Pest Megyei Hírlap, 1982. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-09 / 263. szám

2 1982. NOVEMBER 9., KEDD k Nyolchónapos szünet utón ma kezdődik a tanácskozás A madridi találkozó újabb szakasza Harcok a keresztény és drúz fegyveresek között Begin a vizsgáló bizottság előtt 'Vásárnap és hétfőn „diplo­máciai csúcsforgalmat” bonyo­lított le a spanyol főváros re­pülőtere. Sorra érkeztek a küldöttségek az európai biz­tonság és együttműködés kér­déséivel foglalkozó madridi találkozó ma nyíló újabb sza­kaszára. . Nyolchónapos szünet után újítja fel munkáját a konfe­rencia, amelyen 33 európai or­szág, valamint az Egyesült Ál­lamok és Kanada képviselői vesznek részt. A kongresszusi palotában minden készen, áll az 1980 ős2én kezdődött talál­kozó 6. ülésszakának megnyi­tására. A spanyol lapok kommen­tárjai különösen azt érzékelte­tik, hogy a találkozóra akkor kerül sor, amikor a két vi­lágrendszer között növekszik a feszültség. ’ A Va című katolikus napi­láp áttekinti az elmúlt két esztendő tárgyalási folyama­tát. A lap közli Kosztantyin Mihajlovnak, a szovjet kül­döttség tagjának nyilatkozatát. Ebben Mihajlov egyebek kö­zött leszögezte: a madridi ta­lálkozó akkor teljesíti felada­tát, ha állásfoglalásával előse­gíti egy bizalomerősítő bizton­sági és leszerelési kérdésekkel foglalkozó európai konferen­cia összehívását. . A szocialista országok kül­döttségeinek köreiből szárma­zó értesülések szerint a Var­tói Szerződés tagállamainak álláspontja egyértelmű és vi­lágos:. meddő viták helyett ér­­dérhi együttműködés, amely­nek célja, hogy a madridi ta­lálkozó tartalmas és kiegyen­súlyozott záródokumentum el­fogadásával érjen véget. . A népek azt várják a madrl-Wojciech Jaruzelski hadse­regtábornak. miniszterelnök — a ■ PAP lengyel hírügynökség tegnap déli közleménye sze­rint — találkozott Józef Clemp érsekkel, Lengyelország prí­másával. A kormányfő és a lengyel katolikus egyház veze­tője áttekintette az ország idő­szerű helyzetét, és mindket­ten állást foglaltak amellett, hogy a nyugalom, a rend és a lelkiismeretes munka megőr­zésére van szükség. Szó volt 11. János Pál pápa jövő évi lengyelországi láto­gatásáról is. Áttekintették a látogatással kapcsolatos alap­elveket, majd a következőkép­di tanácskozástól, hogy hozzá­járuljon az európai politikai légkör egészségesebbé tételé­hez — állapítja meg tegnapi számában a Pravda. A csaknem két éve tartó, munkáját ma folytató értekez­let eddigi tapasztalatairól írva a Pravda cikke leszögezi, hogy a Szovjetunió és más szocia­lista országok kezdettől fogva türelmesen munkálkodtak azért, hogy a találkozó előmoz­dítsa a háborús veszély csök­kentését, az országok közötti egyenlő jogú és kölcsönösen előnyös együttműködés fejlő­dését. Konstruktív álláspontot vallanak az európai semleges és el nem kötelezett államok is. A madridi találkozó eddigi munkájában azonban érvény­re jutott egy másik irányvonal is. A legreakciósabb imperia­lista körök megpróbálták ere­deti feladatától eltérőn, ide­gen célokra, az enyhülés poli­tikája ellen felhasználni az ér­tekezletet. Elsősorban az Egye­sült Államok obstrükciós poli­tikája hibáztatható azért, hogy idén tavasszal nem sikerült hatékony döntések elfogadásá­val befejezni a madridi ta­nácskozást. A nyugati sajtó tudósításai­ból ítélve — mutat rá a Prav­da cikke — továbbra is mű­ködnek azok az erők, amelyek rágalmazó propagandájuk szó­székévé, vagy éppen a lélekta­ni háború eszközévé akarják változtatni a madridi tanács­kozást. Hét évvel ezelőtt, a helsinki európai biztonsági és együtt­működési értekezletnek nem voltak győztesei és vesztesei; a helsinki záródokumentum meg­születése a józan ész győzel­mét jelentette. Nyert vele min­pen foglaltak állást: „a Len­gyel Népköztársaság állami ve­zetése és a lengyel püspöki kar konferenciája 1983. jú­nius 18-tól kezdődően lengyel­­országi látogatásra hívja meg a római katolikus egyház ve­zetőjét”. Mint ismeretes, a lengyel vezetés sohasem zárkózott el a pápa újbóli lengyelországi látogatásától, viszont követke­zetesen hangsúlyozta, hogy az utazásnak a helyreállított tár­sadalmi rend körülményei kö­zött kell végbemennie, és az ország, továbbá az állam és az egyház kapcsolatainak javát kell szolgálnia. denki, akinek kedves a világ békéje és biztonsága. A népek remélik, hogy ezt a példát kö­veti majd a madridi értekezlet is, előnyben részesítve az álla­mok közötti együttműködés fejlesztéséhez fűződő érdeke­ket — állapítja meg végül a Pravda. ★ A magyar küldöttség, Varga István nagykövettel az élén, megérkezett a spanyol fővá­rosba. A Német Szociáldemokrata Párt nagy figyelemmel kíséri az európai középhatótávolsá­gú rakéták korlátozásáról fo­lyó genfi tárgyalásokat, és csak 1983-as őszi kongresszu­sán dönti el, hogy támogatja vagy elutasítja-e az amerikai rakéták NSZK-beli telepítését — jelentette ki Hans-Jochen Vogel, az SPD kancellárjelölt­je a Der Spiegel legújabb szá­mában megjelent interjújában. A magam részéről egyértel­műen a NATO-határozat „tár­gyalási részére" teszem a hangsúlyt — szögezte le a szo­ciáldemokrata politikus. Vogel elképzelhetőnek ne­vezte, hogy a jövő márciusi országos választás után ki­sebbségi szociáldemokrata kor­mány alakuljon az NSZK-ban, amely alkalomról alkalomra esetleg a zöldek támogatásá­val tenne szert a megfelelő többségre. Richard Löwenthal profesz­­szor, az SPD jobb szárnyához tartozó ideológus, a Neue Ge­sellschaft legújabb számában megjelenő cikkében elutasítot­ta a zöldekkel való együttmű­ködést vagy azt, hogy az SPD bármilyen engedményt tegyen nekik. Helmut Kohl kancellár a szabaddemokrata párt és a keresztényliberális koalíció megerősödéseként értékelte az Vasárnap a kora délutáni órákban Irmgard Adam- Schwaetzer asszonynak, az FDP új főtitkárának és Wolf­gang Mischmicknek, a párt al­­elnökének záróbeszédével vé­get ért a szabaddemokraták háromnapos kongresszusa. A baloldali küldöttek kirekeszté­sével a kongresszus szentesí­tette az október elején Bonn-Manfred Wörner Washingtonban Vasárnap délután kétnapos látogatásra Washingtonba ér­kezett Manfred Wörner nyu­gatnémet hadügyminiszter. A kelet—nyugati viszonyról, a leszerelési tárgyalásokról és a NATO-nak az újabb amerikai nukleáris rakéták nyugat-eu­rópai telepítéséről hozott hatá­rozatával összefüggő kérdé­sekről tárgyal Caspar Wein­berger - hadügyminiszterrel, George Bush alelnökkel. George Shultz külügyminisz­terrel és William Clark nem­zetbiztonsági tanácsadóval. FDP nyugat-berlini kongresz­­szusát a CDU országos elnök­ségének tegnapi ülésén. Az iráni csapatok szomba­ton éjszaka tíz kilométer mélységben hatoltak be Irak területére, Dizful városától 80 kilométerrel nyugatra, Ein Khosh térségében — közölte vasárnap az iráni televízió. Az iszlám gárdisták és a hadsereg közös közleménye szerint — amelyet a tv és az ÍRNA iráni hírügynökség is­mertetett — az iráni csapa­tok vasárnap lelőttek három iraki harci gépet és az egyik repülőgép pilótáját foglyul ej­tették. Az irániak a szombati és a vasárnapi harcokban két iraki gépesített dandárt sem­misítettek meg, több mint két­ezer iraki katonát öltek vagy sebesítettek meg, 1500 foglyot ejtettek, 170 ellenséges harc­kocsit, illetve páncélozott szállítójárművet tettek harc­­képtelenné. Miközhen az: iraki—iráni fronton tegnap csak kisebb harcok folytak, Teheránban ban bekövetkezett kormány­­váltást, az FDP pálfordulását és szövetkezését a jobboldal' CDU-CSU-val. Érdemi vita ennek megfelelően nem is ala­kulhatott ki a párt új irány­vonaláról: a küldöttek többsé­ge rábólintott a vezetőség ál­tal előterjesztett határozati ja­vaslatokra. Jeruzsálemben tegnap Be­gin izraeli miniszterelnök ki­hallgatásával folytatódott a vizsgálat a nyugat-bejrúti pa­lesztin menekülttáborokban elkövetett tömeggyilkosság ügyében. A háromtagú bizottság zottság előtt — amelynek a fel­állításához Begin csak vona­kodva járult hozzá — a mi­niszterelnök azt állította, hogy amikor a kormány eldöntötte a falangistáknak a palesztin táborokba való beküldését, „senki sem gondolt ilyen tra­gédia eshetőségére”. A vizsgálóbizottság elnöke azonban emlékeztette: Rafael Ejtan vezérkari főnök ponto­san előre látta az eseményeket. Begin mindezek hallatán váltig hajtogatta, hogy' az ilyen figyelmeztetések „senki­ben sem keltettek veszélyérze­tet”, később mégis elismerte: újabb kampány vette kezdetét a háborús erőfeszítések foko­zása érdekében. Khomeini aja­­tollah, az ország vallási veze­tője dekrétumot adott ki, amelyben minden iráni „vallá­si kötelezettségének” nevezte a háborúban való részvételt. ★ Vasárnap iraki küldöttség érkezett Khartoumba, hogy kipuhatolja: van-e lehetőség arra, hogy Irak oldalán szudá­­ni önkéntesek vegyenek részt az Irán elleni háborúban. Az FKP nem ellenzi, hogy a kormány csökkentse a vál­lalatok terheit,. de ennek\fe-. jében a vállalatoknak fejlesz­tenie kell a termelést és új munkahelyeket kell teremte­nie — hangsúlyozta Georges Marchais, az FKP főtitkára a luxembourgi rádiónak adott nyilatkozatában. Az FKP és a szocialista párt vezetői november 10-én talál­koznak, hogy tárgyaljanak a tavaszi községtanácsi válasz­tásokon indítandó egység lis­ták kérdéséről. Marchais nyilatkozatában szólt a Kínai Népköztársaság­ban tett legutóbbi látogatásá­ról is. Rámutatott arra, hogy David L évi miniszterelnök­­helyettes is figyelmeztetett egy falangista bosszúhadjárat es­hetőségére. ö maga egyébként állítólag csak szeptember 18-án este — tehát egy nappal későbe — a BBC angol nyelvű adásából ér­tesült a több száz oalesztin le­mészárlásáról — hangzott Be­gin vallomása, amelyet élő adásban közvetített az izraeli rádió. Tel Aviv-i közlés szerint a kérdést összességében mutat­kozó nézeteltérések miatt meg­határozatlan időre elhalasztot­ták az izraeli—libanoni össze­kötő bizottság e hét elejére tervezett első ülését, illetve a Libanonba betört izraeli csa­patok kivonását előkészítő tár­gyalások megkezdését. A látszólag technikai termé­szetű nézeteltérések mögött mélyebb ellentétek húzódnak meg. Míg a libanoni kormány az izraeli csapatok kivonásá­nak módozataira korlátozná a katonai szakértőkből álló ve­gyesbizottság hatáskörét, addig Izrael olyan kormányszintű testület felállítását szorgalmaz­za. amely a két ország jövő­beni viszonyát, biztonsági szer­ződését érintő politikai kérdé­seket is napirendre tűzné. Tegnap ismét heves harcok voltak a Bejrúttól KeletTe fek­vő, izraeli megszállás alatt le­vő hegyekben keresztény fa­­langisták és muzulmán drúz fegyveresek között. Helyszíni jelentések szerint a szemben álló erők rakétákkal és ágyúkkal lőtték egymás ál­lásait. Az első jelentések sze­rint 15 személy vesztette éle­tét a harcokban. nagyon elégedett a látogatás eredményével. A kínai veze­tőkkel tartott tárgyalásain ki­tűnt, hogy egyetértenek a kö­vetkező kérdésekben: a leg­fontosabb a béke megőrzése és ezért elő kell mozdítani a le­szerelést; a kapitalizmus vál­ságából az egyedüli kivezető utat o szocializmus jelenti; minden népnek magának kell meghatároznia, hogy milyen jellegű szocializmust akar föl­építeni országában; harcolni kell az új igazságos nem­zetközi gazdasági rend meg­valósításáért, s végül, a kom­munista pártok között „új tí­pusú kapcsolatokat” keÚ lét­rehozni. Plenáris ülést tartott az ifjúsági szövetség Állást foglaltak a pápa látogatásával kapcsolatban Jmzelski-Glemp találkozó Az SPD-kanccllárjelölt interjúja Vogel a tárgyalások mellett Befejeződött az FDP kongresszusa Nem alakult ki érdemi vita Iraki küldöttség Khartoumban Az iráni csapatok előretörése Georges Marchais nyilatkozata Nem változott az álláspont Háttér HOLTPONT LIBANONBAN REAGAN ELNÖK még az időszaki választások előtt, nyilván azért, hogy kedvezőbb képet fessen a republikánusok külpolitikai mérlegéről, azt mondotta, hogy „javultak a li­banoni rendezés esélyei”. Az eseménynek azonban nap nap után rácáfolnak e kortesszel­lemben fogant kijelentésre. Vasárnap is fegyveres össze­csapások zajlottak le Bejrúttól keletre, az izraeli megszállás alatti Suf hegyvidéki körzet­ben, keresztény és drúz oszta­gok között. Történt ez annak ellenére, hogy Gemajcl állam­fő kezdeményezésére a múlt hét végén az összecsapásokban részt vevő erők úgynevezett „béketárgyalásokat” kezdtek. Tekintve azonban, hogy a terület izraeli megszállás alatt van. megfigyelők joggal mu­tatnak rá. hogy az összecsapá­sok provokálása Tel Aviv ér­deke. amely azzal, hogy csa­patainak állítólag a ..békessé­get biztosítania kell”, ürügyet próbál találni arra, hogy kato­naságát Libanon minél na­gyobb területén állomásoztas­­sa. Ezzel hozzák összefüggés­be az emberrablásokat^ is. amelyek az utóbbi időben ugyancsak megsokasodtak az izraeli csapatok által megszállt térségben. Csupán a vasárnapi napon 13 ember eltűnéséről számolt be a libanoni rádió. Világos, ez is beletartozik az „állandó nyugtalanságkeltés” Tel Avivban megírt forgató­­könyvébe ... EZEK UTÁN NEM MEGLE­PŐ, ha mind több elfogulatlan kommentátor ír arról, hogy a libanoni helyzetben egyfajta holtpont alakult ki. Ezek a kommentátorok kevés re­ményt fűznek ahhoz, hogy Reagan elnök Közel-Keleten ingázó különmegbízottja, Mor­ris Draper sikerrel járhatna, ha megbeszéléseit a múlt hé­ten megmutatkozott alapállás­ból folytatja. Reagan külön­megbízottja ugyanis a múlt héten Damaszkuszban folytat­ta tárgyalásait. Reagan küldötte azt szeret­né elérni, hogy a Libanonból való csapatkivonások ügyé­ben „törjön meg” végre a jég. Sajátos módon azonban ismét csak egyoldalú magatartást foglal el ebben. Olyat, ami megszokott az Egyesült Álla­mok diplomáciájától. Draper arra próbálta rávenni a szíriai kormányköröket hogy mint­egy 39 ezer fős békefenntartó erőiket — amelyek egyébként A Time című amerikai hetilap térképe a Libanonban levő lcgy­­vercs erőkről. az Arab Liga döntése alapján állomásoznak a közel-keleti or­szágban — elsőnek vonják ki Libanonból, még mielőtt a mintegy 70 ezer főnyi izraeli behatoló egységek onnan tá­voznának. Damaszkuszban hangoz­tatták, hogy előbb az izraeli csapiatoknak kell elhagyniok Libanont, hiszen őket „senki sem hívta az országba”, ha­nem a Tel Aviv-i kormányzat háborús döntése folytán ér­keztek agresszív cselekmény­re. S ha majd ennek meg­történte után az izraeli táma­dást megelőző helyzet részben helyreáll, kerülhet sor a szí­riai erők kivonására. Mint egyébként a Time itt közölt térképén a már említett iz­raeli és szíriai csapatok el­­helvezkedési területén kívül látható: Libanonban a kö­vetkező fegyveres erők van­nak: Franjieh keresztény mi­líciái 1000 fő, keresztény fa­­langisták 12 000 fő, libanoni hadsereghez tartozók 22 000 fő, palesztinaiak Észak-Li­­banonban 5—6000 fő. drúz milíciák 500 fő, Haddad-téle Izrael-barát erők 3000 fő és végül ENSZ-csapatok 7000 fő. Világos ezek után, hogy az izraeliek távozása után az a csekély számú fegyveres erő. amely „nemzetközi” marad, s Bejrút ellenőrzésére szorítko­zik (1560 francia, 1200 olasz és 1200 amerikai), nem lehet alkalmas arra, hogy a szem­benálló frakciókat lecsillapítsa és a békét biztosítsa. NYILVÁN EZ KÉSZTETTE a libanoni kormányt, hogy fel­kérje Nagy-Britanniát, Hol­landiát. Svédországot és Dél- Koreát, hogv küldiön csapato­kat a jelenleg Bejrútbnn állo­másozó nemzetközi erők köte­lékébe. De a kérés egyelőre még nem hivatalos — mert mint bejrúti jelentések rámu­tattak — még ..puhatolózó tár. avatásoknak” kell a formális kérést megelőzniük. Vagyis a „holtpontról” egye­lőre változatlanul nincs re­mény a kimozdulásra. S ha fi gvelemhe vesszük Tel Aviv magatartását, amellyel tartós sá akarja tenni csapatainak Libanonban való állomásozta­­tását és hozzáadjuk Drane­­amerikai elnöki megbízót* alapállását, teliessé válik a kép a holtpont eVairól... Árkus István Katona személycserék Kínában Katonai körzetek élén tör­téntek személyi változások Kínában: a kantoni élén Vu Ke-huat Ju Taj-csung. Nan­­kingban Nie Feng-csit Hsziang Sou-csi váltotta fel. a cseng­­tui katonai körzet vezetését Vang Cseng-han vette át. Kínában a katonai személy­­cseréket általában nem jelen­tik be. a legújabb személvi változások Pekingbe eljutott vidéki lapok, illetőleg rádió­hírek protokoll-listáiból derül­tek ki. Várható, hogy más ka­tonai körzetekben is lesznek cserék a csúcson — Kínában 11 katonai körzet van. ★ Tegnap Pekingben befejezte IV. plenáris ülését a Kínai Kommunista Ifjúsági Szövet­ség 10. központi bizottsága, amelyen új első titkárt vá­lasztottak, és december 20-ra összehívták a szövetség XI. kongresszusát. Elfogadták az új alkotmányt Népszavazás Törökországban Vasárnap reggel helyi idő szerint reggel nyolckor meg­kezdődött a népszavazás Tö­rökországban az új alkotmány ról, amelynek szövegét októ bér 19-én a kormányzó nem zet biztonsági tanács jóváhagy ta. A tegnap reggelig megszám­lált 12 millió szavazócédulár több mint 11 millió „igen” szerepel, az igenlő szavazatul aránya tehát meghaladja a 9C százalékot. Mivelhogy össze sen 20,7 millió török állam polgárnak van szavazati joga már eddig is a jogosultaknál több mint a fele szavazott az államfő hatáskörét kiterjesz­tő, de a polgári kormányzáshoz való lassú visszatérést kínáló alkotmányra és arra. hogy az 1980. szeptemberi katonai ha­talomátvétel óta az államot irányító nemzetbiztonsági ta­nács vezetője, Kenan Epren tábornok legyen hét évre az ország elnöke. Nyugati hírügynökségek an­nak tulajdonítják az új alkotr mány és Evren tábornok sike­rét a vasórnani népszavazá­son — a részvételi arány is mintegy 90 százalékos volt —, bogy a polgári pártok több éves bénító politikai kötélhú­­-ása és az utcai terrorhéhorú -dán 1980 tói. kezdve a kato­nai kormányzat tevékenysége bizonyos nyugalmat hozott az országnak. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom