Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-02 / 283. szám

►rsr HEcyfít 1982. DECEMBER 2, CSÜTÖRTÖK Bekötő út épül Hernádra Űj bekötőút épül Hernádon. Az 5-ös főúti felüljáró építése miatt a Kecskeméti Közúti Építő Vállalat szakemberei csak november közepén kezdték meg a munkát. Felvételünk a te­rep-előkészítést örökítette meg. Halmágyl Péter felvétele Ismeretterjesztéssel Munkavédelem A budapesti tanácsok mun­kavédelmi irányító és ellenőr­ző munkáját vitatta meg szer­dai ülésén az Országos Munka- védelmi Bizottság és áttekin­tette a munkavédelmi propa­ganda helyzetét is. Megállapí­totta, hogy bővültek a vállala­tok különböző szintű vezetői­nek munkavédelmi ismeretei. A szervezett képzést hatásosan egészítik ki a különféle kiad­ványok, filmek, hasznosaknak bizonyultak a kiállítások és a különböző munkavédelmi ve­télkedők is. Hasonló ismeret- terjesztő eszközökre továbbra is szükség van, az erre rendel­kezésre álló anyagi eszközöket azonban célszerűbben kell {el­használni. Az OMB a továbbiakban megvizsgálta a targoncákkal kapcsolatos kérdésekről, illet­ve az ergonómia állami irányí­tásának megoldásáról hozott minisztertanácsi határozatok végrehajtását. Küzdelmes az érdekegyeztetés Ä Pest megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának üSése Mivei érdemes kereskedni? Külföldre készül a vízipék Egy nagyjából 5X5 méteres helyiségben ülök, s ahogy körbe-körbe bámészkodom, lassan olyan csalóka érzésem támad, mintha üvegfalú tengeralattjáróban len­nék a vízivilág ezer színű, formájú élőlényei parádézná­nak lehorgonyzóit hajóm körül, káprázatos látványos­sággal szórakoztatva, mely azonban csodálatos módon teljes egészében liliputi méretű. A szobában ugyanis, végig a falak mentén, padlótól a plafonig téglalap ala­kú üvegedények, telis-tele díszhalakkal, kagylókkal, rá­kokkal, csigákkal (szurokfekete, szaténcsillogású black- mory-k, guppik, xiphok, sziámi harcos halak, chorido- rasok, enciánkék testű csigák), jelsorolhatatlan mennyi­ségben és sokféleségben. va végül is úgy látták, érde­mes belevágni, devizát hozhat a vállalkozás. — Mi történt a hat hónap alatt? — Tekintélyes bázissá fej­lesztettük a bemutatótermet, amely egyben tenyésztőtelep is, ezzel egy időben ráálltunk a kísérleti haleleség gyártásá­ra. (Növényi-állati, fehérje­dús, száraz eleség). Jelen pil­lanatban kísérleti etetés fo­lyik a tápokkal. Továbbá, a tsz bérelt melegvízű tavakat, ahol megkezdtük a dísznövé­nyek — az akvárium fontos tartozékai, a víz oxigénház­tartását tartják egyensúlyban — nagyüzemi termesztését. Néhány folyó is a mi bérle­ményünkben van, itt a ter­mészetes haltáplálékot gyűjt­jük össze, ilyen a tubiflex (csőféreg), a daphnia (vízi- bolha). Pillanatnyilag tubi- flexből van a legnagyobb ex­portunk, nyugatnémet, belga piacra szállítunk legtöbbet. A belgákkal már ötéves szer­Egy darab természet Mindez pedig nem egy megszállott, gyönyörködnivaló magángyűjteménye, hanem a hernádi Március 15. Tsz víz­hasznosító ágazatának akva­risztikái bemutató és tenyész­tőterme, mely egyik fontos rSsze tevékenységüknek. Az ágazat, mint megtudtam, fel­futóban levő s máris export­képes vállalkozás. — De mi adta az ötletet? A kereslet-kínálat milyen reális lehetőségeivel számoltak az induláskor? Egyáltalán elég hihetetlennek tűnik, hogy ví­zibolhákkal, búvárpókokkal, gilisztákkal — már elnézést — az egyik legjobb üzlet ma­napság kereskedni. Palla Sándor, az ágazat ve­zetője rávágja: pedig így igaz. A világon ma mindenféle cikknek, ami valamilyen mó­don az emberek hobbijához, szabad idős tevékenységéhez kapcsolódik, biztos piaca van, de ezen belül is talán első­sorban azoknak a dolgoknak, melyek ha mesterséges úton is, az elveszett természet pót­lásához juttatja őket. Főként nyugaton, az akvarisztika egyik legdivatosabb kedvtelése az embereknek (Nyugatnémet­országban minden tizenkette­dik család otthonában van) és higgye el, a beton jurták­ban, kicsiny helyiségekbe be­zárva, szinte a legideálisabb szabad idős foglalatosság. Egy szépen kialakított akvárium vagy terrárium dísze is a la­kásnak, egy darab egzotikus természet, és már a pszicholó­gusok is foglalkoznak ideg­nyugtató hatásával. Szerződés öt évre Nos. Ez a nagyon erőtelje­sen jelentkező konjunktúra késztetett bennünket arra, hogy itthoni lehetőségeinket alaposan feltérképezve, meg­próbáljunk mi is betörni a piacra. S erre minden adott­ságunk megvan. Csak egy példa. Magyarországon sok a melegvízi forrás, ez pedig al­kalmassá tesz bennünket a nagyüzemi dísznövényter­mesztésre, melegvízi egzotikus díszhaltenyésztésre. Még Taj­van, Singapore, Hong-Kong sem versenyezhet a mi zö­mök, dús, virulens vízinövé­nyeinkkel, melyek ráadásul kevésbé algásodnak. Az ágazat egy kicsit Palla Sándor gyermeke. Mintegy fél éve megkereste ötletével a hernádiakat, összeültek, s minden lehetőséget, a jövő­beni eredményeket megvitat­ződésünk is van mindenfajta haleleségre. Komplex célok A vízhasznosító ágazatnak rengeteg izgalmas terve van, több ezek közül már a meg­valósulás stádiumában, né­hány még csak elképzelés. Éppen most kezdték el a hús­légylárva nagyüzemi szaporí­tását, ez a fajta eleség nem­csak az akváriumi, hanem a tógazdaságokban nevelődő ha­lak etetésére is kiválóan al­kalmas, főként a pisztrángok szeretik. Még csak a jövő, de szeretnénk piócafarmot is lé­tesíteni. A hernádi Március 15. Tsz fiatal ágazatának — a beszél­getés végén Palla Sándor el­árulta .— egészen nagyszabá­sú, komplex céljaik vannak. — S ez egyáltalán nem fel­lengzős optimizmus — erősí­tette meg — a reális helyzet megítélésén alapszik. Egész tevékenységünket úgy szer­vezzük, irányítjuk, hogy Euró­pában, méghozzá rövid időn belül, monopolhelyzetet vív­junk ki magunknak. Vagyis, a dísznövényektől, a díszhala­kon keresztül, a természetes és száraz díszhal- és díszma- dáreleségig, mennyiségben és minőségben is mi legyünk az elsők a piacokon. Ha ez valóra válik, a víz­hasznosító ágazat nagyon ko­moly devizát hozhat a nép­gazdaságnak. S. Horváth Klára Tegnap a megyeházán ülést tartott a Pest megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Napi­renden szerepelt a Pest me­gyei Tervező-, illetve Beruhá­zó Vállalat munkájáról szóló jelentés. Ugyanúgy, mint a korábbi években, az elmúlt hetekben, hónapokban is sok bírálat ér­te az építőipart, a határidők elcsúszása, a minőségi kifogá­sok miatt. Az építkezéseknél meghatározó jellegű a tervezés éppúgy, mint a bonyolítás. Ezért kísérte tehát különös ér­deklődés a fent említett két vállalat munkájának értékelé­sét. A pénzügyi rendezetlenség, a döntések elhúzódása hátráltatja a tervezést Amint a testület elé terjesz­tett jelentésből megtudhatjuk, a Pest megyei Tanácsi Terve­ző Vállalat műszaki kapacitá­sát — a központilag előírt 55 fős létszámcsökkentés végre­hajtása mellett az elmúlt öt évben 53 millió forintról 63 millió forintra emelte. Sőt, hogyha az idei várható ered­ményeket is figyelembe vesz- szük, még további, mintegy két és fél milliós növekedésről adhatnak számot. Ez a többi között a belső ésszerűsítési, szervezési intézkedések mel­lett, mindenekelőtt a fokozot­tabb munkaterhelésből szár­mazik. A vállalat ma már biz­tosítani tudja a megyében az általános és részletes rendezé­si tervek, a beépítési telekel­osztási és parcellázási elképze­lések kidolgozását a kívánt ha­táridőre. Ez pedig a megyei viszonyokat ismerve nem kis dolog. A vállalat munkájára egyéb­ként is jellemző, hogy a me­gyei érdekeltségű megbízások teljesítése köti le a kapacitásá­nak 95 százalékát. Ebből kö­vetkezik. hogy sem település- fejlesztési, sem kiviteliterv- igényt megyei szervektől nem utasítottak vissza. Sőt, hogy a generáltervezői feladatokat is meg tudják oldani, számos al­vállalkozót foglalkoztatnak, bár ez rontja a vállalat gazda­ságossági mutatóját. Végül is a megyei érdekeket helyezik előtérbe azáltal is, hogy a fej­lesztések a területelőkészítés­től a befejezésig egy kézben maradnak és menet közben is ellenőrizhetők. A megyei fejlesztések reali­zálódásában betöltött szerepü­ket jellemzi, hogy az elmúlt öt évben csaknem 4 ezer lakás, 250 iskolai tanterem, 1600 óvo­dai és 840 bölcsődei hely, va­lamint 900 kilométernyi köz­műhálózat tervezésében vettek részt, emellett olyan egyedi létesítményeket is terveztek, mint a váci rendelőintézet, a A Hazafias Népfront és az Állasai Biztosító Otthoni balesetek megelőzése A balesetek kétharmada az otthon biztonságosnak vélt fa­lai között történik. Az üzemi balesetek száma a világ más országaihoz hasonlóan hazánk­ban is csökkent, ezzel szem­ben évről évre több embert ér baleset az üzemeken kívül. A nem üzemi baleseti okok ku­tatásának eredményeiről, s a megelőzés lehetséges módsze­reiről tartottak közös sajtótá­jékoztatót szerdán a Hazafias Népfront és az Állami Biztosí­tó vezetői. Azonos típusok S. Hegedűs László, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának titkára elmondotta: az üzemi balesetek számának csökkenése főként annak tulaj­donítható, hogy a munkahelyi ártalmak megelőzésével nagy felkészültségű munkavédelmi szervezetek foglalkoznak. A munkavédelem és munka- egészségügy tudományos rang­ra emelkedett. Ugyanakkor egyrészt a munkaviszonyban nem álló kiskorúak, tanulók, háztartásbeliek, nyugdíjasok, másrészt a munkaviszonyban álló dolgozók munkahelyen kí­vüli baleseteinek megelőzésé­re figyelmét fordít a társada­lom. Ez a felismerés késztette a Hazafias Népfront Országos Tanácsát és az Állami Bizto­sítót, valamint a SZOT illeté­kes intézményét, hogy a nem üzemi balesetek megelőzését is célul tűzze. A biztosító bal­eseti statisztikái alapján meg­állapították, hogy a fiatalko­rúakat, a 18—60 év közötti ak­tív korosztályt, valamint az idősebbeket általában életko­rukra jellemző, azonos típusú balesetek érik. Gondatlanság Kisgyermekkorban például a legtöbb balesetet a felnőttek gondatlansága okozza, sokszor okoznak tragédiát a gyerme­kek által hozzáférhető helyen tartott háztartási vegyszerek, a rosszul szigetelt elektromos háztartási berendezések, a fel­ügyelet nélkül hagyott forró étel, s az utóbbi időben egyre több gyereket ér baleset ke­rékpározás közben. A dolgozó korosztályt főként olyan bal­esetek érik, amelyek a háztar­tási, ház körüli munka során fordulnak elő, például barká­csolás közben, házépítkezések­nél, sportolás, kirándulás so­rán. Az aktív dolgozók mun­kahelyen kívüli balesetei ma körülbelül háromszor annyi kárt okoznak a népgazdaság­nak, mint az üzemi balesetek. A tapasztalatok szerint az idő­sebb korosztály tagjait lég­többször azért éri, nem ritkán különféle törésekkel járó bal­eset, mert nem mérik fel kel­lőképpen a veszélyhelyzetet. A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának elnöksége múlt év végén hozta létre a baleset- védelmi társadalmi munkabi­zottságot, s ebben képviselteti magát minden olyan országos hatóság és szervezet, amely a munkahelyen kívül bekö­vetkezett balesetek csökkenté­séért valamit tenni tud. A megelőzés legcélszerűbb mód­szerének tartják: alkalmazni otthoni körülményekre az üze­mi balesetvédelem tapasztala­tait, s az ott bevezetett meg­előző intézkedéseket. Megkö­vetelni természetesen senkitől sem lehet, hogy elsajátítsa pél­dául a háztartási vegyszerek, elektromos gépek szakszerű használatát. Propaganda A széles körű. hatékony fel­használatát. A széles körű fel- világosító propaganda azon­ban sokat segíthet, ezt vállal­ja a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa Elnökségének bal­esetvédelmi társadalmi mun­kabizottsága, együttműködve azokkal az intézményekkel és társadalmi szervekkel, ame­lyeknek tapasztalatai vannak a halesetmegelőzés tervezésé­ben, szervezésében. gödöllői művelődési központ, a megyei KÖJÁL-székház. Mindezek megvalósításában mintegy 30 különböző felké­szültségű és technológiát al­kalmazó kivitelező szervezet vett részt, s az azokhoz való alkalmazkodás külön is nehe­zítette munkájukat. Csak a lakóépületek tervezése során az alagútzsalus és blokkos technológia mellett öt külön­böző házgyár elemeinek adap­tálásával foglalkoztak, míg az egyéb létesítmények tervezésé­nél — a kivitelezők igényei­nek megfelelően — tizenhat különféle szerkezetet alkal­maztak. Érthető tehát, hogy ezek az adottságok nem teszik lehetővé, a vállalaton belül az egységes tervezési metodi­ka kialakítását, s ez is növeli az előkészítési munka idő- szükségletét, sok esetben vezet a késedelemhez. Ráadásul egy építkezésen belül is gyakran változik a kivitelező, s az ese­tek többségében ez a tervdo­kumentáció újabb átdolgozá­sát vonja maga után. Az MSZMP Központi Bi­zottságának 1978-as határoza­ta nyomán törekedtek az egy­séges megyei épületszerkezeti bázis létrehozására, az általuk kialakított úgynevezett ÉTI- SZER-rendszerek azonban a megyén belül, mert drágák, nem nagyon találnak fölhasz­nálóra. A gondok sorában említet­ték, hogy a megrendelők pénz­eszközei gyakran nincsenek összhangban a tervezési prog- rámmal. Ez esetenként átter­vezéshez vezet, máskor viszont az összehangolás több időt vesz igénybe, mint maga a terve­zés. A legnagyobb megrende­lő, a Pest megyei Beruházási Vállalat, az építkezéseket elő­készítő munka elhúzódása miatt már a kezdet kezdetén kénytelen irreális tervszállító- si határidőt megjelölni. A dön­tések elhúzódása a pénzügyi rendezetlenséggel párosulva a létesítmények tervezési és ki­vitelezési határidejének jelen­tős csúszását, a költségszint növekedését eredményezi. Ugyancsak problémákat okoz, hogy a vállalat dolgozói­nak bérszínvonala és személyi jövedelme éves szinten jóval alacsonyabb a fővárosi tervező vállalatokénál. Annak ellené­re, hogy az elmúlt években -r- vállalva a fejlesztési alap sze­rényebb növekedésének követ­kezményeit is — jelentős bér- fejlesztést hajtottak végre. Nem válogathatnak továbbra sem a kivitelezők között a beruházók Sok tekintetben hasonló a tervező vállalatéhoz a beruhá­zók helyzete. Az elmúlt öt év­ben folyamatosan növekedett a beruházási igény, nőtt a meg­bízók száma, egyre több épí­tési, tervezési és vállalkozási szerződést kötöttek. A neheze­dő körülmények ellenére is évek óta tervszerű és kiegyen­súlyozott a vállalati gazdálko­dás, hitelek felvétele nélkül oldják meg feladataikat, telje­sítik az árbevételi tervet. A két éve életbelépett szabályo­zók azonban különösen sújt­ják a vállalatot: az árbevétel­től függetlenül évente 7 millió forint termeléskülönbözeti adót kell befizetniük, amelyet az eredményből kell levonni. Ez az utóbbinak több, mint 60 százaléka. A bázisszemléleti adózás olyan gazdálkodásra kényszeríti a vállalatot, hogy az éves árbevétel elérje vagy megközelítse a 27 millió forin­tot. Ez pedig azt jelenti, hogy az itt dolgozók terhelése to­vább fokozódik. A beruházá­sok számának csökkenésével előbb-utóbb emelniük kell a bonyolítási díjkulcsot. Ennek elkerülése érdekében bővítet­ték a vállalat tevékenységi kö­rét a magánlakás-építés terü­letelőkészítési munkáinak vál­lalásával. A vállalat közreműködésével tervezett létesítmények döntő többsége elkészült az V. ötéves terv során. A kiemelt beruhá­zások keretében megépült több mint 9 ezer lakás, 385 tante­rem, 2500 óvodai és 540 böl­csődei hely. Közreműködtek a kerepestarcsai kórház gyorsí­tott ütemű felépítésében. A VI. ötéves tervben feladataik közé tartozik újabb, megköze­lítően 9 ezer lakás, 380 tante­rem, ezer óvodai és 200 böl­csődei hely létrehozása. Be­kapcsolódtak a kerepestarcsai kórház bővítésébe is, a KÖ­JÁL-székház építésébe. A vál­lalat a beruházója a Semmel­weis Kórház felújításának és több majdan felépülő rende­lőintézetnek és művelődési háznak. Részt vesznek a csa­tornahálózat fejlesztésében, a szennyvíztisztító telepek, a közmű-, út- és energiaellátó hálózatok kiépítésében. A munkájuk nagyságrendje megközelíti a 2 milliárd forin­tot évente. Az Országos Ta- karékpánztáron kívül 86 he­lyi tanács a partnerük, emel­lett 20—25 tervező szervezet és csaknem 100 kivitelező válla­lat és szövetkezet. Közremű­ködtek jelentős kapacitását­csoportosításban is. A PÁÉV elsősorban Dunakeszire, Vácra, Gödöllőre és Szigetszentmik- lósra koncentrálta erőit, ezál­tal rendezni tudja korábbi el­maradásait. A megszűnt tanácsi építőipari vállalat feladatát — nem kis erőfeszítések árán — a termelőszövetkezetek építő szervezetei vették át. Emellett külső cégeket is megbíznak, így Szentendrén és Érden hosszabb) ideje a Győr me­gyei ÁÉV építi a lakásokat. A megyében egyelőre nem érez­hető tehát a kapacitáshiány tá­masztotta feszültségek enyhü­lése. Korábban jellemző volt, hogy a lakások nagy részét az év utolsó negyedében adták át. Idén elérték, hogy a tervezett, több mint 1800 lakás mintegy 60 százaléka már az első fél­évben elkészült. Sajnos, a társ­generálkivitelezői rendszer a garanciális munkák elmaradá­sa, a közművesítés hiánya miatt a műszaki átadástól hosz- szú idő telik el a beköltözésig. Néhány esetben ezt az örömöt a vevőkijelölés és az értékesí­tés elhúzódása is késlelteti. Az eredmények mellett né­hány jelenség mégis kedvezőt­len színben tünteti föl a beru­házók munkáját. Minden erő­feszítésük ellenére a kivitele­zés minősége, a munka szerve­zettsége sok kívánnivalót hagy maga után. Gyakorta későn kapják a megbízásokat, hosszú a döntések előkészítése, nem egyszer a pénzügyi feltételek is rendezetlenek. Ugyancsak sújt­ja a vállalatot a késedelmes tervszállítás, mely határidő­módosításhoz vezet. Igyekez­nek élni a késedelmi kötbér lehetőségével, ennek ellenére mindenekelőtt a hiánypótlási munkálatokban változatlanul sok a lemaradás. Nem növe­kedett a készség a vállalatok­ban a szerződéskötések iránt A kivitelezőnek az előnyös, ha minél később egyeznek meg a végleges árban, így abba be tudják építeni az időközbeni módosulásokat is. A szűkös kivitelezői kapacitás miatt a jövőre bevezetendő verseny­tárgyalásos rendszer Pest me­gyében nem látszik reálisnak. Mészáros János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom