Pest Megyei Hírlap, 1982. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-25 / 277. szám
4 1982. NOVEMBER 25., CSÜTÖRTÖK Az ifjúsági könyv ünnepe Foton Tegnap a gyermek- és ifjúsági könyvnapok alkalmából egész napos program várta az érdeklődőket a Fóti Gyermekvárosban. A Pest megyei megnyitó ünnepségen dr. Barna Lajos, a Gyermekváros igazgatója mondott köszöntőt. Nagy Sándorné, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezető-helyettese megnyitó beszédében szólt az ifjúsági könyvek nevelő szerepéről, s a könyvkiadásról. Az eseményt Író—olvasó találkozók, gyermekelőadások, kiállítások színesítették. A tizenéves fiatalok könyvtári ellátásáról könyv tárvezetők és KISZ-vezetők tanácskoztak. A résztvevők a legújabb ifjúsági és gyermekkönyvek között válogathattak, az ez alkalommal megrendezett vásáron. Mai lapozgatónkban éppen ezért a Móra Ferenc Könyvkiadó gondozásában napvilágot látott kötetek között tallózhatunk. B íSésLs Az életre felkészítő évkönyvek Az évkönyveket mindig külön elvárással veszi kezébe az olvasó: mit tudnak hozzátenni az előző évi kínálathoz, az idei Kicsi ház a nagy erdőben Reich Károly pompás festőalbuma, a Hóember az elmúlt tíz esztendőben immár a negyedik kiadásban lát napvilágot. Ez annyit jelent, hogy megközelítően negyedmillió gyermek lehet boldog tulajdonosa, szemlélője ennek a kiadványnak, amelyet a bölcsődések első könyvélményei között méltán illet megkülönböztetett figyelem. A kórháztól mindenki irtózik. Felnőtt és gyermek egyaránt. Egészségünk azonban megkívánja, hogy néha a lakói legyünk. Gyermekkorban ez gyakrabban megesik, egy-egy mandulaműtét vagy más ok miatt. Milyen is az ottani élet? Kell-e félni a fehér köpenyes néniktől, bácsiktól? Mit tesznek ők azért, hogy minden kisgyermek meggyógyuljon? Nos, ebbe a világba vezet el dr. Balázs Anna Képzeld, kórházban voltam! című munkája. Dános Judit sok-sok rajzával. A gyakorló orvos nemcsak a gyógyulás útját írja le, hanem barátságokat is köttet hőseivel. Vizsgálatokról, műszerekről mesél, s teszi mindezt olyan egyszerűen, hogy a mandulaműtétek kis résztvevőinek már nem kell mitől tartaniuk, mert megtudják: a kórház valójában a körülöttünk zajló élet szerves része. A világ leggazdagabb verebe Öt mesét tartalmaz, közöttük a Csizmás kandúrt s a Jancsi és Juliskát, természetesen megannyi rajzzal, hogy ne csak a szöveg, a meseszövés, hanem a színek és a formák is megmozgassák a csöppnyi olvasók fantáziáját. Az Arany János-évforduló alkalmából Mészáros Márta könnyed rajzaival közreadták a Juliska elbujdosása című verses mesét. A valóság és a képzelet játszik szerepet Laura Ingalls Wilder remekbeszabott írásaiban. amely a Kicsi ház a nagy erdőben címmel jelent meg. A történet száz esztendővel ezelőtt az amerikai wisconsini erdőben játszódik le. Laura és Mary életét, mindennapiait eleveníti fel a szerző, rendkívül plasztikusan. Az önéletrajzi ihletésű vallomás tulajdonképpen a gyermeki helytállást mutatja be, hogyan válik az emberpalánta tartást, méltóságot viselő felnőtté. Hogy mi történt a sziklakerttel, s ki a legerősebb fiú az oviban, azt Szepes Mária Eleven képeskönyvéből tudhatják meg a négy éven felüliek. Az új lakótelepi pöttyös óvoda középső csoportosa osztja meg kalandjait társaival, miközben beszámol arról, hogyan készül a szökőkút, hogyan lehet famozdonnyal utazni, s hogyan viselkedik Csip és Csup, a két delfin. Dallos Jenő, a kiváló karikaturista ismét újdonsággal jelentkezik. Albumának címe: Télapó az állatok között. Rajzai arról szólnak, hogy ez a fehér szakállú, piros sapkájú öregember milyen meglepetést talál ki az állatoknak. Vidám ajándékokat látunk, amelyek közül egyikre sem lehet elmondani a boltokban, hogy elfogyott. S hogy mik ezek a meglepetések? Meg kell nézni a könyvben, s ha netán bárki- . nek kedve kerekedik, folytathatja az ötletparádét. Keresztes Dóra csodás rajzai díszítik Kiss Benedek Zenebona című Verseskönyvét. Nyelvi lelemények, humor fűszerezi a gyermekverseket. A kiváló költő tovább éli a gyermekmondókák, a népköltészet eredetvilágát, s esőhívogatójával, vonatos és madaras versével nem mindennapi élményhez juttatja az írni-olvasni még nem tudók korosztályát. Igazmondó krónikák Tárnái [ tfven&Nap/, ^ ; ^v »I i?2 % #?! FläKfiif í Piriit Hány pillanat volt? Száz pillanat, millió pillanat? Vagy egyetlen pillanat volt a gyerekkor? Még inkább az időtlenség, az időnkívüliség, az idő- és tudatosságelőttiség? Gyerekkorom a Lemenő Nap Dombja volt. Rágondolok, megjelenik előttem, ha otthonra, Dunaharasztira emlékezem. Tornai József kezdi így eszszéssorozatát a majdhogynem visszaidézhetetlen gyermekkorról, amelyről mindent tudunk és semmit sem. Tormai szinte percről percre újraéli, feltámogatja a régmúlt óráit, belebújik mások bőrébe, miközben saját magának mesél: az elásott forgópisztolyról, a gó Iy a vadásza t ró 1, völgyerdei kóborlásokról, korcsolyázásról buzogányfénynél, a titkos kunyhóról, dinnyeúsztatásról, Anyja álmairól, az eperfán fészkelő Robinsonról. Senki ne higgye, hogy a kiváló költő nosztalgiáit tukmálja az olvasóra. Minden írás egy-egy különálló gyöngyszem. Olyan remekművek láncolata ez a három és fél száz oldal, amely az emberfaragó múlt lélegzetelállító történéseiről mesél. Történéseket idéz meg, de immár történelmet Szabó Mikós Erdélytől Floridáig című regényében, méghozzá a múlt századi szabadságharcot követően. Hőse Bírta Ferenc székely tűzértiszt, aki a vándorlásai során messzire vetődik, s az indiánok közölt újra kezdi életét. Földes Péter a nyomozók szívósságával ered a magyarság nyomába. Ha az ősi krónikák igazat mondanak címmel. A hézagos adatokat olyan képzelőerővel köti össze, hogy bebizonyítja, a honfoglalás egyedülállóan hatalmas tett volt. Mindezt teszi lebilincselő mesélőkedvvel, s olyan hittel, hogy még azok is elolvassák sorait, akik pedig járatosak a történelem mindennapi megidézésében. mennyivel különb s más az eddigieknél. Nos, sietve jelentjük ki: a gyerekekhez szóló irodalomban jól sáfárkodtak az idén aa összeállítók, valamennyi korosztály megtalálja az őt leginkább érdeklő témákat. A Kisdobosok évkönyve például három fejezetre tagolódik: Tegnap és ma, Hét földrész állatai, s Engem minden érdekel címekkel. Klasszikus írók és mai szerzők, régi témák és lélegzetelállító érdekességek villannak fel lapjai ról, a meséktől a valós törté' netekig. A kötet olvasmányos, megkedvelteti a nyelvet, szép szavakat, miközben arra is ösztönöz, hogy a könyvek legyenek minden korosztály igaz barátai. A Lányok könyvében Is megtalálható minden, ami a tinédzsereket érinti. Szimpatikus a kötet magazinjellege, a tudomány mellett megférnek benne a művészet, a divat mellett a mindennapi élet tud nivalói is. A mostani összeállítás nagy érdeme, hogy bevezeti olvasóit a felnőtté válás rejtelmeibe. Szuperhősök éppúgy megta lálhatók a Fiúk évkönyvében, mint a képzelőerő legújabb megnyilvánulásai. A krónikát felidéző történelmi írások horizontot tágítóak, miként a tudomány eredményeit bemutatóak, vagy a világ színességét megidéző természeti, művészeti kalandozások. Aki elmélyed ebben a válogatásban: vízen, levegőben, földön, föld mé' lyen egyaránt talál hasznos olvasmányt. A sport is szerepet kap lapjain, akár a játékkészítés, s a pályaválasztási öt' letek is sok-sok kérdésre adhatnak választ. Gyerekek és a négylábúak Senki nem tagadhatja: a mesék végigkísérik életünket. Van, aki olvassa, más maga költi, hogy teljesebbnek érezze hétköznapjait. A hollókirály és más mesék című gyűjteményt a világirodalom nagybecsű darabjai közül válogatta Varga Tamásné. Kovács Péter pedig olyan míves illusztrációkat készített Homérosz, Aiszoposz, Ovidiusz, La Fontaine, Boccaccio történeteihez, hogy nem csodálnám, ha őt követve többen ceruzát ragadnának, kedvet kapva a rajzoláshoz. Ebek nélkül aligha lehet téli könyvvásár és gyermekkönyvhét. Nos, a derűs történetről Köves József gondoskodik, méghozzá Kelemen Gabi közreműködésével, aki hasonszőrű társaival együtt él-hal a négylábúakért, csak hát azt nem tudja, hogyan és miként tartsa hűséges barátját. Az író szellemes, fordulatos történetet faragott a mai gyerekek életéről. Könyvéből a televízió játékfilmet készített, amit hamarosan sugározni fognak. Hasonló témát dolgozott fel Kiss Dénes is, az Eb vagy kutya című könyvében. Ancsa-Pancsa szívesen hallgat történeteket Basáról, s aztán egyszer csak megjelenik a színen Floki, és máris lenyűgözővé válik az olvasmány. Páskándi Géza tündérek szakácskönyvéről, a ravasz kígyóról, az egérről és az oroszlánról, két kis tevéről írt verseket A bolhakirály címmel. Valójában emberi gyengeségeinket pellengérezi ki, rengeteg gúnnyal. A könyvet Gyulai Líviusz remekbe szabott rajzai díszítik. Mándy Iván Csutak-történetei közkedveltek a tizenévesek körében. Most a Csutak és a szürke ló jelent meg második kiadásban. A lírai történet sok-sok emberséget tartalmaz, s Réber László illusztrációi hangulatilag tökéletesen viszszaadják a regény hangulatát. Kádár Péter — saját elmondása szerint — jókedvében találta ki Tekergő Habakuk című regényét. Egyszer csak azon kapta magát, hogy eleink nyomába ered, s megtalálja a rómaiakat a mai Dunántúl, az egykori Pannónia területén: Arrabonában, Brigetióban, Aquincumban, Gorsiumban. A szerző kalandos utazásra csábít, s ki ne menne vele, ha egy gyerek rájön: érdekességek felfedezésére hívják?! FT------- ’—” *A\ Vlagyimir Beekman észt író. Furcsa helyre, egy ócskavas telepre vezeti el meseregényé nek hőseit. A kis Tim és Ró' bért, a vasember barátságát mondja el A vastörpe címmel. Petrovácz István is szokatlan cselekedetek megírására vállalkozik a 13 fő, egy kutya és egy igazgató című sodró lendületű könyvében. A cím arra utal, hogy tucatnyi vidéki iskolás tábort szervez magának a hegyekben, s vezetőjük kel, egy kiskatonával különbnél különb kalandokon mennek keresztül. Békés József Ebéd című regénye a harmincas évek nagy gazdasági világválsága idején játszódik. A munkanélküliségről szól, s a belőle készült fii met a televízióban is láthattuk Berkes Péter regénye derűsebb történetet dolgoz fel. a veszett hírű 6/B. osztály mindennapjait. Hogyan fognak össze a tizenévesek, ha rossz hírüket költik, s hogyan állítják helyre becsületüket, ha azon — mások szerint — folt esett? Berkes Péter szellemes könyve bizonyára sokak olvasmánya lesz. Izgalmakban bővelkedő regényt írt Kárpáti Kamill is. Trombitás Ali és a gyermekr. '-lók címmel. Hogyan választanak a kis hősök a jó és a rossz között, hogyan ment hető a tekintély — enre keres nek választ, Ali, Baba. Jan^s és a többiek. Tetteikkel végül is felszabadítják szorongásaik ból az olvasókat, hogy mindannyian együtt tudjanak örülni a jóra forduló, kitalált történeten. ■ Heti filmtegyzetm Névtelen zenekar Jelenet a Névtelen zenekar című bolgár filmből Álmok és valóság, célok és eredmények, elképzelt sikerek és valódi kudarcok pólusai között hánykolódnak az új bolgár film hősei: egy amatőr beatzenekar négy tagja. S miközben a hírt, pénzt, elismerést és a lányokat kergetik, hol a csodás bolgár tengerparton, hol egy falusi esküvőn, lassan szembesülnek két dologgal (vagy inkább problémakörrel). Az egyik egy tágabb léptékű felismeréssorozat: rá kell ébredniük, hogy a társadalom elvárásai, ellentmondásai, konfliktusai még egy olyan, látszólag jelentéktelen „egységben” is tükröződnek, mint egy vidéki beategyüttes. Még ez a „csoport” sem vonhatja ki magát az őket körülvevő társadalom valóságának vonzásai és taszításai köréből, még nekik is át kell élniük a konfliktusokat, akár jók, akár rosszak, akár humorosak, akár súlyosabbak legyenek azok. A másik felismerés ezzel összefüggő: ennek a négy tücsökéletű, gondtalan, csak a pillanattal törődő fiatalembernek különkülön, önmagával is szembe kell néznie. Ez a szűkebb körben, az egyén, a személyiség körében lejátszódó konfliktushalmaz bizonyos fokig megváltoztatja a hősök gondolkodását, magatartását; több felelősséget, több önismeretet eredményez. Egy francia film, melyet magyarok készítettek •— akár így is emlegethetnénk ezt a művet, melyet a legjobb francia operatőrnek tartott Badal János, és az első önálló játékfilmjét készítő rendező, Jóska Pilissy hozott tető alá. (Pilissy Claude Chabrol, Radványi Géza, Jancsó Miklós és mások munkatársa volt korábban.) De félre a komolytalankodással: A kis darázs, alkotóinak származása dacára is, francia film, szőröstül-bőröstül. Hogy miért? Elsősorban azért, mert a történet egy, az utóbbi években gomba módra elszaporodott francia irodalmi műfaj, az emlékezés, a gyermekkort idéző memoár egyik sikerdarabjára épül: Viviené Víllamont nálunk is olvasható könyvére, melynek címe: A kis darázs. Ez a gyermekkort idéző irodalmi divathullám elég tág skálán mozog. Émile Ajar remek könyve, az Előttem az élet áll valahol az egyik végén a skálának, a másikon meg akár A kis darázs is állhat, a maga érzelgősségével, csak feketét és csak fehéret ismerő alakrajzával, a háború utáni francia élet könnyfacsaró ábrázolásával. Mert — ne tagadjuk, s ne feledjük — ez a könyv elsősorban a szíveket és a könnyzacskókat veszi célba, önéletrajz persze, s mint a Stúdió ’82-ben magáLjudmil Kirkov bolgár rendezőt úgy ismerik, mint aki szívesen készít szórakoztató filmeket, de ezekből sosem hagyja ki az elgondolkoztató mondanivalót sem. Többször volt már alkotótársa a nálunk színdarabjaiból (Velúrzakó, Autóbusz) jól ismert szatirikus író, Sztaniszlav Sztratiev — most is ő írta a forgatókönyvet, melyben, épp ezért, bőségesen találhatók kesernyés, szatirikus elemek, csipkelődő, visszásságokat és hibákat bíráló mozzanatok. Aki mindezek után azt vélné, hogy a Névtelen zenekar holmi didaktikus, a fenti tételeket mozgóképpé alakító film, az téved. Mindazokat a nagyonis megszívlelendő gondolatokat, melyek a filmből sugároznak, sikerül Kirkovnak könnyeddé formált keretek között, a jól pergő sztori, a jó színészek, a sok és jó zene eszközei segítségével elmondania. A film majdnem musical, de ez nem jelenti, hogy habkönnyű, bár szórakoztató. De gondoljunk csak arra, hogy hány filmmusical (legutóbb a Forman rendezte Hair) lépest már túl a kötelezőnek vélt formai és tartalmi kereteken! Kirkov és Sztratiev filmje persze nem pályázik a Hair babérjaira, de a maga keretei között tisztességes és érdekes munka. tól az írónőtől hallhattuk, még meg is szépíti a valóságot, amelyben (ezek szerint) a kis hősnőnek, azaz az írónő hajdani kislány énjének még ridegebb anya, még túlcsordulóbb szívű apa, még kegyetlenebb, majdhogynem szadista apácák, és még riasztóbb kis társak jutottak ki. Mindez meglehet, de a film ezt tudva is túlcukrozott és túlságosan kitaláltunk ható a magyar néző számára. Nekem pedig, személy szerint, egy elég távoli asszociációt is „bekattintott”: Ennery és Cormon melodrámáját, A két árvát, melyet az érdeklődők manapság is megtekinthetnek — mintegy okulásul — a Várszínházban, azt megjegyzendő, hogy a szentimentalizmus nem vész el az idők során, csak alakot cserél. És ezen az sem változtat, ha egy egyébként igen rokonszenves írónő (akinek tehetséges kislánya játszsza a film főszerepét!), kétségtelenül hitelt érdemlően állítja, hogy mindaz, amit a filmben láttunk (sőt, még sokkal több), megtörtént vele. Hogyan is fogalmazott József Attila a híres, Thomas Mannt köszöntő versben? „Az igazat mondd, ne csak a valódit", Ez a klasszikussá vált megfogalmazás azóta sem évült el — még egy kis darázs esetében sem. Esküvő Sokan látták, s még sokan meg Is fogják nézni (talán újra megnézni) Robert Altman gyilkosán szellemes, tiszteletlen és ugyanakkor hátborzongatóan őszinte filmjét, a M. A. S. H. című alkotást a koreai háborúról (a Filmmúzeumban fut). Most egy teljesen más körben, a sok pénzzel, de kevés ízléssel, s még kevesebb erkölcsi nemességgel rendelkező üzletemberek körében játszatja új filmjét, ám nem kevesebb szatirikus éllel és kíméletlen őszinteséggel Falrengetöen mulatságos és keserűen kiábrándító film, remek szereplőkkel. Takács István A kis darázs