Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-21 / 299. szám

NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 299. SZÁM 1982. DECEMBER 21., KEDD A szakszervezet feladatai Segítik az iskolák vezetőit Az oktatásügyi intézmények­ben napjainkban jelentősen az átalakulások. Lassan befejező­dik az új tantervek bevezeté­se, s ebben az évben tértek rá az óvocíák és iskolák az ötna­pos tanítási hétre. Az utóbbi esztendők tehát a változások jegyében zajlottak le. Azonos szintre Éppen ezért volt jelentős a pedagógusok szakszervezeté­nek legutóbbi városi tanács­kozása, ahol az intézményi tit­károk kaptak tájékoztatót ar­ról az értekezletről, amelyen Hanga Mária miniszterhelyet­tes mondta el Budapesten, milyen elképzelései vannak a Művelődési Minisztériumnak az óvodák, iskolák jövőjét il­letően. A legfontosabb és legmeg­nyugtatóbb irányelv az volt, hogy a minisztérium nem akar újabb változtatást az iskolarendszerben. Az a terv, hogy a további munka a je­lenlegi keretek közt folyjék tovább és legfeljebb belső át­alakításokra, a munka során adódó tartalmi korrekciókra kerüljön sor. A legnagyobb gondot az el­következő időkben az iskola- politikában a demográfiai hullám okozza majd, mely most éri el a középiskolákat. A terhelést feltétlenül ará­nyosan kell elosztani a közép­fokú intézmények között, de előtérbe kell kerülnie a gim­náziumok gyakorlati fakultá­ciójának. Az óvodák munkájában mindenképpen nagyobb súlyt kell helyezni az anyanyelvi nevelésre, és erősíteni kell a testi nevelést is. Jelentős gondot kell továb­bá fordítani arra, hogy a kü­lönböző környezetből érkező gyerekek megközelítőleg azo­nos szintre kerüljenek, hogy a messzebbről indulók leküzdjék a hátrányukat. Az óvodáknak nagyobb fi­gyelemmel kell kísérniük az iskolaérettséget, és a problé­mát differenciáltan kell meg­oldaniuk. Nagy segítséget je­lent majd ebben a munkában, hogy az ötödik évüket betöl­tött gyerekek szinte teljes számban óvodába járnak. Cé­lul tűzte ki a minisztérium éppen az iskolaérettség eléré­se érdekében az iskolakezdés előtti korosztályok kötelező óvodáztatását. Az általános iskolára vo­natkozóan megtudhatták a szakszervezeti titkárok, hogy a minisztérium azt tekinti legfontosabb feladatának, hogy az óraterveket az új, ötnapos oktatási formához igazítsa. Annak kell vezérelvvé lenni, hogy az iskolák megfelelően szolgálják az alapképzést. Nagyobb szerep Az óvodákhoz hasonlóan az általános iskolákban is arra kell törekedni, hogy még in­kább előtérbe kerüljön az anyanyelvi képzés, melyből főleg a beszédkészség kiala­kítása kerül háttérbe. Ugyanakkor le kell rakni már az általános iskolában az idegen nyelvi képzés alap­jait. A középiskolák életében, megtartva az eddigi bevált formákat, szeretnék visszaállí­tani a technikusképzést. Er­re a szakközépiskolák kereté­ben kerülne sor. Azt tervezik, hogy a szak­középiskolai tanulók a második év végén vizsgát tesznek, és a jóbb eredményt elérők to­vábbi hároméves tanulással technikusi képesítést szerez­hetnek, míg azok, akiknek az eredménye gyengébb, kétéves tanulással érettségizett szak­munkásokká lehetnek. Ezt az új képzést a nappali tagoza­tokon 1985-ben kívánják be­vezetni. A gimnáziumok életében az eddigi egvetemre való előké­szítés mellett a demográfiai hullám következtében nagyobb szerepet keil játsszon a mun­kára való előkészítés. Erre a gyakorlati fakultáció gondo­sabb szervezésével lehet sort keríteni. A szakmunkásképzés egyik feladata lesz eldönteni, hogy a jövőben melyik szakma okta­Kodály-esnlékkiállítás A nagykőrösi Arany János Múzeum Kodály Zoltán szü­letésének 100. évfordulója al­kalmából emlékkiállítást ren­dezett. A megnyitón ott volt Káló József tanácselnök-he­lyettes, Tóth Tibor, az Arany János Gimnázium igazgató- helyettese és dr. Törös László, az Arany János Társaság örö­kös díszelnöke. A kiállítás megnyitásának kedves bevezetést adott, hogy Török Regina, az Arany Já­nos Gimnázium óvónőképző tagozatának első éves hall­gatója Kodály Zoltán gyűjté­séből elénekelt egy régi nép­dalt. Utána a Cantilene kama­rakórus, Végh Tiborné tanárnő vezényletével Kodály Zoltán: Süket sógor című humoros szerzeményét dalolta el, nagy sikerrel. Ezek után dr. Kovák László, az. Arany János Múzeum igaz­gatója megnyitotta a kiállítást és nagy figyelmet érdemeit, értékes előadást tartott „Ko­dály Zoltán és Nagykőrös” cí­men. Megemlékezett Márton Barnáról, a volt tanítóképző intézet tanáráról, aki kapcso­latban állt Kodály Zoltánnal. A nagykőrösi tanítóképző 1939-ben ünnepelte százéves fennállását, melyre a nagy zeneszerző énekművet írt, és eljött az énekkart vezényelni. A megnyitó beszéd után a résztvevők megtekintették a gazdag kiállítást, melynek nagy részét azok a levelek, kották és más iratok, nyom­tatványok alkotják, melyeket Márton Barnáné ajándékozott a múzeumnak. A kiálítás 1983. január 31-ig, hétfő kivételével naponta 9— 17 óráig tekinthető meg. K. L. Ugyeietibb A Nagykőrösi városi Tanács Egyesített Egészségügyi In­tézménye értesíti a lakosságot, hogy az ünnepek alatt rendkí­vüli körzeti orvosi rendelése­ket tart. Gyermekrendelés lesz a Ka­locsa Balázs utca 3. szám alatt december 24-én, 25-én, 26-án és 31-én, valamint ja­nuár 1-én délelőtt 9—12 óráig. Rendkívüli felnőtt körzeti rendelés lesz a Magyar utca 2. szám alatt, december 24-én, 25-én, 26-án, és 31-én, vala­mint január 1-én délelőtt 9— 11 óráig és délután 5—6 óráig. A rendkívüli rendelések nem módosítják a központi ügyeleti szolgálat rendjét, mely mint bármely más munkaszüneti napon, a Magyar utca 2. szám alatt kereshető fel, a napnak azon óráiban, amikor rende­lés nincsen. tása legyen 3 éves, és melyik közelítsen a szakközépiskolás formához. Bár a miniszterhelyettes tájékoztatója határozottan ki­emelte, hogy az állami veze­tés nem kíván változtatni a jelenlegi iskolarendszeren, az elmondottakból kiderül, hogy teendő akad majd bőven. Nem állóvíz A szakszervezeti titkárok is úgy látták a városi értetkez- leten, hogy a szakszervezet sok mindenben adhat segít­séget és támogatást az iskola- vezetésnek. Az oktatásügyben a stabilizáció tehát nem álló­vizet jelent az elkövetkezendő években, hanem további teen­dőkét egy megállapodott is­kolarendszerben. T. T. Művezetők vizsgája Szakemberek továbbképzése Megismerkednek a te:kno!ógiai változásokkal A Toldi Miklós Élelmiszer- ipari Szakközépiskolában nemcsak a legifjabb szak­munkásnemzedék nevelésével, felkészítésével foglalkoznak, hanem az iskolapadból már sok éve kikerült szakemberek továbbképzésével is. A jó szakember sohasem mondhat utolsó istenhozzádot az iskolának, a tanulásnak, hiszen az ipar évről évre fej­lődik. Elsősorban a vezetői munkakörben dolgozóknak kell lépést tartaniuk a fejlő­déssel, megismerkedniük a technikai és technológiai vál­tozásokkal. Két hallgató A MÉM Mérnökképző Inté­zel irányításával a második alkalommal szervezték meg a Toldi iskolában azt az egy­éves, konzultációs jellegű tan­folyamot, melyen az ország különböző sütőipari vállala­taitól érkezett szakemberek vettek részt. A hallgatók a napokban vizsgáztak az év fo­lyamán tanultakból. Ottjártunkkor éppen az elméleti vizsga folyt. Kar­sai Istvánná, a tanfolyam ve­zetője elmondotta, hogy a mostani előadássorozatra ti­zenheten jártak, s két hallga­tót kivéve, most vizsgáznak. Zömmel művezetőki akiknek vezetői tevékenységük továb­Megjavítják a csatornát A PVCSV szakemberei átalakítják a Kossuth utcai lakó­telep szennyvíznyomó vezetékét, s ezzel megnövelik a csator­na áteresztő képességét. Felvételünkön: Lőrincz Sándor gép­kezelő, Dénes Sándor lakatos, valamint Tóth Ambrus és Sziget­vári Pál munka közben. Hancsovszki János felvétele Megújuló kovácsmesterség A nyár végén a Bajza utcá­ban egy nagy kaloda tűnt a szemembe, amilyenbe patko- láshoz a lovakat szokták be­állítani. Pár hét múlva a mel­lette levő kerítésen megjelent egy tábla is, Erdei József ko­vács felírással. A napokban, amikor arra jártam egy, a ka­lodába beállított békétlenkedő lovat patkóit a mester, és a közelben álló kocsiknál három ló várakozott a patkolásra. Erdei mester nagy figyelem­mel farigcsálta a ló patáját, hogy hozzáigazítsa az új pat­kóhoz, mely ha nem jól illik, fájdalmat okoz a jószágnak. — A tél beköszöntése után, hamarosan nagy szüksége lesz a jó patkóra a csúszós utakon a lovaknak — mondotta a ló gazdája, Sáfár Ambrus fuva­ros. Azért hoztam Erdei Jó­zsefhez a lovaimat, mert jól ért a patkoláshoz, és nem tesz kárt a lovaim lábában. Az egyik lovam 25, a másik 35 ezer fo­rintot ér. Közben a mester a patkót igazgatta, én megkérdeztem tőle, hogy mikor fogott hozzá a szakmát' megtanulni? — Az általános iskola után 1958-ban lettem kovácstanuló — mondotta — az akkori Kecs­keméti utcai mezőgazdasági al­katrészgyártó szövetkezetben. Felszabadulásom után a jog­utód Gépjavító és Faipari Szö­vetkezetbe kerültem, ahol ki­tanultam a lakatos szakmát is. Majd az Arany János Tsz-ben megismerkedtem a ' gázszere­léssel, és öt évig azzal foglal­bi ellátásához kellett ez a tan­folyam. — Az év során öt alkalom­mal egyhetes konzultációs ok­tatást szerveztünk technoló­giából, szakgéptanból, politi­kai és vezetési ismeretekből. Emellett minden konzultációs héten egy-egy üzemlátogatást is beiktattunk. Végül követ­kezett egy záródolgozat meg­írása, majd (host a bizottság előtt szóbeli vizsga. üj dolgok A folyosón két ünneplő ru­hás középkorú férfi beszélget. Látni, hogy nem múlt el még róluk nyomtalanul a vizsga­hangulat. Pár perce még a hosszú asztal előtt számoltak be tudásukról. Borbély János, a Mátészal­kai Sütőipari Vállalat műve­zetője. Tőle kérdezem először: nehéz voJt-e a vizsga? — Tudja, önmagában a vizs­ga nem nehéz. Az ember vagy tud, vagy nem. A tananyag mindenesetre eléggé nehéz volt, nemcsak nekem, a töb­bieknek is. Nékem talán a po­litikai tantárgy volt a legfo- gósabb. Igaz, a szakmai tan­anyagban is találkoztam új dolgokkal, pedig már tíz éve, hogy a szakmában -olgozom. B-íáíokra leitek Sághy Pál nem olyan mesz- sziről jött vizsgázni, mint szaktársa, ö a Ceglédi Sütő­ipari Vállalatnál területvezető. — Mi újat, hasznosat hozott a tanfolyam? — Amit a továbbképzés nyújtott, annak jelentősége nem vitatható. Mint kollégám is említette, annak ellenére, hogy régen dolgozunk a szak­mában, sok technológiai és gépészeti újdonsággal talál­koztunk. Egymás között is ki­cseréltük a tapasztalatainkat, ezzel is bővültek ismereteink. Ami még ugyancsak fontos, a szakmában új ismerősökre, barátokra is leltünk. Miklay Jenő Labdarúgás Serdülők a mérlegen koztam. Most pedig a NEFAG- nál vagyok tmk-lakatos. — A Bajza utcában hogy fo­gott a kovácsmesterséghez? — Sokan biztattak, hogy ve­gyem elő a kovácstudományo­mat, mert már csak egy fő­állású kovácsmester van Nagy­kőrösön, s a lóállomány növe­kedése miatt kellene egy má­sik kovács is. Ezért aztán mint mellékfoglalkozású megkértem az engedélyt a kovácsiparra. — Van-e elég munkája? — Egyre többen felkeresnek, főleg a fuvarosok és a lovat tartó nyugdíjas tsz-tagok. Más­különben télen más mellék- i munkám is van. Most 40 éves vagyok, de katonakoromat nem számítva 20 esztendő óta min­den télen az ismerősökhöz el­járok sertést vágni, aminek a tudományát a régi böllérektől jól ellestem. Az idén már hat j sertést vágtam, és több mint 20 előjegyzésem van. Emellett van zártkertem és sertéseket hizlalok. Erdei József elégedetten mondta még el, hogy példás családi életet él. Felesége a Gépgyártó és Szolgáltató Ipa­ri Szövetkezetben dolgozik. Kislányuk a Kecskeméti utcai áfész-boltban tanuló. Minden munkáját szívesen végzi, mert a munka az élet savá-borsa. Véleménye szerint napjaink­ban nőni fog a lovak száma, és nem lesz igaza azoknak, akik azt jósolták, hogy a kö­telesszakma után, Nagykőrö­sön kihal a kovácsmesterség is. Kopa László A Kinizsi serdülő labdarú­gói a területi osztályban sze­repelnek. Az 1982/83. évi baj­nokság őszi fordulójában az 5. helyen végeztek, a tervnek megfelelően. Hat győzelem, egy döntetlen és négy vereség, 29­23-as gólkülönbség és 13 pont az eredményük. Jobb gólkü­lönbséggel a 4. helyen végez­hettek volna. Mindkét szám azt bizonyítja, hogy van mire odafigyelni a védelemnek és a csatársornak is. Az első he­lyezett Üllő 83 gólt lőtt, a má­sodik Abony csak 7 gólt ka­pott. Suba Lajos edző 29 igazolt játékossal foglalkozik, őket mutatja be a következő néhány adat. A bajnokságban legtöbbet szereplő kezdő csapat átlagtel­jesítménye: Hagymási 5,0; Ta- masóczki 5,6; Bertalan 4,8; Urbán 6,7; Hegedűs 5,3; Dani 4,5; Szigetvári 6,0; Berki 5,5; Bállá 3,9; Pörge 5,3; Simon 4.1; Turcsány 4,6; Jakab 4,4; Szabó 4,6. A játékosok iskolák szerin­ti megoszlása: Petőfi 7; Arany 6; Kossuth 6; 224. számú Ipa­ri Szakmunkásképző Intézető; Toldi 2 fő. A csapat három legjobb sportolója: Urbán, Szigetvári, Tamasóczki. A játékosok részvétele az ed­zéseken 58 százalékos. A leg­jobb edzésre járók: Szigetvári 100; Várnai 95; Bertalan 95; Hagymási 95; Turcsány 95 szá­zalék. Suba Lajos edző a csapatnál több erőfelmérést is végzett, ezek közül a 12 perces futás­ban első lett Simon, 400 mé­teren Kolompár, 3X60 méte­res távon pedig Urbán. Az edző terve: a Kossuth is­kola hetedikesei közül igazol­ni, azokat a csapatba fokoza­tosan beépíteni, mert az új já­tékosokra a következő bajnok­ságban nagy szükség lesz. A csapat fizikai felkészült­sége jó volt, technikailag és taktikailag azonban még sok a tennivaló. A védelmi hibák mellett sok gólhelyzet maradt ki. Góllövők: Pörgé 9; Simon 7; Szigetvári 4; a fennmaradó 9 gólon hét játékos osztozott. A csapat legjobb irányítója Szigetvári, védője Urbán volt. Remény van rá, hogy a tavaszi fordulóban javítani fog a csa­pat, a feltételek hozzá bizto­sítva vannak. A serdülők si­keres szereplését Suba Lajos edző szakszerű, lelkes munká­ja mellett sokat segíti Urbán Sándor édesapjának önzetlen közreműködése. P. S. Tornászbaj nokság Az országos férfi ifjúsági II. osztályú tornászbajnokságot két nap Budapesten rendezték. A körösiek nagyon jól szere­peltek, annak ellenére, hogy második legjobb versenyzőjük: Illés István sérülése miatt nem tudott indulni, és tartalékot ál­lítottak be helyette. A Nagy­kőrösi Kinizsi (Sinkó János, Sinkó Zoltán, Kiss István, Ka­sza Tamás, Bognár Ferenc, Farkas Zoltán) gárdája 7 egye­sület közül a csapatverseny­ben 270,55 összponttal az igen előkelő második helyen vég­zett. Egyéni összetettben (14- en voltak): Kiss István 7. lett Sinkó János korábbi sérülése miatt csak előírt gyakorlatait tudta bemutatni (abban 9,5-0» átlagot ért el). Szintén kétnapos volt a fő­városban a serdülő fiú II. osz­tályú vidéki egyéni bajnokság is, amelyen 24-en vetélkedtek. A fiatal Ajtai Attila (Nk. Ki­nizsi) a Várakozásnak megfe­lelően szerepelt, és egyéni ös­szetettben a 12. helyen végzett S. Z. I ANYAKÖNYVrS Hírek 1 Született: Forró József és Kállai Ilona: Zsolt; Erős Lász­ló és Fodor Julianna: Csaba nevű gyermeke. Névadót tartott: Kosa József és Kiri Éva: Brigitta; Hagy­mási György és Dobos Mária: Magdolna; Todola Csaba és Módra Margit: Brigitta és Nor­bert; Dobi Gyula és Péczeli Anikó: Gyula nevű gyermeké­nek. Házasságot kötött: Dajka Jó­zsef és Kecskeméti Ilona; Var­ga Dénes és Perlaki Gabriella; Bornár Gábor és Ürögi Mária. Meghalt: Varga Ferencné Pánczél Julianna (Ady E. u. 16.); Kasza József (Ádám L. u. 51.); Horváth János (Ady E u. 18.). M ci ii iái Az elnök elrablása. Színes, szinkronizált kanadai bűnügyi film. (16 éven felülieknek!) Előadás 5 és 7 órakor. A stúdiómoziban Kenyér, arany, fegyver. Szí­nes, szinkronizált szovjet ka­landfilm, fél 6-kor és fél 8-kor. m SünnAzbéi A kecskeméti Katona József Színházban este 7 órakor, Bánk bán. Főiskolásbérlet. Figyelem! Az ATI nagykőrösi iskolája személygépkocsi, motor- kerékpár- és segédmotorkerékpár- vezetői tanfolyamot indít decem­ber 29-én. Jelentkezés, a könyves­bolttal szemben, az újságárusnál. ISSN 0133—270« (Nagykőrösi Hírlapi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom