Pest Megyei Hírlap, 1982. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-04 / 259. szám

■ AbONYI KRÓNIKA! Bővülő melléktevékenység Istállóból lakatosmihdy Kihasználják meglévő épületeiket Bernyó László az elkészüli munkadarabot festi írta és fényképezte: Gyuráki Ferenc A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI ÉVFOLYAM, 259. SZÁM 1982. NOVEMBER 4., CSÜTÖRTÖK Változóban az élsiméJ Megkapnak minden támogatást Az abonyi Ságvári Endre Tsz sashalmi üzemegysége Szolnok megye határában fek­szik. Évekkel ezelőtt ez a rész volt az egykori Lenin Tsz köz­pontja, amelynek gazdasági épületei a két tsz házassága után fokozatosan elvesztették funciójukat, sőt újabban csak­nem kihasználatlanok. Lebon­tani nagy kár lett volna, ezért a Ságvári Termelőszövetkezet vezetősége a múlt év tavaszán úgy döntött, hogy valamiképp hasznosítani fogja ezeket. Vidékről vissza Néhány hónap leforgása után megszületett a döntés: a volt tsz-központ helyén egy lakatosüzemet létesítenek. Két körülményt vettek figyelembe. Azt, hogy az immár fölösleges mezőgazdasági rendeltetésű épületek ne maradjanak ki­használatlanok, továbbá tudo­másuk volt arról, hogy még mindig sokan dolgoznak vi­déken, s ezek közül legalább néhánynak lakóhelyükön te­remtsenek munkalehetőséget. Az építkezést, illetve átala­kítást tavaly nyáron kezd­ték el, irányításával Kovács Istvánt, a jelenlegi üzemveze­tőt bízták meg. — Az egykori száz férőhe­lyes tehénistálló lett a lakatos műhely — mondta az üzemve­zető. — Az építkezés befejező­dött és a gépeket tavasszal megvásároltuk. Áprilisban kezdtük el a termelést, ami kooperáción alapul. A Szolno­ki Mezőgép törzsgyárának kü­lönböző épületelemeket, a tó­szegi gyáregységének mező­­gazdasági gépekhez úgyneve­zett részegységeket gyártunk. Pillanatnyilag silóadapterek szállítókocsiját készítjük cseh­szlovák megrendelésre, ezután NDK exportra ugyancsak me­zőgazdasági gépek gyártásá­ban veszünk részt. Partne­reinkkel igyekszünk olyan megállapodást kötni, hogy az mind a megrendelőnek, mind nekünk megfelelő legyen, hi­szen minden üzlet akkor jó, ha kölcsönös megelégedéssel jár. — Milyen nyereségre számí­tanak? — Az idei árbevételi tervünk 44,6 millió forint. Annak elle­nére, hogy a folyamatos ter­melést az építkezés elhúzódása miatt tervezettnél később kezdtük, tervünket teljesíteni fogjuk, és legalább annyira nyereségesek leszünk, mint a tsz bármely másik ágazata. Jó feltételek — Lesz-e mód az üzem to­vábbi fejlesztésére? — A 800-900 négyzetméter alapterületű lakatosműhely­ben legalább hatvan személyt lehet foglalkoztatni. Jelenleg termelő létszámunk tizenhal lakatosból, illetvé hegesztőből és négy betanított munkásból áll, Ahhoz, hogy növekedjék termelő kapacitásunk, az em­lített szakmákban további szakembereket várunk. Fej­lesztési lehetőségeink ezzel még nem merülnek ki, ugyanis az egykori tsz-központban to­vábbi átalakítható és haszno­sítható épületek vannak. Tel­jesen üresen áll a 220 négy­zetméter alapterületű régi kultúrház. Ha a tsz vezetősége úgy dönt — és a pénzügyi le­hetőségek megengedik — ezt az épületet esztergályosmű­­hellyé lehet átalakítani, ami­ben 10—12 ember dolgozhat. Van itt egy üres magtár, amit például készáru raktározásra lehet hasznosítani. A már mű­ködő melléküzem fejlesztésé­nek szociális szempontból sincs akadálya, mert a feltéte­lekről gondoskodtak. A volt Harkányi kastélyból lett iro­daházban most ebédlő, mosdó, zuhanyozó, öltöző és kéziraktár van. Esetleg ezek bővítése le­het a cél. Rendes kereset A melléküzemben hallot­tuk az egyik szakmunkás, Far­kas Ferenc véleményét. így nyilatkozott: — Eddig az ingázók népes táborához tartoztam, naponta utaztam Szolnokra. Nem bán­tam meg, hogy hazajöttem, több a szabad időm. többet le­hetek családom körében. A munkafeltételek kielégítőek és anyagilag is megtalálom szá­mításom — mondotta. — Fél év tapasztalata alap­ján kijelenthetem, hogy dol­gozóink elégetettek lehetnek keresetükkel — tette hozzá az üzemvezető. — Egy közepesen képzett szakmunkás keresete 5—6000 forint között van. A munkabért a teljesítmény alapján kapják, ami azt jelen­ti, hogy lehet ennél több és kevesebb is. A tanácstag legalább éven­ként köteles beszámolni vá­lasztóinak a tanács munkájá ról és saját tanácstagi tevé­kenységéről. E fórumokat Abonyban az év utolsó hó­napjaiban 'rendezik, talán ab­ból a meggondolásból, hogy ilyenkor már jobban ráérnek az emberek, és többen meg­hallgatják a beszámolót. A ta­pasztalatok szerint azonban mégsem eléggé látogatottak ezek a rendezvények. A ta­nácstagok kézikönyve szerint országosan a választópolgárok 15 százaléka vesz részt a be­számolókon. Még tisztázatlan a távolmaradás oka, hiszen az :invitálás nem marad el, a be­számolók iók. tényleges kérdő-, sekkel foglalkoznak. Sokan abban a hiszemben Ikrát« találkozó Mazgásséffulfek köz gyíilése A Mozgássérültek Budapes­ti Egyesületének Ceglédi Cso­portja november 12-én, pén­teken délután 14 órai kezdet­tel megtartja éves közgyűlé­sét a volt talijjcvító (most Lenin Tsz GT) Pesti út 76. szám alatti üzemének tanács­termében. A közgyűlést a Kossuth étteremben zártkörű vacsora követi, melyre szíve­sen látják a családtagokat és a pártoló tagokat is. A vacso­rára az igényt a csoport Koz­ma Sándor utca 1. szám alatti helyiségében lehet bejelente­ni, vagy címükre postán lehet a kérelmet eljuttatni. A va­csora személyenként ötvenhat forintba kerül. Az Hiúsági klubban A pódiumon Cseh Tamás A ceglédi Dózsa György If­júsági Klubban november 7- én este 19 órakor kezdődik Cseh Tamás és Másik János előadói estje. A művészek a Levél nővéremnek című nagy­lemez anyagát mutatják be, a hanglemez címe egyúttal mű­soruk címe is. Kedály-centenárhim Tanári hangversenyek A Kodály-centenárium al­kalmából két hangversenyt rendez diákok számára a ceg­lédi Erkel Ferenc Állami Ze­neiskola. Az első a Dózsa Kol­légiumban lesz november 8-án 17 órai kezdettel, a má­sodikra a közgazdasági szak­középiskolásokat várják a zeneiskola nagytermébe, 11-én délután 15 órára. A hangver­senyeken a zeneiskola taná­rai szerepelnek. A régi határbejárások során gyakran tesznek említést az oklevelek a szilfáról. Nem cso­da, hiszen az alföldi bokros, elegyes tölgyes növénytakaró­nak jellegzetes eleme volt a szilfa. Számos alföldi település életében súlyos csapásnak mi­nősült az 50-es években tom­boló szilfavész: a sokfelé ülte­tett fákat a járványos gomba­betegség szinte teljesen ki­pusztította. Minden természetvédő tö­rekvés alapvető eleme, hogy igyekezzék a jellegzetes, ősi flóra egyes fajainak megőrzé­sére. Ezért is értékes a ceglé­di Kossuth Gimnázium épüle­tének tőszomszédságában szé­pen díszlő példány. Alig fia­talabb, mint maga az iskola épülete. „Rezzent a vén szil: szisz­szent, jött a szél; / villám rán­­dult, mint megrántott kötél; / egy percnyi csönd. És bömbölő haragra /i fakadt a vihar száz­ezer haragja. / ... kiszállt a fából végre egy levél, / egy, és vannak, hogy újat nem igen hallanak, illetve majd más hírforrásból értesülnek a köz­ség dolgairól. Pedig az ilyen összejöveteleken az is elhang­zik. hogyan használja fel a tanács a fejlesztési alapot mikor oldódnak meg az isko lagondok. Bizonyosra vehető hogy az utak. járdák felújító .ónak építésének sorrendjéről sem fog előbb tájékoztatást kapni senki, csak amikor elér­kezik az ideje, és ugyanez vo­natkozik még sok mindenre ami mindennapi életünkben meghatározó szerepet kaphat Senki se sajnálja hát azt a? agy-két órát, ne tekintse el veszettnek, amit évente egy szer egy ilyen tanácskozásra áldoz. Gy. Közöttünk élnek ők is, egy kicsit a figyelem előterében. Életük mindennapjaiban gyak­ran ütköznek előítéletek falai­ba. Azért, hogy minél keve­sebb alapja legyen ezeknek, egyre több felől nyújtanak segítő kezet felemelkedésük­höz. Albenirsán öt évvel ez­előtt alakították meg a cigány koordinációs bizottságot, mely­nek feladata a községbeli ci­gánylakosság helyzetének ja­vítása, társadalmi beilleszke­désének elősegítése. Ebben a nagyközségben 124 cigány lakik. A bizottság meg­alakulásakor még többségük két faluszéli putrisoron élt. Az első feladatot lakáshelyzetük megoldása, a cigánytelep fel­számolása jelentette. Eddig 8 család lakásgondja véglegesen rendeződött, háromén átme­netileg sikerült enyhíteni. Az összkép még így sem teljes, ugyanis a tanácsi bérlakások túlzsúfoltak. A Hámán Kató úton összesen 13 család él a hatlakásos őrületben. Eddig két család vásárolt OTP-köl­­csönnel saját lakást. Többen dolgoznak A napokban foglalkozott a helybeli cigánylakosság hely­zetével a tanácsülés és a Ha­csak úgy, ahogy végül kiszáll a / fiai mellől a hajszolt ma­dár” — írja Illyés Gyula A szít s a szél című versében a vén fáról. E ceglédi példány is sokat próbált, életerős, úgy 20—25 évvel ezelőtt az alsó ágait le­­nyesték, de kiheverte. Külön­ben hosszúkás gömbkoronát képez. Levelei tojásdadok, fű­részesek, a fonákuk kopasz. Virágai sűrű csomóban állnak, jellegtelenek. Lependék termé­sük van. Síkvidéki és hegy­vidéki iigeterdőkben, kocsá­nyos tölgy és kőris fajokkal al­kot társulást. A szikesek fásí­tására ia alkalmas! Alakgaz­dag alapfaj a mezei szil. Vízpartokon él a vénic szil. hegyek között pedig a hegyi szil; mindkét faj súlyos káro­kat szenvedett az erős gomba­járvány következtében, A mezei szil megbecsülése leginkább a szőlő- és boristen, D ioniiszisz kultuszával van szoros kapcsolatban. A kis­­ázsiai és hellaszi görögök, majd a rómaiak is szilfára futtatták fél a szőlőt. Hagyták kúszni a hajtásokat. Az loláosznak épí­tett görög templom udvarába szilfákat ültettek, amint az ma is látható. A fák Trója felé néző ágai igen hamar fakad­nak tavasszal de gyorsan be is felezik a vegetációjukat. Az ellenkező oldal még télen is zöld marad. Ha a fák olyan magasra nőnek, hogy tetejük­ről jól látható Trója vára, ki­száradnak és a gyökérsarjak­­ból felúiulnak. Nem hiszem, hogy valaki is 'lyen sorsot kíván a ceglédi -zén esvednek. mégha ellát ic talán n hajtáscsúcsa a gimná­­'ium felett, a messzi távolba Odaköszönhet maid a szom szed utcába nemrég telenítet' botanikai fél-fai test véreinek az ostorfákvak: túléltük a vi­hart, túléltük, a szelet, a gom­bafertőzést és még inkább á 'űrészt... Nehezen sárguló és makac' levelei még csak alul színe­sednek. Mégis lehullanak maid. minden oldalról. Nem trójai ez, de értékes, Cegléd1 védett fa. Surányi Dezső zafias Népfront nagyközségi bizottsága. A lakáshelyzetről szólva elhangzott, hogy a kö­vetkező években csak szeré­nyebb fejlődésre van lehető­ség, mert a tanács önerőből nem tudja megoldani a prob­lémát. Számítanak a jövőben is a felsőbb szervek segítségé­re, mert a cigánylakosság élet­módjában akkor kerülhet sor gyökeres változásra, ha lakás­­helyzetük megfelelő hátteret ad ehhez. Az életmódváltáshoz azon­ban más feltételek is kellenek. A koordinációs bizottság és a tanács kiemelten foglalkozik a cigánylakosság foglalkozta­tásával, munkára nevelésével. 1977-ben mindössze három személynek volt állandó mun­kaviszonya. Munkába állásuk­ban segítséget nyújtott a ta­nács költségvetési üzeme. Töb­ben az erdőgazdaságban és a Micsurin Tsz-ben vállaltak időszaki munkát. Állandó mun­kaviszonyban az említett he­lyeken kívül a mézüzemben dolgoznak. A nők elhelyezke­dését hátráltatja a kiskorú gyerekek nagy száma, annak ellenére, hogy az óvodai és bölcsődei elhelyezést lehetővé teszik számukra. A községben élő felnőtt ci­gánylakosság kulturális szín­vonala alacsony. Ez a tény erősen befolyásolja életmód­jukat, alapvetően meghatároz­za munkahelyi, elhelyezkedési lehetőségeiket. Lényeges vál­tozást csak úgy lehet elérni, hogy a lehető legkorábban ér­vényesüljön gyermekeiknél n bölcsőde, óvoda, iskola nevelő, kultúráló hatása. Alapvető feladat az óvodás korúak fel­vétele az óvodába. Minden ci­gánygyermek számára gon­doskodnak helyről. Óvodások, Iskolások Jelentős előrelépésnek te­kinthető, hogy ma már az is­kolás korúak teljes számban tanulnak. Erőfeszítéseik ered­ményeként a következő évek­ben egyre több gyerek végzi el a 8. osztályt. Az elmúlt évek­ben már öten megkapták a végbizonyítványt. A napközi otthoni ellátásért járó díjat, az arra rászorulók helyett, a tanács fizeti. A napközibe minden cigánygyereket fel­vesznek, hozzásegítve őket. hogy az iskolai követelmé­nyeknek meg tudjanak felel­ni. Ott alkalmas körülmé­nyek között, tanári segítséggel készíthetik el iskolai felada­taikat. A koordinációs bizottság A Vöröskereszt VI. kong­resszusát követően a járási vezetőség megtartotta első tanácskozását. A kongresszu­son a járást tizenkét küldött kénviselte, nevükben Erdélyi Gábor titkár számolt be a hallottakról, említette azokat a feladatokat, amelyek <a tár­sadalmi aktivistákra várnak. Négy feladatcsoportot hatá ■ozott meg: a szervezettség további javítása az egyik, ezek után is fontos teendő. A másik az egészségnevelés amelynél kiemelt helyet kap a környezetvédelem, a tisztasági mozgalom, az alkoholizmus elleni küzdelem. A családvé delemmel, gyermek- és ifjú légvédelemmel, áz idős embe rek pártfogolásával törődni kell. Az idős, magányos em­berek helyzetét figyelemmel kísérni, őket segíteni a já­számít a fiatalokra, ösztönzi kulturális előrejutásukat. Az idősebbeket már nehéz meg­változtatni, de a most felnövő generációra jobban tudunk hatni. A cigányság segítése nem lehet egyoldalú közeledés a tanács, az iskola és egyéb szervek részéről. A segítség ellenében joggal várhatnak kedvező, változást, mint az egyik hozzászóló mondta: A tanács, amely több milliós költséggel létrehozta az épü­letet, legalább azt elvárhatja, hogy rendben tartsák. Vár­junk is valamit, mert ez a tár­sadalom sokat ad, mindenkitől megkövetelhetjük, hogy meg is becsülje. Marad a meggyőzés A kapott javak megbecsülé­se bizony még nem általános. A tanácsi bérlakásokban la­kók egy része nem hajlandó a legcsekélyebb alkalmazkodás­ra sem. Az egyik ott lakó így fogalmazott: Hiába takarítunk mi, a többiek összepiszkítanak mindent. Őket szét kell tele­píteni, mindegyik külön lakjon. Ugyanő volt az, aki szorgalmazta, hogy a tanács és a rendőrség még jobban figyeljen ' oda. hogy ezek az emberek miből élnek, mert akik nem dolgoznak, vissza­húzó erőként hatnak a többi­ekre. Csak félmegoldást jelentene, ha a munkakerülőket — azo­kat, akik nem akarnak változ­tatni a beidegzett, íossz élet­módon — ki lehetne költöz­tetni szükséglakásba. Erre azonban nincs mód. A tanács valamennyi lakása lakott, át­csoportosításra nincs lehető­ség. Marad a meggyőzés, s ha az nem használ, a büntetés. Azokat kell,segíteni, akik haj­landóságot mutatnak a válto­zásra. Ha rendesen munkába állnak, meg kell adni minden lehetséges támogatást részük­re. A koordinációs bizottságnak is része van abban, hogy ja­vult a cigánylakosság helyzete. Továbbra is kiemelten foglal­koznak az óvodába való beju­tással, az oktatásban való rész­vétellel, a munkára neveléssel. El akarják érni, hogy ezek a gyerekek is, kapcsolódjanak ba az úttörőcsapat munkájá­ba, s minél több cigányfiatal legyen tagja a KISZ-nek. A társadalmi előítéletek tég­láiból éoiilt fal már ingadozik. Lebontásában mindkét oldal­ról segítőtársakra van szükség. Varényi Miklúsné rásban bizottság alakul', a já­rási pártbizottság kezdemé­nyezésére. A vöröskeresztesek is csatlakoznak hozzájuk, fel­adatot és a bizottságban he­lyet kérve. A véradómozgclom kiteljesítésével, a polgári vé­delemmé1 továbbra is oly eredményesen kell foglalkozni, mint eddig. A Vöröskereszt járási veze­tőségének titkára, Horváth lózsefné, a tanácsk záson em­lítette: a további ió munka érdekében a reszortfelelősök teendőit pontosan meghatároz­zák, így még eredményesebb lehet járásszerte a vöröske­­'■eszfes alnpszervezetek tevé­kenysége. Takács Imrtné •ISN 01S3—ZSM (Ceglédi Hírlap) Tanácstagi beszámolók Sokakat érdeklő témák Mípssebb hallgatóságot érdemelnek Elnéz a tetők fölött Magasodó vénséges szilfa Még eredményesebben Családvédelem és pártfogás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom