Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-09 / 289. szám

■ Abonyi krónikái Közös szövetkezeti beruházások Agrokémiai központ készül Kisebb költség, jobb minőség Fúrják a második kutat, Donkó József felügyel, hogy rendben megy-e minden írta és fényképezte: Gyuráki Ferenc Bárkitől kérdezhették volna az év elején, szakavatottaktól, hogy mennyit fejlődik, gaz­dagodik Abony nagyiközség 1982-ben, a válasz bizonyára óvatos lett volna. Nem a tö­rekvés vagy a szorgalom hiá­nya miatt, hanem mert sem­mi kétség nem fért ahhoz, hegy a pénztárcák mindenütt laposabbak lesznek. Ez be is következett. Arról hivatalosan szó esett, a tervekben szere­pelt, hogy az idén tető aláke­rül az új bölcsőde, megnyílik a korszerű könyvtár, elkészül a szolgáltatóház, felépül a Fő­városi Ruházati Szolgáltató Vállalat szőrmeüzeme, meg­kezdik a Kötőipari Szövetke­zet telepének rekonstrukció­ját és lakatos-melléküzeme lesz a Ságvári Endre Tsz-nek. E tervbe vett fejlesztéseket — részben vagy teljesen — már megoldották. A szőrmeüzem műszaki átadása ezekben a napokban folyik és néhány éven belül legalább háromszáz embernek ad munkalehetősé­get. Négyből három írásos dokumentum szólt arról is, hogy a település víz­ellátásának javítása érdeké­ben újabb kutakat kell fúrni, de hogy ez milyen ütemben történik majd, arról nem esett szó. Csak tavasszal vált nyil­vánvalóvá, amikor a kútfúrók a vásártéren megjelentek, hogy a régen várt fejlesztés elkezdődött. — A község kútjainak je­lenlegi, napi vízhozama ezer köbméter, holott ennek dup­lájára lenne szükség — tájé­koztatott Gazsovics István, a tanács műszaki csoportjának előadója. — A település víz­ellátásának megoldására a megyei tanács és PVCSV 15 millió forintot adott, össze­sen négy kút készül, ezek egyike, amelyet a vásártéren fúrtak. A víztoronnyal való összeköttetése megkezdődött. A vezetéket földbe helvezik a Rákóczi úton, és előrelát­hatólag a jövő év első negye­dében célhoz érnek. Már ez sokat javít a vízellátás gond­jain. Aki Kőröstetétlen irá­nyába halad, láthatja. hogv a fúróberendezéssel most ott dolgoznak, és a kívánt mélysé­get még ebben az évben sze­retnék elérni. Ha az előbbihez hasonló lesz a víz minősége, a jövő év első felében ezt is összekapcsolják a toronnyal. A négyből jövőre három kút üzembe helyezését tervezik. Közös gázvezeték — Állítólag az említett négy új kút eltér a korábbiaktól. — Igen. Ezek úgynevezett kis mélységűek és nagy átmé­rőjűek, ami^azt jelenti, hogy 350 méter mélyek és 29 mil­liméteres* csövön jön fel a víz. E módszer előnye, hogy a víz nem gázos, nincs szükség gáz- talanító berendezésre, így ki­sebb a költség és a víz minő­sége jobb. Ha jól szétnézünk azon a vidéken, ahol a fent említett kútfúrás történik, még két másik komoly munkának le­hetünk szemtanúi. Négy ter­melőszövetkezet, az abonyi József Attila és Ságvári End­re, valamint az újszászi Sza­badság és a zagyvarékasi Bé­ke közös gázvezetéket épít, amelyen mind a négy gazda­ságba eljut az olcsóbb ener­gia. A vezeték az Abonyt érintő, Hajdúszoboszlóról jö­vő távvezetékhez csatlakozik. A közös beruházás gerincve­zetékének építését a zagyvaré- kasiaík végzik, hozzáláttak a nagy munkához. Földmunka- gépek dübörögnek a település Tószeg irányába eső részén, mintegy négy hektár terüle­ten. Itt épül agrokémiai köz­pont, amely folyékony műtrá­gyát fog gyártani. A talajmun- kálatokkal együtt elkezdték a majdani üzemhez vezető ipar­vágány építését. A nyolcvan­hárommillió forintos beruhá­zásnak tíz környékbeli mező- gazdasági üzem lesz a gazdá­ja. Olcsó istálló Egy hízómarhatelep építése önmagában a település lakos­ságának nem sokat jelent. El­lenben az ötlet, a kivitelezési mód, a takarékosságra való törekvés szempontjából már különlegességnek számíthat. Az építkezés előzménye, hogy az abonyi József Attila Tsz intenzíven kezdett foglal­kozni a húsmarhatenyésztés- sel. Az e célból tavaly elké­szült telepről származó borjak hizlalására most alkalmas, egyben olcsó istállót kellett építem. — Tulajdonképpen nem is istálló ez, hanem egy nyitott szín, csak a pihenőrész fedett, a többi szabad — újságolja Molnár András főállattenyész­tő. — Építése abban is eltért a hagyományostól, hogy nem téglából és betonból készült, hanem a gazdaságban találha­tó nyír-, akác- és fenyőfából, a karámok pedig vascsőből. Az etetőtér betonozott, az úgy­nevezett mélyalomos rész vi­szont csak döngölt agyag. Elő­nye, hogy viszonylag gyorsan, hat hónap alatt felépült, ma már 250 hízóbika lakhelye. Kedvezőek a költségtényezők, mivel egy jószág férőhelyét így 50—60 százalékkal olcsób­ban tudtuk elkészíteni, mint a korábbi építési móddal. A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 289. SZÄM 1982. DECEMBER 9., CSÜTÖRTÖK Korongolt kerámiák Cserépfádat Csentőben A jászkarajenői fiatalok kö­zül sokan emlékeznek Sefcsik József keramikusra, aki soku­kat megismertetett a korongo­zás fortélyaival, a mesterség tudnivalóival. Jóllehet a szak­körösökből senki sem lett fa­zekas, mégis hasznukra volt, hogy kipróbálhatták ezt az ősi mesterséget, miközben bete­kintést nyerhettek a népmű­vészet gazdag formakincsébe és motívumvilágába. Ötezren kölcsönzik könyveiket Condjnik eledére derekasan dolgoznak Könnyű dolga lesz annak a majdani művelődéstörténeti kutatónak, aki a ceglédi könyvtár múltját fürkészi, hi­szen egy terjedelmes tanul­mányból meríthet megbízható ismereteket. A városi tanács művelődésügyi osztályának felmérése, amelyet egy általá­nos felügyeleti vizsgálat vé­geztével vetett papírra Biczák Péter városi közművelődési felügyelő, alkalmas kiinduló­pontnak ígérkezik. Változatlan alapterület A ceglédi könyvtárügy év­százados múltra tekint vissza, az iskolák és a múlt század második felében alakult egy­letek, olvasókörök révén. 1899- ben írták le először azt az igényt, amely önálló városi könyvtár felállítását tűzte cé­lul. Az ötlettől a megvalósulá­sig pontosan negyedszázad telt el. A szervezéshez 1920- ban láttak hozzá, és 1924-ben nyílhatott meg a gyűjtemény a városháza két szobájában. Fejlesztésére csak szűk kere­tek között volt lehetőség, ál­lománya az évek során hatezer kötetre terebélyesedett, de ezek java részét elpusztította a há­ború. Amikor 1950-ben létre­jött a városi könyvtár, alig több, mint kétezer kötettel fo­gadhatta olvasóit. Akkoriban költözött jelenlegi helyére, a Szabadság téri egykori evan­gélikus bazársorra. (Aligha gondolták volna az akkori könyvtárosok, hogy ezen a 191 négyzetméternyi alanterületeft lesznek kénytelenek ellátni mind szerteágazóbb feladatai­kat harminc év múlva is.) A kezdethez képest a kötetek száma ötvenszeresére, az ott dolgozóké ötszörösére növeke­dett. A könyvtár széles körű kap­csolatrendszert épített ki nap­jainkra. Ez az általános- és a középiskolákkal a legélőbb. Az ifjúság művelődéséért című pályázat keretében pontosan kidolgozták mindazokat a mó­dozatokat, amelyekkel segíthe­tik az iskolai oktatást, illetve megkedveltethetik a kisebb és nagyobb diákokkal a könyvet, az olvasást, a könyvtár hasz­nálatába betekintést nyújta­nak. Természetesen nem szű­kül az együttműködés csupán az említett körre, a társadal­mi és tömegszervezetekkel is élő kapcsolatot tartanak fenn. A huszonegy könyvtáros — va­lamennyi megfelelő szakkép­zettségű — számtalan megbí­zatásnak tesz eleget. Miután az intézménynek járási hatóköre is van, a tizenegy község könyvtáraiban hatékony mód­szertani tevékenységet fejte­nek ki, amit az ottani kollé­gák örömmel fogadnak. A könyvtár életében a gyor­san múló évek csupán annyi változást hoztak, hogy a gyer­mekkönyvtári részleget sike­rült kitelepíteni egy 'piactéri pavilonba, Újvároson, és a Várkonyi iskolában fiókkönyv­tár nyílt. Mindez azonban szin­te mit sem segít már-már megoldhatatlannak tűnő gond­jaikon; hiszen a szükséges énületméretnek csupán a töre­dékével rendelkeznek, ahol sem a könyvek, sem a könyv­tárosok, sem az olvasók méltó elhelyezésére nincs lehetőség. Raktár híján A jelentés arról is képet ad, hogy — más raktár híján — a Szabadság téri óvoda életve­szélyessé vált épületében tá­rolják a könyvek jelentős ré­szét. A tekintélyes anyagot magá­ban foglaló fonotéka gazdag hanganyaga azért hever par­lagon, mert egyszerűen nin­csen egy tenyérnyi zug, ahol nyugodtan élvezhetnék a klasz- szikus zeneműveket, irodalmi alkotásokat tartalmazó hang­lemezeket. magnószalagokat. A mikrofilmolvasó berendezés mellett szinte sorba állnak a kutatók, korszerű másoló, sok­szorosító berendezés nincs a birtokukban. A vizsgálat nemcsak a könyvtárosok szakképzettségét ítélte megfelelőnek, hanem a nehéz — és kilátástalan — vi­szonyok között tanúsított helytállásukat is. A vezetés feladata magaslatán áll. a de­mokratikus elvek figyelembe­vételével irányít, jó légkörben megy a munka, amelyet az Jegyzet Egy sima út buktatói 17 gy ismerősöm a minap azt igyekezett bizonyí­tani, mennyi buktatója van a 4-es számú út Abony bel­területén áthaladó szaka­szának. Azzal érvelt, hogy az eltelt egy évtized alatt vagy 15 ember lelte halálát és legalább ennyien súlyo­san megsérültek. Gondolat­ban végigjártam a körülbe­lül 4 kilométeres útszakaszt. Arra a megállapításra ju­tottam, hogy valójában az út csaknem tükörsima, szé­pen karbantartott. Az ille­tő a buktatók alatt minden bizonnyal a közlekedő em­ber meggondolatlanságait értette, esetleg mulasztások­ra gondolt. Nos, ez esetben helyt kell adni megállapí­tásának — bár én másként nevezném —, mert való igaz, hogy a magatartási formákat tekintve, valóban vannak ott „buktatók”. Nézzünk néhány példát! A helybeliek és az áthala­dó autósok is az engedélye­zettnél gyorsabban halad­nak, nem veszik figyelem­be a két éles ívű kanyart, az óvatosabb közlekedésre figyelmeztető sárga, villogó lámpákat. Sok esetben a kötelező elsőbbségadásra sem ügyelnek. Természete­sen a kerékpárosok és gyalogosok sem angya­lok. Az előbbiek például sűrűn elmulasztják az irány­változtatás-jelzést. Mintha többségük az alapvető köz­lekedési előírásokat sem is­merné. A gyalogosok egy része abban a hiszemben él, hogy a zebra mindig biz­tos védelmet jelent, ezért olyankor is az úttestre lép­nek, amikor a közelgő jár­mű már féktávolságon be­lül van. í1 ondatlanság? Figyel- metlenség? Nem köny- nyű megfelelő kifejezést ta­lálni például olyan esetek­re, amikor egyesek váloga­tás nélkül, bárhol elindul­nak az út túlsó oldalára. Tragikus esetek tucatját lehetne felsorolni, ami sem­miképp nem nevezhető buktatónak — hacsak a legalább két forgalomirá­nyító jelzőlámpa hiánya nem. Ugyanis buktatónak nevezzük — az értelmező szótárt idézve — valami­nek a megvalósítását meg­hiúsító körülményt. Gy. F. évek során számos kitüntetés­sel ismertek el. A törzsgárda tagjainak száma évről évre mind nagyobb. A bérezés azon­ban még így is meglehetősen szerény megélhetést nyújt a kvalifikált szakembereknek is. Bővülő gyűjtőkör A ceglédi könyvtár nemcsak a szépirodalmi, ismeretterjesz­tő kiadványokat és a szakiro­dalom egy részét gyűjti, ha­nem ezen kívül még sok mást. Kézikönyvek, lexikonok sora­koznak polcain, bekötött fo­lyóiratok. Kiemelten foglalkozó­nak a városra és a járásra vo­natkozó könyvekkel, periodi­kákkal. cikkekkel és más do­kumentumokkal, így az üzemi lapokkal, meghívókkal. A hely- ismereti dokumentumokat mikrofilmre vették. Kézirato­kat, kisnyomtatványokat és fényképeket is felvesznek gyűjteményeikbe. A fonotéka hanganyagát folyamatosan gyarapítják. A felsorolt tekin­télyes könyv- és folyóirat­mennyiséget, hangtárt jól át­tekinthető katalógusok teszik könnyen hozzáférhetővé, hasz­nálhatóvá. Tavaly a felnőtt­könyvtárba 2080-an, a gyer­mekkönyvtárba 2200-an, a fi­ókkönyvtárakba 1045-en irat­koztak be. A könyvtárosok azon vannak, hogy — feledtet­ve a megváltoztathatatlannak tűnő rossz körülményeket — mindenkit készségesen, legiobh tudásuk szerint szolgáljanak ki. s pz az esetek többségében sikerül. Tamasi Tamás Sefcsik János most a járás egy másik községében mutat­kozik be. Csemőben, a községi tanács dísztermében december 13. és 17. között rendezi meg kiállítását. A munkái iránti ér­deklődést biztosan fokozza, hogy a kiállítási tárgyak meg­vásárolhatók. Valószínű, so­kaknak éppen kapóra jön, hogy így gondoskodjanak karácsonyi meglepetésről szeretteiknek. Diákcentrum A KISZ városi bizottsága a téli szünet napjaira diákcent­rumot szervez. Filmvetítés, koncert, sportvetélkedő, di­vatbemutató és sok más szó­rakoztató program szerepel terveikben. Textilek két kiállításén örvendetes módon enyhíti kiállítótermeket nélkülöző vá­rosunk közművelődési gond­jait az az igyekezet, amely egyes intézmények részéről ta­pasztalható. Jelenleg a kórház tanácstermében látható Bényi Eszter falikárpitjainak kiállí­tása, s ezzel párhuzamosan ha­marosan még egy tárlat nyí­lik Cegléden, hasonló műfaj­ban. A helyőrségi művelődési köz­pontban december 16-án dél­után öt órakor lesz Vízi Juli­anna textiltervező iparművész ki tintásának megnyitója. Ko­csis Gyula, a Kossuth Múzeum igazgatója mond bevezető sza­vakat. A közönség december 27-ig tekintheti meg a bemu­tatott tárgyakat, amelyeket la­kása díszítésére bárki megvá­sárolhat. Megörökítésre méltó módszerek Termékenyebb tőle a talaj Harminc vagon tőzeget bányásztak Darwin 1835. január 1-én írt naplójában — világ körüli hajóútja során — arról, hogy a Tűzföldön néhány lágy szá­rú, két- és egyszikű növény­ből igen könnyen tőzeg kép­ződik. Európában és sok más helyen Viszont csak a mohák, esetleg sások, szittyófélék ját­szanak szerepet a tőzegesedés- ben, A hazai lápok lényegé­ben növénytársulástani érte­lemben három csoportba tar­toznak. A dagadólápok a ma­gas hegyek közötti, vizenyős helyeken alakultak ki (például Mátraszentlászlón), az átme­neti lápok alacsonyabb he­gyekben, főleg a Dunántúlon képződtek. Bőséges tartalékok Az alföldi mélyedésekben, patak- és folyócskamedrekben állandóan fejlődik, „hízik” a láp, ennek a folyamatnak eredményét csak a bányászat tudja folyton csökkenteni. Sze­rencsére még bőséges tartalé­kok vannak tőzegből. A jel­legzetes növényfajok: erdei szittyó, vízitorma, gyapjúsás, káka, lombos mohák. Fás nö­vények kísérik a tőzegtelepe­ket, így füzek, égerek, rekety- tyásek tarkítják a tárnák kör­nyékét. Akkor gazdálkodnak jól a tőzeggel, ha a kitermelés után a lebontott lápfelföldet nem túrják bele a vízbe. Ez azért is jó. mert a lápi vizek ősi, ki­veszőiéiben levő halfajoknak adnak pompás élőteret. A má­sik ok. hogy a tőzegesedés új­raindul, a tárna felhagyása után. A Duna—Tisza közének ásza ki részén, Öcsán, Isaszegen és Cegléden található bányá- szásra is alkalmas tőzeg. Sze­rencsére tüzelőnek már rég nem gyűjtik, mint a legfiata­labb szénféleséget. Érdemes lenne feldolgozni a népi tő­zeghasznosítás formáit, mód­szereit, mert lassan a szemta­núk is elvesznek a múltban. Zsákokban árulják Kicsit meszesek az alföldi tőzegek, bár énnek is nagy je­lentősége van a virágnevelés­ben és a parképítésben. Táp­anyagban szegények, így be­lőlük könnyen előállítható tu­lajdonképpen bármilyen nö­vény számára a legkedvezőbb földkeverék. A túl szálas tőze­get feldolgozás előtt darálják, csak utána kapja meg a mű­trágyákat. Igen jól hasznosül benne a tápanyag, a humuszo- sodott tőzeghez kötődik min­den tápelem és azok a talajból jól felvehetők.^­A parképítő vállalat tőzeg­bányája eredményes termelést folytatott: harminc vagon tő­zeg került fel a tárolókba, aminek zömét a vállalat saját munkáinál használta fel, öt- vagonnyi mennyiséget a lakos­ság vásárolhatott meg, zsákok­ba csomagolva. Érdemes fűmagvetéskor is használni tőzeget, különösen ha a talaj törmelékes, táp­anyagban szegény, mert a tő­zeg fokozza a talaj tápanyag­megkötő képességét. Van még egy további nagy haszna a tő­zegnek. fertőtlenít, még a fe- kália is csíramentessé, csíra­szegénnyé tehető, ha tőzeggel keverik. A tőzeg hasznossága folytán megérdemli, hogy esetleg a Bedébe kimenjenek az érdek­lődök vásárolni belőle. Köny- nyű an vau. kerékpáron szállít­ható, akár zsáknyi tőzeg is. Surányi Dezső ISSN 0133—2500 (Ceglédi Hlrla

Next

/
Oldalképek
Tartalom