Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-02 / 283. szám

Devizát takarítanak meg Jelentős összegű devizát takarítanak majd meg, ha elkészül a Minőségi Vegyesipari Szövetkezet monori-erdei üzemében a galvánadalék üzemrész. A szövetkezet vezetői szerint az im­portkiváltáson túl exportálni is tudják majd vegyszereiket. Nagy Mihály lakatos (felvételünkön) az autokláv berendezést szereli. Levelesládánkból Báli bevételből játékok A Toldi utcai óvoda vezető­sége és dolgozói a szülői mun­kaközösség vezetőségével és a szülőkkel elhatározta, hogy szülők bálját rendez. A Vetőmag Vállalat monod gyárának ebédlőjében este 7 órakor kezdődött a rendez­vény, melyen szép számban jelentek meg a szülők. Volt tombola, zsákbamacska, ital, üdítő, sütemény. A zenét id. Studencz János és ifj. Studencz János szolgál­tatta, de magnózenére is tán­colhattak a megjelent .vendé­gek. Nagyon jó volt a hangu­lat. A bevételt a vezetőség já­tékok vásárlására fordítja majd. A kisóvodások nevében kö­szönjük a vállalat vezetőségé­nek, hogy részükre átadta a helyiséget, ellenszolgáltatás nélkül. Reméljük, hogy a következő szülők bálja még sikeresebb lesz. Olasz József né Monor, Attila u. 24. Zene—móka gyerekeknek Jól szórakozhatnak az elkö­vetkezendő napokban a gye­rekek Monoron, a járási mű­velődési központban. Decem­ber 4-én, szombaton Mikulás­napi műsort rendeznek dél­előtt 10 órakor a kefegyár dol­gozóinak gyermekei részére, délután 3 órakor pedig a szak­maközi bizottság a vendéglátó. Másnap, 5-én, ugyancsak 10 órakor a Zene—móka című gyermekműsort nézhetik meg az érdeklődők. Egy kicsit később, december 17-én a Cirkusz qz erdőn cí­mű bábműsor kerül bemuta­tásra. ŐRI '£Ha IVIpJlsőydek A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 283. SZÄM 1982. DECEMBER 2., CSÜTÖRTÖK Népi ellenőrök is vizsgálták Tüzelő, gyerekruha, szerződések A Monori járási Népi El­lenőrzési Bizottság tegnapi ülését széles körű, alapos tá­jékozódás előzte meg. A la­kosság áruellátásának folya­matos figyelemmel kísérése — ez volt a vizsgálat címe. Ja­nuár elsejétől kísérték figye­lemmel a népi ellenőrök, majd munkájukba bekapcsolódva tíz nagyközségi tanács szak- igazgatási szerve, tíz nagy­községi népfrontelnökség ak­tívái, szakmaközi bizottságok igyekeztek tájékozódni az áruellátás területén a dabasi és a monori járásban. Ki­emelt figyelmet lódítottak a gyermekruházati cikkek, a tüzelőanyagok és tüzeléstech­nikai cikkek ellátására, a szerződésben üzemelő keres­kedelmi és vendéglátó egysé­gek munkájára, az ötnapos munkahét bevezetésének ha­tására. Vegyes kép Négy áfész is beszámolt gondjairól. A vélemények, a jelzések a lényeges kérdések­ben összecsengenek. Az 1982 májusában megtar­tott NEB-ülésen is megálla-. pítást nyert, a mostani vizsgá­latok ugyancsak igazolták: nincs kellően biztosítva a monori járás területén a tü­zelőanyagellátás — s a daba­si járásban hasonló a helyzet. A monori járásban az idén — mint azt a NEB-ülést meg­előző Jcereskedelmi szakcso­portértekezleten is megerősí­tették — néhol katasztrofáli­san rossz az ellátás. Az üllői, a vecsési TÜZÉP-telepeken külön szerencse kell ahhoz, hogy valaki éppen akkor áll­jon sorba, amikor szén érke­zik. Monoron a nyáron nem volt különösebb gond, az ok­tóber, novemberi szállításom azonban már komoly zökke­nőket okoztak. A tüzelőanya­gokkal szorosan összefüggő téma a vas-műszaki szaküzle­tekben eladásra kerülő fűtő­eszközök választéka. A tájéko­zódás alkalmával kialakult kép meglehetősen vegyes, egy ponton azonban egyezik: hő­tárolós kályhát mindenütt szívesen vásárolnának, a? áramszolgáltató vállalatok a hálózat alapos leterheltsége miatt azonban csak korláto­zott számban vállalnak beköté­seket. A hagyományos széntü­zelésű kályhákból pedig a leg­több üzletben sem választék nincs, sem elegendő mennyi­ség. Választék, kínálat Az ötnapos munkahét be­vezetésével kapcsolatos gon­dokkal az idén már foglalko­zott NEB-vizsgálat, „Az ál­lampolgárok munkaidőn túli ügyeinek intézése” címmel, figyelemmel kísérve nem csupán a vásárlók, de a keres­kedők hangulatát, közérzetét is, melyet a megváltozott helyzet valamilyen irányban befolyásolt. Az általános meg­állapítás az, hogy az üzletek jól igazodtak nyitvatartásuk- kal a lakosság igényeihez, egy­két kivételtől eltekintve. A megváltozott vásárlási szo­kások sem okoztak nehézséget. Az viszont már igen, hogy az üzletek jó részében hiába vár­ják nyitott ajtók munkaidőn túl is a vásárlókat, ha a gyorsfogyasztási cikkek a nyitvatartási idő második fe­lében már nem kaphatók. Beszerzési nehézségek érez­hetők a gyermekruházati és forgalmazó üzleteknél. Álta­lános megállapítás: a ruhá­zati áruk forgalmában a ke­reskedelem nem tud elég ru­galmasan alkalmazkodni a ke­reslethez. A lakosság többsége a tetszetős, praktikus, de ol­csó holmikat keresi, ezekből azonban a nagykereskedelem nem tud elegendőt' biztosíta­ni. Kevés a gyermektréning­ruha, ritkán kapható pamut alsónemű. zokni, harisnyanad­rág. Súlyos probléma az idényszerű árukra való fel­készülés, évente visszatérő gond az iskolaköpenyeké. Ha az üzletek tavasszal fel is ad­ják köpenyrendelésüket, szep­temberben mégis hiába várják a szállítmányt, amely késve és hiányosan érkezik. Az új ke­reskedelmi formában a szer­Iskolabővífés - közerc&ál Nemcsak a termek száma nőtt Az utóbbi években történt örvendetes gyarapodás ellené­re sok községünkben tovább­ra is gond a tanteremhiány, az iskolák zsúfoltsága. Gond Pilisen is, pénzeszközök hiá­nyában a kedvező változás le­hetősége inkább csak távoli reménynek tűnt... Kedvező fogadtatás Pilisen persze nem vártak a csodára, a tények ismereté­ben gondolkodtak — mit is lehetne tenni? És cseleked­tek: az 1-es számú központi iskolaépület szárnyrészén már áll az újonnan épült emelet, két osztályteremmel bővül az intézmény. Miről is van szó? Prazsák Károlyné igazgató: — Az iskolaudvar parányi volta miatt, hogy — tudniillik az egyszerűbb megoldást vá­lasztva — földszintes toldalék- épületként emeljük a két osz­tálytermet, ez a lehetőség szó­ba sem kerülhetett... Fel­mérve a helyzetet, iskolave­zetésünk néhány éve tett ja­vaslatot a szárnyrész emelet- ráépítésére. mint egyetlen le­hetőségre. Javaslatunk meg­értésre talált a nagyközségi közös tanácsnál, pártbizottság­nál egyaránt. A statikai vizs­gálatok kedvező eredménye után született az iskola bő­vítését kimondó együttes ha­tározat. A munkához a közsé­gi tanács 280 ezer forintot adott építőanyag-vásárláshoz. — Tiszteletre méltó, de mégiscsak túl szerény ösz- szeg. Nem féltek a kockázat- vállalástól, nem tartottak az esetleges kudarctól? — Ilyesmire nem volt időnk gondolni... Számoltunk, s biztosak voltunk a társadal­mi összefogás erejében, pél­dák sorával tudnánk igazolni a lakosság, a gazdasági egysé­gek és a munkahelyek szocia­lista kollektívái által végzett eddigi önzetlen segítséget. A tervezett bővítéssel kapcsola­tosan széles körű felhívást tet­tünk közzé, örömünkre szol­gált, hogy az a vártnál is ked­vezőbb fogadtatásra talált. Szülők, gazdasági egységek, szocialista brigádok és kis­iparosok jelentkeztek a hívó szóra. Brigádok, szülők Kriskó János igazgatóhe­lyettes, az iskolai pártalap- szervezet titkára: — Az iskolabővítés terveit a budapesti VEGYTERV ké­szítette el társadalmi mun­kában. Az építés idén, nyár végén kezdődött. A szárnyrész tetőbontását a PENOMAH pi­lisi hizlaldájának 4-es számú szocialista brigádja vállalta, végezte el. A vasbeton geren­dák helyének vésésébe bekap­csolódott az iskola férfipeda- gógus-közössége, de minde­nekelőtt sok-sok munkát vé­gezve, jöttek a szülők. Volt olyan hétvége, amikor ötve- nen serénykedtek az építésen, szak-, illetve segédmunkát végeztek. Magasodtak a falak, így került a helyére a födém- szerkezet. — Kik jeleskedtek legin­kább? — A szakmunkát említve, a falazásnál Darázsi László kő­műves, a födémszerelésnél Hudoba László kisiparosok vállalták az irányító szerepet. Segített a helyi Aranykalász Tsz Pattantyús, illetve a fa­üzem összefogás szocialista brigádja, szervező-mozgósító­ként a termelőszövetkezet fő­mérnöke, Kovács Béla... És a szülők: Szemök István, Szi- ráki Sándor, Szente István, Pálinkás János, Romhányi András, lllanicz Tibor. De a köszönet hangján szólhatunk mindenkiről, aki — egy Vagy több napot dolgozva — eddig is sokat tett és ezután is segít majd a munkában. Néhány hónap elegendő volt ahhoz, hogy a munka nagyobb részét maguk mögött tudhatják Pi­lisen, igaz tennivaló bőven marad ezutánra is. Dombai József irányításával lassan befejeződnek a villanyszere­lés munkái, a központi fűtés szerelését Hugyák István kis­iparos vállalta, aki egyébként már eddig is sokat segített, önzetlenül. Bár ők szerényen elhallgatták, de elismerően kell szólnunk az iskolavezetés, a teljes pedagógusközösség fáradhatatlan hozzáállásáról, hiszen a szervezőkészség mel­lett fizikai dolgozókként ma­guk • is részt vállalnak a ten­nivalókból. Járási, megyei segítség Jt Az összefogás szép példá iá­ról adtunk hírt Pilisről. Mél­tányolva és elismerve a me­rész vállalkozást — mint megtudtuk — járási, megyei segítségként 700 ezer forintot kapott az iskola a további munkák folytatására, ai*it részben anyagvásárlásra, rész­ben az osztálytermek berende­zésére költenek majd el. Nem lehet kétséges: a bővítéssel vé­gezve, 1983-ban — de még a mostani tanévben — birtokuk­ba vehetik a nebulók a két új osztálytermet. Jandó István ződéses üzemegységek nagy többsége a monori és . a dabasi járás területén is a vendég­látóiparban található. E tény indokolja, hogy rájuk irányul leginkább a lakosság figyel­me, érdeklődése is. Az üzle­tek többsége jó,-népszerű öt­letekkel igyekszik forgalmat növelni, egyes egységekben azonban tapasztalható negativ példa is. A környékbeli la­kók a monori Sport bisztróra panaszkodnak késői neilvatar­tása miatt — s nem ez az egyetlen példa. Előfordul, hogy az üzemeltető hagyja magára az üzletet, nem for­dít gondot az üzletszabályza­tok betartására, v-igy mosto­hagyerekként kezeli azt az üzletet, amely pedig kulturált vendéglátóhellyé igyekezne előlépni __ Ja vaslatok Vizsgálata, tájékozódása vé­geztével a NEB javaslatokkal élt a különböző hiányosságok megszüntetésére, figyelembe véve a minden érintett terüle­ten tapasztalt gondokat. K. Zs. Jövőre körülbelül 16 ezer darab Ikarus mellsőhidat, va­lamint a csuklós kocsik kor­mányzott futóművét készítik szovjet—magyar kooperáció keretében az ISG maglódi jár­műgyárában. A kész mellsőhi- dakat Cseh János targoncave­zető (felvételünkön) szállítja a raktárba. Hancsovszki János felvételei A nap kulturális programja Monoron, 14 órától: az iro­dalmi színpad próbája (a gim­náziumban), 18-tól: a motoros­klub foglalkozása (a HNF- székházban), alapfokú német nyelvtanfolyam és a Balázs János' cigányklub összejövete­lt!­Pilisen, 10-től: a zeneiskola zongoraoktatása, 17-től: a sakk-, 18.30-tól: a fotószakkör foglal­kozása. Félidei értékelés Csapataink őszi mérlege Vecsés: tovább tart-e a csalódás? A járás egyik legnagyobb múltú egyesülete a vecsési. Az elmúlt két évtized bővelkedett sikerekben és kudarcokban egyaránt. A labdarúgás min­dig kiemelt szerepet játszott a sportkör életében, így van ez most is. Tavaly nyár elején a járási bajnoki cím megszerzé­se után a csapat feljutott az újonnan szervezett megyei II. osztály A-csoportjába, ahol bravúrosan helytállt, hiszen egy év elteltével bajnokok let­tek, s az idén jogot nyertek a megyei I. osztályban való in­dulásra. A vezetőség jól fel­mérte a helyzetet, s döntött: erősíteni kell a játékosállo­mányt, mert a helytállás csak így biztosítható. Minden csa­patrészbe igazodtak egy vagy több játékost, de a válogatás nem a legszerencsésebb volt. így végeztek ősszel a tabel­lán: 12. Vecsés 15 4 3 8 21-34 11 Rosszul kezdődött a bemu­tatkozás a vecsési labdarúgók­nak a magasabb osztályban. 5-1-re kikaptak a Dunavarsá- nyi Petőfi otthonában, majd hazai környezetben 1-0-ra a Szigetszentmiklósi TK-tól. A harmadik fordulóban viszont jó játékkal idegenben győztek 4-0-ra Pilisvörösváron. Az 5. játéknapon elszenvedte a csa­pat a legsúlyosabb vereségét, 7-0-ra kaptak ki Cegléden, a Vasutas gárdájától. Jellemző erre a meccsre, hogy a több mint fél tucat bekapott gól el­lenére a csapat legjobbja a kapus volt. Még sorolhatnánk a kudarcokat, ősszel csak a már említett Pilisvörösvárt, a Dabast, a Sülysápot és a Szent­endrei Petőfit sikerült legyőz­niük, ezekhez párosult a há­rom döntetlen és a nyolc ve­reség. Visszatérve a nyári igazo­lásokhoz, a nagy nevek egy­ben még nem jelentenek jó csapatot, ez a megállapítás ér­vényes a vecsésiekre is. Em­lítsük meg először Özsvát ese­tét. Ez a nagy tehetségű fiú még az NB I-ben, a Csepel színeiben súlyos, maradandó sérülést szenvedett Salgótar­jánban. Utána súlyos betegsé­gen, operációkon esett át, alig­ha gondolhatta bárki komo­lyan, hogy még egyszer pályá­ra léphet. (Jelenleg is saját fe­lelősségére futballoziik.) Láttuk őt a Göd ellen játszani, egy­szerűen szánalmas volt nézni. Érthető, hogy vigyáz magára, de ilyen alibifocival már a me­gyei I. osztályban sem lehet megélni. Az első két vereség letörte a csapatot, többen át­pártoltak a tartalékegyüttes­hez, amely a BLASZ egyik kerületi bajnokságában sikerrel szerepelt. Olyan játékosok is felcserélték az első csapat me­zét a tartalékokéra, akikre szükség lett volna. Egyikük így fogalmazott: — A kettőben jobb a csapatszel­lem, szívesebben focizok ott, mint az egyben. Egyébként is úgy érzem, a mostani játékstí­lus, az öreguras, kényelmes tempó nem az én világom. Kritikus és önkritikus sza­vak, de sok igazságot tartal­maznak. A mai Vecsésből hi­ányzik a tűz, a lelkesedés, 6 enélkül ma már nem érhet el egy csapat sem tartós sikere­ket. A nyáron az utolsó pilla­natban leigazolták Üllőről Tóth Sándort, akitől gólt, gólokat vártak Vecsésen. Az őszi tel­jesítménye is elmaradt a vá­rakozástól, - egyszerűen azért, mert nem akadt partnere, aki gólhelyzetbe hozza őt a mér­kőzéseken. Ha nem megy egy csapatnak, a játékosok hajla­mosabbak a sportszerűtlensé­gekre. Nem véletlen, hogy az egész mezőnyben — az ifiket is ideszámítva — a vecsésiek „dicsekedhetnek” a legtöbb sárga lappal, de a pirosak dol­gában sem állnak rosszul. Szo­morú és kétes értékű dicsőség... A holt szezonban nem kis feladat vár a csapat vezetőire, az edzőre egyaránt. A legfon­tosabb teendőjük: erősíteni a c'aoategységet. változtatni a játékosok szemléletén. Csak így sikerülhet a célkitűzés, a biztos bennmaradás a megyei I. osztályban. Ehhez szorgos munkára lesz szükség a téli alapozás időszakában. Kíván­juk. hogy sikerüljön. (Legközelebb a siilvsánl lab­darúgók teljesítményét tesszük mérlegre.) ______________G. 3. IS SN 0133—2851 (Monori Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom