Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-14 / 293. szám
xMíap 2 1983. DECEMBER 14., KEDD Ülésezik a lengyel parlament Wojciech Jaruzelski televíziós beszéde Kohl levele a Bundestag elnökéhez Bizalmi kérdés az mint olyan lépéseket, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnának az ország életének további normalizálódásához, a nemzeti egyetértés eszméjének térnyeréséhez, a társadalom egységének erősítéséhez. A tervezetek fölötti vitában a LEMP, az Egyesült Parasztpárt, a Lengyel Demokrata Párt, valamint a három világi katolikus, illetve keresztény társadalmi szövetség parlamenti csoportjának egy-egy képviselője szólalt fel. Kazi- mierz Barcikowski, a LEMP képviselő csoportjának nevében a többi között azt hangsúlyozta, hogy mindenki előtt nyitva állnak az ajtók, aki a szocialista Lengyelország javát kívánja szolgálni. Leszögezte: Lengyelország csak és kizárólag szocialista állam lehet. A hat felszólalással befejeződött a vita a szükségállapottal kapcsolatos két törvény- tervezetről, s azokat a szejm ezután a parlament illetékes bizottságai elé utalta. vető korlátozó intézkedések ez év vége előtt érvényüket vesztik. Az elmúlt év ismét igazolta szövetséges! kapcsolataink rangját, annak a segítségnek a jelentőségét, amelyet szovjet barátainktól, a szocialista közösség országaitól kaptunk. Az emberek élete nehéz. További erőfeszítéseket teszünk, hogy megkönnyítsük a mindennapi életet, megfékezzük a rohanó inflációt. A néphatalom és a társadalom, különösen a munkásosztály közötti bizalom újjáépítésének és megerősítésének nagy feladata vár ránk. Ahhoz, hogy a mi lengyel ügyeinket megoldhassuk, megjavíthassuk az életkörülményeket, időre van szükségünk. Keményen dolgozni kell. Elengedhetetlen a kölcsönös bizalom. Az ehhez vezető utat a párt jelöli ki, a párt IX. kongresszusa. Erről az útról nincs és nem is lesz letérés — mondotta Wojciech Jaruzelski. Egyeztető megbeszélések Ammanban Jordán—palesztin tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) nak megvalósítását biztosította, illetve ellenőrizte. A szükségállapot felfüggesztésére — amelyet a szejm július 21-i ülésén Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok helyezett kilátásba — bizonyára már hamarabb is sor kerülhetett volna, ha a belső helyzet gyorsabban normalizálódik, ha hamarabb sikerült volna úrrá lenni a gazdaság visszaesésén. Ezeket a folyamatokat azonban jelentős mértékben késleltették a nyugati államok által Lengyelországgal szemben alkalmazott szankciók. A Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsának javaslata alapján az államtanács most a szükségállapot felfüggesztését Indítványozza, azzal, hogy annak végleges megszüntetéséig legyen idő az ország politikai, társadalmi és gazdasági életének teljes normalizálására. A szükségállapotról szóló törvény módosított változata értelmében a szükségállapot felfüggesztésére a minisztertanács javaslata alapján kerülne sor. Ugyancsak a kormány indítványára vissza lehetne állítani a szükségállapotot vagy annak egyes korlátozó intézkedéseit az ország egész területén vagy annak egy részén, abban az esetben, ha a nyugalmat és a közrendet újból veszélyek fenyegetnék. A szükségállapot felfüggesztésével ugyancsak felfüggesztenék a tavaly december 12-én az államtanács által elfogadott három dekrétumot, helyettük viszont bizonyos különleges jogszabályokat vezetnének be. A felfüggesztett szükségállapot időszakára vonatkozó rendelkezésekről szóló törvénytervezet értelmében megszüntetnék az állampolgári jogok és szabadságjogok korlátozásainak többségét. A szükségállapot felfüggesztésével megszűnik az internálás gyakorlata, valamint — néhány kivételtől eltekintve — a rögtönítélő eljárás is, módosul a katonai bíróságok tevékenységi köre. Megszűnnek az országon belüli mozgásszabadságot korlátozó intézkedések, és ugyancsak érvényét veszti az a rendelkezés, amely szerint különleges engedély szükséges gyűlések, művészeti, szórakoztató és sportrendezvények megtartásához. Megszűnik az állami vállalatok katonai irányítása; hasonlóképpen a sztrájkokra és a tiltakozó akciókra vonatkozó tilalom, feltéve, hogy az ilyen akciókat az érvényes törvényeknek, mindenekelőtt a szak- szervezetekről szóló törvény előírásainak megfelelően tartják. Ugyancsak megszüntetik a postai küldemények, levelek cenzúráját, és a telefonbeszélgetések ellenőrzését. Érvényüket vesztik a filmforgatásra és fotózásra vonatkozó különleges tilalmak, és megszűnnek az államigazgatás, valamint a gazdasági vezetés működését eddig szabályozó különleges alapelvek. Legkésőbb három hónapon belül teljes mértékben vissza kívánják állítani a munkásönkormányzati szervek jogköreit. A tervezet értelmében továbbra is a figyelem középpontjában áll a gazdaság, a piaci ellátás, ezért fenntartják az operatív programok egy részét. Ami az igazságszolgáltatást illeti, a szükségállapot felfüggesztésével mind a polgári, mind a katonai bíróságok felhagynának a rögtönítélő eljárásokkal az állam politikai érdekeit, a közbiztonságot és a közrendet sértő esetekben. A demokratikus erők számára sikert, a reakció erőinek pedig vereséget hoztak a vasárnap Portugáliában megtartott helyhatósági választások — állapítják meg az első szovjet vélemények az előzetes számlálási adatok birtokában. A kormányzó pártokat tömörítő „demokratikus szövetség az új többségért” elveszFenntartják ugyanakkor a rögtönítélő eljárást az élet ellen elkövetett bűncselekmények, a rablótámadások, a betöréses lopások esetében. Ugyancsak rögtönítélő eljárással vonják felelősségre a kirívóan súlyos gazdasági bűncselekmények elkövetőit, továbbá azokat, akik tisztségüket egyéni haszonszerzésre próbálják kiaknázni. Az államtanács a most előterjesztett törvénytervezetek elfogadása után a lehető legrövidebb időn belül döntést hoz a szükségállapot felfüggesztéséről. Amint ez megtörtént, az államtanács rendeletet kíván hozni a különféle büntetések megszüntetéséről vagy felfüggesztéséről. Vonatkozna ez a többi között olyanokra is, akik állami vagy társadalmi intézmények tevékenysége vagy a közrend ellen bűncselekményeket követtek el. Jablonski végezetül úgy jellemezte a két, első olvasásban ismertetett törvénytervezetet. Egy nappal a lengyel parlament ülése előtt, december 12- én este a varsói televízióban beszédet mondott Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, miniszterelnök, a Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsának elnöke. A többi között hangoztatta: Pontosan egy évvel ezelőtt bevezetésre került a szükségállapot Az eltelt év nagy próbatétel volt. Kiálltuk ezt a próbát, kiállta a párt, a néphatalom, minden olyan állampolgár, aki megértette az állam legmagasabbrendű érdekét. Sok — belső és külső — erő szenvedett vereséget Len- gyelorszás^ya. Győztes azonban csak egy van: a lengyel nemzet. A Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsa úgy véli, hogy létrejöttek a feltételek a szükségállapot felfüggesztésére. A szükségállapot felfüggesztése azt jelenti, hogy az alapHelmuth Kohl, az NSZK kancellárja Richard Stücklen- nek, a nyugatnémet parlament elnökének küldött levelében bejelentette: december 17-én, pénteken a Bundestagban felveti a bizalmi kérdést. A parlamenti szavazás előtt Kohl kancellár nyilatkozatban kívánja megindokolni, hogy a keresztény-liberális koalíció miért tartja szükségesnek a márciusi, idő előtti választást. A pénteki szavazáson a kormánypártok képviselői tartózkodni akarnak, a szociáldemokrata képviselők pedig „nem”-mel szavaznak majd. Miután Kohl így készakarva leszavaztatja magát, Kari Carstens államfőnek 21 nap áll rendelkezésére, hogy feloszlassa a parlamentet és kiírja az új választás időpontját, amennyiben egyetért Kohl — alkotmányjogilag vitatott — eljárásával. Helmut Kohl tegnap késő délután a CDU—CSU parlamenti pártcsoportjában azzal indokolta döntését, hogy a ker resztény-liberális kormány megalakulásakor csák korlátozott feladatot, nevezetesen az 1983-as költségvetés elfogadtatette abszolút többségét Portugália legnagyobb városaiban: Lisszabonban, Portóban és Coimbrában. Lisszaboni tudósításában a TASZSZ hírügynökség megfigyelőkre hivatkozva megállapítja, hogy egyelőre az „Egyesült Népi Szövetség” az egyetlen olyan politikai erő, amely egyetlen, általa irányított helységben sem vesztett többségéből. tását vállalta, s mivel erre ezen a héten sor kerül, feladatát teljesítve, a választók hozzájárulását is ki akarja kérni hatalmon maradásához. A politikai pártok, tömegszervezetek életében általában jelentős esemény a négy-öt évenként tartott kongresszus. A Görög Kommunista Párt ma kezdődő XI. kongresszusa különösen fontosnak ígérkezik. Tavaly októberben a Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASOK) földcsuszamlásszerű győzelmet aratott a konzervatív Űj Demokrácia felett és Görögországban is baloldali színezetű kormány került hatalomra. Ezzel a Görög Kommunista Párt, amely 1918-ban alakult meg, 1947- től illegalitásba kényszerült és csak az ezredesek diktatúrájának bukása — 1974 — után válhatott legális politikai erővé, jelentősen megváltozott helyzetben folytathatta munkáját. A kongresszusra 14 hónappal a választások után kerül sor; ha nem is sok idő, arra mindenképpen elegendő, hogy a GKP felmérje a változások hatását, számoljon a megváltozott körülményekkel és az új helyzetben maga is olyan programot fogadjon el. amelv- lyel legjobban szolgálhatja az ország bel- és külpolitikai érdekeit. A kongresszusnak jó kiindulási alapja van ehhez. Először is: választási eredményei. A GKP 1977-ben — csak három évvel azután, hogy előjöhetett az illegalitásból — a szavazatok 9,36 százalékát szerezte meg. Az 1981-es választásokon nemhogy nem veszíCeorge Shultz Rómában George Shultz amerikai külügyminiszter tegnap Rómában — nyugat-európai kőrútjának negyedik állomásán — találkozott Amintore Fanfani olasz kormányfővel, Emilio Colombo külügyminiszterrel. Fogadta őt Sandro Pertini köztársasági elnök és a Vatikánban II. János Pál pápa. Az olasz vezetőkkel tartott megbeszéléseken a nyugateurópai országokba — egyebek között Olaszországba — telepítendő új amerikai közepes hatótávolságú rakétákról, a közel-keleti helyzetről — olasz csapatok is részt vesznek a libanoni háromhatalmi erőkben —, és a kétoldalú kapcsolatokról volt szó. Ennél részletesebb értesülésekkel nem szolgáltak a találkozókról beszámoló olasz jelentések. Tegnap folytatta az MX- rakétarendszerrel kapcsolatos vitáját az amerikai kongresz- szus, s a Reagan-kormányzat azt reméli, hogy amit elvesztett a képviselőházban — az első öt MX-rakéta építéséhez szükséges egymilliárd dollárt —, azt visszanyerheti a szenátusban. Ha a szenátus megszavazza az interkontinentális rakéta gyártásának megkezdését, a pénz megszerzéséhez még mindig szükség lesz a képviselőház beleegyezésére. Ezért Reagan és tanácsadói most ahhoz a taktikához folyamodnak, hogy hajlandók lemondani az MX-rdkéták eredeti telepítési tervéről — a száz rakéta egyetlen hatalmas betonteknőben való egymás melletti elhelyezéséről —, csakhogy megkapják az általános zöld jelzést a rakéták megépítéséhez. A „sűrű” telepítési tervről azonban a kormányzat nem mondott le véglegesen. George Keyworth, Reagan tudományos főtanácsadója a The Washington Post tegnapi számában megjelent cikkében méltatja ennek a telepítési tervnek az állítólagos előnyeit. Maga az elnök fáradhatatlan, amikor hadászati fegyverkezési programjának védelméről van szó. Tegnap, miközben a szenátus ülésezett, Reagan ismét három órát szánt arra, hogy a Fehér Háztett erejéből, de növelte szava- zótáborát és a szavazatok közel 11 százalékával az ország harmadik legfontosabb politikai ereje lett. Mindez azért tűnik lényegesnek, mert miközben a PASOK valósággal elszívta a szavazatokat a többi párttól, ez nem sikerült neki a GKP esetében. (Érdekes az is, hogy Görögországban nem fordult elő a hasznos szavazás — az a jelenség, hogy — Francia- országban és Spanyolországban — a kommunista párt szavazóinak egy része inkább a szocialista pártiakra szavazott a „baloldal” győzelme érdekében. A választások idején mind Franciaországban, mind pedig Spanyolországban jelentősen csökkent a kommunisták szavazatainak száma — Görögországban nőtt.) Ez mindenképpen arra utal, hogy az országban szilárd és megbízható támasza van a pártnak; mint nem olyan régen Antoniosz Ambatielosz, a GKP PB tagja elmondta, a munkásság körében lényegében a Görög Kommunista Párt az egyetlen igazán szervezett erő. Utal a választási eredmény arra is, hogy a párt szavazói elfogadják és támogatják a Ammanban tegnap összeült az ősz folyamán létrehozott jordániai—palesztin vegyes főbizottság, hogy megfogalmazza azt a közös álláspontot és javaslatot, amelyet Husszein jordániai király képvisel majd Washingtonban, amikor december 21-én találkozik Reagan amerikai elnökkel. Miután az Egyesült Államok nem hajlandó érintkezésbe lépni a Palesztinái Felszabadítási Szervezettel mindaddig, amíg az nem ismeri el Izraelt, most olyan jordániai—palesztin vegyes bizottság összeállításáról folyik az eszmecsere, amelyben formálisan nem vennének részt ugyan a PFSZ képviselői, de amely felhatalmazást kapna a PFSZ-tői a közel-keleti béketárgyaláson való részvételre. ban „egyéni beszélgetések” formájában győzze meg az ingadozókat. A Fegyveres Harc, nevű ellenállási csoport vállalta a felelősséget a dél-libanoni Na- batije közelében vasárnap végrehajtott támadásért, amelynek során — a szervezet közleménye szerint — egy izraeli katonatiszt meghalt és további hat katona megsebesült. Izraeli részről csupán két katona megsebesülését ismerték el. Tizenkétezer lány és asszony gyűlt össze vasárnap a Londontól nyugatra fekvő Newbury közelében a Greenham Common-i amerikai légi támaszpont mellett, hogy tiltakozzék a szárnyasrakéták (robotrepülőgépek) nagy-britan- niai telepítése ellen. A Greenham Common melletti amerikai légi támaszpont közelében táborozó béketüntetők — akik az éjszakát is a GKP politikáját. Tanulságos volt idén októberben a görög községtanácsi választás: a PASOK általában megőrizte pozícióit —, de amit elvesztett, azt jórészt a GKP és nem a jobboldali ellenzék szerezte meg. Ebben a helyzetben a Görög Kommunista Párt önbizalommal, maga mögött tudva egy biztos szavazótábort, ajánlhatta fel az együttműködést a PASOK-nak. Az együttműködésre vonatkozó ajánlatnak volt természetesen tartalmi igénye. A GKP általában támogatta a PASOK célkitűzéseit: belpolitikai téren a szociális intézmények fejlesztését, a bürokrácia és korrupció leépítését, a társadalom korszerűsítését és Papandreu kormányfőnek a nagyvállalatok „szocializálására” irányuló tervét is jó irányba tett lépésnek minősítette. Külpolitikai téren a GKP a NATO-ból és a Közös Piacból való kilépést, a görögországi amerikai támaszpontok felszámolását, a kiegyensúlyozottabb külpolitikát szorgalmazta — éppen úgy, mint a PASOK. A GKP azonban nem tehetett olyan ígéretet, hogy a PASOK programját feltétel nélkül támogatja. Igényt tarEgyelőre nem ismeretes, hogy kik lennének azok a PFSZ-en kívüli palesztinok, akik Jordániával együtt a Palesztin Ellenállási Mozgalom nevében is tárgyalásokat folytatnának a palesztin kérdés megoldásáról. Feltételezések szerint egyes ciszjordániai palesztin vezetőkről, köztük az izraeli megszálló hatóságok által kiutasított polgármesterekről van szó. A jordániai—palesztin egyeztető tárgyalásokat Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke és Mu- dar Badran jordániai kormányfő vezeti. Az eszmecsere további fontos témája a jordániai—palesztin föderáció Husszein király által javasolt terve, amely válaszként fogható fel a Jordániához kapcsolódó palesztin önkormányzat létrehozását indítványozó Rea- gan-tervre. A PFSZ lehetségesnek mondta, hogy a majdani palesztin állam konföderációt alkosson Jordániával, de a palesztin nép önrendelkezési jogát megtagadó Reagan- tervet nem tartja alkalmasnak a palesztin probléma megoldására. Tegnap is folytatódtak a harcok a B'ej rúttól keletre fekvő drúz hegyvidéken, ahol a fa- langista milíciák — saját rádiójuk közlése szerint — „korlátozott offenzívát” indítottak a haladó szocialista párt erői ellen. Vasárnap 25 milicista és polgári lakos vesztette életét Alej térségében a tíz településre kiterjedő ütközetek során. helyszínen töltötték — tegnap reggel hozzáláttak a támaszpont bejáratainak és az oda vezető utaknak az eltorlaszolásához. Először három, munkásokat szállító teherautót, majd hat amerikai katonai autóbuszt tartóztattak fel hoszabb-rövidebb időre. A rendőrség mindkét alkalommal közbelépett, és erőszakkal eltávolította az asszonyok „élő barikádját”. tott arra, hogy — mindig az általa képviselt szavazótábor érdekeiből és az ország nemzeti érdekeiből kiindulva — kritizáljon is. A PASOK ezt az együttműködési ajánlatot nem fogadta el — mert abszolút többségben van a parlamentben, és talán mert nem akarta- „bonyolítani” Görögország és a Nyugat kapcsolatait. A Görög Kommunista Párt vezetői azt hangsúlyozzák, hogy a párt nem teljesíthetetlen követeléseket támaszt a kormányzó párttal szemben; nem azt kérik tehát, hogy Görögország már holnap lépjen ki a NATO-ból, egy csapásra oldja meg gazdasági gondjait, és hónapok alatt alakítsa át a századok alatt kialakult társadalmi képletet, hanem azt, hogy a realitások szabta határok között a PASOK ebben az irányban tevékenykedjék és használjon ki minden kínálkozó lehetőséget. A GKP számára ebben az időpontban az ország „orientációja” a fontos — és a párt véleménye szerint a PASOK nem tesz meg minden lehetőt a vállalt orientáció érdekében. A kommunisták számára a párt kongresszusa alkalmat ad annak felmérésére, hogy az eltelt 14 hónáp tapasztalatai alapján, az adott körülmények között, hogyan segíthetik elő a legjobban a változást, és hogyan gyorsíthatják meg a folyamatot saját eszközeikkel. F. Gy. Portugália A demokratikus erők sikere Háttér A Reagan-kormányzat növekvő nyomása Folytatódik az MX-vita Huszonöt halálos áldozata van az összecsapásnak Harcok a drúz hegyvidéken Tiltokozás a rakétatelepítés ellen Béketüntetés Angiiéban GÖRÖG VÁLTOZÁSOK
