meglevő indokolatlan különb­ségek a városban és falun élők, illetve a vállalatoknál, intézményekben és szövetke­zetekben dolgozók, valamint a különböző építési formák kö­zött. Megelégedéssel nyugtáz­ták, hogy az állami támoga­tás a jövő évben már az épít­kezők szociális helyzetéhez igazodik, akkor is, ha családi házat emelnek. A város — és a budai járás több községe — országgyűlési képviselője Kovács László, a DKV szakmunkása nagyot só­hajt, amikor szóba kerül a családiház-építés. Mert mi kell elsősorban? Telek. Lehe­tőleg közművesítve. Ám a me­gyében összesen szükséges tel­keknek alig egyharmada álla­mi tulajdonú föld, a többit magánszemélyektől vagy szö­vetkezetektől kell kisajátítani. Lassan azonban képtelenség lesz megfizetni a kisajátítások összegét, feltétlenül kellene hát valamiféle központi támo­gatás — indokolt esetekben — a helyi tanácsoknak. Tudjuk, hogy ezt lehetővé tenni nem egyszerű. Valamiképpen azon­ban ezt a dolgot is halasztha­tatlanul rendeznünk illene, mielőtt kiderül, hogy egy igen Befolyásolják az életkörülményeket A Pest megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának ülése Tegnap a megyeházán ülést tartott a Pest megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A jövő évi első tanácsülés előkészíté­seként megtárgyalta Pest me­gye jövő évi működési költ­ségvetésének és fejlesztési- alap-tervének előterjesztését. A testület a tervet jóváhagyta és határozatot hozott annak a tanácsülés elé terjesztéséről. A továbbiakban a megyei ta­nács vb építési, közlekedési és vízügyi osztályának tevékeny­ségéről szóló beszámolót vi­tatta meg a végrehajtó bizott­ság. A felügyeleti vizsgálatok során jelentős fejlődésről adhattak számot Az építési osztály a szak- igazgatási szerven belül talán a legnagyobb nyilvánosság és társadalmi kontroll fényében dolgozik. Az általuk átfogott, irányított terület különösen szerteágazó, munkája szoro­san kapcsolódik a lakosság .mindennapi életkörülményei­hez. Jellemző, hogy az osztály feladatainak megoldása során hét minisztériummal, illetve országos hatáskörű szervvel tart rendszeres kapcsolatot. A közelmúltban az ÉVM, a KPM és az OVH ágazati fel­ügyeleti vizsgálatai többségük­ben elismerően szóltak az osz­tály tevékenységéről, a szín­vonalasabb munkával elért eredményekről. A néhány részletkérdésre vonatkozó el­marasztaló megállapítások nyomán pedig intézkedéseket tettek a hiányosságok kikü­szöbölésére. Az osztály hatáskörébe tar­tozik a területfejlesztés és a területrendezés. Nemrégiben fejeződött be az országos te­lepüléshálózat-fejlesztési kon­cepcióval párhuzamosan a megyei elképzelések felülvizs­gálata. Az előbbiben vélemé­nyével, az utóbbiban a konk­rét feldolgozó munkával vett részt az osztály. Hasonlóan bekapcsolódnak a középtávú, illetve az éves fejlesztési ter­vek kialakításába, s progra­mot készítettek a települések területrendezési terveinek ki­dolgozására, az elavulták fe­lülvizsgálatára. Jelentős a koordináló szerepük is például az országos regionális elkép­zelések formálásánál a megyei érdekek érvényesítésében. Kiemelt a lakásépítés Kiemelt feladatuk a lakás­építés szervezése és irányítá­sa. Munkájuk nyomán mara­jó politikai, állami intézkedés végrehajthatatlanná válik — részletkérdések miatt. Pedig a családiház-építés újfajta tá­mogatásának elsősorban a köz­ségekben élő fiatalok örül­nek. S megint az a helyzet, hogy e megyében is a közsé­gek vannak túlsúlyban, a la­kosság többségéről van ismét szó. Áttételesen pedig a köz­ségfejlesztésről, ■ amelyhez ilyen módon is lehetne mozgó­sítani a lakosság birtokában — szorgos takarékoskodással — keletkezett pénzeket. A hétköznap hangulata S a lakosság hajlandóságá­ról még valamit. Akármerre jártam, mindenütt szinte ugyanúgy adták tudtomra: több figyelmet kellene fordí­tanunk ilyen, egész népünket vagy annak tetemes részét érintő rendelkezések születé­se idején arra, hogy alattom- ban ne tehessen senki kereszt­be, ne befolyásolhassa kedve­zőtlenül a* hétköznapi kisem­ber hangulatát. Nevezetesen azzal, hogy az üzletekben lát­szólag apró, de naponta szük­séges élelmiszer, iparcikk ára puapsszerűen megemelkedik, minden előzetes vagy utólagos bejelentés nélkül. Teszem azt. bizonyos konzervek, a citrom­pótló, a száraz bab meg egyéb. Az árellenőrzés mintha nem volna szinkronban nemzeti tö­rekvéseinkkel — mondják, akik aggódnak az emberek közérzetéért. Lehet valami igazuk akkor, amikor pártunk mindenben számít — hiszen számíthat — ugyanezen em­berek megértésére, alkotó közreműködésére. Bálint Ibolya déktalanul teljesült az elmúlt ötéves terv lakásépítési elő­irányzata, növekedett a több szintes, telepszerűen épülő otthonok aránya. Oroszlán- részt vállaltak a jelen terv­időszak lakásépítéseinek elő­készítésében. Kialakították a középtávú programot, mely­ben a lakótelepek építése mellett a városi rekonstruk­ciókra is figyelmet fordítot­tak. A jelenlegi körülmények között a legfontosabb a ma­gán iakás-építés segítése, az előfeltételek biztosítása, de mindenekelőtt a telekellátás javítása. Az osztály rövid idő alatt felmérte a megyében rendelkezésére álló építési te­rületeket, s ahol hiány mutat­kozott. ott intézkedett az új telkek gyors kialakításáról. Ugyancsak a magánépítőket segítették ankétok, kiállítások szervezésével, az ajánlott ter­vek számának bővítésével. Eredményesen kezdeményez­ték a korszerű, csoportos la­kásépítési forma alkalmazá­sát. Irányításukkal folytató­dott a szociális követelmé­nyeknek nem megfelelő tele­pek felszámolása. A házkezelési tevékenység irányítása is az osztály fel­adata. Jelenleg öt városgaz­dálkodási vállalat és tizenhat költségvetési üzem old meg ilyen feladatokat a tanácsi bérlakásoknál. E szervezetek körét tovább kívánják bővíte­ni. Az igazgatási osztállyal együtt irányítják és szerve­zik az új lakásgazdálkodási jogszabályokkal összefüggő igények kielégítését. A helyi tanácsoknál megszülettek az új rendeletek, s most a laká­sok műszaki felmérése van soron. Kidolgozzák a lakóház­fenntartás, valamint az ingat­lanközvetítés korszerűsítésé­nek irányelveit is. A települések kommunális ellátásában megkülönbözte­tett figyelmet fordítanak a köztisztasági munkára. Folya­matosan megvalósul az in­tézményes hulladékgyűjtés körzetesítési programja. Ed­dig mintegy 150 ezer lakásra, a teljes állomány mintegy fe­lére terjed ki ez a szolgálta­tás. Nagy körültekintéssel je­lölték ki a körzeti szemétle­rakóhelyeket. Korszerűsítették a kémény- seprés, a tüzeléstechnikai szolgáltatások felételeit, s bő­vítették a vállalások körét. A temetkezésnek az igények­nek megfelelő színvonalra emelése érdekében is határo­zott intézkedéseket tettek. Si­került a jelentős elmaradás felszámolásában előrelépni, bár még mindig sok a jogos panasz. Energia és víz Az intézmények és a gaz­dálkodó szervek energiafel­használásának koordinálása feladataik bővülését jelentik. Kezdetben nem volt zökkenő- mentes e tevékenységük. In­tézkedéseik — többi között a megye középtávú energiagaz­dálkodási és racionalizálási programjának kidolgozása — hatékonyan szolgálják a nép- gazdasági törekvéseket. A megye területén működő öt áramszolgáltató vállalattal tartanak kapcsolatot a telepü­lések áramellátásának fejlesz­tése érdekében. Közreműködé­sükkel fokozatosan bővül a földgázellátásba bevont váro­sok, községek köre. A közel­múltban épült meg 11 telepü­lésen a távfűtőmű melyeket a városgazdálkodási vállalatok, illetve a költségvetési üzemek működtetnek. A kezdet itt is sok gonddal járt, a kivitelezési hibák, illetve az üzemben tar­tók gyakorlatlansága miatt. Nem sikerült előrelépni a fű­tőművek korszerű szervezeti kereteinek kialakításában. Ugyancsak sok gondot okoz a vizlllátás, a csatornázás és szennyvíztisztítás. A megye távlati terveit most felülvizs­gálják, hasonlóan a főváros és környéke vízellátási és csator­názási tervéhez, megteremtve ezzel az összehangolt fejlesztés feltételeit. Ahhoz, hogy a megye tele­pülésein 67 százalékos legyen az ivóvíz-ellátottsági szint, ahhoz az elmúlt ötéves tervet túl kellett teljesíteni. Külön program alapján gondoskod­nak az egészségügyi előírások­nak nem megfelelő vizű falvak problémáinak megoldásáról.'' Az elmaradások felszámolásá­ban jelentős része van a la­kosság áldozatvállalásának, a társulati mozgalomnak. A nagy erőfeszítések ellenére aa ellátottság színvonala a jelen­legi tervidőszak végére sem éri el a 80 százalékot. Még na­gyobb a hátrány a csatornázás és a szennyvíztisztítás terüle-' tén. A fejlesztést pénzügyi problémák és kapacitáshiány akadályozta. A megye lakos­ságának 15 százaléka él csa­tornázott területen, ez az arány jóval alacsonyabb az or­szágos átlagnál. Az ellátásban ugrásszerű változás az elkö­vetkező években sem várható, különösen, ha központi támo­gatásra nem számíthatnak. Úttörő munkája volt az osz­tálynak a megye hosszú távú közlekedésfejlesztési koncep­ciójának kidolgozása. Az úthá­lózat fejlesztésére szolgáló szűkös pénzügyi lehetőségeket a legcélszerűbben igyekeznek ■felhasználni. Az igényekre utal, hogy a tanácsi úthálózat­nak csak mintegy negyede Szi­lárd burkolatú. Biztosították a karbantartási munkálatok tervszerűségét, rendszeressé­gét. Ehhez körzeti szervezete­ket alakítottak a költségvetési üzemekre épülve. Megkezdő­dött a hidak felújítása és kor­szerűsítése is. Ugyancsak új feladat a ta­nácsi utak forgalomszabályo­zási rendjének kidolgozása, mely kiterjed a megye vala­mennyi településére. Kilenc vállalat tartozik az osztály közvetlen felügyelete alá. Többnek a jelentősége túlnőtt a megye határain. Egy kivételével eredményesen gaz­dálkodtak, s a beszámolási időszak alatt 15 esetben nyer­ték el a Kiváló Vállalat cí­met. Visszatérően vesztesége­sen gazdálkodott viszont a Pest megyei Tanácsi Építőipa­ri Vállalat, s ez végül is a fel­számolásához vezetett. Hatósági munka Megemlékezett a jelentés az osztály szerepéről a környezet­és műemlékvédelemben, az ár­ellenőrzésben, s szó volt a ha­tósági tevékenységről is. Ea utóbbira jellemző, hogy a me­gye valamennyi tanácsi szint­jén a lezárt hatósági ügyek mintegy harmada az építésügyi igazgatósághoz tartozik. Foko­zott erőfeszítések szükségesek az évente mintegy 60 ezer ügy körültekintő intézéséhez. Az eredményt bizonyítja, hogy a fellebbezések és a panaszok alapján megváltoztatott hatá­rozatok aránya alig éri el a 3 százalékot, s ugyanennyi a 30 napon túl intézett ügyek szá­ma. Az építéshatósági munka színvonalával azonban maga az osztály sem elégedett, mert sok a többször visszatérő probléma, nem tesznek meg­előző intézkedéseket, nem mindig rendszeres az ellenőr­zés. Nem hozott megfelelő eredmény a korszerűsítésre, egyszerűsítésre törekvés sem. Az is igaz: nehezíti a munkát hogy továbbra is nagy a mű­szaki szakemberek körében a fluktuáció. Időnként jelentős az előadók túlterhelése. Mészáros János i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom