Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-15 / 294. szám
6 Pftr mr.c irr 1982. DECEMBER 15., SZERDA Jogi tanácsok Egy év az abszolút elévülési idő © A kártérítési felelősség a mérvadó © Hány éves korig jogosult a gyermek családi pótlékra? fi A fegyelmi vétség büntethetőségének elévülése szempontjából mikor irányadó a három hónap, és mikor az egy év. Vita merült fel az egyik, vállalatnál, mert olvasónk szerint, a munkáltató több, mint három hónapja- tud arról, hogy munkahelyén az egyik dolgozótársával tettle- gességig fajuló incidense támadt, és most indított fegyelmi eljárást, jóllehet korábban lezártnak gondolták az ügyet, mivel mindkettőjüket szóban figyelmeztették. Az a körülmény, hogy szóban mindkettőjüket figyelmeztették, még nem zárja ki a fegyelmi eljárás megindítását. Az azonban már fontos szempont, hogy a fegyelmi vétséget kiváltó okról a dolgozó szolgálati felettese mikor szerzett tudomást. Olvasónk elmondásához még any- nyit hozzá kell tennünk, hogy amikor összekülönbözött munkatársával, ebből verekedés lett, a rendész közbelépett, és ezt a naplóba bevezette. A rendészek felett felügyeletet gyakorló szolgálati felettes rftindennap átnézi, szignálja az előző nap eseményeit. Ennek következménye volt az is, hogy a dolgozó először szóbeli figyelmeztetésben részesült, állítása szerint az eset után 3 hónappal pedig fegyelmi eljárás indult ellene. A Munka Törvénykönyve szerint, nem lehet fegyelmi eljárást indítani vagy annak mellőzésével büntetést kiszabni, ha a kötelezettségszegés felfedezése óta 3 hónap, illetőleg elkövetése óta egy év már eltelt, önmagában abból, hogy a rendész a2 esetet az eseménynaplóba bevezette, még nem következne az, hogy ettől az időponttól számít a 3 hónapos határidő. A fegyelmi vétség akkor tekinthető ugyanis felfedezettnek, amikor a fegyelmi jogkör gyakorlója vagy annak közvetlen vagy magasabb felettese a vétségről és egyszersmind arról is tudomást szerzett, hogy ki az a dolgozó, aki a vétség elkövetésével alaposan gyanúsítható. Ebből pedig az következik, hogy a fegyelmi vétség büntethetőségének elévülése szempontjából az elkövetés időpontjának és annak van jelentősége, hogy a fegyelmi jogkör gyakorlója mikor szerzett tudomást a fegyelmi vétség elkövetéséről. Ha a rendészek által vezetett eseménynaplót a fegyelmi jogkör gyakorlója láttamozta aláírásával, akkor a tudomásszerzés időpontjának ezt az időpontot kell tekinteni. Ha a lát'tamozó személy nem a fegyelmi jogkör gyakorlója, akkor az elkövetéstől számított egy év az abszolút elévülési idő. A Visszakövetelheti-e az önként megtérített kárt a dolgozó, ha az ö vétkes magatartása miatt, kívülálló harmadik személv jogtalan vagyoni előnyhöz jutott. Azt írja egyik olvasónk, hogy több, mint 20 éve dolgozik munkahelyén, mindig becsülettel ellátta feladatát. Raktárvezetőként egy esetben összejátszott egy vállalaton kívüli személlyel, annak különféle értékes fémhulladékot adott át, bár összeg szerint nem volt olyan nagy, de mégis fegyelmi eljárást indítottak ellene, a kárt is megtéríttettek vele. Büntető eljárás nem volt az ügyben, tekintettel annak csekély értékére és a vállalat sem érvényesítette megtérítési igényét a kívülállóval szemben. Olvasónk most azt a kártérítési összeget akarja visszakövetelni a vállalattól, amelyet befizetett, mert hiszen az eljárás során közölte a harmadik személy nevét, aki a jogtalan előnyhöz jutott és attól vissza lehetett volna követelni az összeget. Olvasónk tévedésben van. A vállalattal szemben a fegyelmi vétséget ő követte el és a kárt is ő okozta. Ha a vállalat a kívülállóval szemben nem érvényesítette megtérítési igényét, ez őt nem mentesíti a kártérítési felelősség alól, sőt, kármegosztásra sem ad alapot. Arra sem hivatkozhat, hogy önként vagy tévedés, megtévesztés, fenyegetés következtében teljesített, hanem olvasónk esetében az vizsgálandó, hogy a Munka Törvénykönyvében írt kártérítési felelőssége megállapítható-e vagy sem. Egyébként a kártértési felelősség megállapítása miatt a vállalati munkaügyi döntőbizottságnál kérheti a határozat felülvizsgálatát. • Melyik gyermeket hány éves korig lehet figyelembe venni a családi pótlékra jogosultság elbírálásánál? A családi pótlékra jogosultságánál azt a gyermeket lehet figyelembe venni, aki 16 évesnél fiatalabb vagy idősebb ugyan, de alsó- vagy középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tánul. Az utóbbi esetben a gyermek 19 éves koráig vehető figyelembe. Korára tekintet nélkül azt a gyermeket is számításba kell venni, aki tartósan beteg, testileg vagy szellemileg fogyatékos, ha ez az állapota is 16 éves korát megelőző időtől, iskolai tanulmányok folytatása esetén 19 éves kora előtt kezdődött. A családi pótlékra jogosultság szempontjából figyelembe vehető gyermekek közül a háztartásban élő gyermek után arra tekintet nélkül jár a családi pótlék, hogy a gyermek milyen címen, illetőleg milyen kapcsolat alapján van a háztartásban és fizetnek-e a gyermek után tartásdíjat vagy nem. A háztartásban lévő gyermekként kell figyelembe venni azt a gyermeket, aki átmenetileg tartózkodik a háztartáson kívül (pl. diákotthonban, kórházban van, továbbá azt is, akit térítés mellett intézetben, nevelőotthonban, csecsemő- vagy gyermek- otthonban helyeztek el). Ha azonban a gyermeket valaki a tartós nevelés, gondozás szándékával vette magához, e gyermeket nem lehet annak a személynek a háztartásában élő gyermekként figyelembe venni, akinek a háztartásából elkerült. ' A diákotthonban elhelyezett gyermekeket a fizetett térítés összegére tekintet nélkül kell háztartásban levő gyermekként figyelembe venni. A középiskolai katonai kollégiumban történt elhelyezést, diákotthoni elhelyezésnek kell tekinteni. Arra vonatkozólag, hogy a gyermek az. igénylő háztartásában, illetve háztartásán kívül átmenetileg máshol (pl. diákotthonban) van elhelyezve, elfogadják az igénylő írásbeli nyilatkozatát. Dr. M. J. A lakáscseréről Ha a gyarapodó létszámú család meglevő lakását kinőtte vagy valaki szabadulni akar feleslegesen nagyméretűvé vált otthonától, cserepartner után kell nézni. Az a cserélő fél, aki kisebb értékű lakáshoz jut, vagy egyébként hátrányosabb körülmények közé kerül, a lakáscsere-szerződésben pénzbeli térítést kérhet. A térítés mértékét a felek megállapodása határozza meg. Milyen szempontokra kell vigyáznia a cserére készülő- dőknek? A lakáscsere-szerződést írásban kell megkötni. Állami lakás esetében a lakással rendelkező szerv, nem állami lakás esetében a bérbeadó hozzájárulása is szükséges. Alki eltartási szerződéssel jutott lakásához, és eltartottja ól, csakis az ő beleegyezésével foghat a cseréhez. Előfordul, hogy egy lakásban több bérlőtárs él. A bérlőtársi jog is elcserélhető, ha a másik bérlőtárs ehhez hozzájárul. A lakáscsere-szerződésben név szerint fel kell sorolni a bérlővel együtt lakó személyeket, és azt, hogy a lakásáén milyen jogcímen laknak. Amikor egy nagy lakást két vagy több kisebb lakásra cserélnek, gyakran olyanok is bérlővé válnak az új lakásban, akik a cserét megelőzően nem voltak azok. Üj bérlők csak a bérlő közeli hozzátartozói (gyereke, szülője, testvére) lehetnek, továbbá a bérlővel legalább öt éve együtt lakó más személyek és ezék házastársa. Mi legyen az albérlővel? A lakáscserénél róla is gondoskodni kell. Ha a cserepartnerek abban állapodnak meg, hogy a bérlő magával viszi albérlőjét, vagy számára másutt biztosítanak elhelyezést, akkor az albérlő hozzájárulása is szükséges. Ha nem tudnak megegyezni, az albérleti jogviszonyt fel lehet mondani. Ha az elcserélni kívánt lakások különböző lakásügyi hatóságok illetékességi területén vannak, úgy a lakáscsere-szerződést bármelyik érintett lakásügyi hatósághoz be lehet nyújtani. Vizek partján- HORGÁSZBOTTAL A természet rendje szerint i a Luca-napi kalendáriumban ez a nap az új esztendő márciusának felel meg. A hiedelmek szerint ugyanis a december 13-tól karácsonyig hátralévő tizenkét^ nap időjárásából következtetni lehet a jövő év megfelelő hónapjainak várható időjárására. Hogy ebben mennyi a népi tapasztalat és mennyi a babona, bárki kipróbálhatja... Nem tudom, tavaly ilyenkor mit jósolt a huca-kálen- dárium, de valószínű, hogy kevesen bíztak az ennyire szép és hosszú őszben, a kellemes „emberes” hónapokban. Persze, a kutya nem eszi meg a telet — tartja egy másik népi bölcsesség, s a hosszú távú meteorológiai előrejelzések már kemény januárt ígérnek. Szívünk szerint persze, nem nagyon örülünk ennek, de be kell látnunk, a természet rendje az, hogy a halaknak is jár néhány bétnyi, hónapnyi békés pihenő. Úgyis csak addig tart, amíg a tilalmak érvényben vannak, illetve még vagy már nem lehet rámenni a jégre. Megyeszerte még a közelmúltban is sok helyen telepítettek, emiatt is csökkentek a horgászati lehetőségek. Sajnos, kevés az igazán jó csukás, süllős vizünk is. A legtöbb titkait csak a helybéliek ismerik és őrzik féltékenyen. Jég ellen Döntött a Legfelsőbb Bíróság A társadalmi tulajdon kárára Az egyik mezőgazdasági termelőszövetkezet tagját fegyelmi büntetésül a tagok sorából kizárták. Azt rótták fel neki, hogy engedély nélkül nyúlt különféle gépekhez, azokat megrongálta, az egyikről pedig két alkatrészt eltulajdonított. Ezenkívül munkahelyéről négy napig igazolatlanul távol maradt. A határozat hatályon kívül helyezéséért a tsz-tag a munkaügyi bíróságon pert indított, de keresetét elutasították. Fellebbezésre azonban a megyei bíróság a büntetést szigorú megrovásra enyhítette. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és a szövetkezet által kiszabott fegyil- mi büntetést helyben hagyta. A döntés indokolása szerint, ha a fegyelmi vétség súlyos, az a munkáltató többi dolgozójának munkafegyelmére is kihat. Ilyen esetben a viszonylag enyhe büntetés kiszabása hasonuló fegyelmi vétség elkövetésétől nem tartja vissza őket. A társadalmi tulajdon terhére elkövetett fegyelmi vétség miatt alkalmazott súlyos büntetés mérséklése általában még nyomatékos enyhítő körülmény esetén sem inTíZ NAP REND ELETEIB ÖLI A kisvállalatok nyereség- adózását, az érdekeltségi alapok képzését és felhasználását a 71/1982. (XI. 30.) PM. számú rendelet szabályozza. (Magyar Közlöny 72. sz.) A vállalati bérszabályozás rendszeréről, a vállalat magasabb vezető állású dolgozóinak anyagi érdekeltségi rendszeréről, a részesedési alap felhasználásáról, a Magyar Közlöny 72. száma tartalmazza a 4/1982. (XI. 30.) ÁBMH., az 5/1982. (XI. 30.) ÁBMH., és a/1982. (XI. 30.) ÁBMH. sz. rendeleteket. A saját személygépkocsi hivatalos célú használatáért átalánytérítésben részesíthető munkaköröket a 4/1982. (ÁT. 47.) ÁH. sz. utasítás szabályozza, amelyet az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke adott ki. (Tanácsok Közlönye 34. szám). dokolt. Éppen ezért tévedett és ezzel törvényt sértett a megyei bíróság, amikor arra a megállapodásra jutott, hogy a tsz-tag cselekményeinek társadalmi veszélyességére, vétkességi fokára, személyi körülményeire tekintettel kiszabott fegyelmi büntetés indokolatlanul súlyos. A megyei bíróság ítéletét hatályon kívül kellett helyezni. Megmozdultak a válaszfalak Az Országos Takarékpénztár egy tervezőirodával két lakótelepi ház tervdokumentációjának elkészítésére és a lebonyolítás elvégzésére szerződést kötött. A kivitelezésre építőipari szövetkezet kapott megbízást. Amikor a lakók beköltöztek, csakhamar megdöbbenve állapították meg: minden szó át- hallatszik a szomszédba, a válaszfalak mozognak, nedvesek,. a tapéta sűrűn repedezik. Igen sok lakásban az ajtók hibásak. A pvc-padlók szakadoznak, a beszabályozatlan világítási automata balesetveszélyes. Repedt mosdók is akadnak. A tetőcserepek egy része mállik, tehát nem elsőosztályú. A kémény bekötései szabálytalanok, fűtési csőhüvely viszont nincs. A lakók panaszára az OTP mind a tervezővállalat, mind az építőipari szövetkezet ellen szavatossági pert indított. A megyei bírósági tárgyaláson a kihallgatott szakértő elmondta, hogy lakáselválasztó falat nem lett volna szabad gipszkartonból tervezni. Ez az anyag hungarocell hangszigetelés ellenére sem alkalmas ilyen célra. De még a kivitelezése is hibásan történt. A lakások mennyezetére nem az előírt módon szerelték fel, hanem csak egyszerű vakolást készítettek. A lábazati cementvakolatnak a szigetelés fölé vezetését is rosszul végezték, emiatt a csapadékvíz beszívódik a falba. A belső válaszfalak geometriai vonalvezetése is pontatlan. A homlokzati falakon mutatkozó repedések oka az épület nem megfelelő alapozása. A szakértői vélemény elhangzása után parázs vita kerekedett, hogy a hibák menynyiben befolyásolják a lakások rendeltetésszerű használatát, ki, milyen mértékben felelős a hibákért. Mindkét vállalat egymást okolta. Az OTP megbízottja nyomatékosan hangsúlyozta: a gipszkarton válaszfalak idő előtt tönkremennek, tehát nemcsak az esztétikai hatásuk rossz. Ezért a szakértői véleménnyel ellentétben, nem a kivitelezési díj leszállítását, hanem valameny- nyi hiba kijavítását kívánta. A megyei bíróság a tervező és kivitelező vállalatot javításra, kártérítésre és árleszállításra kötelezte. Fellebbezésre az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került. Itt újból meghallgatták a szakértőt, aki kijelentette: csak további megfigyelések után lehet eldönteni, hogy a különböző repedések megszüntetése érdekében mit kell tenni. A homlokzati és a tapétarepedések kijavítása egyébként magát a süllyedést nem szünteti meg. Ezek után a Legfelsőbb Bíróság úgy látta, hogy a felelősség kérdésében további széles körű bizonyítási eljárásra van szükség, amelynek költségeit majd a pervesztes félnek kell viselnie. Ezért a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új tárgyalásra, valamint új határozat hozatalára utasította. Ennek Során, azt is tisztázni kell, hogy a tervezési hibákat a kivitelező felismerhette-e, mert ez a kármegosztás arányára kihát. Szó, ami szó, nem olcsó sport már a horgászat sem. De hát akit egyszer magával ragadott a szenvedély, az nem mond le róla. Persze, ahogy sok másra, a horgászatra is áll a divatos kifejezés: vannak még tartalékaink ... Apróságnak tűnik, de botjaink, orsóink, a zsinórvezető gyűrűk és a zsinór élettartamát jelentősen meghosszabbíthatja, ha rendszeresen karbantartjuk. Hideg időben gyakran előfordul például, hogy a víz, a pára rájegesedik holmijainkra. Ezt — és ennek káros következményeit — megelőzhetjük, ha horgászat előtt, de közben is, finom olajjal vékonyan átkenjük a felszerelésünket. A boltokban Mögöttünk az ezüst-, előttünk az aranyvasárnap, s közben is akad még néhány nap a karácsonyi ajándékok beszerzésére. Természetes, hogy mi legfigyelmesebben a horgászboltok környékén néztünk szét. Első látásra elégedettek lehetünk, hiszen a kirakatok, pultok zsúfoltak. Másodszorra viszont sokan a zsebünkhöz kapunk — ijedtünkben ... A Shakespeare-céggel kötött szerződés gyümölcsözőnek, hasznosnak látszik, de elsősorban a hazai kereskedelem számára. Az árak ugyanis egy átlaghorgásznak bizony magasak. Igazából viszont kevés — vagy hamar elfogy — a kezdőknek, vékonyabb zse- bűeknek való orsó és bot. Sok ugyanakkor az ügyes apróság ... Karácsonyi ajándék Számunkra azért az igazi ajándék ilyenkor a karácsonyi hal. Főleg, ha ponty. Hideg vízben persze, nagyon csekély az esélyünk, de a szakemberek szerint több, mint eddig hittük. Ügy tapasztalták ugyanis-, hogy a zárt vizekbe telepített tógazdasági pontyok — ha kevesebbet is — télen is táplálkoznak. Ilyenkor, ha hozzájutnak, elsősorban a gilisztát, csontkukacot kedvelik. (Bár a délegyházi tapasztalatok szerint ott egyelőre a pufóka a slágerJ Személyes véleményem: ilyenkor az önetetőnek már nincs nagy jelentősége. Helyette inkább apró ólmot szereljünk, hogy ne terhelje feleslegesen a 24-es, 30-as zsinórt. A leg sportszerűbb és a legeredményesebb egyetlen, a kézben tartott bottal horgászni és ujjbeggyel érzékelni a kapást. Mint ahogy azt Antos Zoltán már régen kikísérletez- te. Ha megyén kívüli meleg vízre indulunk, előtte telefonon vagy levélben feltétlenül érdeklődjünk a körülményekről, lehetőségekről, hogy ne autózzunk feleslegesen — és drágán — száz kilométereket. A fogási naplóról Sok horgásztársunk már befejezettnek tekinti a szezont. Reméljük, azért nem dobta sutba a felszerelését. A későbbiekben maid tanácsokat adunk a karbantartáshoz, az apróbb javításokhoz is. Hamarosan eljön azonban az az időszak, amikor mind- annyiunknak a kötelességekre kell gondolnunk. Évről évre panaszkodnak az egyesületi vezetők, ügyintézők, hogy sok horgász nem ' határidőre, s nem összesítve adja le a fogási naplót. Pedig „jogszabály rendeli el, hogy a horgász köteles a MOHOSZ által előírt fogási naplót vezetni és azt a feltüntetett határidőre a horgászegyesületnek átadni”. A fogási napló leadási határideje — köztudottam —* 1983. január 5. Horgászjegyet csak az kaphat, aki ennek és befizetési kötelességének eleget tett. Aki — alapos indok nélkül — mégis késik, július 1-ig nem kaphat engedélyt. A fegyelmezési lehetőségek tehát adottak, szigorúan és következetesen élni kell velük. Kérdezzen Már megszoktuk, hogy amikor javában tart a szezon, viszonylag kevés levelet kapunk olvasóinktól. Természetes is, hogy olyankor elsősorban a horgászat gyakorlati oldalával vagyunk elfoglalva. Mikor aztán jönnek a hideg, szűkös napok, szóba kerülnek a korábbi szép és nem éppen szívderítő élmények is. A kérdésekre, panaszokra természetesen mindig reagálunk, de az idén — pontosabban a jövő év elején — egy alkalommal rovatunk teljes terjedelmét arra kívánjuk felhasználni, hogy az önök. konkrét kérdéseire válaszoljunk a MOHOSZ megyei intéző bizottsága vezetőinek, szükség esetén más illetékesek segítségével. Kérjük, hogy leveleiket 1983. január 5-ig küldjék el szerkesztőségünk címére. A borítékra írják rá: Horgászrovat. Várjuk természetesen azokat a beszámolókat, fényképeket is, amelyek idei élményeikről, fogásaikról tudósítanak. Vereszlii János Telepítés az utolsó 6szl — az első téli — napsütésben
