Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-22 / 300. szám

“x/áwiav 1982. DECEMBER 22., SZERDA Jogi tanácsok A táppénz alapjának megállapítása és a gyermekágyi segély ® A nyugdíjasok foglalkoztatásának új keretei Január 1-től a társadalom- biztosítási szabályokban több változás lesz. Néhány kérdést máris feltettek olvasóink, így egyebek között azt, hogy töb­bet kereshet-e a nyugdíjas ja­nuár 1-től, mennyi lesz a ter­hességi-gyermekágyi segély, és a jutalékos szervezőnél mennyi a táppénz alapjaként figyelembe vehető kereset. Az alábbiakban ezekre a kérdésekre adjuk meg1 a vá­laszt. A A táppénz alapjaként mennyi kereset vehető figye­lembe a jutalékos szervezőnél? A táppénz összegét legfel­jebb napi 400 forint, jutalékos szervezőnél, ha a kereset több mint 50 százaléka jutalékból származik, legfeljebb napi 300 forint alapulvételével lehet megállapítani. Ha a biztosított a keresőképtelenségét közvet­lenül megelőzően bedolgozó volt, táppénzének összegét legfeljebb napi 200 forint ala­pulvételével lehet megállapí­tani. Ha a biztosított az irányadó időszakban vagy annak egy részében kisiparos, magánke­reskedő, illetőleg gazdasági munkaközösség, ipari szakcso­port, ügyvédi munkaközösség tagja, vagy munkaviszonyban nem álló előadóművész volt, a kereset napi átlagának meg­állapításánál a biztosítottként elért keresetet kell figyelem­be venni. A gazdasági dolgozó, továb­bá a háztartási alkalmazott táppénzének napi összege ja­nuár 1-től 80 forint. A táp­pénz kétharmada jár a ház­tartási alkalmazottnak arra az időre, amely alatt munkálta­tójánál lakik, és a teljes ter­mészetbeni ellátást megkapja. Az alkalmazotti fizikai mun­kát végző személy táppénzét napi 120 forint alapulvételé­vel kell megállapítani. A gü- műkór miatt szükséges kórhá­zi ápolás idejére, a táppénz teljes összege jár. A Hogyan alakul a terhessé­gi-gyermekágyi segély? Mint ismeretes, terhességi­gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőző két éven belül, 180 napon át biz­tosított volt, és a biztosítás tartama alatt vagy a biztosí­tás megszűnését követő negy­venkét napon belül szül, vagy a biztosítás megszűnését kö­vető negyvenkét napon túl, táppénz, illetőleg baleseti táp­pénz folyósításának az ideje alatt, vagy a folyósítás meg­szűnését követő 28 napon be­lül szül. Ha a két éven belüli előzetes biztosítási idő 180 napnál több, de legalább 270 nap, a terhességi-gyermekágyi segély mértéke magasabb. A terhességi-gyermekágyi segély a napi átlagkereset tel­jes összege, ha a szülő nő, a szülést megelőző két éven be­lül, 270 napon át biztosított volt. Ennél kevesebb, de leg­alább 180 napi biztosítás ese­tén a terhességi-gyermekágyi segély a napi átlagkereset 65 százaléka. Kórházi ápolás idejére a terhességi-gyermekágyi segély 90 százaléka, a kórházból el­bocsátás napjára azonban a teljes összegben jár. A szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetőjének, a kisiparos­nak és magánkereskedőnek a terhességi-gyermekágyi segély ötven százaléka jár arra az időre, amely idő alatt a tevé­kenységét alkalmazott vagy közeli hozzátartozója közre­működésével folytatja. A Mennyit kereshet a nyug­díjas? Január 1-től annyiban tör­ténik változás, hogy nincs kü­lönbség fizikai vagy szellemi dolgozó között a tekintetben, hogy a naptári év folyamán, kinek mennyi a foglalkoztatási kerete. Az sincs maximálva, hogy a nyugdíj és a kereset a havi 10 ezret, illetve az évi 120 ezret nem haladhatná meg. A mostani szabály sze- szerint a munkaviszonyban, a szövetkezeti tagsági viszony­ban vagy bedolgozóként fog­lalkoztatott öregségi, rokkant­sági, baleseti rokkantsági nyugdíjas nyugdíját minden naptári év első napjától mind­addig folyósítani kell, amíg a foglalkoztatás ideje a naptári év folyamán az 1260 órát (a továbbiakban: foglalkoztatási keret) vagy az ezen belül elért keresete a 60 ezer forintot (a továbbiakban: keretösszeg) nem haladja meg. Ha a nyug­díjast bedolgozóként, illetőleg olyan munkakörben foglalkoz­tatják, amelyben a munkaidő nem mérhető vagy amelyben a munkajogi szabályok a kö­telező munkaidőt nem hatá­rozzák meg, az elért kereset minden 50 forintját egyórai foglalkoztatásként kell számí­tásba venni. A munkaviszonyban, a szö­vetkezeti tagsági és a bedolgo­zói jogviszonyon kívül megbí­zás alapján vagy bármilyen egyéb címen munkát végzőnek az öregségi, a rokkantsági, a baleseti rokkantsági nyugdíjat minden naptári év első napjá­tól mindaddig folyósítani kell, amíg e tevékenységből származó díjazása, tiszteletdí­ja stb. a naptári év folyamán a keretösszeget nem haladja meg. Ha a nyugdíjast ugyanazon naptári éven belül munkavi­szonyban vagy bedolgozóként foglalkoztatják és megbízá­sért, valamint bármilyen egyéb tevékenységért díjazást, tiszteletdíjat stb. is kap, a nyugdíjat a naptári év első napjától addig kell folyósíta­ni, amíg foglalkoztatásának ideje a foglalkoztatási keretet vagy az ezen belül elért kere­sete, kapott díjazása, tisztelet­díja stb. a keretösszeget nem haladja meg. A foglalkoztatá­si keret számításánál a díja­zás, tiszteletdíj stb. minden 50 forintját egyórai foglalkoz­tatásként kell számításba ven­ni. A foglalkoztatási keret any- nyiszor 105 órával, a keretösz- szeg pedig annyiszor ötezer forinttal csökken, ahány tel­jes naptári hónapra a nyugdí­jat a naptári év folyamán a foglalkoztatási keret, illetőleg a keretösszeg kimerítése előtt szüneteltetni kellett, illetőleg ahány teljes naptári hónap a nyugdíjazás naptári évében a nyugdíj megállapításáig eltelt. Dr. M. J. A fiatalkorú bűnözés és megelőzése kérdéseinek szen­teli csaknem teljes számát a Házi Jogtanácsadó. Nem véletlen, hogy a ve­szélyeztetett gyermekek és fiatalok problémája — a csa­vargás, az alkoholizálás, a csövezés, a bűnözés, a fiata­lok egészséges fejlődését ve­szélyeztető körülmények — foglalkoztatja a közvéle­ményt, hiszen — mint az ada­tok is mutatják — a fiatal­korú bűnelkövetők száma évek óta folyamatosan emel­kedik, például az 1980. évi 6535-ről 1981-ben 7394-re, az összbűnözésen belüli arányuk megközelíti a 10 százalékot. A Házi Jogtanácsadó 11 fe­jezete nemcsak azt elemzi, 1 ~TíZ NAP . I Rendeletéiből 1 A szövetkezetről szóló 1971. évi III. törvény végrehajtásáról kiadott 30/1971. (IX. 2.) Korm. sz. rendelet módosításáról a 67/1982. (XII. 10.) MT. számú rendelet rendelkezik. (Magyar Közlöny 74. szám.) A szövetkezetekről szóló, 1971. évi III. törvény módosí­tását az 1982. évi 30. tvr. tar­talmazza. (Magyar Közlöny 74. száma) Az ipari szövetkezetekről, a takarékszövetkezetekről, a la­kásszövetkezetekről, a mező- gazdasági termelőszövetkeze­tekről, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetekről szintén a Magyar Közlöny 74. száma tartalmazza a legújabb rendelkezéseket, amely módo­sításokat, kiegészítéseket tar­talmaz. A tervszerű devizagazdálko­dásról a 87/1982. (XII. 10.) PM. számú rendelet is a Magyar Közlöny 74. számában jelent meg. Az alkoholisták kötelező in­tézeti gyógykezeléséről az 1982. évi 41. tvr. rendelkezik, (Ma­gyar Közlöny 75. szám.) A növényvédelemről is a 75. sz. Magyar Közlönyből ismer­kedhetnek meg az érdekeltek. A honvédelmi hozzájárulás­ról szóló 88/1982. (XII. 13.) PM. sz. rendeletet, és a társadalom- biztosításról szóló 1975. évi II. törvény és a 17/1975. (VI. 14.) MT. számú rendelet végrehaj­tása tárgyában kiadott 3/1975. (VI. 14.) SZOT számú szabály­zat módosításáról készült 5/1982. (XII. 13.) SZOT rendel­kezést ugyanez a hivatalos lap tartalmazza. hogy milyen bűncselekménye­ket követnek el túlnyomórészt a fiatalok, milyen körökből kerülnek ki, mi motiválja őket a bűn elkövetésében, ha­nem választ ad a megoldásra, a megelőzésre is. Néhány cím a kiadvány fejezeteiből: A veszélyeztetett gyermek; A technika és a fiatalok; Az idegenforgalom hatása a fia­talkorúak bűnözésére; A BTK-nak a fiatalkorúakra vonatkozó része. A jogtanácsadó ezenkívül közli a televízió jogi esetek (szeptemberi) adásának; teljes szövegét a haszonélvezetről és eltartásról, folytatja soro­zatát a tanácsi ügyintézésről és ismertet, egyre gyakrabban előforduló szabálysértési ese­teket. Mi a megoldás? Veszélyeztetett fiatalok A haszonélvezeti jog korlátozása, megváltása Mindig csak méltányosan Az özvegyi haszonélvezeti jog olykor nagy terhet ró az örökösökre. Azok hiába kap­ják meg az örökhagyó házát, egyéb vagyontárgyait, a túlélő házastárs életében — akinek mindezekre özvegyi haszonél­vezeti joga van — alig tudnak vele kezdeni valamit. így egye­sek rendkívül nehéz helyzetbe kerülnének. Méltánytalan len­ne, hogy az örökhagyó esetleg már családos gyermekei példá­ul albérletben szoronganának, miközben édesapjuk túlélő há­zastársa — aki gyakran nem a másik édes szülő, és aki a va­gyonszerzéshez nem, vagy csak csekély mértékben járult hoz­zá — egy hatalmas házat lakna egyedül. Ilyen esetben például he­lyénvaló a haszonélvezeti jog korlátozását kérni. A felek persze maguk között is meg­egyezhetnek. Ha ez így nem megy, a bíróság dönt. A ha­szonélvezeti jog korlátozására bármikor sor kerülhet. A ké­relem beadása nincs határidő­höz kötve. Ez azt jelenti, hogy a hagyaték átadása után jóval az általános polgári jogi elévü­lési időt követően is kérhető a korlátozás — ha szükség van rá. A haszonélvezet korlátozá­sa persze csak addig terjedhet, amíg nem hozza méltánytala­nul nehéz helyzetbe az özve­gyet. Figyelembe kell venni az általa örökölt (állagörökség­ként megkapott) egyéb vagyon­tárgyakat, saját vagyonát (pél­dául a házastársi vagyonkö­zösségből őt illető fél részt), munkájának eredményét, van-e nyugdíja, egyéb jövedel­me stb. Jó tudni, hogy a haszonélve­zet korlátozását csak a gyere­kek, illetve más leszármazók (unokák, dédunokák) kérhetik. Miért szükséges ezt kiemelni? Mert előfordul, hogy nem a leszármazók lesznek az örökö­sök. Elképzelhető, hogy az örökhagyó végakaratával a testvérére vágy egy számára kedves idegenre hagyja vagyo­nát. (Más kérdés, hogy a gyer­meket és az elhunyt gyerek helyébe lépő unokát ilyenkor is megilleti a köteles rész). Vagy eleve a testvér örököl, mert a hagyatékban ági va­gyontárgyak vannak. Mit je­lent az ági vagyon? Ezt az el­hunyt valamely felmenőjétől (szülő, nagyszülő) örökölte vagy kapta ajándékba, vagy pedig a saját testvére (annak gyereke, unokája) ajándékoz­ta neki, vagy örökölte tőlük. Ha gyerek, unoka nélkül halt el örökhagyó, az ági vagyon­tárgyak visszaszállnak. Az öz­vegy ilyenkor örökös lenne a saját vagyonára, de az ági va­gyontárgyak tulajdonjogát nem szerezheti meg, az most már a testvérekre száll vissza. Ennek az ági vagyonnak a korlátozását nem lehet kér­ni. Ezzel szemben a haszonélve­zet megváltását bármelyik ál­lagörökös kérheti. A haszonél­vezeti jog megváltása azt je­lenti, hogy a túlélő házastárs az őt megillető haszonélvezet helyett az örökség egy részét állagörökösként megkapja. Az igaz, hogy a többi örököstárs része csökken, viszont azzal legalább tudnak valamit kez­deni, mert többé nem terheli haszonélvezeti jog. A megvál­tás során a túlélő házastárs — gyerekkel (leszármazókkal) együttes öröklése esetén — egy gyermek részének megfe­lelő vagyoni részt kap. Ha ági vagyon haszonélvezeti jogának a megváltására kerül sor, az özvegy mindig harmadat kap, függetlenül attól, hogy hányán örökölnek. A haszonélvezet megváltását csak az örökhagyó halálától számított egy éven belül lehet kérni. Amikor a hagyatéki el­járás folyik a közjegyző előtt, érdemes bejelenteni az erre irányuló igényt. Ha a felek nem tudtak megegyezni, a bí­róság dönt. A haszonélvezeti jog meg­váltásakor ugyanúgy méltá­nyosan kell eljárni, mint ami­kor annak korlátozására kerül sor. a jogszabály eleve kizár­ja a megváltásból a házastárs által lakott lakást, az általa használt szükséges berendezési és felszerelési tárgyakat. A luxuscikkekre (drága festmény, szőnyeg) ékszerekre, gépkocsi­ra, takarékbetétkönyvre ez a kímélet nem vonatkozik. Sokan gépkocsinyereménybe helyezik megtakarított pénzü­ket, tehát érdemes arról szólni, hogyan osztják meg ennek ösz- szegét az örökösök, és azt mi­ként lehet megváltani a ha­szonélvezőtől. Amikor a meg­váltásra sor kerül, a közjegy­ző jelzi a megváltást az OTP- nek és ott azt jegyzik. Ha nyer a betétkönyv, és mondjuk há­rom gyerek örököl, a túlélő házastárs is kap egy negyed­részt az autó árából. Az már mindegy, hogy közösen adják el, vagy valamelyik örökös azt magához váltja, lényeg az, hogy mindenki kap valamit, és így jól jár. Dr. Kertész Éva HcHai Imre sajtóértekezlete az ENSZ-ben Befejeződött az őszi ülésszak Az ENSZ-közgyűlés 37. ülésszaka hétfői teljes ülésén öt, Namíbiára vonatkozó ha­tározatot fogadott el. A dokumentumok élesen el­ítélik az Dél-afrikai Köztár­saságot Namíbia törvénytelen megszállásáért, a namíbiai te­rületekről Angola ellen indí­tott agressziókért. A határoza­tok sürgetik a Biztonsági Ta­nácsot, hogy léptessen életbe átfogó büntetőintézkedéseket a Dél-afrikai Köztársasággal szemben. A közgyűlés 37. ülésszaka újabb határozatban követelte az izraeli csapatok valameny- nyi megszállt arab területről történő kivonását. A 123 szavazattal 19 tartóz­kodással elfogadott határozat ellen — amely megerősíti a Palesztinái népnek önálló ál­lam megalapításához való jo­gát — csak az Egyesült Álla­mok és Izrael küldöttsége sza­vazott. Az ENSZ-közgyűlés 37. ülés­szaka őszi munkájának befe­jezése alkalmából Hollai Im­re, a közgyűlés elnöke tegnap sajtóértekezletet tartott. Bevezető nyilatkozatában megállapította, hogy az ülés­szak eredményességéhez fű­zött korábbi reményei nem voltak teljesen megalapozatla­nok. Az ülésszakon ugyan éreztette hatását a nemzetkö­zi feszültség, mindamellett a közgyűlés ellenállt annak a kí­sértésnek, hogy a konfrontá­ció arénájává váljék. A testü­let munkájával elősegítette a párbeszéd folytatását, az együttműködés szellemének erősítését és ráirányította a fi; gyeimet korunk olyan égető kérdéseire, mint a leszerelés és a gyarmati kérdés felszámolá­sa. Az ENSZ-közgyűlés elnöke végül elismeréssel méltatta azokat az új szovjet fegyver­zetkorlátozási javaslatokat, amelyeket Jurij Andropov is­mertetett a Legfelsőbb Tanács ünnepi ülésszakán, hangsú­lyozva, hogy azok figyelemre méltó lehetőségeket tárnak fel a két vezető nagyhatalom tár­gyalásai előtt. Mitterrand fogadta Cservonyenkót Sztyepan Cservonyenko szovjet nagykövet, aki rövide­sen távozik párizsi állomáshe­lyéről, hétfőn búcsúlátógatást tett Mitterrand elnöknél. A nagykövet a több mint egyórás látogatás után kije­lentette az újságíróknak, hogy a szovjet—francia kapcsola­tokról és azok fejlesztéséről folytatott eszmecserét az el­nökkel. Cservonyenko utalt ar­ra, hogy egyes nemzetközi kér­désekben különbözik ugyan a két kormány véleménye, de törekedni kell az álláspontok közelítésére és meg kell erősí­teni a francia—szovjet párbe­széd szerepét a nemzetközi problémák megoldásában, el­sősorban Európa biztonságá­nak érdekében. Lengyelországban szabadon engedik az internáltakat Tovább erősödik a bizalom Remélhetőleg valamennyi, még internált személy a ka­rácsonyi ünnepeket már csa­ládja körében töltheti — mondotta Jerzy Urban, a lengyel kormány szóvivője szokásos keddi nemzetközi sajtóértekezletén Varsóban. Nem kizárt azonban — tette hozzá Urban —, hogy az internálásból szabadulok kö­zül néhányat súlyos állam­ellenes bűncselekmények vád­jával letartóztatásba helyeznek majd. A kormány szóvivője el­mondta, hogy a Legfelsőbb Ellenőrző Kamara vizsgálata jelentős gazdasági visszaélé­sekre derített fényt a volt Szolidaritás gdanski regioná­lis szervezeténél. Ezek egy ré­széért a gdanski körzet volt vezetőjét, Lee h Walesát is felelősség, terheli. Ezért, va­lamint személyi jövedelmének bevallása céljából állították őt elő december 16-án a gdans­ki adóhivatalban, miután az előző napra szóló idézésnek nem tett eleget. A pénzügyi visszaélések ügyében a vizs­gálat tart. Jerzy Urban kérdésekre vá­laszolva elmondta, hogy Len­gyelországban az elmúlt hóna­pokban lényeges haladás■ tör­tént a társadalom és az or­szág vezetése közötti bizalom megteremtése felé. Izrael hozzájárult a tárgyalásokhoz Libanonnal Súlyos harcok Áldj térségében Még karácsony előtt meg­kezdődnek a kétoldalú tárgya­lások az izraeli megszálló csa­patok kivonásáról — közölte tegnapi nyilatkozatában Safik El-Vazzan libanoni minisz­terelnök. Hozzáfűzte: Morris Draper amerikai megbízott tájékoztatása szerint a Tel- Aviv-i kormány is hozzájárult ahhoz, hogy a legrövidebb időn belül, még a hét folya­mán tárgyalóasztalhoz üljön az izraeli és a libanoni kül­döttség. A Jerusalem Post című iz­raeli lap tegnap azt az érte­sülést közölte, hogy a tárgya­lások színhelye egyfelől az észak-izraeli Kirjat Smona, másfelől a Bejrút szomszéd­ságában levő Khalde lesz. Miközben a libanoni vezetés az utolsó simításokat végzi a Philip Habib amerikai megbí­zott javaslataira épülő tárgya­lási munkaokmányon, Amin Gemajel elnök személyes meg­bízottai tegnap Tuniszba utaz­tak, hogy egyrészt tájékoztas­sák az Arab Liga főtitkárát a kialakult helyzetről, másnászt megbeszéléseket folytassanak Jasszer Arafattal, a Paleszti­nái Felszabadítási Szervezet végrehajtó bizottságának elnö­kével a Libanonban tartózko­dó palesztin fegyveres erők kivonásáról. Tegnap délelőtt is folytatód­tak a tüzérségi összecsapások az izraeli megszállás alatt le­vő Alej térségében a falan- gista milíciák és a drúz szo­cialisták között. A 15 telepü­lésre kiterjedő harcokban hét­főn 19 személy vesztette életét. Bonni kormánynyilatkozat A német alapszerződés alá­írásának tizedik évfordulója alkalmából közzétett nyilatko­zatában az NSZK kormánya kinyilvánítja készségét arra, hogy fejlessze a kapcsolatokat az NDK-val. A nyilatkozat szerint a bonni kormány ész­szerű. az együttműködésen alapuló viszonyt kíván az NDK-val kialakítani, és ér­dekelt abban, hogy az embe­rek javát szolgáló átfogó, hosszú távú megállapodások jöjjenek létre. WCSA K R Ö VldEN^ B KÍNA támogatja a fezi arab csúcson kidolgozott közel-ke­leti rendezési tervét, de ezen túlmenően nem kíván saját elképzelésekkel előállni — je­lentette ki tegnapi kairói saj­tóértekezletén Csao Ce-jang. A kínai miniszterelnök ezt meg­előzően tanácskozott Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel. CASPAR WEINBERGER amerikai hadügyminiszter ven­dége volt tegnap reggel Husz- szein jordún király, majd a Fehér Házban Reagan elnök fogadta az uralkodót.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom