Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-15 / 294. szám

Ü fit A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX ÉVFOLYAM, 291. SZÁM 1982. DECEMBER 15., SZERDA Laboratóriumi állattenyésztők Ott oktassák, ahol kellenek Heti váltásban öt-hat tanuló Hogyan lehet az, hogy egy szakmának nincs utánpótlása. Egy élő szakmának. Olyan­nak, amelynek egyre inkább növekszik a jelentősége. Majd­nem ide jutott az elmúlt évek­ben a laboratóriumi állatte­nyésztők képzése. Igaz, a Lati Közös Vállalat, amelynek székhelye itt, Gödöllőn van, jó partnerre lelt évtizeden át a Péceli Mezőgazdasági Szak­munkásképző Intézetben, ám a most folyó tanévtől kezdve hivatalosan nem képeznek ilyen szakembereket. A Lati gondja Nézzük a dolgok lényegét! Amikor a Lati a két nagy bu­dapesti gyógyszerárugyár kö­zös vállalata lett, tulajdonkép­pen átkerült az egészségügyi tárcához, míg a péceli mező- gazdasági szakmunkásképző régi gazdáját segíti a fiatalok nevelésével, változatlanul a kisállattenyésztői pályára ké­szíti fel a fiatalokat. Az igazsághoz tartozik, hogy egy teljes osztályra való fia­talt eddig sem oktattak pusz­tán a laboratóriumi kisállat- tenyésztésre, de annyit min­denképpen kiképeztek eddig erre is, hogy részben a Lati, részben a tőle kikerült állato­kat fogadó, megvásárló kuta­tóhelyek némelyike jól ellá­tott legyen speciális szakem­berekkel. Azt ugyanis világosan 'kell látni, hogy akit baromfi, nyúl, illetve más kisállat tenyészté­sének, tartásának, nevelésének mikéntjére tanítanak, az eset­leg csak újabb tanfolyamon el­sajátított ismeretele után bíz­ható meg a kísérleti egerek, patkányok és például a ten­gerimalacok gondozásával. Ha mindehhez hozzátesszük, hogy termelése felfutásával, a minőségileg is mind jobb, megbízhatóbb laboratóriumi állatok szaporításával, felne­velésével megbízott vállalat éppen mostanában készül ar­ra, hogy külkapcsolatait erő­sítse, s esetleg már exportra is termeljen, szakmúnkásellátá- sa nem egyszerű. Exportot terveznek Hogy mennyire nem, arról dr. Tözsér Béla igazgatóval beszélgettünk a Lati-ban, ahol azonban azt is megtudtuk: a régi partner, a péceli szak­munkásképző nem hagyta cserben őket. Nem, mert tisz­tában vannak vele, hogy a szakember-utánpótlás ezen a területen is egybeesik a nép- gazdasági érdekkel. Egyáltalán nem mindegy, hogy van-e elegendő la­borállat a hazai gyógyszer- gyárak, a közegészségügyi in­Novekvő hozamok Laskagombát termő tüskök Csíratelep a Balogh Ádám utcában Sikeres évet zártak Gödöl­lőn a gombatermesztök: bő­vült a kínálat, a Gödöllő és Vidéke Áfész Bordás Béla vezette gombatermesztő szak­csoportjának termékeiből. A Champion vagy magyarul csi- perkegomba mellett megte­remtették a feltételeit annak, hogy az ugyancsak kedvelt laskagombát is termeszthessék a szakcsoport tagjai. Steril körülmények között állítják elő a szükséges oltóanyagot, amelyből bárki vásárolhat. A szövetkezet saját földjén 500 mázsa farönköt oltottak be laskacsírával, amely annak rendje és módja szerint be­szőtte a tuskókat. A kísérleti kertben az őszi első gomba­szüret több mint 10 mázsát adott a laskából. A rönkök három éven át hoznak ter­mést, kora tavasztól vagyis ibolyanyílástól lombhullásig nőnek a gombák, s még a hó alatt is fejlődnek. Nyitrai Miklós felvásárlási osztályvezető és Bordás Béla a csíra- és gombatelep veze­tője elmondták, hogy szeret­nék tovább növelni a gomba­hozamot. Ennek egyik módja az lenne, ha az erdőben levá­gott fák visszamaradt tuskóit is beolthatnák. Ez nemcsak az átesznek, a szakcsoportnak, hanem azoknak az állami gaz­daságoknak, téeszeknek is gazdaságos lenne, akik ren­delkezésre bocsátanák a levá­gott erdőket. Az ízletes, jó illatú, zamatos gomba keresett portéka a pia­con, az üzletekben. A magyar konyha számos receptje ja­vasol gombával készített éte­leket, és szerencsére már nemcsak a fogyasztók, hanem a termelők száma is gyara­podik. Az ellátásban nyújt se­gítséget a gödöllői Balogh Ádám út 9. szám alatt talál­ható csíratelep. Cs. J. tézmények, az agrokémikusok és nem utolsósorban a kórhá­zak, kl-inikák számára. Az elmúlt években kiala­kult a laboratóriumi állatok szaporításának olyan bázisa, amely a hazai ellátás bizton­ságát szavatolja, sőt, mint em­lítettük, exportra is termel­hetne, nem lehet, hogy ez a cég szakmunkás-utánpótlásá nak kérdésében hordozzon termelése körül külön ter­het. — Régebben a péceli mező' gazdasági szakmunkásképző­ben évenként tíz-tizenöt gye­reket vehettek föl, képezhet­tek ki számunkra — mondja dr. Tőzsér Béla. — Heti vál­tásban öt-hat tanuló jött hoz­zánk gyakorlatra, végül éven­ként két-három frissen vég­zett szakmunkás mindig ren­delkezésünkre állt, a többiek gyógyszergyárak, klinikák la- borállatházaiba került. — Most jelentősen meg­csappantak a lehetőségeink, s csak annak köszönhetjük, hogy — ha nagyobb saját ál­dozattal is, de valamiképpen folytatódhat az utánpótlás ne­velése. Sikerült a péceli szak­munkásképző intézettel együtt­működési szerződést kötni, hogy legalább szabadon vá­lasztott tárgyként tanulhassák az érdeklődő gyerekek a labo­ratóriumi tenyésztést. Többet tenni Érdek1ődés valószínűleg lesz, hiszen már volt olyan szülő, aki a pályaválasztás lehetősé­geit latolgatva felhívta a Lati igazgatóját, mit tegyen, ha a gyerek erre a páyára készül. A Lati-ban belátták, kényte­lenek voltak belátni, hogy ma­guknak kell többet tenniük a szakmai utánpótlás nevelése érdekében is. Fehér István Verseg Kétnapos vásár A túrái Galgavidéke Áfész kétnapos téli vásárt rendezett Versegen. Az elhatározás meg­születésekor úgy vélték, hogy az engedményes árusítás szín­helye a művelődési ház lesz, ahol megfelelő nagyságú tér áll majd rendelkezésre, a 30— 50 százalékkal olcsóbban kí­nált konfekció, rövid- és mé­teráru kirakásához, árusításá­hoz. A kultúrházat azonban a hét végére nem sikerült sza­baddá tenni, így jóval kedve­zőtlenebb körülmények között került sor a vásárra, a tanács- ház épületének két kis helyi­ségében. Az ötletet így is ér­demes volt megvalósítani, mert a kezdeményezést a la­kosság nagy érdeklődéssel fo­gadta. -Az eladók a vártnál lé­nyegesen nagyobb forgalmat bonyolítottak le, a két nap bevétele meghaladta a 72 ezer forintot. Konfekcióból több mint 17. méteráruból és egyé1- cikkekből pedig 54 ezer forint volt a bevétel. Transzformátorok Pácéiról Számos önálló terméke van a péceli Vegyesipari Szövetke­zetnek, s jó néhány árut ko­operációban gyárt. Mindezek­hez évenként — egyebek közt — mintegy százezer darab kü­lönböző méretű és teljesítmé­nyű kis transzformátort készí­tenek. Kooperációs termékük például a hat, illetve tizenkét voltos akkumulátortöltő, vala­mint egy feszültségstabilizátor is. Jobb oldali felvételünkön: Lakos Fcrencné tekercselő egy UVT—1G0 típusú transzformá­tort tekercsel. Alsó képünkön: a transzfor­mátorok végszerelése folyik a szalagon. Hancsovszki János felvételei Patakként ömlő víz Őrködött egy lakatos A minap dél körül járhatott az idő, amikor Gödöllőn a Pe­tőfi es a Szabadság út sarkan arra lettem figyelmes, hogy egy régi ismerősöm őrséget áll az ott lev.ő villamos kapcsoló- szekrény mellett. Olyannál, amelyre azt írták: Vigyázat! 380 V, életveszélyes! Most külö­nösen az lehetett volna, hiszen valóságos kis patakként öm­lött feléje a víz a tőle néhány méterre eltörött föld alatti nyomóvezetékből. — Nem szeretném, ha vala­kit áramütés érne. Voltam már a rendőrségen, onnan te­lefonáltunk a vízműveknek és az elektromosoknak — mond­ta lihegve ifj. Radios Lajos, aki különben a Ganz Áram- mérőgyár gépbeállító lakatosa, huszonöt éve önkéntes rend­őr. Téglát kerítettünk, s raktuk az útjába, hogy ne a villamps szekrény alá, hanem másfelé folyjék a feltörő víz. Nemso­kára megérkeztek az elektro­mos művek szakemberei, aki­ket értesített, s akik a rende­lőintézet épületénél levő kap­csolóval feszültségmentesítet­ték a hálózatot. Majd megjöt­tek és munkához láttak a víz­művek dolgozói is. Szerencsére baleset ezúttal nem történt, de nagyon veszé­lyes helyzetben intézkedett az éber, másokért felelősséget ér­ző ifj. Radics Lajos. Csiba József Kodály-emlékműsor Két kórusunk sikere Vácott, a Bartók Béla Zene­iskola nagytermében rendezték meg a Pest megyei középisko­lás kórusok Kodáíy-emlékmű- sorát. Kovács Lajos, a KÖTA Pest megyei titkára bevezető beszédében örömmel üdvözöl­te a szép kezdeményezést, hogy a Dunakanyar ipari és iskolavárosában is rangos műsorral tisztelegnek a 100 évvel ezelőtt született zene­szerző és -pedagógus emléké­nek. Először a Vác testvérváro­sából, Gödöllőről érkezett Tö­rök Ignác Gimnázium és Óvó­női Szakközépiskola népes leánykórusa állt fel a színpa­don. Bakonyi Árpád karnagy vezetésével felhangzott a híres Nagyszalontai köszöntő. Ju­hász Ildikó, a kórus tagja meg- kapóan szavalta el Illyés Gyu­la: Bevezetés egy Kodály- hangversenyhez című költe­ményét, majd folytatták az éneket. A Népdalcsokor, az Óh, szép béke és a Villő után vastapsot kapott az Esti dal. Az emlékműsor másik gö­döllői együttese a gimnáziumi vegyes kar volt. Vezényelt Űjváry Géza. Ismét Kodály- dallamok csendültek fel, a többi között a Stabat Mater és az Ének Szent István ki­rályhoz. Mindkét kórus meg­érdemelt, szép sikert aratott. P. R. Az esze és a szíve igazolja az áj helyességét Nyugdíjban is közszolgálat — Ha van valami bajom, hát az a legnagyobb, hogy még nincs hátra harminc-negyven évem a nyugdíjig — mondta Mandur Ferenc, a gödöllői já­rási hivatal osztályvezető-he­lyettese a nyugdíjba menetelé­nek tiszteletére rendezett ösz- szejövetelt megelőző beszélge­tésünk rövid perceiben. Azt hiszem, ha még évtizedek vol­nának hátra a nyugdíjig, akkor sem férne el, bármilyen bőre kiszabott, de kiszabott időben az a tettvágy, amely Mandur Ferenc életére jellemző. Elet a romokon Nem volt ez az élet küzdel­mekben látványos, nem volt csúcsokat döntögető esemé­nyektől hangos, de éppen mert a mindennapok apró és állan­dóan ismétlődő tetteivel járult hozzá az ország társadalmának átalakításához, az emberek tu­datformálásához, új világunk építéséhez, igaznak és mara­dandónak kell elismernünk és tartanunk. 1945 telén — még nincs vége a háborúnak — még annyi a könny, hogy Dunát lehetne árasztani vele, a cinkotai kis házban örömében sírva fakad Mandur Ferenc édesanyja, s boldog ölelésre nyílik az édesapa karja. Számukra véget ért a háború, mert az elve­szettnek hitt, de csak hadifog­ságba esett Feri gyerek haza­tért. Mandur Ferenc gyorsan tájékozódik. Látja a romokat, de látja az eltakarítást végző embereket és eljut a romelta­karítást szervező, a magyar új­jászületést hirdető kommunis­tákhoz. Emberközelben Behívatják a pártba. — Ke­mény emberekre van szüksége a népi közigazgatásnak — — mondják, és Mandur Feren­cet irodatisztnek nevezik ki Nagytarcsára, 1948-ban már vezető jegyzőként végzi a dol­gát, aztán pénzügyi szaktanfo­lyamot végez, és a nagytarcsai adóhivatal vezetője lesz. Egy év múlva ismét rábízzák a ve­zető jegyzői feladatok ellátá­sát. 1950. november 22-én a nagytarcsai tanács a végrehaj­tó bizottság titkárává választ­ja. Mandur Ferenc szereti ezt a munkát,, mert szereti az em­bereket és igaznak tartja az ügyet, melynek szolgálatára vállalkozott. Még a legnehe­zebb időkben is, amikor a be­gyűjtési törvény igazságtalan­ságai sok falusi vezetőt tesz­nek bizonytalanná és idegení- tenek el a reábízottaktól, Man­dur Ferenc mindig emberközel­ben marad. 1954-ben ismét hívatják. — Osztályvezetőnek mész a gö­döllői járási tanácshoz — mondják és hiába érvel, meny­nyire szereti a falut, hogy ra­gaszkodik a nagytarcsai em­berekhez, nincs vita, el kell foglalnia új helyét. 1971-ig osztályvezető, azután pedig osztályvezető-helyettes, egé­szen a nyugdíjazásáig. Közben 1954-től 1966-ig a Közalkalma­zottak Szakszervezetének járá­si titkára, majd 1966-tól a mai napig elnöke. 1959-től 1979-ig munkásőr. A családért — Munkásévek voltak — mondja Mandur Ferenc, de el­hallgatja, hogy a hivatali teen­dők, a-társadalmi kötelezettsé­gek, megbízatások ellátása mel­lett maradt ideje a Tanács- akadémia elvégzésére, saját la­kóház építésére, három gyer­mek felnevelésére, de olyan apró dolgokra is, mint a járási hivatal labdarúgócsapatának menedzselése. Felettesei ki­tüntetésekkel jutalmazzák. — Most már így visszanézve nagyon szép volt minden, amit elvégeztem. Különösen szíve­sen emlékszem az 1960-as tsz- szervezésre. Akkor osztályve­zető voltam, és kértem, hogy mehessek Nagytarcsára az át­szervezést segíteni. Azt akar­tam, hogy az ott élő paraszt barátaimnak minél kisebb meg­rázkódtatást okozzon az át­szervezés. ' — Tudtam, nem lesz könnyű az átállás, mert akinek az esze igazolja is az új helyességét, a szíve visszahúzza a megszo­kott régihez. Elengedtek a hi­vatalból. Megkerestem Fényes Mihály középparaszt baráto­mat. Félve, de szeretettel és bizakodással fogadott. Végig- beszélgettük az éjszakát, s haj­nalban megtörtént a belépési nyilatkozat aláírása. Futótűz­ként terjedt a hír: Belépett a Fényes. — Két nap alatt befejeződött az átszervezés. Az első közgyű­lésen Fényes Mihályt válasz­tották a nagytarcsai szövetkezet elnökévé. Nagy elismerés és szolgálatom igazának bizonyí­tása amit Fényes Mihály, most már nyugdíjasként szokott mondani. — Tudom, barátom, mindennek előbb kellett volna történnie, s akkor fiatalon lett volna miénk a világ! Kovács László, a járási hiva­tal személyzeti vezetője nyitja ránk az ajtót. Mandur Ferenc most is tudja a kötelességét. Indul a búcsúztatására össze­gyűlt kollégák közé, hogy az ünnepség befejezése után meg­kezdje nyugdíjas életét. Műveli a kertet — Ezernyi tervem van — mondja köszönésként. — Mű­velem a kertet, teszek-veszek a portán. És bejárok majd a hi­vatalba is. Mert a közszolgálat életünk végéig tart, s nem a nyugdíjazásunkig. Nem igaz? Fercsik Mihály Felszabadulási témák Két sportágban rendezte^ felszabadulási emléktornát Gö­döllőn. A női röplabdakupáért a vendéglátó GSC mellett há­rom budapesti I. osztályban szereplő gárda mérte össze tu­dását az Erkel Ferenc iskola tornatermében. A gödöllői lá­nyok három győzelemmel játszmaveszteség nélkül dia­dalmaskodtak a Budapesti Mechanika SC, az Óbudai Pe­tőfi és a MAFILM SE csapa­tai előtt. A serdülőkupa vég­eredménye: 1. Postás serdülő, 2. Erkel Ferenc Általános Is­kola, 3. Török Ignác Gimná­zium, 4. Postás úttörők. A sakkozók felszabadulási tornája egyben a megyei egyé­ni villámbajnokság is volt. Az ötvenkét résztvevő között szép számmal indultak gödöllőiek, s a színvonalra sem lehetett panasz, hiszen nyolc mester- jelölt igyekezett megszerezni a győzelmet. Végeredményben a D ömsödi Dózsa három ver­senyzője, Nagy Zoltán, Rózsa Tibor (12—12 pont) és Kama­rás Péter (11,5 pont) végzett az élen, mindhárman mester- jelöltek. A legjobb gödöllői, dr. Kasza Ferenc nyolc pontot gyűjtött. A nap programja December 15-én: Erdőkertes, művelődési ház: Vendégük dr. Czeizel Endre genetikus professzor. Szada, családvédelmi tanács­adó: A szülők akadémiája decem­beri előadása. Beszédhibák kis­gyermek korban Címmel tart előadást Damásdiné Bocs Már­ta logopédus, 16 órakor. A sakkozók vendége: Portísch Lajos A városi-járási sportfelügye­lőség meghívására december 17-én, pénteken délután 5 órakor a gödöllői és kör­nyékbeli sakkozók vendége lesz Portisch Lajos nemzetkö­zi nagymester, világbajnok­jelölt. Délután 5 órától a vá­rosi-járási művelődési . köz­pont 7—8-as termében él­ménybeszámolót tart és har­minctáblás szimultánt ad. ISSN 0133—1S57 (Gödöllői Hírlar

Next

/
Oldalképek
Tartalom