Pest Megyei Hírlap, 1982. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-25 / 277. szám

■ Abonyi krónikái Az ezredforduló igényei Hosszú távra szóló tervek A pénzen múlik a megvalósítás Az abonyi tanács közelmúlt­ban megtartott rendkívüli ülé­sén a nagyközség általános rendezési programtervét tár­gyalta meg. Hasonló terv leg-' utóbb 1964-ben készült, de az abban foglaltak nagy része vagy időszerűségét vesztette, vagy nem felel meg az igé­nyeknek. Sokat változtak pél­dául az építési jogszabályok, és az emberek szokásai sem a régiek. Víz, villany, gáz Az általános rendezési terv részletes kidolgozására addig nem kerülhet sor, míg a tanács a programot nem hagyja jóvá. Ezért kellett a testületet soron kívül összehívni. Az előter­jesztett jelentés szerint Abony rendezési terve ezúttal hosszú távra készül, és az ezredfordu­ló utáni első évtized végéig szóló feladatokat rögzíti. A környék- és tájfejlesztési feje­zet még a külterületre vonat­kozó elképzeléseket is tartal­mazza. Ebben szerepel például a legelőgazdálkodás korszerű­sítése, a környezetvédelmi kö­vetelmények teljesítése (sze­mét- és szennyvíztisztító telep), a nagy táblás nagyüzemi ter­melést akadályozó tanyák fel­számolása. Jelentős ipartelepítés, vagy a lakosság átrétegeződése nem szerepel a programban, viszont indokolt például a belső úthá­lózat bővítése, korszerűsítése, valamint néhány átmenő for­galmat is lebonyolító út nyom­vonalának megváltoztatása. A testület szükségesnek tartja a zöldterület növelését, az üzem­­anyagtöltő-állomás fejleszté­sét, autószerviz létesítését, a Volán, a Tüzép-telep és az autóbuszállomás áthelyezését. Miután új kút készült, és még továbbiakat fúrnak, a telepü­lés vízellátása megoldódik. Megrendelték elvezetésére vonatkozó terve­ket. a csatornázás programter­ve már elkészült. Az utóbbi kivitelezése azon múlik, mi­kor gyűlik össze az ehhez szükséges 90 millió forint. Ugyancsak pénzkérdés, hogy mikor lesz a nagyközségben vezetékes gáz. a tanulmány­­terv már a rajzasztalon formá­lódik. Több villamos energiát akkor használhatnak az abo­­nyiak, ha a transzformátorállo­mást nagyobb teljesítményűre cserélik és a hálózatépítés folytatódik. A távbeszélőháló­zat bővítése és újabb nyilvá­nos telefonok elhelyezése ugyancsak alapvető kívánság. Javaslatba került egy lelátós sporttelep és egy fedett uszoda építése. Építési szabályok A tanácsülés megvitatta és jóváhagyta az építési engedé­lyek kiadásának ideiglenes sza­bályait. Ezek az általános ren­dezési terv előírásainak ha­tályba lépéséig maradnak ér­vényben. Az ideiglenes szabá­lyozás egyebek között megha­tározza. hogy a település 1—4. építési övezetében milyen la­kóházak építhetők, intézmé­nyek, üzemek és közlekedési létesítmények hol helyezhetők el, milyen módon üzemeltethe­tők és bővíthetők. Egyben rög­zítették az építési tilalmakat és korlátozásokat is. Gy. F. Kodály-est a díszteremben Isten hozzád, szülöttem föld! címmel november 29-én, hét­főn este fél hatkor az abonyi tanácsháza emeleti dísztermé­ben Kodály Zoltón-emlékmű­­sort rendeznék Sellei Zoltán előadóművész és Bikfalvy Jú­­a csapadékvíz i lia énekművész fellépésével. Előadás az érmekről November 25-én, csütörtö­kön este hat órai kezdettel a ceglédi Dózsa György Ifjúsági Klubban Pataki Ferenc hely­­történész Érmek, kitünteté­sek, rendjelek címmel tart előadást. Fofótárlat A ceglédberceli Művelődési Házban évek óta működik az amatőr fényképészek szakkö­re. A fotósok legjobb alkotá­sai ezekben a napokban Ceg­léden a pártszékházban látha­tók. A kiállítást december el­sejéig tekinthetik meg az ér­deklődők. Textilképek a kórházban A ceglédi kórházban évekre visszanyúló hagyománya van a képző- és iparművészeti ki­állításoknak. Ezeknek a ka­maratárlatoknak a tanácste­rem ad helyet, s általában élénk érdeklődés kíséri az al­kotók bemutatkozását. Látha­tott már e falak között a kö­zönség festményeket, grafiká­kat, kerámiákat, a közeli na­pokban pedig textilképek ke­rülnek a paravánokra. Bényi Eszter textilművész munkáiból december 2-án, csütörtökön délután két óra­kor nyílik kiállítás, amelyet december 23-ig tekinthet meg, aki arra jár. A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 277. SZÁM 1982. NOVEMBER 25., CSÜTÖRTÖK Ivókút, címer, bronzszobor Díszesebbek lesznek köztéreink Bármerre jár az ember a vá­rosban. mindenütt hallani va­lamit arról, hogy miként vál­tozik arculata, hogyan fogják díszíteni köztereit. A követke­ző két év megvalósuló tervei­ről kértünk tájékoztatást a városi tanács művelődési osz­tályán Szabó Alfréd osztály­­vezetőtől és Biczák Péter köz­­művelődési felügyelőtől. Mint elmondották, példás ügybuzgalmat mutattak a mú­zeumbarátok a Gubody-szobor felállításában. A portrét res­taurálták és a Képzőművésze­ti Lektorátus a vasbolt feletti konzolos bemélyedésben he­lyezteti el. a Gubody utca sar­kán. Vadász György kapta a A gyerekek már várják Mikulásra készülő óvodák A gyerekek már nagyon vár­ják a beköszöntő telet, az első hóesést, és természetesen a mindenkihez jóságos Télapót. Hogyan készülnek az óvónők ceglédi KlSZ-alapszervezeté­­nek tagjai a kedves vendég fo­gadására? Kérdésünkre Kenyó Erzsébet óvónőtől, a Hermann Alice nevét viselő pedagógus KISZ-alapszervezet titkárától kaptunk választ. — Valamennyi óvodában már lázas előkészületek foly­nak, a gyerekek telet köszön­tő verseket, dalokat tanulnak, az óvónők apró ajándéktár­gyakat, stilizált Télapó figurá­kat készítenek, amelyet csoko­ládéval és cukorral töltenek meg. Több óvodában már a nagycsoportosok is részt vesz-Sikeres fogadtatás Mindnyájan kedvvel komédíáznak Új terveket szőnek a színjátszók Felhangzik a vastaps a né­zőtéren, miközben a szereplők mosolyogva hajlonganak a színpadon. „Helyesek, kedve­sek, ügyesek voltak.” Ilyen és ehhez hasonló megjegyzések hangzanak el a közönség so­raiból. Aztán a publikum el­hagyja a termet, és elindul hazafelé, a szereplők pedig az öltözőbe vonulnak. Mindez a minap az abonyi művelődési házban történt. Színjátszó csoportjuk két év szünet után ismét a közönség elé lépett, Camoletti: Leszál­lás Párizsban című három felvonásos vígjátékát mutatta be. Kevés az érdeklődő Az öltöző csaknem csendes. A percekkel ezelőtt még ke­délyes amatőrök fáradtak, de a siker mosolyt csal az arcuk­ra. A produkciót értékelik, a bakikat idézik fel. Csuti Gyulát, a darab ren­dezőjét jól ismerik Abony ban. Néhány évvel ezelőtt még ő is játszott, és főleg a komikus szerepeket kedvelte. Ezúttal mégis komoly kérdésekkel ostromoljuk. — Az amatőr színjátszás miért jut időnként válságba? — Színpadon játszani na­gyon szép dolog — mondja —, KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Kő­szönetet mondunk mindazoknak, akik drága édesanyánk. ÖZV. DELI SANDORNÉ szül. Cseh Eszter temetésén részt vettek, sír­jára koszorút, virágot helyeztek, fájdalmunkban osztoztak. A GYÁ­SZOLD CSALÁD. de ez csak akkor megy, ha mind a technikai, mind a sze­mélyi feltételek megvannak. Nálunk az utóbbi időben mindkettő hiányzott, bár tel­jességről most sem lehet be­szélni. A fiatalok körében nem túlságosan népszerű a színját­szás. Annak ellenére, hogy ezt a darabot színre vittük, még mindig kevesen vagyunk. — Mi lenne a megoldás? — Fontos volna, hogy a mű­ködő ifjúsági klubok, a KISZ- szervezetek felkeltenék az if­júság érdeklődését. Ha rend­szeressé válnának az ilyen és hasonló bemutatók, ha sok jó darabot látnának a fiatalok, bizonyára többen csatlakozná­nak hozzánk. Természetesen az anyagi lehetőségek sem lé­nyegtelenek. Több támogatás­ra lenne szükség. Szerintem ez nemcsak Abonyban érvényes, hanem máshol is, ezért hal­lunk egyre kevesebbet az ama­tőr színjátszásról. r Élményt jelent Bárki mondhatná: mi szük­ség erre, hiszen a televízió mindent pótol, filmet, színhá­zat és még sok más szórako­zási lehetőséget visz a laká­sokba. — Mi ad értelmet a mű­kedvelő színjátszásnak? Csuti Izabella, a darab egyik szereplője így véleke­dik: — Általános iskolás voltam, amikor először színpadra lép­tem. Szerintem a színjátszás fejleszti a beszédkészséget, a mozgáskultúrát. Ha népes hallgatóság előtt kell beszél­nem, sosem érzek lámpalázt. — Egyetértek Bellával — kapcsolódik a beszélgetésbe Matusinka Tibor. — Nekem mindig élményt jelent színhá­zat csinálni, embereket meg­nevettetni, gondolatokat éb­reszteni bennük. Én ezzel a szándékkal indulok már az első olvasópróbára. Igaz, fá­radságot igényel, de megéri, hogy egy darabban a színját­szásban kevésbé járatos tár­saim játékát olyan színvonal­ra emeljem, hogy végül meg­szülessen a siker. De még ez sem minden. Az amatőr szín­játszó a mindennapi életben sem esetlen. A játékot maga is élvezi, miközben a közön­ség jókat derül én is szórako­zom. Még sokszor szeretnék színpadra lépni. Pótszilveszter — A bemutatkozás jól sike­rült. Hogyan képzelik el a folytatást? — kérdeztük ismét Csuti Gyulát. — Nehéz volt elindulni, hi­szen egy-két szereplő kivéte­lével a csoport valamennyi tagja -új, a színpadot eddig csak a nézőtérről látták. Ez a jól sikerült fellépés azonban feljogosít, hogy terveket sző­jünk. Jövőre két nagyobb színművet szeretnénk bemu­tatni, a Légy jó mindhalálig­­ot és a Nyitott ablak című háromfelvonásos vígjátékot. Arra is gondoltunk, hogy ja­nuárban egy pótszilvesztert csinálunk, melynek keretében vidám jelenetekkel szórakoz­tatjuk az abonyi közönséget. Gyuráki Ferenc nek ebben a munkában, ma­guk ragasztják, festik pirosra a kis műanyag vagy papírfi­gurákat, jelen vannak a Tél­apónak öltöző óvónő felkészü­lésénél, és együtt örülnek a kisebbeknek szerzett meglepe­tésnek. Nálunk már december harmadikán jön a nagyszakál­­lú. — Az óvónők Télapója más­hova is ellátogat? — Igen. A Kossuth Művelő­dési Központ felkérésére min­den hónap utolsó szombatján gyermekfoglalkozást tartunk a kultúrház „B” épületének kije­lölt helyiségében. Amíg a szü­lők a szombat délelőtti bevá­sárlásaikat, ügyes-bajos dol­gaikat intézik, addig mi dél­előtt 10-től 12 óráig bábozunk, mesélünk, játszunk, tornázunk, énekelünk a csemetékkel. E hét végén, novembet 27-én, tíz órától a bábosok várják az ovi­sokat. Egy hét múlva, decem­ber 4-én, ugyancsak a műve­lődési központban. Mikulás­ünnepre hívjuk a város óvo­dás korú gyerekeit. Színes mű­sorral készülnek erre az alka­lomra KISZ-tagjaink. A 3-as számú óvoda óvónői nagy si­kerrel szerepeltek az OTP ceg­lédi fiókjának gyermeknapi ünnepségén, most, december 4-én. mikulásnapi bábműsort adnak az OTP-ben dolgozók gyermekeinek. S. B. szoborelhelyezés építészeti megoldásának feladatát. Vár­hatóan februárban már ott lát­hatják a járókelők. (A váro­sért .sokat dolgozó polgármes­ter 1893. február 3-án nyitotta meg az első tanácsülést az új épületben. Ennek most lesz 90 éve.) A pozsonyi erkély A pozsonyi erkély sorsa elég­gé ismert városunkban, de bi­zony kevesebben tudják pon­tosan megmutatni a relikviát, mert szinte láthatatlan a Sza­badság téri parkban. Rossz he­lyen van. A műemléki szak­emberek alkalmasabb elhelye­zést javasolnak, kiemelt he­lyen, erkélyszerű kiképzéssel, hogy hangsúlyosabban kapja meg az illő környezetet. A ki­vitelezési tervek készítésével Kertész Györgyöt bízták meg. A közeljövőben várható dön­tés a Rákóczi út 43. számú ház melletti szabad térségben el­helyezendő szobor sorsáról, ami a kiírás szerint majd bronzból készítendő el, s egy aradi vértanút, honvédtábor­nokot fog megjeleníteni. Ko­­nyorcsik János szobrászművész munkája lesz a monumentá­lis alkotás. Gömbös László ivókútját a Kölcsey térnek a Rákóczi út felőli végén, a járdától néhány méterre helyezik el. A valóban egészséges vizű kutat padokkal veszik körül, és a városba ér­kező vendégek, ha megszom­jaznak. ihatnak belőle. Varga Gábor alkotása, akár­csak az ivókút, már készen van, de a közelgő tél miatt az utóbbi előbb kerül végleges helyére. A színes kerámia a város címerét ábrázolja, és a látogatók a városi tanács aulá­jában láthatják majd. A küzdő ember emléke A Képzőművészeti Lektorá­tus további két pályázatot írt ki, ceglédi megbízás alapján. Műalkotás kerül az épülő sportcsarnok elé, ami a kor­szerű létesítmény környezeté­ben minden bizonnyal modern stílusú sporttémájú alkotás lesz. Végre a Malom tér alkal­masnak látszik egy igen fon­tos. régóta formálódó elgon­dolás szoborban való megje­lenítésére. Cegléd elmúlt 600 éves, s illő lenne szobrot ál­lítani annak az ismeretlen, kor nélküli időtlen idők óta küzdő embernék, aki egy a •ceglédiek közül. Hetente láthat az olvasó megszépülő épületeket, újból régi pompába öltözött házakat, de a teljesen új alkotásokat is becsülni, óvni kelL Szépítő szándék A tervek és a megvalósuló szobrok sora is jelzi a városi vezetők törekvését; jól átgon­dolt ötletek megvalósításával, ízléses városszépítő munkával lehet előbbre jutni. így válhat 600 éves múltjához méltóvá a város képe. Természetesen a tennivalók­nak ezzel még nincs vége. sok új elképzelés van az emberek tarsolyában. A hősi emlékmű megújul, és a Rákóczi úti Dó­zsa Kollégium rács mögött búslakodó ülő fiú szobra is méltó helyre kerül a közel­jövőben. Surányi Dezső Munka mellett Tanuló felnőttek Sokféle végzettségű ember dolgozik a ceglédi városgaz­dálkodási vállalatnál. Van kö­zöttük mérnök, technikusi középiskolai végzettségű, dé néhány írni, olvasni alig tudó is. A vállalat jól tudja, hogy milyen fontos az általános is­kola elvégzése ezeknek, hi­szen munkájukat másképp nem tudják maradéktalanul ellátni. Ebből a felismerésből ki­indulva, megszervezték a dol­gozók iskoláját, amelynek ki-1 helyezett tagozata működik központjukban. Igazi sikerél­mény volt, hogy egy osztály — nagyobb lemorzsolódás nél­kül — befejezte a tanévet. A szakmunkások között van olyan törekvő ember, aki na­pi munkája mellett vállalja azt a többletterhet, amely az érettségi megszerzésével jár A cég egyébként mindent el­követ, hogy megfelelő felké­szültségű emberek álljanak minden poszton. Ha hull a hó, elindul a hókotró Felkészülten várják a telet a KPM Közúti Igazgatóság ceglédi üzemmérnökségén. Meg­történt a téli gépszemle, hóeltakarító berendezéseiket műszakilag felkészítették a bevetésre. Apáti-Tóth Sándor (elvétele ISSN 0133—2500 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom