Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-18 / 297. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 297. SZÁM 1982. DECEMBER 18., SZOMBAT Irhájukat sokan hordják Régi műhelyből sikkes holmik Jóféle kelmét, bozontos, puha műszőrmét cucál a varrógép rebbenő tűje. A szakavatott kéz biztos mozdu­latokkal irányítja az anyagot; formálódik a fazon, eleje, háta, ujj-a, lesz a kabátnak, s ha netán rákerül egy pró­bababára, már majdnem olyan vonzóan fest, mint a ki­rakati bábukon. A divat születésének titkait leshetjük el a régimódian korszerűtlen, szűk műhelyekben, ahol va­laha úri divatszabóságot hirdetett a firma. A cégért pe­dig azóta már többször átfestették, csak éppen a körül­mények — lévén makacs tények — nem vesznek tudo­mást a változásról A város ipari szövetkezetei sorában az elsők között emlí­tendő a Nívó Ruházati Szövet­kezet, amely kicsinysége és termelési lehetőségeinek el­maradottsága ellenére becsü­letes teljesítményt mutat fel már hosszú évek óta. A két szomszédos városban, Cegléden és Nagykőrösön öt helyen varrja termékeit. A két részleg olyan szimmetrikus, mintha a cég iker mostohagyerekei len­nének, holott abban mindenki egyetért, hogy jobb sorsra ér­demesek. Albérletben Csupán a ceglédi. Pesti úti ingatlan van a birtokukban, a többi mind magánépületek­ben tengődő bérlemény, mint, ahogy városonként egy-egy raktárt és egy-egy boltot is bérelt helyiségben működtet­nek. így bizony nemhogy bő­vítésre. korszerűbb berendezé­sek felszerelésére nincs lehe­tőség, de még alapvető szociá­lis szükségletek kielégítése is nehezen oldható meg. A száz­ötven tagú gárdából nyolcvan- heten szakmunkások. húszán vannak a bedolgozók. Évente több mint 65 ezer darab fel­sőruhát szabnak, varrnak egyaránt formálva divatos hol­mikká a műszőrmét, műirhát és a műbőrt. Nyilván a nagv gyakorlatnak köszönhető, hogy újabban már 3—4 ezer kabá­tot' valódi szőrméből gyárta­nak. Készítményeik a belföldi boltok, butikok választékát gazdagítják. A konfekcióiparra jellemző létszámgond ezt a munkahe­lyet nem sújtotta. A vezetőség és a tagság megértésben mun­kálkodik, a termelésnek meg­felelő a munkásállomány ösz- jzetétele, a törzsgárda tagjai vannak többségben. A gazda­sági eredmények olyan ked­vezően alakultak, hogy majd­nem 11 százalékos bértömeg­növekedést tettek lehetővé. Ennek jelentősebb hányadából természetesen a varrógépek, szabászasztalok mellett dolgo­zók részesültek. Miután nem­csak múlt évi terveiket szár­nyalták túl, de pénzgazdálko­dásuk is végig kiegyensúlyo­zott volt. méltán érdemelték ki 1981-es tevékenységükért az OKISZ vándorzászlaját. Szalonsiker Már most nagy bizonyosság­gal leírható, hogy az idei erő­feszítések is meghozzák a várt eredményt. Ebben része van szolgáltató tevékenységüknek is, amely iránt nagy az igény. Ezt mutatja, hogy Cegléd új lakónegyedében, a 2-es számú szolgáltatóházban nyitott sza­lonjuk alig győz a hölgyek megrendeléseinek eleget tenni. Emelni kell a létszámot, hogy a hosszú vállalási időből le­faraghassanak valamennyit. A két szomszéd település keres­kedelmi hálózatának sajátos színfoltja divatáruboltjuk, amelyet teljes mértékben ön­állósítottak a nagykereskedel­mi vállalattól. A szövetkezet mellett szól, hogy a városbeli ruhakereskedésekkel is kap­csolatot tart, és az áfész-áru- háznak meg a ruházati bolt­nak egyaránt juttat értékesí­tésre termékeiből! Ezzel köl­csönösen jól járnak, hiszen a nagykereskedelem közreműkö­dését kiiktatva osztozhatnak az árrésen. A Nívó Szövetkezet — erő­feszítései és céljai bármilyen elismerésre méltók — alig tud ötről a hatra jutni. Neki sem kedveznek a jelenlegi idők, amikor a központi telephely létrehozását lehetetlenné teszi a megszűnt támogatás, a nye­reségelvonás, a beruházási il­leték bevezetése. Furcsa ket­tősség alakult így ki. A becsü­letesen és jól dolgozó munka­helyi együttes nem kaphat ex­portmegrendelést, Jiiába van meg a szakértelmük sikeres teljesítéséhez, hiszen képtele­nek bérelt, szűk műhelyeik­ben végrehajtani az alapvető technikai fejlesztést. Miután a közeljövőben nem számíthat­nak a végleges telephely meg­valósítására, a városi tanács közreműködésével olyan épü­letet kellene keresniük, ahol a mostaninál kedvezőbben dol­gozhatnak, s közben fejlesztési alapjuk növelésével megte­remthetik az üzemház létreho­zásának anyagi feltételét. Terveket kovácsoltak A szabók szövetkezete nem éri be a céltalan sopánkodás- sal. Fél tucat tervet dolgoztak ki és valósítanak meg. Ezek a műszaki fejlesztést, az üzem- és munkaszervezést, az anyag- és energiagazdálkodást, az újításokat szolgálják. Dicsére­tes az a frisseség, amellyel a kisebb munkahelyi csoportok eleget tesznek vállalásaiknak. A Nívó forintjaiból juttatnak a gyermekintézmények gyara­pítására, mint ahogy támogat­ják a szociális otthon lakóit, meg az óvodákat, bölcsődéket. Tamasi Tamás Koncert a klubban A fiatalok nemcsak a köny- nyűzenét szeretik, hanem a többi műfajt is megbecsülik. Ezt bizonyítja, hogy a ceglédi Dózsa Ifjúsági Klub két hely­béli zenetanárt hívott meg leg­közelebbi összejövetelére. Dá­vid Sándor és P. Szabó Zol­tán koncertje december 23- án, csütörtökön este hét óra­kor lesz a klubban. Kincsnek, termőágnak nevelték Áll már a mindenki karácsonyfája A déli félteke honos fája a nolfolki, új-guineai araukária fenyő, amit nálunk szobafe­nyőként ismernek inkább. Ke­vés elágazással, merev és kör­körös helyzetű tűlevelekkel, egzotikus látványt nyújt. Na­gyon sok lakásban — Cegléden is szívesen tartják, de még ezek nem olyan nagyok, illet­ve a tulajdonosok nem is gon­dolnak rá, hogy nyugodtan betölthetné a karácsonyfa sze­repét. Ausztráliában, Üj-Zé- landon és egyre több angol­szász országban terjed az arau­kária feldíszítése. Nálunk sokkal“ nagyobb ha­gyománya van a hazai fenyők feldíszítésének: elsősorban er­dei fenyőt, feketefenyőt és luc­fenyőt vágnak ki erre a célra, néhány éves korban. Az erdé­szetek erre célültetvényeket is létesítenek, s az állomány nö- vekedtével szükséges a gyérí­tés. ezzel a fenyőerdő létesíté­sének költségei nagyban mér­sékelhetők Őszi szokás Mindenki kedvére válogat­hat faj, méret, tetszetősség sze­rint, s bizony némelyik olyan magas, hogy elhelyezése lakó­telepi szobában nem is remél­hető. (A szabvány szobamagas­ság 254 centiméter, nem árt tudni.) A hosszú, kéttűs fenyők azért jók, mert csak nehezen hullatják le levelüket, s ha már valaki megvette, legalább addig érdemes a szobában tar­tani, amíg illik, január első hetéig. A díszek között természete­sen van papírtartalmú dísz, szaloncukor és csillagszóró. A kiszáradt fenyőfa, fenyőtű rendkívül gyúlékony, egy-egy rosszul felhelyezett csillagszó­ró tüzet okozhat. Nagy a fenyőtisztelet szinte minden nép életében, a leg­gazdagabb talán a görögöknél. Az Iliász, Odüsszeia, Aeneisz, Biblia, Gilgames, Kalevala, Kalevipoeg és szinte minden ázsiai nép őstörténeti eposza dicséri a fenyőt. Püthia isten­női rangban élt a hellének tu­datában, de Pithüsz nimfa szimbóluma is, mert csak fe­nyővé változva tudta megúsz­ni Pán kívánságait. Azóta leg­alább fenyőkoszórúja van, ha­sonló jelképe a nádsíp is, az egy másik „nőügyének” követ­kezménye. Ne dobálják szét Szép, meghitt ünnepre állí­tunk fenyőfát, melyet szinte előre jelez a fenyőkoszorú, a piacon is kapható fakínbogyós kis csokor, amely az új évet idézi már. Élénk jelenleg a fenyővásár, s a megvett pél­dányok nagy része erkélyre. hűvös helyre kerül. Szükséges is, mert hamar tönkremegy. A város fája, egy nagy fe­nyő már büszkén díszeleg a Szabadság téren, rajta csillo­gókkal, égőkkel. Ki hinné, hogy ez életfa is, életünk fája is, ami alá talán ritkán kerül év közben annyi szeretetjel. mint most, hiszen karácsony a szeretet ünnepe. Nem ünneprontás az sem, hogy a kiérdemesült fákat nem dobálja senki kedve szerint szét, le az emeletről, hiszen ez is a kulturáltság része. A gyűj­tőhelyekre kerüljön, mert hasz­nos faanyag, még ha gyer­mekkorban fejezték is be lé­tüket. Az idei mindenki kará­csonyfája a mikebudai erdő­ből érkezett, s remélhetőleg az a kevés példány a parkokban 6—18 éves korban nem esik haszonlesők áldozatává, mert fájdalmas látvány látni a vá­rosban a lefejezett fenyőket. A piaci fenyőfák nem drá­gák, minden jószándékú ember meg tudja venni, így csak ga­rázdaságnak minősíthető az élű fák megcsonkítása. Sőt akik kertes házban laknak, vagy esetleg a hobbikertjükbe gyö­keres fát akarnak ültetni, ve­hetnek, mert földlabdás pél­dányok is vannak. De diófa, túlzottan törmelékes talaj kö­zelébe nem érdemes telepíte­ni, mivel könnyen elpusztul. Viszont az élő csemeték nyári Sevines permetezését nem sza­bad majd elhagyni, mert a rügy-gubacsszúnyog eltorzítja a fácskát. Elővigyázatosság A meghitt ünneplés kultu­ráltságot is feltételez, ezért nem árt megszívlelni az elővi­gyázatosságra intő tanácsokat. S. D. Már megrendelhető Átfogó képet ad a múltról A múltkoriban a ceglédi könyvesboltban telepedtek meg két napra a kecskeméti antikvárium könyvárusai. Ad- ták-vették a használt kötete­ket. A szűk helyen nem szűnt a zsúfoltság egészen zár­óráig. A forgalom mindig élénk, s ilyenkor látni, hogy milyen örvendetesen sokféle az emberek érdeklődése. Volt, aki kapva kapott a régi kiadá­sú szakácskönyvön, amely még iccében és latban jelzi a mér­tékegységeket receptjeihez. egy kisközség közvéleményé­nek rokönszénvét megnyerni. A gyerekek, s az általa irányí­tott művelődési' formákban munkálkodók látták kárát a kóros előítéletnek. ★ 1932: Budapest, Kagyló lép­cső 4. Ütött-kopott épület a Vár tövében. A szuterén alko­tóműhelyben pokoli hőség. Gazdag tartomány, szűk he­lyen. A hatalmas kemence ontja magából a biztos kézzel kidolgozott, szépen mázazott, ízléses agyagműveket. Talán egyszer majd szülő­városa, Cegléd is meglepetést szerez magának Sefcsik Jó­zsef keramikus kiállításával. Varga Sándor feladatokból részt vállal, sakk- rá, dalformálásra, agyagozás­ra tanítja a gyerekeket, fel­nőtteket. A művelődési ház pincéje — műhellyé varázsol­va — majdan létrehozandó művek kísérleti laboratóriu­mává alakul. Az eltörött cse­repek jelezte megannyi siker­telen próbálkozás után lassan kezd felsejleni a csak/ rá jel­lemző kerámiai forma- és színvilág. Az ígéretes folya­mat azonban megszakad: vál- lig lógó hajjal, bozontos sza­kállal nemigen lehet ma még Sefcsik József keramikus kiállítása december 23-ig látható Cse- mőben, a községi tanács dísztermében. Mások az egykori napilapok kalendáriumait kutatták, volt akit a divattörténet érdekelt és hosszan sorolhatnánk a számtalan gyűjtőkört. Egy ismerősöm az iránt ér­deklődött ; volna-e véletlenül Kolofont József városi fő­jegyző 1931-ben kiadott Ceg­léd monográfiájából, mert igencsak kíváncsi lenne a tele­pülés múltjára, és semmiféle összefoglaló mű nem áll ren­delkezésére. Az árusok ismer­ték a Magyar vár.osok monog­ráfiája sorozatot, és természe­tesen a keresett kötetet is, amely elvétve bukkan fel né­ha, s olyan áron, amelyért ma akár egy lexikon kötetet, érté­kes kézikönyvet lehet venni. Az illető valószínű nem tudta, hogy készülőben van már az átfogó várostörténeti mű, amely rövidesen elhagy­ja a nyomdát. A különböző szakmák művelőinek széles körű összefogásával íródott, dr. Ikvai Nándor néprajzku­tató szerkesztésében. Érdemes egy pillantást vetni a több mint hatszáz szövegoldalt és 132 lapnyi illusztrációt tartal­mazó kötet tartalomjegyzéké­re. Ebből kitűnik, hogy a sok fontos részletre kiterjedő ta­nulmánykötet feltárja a vi­dék földrajzi viszonyait, nö­vény- és állatvilágát, s hazánk településrendszerébe helyezve vizsgálja múltját, jelenét. Ter­mészetesen nem hiányoznak a régészeti kutatásokat summázó megállapítások sem, mint ahogy a honfoglalás időszaká­nak apró falvairól, a város múltjához kapcsolódó jelentős történelmi eseményekről is bőven esik szó. A történeti rész majdnem napjainkig ível, és a három város, Cegléd, Nagykőrös, Kecskemét együttesében vizs­gálja a korabeli törekvéseket, eseményeket. Különösen érde­kes a várossá alakulás idősza­ka, a múlt század derekától az 1910-es évekig tartó folya­mat alaposabb megismerése, hiszen ez már szinte kitapint­ható közelségben van a ma emberéhez, és közvetett hatá­sa lemérhető mind az. ipar, mind a mezőgazdaság alakulá­sának tükrében. • A Tanácsköztársaság és a Horthy-korszak ideje ugyan­csak tudományos igényű fel­dolgozásban kapott helyet a kötet lapjain, és természetesen a néprajzi vonatkozások, az infrastruktúra kialakulásával összefüggő fejezetek sem hiányzanak. A Cegléd története című kötet nem kerül könyvesbolti forgalomba. Akik érdeklődnek iránta, a ceglédi Kossuth Mú­zeumban már most megrendel­hetik. ISSN 0133—2500, (Ceglédi Hírla; Márványálom — 'agyagvalóság ban igazgatva a volánt, hogy hajnalra bizton eljusson a fő­városi felvásárlótelepre? Vá­lasz nincs; tán ez is a földkö­zeli valóság egyik újabb lehe­tőségének megízlelése volt. S miközben megismerő szomját bőven áradó forrásokból oltot­ta, végképp az alkotó életfor­ma mellett döntött. Tehetsé­gének szálai sokfelé futottak. Komponált, s énekelt gitárkí­sérettel; kevesen tudják, hogy a mozgalmi daloskönyvekbe felvett, indulószerűvé vált slá­ger, a Mindenért küzdeni kell című, az ő munkája. Tovább sorolva: Cegléd egyik legjobb sakkozójaként tartották szá­mon, a levelező bajnokságban másodosztályú minősítést szer­zett. Persze, nem halogathatta választott hivatása tudós for­télyainak elsajátítását sem, a kisplásztika alapanyagaival való. bánásmód szakmai fogá­sait mesterétől, Németh Auré­lig szobrászművésztől leste el. ★ Az 1978-as év állomása: Kis­hajmás, a Pécs közelében megbújó apró község, ahol a helybéli tsz melléküzemágként agyagedényt gyártó részleget tart életben, több-kevesebb si­kerrel törekedve a környék népi motívumainak megőrzé­sére. Itt ugyan a legjobb faze­kas is csak segédmunkás le­het. hisz’ a kereslet parancsát teljesíteni hivatott hatalmas szériák korongozása közben vajmi kevés teret hódíthat meg magának az egyéni tárgy­formáló készség és ambíció. A rövid tandhcidő mégsem volt haszontalan, mert a fazekasság ősmozdulatainak rutinná éré­sére épp elég alkalom kínálko­zott. Egy esztendő múltán Sef­csik Józsefet Salgóbányán lát­juk viszont, ahol a ceglédi já­rási közművelődési tábor egyik kis csoportját vezeti, s ahol ösztönös pedagógiai te­hetségről tesz tanúbizonyságot. Nem véletlen, hogy a táboro­zást követően a jászkarajenői művelődési ház kulturális dol­gozójaként a helyi közműve­lődés kulcsemberévé válik. Amellett, hogy a mindennapi A szoba kis híján szétesett, annyira csupasz volt. A fény­telen falak mentén, a padlón égetett agyagfigurák vörös- lőttek, csatázva a homállyal, kiforratlanul, befej ezetlensé­gük vádló közönyével. A föl­dön ült, szinte moccanatlan, a csonka életmű szorító gyűrű­jében, a levegőbe bámult. „Szobrász leszek’’ — mondta. S hányszor ismételte, fogadta, hitte azóta is, hogy egyszer majd akarata szerint nyer lel­ket a hideg márványtömb, szo­bor lesz, keze általi, megálmo­dott valóság. Négy éve már annak, hogy Sefcsik József ko­nok elhatározását egyetlen pő­re mondattal fogalmazta meg. Célja azóta sem változott, lé­tezésének áthághatatlan kö­rülményei azonban csekály- nyi pályamódosításra bírták. Keramikus lett. ★ A Kender utcai emlékfoltot egyszemélyes történelmének szövevényes, eseményteli kité­rői előzik meg, s követik. Az érettségi után úgy gondolta, farkasszemet néz a világgal, próbát tesz: kihívásaira hány­féle módon tud válaszolni. Hiá­ba is keresnénk folytonos me­tamorfózisainak összekötő kap­csát, csak csapongó kísérletek­re lelnénk, melyek idegsejtjei­ben mélyen megtelepedve sze­szélyes, változékony sorsfo­lyammá olvadtak. Vízi ember­ként, matrózként járt meg ide­gen országokat, miközben fel­mosóronggyal a kezében a ha­jósélet kényelmetlenebbik ol­dalát is megtapasztalhatta. Tá­volról sem logikus folytatás­ként a „szárazföldi” mentő- szolgálathoz szegődött, hol a munka természete folytán a nappalok és éjszakák téveszt- hetetlen különbözőségét alig- alig észlelhette, s hol a halál és az újraéledés tragikus-bol­dog kapui nyíltak meg szeme láttára. A szélsebesen változó, ellentétes élmények még ma sem ülepedtek le.' Hogy ez­után miért lfett éjten-éjjel több száz kilométert utazó, az or­szágot keresztül-kasul átuta­zó, gyümölcsgyűjtő zöldség­kereskedő, gyakran félálom-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom