Pest Megyei Hírlap, 1982. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-27 / 279. szám

1982. NOVEMBER 27., SZOMBAT 3 op Reitde!őcentrikiisan Ábrahám Kálmán építésügyi miniszter tájékoztatója * Az építő- és építőanyag­­p ipar, valamint a település­­^ fejlcsrilés eredményeit, ^ gondjait és feladatait ösz- 4 szegezte pénteken, a Parla­­( mentben rendezett sajtótá­­'j. jékoztatón Ábrahám Kál­­á mán építésügyi cs városfej­­» Iesztési miniszter. Mindenekelőtt arról szólt, hogy összességében a népgaz­dasági tervnek megfelelően alakult az ágazat idei teljesít­ménye. Az idén várhatóan 2-3 százalékkal csökken az építő­ipar termelése, ugyanakkor a munkaerő száma még nagyobb arányban, 8,3 százalékkal mér­séklődött, vagyis a szakmában maradók teljesítménye jelentő­sen emelkedett. Ez tette lehe­tővé jelentős külföldi megbí­zások teljesítését is, amellyel a nem rubelelszámolású épí­tési export mintegy 30 száza­lékkal emelkedett. Az építési kereslet és kíná­lat viszonya javult, felére csökkent a visszautasított mun­kák értéke, de erőteljesebben javítani kell a kereslet-kí­nálat egyensúlyi viszo­nyait. A kivitelező szervezetek job­ban igazodjanak az építési igé­nyek változásaihoz, egyebek között a fenntartási és rekonst­rukciós munkák arányának nö­vekedéséhez, a beruházási és mélyépítési munkák csökkené­séhez. Sok jó példa bizonyítja azt is, hogy belső szervezeti vál­toztatásokkal is tovább javít­ható az igények rugalmas ki­elégítése. A minisztérium to­vábbfejleszti az irányítási rendszer minden elemét, első­sorban az érdekeltségi viszo­nyokat. A vállalkozók közötti verseny ösztönzésére szorgal­mazza az indokolatlan kötött­ségek feloldását, s ugyanak­kor — fokozottabb ár- és mi­nőségellenőrzéssel — erősíti a megrendelők, az építtetők érdekeinek vé­delmét. Megoldandó feladat még min­dig a fővállalkozási tevékeny­ségben rejlő lehetőségek jobb kihasználása is. A miniszter elmondotta: az előzetes adatok szerint az, év végéig befejeződik az idei tervben előirányzott 77 ezer lakás építése. Az építők tehát teljesítik a XI. ötéves terv első két évének lakásépítési elő­irányzatát, s megvannak a fel­tételek a következő évek la­kásprogramjának valóra váltá­sára is. Visszatérő gond a lakását adások ütemezése, s ezért ösz­­szehangoltabb és körültekin­tőbb munkával kell megala­pozni az egyenletes átadásokat. Érdemes azonban megfontol­ni azt is, hogy ne erőltessék az év végi hajrát, a december 31-i határidőt, ha a minőségnek és a gazdaságos­ságnak egyaránt jobb szolgá­latot tenne a tavaszi átadás. A minisztérium egyetért az­zal. hogy a megrendelők az utóbbi időben szigorúbban ké­rik számon az építőktől a mi­nőséget. A minisztérium továb­bi intézkedéseket dolgozott ki a minőség iavítására és támo­gatást nvi'iit a hatékony válla­lati minóségszabálvozási rend­szerek kidolgozásához. Eredményes jogsegély Hathatós érdekképviselet A jogsegélyszolgálatok ed­digi tevékenységének értéke­lése és a további feladatok meghatározása volt a témá­ja a Szakszervezetek Pest me­gyed Tanácsának szervezésében tegnap rendezett tanácskozás­nak. Fodor László, az SZMT tit­kára vitaindítójában hang­súlyozta, hogy ma már a me­gyében 95 munkahelyen, mint­egy 91 ezer dolgozó fordulhat jogi problémáival a szakszer­vezeti jogsegélyszolgálat mun­katársaihoz. Az eltelt öt esz­tendő igazolta az egyéni ér­dekvédelem e közvetlen for­májának szükségességét és nagy népszerűségét. A szolgá­lat segít a dolgozónak külön­féle hivatalos ügyeinek inté­zésében — a tanácsadástól a képviseletig. Az eredmények ellenére az utóbbi néhány évben némi arányeltolódás mutatkozik a jogsegélyszolgálatok munká­jában. Emelkedik a családjo­gi és egyéb ügyek száma, míg kevesebb a munluijogi se­gítség, különösen a képviselet. Az elmúlt esztendőben például a Csepel Autógyárban a 45 munkajogi ügyben mindössze öt alkalommal képviselte a szolgálat a dolgozót. Pedig ta­lán itt a legjobb a helyzet a megyében. Több munkahelyen gond az is, hogy a vállalati és a jogsegélyszolgálati jogász ugyanaz a személy, s e két tevékenység munkaügyi viták­ban összeférhetetlen. Szükség van a munkájukra, mert eredményesen és közmegelége­désre do1 goznak, az ellentmon­dást azonban fel kell oldani. A beszámoló a továbbiakban foglalkozott a jogsegélyszolgá­lat és a bíróságok, ügyészségek kapcsolatával. Azokon a terü­leteken, ahol még nem szer­veztek ilyen érdekvédelmi fó­rumot, törekedni kell ügyvé­dek bevonására. A vitában felszólaló jogá­szok és szakszervezeti titkárok saját munkaterületük eredmé­nyeiről és gondjairól számol­tak be. Véleményt mondtak a munkaügyi problémák megol­dásáról, és több önkritikus észrevétel is elhangzott. A szakemberek hangsúlyozták: erősíteni kell a jogpropagan­dát, javítani a munkajogi és egyéb ügyek képviseletének arányát. A leghathatósabban e területen biztosíthatja a szak­­szervezet a dolgozók érdekvé­delmét, s így valósíthatja meg azt a politikai célt, amelyért a szakszervezeti jogsegélyszol­gálatot életre hívták. M. K. A PÁRTÉPÍTÉS EREDMÉNYEINEK ALAPJA A LENINI NORMÁK ÉRVÉNYESÍTÉSE 1 megyei pártbizottság legutóbbi ülésén — mint megírtuk — áttekin­tette a XII. kongresszus és a megyei pártértekezlet óta végzett munkát. Igen gazdag és eredményes tevékenységről adott számot a beszámoló és a vita. Az értékelés hangsúlyozta, hogy a megyében elért ered­mények záloga a Központi Bizottság tudatos irányító munkája. A megye pártalapszervezetei, a csaknem 50 ezer párttag a nehezebb kö­rülmények között is aktív részt vállalt a párt határozatainak végrehajtásá­ban. Eredményes munkájuk tükrözi, hogy a megyei pártbizottság jól oldja meg a párt vezető szerepének következetes érvényesítését, politikájának tu­datosítását, alkotó alkalmazását. Az irányításban megvalósul az elméleti, politikai, valamint a gyakorlati szervező tevékenység egysége, s kiterjed a megye társadalmi életének egészére. Tudatosabban érvényesülnek a lenini normák, az intenzív fejlődés igényének megfelelő munkaformák és mód­szerek. A nemzetközi helyzet romlása és belpolitikai nehézségeink ellenére a megyében pártunk tömegkapcsolatai tovább szilárdultak. Számos jele van annak, hogy a lakosság bízik a pártban, a párt politikájában. A testületek tevékenységében érvé­nyesül a kollektív vezetés. Szervezet­tebbé vált a választott tisztségviselők részvétele az alsóbb párttestületi ülése­ken és alapszervezeti taggyűléseken, rendezvényeken. A megyei pártbizott­ság tagjai mind nagyobb számban vesz­nek részt egy-egy téma helyszíni vizs­gálatában és az időközönként velük tar­tott egyéni vagy kis csoportos megbeszé­lések hozzájárulnak az irányító módsze­rek folyamatos alakításához. A párt vezető szerepének további erősítése érdekében feladatot jelent a párttagok, aktivisták, tisztségviselők rendszeres tájékoztatása az időszerű tennivalókról. Megalapozott érvek szükségesek ahhoz, hogy a meggyőzés módszerével eredményesen lépjünk fel a tömegek megnyeréséért. A mostani beszámoló taggyűléseken fogalmazódott meg: a párttagság igény­li, hogy a pártszervek és alapszerveze­tek fokozzák kezdeményezőkészségüket a határozatok végrehajtásában, az el­lentmondások feltárásában és azok measzüntetésében. A vezető szerep erő­södését szolgálja, ha nem tűrjük meg a gondolati restséget, igénytelenséget és formalizmust. A pártszerveknek, alap­­szervezeteknek jobban ki kell használ­niuk a hely; adottságokat, lehetősége­ket. ... - v ; ' A megyei pártbizottság ülése úgy ítélte meg, hogy a beszámolási idő­szakban — az alapvető kérdésekben — tovább erősödött a pártegység, fejlő­dött a pártdemokrácia. A párttagok túl­nyomó többsége aktív, mintegy 80 szá­zalékuknak rendszeres, konkrét és ér­tékelhető megbízatása van a párton be­lül, valamint az állami, társadalmi szervekben. Tovább javult a párttag­ság eszmei-politikai felkészültsége, s ez által hatékonyabban érvényesül a kötelezettségek és jogok egysége. Nőtt a politikai érdeklődés — ez lemérhető a falugyűléseken, pártnapokon, más fó­rumokon — az emberek figyelmeseb­bek, de ez még nincs szinkronban ak­tivitásukkal. Tapasztalható egyfajta szorongás, félelemérzet, aggódás a béke, s gazda­ságpolitikai gondok, az életszínvonal és az ország elért eredményeinek megőr­zése vonatkozásában. A meglévő fe­szültségek ellenére megítélésünk sze­rint a politikai közhangulat lényegé­ben kiegyensúlyozott. Közvéleményünk nagyobb része érti és érzi nehéz hely­zetünket, azt, hogy nagyobb figyelem­mel kell dolgozni, értékeinkre vigyázni és takarékoskodni. Ugyanakkor felvetik az egyes területeken felerősödő hará­­csolást, a protekció egyre természete­sebbé válását. A XII. kongresszus óta tovább mun­kálkodtunk azon, hogy fejlődjék a párt belső élete, a párton belüli demokrácia. A pozitívumok mellett azonban még számos feladat jelentkezik a pártde­mokrácia fejlesztésében. így: a terület Ráckevei sajtos kenyér Naponta ötven mázsa két kilo­grammos sajtos vázsonyi és ví­­kendkenyeret süt­nek a ráckevei kenyérgyárban. Szigetbecse, Ma­kád és Lórév ke­nyérellátását tud­ják biztosítani. Halmigyi Péter felvétele legfontosabb döntésre érett kérdései kerüljenek a testületek, a taggyűlés elé: szélesebb körből kell véleményt kérni a határozattervezetekhez; a végrehaj­tás során jobban érvényesüljön a sze­mélyes felélősség. Érvényesüljön az az elv, hogy a párttagság nem lehet előny, de nem képezhet hátrányt sem; követ­kezetesen el kell ismerni a jó munkát, illetve indokolt esetben alkalmazni kell a felelősségrevonást. A XII. kongresszust követő időszak­ban a párt összetételének javítása, a párttaggá nevelés, a tagfelvételi tevé­kenység egyre inkább a napi politikai munka szerves részévé vált. A megyei pártbizottság, az alsóbb szintű pártszer­vek és az alapszervezetek többsége tu­datosan, tervszerűen dolgozik azért, hogy tovább erősödjön a párt munkás és élcsapat jellege; a munkában élen­járó, a társadalmilag aktiv dolgozók ke­rüljenek a pártba. , A párt összetételének alakítása ér­dekében fontos feladatnak tartjuk, hogy következetesen érvényesítsük a szer­vezeti szabályzatban ’ megfogalmazott követelményeket. A pártalapszervezete­­ket arra ösztönözzük, hogy a párttaggá nevelés és a felvételi munka során fo­kozottabb követelményt támasszanak a jelentkezőkkel szemben A párt XII. kongresszusa a követel­ményekhez igazodó magas fokú igényt támaszt a pártfegyelem területén is. Erősödött a párttagokkal szembeni er­kölcsi-politikai normák betartása iránti követelmény. A korábbinál is nagyobb hangsúlyt kap a szavak és tettek egy­sége, mint a megítélés alapja. A párt­fegyelem a megyében szilárd. Megállapítást nyert, hogy a megyei pártbizottság betölti politikai irányító szerepét, a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság határozatai alapján dolgozik. A testület munkájában érvé­nyesül a kollektivitás, az üléseken lehe­tőség van a vélemények kifejtésére, a megyei pártbizottság őrködik a megye párttagságának, pártmunkásainak köz­életi tisztasága felett. A pártbizottság elé terjesztett jelentések színvonalasak, szakszerűek és tárgyilagosak. Kiemelt figyelmet kapott a pártel­­lenőrzés. A pártszervek rendszeresen visszatérnek a korábban hozott hatá­rozatok végrehajtásának ellenőrzésére. Gyakoribbá vált a beszámoltatás és a vizsgálat együttes alkalmazása. Az utóbbi években egyre több brigádvizs­gálat, helyszíni tapasztalatszerzés teszi teljesebbé a tesületek elé kerülő jelen­téseket. Javult a munkamegosztás a párt- és tanácsi szervek ellenőrzésé­ben. A pártszervezetek gazdaságirányító, szervező és ellenőrző munkáját is a ha­tékonyság és a minőségi követelmények érvényesítésére összpontosítjuk, a hang­súlyt a szemléletformáló politikai mun­kára helyezzük. Az alapszervezetekben sokat tesznek a pártfegyelem, a párt­demokrácia, a tömegszervezeti munka és a politikai élet más területeinek fej­lesztéséért. Ugyanakkor az is igaz, hogy a fokozott követelményeknek nem min­den alapszervezet munkája felel meg. A vezetőségek feladatokat adaptáló készsége hiányos, a taggyűlések téma­­választása, előkészítése mechanikus, he­lyenként a szükségesnél ritkábban fog­lalkoznak ideológiai, kulturális kérdé­sekkel. A tömegszervezetek és társadalmi szervezetek eredményesen vesznek részt a XII. kongresszus határozatainak meg­valósításában. A XII. kongresszus óta a megyei párt­­bizottság két nagy társadalmi réteg, a nők és a fiatalok körében végzett poli­tikai munka helyzetét tekintette át a Központi Bizottság 1970. februári hatá­rozata alapján. A tapasztalatok azt mu­tatják, hogy fokozatosan változik a szemlélet a nők társadalmi szerepének megítélésében. Nagy többségük megáll­ja helyét, becsületesen, példamutatóan dolgozik. A határozat eredményeként nagyobb a dolgozó nők, az anyák tár­sadalmi megbecsülése. A megyében a munkahelyek is egyre több segítséget adnak a dolgozó nőknek. A fiatalok nagy többsége becsülete­sen dolgozik és tanul, érdemben hozzá­járul a megye anyagi és szellemi gya­rapodásához. A kommunisták tudatos nevelő, felvilágosító tevékenységének eredményeként — a még létező gondok ellenére is — reálisabb az ifjúság tár­sadalmi megítélése. Ugyanakkor meg­figyelhető az is, hogy az elmúlt évti­zed társadalmi, gazdasági változásai sajátosan érintették, és bizonyos érte­lemben átformálták az ifjúság társa­dalmi helyzetét, gondolkodását és élet­módját. Egyre erőteljesebben jelentkez­nek a pályaválasztással, a munkahelyi beilleszkedéssel, a családalapítással és az egzisztenciális lehetőségekkel együtt­járó gondok, amivel összefüggésben új feladatok elé kerülnek az ifjúsággal foglalkozó szervek, intézmények. A KISZ-szervezetek a pártszerveze­tek irányítása mellett alapvetően betöl­tik feladatukat a megyében. Fejlődött a KISZ kommunista, politikai jellege, erősödött tömegbefolyása, amely egy­részt a szervezettség folyamatos fejlő­désének, másrészt a KISZ-en kívüli fia­talokhoz való közeledésnek köszönhető. A párt XII. és a szakszervezetek XXIV. kongresszusa határozatainak végrehajtása során a politikai jelentő­ségű kérdések előkészítésében és a dön­téshozatalban cselekvőén vesznek részt a megye szakszervezeti szervei. A dol­gozók körében szerzett tapasztalatok összegezésével, reális véleményalkotás­sal, konstruktív javaslatokkal részesei a politika alakításának. A megyei párt­szervek a lényeges politikai döntések előtt rendszeresen kikérik a szakszer­vezetek véleményét. A pártapparátusok vezetői, munkatársai gyakrabban vesz­nek részt szakszervezeti testületi ülé­seken, bizalmi tanácskozásokon, s más fórumokon. A szakszervezeti munka fejlődött, a SZOT állásfoglalásai, a me­gyei pártbizottság határozatai, prog­ramjai alapján évenként meghatároz­zák a termelést, a gazdálkodást segítő főbb feladataikat. Az SZMT eredménye­sen koordinálja az ágazati szakszerve­zetek sokoldalú munkáját A szakszervezetek megnövekedet£ társadalmi szerepe ma már nem csupáa a munkahelyeken, hanem egyre foko­zottabb mértékben az üzemen kívüli' feladatok megoldásában is érvényesül Az SZMT és elnöksége folyamatosan vesz részt a testületi és településfejlesz­tési középtávú és éves programok kiala­kításában, a lakosságot érintő társada­lompolitikai célok kidolgozásában. A ta­nácsi szervekkel együttműködve növel­ték a lakosság széles körű részvételét a város- és községfejlesztést segítő társa­dalmi munkaakciók szervezésében. Ja­vult a szakszervezeti testületek ellenőr­ző szerepe a dolgozók élet- és munka­­körülményeivel kapcsolatos határozatok, rendeletek betartásában. Ügy ítéljük meg. hogy a megyébe.!, a szakszerveze­tek önállóan, felelősséggel munkálkod­nak, amihez a párt megfelelő elvi se­gítséget és útmutatást ad. A népfront községi és városi bi­zottságai a lakosság körében tevékeny­ségükkel azt szolgálják, hogy egyre szé­lesebb rétegek kapcsolódjanak be, véle­ményt mondjanak társadalompolitikai, területfejlesztési, szociális és kulturális kérdésekről. A népfrontbizottságok munkája többségében konstruktív, a la­kosság körében folytatott aktív politi­záló. meggyőző és szervező tevékenység eredményeként ma már egyetlen társa­dalmi réteg sem közömbös lakóhelye fejlődése iránt. Ügy értékeljük, hogy a pártközvéle­mény és a megye káderállománya egyetértéssel fogadta a XII. kongresz­­szus határozatát, a káder, és személy, zeti munkával kapcsolatban megnyil­vánuló minőségileg magasabb követel­ményeket. A tett intézkedések hatására tervszerűbbé vált a káderpolitikai te­vékenység. A választott testületekben tudatosult: a kádermunka nélkülözhe­tetlen eszköze a párt vezető szerepe biztosításának, a politika, a gazdaság és az ideológia területén feladatainkat megoldani csak politikailag megbízható, eszmeileg szilárd, felkészült, a bonyolult helyzetekben eligazodni tudó, demokra­tikus módszerekkel irányító vezetőkkel lehet. A megye der állománya összességé­ben meg is felel a megnövekedett kö­vetel ménveknok. A’aníában érvényesül­nek a káder- és személyzeti munka de­mokratikus és centrális elemei. Fejlő­dött a testületek szereno. a káderek te­vékenységnek sokoldalú társadalmi vé­leményezése. a oártszprvek és az nlao­­szervp”°tek konkrét ellenőrző, értékelő munkája. Két kongresszus között a félidőben megtartott megyei pártbizottsági ülés és a mostani beszámoló taggyűlések igen jó alkalmat adnak arra, hogy a párt­tagság újult erővel vegyen részt a XII. kongresszuson elhatározott feladatok gyakorlati, napi megoldásában. DR. ARATÓ ANDRÁS, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára Y

Next

/
Oldalképek
Tartalom