Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-16 / 295. szám
b Abonyi krónikái A legjobbak közt a tsz-ek Helyben kaptak munkát Milliókat érő társadalmi összefogás A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÄRASI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 295. SZÁM 1982. DECEMBER 16., CSÜTÖRTÖK Agrármérnök®!!, kiskerfesek Kiegészíthetik szakismereteiket A községi pártszervek alapvető feladata — a helyi sajátosságok, lehetőségek figyelembevételével — a párt politikájának megvalósítása, a települések társadalmi és gazdasági életének irányítása, ellenőrzése. Ezeket és az ezekkel összefüggő tennivalókat a Politikai Bizottság 1972. márciusi határozatában jelölte meg. Ipartelepítés Hogy miként valósították meg a fontos dokumentumban foglaltakat Abonyban, ezt vizsgálta a nagyközségi pártbizottság a minap. A testület megállapította, hogy az elmúlt évtizedben jelentős változások történtek Abony társadalmi és gazdasági életében. A 70-es évek elején több ipari üzem települt a községbe, amelyek elsősorban nőket foglalkoztatnak. Az új munkalehetőségek megteremtésének is köszönhető, 'hogy nem csökkent a lakosság létszáma, hanem félezerrel emelkedett. Ez azért is jelentős, mert a két szomszédos város dinamikusan fejlődött, és a munkalehetőség mindkét helyen növekedett. Az eltelt egy évtized alatt megerősödtek a termelőszövetkezetek, iparszerű termelési rendszerek alakultak ki, amelyek lehetővé tették a termelékenység növekedését. Eredményeiket tekintve már négy évvel ezelőtt az ország legjobb száz közös gazdasága közé sorolták, az 1981-es évben végzett munkájuk alapján pedig a legjobb tizenhat közé kerültek. Mind a mezőgazda- sági, mind az ipari üzemekben javultak a munkafeltételek, lényegesen jobb a szociális ellátottság. A nagyközségi pártbizottság munkája középpontjába a helyszíni segítségnyújtást állította, sőt a munkahelyi alapszervezetek párttagságával gyakran részt vett a feladatos végrehajtásában. Segítették az üzemi, intézményi kádermunkát, így lett az csaknem mindenütt tervszerű. A párttestületeket felkészült, iskolázott, jó szervezőkészséggel rendelkező személyekkel erősítették meg, nagy figyelmet fordítottak a titkárok kiválasztására, képzésére, többségük kellő mozgalmi tapasztalattal rendelkezik. Gondoskodtak róla. hogy a párt gazdaságpolitikája megfelelően érvényesüljön, erre felhasználtak minden fórumot, az alapszervezeti taggyűléseket, a pártnapokat, a munkahelyi tanácskozásokat és koordinációs értekezleteket. A párt- bizottság munkáját hathatósan támogatták a különféle munkabizottságok, amelyek terv szerint dolgoztak, végezték a különféle vizsgálatokat. Az alapszervezetek politikai irányító szerepüket, eltérő színvonalon ugyan, de alapvetően betöltik, ellenőrző munkájuk is sokat fejlődött. Többségük nagyobb önállósággal látja -el feladatát, de mindenkor figyelembe veszik a felsőbb pártszervek határozatait. Testületi üléseik rendszeresek, bár a megtárgyalásra került témák kiválasztása és az előterjesztések elkészítése néhol még javítható. A tagnevelés csaknem mindenütt tervszerű, ezzel is magyarázható, hogy az eltelt tíz esztendő alatt például tíz százalékkal emelkedett a nők aránya a párttagság körében. Dinamikus fejlődés A közéleti aktivitás a gazdasági és a társadalmi fejlődéssel együtt növekedett a községben. A határozat szellemében nagyobb teret kapott a pártmunkában a település fejlesztése. A különféle párttestületek részt vettek a középtávú és az éves tervek kidolgozásában, a beruházások ütemezésében. A pártbizottság gondoskodott arról, hogy — az alapszervezetek, illetve társadalmi szervezetek közreműködésével — a lakosság megismerje a helyi célkitűzéseket és társadalmi munkájával részt vállaljon azok megvalósításából. E munka eredményességét az elmúlt évtized során végbement dinamikus fejlődés, a tervek túlteljesítése, a megduplázódott óvodai férőhelyek, a járdák, sportpályák, az ifjúsági tábor, az épülő utcák bizonyítják. Közös erőfeszítéssel Kivették részüket a településfejlesztésből az üzemek és a szövetkezetek. A hatodik ötéves terv során több mint tízmillió forinttal támogatják a községet. Elismerésre méltó eredmények születtek a település érdekében végzett társadalmi munkában. Értéke újabban megközelíti a 14 millió forintot. A tömegszervezetek és -mozgalmak pártiirányítása alapjában megoldott, ami megmutatkozik az összehangolt munkában, és a tevékenykedő létszámának növekedésében. A közös feladatok megoldásában hatszáz ifjú kommunista, kétezernél több szakszervezeti tag, tizenhat vörösk-aresztes alapszervezet, hét MHSZ-klub. sok népfrontaktíva és munkás- őr vesz részt. A pártfórum ösz- szefoglalta a jövőre vonatkozó feladatokat is. Gy. F. Politikai fórum Az abonyi Ságvári Endre Termelőszövetkezet MSZBTtagcsoportjának meghívására Szalimon Ivan Vasziljevics, a Szovjet Baráti Társaságok magyarországi képviselőjének, a budapesti szovjet nagykövetség tanácsosának vezetésével — küldöttség járt tegnap Abonyban. A vendégek megtekintették a gazdaság fontosabb üzemegységeit és állat- tenyésztő telepeit. Útjuk ezután a Szemere Bertalan úti temetőbe vezetett, ahol megkoszorúzták a település felszabadítása során elesett szovjet katonák síremlékét. Délután a Szovjetunió megalakulásának 60. évfordulója alkalmából politikai fórumot rendeztek a tanácsháza dísztermében. A baráti ország fejlődésével, az ott élő emberek életével, a szovjet békepolitikával kapcsolatos kérdésekre a nagykövetség, valamint a Szovjet Tudomány és Kultúra Háza munkatársai válaszoltak. A nap folyamán A felszabadító katona címmel fotókiállítás nyílt a tanács épületében. Ceglédnek és környékének jellegzetesen mezőgazdasági arculata van, ami az izmosodó, folyton növekvő ipar mellett sem játszik alárendelt szerepet. A nagyüzemek fejlődése csak a szakemberek számának gyors emelkedésével valósulhatott meg, s most ott tart a mezőgazdaság technikai színvonala, hogy a középvezetők iránti igények is nagyon megnőttek. A tarlók, kukoricaszár-ma- radványok nagy hirtelenjében tűntek el a földekről, betakarították a szőlőt, a gyümölcsöt, lázas tempóban zajlik a termények őszi tartósítása, szállítása, befejeződött a szántás, az elvetett őszi kalászosok már javában zöldülnek. Mindent beszereznek Mire a mezőgazdasági szakemberek kicsit megpihennének, máris az év végi könyvelés és tervezési munkák jelentkeznek. Bizony ilyen körülmények között nagyon nehéz, főleg a vezető mezőgazdász szakembereknek, időt szakítani a szakmai és kulturális gyarapodást szolgáló olvasásra. A lehetőségek számbavétele fontos vizsgálódás alapja, kiindulása lehet, nevezetesen, hogy mennyire felel meg a gyűjtési kör az igényeknek, és mennyire élnek a hivatásos és amatőr mezőgazdák a téli időszak adta szabadidő-többlettel? A valós kép megrajzolásában Kányi Andrásné könyvtárigazgató és Scheiber Judit könyvtáros segít a városi-járási könyvtárban. Több mint egy évtizede a megyei módszertani központ a ceglédi könyvtár feladatának jelölte meg a mezőgazdasági és pedagógiai művek teljes körű gyűjtését. Más tudományágak fontosabb alapkötetei ugyancsak megtalálhatók itt, sőt néhány régebbi nélkülözhetetlen mű beszerzésére is megvan az anyagi forrás. Ajánló bibliográfiák Nyolcezer mezőgazdasági és műszaki könyv található a könyvtárban, s e területekre is vonatkozik, hogy öt év alatt egy-egy tudományág ismeret- anyagának a fele elévül. Ma már a két ágazatban mintegy 600 különféle könyv jelenik meg évente hivatásos kiadóknál. A könyvek között bőséges választékot talál a nagyüzemi szakember és a kiskerttulajdonos egyaránt. A kertbarátok mozgolódása elé kíván menni a könyvtár azzal is, hogy tervezi ajánló bibliográfiák ösz- szeálítását, egységes katalógus készítését.. Általában 25—30 kötetet kölcsönöznek a legszorgalmasabbak évente, néha többet, néha kevesebbet; igaz, a nagyüzemeknél működő letéti könyvtárak forgalmát ebből semmiképpen sem lehet megítélni. A városi-járási könyvtár jó feltételeket kínál még szakfolyóiratokból is, amelyek száma harminc körül mozog. A növekvő hétvégi szabadidő egy-egy órája bus4s haszonnal jár, gyorsan informálódhat az új dolgok felől az olvasó. Itt még sok a kihasználatlan lehetőség, többet is lehetne olvasni. Az önképzés haszna Egyébként a teljes állomány hét és fél százalékát adják a mezőgazdasági könyvek, majdnem minden ötödikhatodik lakosra jut egy kötet. Ehhez ha még számításba vesszük, hogy a fiókkönyvtárakban, az SZiMT-nél, a kutató állomáson is számottevő szakkönyvállomány található, bőven van mit olvasni télidőben is. A tudás valóban kincs és hatalom, és különösen az a folyamatos továbbképzés, olvasás. Minden időzavaros élettempó, minden ellentétes hatás ellenére — a tudás megszerzésének alapvető és biztos módszere az olvasás. Az alapos tájékozottság közvetlenül is segíti a gazdasági feladatok igényes megoldását. Surányi Dezső Október útján A helyőrségi művelődési központban Cegléden ezekben a napokban Hat évtized Október útján címmel látható tabló- és könyvkiállítás, amelyet a Szovjetunió megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére rendeztek. Róka a csemői almáskertben i A csemői November 7. Tsz Papp dűlőbeli almáskertjében veszett róka tetemét találták meg a minap. A városi-járási főállatorvos emiatt egészen március 11-ig meghosszabbította Csemőben az ebzárlatot. A széles környék eladásra kerülő borszőlőtermésének zömét minden esztendőben a Közép-magyarországi Pincegazdaság nyársapáti pincészete vásárolja fel. Az idén is így volt, s tájjellegű, alföldi fehér bort készítettek belőle, melyet exportra és hazai fogyasztásra értékesítenek. A legtöbb szőlőt a pincészet Szonyegkiállítás Alhertirsán Albertirsin — a nagyközségi KISZ-bizottság és a Móra Ferenc Művelődési Ház rendezésében — december 18-án, szombaton délelőtt tizenegy órakor nyílik meg Lipthayné Pozsonyi Ágnes gobelintervező iparművész kiállítása. Munkáinak a nagyközségi pártbizottság székháza adott helyet, ahol a hónap végéig tekinthetik meg az érdeklődők saját tervezésű és kivitelezésű faliszőnyegeit. Csak élőben Vasárnap, december 19-én este hét órai kezdettel a ceglédi Dózsa György Ifjúsági Klubban tíz év legsikerültebb dalaiból Csak élőben címmel tartja önálló műsorát Dinnyés József. A pol-beaténekessel lép fel a Poézis együttes. Fortuna az EVIG-ben Fortuna december 17-én, pénteken délelőtt a ceglédi ÉVIG-be látogat. Fél kilenckor ott tartják az 51. heti szelvények lottósorsolását. Vidám, zenés műsorban lehet részük azoknak, akik kíváncsiak a szerencse születésére. Lehner Judit, Gyulai Erzsi, Kemény Kázmér és Heller Tamás szórakoztatja a közönséget, meg a Fábián trió. Citera A helyőrségi művelődési központban Cegléden minden héten két alkalommal, hétfőn és csütörtökön délután öttől este hét óráig citeraszakkör működik, gyerekek részvételével mellett létesült Alföldi Bortársulás szőlőtelepei szállítják, melynek tagjai a nagykőrösi Arany János és Mészáros János termelőszövetkezetek, a nyársapáti Haladás Tsz, a ceglédi Kossuth Tsz, a törteti Dózsa Tsz és a csemői November 7. Tsz, melyek közül az idén a legtöbb szőlőt a nagykőrösi Mészáros János Tsz vitte a pincészetbe. Kisebb mennyiségeket a környékbeli kistermelők szállítottak, s odavitte a Nagykőrösön vásárolt szőlőt az áfész is. A napokban kilátogattunk a pincészetbe, s' Füle Dénes pincevezetőtől először is azt kérdeztük, hogy az idei szüret alkalmával mennyi szőlőt vásároltak? — Főleg ezerjó, kadarka és leányka szőlőből 26 ezer mázsát — mondotta —, melyből 21 ezer hektoliter bort szűrtünk. A múlt évi felvásárlás 29 ezer hektoliter volt, tehát az idén 2500 hektoliterrel kevesebb bort préseltünk, ami azt mutatja, hogy általában kissé gyengébb volt a termés a tavalyinál. A szőlőfeldolgozáshoz a honvédségtől kaptunk segítséget. A felvásárolt szőlő átlagcukor- foka 15,4 volt s az előírásos 9—11 maligánfokos borainkhoz a mustot némi sűrítménynyel kellett javítani Miután 33 ezer hektoliter pincénk hordóűrtartalma, Bács-Kiskun megyéből, ahol igen jó szőlőtermés volt. 8 ezer hektoliter mustot tárolásra vállaltunk. Borainkból 5 ezer hektoliter tőkés exportra megy, a többit, ha megtisztul, kecskeméti központunkban részben palackozzák, részben hordós bornak adják el. hazai fogyasztásra. A pincében Vincze Ferenc nagykőrösi és Szabó János nyársapáti szakmunkások elmondották. hogy az idei borokat a vásárlók dicsérik. . A pincevezető aggodalommal szólt arról, hogy a szőlők a környéken a kiöregedés folytán fogynak, amivel az utánpótlás nem tart lépést. Nyársapáton is csak a szőlőgazdaság és a Haladás Tsz végez komolyabb új szőlőtelepítést, a kistermelők csak házi fogyasztásra ültetnek néhány tőkét. K. L. L3N 0133—3500 (Ceglédi Hírlap) Nyálból pénzel a tenyésztő Bár Abonyban csökkent a nyúltenyésztö kedv, a környék egyik legjobban működő nyúltenyésztö szakcsoportja a nagyközségben található. Sokan jelentős törzsállománnyal rendelkeznek. Somogyi Gcza például huszonhat anyanyulat tart. Szerinte megéri a velük való bajlódás. Gyuráki Ferenc felvétele Jegyzet Vásárlási módszertan M ostanában, ha bevásárolni indulok, gyakran emlegetem a görög isteneket. Persze, csak a kisebbeket, mint például Hermeszt, a kereskedelem furfangos istenét, Higieinát, az egészség istennőjét, aki Aszkle- píosznak, a gyógyítás istenének leánya. Így kelek útra bevásárlókasommal, néhány fóliatasakkal, egy tiszta konyharuhával és természetesen nem üres pénztárcával. Kérdezhetnék, minek ez'a hókuszpókusz, minek ez az előkészület? Elmondom sorjában. Az önkiszolgáló boltban Cegléden — szinte bármelyikben — fogom a kosarat. Ha szerencsém van, akkor véletlenül tiszta, ha nincsen, kerítek valami papírt az aljára, hogy a mások vette tejespakk nedvét, zöldséghomokját vele letakarjam. A zöldségesrészben veszek kelkáposztát, necc- hálóba mért krumplit. Ezután újabb papírréteg jön és sorakozom friss kenyérért, péksüteményért. A húst kérésemre nylonzacskóba teszik, a savanyított káposztát is így kapom. A tejes, tejtermékes hűtőpultnál előkerítem hypózott-va- salt konyharuhámat, kihalászom a műanyag ládából a literes Tsz-tej feliratú pakkot, alaposain megtöröl- getem és magam hozta fóliatasakba teszem, bár például a nedvszívó tiszta papír is jó. Igv iárok el a CEGLÉDTEJ félliteres kakaós pakkjával is — ám mindkettőt, mielőtt bármihez hozzálátnak, derékban jól megszorongatom; most árulja el, hol adja ki a lelkét, hol sérült a polipakik, ne út közben, hazafelé, kabátomat maszatolva, cipőmet áztatva. Tasakba kerül a tejfölös oldalú tejfölös pohár, a résre nyílt tetejű kefires is, a pukkadt végű krémsajt rúddal. Papírszalvétát csomagoltan kapok, száraztésztát, teát szintén. Az olajos palack ravasz, annak a gallérját, alját nem árt megtörölget- ni, mert ha a kosár rakományát egy doboz mosóporral tetézem, s a mosópor valámelyik csücskön át szóródik, akkor a por jaz olajos palackomra ragad. És vehetek kész vacsorá- nakvalót is; franciasalátát, svéd gombát, majonézes borsót, aminek a tetejére fecni papírt pottyantottak árfelirattal ellátva (csak ki ne mérjék a cédulát nekem), mosogatószert, aminek flakonja a kicsordult nedvtől a kezemre ragad. Mosom kezeimet, én ártatlan vagyok... De hogyan is szól a vers? „Vétkesek közt cinkos, aki néma”. És itthon is mosom kezeimet. rakodom a szállítmányom, tejespakk. tejfölös pohár, tojás így. ahogy kinéz. nem kerülhet a hűtő- szekrénybe. H ej, Higieina — hej higiénia! Vagytok-e? Voltatok-e valaha is, vagy csak a mitológiában. regékben — esetleg a KÖJÁL előírásaiban? Vagy az egész csak hermeszi tréfa? Netán mese?! E. K. Az új borok dicsérete Exportra és belföldre
