Pest Megyei Hírlap, 1982. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-07 / 262. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVL ÉVFOLYAM, 262. SZÁM 1982. NOVEMBER 7., VASÄRNAP Megjelennek az első eszkimók Dollárért gurul a gyümölcs Mirelitüzem épül Albertirsán Már két évbe sem telik, és Albertirsán megjelennek az első eszkimók. E jövendölés senkiben se keltsen riadalmat, hiszen a prémes, csuklyás öltözék, a meleg csizma viselői nem rénszarvasszánon érkeznek, mint a mesében a Télapó, és anyanyelvként beszélik a magyart. Szükségük lesz a különös gúnyára, mert akkoriban már a legforróbb kánikula napjaiban is lesznek a községnek olyan pontjai, ahol mínusz negyven Celsius-fokot mérnek, s ez ugyebár megkívánja a réteges öltözködést. Mielőtt bárki kétségbe vonná eme írás szavahihetőségét, sietve hozzátesszük, hogy a kilátásba helyezett eszkimók albertirsaiak lesznek, akik az addigra elkészülő mélyhűtő üzemben keresik majd kenyerüket. A jövendő munkahely körvonalai már kezdenek vázlatosan kibontakozni, s ezzel együtt terebélyesedik az a szervező, előkészítő feladatkör is, ami egy ekkora beruházás megvalósításával jár. Mire termőre fordul Losó József fejlesztő mérnöknek Albertirsán, a Micsurin Tsz irodájában van egy íróasztala. Az aztán nyög és roskadozik a súlyos tehertől: tervdokumentációk hatalmas halmaza tornyosodik rajta, pedig még minden rajz el sem készült. A mérnök a nemrég alakult Pest megyei Hűtőipari Gazdasági Társulás nagyberuházásának egyik bábája. Mint a téma alapos ismerőjétől kaptunk tájékoztatást. Szavai szerint olyan méretű beruházás bontakozik ki a szemünk előtt, amekkorára a szövetkezeti szektorban még alig volt példa, és nemcsak a megyében, de országos viszonylatban is jelentős. Mindez arra a nyolcszáz hektáros közös telepítésű csonthéjas gyümölcsösre épül. amely a Gödöllőidombvidék utolsó nyúlványain egy-két év múlva már termőre fordul, és hatalmas menynyiségű kajszit, őszibarackot, szilvát, meggyet és cseresznyét ígér. Ha még hozzávesszük, hogy addigra bogyós gyümölcsöket is telepítenek, szamócát, málnát, ribizlit és szedret, nyilvánvalóvá válik, hogy a biztonságos tárolás, feldolgozás és J tisztes hasznot hozó értékesítés legalább olyan jelentőségű. mint a gyümölcstermsztés. Ebből a felismerésből kiindulva jött létre — a Micsurin Tsz gesztorságával — az említett gazdasági társulás, amelynek több mint tucatnyi tagja van: termesztők, feldolgozók és értékesítők. A többi között aláírta az alaoító okiratot a Micsurin, a ceglédb»r-» celi Envetértés. a na^kőrösi Aram János, a csomói November 7 Term°i'~zövetk°zet. a TS7KER renlédi irodála és a Ceglédi Állami Tangazd-ság is. Van a társulásban éfé'z. konzervgyár, külkereskedelmi vállalat, s ez így jó, mert ettől közös az érdekeltség. Kemény feltételek Mondhatnánk: ki-ki futhat a pénze után, hiszen majdnem 300 millió forintot kell letenniük az asztalra. Ehhez adta a Magyar Nemzeti Bank a konvertibilis árualapot növelő 503 millió forint hitelt. Magyarán ez azt jelenti, hogy ha a mirelitüzem felépül, évente nyolcmillió dollár értékű keményvalutát kell produkálnia. A bank egyébként szokatlanul kemény feltételeket diktált. Megszabta, hogy huszonnégy hónap alatt be kell fejeződnie az építkezésnek, szerelésnek. Álljon itt a feszített tempóra valló néhány terminus. Az építkezés ez év augusztusában kezdődött. Még az idén be kell építeni százmillió forint értéket. 1984. október 31. az okirat szerinti befejezési dátum, de a társulás 1984 tavaszán szeretné megkezdeni a próbaüzemet, azaz az építkezés befejező hadmozdulataival párhuzamosan már fogadja a tizenöt kilométeres körzetből beérkező alapanyagot. A feldolgozandó gyümölcs 60 százaléka csonthéjas, 40 százaléka bogyós lesz, s nemcsak a tagok terméséből származik, hanem az egész térségből, beleértve a háztájiból, kistermelőktől átveendő mennyiséget is. Mit lát. aki mostanában elvetődik Albertirsa határába, a Dánszentmiklósra vezető út közelébe? A vasúti sínektől nem messze — mint egy modern katedrális — már áll a hatalmas vasbeton elemek egy része. A Duna—Tisza közi Állatni Építőipari Vállalat szállító járművei — fáradságot nem ismerve — szorgalmasan térülnek-fordulnak a kecskeméti házgyár és a helyszín között, hozzák az elemeket. A hűtőtároló hat hajójának felével ottjártunkkor már szerkezetileg elkészültek. Arrébb a markológép a feldolgozó épület alapozásához emelte ki a földet. Máshol kutat fúrtak épnen. A felvonulási épület már áll. Az ideiglenes víz- és elektromos vezetékek működnek. az építési területet bekerítették. Az egész főépület földmunkái elkészültek, most kezdik az alapozást. Az a cél, hoav a feldolgozó épület és a hűtőtároló vázszerkezete mihamarabb álljon, legyen rajta a te-Hasznosan múlik az idő Kellemes délutánok, esték Korán esteledik, amint közeleg a tél. Az emberek legtöbbje — városban, falun egyaránt — dolga végeztével siet haza. A lakás védő falai közt, kellemes meleg konyhában, szobában tölti az időt egy s más foglalatossággal. Feladatot mindenki talál magának: barkácsol, olvas kézimunkázik, végzi a ház körüli teendőket, vagy a televízió műsora köti le az adásidő végéig Ám vannak, akik esténként a művelődési ház törzsvendégei Albertirsán, Abonyban, Ceglédbercelen, Nyársapáton, Jászkara jenön. Törteién gazdag program vár mindenkit. Megkezdték már a szakköri foglalkozásokat — kit a művészet. kit a természettudomány érdekel, gondoskodtak számos, hasznos ismeretet adó előadásról a kiskerttel, méhészettel, kisállattenyésztéssel foglalkozók, méhészkedők számára. A nyelvtanfolyamoknak is sok igyekvő hallgatója van. A fotósszakkörök, Irodalmi csoportok, népi táncosok, zeneszakkörösök rendszeres látogatói a művelődési házaknak. A ceglédi járás lakói közül szinte minden negyedikötödik ember eljár a művelődési házba. Nehéz, bőrkötésű, csatos könyvet kaptam az imént a kezembe. Becses darab, küllemre könyvészeti ritkaság lehetne, bár nem annyira antikvitás, .lint gondolnánk. Négy évtizedes lehet. Belső lapja, mint a vajszín moaréselyem. Féltáblányi, táblányi rajzok, térképek, kéziratos bejegyzések tarkítják. Borítóján felirat: Utcarendezés könyve. Karcsú, határozott betűkkel rótta a szerző, Kádár Antal, Cegléd város mérnöke, a telkek-utcák szabályos kialakításának, igazításának kezdeményezője az ajánló szavakat: „Sok szeretettel és még több türelemmel viseld gondját ennek a városnak." Szépet és jót — Kitűnő, tiszteletre méltó alkotás, értő és városát szerető szakemberre vall a kötet — simít a csatos födélen Sajgál Tamás, a városi tanács műszaki osztályának vezetője. — Pontosságra, felelősségtudatra vall minden vonás, minden bejegyzés a lapon. A kötetet ma is tisztelettel forgatjuk, ma ir használható. Például enélkül talán nem jutottunk volna el a Kossuth tér korszerűsítésének, kialakításának tervezéséhez. Az Utcarendezés könyve javaslatait fellapoztuk az utcák, terek, városnegyedek, még a városszél rendezési tervének készítésekor is. Cegléd küllemén észrevehető változást csak az utóbbi ötéves tervek óta tapasztalni. Való igaz, J jgy sok még a viharvert, gondozatlan, látványra csúf épület belterületen, központi útvonalon. Az elhanyagoltságnak, korszerűtlenségnek sok oka van, nemcsak a pénz hiánya, az igénytelenség vagy a belenyugvás. Közrejátszott az is, hogy Cegléd sok új dolog várományosa volt, várakozásból pedig még sohasem lett friss vakolat a falon, új cserép a tetőn. Aki költözni készül, nem cseréltet ereszcsatornát, nem javíttat kerítést. A bagolyvár családi házak lakóinak a pénz már az újhoz és a megélhetésre kellett. — Eljutottunk oda, hogy nemcsak építeni kell, hanem szépet és jót építeni. Ez ma fontos szempont, ennek szellemében készült Cegléd hoszszú távú városfejlesztési terve, ehhez igazodnak megmaradó, s jelen helyzetükben felújításra, korszerűsítésre javasolt épületsorai, lakónegyedei. A meglévőn persze nem lehet hanyatthomlok változtatni, hiszen minden forintnak Otthonosabb, szebb lesz Az öregekért fognak össze Vöröskeresztesek kezdeményezése Sok tevékeny tagja van a ceglédi városi tanácsnál működő vöröskeresztes alapszervezetnek. Legtöbbjük a munkák során, hivatalból igen sok emberrel foglalkozik, személyek és családok ügyes-bajos dolgai kerülnek asztalára. Talán épp ez volt az egyik oka annak, hogy ebben az esztendőben, amelyet az öregek éveként jegyzünk, az idős emberekre, életük alakulására jobban figyeltek. Elhatározták, hogy érdekükben olyan feladatot vállalnak, amelyből mások is kivehetik részüket, ha csatlakoznak hozzájuk. A városi tanács vöröskeresztesei felhívással fordultak Cegléd valamennyi vöröskeresztes alapszervezetéhez: javításra, felújításra érett már a Bajcsy-Zsilinszky tér sarkán álló épület, a szociális betegotthon, ahol főként idős, magukra maradt emberek élnek Kellemes, friss környezetben kellemesebben, szebben múlnak a napok, mint az olyanokban, ahol festőért sírnak lassan a falak, szerelőért a berendezések. A tanácsházi vöröskereszte« alapszervezet tagjai egyhavi fizetésük 3 százalékának átutalásával és 100 óra társadal mi munkával segítik a felújítást. A hozzájuk csatlakozó alapszervezetek anyagi hozzájárulásukat a Ceglédi Városi Tanács 761—394 778. számú költségvetési elszámolási számlájára fizethetik be, társadalmi munkára pedig — a kiadott, sokszorosított íven feltüntetett szakterületeken — a Vöröskereszt ceglédi városi szervezetének irodájában, a tanácsháza földszintjén jelentkezhetnek december 31-ig. Barkácsolók kedvence Az otthon fúrók-faragók kedvence az ÉVIG ceglédi gyárának egyik díjazott terméke, a barkácsfúrócsalád. Cegléden is sokat vásároltak már belőle, hiszen hasznát látják. A lakótelepi házak földszinti garázsait a legtöbb tulajdonos egyben barkácsszobaként használja, kimustrált bútorból készített munkaasztalt, polcot, szerszámos dobozokat, fiókokat Ki-ki otthonát, hétvégi kis házát látja el saját készítésű hasznos holmival, A barkácsfúró jó szolgálatot tesz akkor is, ha a panelház szobafalára kép kerül. A Kossuth Múzeum külső fala friss színt kapott, feliratát, melyet a Városgazdálkodási Vállalat munkásai illesztenek a helyére, a Hollóházi Porcelángyárban égették. Apáti-Tóíh Sándor felvétele helye van. Viszont, ha a felújítás és módosítás sorra kerül, naprakész ötletek, variánsok állnak rendelkezésünkre — említette Sajgál Tamás. — Mióta a város távlati fejlesztési terve napirenden van, amikor az épületekről beszélünk, gyakran elhangzik ez a szó: színdinamika. Az épületek külső vakolata színének megválasztása mindig is a tulajdonos, az építtető ízlésére, a beszerezhető anyagokra vallott. A színválasztás tehát spontán módon történt. Ma viszont átgondoltan lehet dönteni. Cegléd színdinamikai terve, amely a városközpontra és a fontosabb útvonalakra vonatkozik, készen áll. arvezője Ba'iga Kornél belsőépítész, aki első díjat nyert a KISZ KB e témakörben kiírt pályázatán, utcakép-kialakítási tervével. Élsd a motívum Cegléden sokan megnézték akkor a kiállítást. A vendégkönyvbe beírták: jó, jó, de szeretnénk ezt a valóságban látni! — Jó úton haladunk. Első állomás, ahol ez megvalósult, a Kossuth téren a járásbíróság épületének külső tatarozása volt. A színhatást sokan megéljenezték. Épp ilyen örömmel fogadták a Teleki utca 14. számú ház új falszínét is, megelevenedett szecessziós ornamentikáival, azután a Gubodi utca sarkán a Nemzet* Bank épületét, az udvarán magasodó öreg — de szépen felújított —, városképi nevezetességű víztoronnyal. A Kossuth Múzeum épülete elől most bontották az állványokat. A Körösi út sarkán a város elnevezte „citromház" lesz megint színében a nevéhez illő. És készen áll a terv seregnyi más épülethez, melyeknek tulajdonosai, hivatalok, intézmények, vállalatok, szövetkezetek mind örömmel köszöntik a színjavaslatot. Megértik, hogy a színdinamikával friss, esztétikus arculatot lehet adni a városnak, s ez alaposan ráfér. Hideg és meleg A színek az emberre vallanak, hangu'atát, ízlését tükrözik, s talán ki lehet mondani, hogy a szín a jelképrendszer egyik fontos kifejezőeszköze. Meleg hatású a zöld, a barna árnya’atai, a sárga, s akármilyen élénk, hideg szín a kék, érdekes módon a piros is. A színek impulzuskeltők, nyugtathatnak, idegesíthetnek, félelmet okozhatnak vagy akár kedvre deríthetnek. Munkapszichológusok javasolnak ennek ismeretében színeket a műhelycsarnokok, ebédlők, gépek festésére, irodákban, gyermekintézmények mn, kórházakban használatos felületi színezésekre. Miért ne lehetnének akkor hangulatos színesek az utcák, lakónegyedek, házrengetegek? Napjainkban megfogalmazódott a várostervezők javaslata: nemcsak azért kell színesre festeni az épületeket, eltérő színűre, hogy a lakótelepen mindenki hazataláljon. A színekkel olyan környezetet kell teremteni, amelyben az ember kellemesen érzi magát, élete nyugodtan zajlik, s mindez arra ösztönzi, hogy megbecsülje, ami számára kellemes, törekedjen arra, hogy ebből az érzésből neki, helyesebben mindenkinek egyre több jusson. Eszes Katalin Ami a kiskertben termett Első kézből vették, adták A Károlyi Mihály lakónegyed sok száz családja rendszeres vásárló a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat két üzletházában, a Rákóczi úti 200-as ABC-kisáruházban és a Reggel utca és Kossuth Ferenc utca sarki nagyobban is. A vállalat. hogy az ellátást javítsa, az áruválasztékot bővítse, élt a lehetőséggel: ezek a kisáruházak — és több más boltjuk is — kiskertesektől vásárolhatnak, továbbértékesítésre. Kora tavasszal így kerül a vásárlók elé a friss retek, saláta, újhagyma, nyár elején a cseresznye, szamóca, őszidőben a másodvetésű szép zöldbab, borsó, uborka — mindaz, amit a kiskertesek hoznak. A lakótelepi ABC-áruházban a napokban körtevásárt tartottak. Igen olcsón mérték a pompás, első osztályú gyümölcsöt, szinte kínálni sem keltett, fogyott anélkül. Fogy a másik őszi csemege, a laskagomba is. Ahány ház, annyi szokás: a vevők várakozás közben csevegve receptet cserélnek, elmondják, ki hogyan készít a gombából vacsorára pörköltet, tojásos gombát, meleg szendvicset, juhtúrós gombafalatot. Meglepetés volt, kelendő is lett a (álcán kínált, csomagolt sült tök, a vitamindús téli csemege. iSSN 01 S3—SS00 (Ceglédi Hírlap) I Kapcsos könyvben intelem Viseld gondját ennek a városnak! Kibontakoznak rejtett szépségei tőszerkezet, mert akkor télen sem tétlenkednek, hanem a felvonulási épület, az igazgatási blokk és a porta téliesíthető lenne, hogy az épületgépészeti szerelések zavartalanul mehessenek. A gépek, eszközök beszerzéséhez szükséges lépéseket már megtették, s ezeknek a jövő év végéig a helyükre kell kerülni. Albertirsán és környékén újabb munkaalkalmakat teremt ez a korszerű üzem. Várhatóan 230 embernek ad megélhetést. A közvetlen termelésben 160-an vesznek részt, nyolcvan százalékban nők, betanított munkások. Kellenek majd gépkezelők is, meg karbantartók, továbbá hűtőipari szakmunkások. Tanulókkal kötnek szerződést, hogy mire szükségük lesz a munkáskezekre, indulásra készen álljon a gárda. Hzzaí mirelit A társulás tagjai azt is kiszámolták, hogy a várható nyereségből a fejlesztés hat év alatt térül meg. A nyugati országokban meglehetősen élénk fizetőképes kereslet nyilvánul meg a fagyasztott gyümölcsfé-lék iránt, s exportunkat nem sújtja hátrányosan megkülönböztető korlátozás. A guruló gyümölcsnek jó piaca van, megfizetik a kiváló minőséget. Kétségtelen, ily módon érvényesül a leggazdaságosabban a térségben termelt gyümölcs. Az ezer vagonos mirelitüzem termékeinek húsz százaléka a belföldi fogyasztókhoz jut. Miután jelenleg még a hazai mirelit gyümölcsválaszték szegényes, színesíteni fogja a kínálatot. A fóliába, tetszetős papírdobozokba csomagolt, hűtött gyümölcsök télen is elénk varázsolják a tavasz és a nyár pompás ízelt, a friss szamóca, szilva, málna, ribizli, barack ínycsiklandó zamatát. Mindehhez az albertirsai eszkimók jóvoltából juthatunk hozzá. Tamasi Tamás
