Pest Megyei Hírlap, 1982. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-30 / 281. szám
LLOI A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX ÉVFOLYAM, 281. SZÄM 1982. NOVEMBER 30., KEDD Most elegen vannak Finomliszt, búzadara Aszódról Ezt a zajt még élvezni is lehet Csendesebbnek tűnik most az aszódi malom, mint a nyáron, amikor legutóbb arra jártam. Kevesebb jármű kavarja az udvar porát, s a gabonasilók, a hatalmas tornyok gépei, felvonói sem zörögnek, sustorognak úgy, mint aratás idején. Az őrlés zaja — Pedig megint várunk gabonát — mondja Grandelisz Zoltán üzemvezető. — Mifélét? — csodálkozom. — Nem tréfa. A vetések után megmaradó gabonát, vagy amit bérben tároltak idehozzuk vagy hozzák a szövetkezetekből, ahogy az őrlés következtében ürül a mi korszerű tárolótelepünk. — Honnan hoztak legutóbb? — A galgamácsai Galga parti összefogás. Tsz-ből, hat vagon búzát szállítottak. A csöndet most erősebben veri fel egy ajtónyitás. No, igen, ha belép vagy kilép valaki az udvarból oda, ahol készül a friss őrlemény — liszt illetve étkezési búzadara —, a gépek monoton zaja erősebb lesz. Tűrhető zaj ez, nemcsak azért, mert aki egyszer megismerte már milyen zörejek között hántul, aprózódik a napi kenyérnek, süteménynek való éltető anyag, az — pláne, ha ritkán hallja — talán még élvezi is. Másrészt, mert az a zaj nem olyan mint az útfelbontó gépeké, vagy mondjuk a HÉV-motorkocsik alatt dübörgő kompresszoroké. Emezek berregnek, puffognak, kattognak. — Milyen búza fogy? Zárt szállítólánc — Már csak az idei. Amikor az új megjelent, akkor még fele-fele arányban adagoltunk, de körülbelül két hónapja az ógabona elfogyott. — Mennyit őröltek meg az idén? — Az első három negyedévben 2 ezer 930 tonna búza volt a felöntés — mondja az utolsó szót megnyomva Grandelisz Zoltán, ami számomra furcsa, vagyis már elavultnak érzem, hiszen régen valóban felöntötték, amit a malomba vittünk, ma már zárt szállítóláncban jut a búza a hengerekig. — Mi készül tulajdonképpen a malomban? — Csomagolunk mi két kilogrammos finomlisztet, egy kilogrammos réteslisztet és egykilós búzadarát. Az utóbbiból kisebb adagokat is kívánnának a háziasszonyok, de nem győzzük a csomagolást. Miközben beszélgetünk megcsörren a telefon. A Heves megyei Gabonaforgalmi Vállalattól kérnek darát. — Sokfelé szállíthatnánk, de évek óta kialakult vevőkörünk van. A legtöbbet a Budapesti Fűszért és a megyei üzletek részére szállítunk. Pest megye tizenöt malma közül mi gyártjuk a legtöbb étkezési búzadarát. Havonta körülbelül 1500 mázsát. Régebben a felöntött búza három százalékából készítettünk. ma már 12—13 százaléké' ól lesz a végtermék dara. — Elegen vannak-e? — Most igen, s hozzá szeretném tenni: bízom benne, hogy ez a helyzet tartós marad. Volt olyan időszak ezen a nyáron is, amikor bizony kénytelenek voltunk úgyszólván vándormadarakkal dolgozni. Most, hogy az utazási költségek drágultak, talán kialakul egy szélesebb törzsgárda, s nemcsak hogy leszünk elegen, de talán néhány év alatt minőségileg is jobb munkaerőhöz juthatunk, illetve a szakmunkások kinevelésében előbbre léphetünk. Talán majd nem potyára gyakoroltatjuk, tanítjuk be azokat, akik ezt a munkát választják. — Eddig a munkáról esett szó. Ügy tudom, legalábbis a gépeknek egy kis szünetet rendeltek el. Felújítás decemberben — Igen. Hamarosan hozzá ikell látnunk a éves karbantartáshoz. Nem kis gond, hogy ránk elsősorban mindig a téli, hidegebb időben kerül sor, de hát bízunk benne, hogy a körzeti téemkások, a mi embereink egy részével együtt így is jó munkát végeznek. A felújítás várhatóan december közepére készül el. F. I. A mozgalom élén Kiváló véradók elismerése Ünnepi műsor a találkozón A Vöröskereszt gödöllői városi vezetősége véradó-találkozót rendezett. A Gödöllői Gépgyárba azok az önzetlen, másokon segíteni kész emberek kaptak meghívót, akik az elmúlt két évben kiemelkedő mennyiségű vért adtak. A megjelenteket dr. Keresztes Miklós, a városi-járási egyesített egészségügyi osztály megbízott vezetője, a Vöröskereszt szervezet elnöke köszöntötte. Rámutatott arra, hogy az embereken való közvetlen segítség leginkább a véradásban mutatkozik meg. Dr. Pethő Ede, a kerepestarcsai kórház főigazgató főorvosa, ünnepi beszédében egyebek között elmondotta, hogy hazánkban évente hatszázezer alkalommal összesen mintegy 240 ezer liter vért adnak. Gödöllőn és környékén élők Budapest és Debrecen után a harmadik helyen állnak az egy lakos által adott vér mennyiségében. További számadatok helyett inkább példákkal bizonyította a véradás és az emberiesség kapcsolatát, szükségességét. Elmondta, hogy bármennyire fejlődjék is a tudomány: vérre és a vérből készült gyógyszerekre mindig szükség lesz. Az ünnepi beszéd után kitüntetéseket adtak át. Nagy taps köszöntötte Gyumbier Ferencnét, a Humán dolgozóját, aki harmincszoros véradásért a Kiváló Véradó kitüntetés zöld szalagos arany fokozatát kapta. Dr. Pethő Ede, valamint a helyi üzemek, intézmények képviselői húsz-, tizenöt- és tízszeres véradásért a kiváló véradó kitüntetés arany, ezüst és bronz fokozatát adták át több mint 150 embernek. A bensőséges hangulatú találkozó vidám ünnepi műsorral folytatódott. Egyebek között az isaszegi Csata együttes gondoskodott a kitüntetettek szórakoztatásáról. Sz. S. Megtelt a nagy terein Nyugdíjasok találkozója Taps az érdekes előadásért Régen volt olyan zsúfolt járási hivatal nagyterme, mint legutóbb, amikor a Hazafias Népfront városi bizottsága, szakszervezetek városi szakmaközi bizottsága és a Vöröskereszt városi vezetősége műsorral egybekötött találkozót rendezett a nyugdíjasok számára. Terített asztaloknál ünnep: hangulat uralkodott, vidáman teltek a percek. Voltak olya nők, akik majd egy órával a kezdés előtt megérkeztek a helyszínre. Régi barátok, ismerősök köszöntötték egymást: orvosok, tisztviselők, fizikai munkások, tanárok, kertészek, vasutasok ültek együtt. Jó néhányan párjukat is hozták. Miből fakadt? Már a lépcsőház bejáratánál feltűnt a nagy figyelmesség. A népfront aktivistái várták és kalauzolták az érkezőket. Az eseményen legelőször Földi Sándor, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára köszöntötte a meghívottakat: — Nagyon megható, mondotta, hogy ennyi idős emberrel találkozhatunk, készültünk erre a napra. Nagyon örülünk annak is. hogy meghívásuknak ilyen szép számban eleget tettek. Ezt követően a Damjanich János általános iskola tanulói és a művelődési központ citerazenekara lépett fel Cselényi László vezetésével, majd Madarász László mondott el egy szép verset, s Prém Katalin énekelt gitárkísérettel. Nagy sikere volt Pólónyi Péternek, a helytörténeti gyűjtemény vezetőjének, akinek pedig nem volt könnyű, hiszen a város történelméről, műemlékeiről tartott előadást azoknak, akik nagyrészt nyilván ismerik. „Annyi tapsot nem kaptam mostanában előadás után, mint most” — vallotta az előadó az ünnepség után. Ezer házasságkötés A kis szünetekben több idő maradt a beszélgetésre. Mindenki elismerését fejezte ki a rendezvényért, azt viszont nem sikerült megfejteni: miből fakadt a nagy érdeklődés. Lengyel Lajos csupán 65 éves, de 42 évet dolgozott közszolgálatban. Az elöljáróságon kezdte, majd a tanácsnál folytatta. Munkaidejének nagyrészében anyakönyvvezetőként dolgozott. Csaknem ezer párt adott össze. Hangot adtak Tergolicza Jánosné Komlódi Ilona özvegyi jogon jött el, férje valaha a Vertesz-nél dolgozott. Harminchat évig volt egy munkahelyen, mondja az asszony, s 1959 után három évet Egyiptomban is dolgozott. Az El-tabini erőmű építésénél szerzett nagy érdemeket. Fényképeket mutat róla... Regényt lehetne írni a megjelentek történeteiből, életének alakulásáról, hiszen gazdag életút áll mögöttük. Hadd írom azonban inkább ide még azt a dicséretet, köszönetét, amelynek sokan hangot adtak a találkozó megrendezéséért. Öröm itt is a megjelent mintegy kétszázötven nyugdíjas elégedettségét tolmácsolni. Csiba József Exportra Tréningruha gyerekeknek A galgamácsai Galga-part! összefogás Tsz domonyi ipari telepén hagyományos termékeket készítenek a Főnix Háziipari Szövetkezet részére. NDK-exportra varrnak az aszszonyok gyermektréningruhákat és férfialsöneműket. Teljes kapacitással 1981-ben kezdték meg a termelést ebben a varrodában, ahol huszonnégy gép üzemel egyszerre. Harmincnégyen dolgoznak e kisüzemben. Egy év alatt férfialsónadrágból 15 ezret, a gyermektréningruhából 48 ezret készítenek. Pécel Műsoros est A Hazafias Népfront helyi bizottsága, a Vöröskereszt nagyközségi csúcsvezetősége és a tanács műsorral egybekötött ünnepséget rendez Pécelen, a Szemere Pál művelődési házban ma, kedden délután öt órakor a nyugdíjasok és az idősek tiszteletére. Sporthíreki A dányi példa Jó foci, lelkes közönség Jövőre egy osztállyal feljebb? Sokszor és sokan vitatkoztak már arról, hogy a jó futball csalogatja ki a mérkőzésekre a nézőket vagy a szurkolók biztatása hozza tűzbe a csapatokat. Vasárnap Dányban bebizonyosodott, hogy Tsz SK labdarúgóinak jó játéka mágnesként vonzza a község, illetve a környék lakóit. Beszámoltunk már róla, hogy Magyar Népköztársasági Kupamérkőzésen az Újpesti Dózsa csapatát fogadták a dányiak és tisztesen helytálltak, 3-2-es félidő után szenvedtek 6-3-as vereséget az NB 1 patinás klubjától. Ami a lényeg: erre a találkozóra kétezren voltak kíváncsiak! Bizonyára a híres ellenfél is hozzájárult ahhoz, hogy ennyien összegyűltek járásunk községében, de az is biztos, hogy az érdeklődés a megyei II. osztályban jól szereplő dányiaknak szólt elsősorban. Ök azok, akik sorozatos kiváló produkciójukkal hatalmas szurkolótábort tudhatnak maguk mögött és elnyerték a sportbarátok bizalmát. Különösen sokat mond a kétezres nézőszám, ha emlékeztetünk arra, hogy a leg-Koszönfő Ilonka néninek Nagyapját Arany tanította A Hazafias Népfront gödöllői városi bizottsága, a Vöröskereszt városi vezetősége és a szakszervezetek városi szakmaközi bizottsága képviselői tegnap köszöntötték otthonában, az egyetemi lakónegyedben a 100. születésnapját ünneplő özv. dr. Kende Gusztávné Laukó Ilonát. Kedves, meleg szavakkal, ajándékokkal látogattak el hozzá. Mi néhány nappal korábban tettük ezt, hogy a magunk szerény eszközével hírül adhassuk: hogyan is élt, s miképpen telnek napjai? Csengetésünkre Kendéné asszonylánya. dr. Oroszlány Istvánná nyit ajtót. Ilonka néni ugyanis náluk lakik, mióta, 1959-ben Gödöllőre költöztek. Az ismert, néhány éve nyugdíjba ment professzor felesége szíves szóval invitál beljebb, s kéri, váriunk egy kicsit, be kell szólnia édesanyjának megmondani: kik, s miért jöttek. Eklad, Késmárk, Gödöllő Aztán kiderül, amire nem számítottam. Alig volt időnk köszönni, s köszönteni az ünnepeltet, kérdésemre már nem is hagyott időt. Ahogy belépett a szobába, ahol vártuk, nem az enyém, hanem az övé volt az első kérdés, ami elhangzott. — Honnan tudták, hogy 100 éves vagyok? — A Pest megyei Hírlaptól jöttünk és Gödöllőn, a Vöröskeresztben hallottuk .,. — Jaj, a Pesti Hírlap? — kérdezett kissé emeltebb hangon, majd hozzátette: — As járt nekünk Kecskeméten. Tetszik tudni, ott születtem. Szépen, lassan minden a helyére került: Ilonka néni azonnal értette, hogy a megyei lapunkról van szó, félre azért értette, mert a hallása, mini mondta, már bizony nem a régi. Azután megtudom, hogj édesapja, aki kecskeméti evangélikus lelkész volt, rendkívül: tehetségű ember hírében állt. — Nagy családról kellet' gondoskodnia szüleinek: hé; lányt neveltek jel. taníttatta! ki, közülük, sorrendben a hatodikként született Ilonka néni Egyetlen fiútestvérük volt, c pár évig élt. A legtöbben diplomát szereztek, tanítók, tanárok lettek a Laukó lányok közül. Ilonka néni nemcsak Gödöllőhöz kötődik: Ikladra men' férjhez, férje ugyancsak lelkész volt. Késmárkra kerültek de ahogy mondja: ott nem szeretett lakni, mert erős volt i Tátra levegője az ő számára Különben Kendéné a négy polgárit még Kecskeméten végezmegbízhatóbbakkal tette ezt — mondja nagyapjáról nem kis büszkeséggel Ilonka néni, majd lánya, Márta asszony hozzáteszi, hogy azért másolták, sokszorosították ily módon Petőfit, mivel azokban az években nem lehetett kiadni a verseit. — Volt-e valaha veszélyben Ilonka néni? — kérdeztem. — Veszélyben nem, édes fiam, de Velencében ott igen, egyszer látogatóban. Pedig biztos nem múlt el szorongás nélkül sok perce a háborús években. Férje négy évig volt az első világháború idején tábori lelkészként távol a családtól, s így a számára a gyerekek nevelése maradt egyedül. Négy gyerekül? volt: Gusztáv, György, Sára és Márta. Férje korán, még 1930-ban meghalt, s így ő taníttatta ki a gyerekeket jogásznak, evangélikus lelkésznek, tanítónőnek. illetve vízügyi tervezőtechnikusnak. Csak egy költő tudná Ebből az is kiderül, nem kis család az övé: tíz unokája, és huszonnégy dédunokája van Ilonka néninek. — Van-e valami titka hoszszú életének? — Elén sokat dolgoztam, de beosztottam erőmet, nem végeztem nehéz munkát. Asszonyt kötelessénemnek igyekez tem. jól megfelelni. Azt már talán egy költő tudná valahogy így folytatni: ...azért ez sem k°vés! Sőt. Fehér István utóbbi fordulóban csak háromezren voltak kíváncsiak a Népstadionban a Ferencváros —Békéscsaba találkozóra. Dány lélekszáma pedig még az ötezret sem éri el. A krónikához az is hozzátartozik, hogy az őszi szezon utolsó mérkőzésén, november 14-én az egész nap zuhogó eső ellenére négyszázan biztatták a dányi focistákat s már ekkor sejtetni lehetett, hogy a Dózsa vendégjátékán nézőcsúcs születik majd. A dányiak ismerői talán még a meglepetést sem tartották lehetetlennek. Ha ez nem is jött be, a távolabbról érkezettek, a valkói, zsámboki, kákái és isaszegi vendégek sem bánták meg a kiruccanást. A Molnár György edző irányította dányi gárda ezúttal is mindent megtett azért, hogy rászolgáljon a gyarapodó bizalomra. A bajnokságban egyébként az őszi szezon befejeztével a bagiak mögött a második helyen végeztek s az MNK-ban elért siker — mert hogy eddig jutottak, már az is dicséretet érdemel — a csupaszív, lelkes játék, a teljes erőbedobás azt a reményt élesztgeti a községben, hogy iövőre talán már egy osztálynál feljebb szerepei a Dányi Tsz SK. S ha ez sikerül, akkor ebben a szurkolóknak is nagy lesz az érdeme. Mert az elején feszegetett nagy kérdésre ez a legegyszerűbb válasz: ha egymásra talál szurkoló és csapat, az eredmények és a biztatás sem marad el. Sz. S. A nap kulturális programja November 30-án. Gödöllő, művelődési központ: Fábri Zoltán Két félidő a pokolban című filmjének vetítése, 15 órakor. Török László Cigányok című fotókiállítása megtekinthető 10—20 óráig. Cigány néprajzi kiállítás megtekinthető 15—20 óráig. Gödöllő, helytörténeti gyűjtemény: A gödöllői kisipar múltja és jelene című kiállítás megtekinthető 14-től 18 óráig. Erdőkertes, művelődési ház: Misco diszkó. Hozza magával legjobb felvételeit! A kiválasztott számokat segítenek felvenni, átmásolni. Mozi Nyom nélkül. Színes magyar bűnügyi film, 4, 6 és 8 órakor. ISSN 0138—1957 (Gödöllői Hírlap te el, Pesten pedig az egyéves kereskedelmi tanfolyamon szerzett szakmát, emlékszik rá, hogy ez az Irányi utcában volt, tudomása szerint még áll az az épület, s az akkori igazgató Sztojanovics volt. A kereskedelmi elvégzése után egyik sógora vaskereskedésében segített, főképpen nyáron, mert télen a papája nem engedte. Kecskeméti évek Ilonka néni sokat, viszonylag friss, jó emlékezettel mesélne, mondana magáról, másrészt megjegyzi: nehogy sokat írjon rólam fiam. nem volt az én életem olyan különös. Mit tegyek hát, megkérem, engedje meg, hogy azért beszámoljak róla, hogyan él. hogyan érzi magát. — Ej, ma egy kicsit fáradtabb vagyok — mondja, legyintve. Azután újra a régi dolgokra terelődik a szó. Sok híresség megfordult náluk Kecskeméten is, de hát ő akkor még kicsi lány volt, nem emlékezhet mindenkire. Arra sem. hogy mit mondott, milyen embernek ismerte nagyapja Arany Jánost. Igen, hiszen a papát Nagykőrösön tanította. Huszonnégy dédunoka — Petőfi Sándor verseit másoltatta velük. De csak a
