Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-22 / 300. szám

Gyerekek, Kodályról Méltón ünnepelték az évfordulót Kajzok, kotlák, lemezek a könyvtárban Mast ünnepli az egész or­szág, sőt az egész világ Ko­dály Zoltán születésének 100. évfordulóját. így volt ez járá­sunk valamennyi iskolájában, közöttük Üllőn is. Kis ünnep­ségüket a községi könyvtár­ban tartották a könyvtárosok és a művelődési ház igazgató­nőjének segítségével. A ren­dezvényt kemény munka előz­te meg, a tanulók a könyvtá­rat valóságos kiállítóteremmé varázsolták, a kiállított anya­gok mind Kodály műveinek főszereplőit ábrázolják. A sok­oldalúság megdöbbentett — és gondolom, minden látoga­tó számára szemmel látható bizonyíték volt, hogy gyerme­keink érzékeinek több irányú fejlesztgetése biztosított. Minél többen A könyvtár falain a 4/Z, 5/Z, 6/A, 7/A és 8/A osztályosok rajzai láthatók, az asztalokon az 5/Z osztályosok rongybáli és bábui sorakoznak, melyek szintén a Kodály-művek fő­Szakemberek már évekkel ezelőtt bebizonyították, hogy manapság az embernek tíz­évenként ki kell cserélni is­meret- és tudásanyagát. Nos, ez a tétel a pedagógiában hat­ványozottan igaz, főleg most napjainkban, a metodikai újí­tások és korszerűsítések idő­szakában, az új tanterv beve­zetésének idejében. Éppen ezért a téli szünidő csak a gyermekek számára sza­badság, a tanárok, tanítók, óvó­nők számára viszont nagyon is fontos kötelezettséget jelent. A téli szünetben országszerte — így a monori járásban is — pedagógiai továbbképzésekre kerül sor, az illetékes terüle­tek művelődési, testnevelési és sportosztályai szervezésében. Járásunk orosz szakos és orosz nyelvet tanító pedagó­gusai december 18-án reggel 9 órakor találkoztak Gyomron, a 4. számú Általános Iskolá­ban, Monoron az Ady Endre úti s a Kossuth Lajos általá­nos iskolákban, hogy a követ­kező témákat vitassák meg: az 5. osztály új tantervi anyagát, a 4. osztályos orosz nyelvi órák eddigi tapasztalatait. Az előadásokat Szende Márta, Kispál Károlyné és Bölöni Bé- láné munkaközösség-vezetők tartották. A testnevelés szakosoknak december 28-án, reggel 9 órai kezdettel az üllői .iskolában szervez továbbképzést a járá­si művelődési osztály. A fon­I szereplőit és főhőseit hivatot- i tak ábrázolni. Nekem Ugrón György Há­ry Jánosa és Molnár Csilla Mária Lujzája tetszett legjob­ban, de nagy és szép munka volt Czövek Erika gyűjtő­munkája is, aki újságokból kivágott és összegyűjtött ké­pek segítségével szinte végig­kíséri Kodály életútját és éle­tének főbb mozzanatait. A gyökerek Az állványokon Kodály kon­certjeire invitáló plakátok, főbb eseményeiről megjelent újságcikkek és műveiről szóló kritikák láthatók, de művei­nek, gyűjtéseinek nagylemezei és kottái is a kiállított anya­gok között szerepelnek — me­lyek a szomszédos könyves­boltban meg is vásárolhatók. A kiállítás még tart, bárki megnézheti. Biztos vagyok benne, hogy észrevétlenül ta­nulni is fog valamit, de hiszen ez is a cél, hogy tanuljon be­lőle felnőtt és gyerek egy­aránt. tosabb témák: tornabemutató, a magasúgró-technikák egy­másra épülése, feladatmegoldó képesség a testnevelésben. A foglalkozásokat Csetneki Klá­ra, Toldi Miklós, Serfőző An- talné és Ötvös József vezetik. Az 5. osztályos környezetis­meretet tanító pedagógusokat december 29-én, délután egy órára várják a szervezők Mo­noron, a Kossuth Lajos Álta­lános Iskolába, hogy a föld­rajzból és biológiából „össze­ötvözött” új tantárgy tanításá­nak időszerű tennivalóit, prob­lémáit vitassák meg velük. A tanórákra való eredmé­nyesebb felkészítés érdekében a napközis nevelők részére de­cember 29-én, reggel 8 órai kezdettel szervezett tovább­képzést a művelődési osztály. A járás napközis pedagógusai Monoron, a Kossuth Lajos Ál­talános Iskolában, valamint az üllői iskolában találkoznak a körzeti munkaközösség-veze­tőkkel, akik a következő téma­körökből tartanak számukra előadásokat: a mentálhigiéné követelményeinek megvalósí­tása a napköziben, az orosz nyelvgyakorlás lehetőségei a 4. osztályban. A két téma mellett érdekesnek ígérkező módszer- vásár is lesz. Az alsós nevelők továbbkép­zése más-más — az iskolaveze­tés által kiválasztott időpont­ban történik — saját iskolá­jukban. M. L. Idéznem kell az ünnepséget megnyitó Árvái Ilona zeneta­nárnő ünnepi beszédéből is, éspedig azért, hogy a fent em­lített célt mindenki számára érthetővé tegyem. — A kiállított anyag átte­kintést ad Kodály tanár úr munkásságáról, műveiről — és bizonyságot tesz arról, hogy gyermekeink szeretik, érzik és értik muzsikáját —, de legyen ez az alkalom egy­ben gondolatébresztő is, Ko­dály szavait idézve: eleget te­szünk-e annak, hogy népünk­ben a magasabb zene igényét felkeltsük, fokozzuk, hogy megtanítsuk hallani őket? Mert hiába játsszuk a legér­tékesebb zenét napestig, ha nem gondoskodunk róla, hogy minél többen legyenek, akik hallva hallják, és értve értik ezt a zenét. Csak hazai termé­sű műveken át vezethet az út a magasabb művészetek felé — mondotta. Árvái Ilona tanárnő meg­magyarázta a mester művé­szetének legigazibb értékét és értelmét is — ami nem más, mint az, hogy az „elveszett dallamok” után kutatva Ko­dály rájött arra, él még Ma­gyarországon egy régi, érté­kes és eredeti zenekultúra, csak fejlődésében megrekedt. Ezt emelte ő ki a törmelék alól — és erre épített egy ma­gasabb művészetet. Erre szánta egész életét, így lett a Kodály-módszer világ­szerte ismert. Zenéje mindig a népzenében gyökerezik, mint például a Háry János és a Székelyfonó dallamai, de ilyen a Galántai táncok című zenekari műve vagy a Bici- niumok is, melyek a gyermek­korából hozott dallamokra épültek, részletezte a tanár­nő. Közelebb a zenéjéhez A megemlékezés Szántó Zi­ta szavalatával, majd az éhek­és zenetagozatosok műsorá­val zárult, hogy méltón ünne­peljék meg — Kodály-műve­ket zengve — a nagy magyar zeneszerző 100. születésnapját. Ezzel is közelebb hozva a kö­zönséget az ő zenéjéhez ... Monostori Istvánné Kulturális program Monoron, 17 órától: asztali­tenisz-edzés (a sportszékház­ban) és alapfokú angol nyelv- tanfolyam (a Kossuth iskolá­ban). Pilisen, 9-től: a zeneiskola furulya- és szolfézsoktatása, 12.30-tól: a furulyaszakkör foglalkozása, 18-tól: az ifjúsági klub összejövetele. Szerte a járásban Továbbképzések pedagógusoknak Hajnali séta Gyomrán Minden napjuk így kezdődik Hajnali öt óra ... A mély sö­tét égbolton sem csillagot, sem felhőt nem látni, csak össze­függő feketéséget. A levegő­ben még az éjszaka gyüleke­zett köd gomolyog, leül fűre, fára, nedves minden és hideg. A régi pesti országút mentén néma a temető, alatta téli szántó hallgat, s túlfelől az egykori Szekeresek hegye ma­gasságból végiglátni az al­vó községen. A ködös esté­ben széles fénykígyó mutatja a főbb útvonalak nagy teljesít­ményű higanygőzlámpáinak sorát. Helyenként a fel-felleb- benő fellegek mögül mellék­utcák kisebb irányfénylámpái pislákolnak. A súlyos, nedves levegő elnyel minden hangot, ami a házak közül, az utak fe­lől jönne. Élelmiszer — őrizetlen Üres, néptelen a környék Gyomron, a Steinmetz és a Dózsa György út kereszteződé­sében. A könyvesházhoz köze­li, s a rendőri körzeti megbí­zott iroda épülete előtti busz­megállók is elhagyatottak. Az utasok jó tíz perce a gyömrői vasútállomáson várakozhatnak, vagy már robog velük a korai vonat a főváros felé. Többsé­gük munkába igyekszik. Gyalog sétálva a fényárban úszó Steinmetz kapitány úton hamarosan elérjük az új OTP-t. Itt is erős lámpák világítanak. A szomszédban az ÉSZKV előtt valaki vesszőseprűvel lehullott faleveleket söpör a Szabadság tér szélsői fái alatt. Benn a parkban, a tanácsháza mögött, az emlékmű körül szintén mo­dern fényforrások világítanak. A postával szemben ( a hús­boltnál) várakoznak néhányan a második gyömrői buszjárat Mendei út felől érkező kocsi­jára. Bár mindennapos , lát­vány, mégsem tudják megszok­ni: minden reggel ugyanúgy, fedetlenül, őrizetlenül találják az élelmiszerbolt előtt a pék­süteményes-, tejesrekeszeket. Mondja valaki, hogy a falu­ban volt már, úgy elázott a kenyér, hogy odahaza a sütő­ben kellett megszárítani. Hirtelen felbukkan a fut- ballpálya felől egy személy- gépkocsi. Bőgő motorral, leg­alább nyolcvanas tempóban ro­bog át a kereszteződésen. Mit neki KRESZ-tábla. A volt mo­zi előtt a másik bolt nagy ab­lakai alatt is ugyanúgy szaba­don a friss reggelinekvaló, bár mondják, hogy innen hat óra előtt biztos fedél alá kerül az áru. Ujjnyi kiflik A vasútállomáson sokkal ele­venebb az élet. Igaz, a kis fa­bódé, kedvelt és gyors reggeli­bevásárló, egy ideje zárva, de az ABC már öt óra óta nyit­va. Megjön a busz, hamar meg­telik az áruház, ez nem csoda, hiszen 1971-ben, mikor meg­nyitották, még csak havi 500— 600 ezer forintos forgalomra volt tervezve, mostanság pedig 20—22 millió ez az összeg éves szinten. Négymillióba kerülne az átalakítás, s így kevésbé lenne raktárjellege a szűkös eladótérnek. Két pénztárgépük van, de nem lenne értelme egyszerre működtetni azokat, mert egy­más mellett úgysem férnének el lökdösődés nélkül a reggeli csúcsban a vásárlók, különö­sen ilyenkor decemberben. Még jó, hogy a hiányzó étola­jat (korábban a rizst) nem ilyenkor szokás keresgélni. Mindezektől függetlenül a je­lenlegi alapterülethez képest jók az ABC tárgyi feltételei, sőt, új bemutató hűtőpultot A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 300. SZÁM 1982. DECEMBER 22., SZERDA § Vecsés nagyközség jövője címszó alatt invitálták a la- § kosságot, hogy a közszemlére bocsátott községrendezési ^ terv térképen már egy színskálával is kihang súlyozottan ^ láttassák, miként alakul Pest megye legnépesebb nagy- községének közeli, de méginkább távoli sorsa. Mert sor- § sa egy községnek a fejlődés vagy a várakozó egyhely- \ ben topogás. Része volt — van — Vecsésnek mindket- ^ tőben. A község a főváros kapujá­ban már szinte összenőtt Bu­dapesttel. Eredményezte ezt a kezdeti lendület. A 60-as évek­ben már épült az ivóvízháló­zat, szervezett szetnétszállítás, az új Kun Béla téri iskola, óvoda, az OTP-lakótelep — hogy a teljesség igénye nélkül soroljuk. Ä fő szempontok Aztán megtorpanás. A köz­ségrendezési terv elkészült, majd többször módosult, köz­ben a Ferihegyi repülőtér fej­lesztése miatt elrendelt építési tilalom mintegy kényszerű megállást parancsolt a község központjának tervezett s az azt körülvevő részre. Akik most a Vecsés nagy­község jövője című tájékozta­tást meghallgatták, egyenlő partnerként szólhattak bele a szakember, a tervező munká­jába. A jobbító szándék csu­pa életrevaló, figyelemre méltó hozzászólást eredményezett. A főváros határában lévő, épülő, nem is olyan rég még városi rangról is álmodó nagyközség képe már az ezeredfordulón túlmutatva rajzolódik ki. Jó vitapartnernek bizonyult Miklósi Mária, a Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalat mun­katársa, aki a felé záporozó mai témákban feltett kérdése­ket, Csányi János, Vecsés rheg- bízott tanácselnöke felé terel­te. Ám a távlati, ütemesen végrehajtandó fejlesztésről oly eleven, közérthető tájékoztatót adott, hogy ki-ki a maga ér­dekeltségi területén jól kiiga­zodhatott. Elkészültek a terve­zők egy helyszíni bejárás so­rán az épületállag-szemlével, így alakult ki a térkép. Más színt kaptak a legrégibb, a ré­gi és az új vagy legújabb épü­ígért az igazgatóság. A kiszol­gálás gyors, udvarias a lehe­tőségekhez képest. A pénztárgépnél a nappalos műszakos Király Józsefné ró­ja ujjai hegyével a szemmel szinte követhetetlen koreográ­fiát, a pultnál Szilágyi Ilona tüsténtkedik, s néhány szót váltva az üzletvezetővel siet segítségére kollégája, Pálinkás Józsefné. De már fordul is visz- sza erősen bosszankodva, s mutatja az alig ujjnyi (s ezt szó szerint kell érteni!) aszott kifliket, amit 60 fillérért kell eladniuk, holott húsz fillért sem érnek. Jön a vonat, a pénztárgép előtti sorban idegesen fölkap­ják fejüket az emberek, de senki sem lökdösődik. Aki fi­zetett, gyorsan pakol, s futás az állomásra. Döbbenten áll Az aluljáró előtt egy fiatal­embert megállítanak. Viszony­lag jólöltözött negyvenes évei derekán járó hölgy tartóztat­ja fel imigyen: — Megkínálna egy korty- tyal?... — Mivel?! — kérdi a meg­döbbent fiatalember. — Mindegy mivel, csak jó erős legyen — mondja esde- kelve a sírós hangú hölgy. Senkinek sincs ideje vele fog­lalkozni. mert megérkezett a vonat. Minden napjuk így kezdő­dik. Aszódi László Antal letek, települések. A sűrűn la­kott külön színű, a gazdálko­dási nagytelkes terület más, ezek jórészt a jövőben is a gazdálkodási, állattartással is szabályosan engedélyezett te­rületek maradnak. Felmérés készült a lakosság népsűrűségéről. Az eredmény: a kis házhelyeken épített csa­ládi házak lakottsága a váro­si lakótelepek népsűrűségével megegyezik. Ezért is tulajdo­nítottak a tervezők nagy fon­tosságot a zöldterületek: pihe­nőparkok, játszóterek kialakí­tásának. A jövő útja a sor- és lánc­házakkal beépített családi ház kiskertes modell, mellőzik a tervben a több emeletes tömb­házas lakótelepet még a szük­ségszerűen létesítendő új tele­pülésen is. A természetvéde­lem, egészségügy szem előtt tartásával napjaink aktuális témája. Az épülő Ferihegyi re­pülőtér az új létesítmények töb- bé-kevésbé hatnak a környe­zetre. Tudományos vizsgálatok segítik a zajszint hatását mér­ni. A zajhatár északra toló­dott, így válik szükségszerűvé Vecsésen egy új terület bizto­sítása, hogy a zajérintett la­kosság a községen belül tud­jon letelepedni. A térképen is szemlélhető módon a közigaz­gatási határokat az utcák vo­nalán állapították meg. Az egészségügyről Az új leendő település: Sza­muely, Budai Nagy Antal, Do­bó Katica utcától keletre ter­vezett. Az ott és másutt jól funkcionáló lakóházakat azon­ban az országos népgazdasági érdek jegyében is a tervezők beillesztik az új környezetbe. Ide tervezték az új sportléte­sítményt, amely a Szamuely utcától délre, egy új strand­fürdővel és tanuszodával, egy szélesre kiterjesztett parkban Csepelen rendezték meg a középiskolai kosárlabda-baj- noksag ifiegyei fiú és leány döntőjét, amelyen járásunk két képviselője, a Monori Jó­zsef Attila Gimnázium és Szakközépiskola együttesei is. képviseltették magukat, még­hozzá szép sikerrel. A fiúk ellenfelé a váci Sztá­ron Sándor Gimnázium csapa­ta volt, s a monoriak 79-67-re legyőzték a Duna-parti legény­séget, s ezzel megyebajnokok lettek. Érdekesség, hogy a szünetben még a váciak ve­zettek három ponttal. Szünet után azonban a monoriak el­lenállhatatlanok voltak, s végül biztosan szerezték meg a győzelmet. Különösen ki­emelkedő teljesítményt nyúj­tott Sahin Tóth Tibor, aki a mezőny legjobbjának bizo­nyult A monori fiúk a me­gyei bajnoki cím kivívásával • szép hagyományt folytattak, hiszen nem először sikerült nekik az első helyet megsze­rezniük. A fiúk szorgalma, a fegyelmezett edzésmunka gyümölcse volt *z a szép si­ker. Minden játékos dicsére­tet érdemel. Külön ki kell létesül. Az Andrássy-telep volt temetője kegyeleti parkká lesz. A községet átszelő főforgalmi út a KPM javaslatára a Ber­talan utcára tevődik, majd egy vasúti felüljárón vezet a Dó­zsa György út nyomvonalán a Budai Nagy Antal út övezte új lakótelepet érintve a 4-es főközlekedési utat összeköti az 5-ös főközlekedési úttal. A községközpont — állapí­totta meg a felmérés — a leg­sűrűbben lakott terület, a né­pességi arány is magas. A ta- nácsháztér lesz a községcent- rúm, az épülő szakorvosi ren­delőintézet már az új kialaku­ló központ része. Itt kell szól­ni a község lakosságát igen­csak foglalkoztató egészség- ügyi témáról. A megjelentek nagy tetszéssel vették a beje­lentést, mely a tervben két gépkocsival rendelkező mentő- állomást is előirányoz. A je­lenlegi körzeti orvosi rende­lők megtartásával — a szak­rendelőben szemészet, sebészet és más szakok mellett egy, a rendelőintézetben működő gyógyszertár beállítását is szorgalmazzák. Parcelláz a tsz * Vecsés lélekszáma Indokolt­tá tesz egy középiskolát — hangzott a terv ismertetése so­rán. Nem esett szó egy köz- művelődési központ, netán mű­velődési ház tervéről. A ke- deskedelmi ellátottság — álla­pította meg a felmérés — alat­ta van a kívánt szintnek, csak­úgy a szolgáltatás. A vendég­látóipart is elmarasztalta a számbavétel, nem látja el jól a községet. A térkép a vasút túlolda­lán igen biztató képet tár a szemlélő elé. Az első lépések már megtörténtek. A Ferihegy Tsz az Andrássy-telepi új la­kótelepi részen, a Dobó Kati­ca utcában megkezdte — je­lenleg 14 telek — parcellázá­sát. Ide kívánkozik az a több­let, ami Vecsésé még, a köz­művek gyarapítása, a már nagy ütemben haladó gázveze­ték építése. Végül is a késő es­tébe nyúló tanácskozás felért egy falugyűléssel. Fekete Gizella emelni Zátrok Károly testne­velő tanár munkáját, aki fel­készítette a csapatot. A me­gyei bajnoki cím kivívásával a monori fiúk bejutottak az országos 24-es döntőbe, ahol legközelebb februárban mér­kőznek a legjobb 12 közé ju­tásért. A lányok szereplését már nem kísérte ilyen szerencse, ugyanis 14 pontos vereséget szenvedtek a budaörsiektől. Amint Veres László tanár­edző elmondta, sokáig fej-fej mellett haladt a két csapat, a hajrát, azonban jobban bírta az egy ifjúsági válogatottat is felvonultató Budaörs. A végeredmény tehát: 1. Buda­örsi Gimnázium. 2. Monori József Attila Gimnázium és Szakközépiskola. Csak a dicséret hangján szólhatunk mindkét csapatról, még a téli szünet előtt szép aiándékkal kedveskedtek az iskolának és természetesen önmaguknak. G. J. ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) Kosárlabda-bajnokság Egy első, egy második hely Vecsés jövője Már formálódnak az új tervek

Next

/
Oldalképek
Tartalom