Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-17 / 296. szám

' GYŰLÉS TÉLI ÜLÉSSZAKA (Folytatás az 1. oldalról.) tan nagyobbat lépők számára van több fejlesztési lehetőség. A megyében dolgozók körében hatékony cselekvési készség bontakozott ki és ez megfelelő alapot ad 1933. évi feladatok teljesítéséhez. Némethné Kapcár Rozália (Somogy m., 9. vk.), a marcali munkásmozgalmi múzeum igazgatója elmondotta, hogy a falun élők közérzetét, hangula­tát nagymértékben az alapel­látás befolyásolja. Erre a ke­reskedelem, a szolgáltatóipar fejlesztési elképzeléseinek ki­alakításakor feltétlenül gon­dolni kell. Szépvölgyi Zoltán (Buda­pest, 57. vk.), a Fővárosi Ta­nács elnöke megállapította: ha nehézségek árán is, de telje­sülnek az idei városfejlesztési célok. Jövőre a legszélesebb tömegeket érintő alapellátás már elért színvonalát kíván­ják megőrizni. A lakásépítést, az általános iskolai tanterem­építést, valamint a kórházi ágyak számának növelését te­kintik kiemelt feladatnak. Szilágyi Sándor (Hajdú-Bi- har m., 2. vk.), a MÁV Deb­receni Járműjavító Üzemé­nek hegesztő-csoportvezetője rámutatott: mindenképpen fi­gyelemre méltó, hogy továbbra is futja a népgazdaság erejé­ből az alapellátást nyújtó in­tézmények fejlesztésére, s a szociálpolitikai juttatásokra. Kérdéssel fordult az építési és városfejlesztési miniszterhez: mit tesz a tárca azért, hogy az építőanyagok kellő meny- nyiaégben, minőségben és vá­lasztékban az építkezők ren­delkezésére álljanak. Nyerges Károly (Borsod m., 13. vk.), a Borsodi Szénbányák Vállalat főaknásza értékelve, hogy a gépesítés már eddig is jelentősen csökkentette a bá­nyászok fizikai terhelését, nö­velte a bányák biztonságát, javította a munkakörülmé­nyeket, egyúttal javasolta, hogy a fejlesztés terjedjen ki a kiszolgáló folyamatok fo­kozott gépesítésére is. Mérten Lajos (Komárom m., 9. vk.), az MSZMP tatabányai városi Bizottságának első tit­kára a gazdaságtalan terme­lés visszaszorítására irányuló törekvések (szükségességét emelte ki felszólalásában. A bányászokról elmondta: értet­lenséget okoz körükben, hogy miközben szombaton és va­sárnap is termelnek, több ezer tonna szenet kell helyben tá­rolni — vagonhiány miatt. Kerényi József (Bács-Kis- kun m., 4. vk.), a Bácsterv fő­építésze a szemléletmód javí­tását szorgalmazta: az 1983- as tervet kibúvók nélkül kell végrehajtani, a beruházások megvalósulásáért a beruházó, a tervező, a kivitelező egy­aránt legyen felelős. Fodor István (Szabolcs-Szat- már m., 16. vk.), az IGV vá­«cmmeu awaTJgm -.t- -r-.T-nOTymgaaiBB leiében mégis olyan problémák vannak, amelyeknek kapcsán az ügyeskedők meggazdagod­hatnak ugyan, más azonban nem akar sehogyse történni. Példa: se Budakeszin, se Soly­máron nincs TÜZÉP-telep. Magánfuvarosok látják el a környéket — többségükben becsületesen — fűtőanyagok­kal, persze, magasabb áron. Van egy levél a képviselő bir­tokában arról, hogy a TÜZÉP Vállalat 1982-ben legalább egy telep kialakítását megkezdi — a tanács adott is ehhez telket — ám ez is csak ígéret, a mai napig. Ezeket nem azért sorolta el Tausz János — és nem azért idézem én sem —, hogy most különféle követeléseket nyújt­sunk be a helyi, vagy a me­gyei tanácshoz, teszem azt a kormányhoz. Érzékeltetni akartuk csupán valós gondja­inkat, köntörfalazás nélkül. A megoldás közös dolgunk lesz, megfontoltan rangsorolva, s hozzáadva magunk erejéből mindazt a szellemi és anyagi tartalékot, amink van. Csak ezt várjuk a tanácsoktól, ezt kérjük a kormánytól is. FIGYELEMRE MÉLTÓ, amit dr. Novak Bélától (Pest m. 16. vk.) a Csepel Autógyár vezérigazgatójától . hallottunk, a gyári kollektíva idei munká­jának eredményeiről. Azt mondja, épp a napokban szá­molt, afféle előzetes mérleget készítve, hogy megtudja, mi­ként is állnak a tervekkel, té­sárosnaményi ’irógépgyárának központifűtés-szerelője meg­állapította, hogy az 1983. évi célkitűzések és a tervezett in­tézkedések reálisak, teljesíthe­tők: Ezt követően Havasi Ferenc (Komárom m., 1. vk.), az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára emelkedett szólás­ra. HA VASI FERENú Ä TERVEZŐ MUNKÁNKBAN ÉPÍTÜNK EREDMÉNYEINKRE Nyomatékosan utalt rá: a tervező munkában építhettünk idei eredményeinkre: ebben az esztendőben is sikerült meg­valósítani legfőbb gazdaság- politikai céljainkat, köztük a külső egyensúlyi helyzet javí­tását, fizetőképességünk meg­őrzését, az életkörülmények és társadalmunk szociális vív­mányainak védelmét. A továbbiakban arról szólt, hogy o nemzetközi politikai viszonyok 1979-től — nemegy­szer drámai módon — kiéle­ződtek. A külső körülmények változásai még a legfejlettebb országokat is nagy próbatétel elé állították. A nálunk jóval gazdagabb és fejlettebb tőkés országok gazdasági teljesít­ményei az utóbbi három-négy évben alig nőttek, vagy stag­náltak. A legtöbb tőkés or­szágban stagnált vagy csök­kent a lakosság fogyasztása, veszélybe került több, koráb­ban kiharcolt szociális vív­mány. A számunkra nagy veszte­séget okozó külső környezet­változásra és kihívásra a ma­gyar gazdaság adottságainak és felkészültségének megfele­lően igyekezett válaszolni. A külgazdasági egyensúly javí­tása érdekében különös gon­dot fordítottunk a kivitel fo­kozására. A legutóbbi négy év alatt — ilyen nehéz piaci feltételek között is — volume­nében 25 százalékkal növeltük tőkés kivitelünket. Az export- növelés mellett széles körű te­vékenység bontakozott ki az importgazdálkodás különböző területein is. Nyugodtan állíthatjuk — mondotta a Központi Bizottság titkára —, hogy a magyar gaz­daság teljesítményei nem csökkentek, hanem nőttek; más kérdés, hogy a bennünket sújtó válsághullámok okozta veszteségek e teljesítményeket felülmúlják. Nem lebecsülen­dő eredmény, hogy a nehéz évek alatt valamennyi terme­lőágazat teljesítménye, telje­sítőképessége növekedett. Az életszínvonal és az élet- körülmények lényeges összete­vője, hogy hazánkban válto­zatlanul teljes a foglalkozta­tottság. Meghirdetett társa­dalmi programjaink megva­lósulóban vannak. Eredmé­nyeink elérését döntően olyan tényezők segítették eddig is, és reméljük, segítik a jövőben is, mint pártunk- 26 éve folyta­tott politikája és ennek ered­ményeként a Magyarországon megvalósuló szocializmusról idehaza és külföldön kialakult kedvező kép. Belpolitikai sta­bilitásunkat partnereink nagy­ra értékelik, politikájuk ala­kításánál ellenfeleink is kény­telenek számításba venni. Az év során több ízben for­dultunk segítségért a Szovjet­unióhoz. Igaz, minden kéré­sünknek nem tudtak eleget tenni, de néhányszor, amikor a legjobban kellett, segítsé­günkre voltak, és ezzel ismé­telten bizonyságát nyújtották testvéri együttérzésüknek, se­gítőkészségüknek, amely a szovjet népet, a 60 éves fenn­állását ünneplő első szocialis­ta államot mindig is; jellemez­te.' Erre gondolva e helyről is üdvözletünket és jókívánsá­gainkat küldjük a fennállásá­nak 60. évfordulóját ünneplő Szovjetuniónak, a szovjet em­bereknek. Havasi Ferenc megállapítot­ta: nyugodtan állíthatjuk, ha a belpolitikai stabilitásunk őr­zése és fejlesztése, a politi­kánk iránt kialakult belső és külső bizalom és megbecsülés, a Szovjetunióval, a KGST-be tömörült többi szocialista or­szággal való testvéri együtt­működés, valamint a kölcsö­nös előnyökön nyugvó nem­zetközi gazdasági és pénzügyi kapcsolatok ápolása a tőkés és fejlődő országokkal együtt lesz jelen a munkánkban, biz­jaaaässasatic.air: .—« i— . . L* át. — nyekkel. Jól, legalábbis eddig minden jel erre utal. Vázolja lépésről lépésre azt, hogyan jutottak el idáig. Már a terve­zésnél tudták, hogy ez az esz­tendő a korábbinál is megfon­toltabb, szervezettebb cselek­vést kíván, a változó külgaz­dasági viszonyok közepette csak rugalmas módszerekkel lehet — mert kell — felzár­kózni a piac követelményeihez. A Csepel Autógyár megfelelt mindezeknek. Terveztek 11 ezer alvázat a 200-as családhoz az Ikarusnak. Kell még ezer? Rajta! Megcsinálják. Megcsi­nálták azt is, amit néhány hó­nappal ezelőtt kértek görög piacra. Hetényi István pénzügymi­niszter expozéjában — illetve a jelen törvényjavaslatot elő­készítő bizottsági viták során — többször is elhangzott a fi­gyelmeztetés: rugalmasan ter­vezni, aztán a végrehajtásban rugalmasan alkalkalmazkodni a változó gazdasági környezet­hez. A magyar járműipar kö­zépső kategóriájához tartozó nagyvállalat, a Csepel Autó­gyár ezeket az elveket már az idén valóságra váltotta. Vég­eredményben lényegesen — 13 százalékkal — emelkedett a termelés, miközben az egyre gyakoribb nyugdíjba vonulások következtében mintegy 2,5 szá­zalékkal csökkent a létszám. MA MAR a gyárban napi ütemezés szerint termelnek. S amikor Rácz Albert azt mond­ja, hogy „... hangsúlyozom a belső anyagi érdekeltség ér­telmes rendjének megvalósítá­sát, ez fegyelmez, ösztönöz és segíti a tisztánlátásban a ve­zetőt, munkást, egyaránt.” — dr. Novak Béla fölemeli a fe­jét, elmosolyodik. Az autógyár­ban azt a bizonyos napi üte­mezést úgy sikerült megvalósí­tani, hogy kialakították ezt a fajta egyéni érdekeltséget. A prémiumfeladatokat a terme­lés ütemességének megalapo­zására kapták a dolgozók, a művezetőktől a gyáregységve­zetőkig. Elérték, hogy maga­sabb színvonalon szervezik a termelést, ennek révén már nem dekádra, hónapra, hanem napra ütemeznek. És ez óriási előrelépés, értéke szinte kife- jezhetetlen. A régi partner az Ikarus elégedett. Ezt éppen tegnap erősítette meg Méhes Lajos ipari miniszter, mondván, szerdán beszélt a társvállalat vezérigazgatójával. KEVÉSBÉ ÜNNEPÉLYE­SEN tehát, ám annál őszin­tébben. A következő esztendő feladatainak megoldása nagy politikai felelősséget ró vala­mennyiünkre. Igaz, kapunkhoz- zá megfelelő önállóságot is. Ha nekigyürkőzünk, ha e felelős­ség tudatában alaposan mér­legelünk és helyesen döntünk — mint többek közt a Csepel Autógyár — megbirkózunk az­zal, ami ránk vár. Mindany- nyian, ki-ki a maga helyén. Bálint Ibolya tosak lehetünk, hogy megold­juk feladatainkat. Az 1983. évi terv- és költ ségvetési javaslat az 1978. de cemberében kialakított gazdo ságpolitikai irányvonalat ke veti, és a XII. kongresszus ha tározatain.ak megvalósítása szolgálja. A népgazdasági ten egyik legfőbb feladata és min- den más cél elérhetőségére ki­ható pontja a tervezett külke reskedelmi előirányzatok meg­valósítása. Az életszínvonal védelme továbbra is alapvető célunk és feladatunk, de en­nek 1983-ban csak a külső egyensúlyi helyzet javításá­nak kényszerű előrehozásával összehangoltan tehetünk ele­get. Az életszínvonal várható alakulásával kapcsolatban a közvéleményben egyaránt je­len van a bizakodás és az ag­godalom. Még hamis híreket i.s hallani újabb nagymértékű áremelkedésekről. Erről most sem mondhatunk mást, mint ami már a Központi Bizottság közleményében is szerepelt. A központi intézkedési körbe tartozó alapvető fogyasztási cikkeknél, szolgáltatásoknál a már bejelentetteken kívül nem tervezünk áremeléseket. Havasi Ferenc részletesen szólt a bér és jövedelem sza­bályozásáról, az áruellátásról, a lakossági vásárlóerő alaku­lásáról, gazdaságunk tehervi­selő képességéről, majd ezt mondotta: a dolgozó emberek számtalanszor adták tanújelét politikánk iránti elkötele­zettségüknek, megértésüknek, fegyelmezettségüknek és nagy­korúságuknak. A párt Köz­ponti Bizottságnak, az effajta társadalmi megértés, amely­ben a bizalom ismételt kife­jezése is benne foglaltatik, mindig és most is megsokszo­rozza kötelezettség- és felelős­ségtudatát. Nemzeti méretű az egyetértés haladásunk alapve­tő irányaival, a társadalmunk előtt álló feladatokkal, és azok megoldásának mikéntjé­vel. Az ország lakossága egyre jobban tudatában van szocia­lista értékeinknek, becsüli és félti ezeket, ragaszkodik hoz­zájuk. Bizalommal tekint a párt és a kormány törekvései­re, amelyek vívmányaink megőrzésére és azok bővítésé­re irányulnak — mondotta végezetül Havasi Ferenc. Gulyásnó Bohács Piroska (Budapest 11. vk.), a Budalakk Festék- és Műgyantagyár Ve­gyésztechnikusa ^ nagycsalá­dosoknak nyújtott sokoldalú támogatás és a születésszám csökkenésének ellentmondásait taglalta. Szólt az időskorúak gondjairól is, rámutatva a széles körű társadalmi össze­fogás jelentőségére, a nyug­díjasok életkörülményeinek ja­vítására. Tollár József (Zala m. 6. vk.), a Kanizsa Bútorgyár igazgatója hangsúlyozta: a népgazdaság belső és külső egyensúlyi helyzetének javítá­sára minden ágazatnak, ezen belül elsősorban az iparnak, az eddigieknél nagyobb erőfe­szítéseket kell tennie. Dajka Ferenc (Veszprém m. 6. Vk.), a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára a szakszervezetek feladatairól szólva elmondta: továbbra is nagy figyelmet fordítanak a szocialista munkaverseny eredményes szervezésére, a gazdaságpolitikai célok meg­valósításának előmozdítására, Dr. Guba Sándor (Somogy m. 3. vk.), a kaposvári mező- gazdasági főiskola főigazgatója a felsőoktatás továbbfejleszté­séről folyó ‘ viták kapcsán ki­emelte az értelmiség nevelé­sének jelentőségét. Fontos, Párt- És állami vezetők az ülésteremben Pest megyei képviselők a padsorokban. Előtérben Tarjányi Béláné, dr. Barát Endre, Kovács Istvánné hogy képzésük során megta­nulják kellőképpen tisztelni, szeretni a fizikai munkát. Ez az irányításnak is fontos fel­tétele. Dr. Rácz Albert államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke felszólalásában utalt arra, hogy január else­jétől új, a jövedelmezőséget figyelembe vevő bérszabályo­zást vezetnek be a vállalatok­nál. Ez a módszer a jelenlegi­nél következetesebb, torzítá­soktól mentesebb ösztönzést valósíthat meg. Dr. Láng Tibor (Budapest 50. vk.), a Gyógyszerkutató In­tézet Közös Vállalat igazgatója megállapította: a gyógyszer- ipar meg tudja oldani saját erőből a legnehezebb gyógy­szerkutatási, fejlesztési, beru­házási és termelési feladato­kat. A jövőben sem igényel semmilyen központi anyagi tá­mogatást, de azt elvárja, hogy az új gazdálkodási rend alap­elvei a gyakorlatban maradék­talanul érvényesüljenek. Szalai Gyula (Fejér m. 1. vk.), a Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat kőműves- brigádvezetője azt hangoztat­ta, hogy csak az elvégzstt munkáért fizessenek, s legyen nagyobb becsülete a tisztessé­ges teljesítményeknek. A felszólalásokra dr. Heté- nv{ István pénzügyminiszter válaszolt. A választ az or­szággyűlés jóváhagyólag tudo­másul vette, majd az 1983. évi terv- és költségvetési javas­latot törvényerőre emelte. Ezután interpellációk kö­vetkeztek. INTERPELLÁCIÓK Avar István (Budapest, 67. vk.), Kossuth-díjas színmű­vész Budapest XXII. kerülete régi és új lakónegyedeinek megoldatlan telefonellátásá­ról tájékoztatta a közlekedés- és postaügyi minisztert. Pullai Árpád válaszában el­mondta, hogy a panasz jogos, annak ellenére, hogy a táv­beszélő-állomások számát az elmúlt időszakban jelentősen bővítették, éppen ezért a kö­vetkező években beruházással is elősegítik, hogy a kerület ellátatlan részei telefonhoz jussanak. Dr. Mátay Fái (Fejér m., 3. vk.), Fejér megyei főügyész a közút és vasút kereszteződésé­nek közlekedési biztonságára tervezett intézkedésekről kér­dezte a minisztert. Pullai Árpád emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években több mint egymilliárd forintot fordítottak a közlekedés biz­tonságának javítására. A biz­tosítóberendezések a fejleszté­Zsúfolásig megtelt a karzat sek hatására műszaki színvo­nalukban nem maradnak el az európaitól. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium — együttműködve más szerveze­tekkel — számos intézkedést dolgozott ki. Megjegyezte azonban, hogy a műszaki in­tézkedések mit sem érnek, ha nem javul az emberek közle­kedési morálja. Pullai Árpád válaszait az interpelláló képviselők és az országgyűlés tudomásul vette. Radnóti László (Somogy m. 10. vk.), a csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet elnöke arról kérdezte a minisztert, milyen intézkedéseket terveznek a magyar külkereskedelem előtt álló külső akadályok csökken­tésére, illetve milyenek arra a lehetőségek. Veress Péter válaszában is­mertette: melyek azok a felté­telek, illetve korlátok, amelyek a magyar exportáru piacra ju­tását befolyásolják. A magyar vállalatok az egyes országok­ban az ottani piac szabályai­nak, működési elveinek és gyakorlatának megfelelően az­zal összhangban vesznek részt a forgalomban, ha úgy tetszik, a versenyben. Gazdasági ala­pon mi mindenkor készen va­gyunk olyan megállapodásokat kötni, amelyek mindkét fél számára gazdaságilag előnyö­sebb pozíciókat kínálnak. Ké­szek vagyunk kezdeményező lépéseket tenni. Az akadályok csökkentése a tőkés piacokon elsősorban a partnereken mú­lik. Az interpelláló képviselő és az országgyűlés a miniszter válaszát — egy tartózkodással — elfogadta. Ezzel az országgyűlés téli ülésszaka — amelyen Apró Antal, Cservenka Ferencné és Péter János felváltva elnökölt — véget ért

Next

/
Oldalképek
Tartalom