Pest Megyei Hírlap, 1982. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-28 / 280. szám
Werts 1982. NOVEMBER 28., VASÄRNAP Csatlakozó Vízben is működik A PEFÉM veresegyházi telepén évente négyszázezer, vízben is alkalmazható, jól működő elektromos csatlakozót készítenek. A rézből és alumíniumból öntéssel készült tömítő szelencéket teljes megmunkálás után szállítják megrendelőiknek. Képünkön: Rácz Tibor kokillába önti az alumíniumot. Barcza Zsolt felvétele Irodák, ügyfelek az ünnepért Szakmává lett foglalkozás Csaknem mindenkinek van egy története. Az esküvőről például, ahol kis hfján búbánatra, de legalábbis soha nem múló bosszúságra fordult a vigadalom, mert az anyakönyvvezető jobban izgult, mint a fátyollal borított, talpig tUllben pompázó menyasszony, s a remélt kedves szavak helyett motyogás tanúja volt a násznép. S egy másik, bár kissé bizarr eset: a gyászoló tömeg azt hitte, rossz helyen jár, hiszen a meglehetősen rablátus, italkcdvelö, a munkáért cseppet sem rajongó megboldogult példás családapává, a szorgalmas munka mintaképévé magasztosult a szónok tökéletes tájékozatlanságáról árulkodó gyászbeszédben. vező irodai dolgozóknak, akik cselekvő részegei a családi ünnepeknek, beszédeikkel, a szervezés-rendezés munkájával alapvetően meghatározzák az események színvonalát, Az egyik előadást Rácz Zoltán, a Népművelési Intézet r unkatársa tartotta — a beszéd rejtelmeibe igyekezett bevezetni a jelenlevőket, de arról is készségesen szólt, hogy milyen is ezeknek az irodáknak a helyzete hazánkban: — Az országban 125 rendező iroda működik, s 19 Pest megyében. Az egyik jobban, a másik kevésbé eredményesen. Az itt dolgozók alkalmasságán, rátermettségén bizony sok múlik. A megfelelő személyek kiválasztása nehéz. Nem a legjobb megoldás, ha nyugdíjast, vagy máshol kudarcot vallott személyt bíznak meg az iroda irányításával. — Nagy előrelépés, hogy az időszakos tanfolyamok mellett a veszprémi államigazgatási főiskolán megindult a kétéves képzés. Az első csoport most vizsgázik; szakmává lett tehát ez a foglalkozás, rangja van, vagy legalábbis reméljük: lesz. A cseppet sem könnyű, az ez idő szerint még nevenincs szakma képviselőinek nem irigylésre méltó a- helyzetük. Oszladozó misztikum Kínos históriák, apró-cseprő ügyek, amelyek azt jelzik, nincs minden rendjén az életünk nagy eseményeit kísérő családi ünneppel. Ami évezredek óta változatlan, az az igény: emlékezetessé tenni ezeket az alkalmakat — a névadást, a házasságkötést, a temetést — méltón köszönteni az újszülöttet, közös útjára bocsátani az ifjú párt, s végső búcsút venni az eltávozótói. Mindehhez évszázadokig az egyházak adtak keretet a magúik hűvös, misztikus szertartásrendjével. A szocialista társadalom a szertartás ügyében azonban még jócskán az útkeresés stádiumánál tart, gyakran csak a külsőség dominál, a felszín — mélyebb tartalom nélkül. Az ünnepségek, családi események szervezésében, lebonyolításában kulcsszerepet vállaló rendező irodák — de sok nevük van! — is most tanulják e nem is könnyű mesterséget. Nevenincs hivatás Szigetszentmiklóson a közelmúltban szónokképző tanfolyamot szerveztek azoknak az anyakönyvvezetőknek, szerigyüff a kutató, kereskedő és üzem Pénzt és terményt kímélnek Tucatnál több árucikket tengeriből Talán kevesen tudják, ahhoz, hogy a kenyér minél tovább friss, fogyasztásra alkalmas maradjon, a kukoricából kivont keményítő is jól felhasználható, E fontos gabonafélénk humáncélú értékesítésének azonban nemcsak ez az egyetlen lehetősége. Jelenleg tucatnál több termékcsoport készül kukoricából, emberi táplálkozásra ez idő tájt mintegy 400 ezer tonnát dolgoznak fel. Megoldást keresnek A tengeri szárításának technológiája, a hőkezelés viszont tönkreteszi a fehérje, a keményítők, a vitaminok egy részét. S ez természetesen a búzára is érvényes. Nem szólva az eljárás energiaigényességéről, magas költségéről. Különösen sokba kerül az üzemeknek a nedvességtartalom 20 százalék alá szorítása. A megoldást külföldön és idehaza egyaránt keresik a termelők, kutatóintézetek. A megye számos gazdaságában vezették be a gabona nedves tárolásának szisztémáját. így történt ez a monori Állami Gazdaságban is. Közös program A szóbanforgó nagyüzem, lévén a kukoricát élelmiszerként is számottevő mennyiségben forgalmazó mezőgazdasági vállalat, ettől eltérő technológia kidolgozására is rákényszerült. Arra nevezetesen, hogy a gabonát kíméletesen szárítsa meg. lehetőleg kevés energiát felhasználva. A Budapesti és Pest megyei Gabonaforgalmi és Malomipari, Vállalattal, valamint a Malom és Sütőipari Kutatóintézettel tavaly közös programot dolgoztak ki, együttműködési szerződést írtak alá. Eljárásuk lényege, hogy a gabonát előbb a hagyományos olajtüzelésű kazánokkal 20 százalék nedvességűre szárítják, a korábbi 13 százalékkal szemben. Ezután a szemekben maradó vizet természetes hőmérsékletű vagy hűtött levegővel, ventillátorok alkalmazásával távolítják el. A nagyüzemi kísérletek eddigi tapasztalatai szerint a kukorica tonnánkénti szárítási költségei ily módon 69 forinttal csökkentek. A beruházási igény minimális; a szellőzőrácsot MÁV-raklapokból képezték ki, amit szúnyoghálóval vontak be, s erre kerül a termény. Igaz, a monoriak rendelkezésére állt 10 nagyteljesítményű ventillátor és a faanyagok egy részéhez is — saját feldolgozó üzemükből — önköltségi áron jutottak hozzá. Országos alkalmazás A szakemberek, akik a helyszínen tanulmányozhatták a kutatók, a kereskedők és a termelők együttműködésének eredményét, hangsúlyozták a módszer elterjesztésének fontosságát. GFMV a közeljövőben kiskunlacházi telepén kívánja alkalmazni új technológiáját. V. B. Az elmúlt évek sok hasznos tapasztalatot hoztak. Az a körülmény, hogy szűkek a házasságkötő termek, s a tény, hogy az irodák általában a tanácsokon kaptak helyet — hátrányokkal is jár. Például azért, mert a hivatallal szembeni belénkrögződött ellenérzést csak nehezen tudják kioltani a rendező irodák dolgozói. Ezen a helyen ugyanis egyáltalán nem szabad csupán ügyfélnek tekinteni a hozzá jun fordulót... Csak nagy nehezen lehet meggyőzni a vállalatokat, hogy a tömeges névadó, nem lehet meghitt, családias. Az az ünnep, ahol 16 gyerek kap egyszerre nevet, s a nagyszülője kinnrekednek a teremből, mert már nincs hely, valahogy nem az igazi... A ráckevei járásbeli községekben épp ezeket a buktatókat igyekeznek elkerülni. A példaként lejátszott névadót alaposan elemezték a tanfolyam résztvevői. Tálán nem véletlen, hogy a többségük nő. Nagy Jánosné áprilistól anyakönyvvezető Szigetszentmártonban: — Szép hivatás a miénk, csak nagyon nehéz. Különösen, ha minden előképzettség nélkül vág bele az ember. Nagyon jó, hogy legalább ezeken a tanfolyamokon ismereteket gyűjthetünk. Mindenki azt szeretné, ha az ünnepi beszéd, csak neki szólna, s nem egy unalomig ismételt sablonos mondóka lenne. Vivaldi és Vangelis Nos, itt a családi események újabb neuralgikus pontja. Az amatőr közreműködők nem mindig nyújtanak kellő színvonalú produkciót. Visszás és nevetésre késztet, ha iskolás gyerekek szerelmes versekét szavalnak az esküvőn, vagy ők adnak tanácsot a gyerekneveléshez a névadón. Sá gyászbeszedek hangja sem mindig helyénvaló. Hiába, a szónoki mesterséghez nem elég a vállalkozó kedv. Az irodavezetők ötletességére is nagy szükség van. Szöllösi Jenőné a venéglátó iroda vezetője — úgy tűnik merészen, de — sikerrel alkalmazza a zeneirodalom alkotásait a rendezvényeken. Bach, Vivaldi épp úgy ott van a kelléktárban, mint Halász Judit, vagy Vitay Ildikó netán Vangelis. Azt mondják könnyű a kis településeken ténykedő irodáknak, hiszen ismernek mindenkit, a közvetlenebb hangot hamarabb megtalálják akár az ügyintézéskor, akár a beszédek során. Gáspár Mária A HÉT HÍRE KÉZBEN TARTVA R KGST-tanácskozást rendeztek Budapesten az öltözködési kultúráról. R A Hazafias Népfront területfejlesztési albizottsága az üdülőterületi tervkoncepciót vitatta meg. R A vízgazdálkodás szakemberei konferenciát szerveztek a rendszerelemzés tapasztalatairól. R A hét híre az is, hogy a Fogyasztók Országos Tanácsa a la/cdskarbantartás helyzetét tette mérlegre. Barlangját, pálmalevélkunyhóját aligha vélte karbantartásra, korszerűsítésre érdemesnek évezredek ködébe veszett ősünk, ám már egészen másként járt el durván megmunkált kövekből összerótt házaival. Sumérok, akkádok, térben és időben távol tőlük az aztékok már ismerték az épületfelügyelő fontos tisztségét, mert e tisztség betöltőjének keze alatt szolgák hada serénykedett a magánpaloták, a középületek — elsőként a templomok — külső, belső képének megőrzésén, folytonos csinosításán. Némi malíciával ugyan, de nem alaptalanul vélekedhetünk úgy: amint sokasodtak az épületek, akként kevesbedtek az épületfelügyelők s a parancsaikra váró szolgák ... Abban a kellemes bódulatban, amelyet az új házak, közösségi épületek látványa okoz, mintha elfelejtődött volna, a már meglévő építményekkel is törődni illik, kellene, kell, s mert ez a bódulat jó ideig hatott, az épület-, a lakáskarbantartás már-már a szegény ember szánnivaló igyekezetének tűnt. Egészen addig, míg a gazdaság seregnyi tényezője orrunkra nem koppintott ilyen — megóvási, karbantartási, célszerű felújítási, korszerűsítési — ügyekben is. öt év alatt a megyében a tanácsi kezelésben lévő lakásokra 358 millió forintót költöttek el a közös pénztárca terhére a városgazdálkodási vállalatok és a költségvetési üzemek, hiszen a lakbér — a tavalyi adatok alapján — a fenntartási kiadásoknak mindössze az egyharmadát fedezte! Ami beszédes érv a terhek igazságosabb viselésének, megosztásának, általában a lakásgazdálkodás, karbantartás fejlesztésének szükségességéről. Még meggyőzőbbé lesz ez az érv akkor, ha hozzátesszük, a megyében a jelenlegi tervidőszakban a korábbi fél évtizedben kiadott pénznek több, mint a kétszeresét fordíthatják a lakóépületek karbantartására, valamint 3141 lakás felújítására, korszerűsítésére. Számítások szerint 1985-re a tanácsi kezelésű otthonok értéke túllépi az ötmilliárd forintot, azaz van, lesz mit őrizni, óvni, jó kézzel jó karban tartani. Amihez nélkülözhetetlen, mert elengedhetetlen: kézben tartva a lakáskarbantartás ügyét, döntsenek, cselekedjenek a helyi tanácsok. Amire Pest megye Tanácsa határozata — elfogadta a testület 1981, október 30-i ülésén — így sürgeti, kötelezi őket: A hatodik ötéves terv időszakában a tanácsi munka minden szintjén a lakásfelújítási, -korszerűsítési, -karbantartási feladatokat az új lakások építésével azonos fontosságú feladatnak kell tekinteni. A határozat természetesen csupán alap, erre kell ráépülnie annak a szervezeti, módszertani, technikai apparátusnak, amely végre nem egyszeri, hanem folyamatos teendőt lát dolgában. E dologba azután éppúgy beletartozik, hogy a felújításra kerülő lakóházak címjegyzékét a végrehajtó bizottságnak kell jóváhagynia mint a karbantartók műszaki felkészültségének növelése, a bérlők vállalta karbantartás, felújítás anyagokkal, eszközökkel való segítése. Veszélyes egysíkúság lenne természetesen a lakáskarbantartás ügyét leszűkíteni arra a több, mint tizenháromezer otthonra, amelyet a megyében a tanácsok kezeltetnek. A teljes lakásállomány ugyanis most fölötte van a 325 ezernek ...! A két szám összetevése érzékelteti, mennyi gondja, teendője van azoknak, akik a saját tulajdonú otthonokban élnek,. ráadásul — bár a takarékpénztár viszonylag kedvező feltételek mellett ad hitelt felújításra, korszerűsítésre —• ők nem várhatnak arra, majd az állam rendbe hozatja ezt meg azt, saját fejük főhet azért, mert, ha van is arra pénz, nem biztos, hogy akad vállalkozó a munkára. Némi bátortalan kezdeményezések ugyan föllelhetők a megyében a magántulajdonú lakások karbantartásának elősegítésére, ám ma még az az általános, nincs kézben tartva — igaz, országosan sem különb a helyzet —, a karbantartás ügye. Atni miatt rengeteg a vesződség, a bosszúság, a késedelem, akár. Pedig minden otthon — a tulajdon jellegétől függetlenül — a nemzeti vagyonnak fontos része. Mészáros Ottó A lig jelent meg Aczél György interjúkötete és már nem kapható. Szinte sorbaálltak érte, annyira érdekelte az olvasókat, hogy mit válaszolt az MSZMP Központi Bizottságának titkára Francis Cohen francia kommunista publicistának, szociológusnak a kérdéseire. A Karakai Imre fordításában megjelent kötet nyolc beszélgetést tartalmaz. Szó van benne a szocializmus magyarországi építéséről, az MSZMP politikájáról, az új társadalom megteremtésének gazdasági és politikai problémáiról, a szocialista demokrácia kérdéseiről, a nemzetközi munkásmozgalom a szocialista közösség és Magyarország viszonyáról. Tehát csupa időszerű kérdés. Valóban lebilincselő olvasmány Aczél György vallomása. Okos. célratörő kérdések és higgadt, nyugodt, de szubjektív, a belső énből jövő válaszok sorakoztak a kötet lapjain. Meggyőzően fejti ki véleményét a bennünket is foglalkoztató kérdésekről. Miért úgy valósult meg a szocializmus hazánkban, ahogyan történt. Röviden ismerteti az ország ezeréves történelmét, a sorscsapásokat. a tatárdúlást, a török megszállását. a Habsburgok négyszázéves uralmát. A szocialista társadalmat megelőző viszonyokat: a magyar fasizmust. a hárommillió koldus országát, maid a népi demokrácia éveit, a személyi kultusz okait és megnyilvánulásait, mindazt, ami megelőzte az 1956-os ellenforradalmat. Nem halgat arról a tragédiáról sem, amely a magyar népet érte 1956-ban, majd rá-Beszélgetések hazánkról Aczél György könyvének időszerűsége tér a konszolidációra és arra, hogy a Kádár-vezetés miként szerezte meg a dolgozók bizalmát és hogyan teremtette meg a fejlett szocializmust építők társadalmát. Szembenéztünk azzal, hogy a marxizmus kizárólagossága csak szavakban létezett, de úgy véltük, hogy meggyőződéssel, elmélyültebb elméleti munkával biztosíthatjuk a marxizmus vezető helyét — mondja. — A pártnak azt a feladatát, hogy vezetni kell, szolgálatként értelmeztük. Kijelentettük, hogy a szocializmus nemcsak a jövő dolga; az építésén munkálkodó nemzedéknek is élveznie kell a gyümölcseit. Tudtuk, hogy hatszázezer vagy nyolcszázezer kommunista nem elegendő a szocializmus felépítéséhez. Tízmillió emberre. az egész lakosságra, az egész népre van szükség. 11 gyanilyen sablonmentesen fogalmaz, amikor a szocializmus magyarországi tapasztalatairól beszél, arról, hogy miként oldottuk meg az iparosítást, hogyan alakult ki nyugati szóhasználattal a piaci szocializmus, miként alkalmazkodott gazdaságunk a követelményekhez. Választ ad arra is, hogy miként teremtettük meg a világ egyik legelső mezőgázdaságát. A siker kulcsát a parasztsággal kialakított szövetségi politikában kell keresni, amely a bizalom. a társadalmi célok elérése érdekében mozgósított különböző érdekek elismerésén és a jó gazdasági és szociális gyakorloton alapul — fejti ki másutt Aczél György. — Elvi politikát folytattunk, akartuk és létrehoztuk a nagyüzemi mezőgazdasági termelést, mert ez volt a parasztság felemelkedésének lehetséges útja, és az ország haladásának, a lakosság jó ellátásának egyik feltétele. Felmértük és tiszteletben tartottuk konkrét viszonyaink követelményeit. Komolyan vettük a szövetségi politikát. Megtanultuk, hogy az olyan munkáspolitika, amely sérti a parasztság vagy az értelmiség érdekeit, rossz, mert nemcsak a társadalom fejlődésének érdekeivel áll ellentétben, hanem ellentétes a munkásosztály saját érdekeivel is. Igen fontos témáról szól a többi beszélgetésben is. Kifejti a munkásosztály helyét és szerepét a szocializmusban, beszél a szocialista demokráciáról, amely nálunk egyre jobban elmélyül. Megállapítja, hogy a társadalom mind homogénabb lesz, az osztálykülönbségek eltűnnek. Megjelennek viszont más differenciálódások. Ez nagy vívmánya, a szocializmusnak, és ez folytatódik. Fontos eredmény — hangsúlyozza —, hogy nincsenek feloldhatatlan érdekellentétek a különböző társadalmi osztályok és rétegek között. Az antagonlzmus eltűnt, de ellentmondások maradtak, s újak is keletkeznek. A továbbiakban szól arról a világról, amelyben élünk. Hangsúlyozza, hogy elkerülhető a végzet. Beszél az enyhülési politikáról, a két tábor elméletéről, a világban végbemenő válságról és az imperializmus ellentámadásáról, a kommunisták és a szociáldemokraták kapcsolatairól. Nem kerül ki olyan kényes kérdést sem. mint a csehszlovákiai beavatkozás, a lengyel válság, vagy a szocializmushoz vezető különböző utak problematikája, a szocializmus és a szocializmusok kérdése; szól a maoizmusról és kifejti a létező szocializmus valóságáról alkotott elméletet, hangoztatja. hogy a létező szocializmus bizonyos vonásai megfelelnek a szocializmus alapeszméjének, más vonásai azonban eltérnek attól. A szocializmus eszméi csak egymást követő szakaszokban ölthetnek testet — szögezi le. ló a könyv, remek eszmecsere. " amit az ember a kötet hasábjain ebből a nyolc elbeszélgetésből kap. Aczél György úgy mondta el, mint kommunista, úgy is cselekszik, mivel úgy tartja, hogy a szocializmus az emberiség egyetlen valóságos történelmi lehetősége és bízik az emberekben. Gáli Sándor
