Pest Megyei Hírlap, 1982. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-04 / 259. szám

1982.-NOVEMBER 4., CSÜTÖRTÖK 'xMdap Nyúibőráő! liésslilf dp Az együttműködés reményében A ráckevei járás kezes gazdaságaiitak bemutatója Hazánkban az elmúlt évben a mezőgazdaságon belüli ki­egészítő tevékenység — mind­az, ami az alapvető mezőgaz­dasági termelésen kívül esik — az összes termelésnek mintegy 32 százalékát tette ki. Szűkebb pátriánkban ez az arányszám elérte a 68 száza­lékot, sőt a ráckevei járásban a 77 százalékot is. Ezeket a sokatmondó adato­kat tegnap délután hallottuk Dunavarsányban, a Petőfi Művelődési Házban rendezett, tizenhárom ráckevei járási mezőgazdasági üzem termék­bemutató-kiállításának meg­nyitóján, ahol előbb Jónás Zoltán, a járási pártbizottság első titkára üdvözölte a ven­dégeket, majd a házigazdák nevében dr. Tresser Pál, a dunavarsányi Petőfi Termelő­szövetkezet elnöke mondott megnyitó beszédet. Az esemé­nyen ott volt Balogh László, az MSZMP Pest megyei Bi­zottságának titkára és Raffai Béla, a ráckevei járási hiva­tal elnöke. A kiállítás célja az érintett mezőgazdasági üzemek közötti kapcsolat elmélyítése, .tevé­kenységük bemutatása mind a környék lakosságának, mind az ipari üzemek meghívott — s szép számban megjelent — vezetőinek, akár kooperá­ció reményében is. Dr. Tresser Pál hangsúlyoz­ta, hogy a ma már egyáltalán nem mellékes „melléküzem­­ág” a mezőgazdasági fejlesz-Feídolgozott élelmiszer, rusztikus bútor, játék és nyúlbőrcipő jól megfér egymás mellett a dunavar­sányi Petőfi Tsz standján. Erdősi Ágnes felvétele tőmunka érdekében alakult ki, annak hagyományos hát­terére alapozva, ezért fontos mind a munkalehetőségek, mind az életszínvonal alaku­lása szempontjából. A házi­gazda jogán felhívta a figyel­met az ez alkalommal első­ként bemutatott új termékek­re, a nyúlbőrből készült ci­pőkre, az angóraszőrböl ké­szült gyapjúra, melyekhez a Petőfi Tsz korszerű nyúlte­­nyésztőtelepe adta az alap­anyagot. A kicsi, de gazdag és ízlé­sesen berendezett kiállítás november nyolcadikéig tekint­hető meg, naponta 9—18 óráig. K. T. Több devizát szerzett a PEVDI Jé piacpolitika eredménye ■/ Megértve a népgazdaság ^ helyzetét, a Pest megyei ^ Vegyi és Divatcikkipari ^ Vállalatnál is egyik fő cél­­ként a gazdaságos export !$ növelését határozták meg ^ idén. Milyen sikerrel? — ^ kérdeztük az év kilenc hó­­^ napjáról Űjfalusi József í gazdasági igazgatót. A harmadik negyedévben meghozták erőfeszítéseik az eredményt, s így a tavalyi hasonló időszakhoz képest, jelentősen emelték az export termékek mennyiségét, 292 millió forint árbevételt értek el külhoni piacokon, s ez 16 milliós többletet jelent. Elsősorban az írószerek ke­lendőségét használta ki a PEVDI vezetése: a szentend­rei gyár jó vevőt talált pél­dául egy algériai cégben. Meg­rendelésükre kiszállítottak 3 millió filctollat és 12 millió betétet, ezzel elérték, hogy éves szinten a számítottnál 15-20 százalékkal több tőkés exportot könyvelhetnek majd el. Romlottak viszont a tőkés piaci lehetőségek a vállalat bőrdíszműit tekintve. Elké­szült 84 millió forint értékű termék Pilisszentivánon. ami nem kevesebb mennyiséget je­lent a tavalyinál. Csupán azt, hogy kényszerűségből alkal­mazkodniuk kellett a csökke­nő árakhoz. December végéig azonban, a vállalatvezetés je­lenlegi ismeretei szerint, el­érik az összességében számított deviza árbevételt Nem számítanak idén jö­vedelmező kereskedelmi part­nernek a jugoszlávok sem, köztudott, hogy országukban a stabilitás javítására több im­portkorlátozást léptettek élet­be. Érinti ez közvetlenül a PEVDI-t is, konkrétan a gyömrői vegyi gyáregységet. Fenyőgyantából ugyanis keve­sebbet adhattak el, mint ter­vezték. Ellensúlyozásként nö­velték viszont az epoxitgyanta gyártását, s ezáltal nemcsak elérték az előírt 23 milliós tőkés export tervüket, hanem csaknem 5 millió forinttal túl is teljesítették. Kihasználva a jó minőségű termék utáni nagy érdeklődést, az árukat is tud­ták — a vállalatnak kedvező mértékben — emelni, D. Gy. Az Érd Afész-áruház — tegnap dél körül Építése küzes ügy lett Ma nyit kaput az írd áruház / Az Érd áruház a Budai járási 2 Afészé, de egy ben — a ceglédi, í a gödöllői és a váci szöveíke- 2 zeti áruházakhoz hasonlóan — 2 a Skála-Coop hálózat tagja. Ez J már kívülről is látszik, de kü­­^ lönösen belül, az egyes osztá­­^ lyok kialakításában és — ami 4 a legfontosabb — a gazdag í áruválasztékban. Azaz talán y. szebb is, mint a többi Skálá­jú Copp áruház. Nemcsak az új- 2 szülöttnek örvendő, arra jog­­'A gal büszke lokálpatrióta érdiek, J hanem az elfogulatlan látoga­­' tők szemében is. A földszinti szupermarket (vagyis nem élelmiszerosztály vagy ABC, mert miért ne kö­vetnék ebben is a túlzott sze­rénységgel igazán nem vádol­ható tanítómesterüket) ? Min­dent kínál, ami szem-szájnak ingere, illetve ami hazánkban élelmiszerből és napi ipar­cikkből kapható. S az emele­ten a műszaki, a barkács-, a sport-ajándék-játék, a lakás­textil-, méteráru osztályok, a népművészeti, az illatszer- és a fotó-optika shopok (térelvá­lasztóval tagolt elárusítóhe­lyek) áruválasztéka is gazdag. Elsősorban a mindennapi igé­nyeket kívánják kielégíteni, gondoltak azonban az úgy­mond kényes izlésűekre (nem utolsósorban az így elérhető nagyobb bevétel reményében), s vannak luxusáruk. Áruk és ötletek — Az áruház alapprofilja változatlan marad, idővel vi­szont néhány módosításra szükség lesz — mondta Mógor Béla, az érdi városi tanács el-Tájékoztató a munkavédelem helyzetéről, külö­nös tekintettel a gépiparra — ezt a címet viselte az a tanácskozás, melyet szerdán tartottak az Or­szágházban az ■ országgyűlés ipari bizottságának tagjai, valamint más parlamenti képviselők, or­szágos hatáskörű szervek és főhatóságok vezetői. A száraznak tűnő címmel jelzett témák — melyekhez Rabi Béla ipari minisztériumi államtitkár, illetve Föcze Lajos, az Országos Munkavédelmi Bizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést — sok százezer ember mindennapi munkáját érintik közvetlenül. Az ember védelmében Ennek az esztendőnek az első felében negy­vennyolc ember vesz­tette életét hazánkban a munkahelyén elszen vedelt baleset következtében. E negyvennyolc ember halála értelmetlenebb volt minden más halálnál, hiszen csak azért jött, mert valahol hi­ba volt a munka irányítá­sában, a feladat végrehaj­tásában, valahol megsértet­ték a munkafegyelmet, a technológiai rendet, vagy az a technológia eredetileg sem tartalmazta a legalap­vetőbb munkavédelmet. A legtöbb halálos — és súlyos csonkulással járó — üzemi baleset okozója vala­milyen szubjektív körül­mény. Olyan emberi té­nyező, amelynek kiküszö­bölésével meg lehetne aka­dályozni a gépek, henge­rek, ládák, vasúti kocsik, targoncák körül leselkedő értelmetlen halált. A mun­kavédelem valami olyan dolog, ami közös kötelezett­ségekkel jár: felelős érte munkaadó és munkavállaló egyaránt. Mert a munka­­védelem lényegében a dol­gozó ember védelme. Ezt fogalmazták meg az országgyűlés ipari bizott­ságának tegnapi ülésén is a képviselők, akik meghall­gatták az ipari Miniszté­rium, illetve a SZOT be­számolóját arról, mi min­den történt — vagy nem történt — az adott témá­ban az utóbbi három esz­tendőben, amióta megszü­letett a Minisztertanács rendelete a munkavédelem­ről. Szóltak a vitában a műkzaki feltételekről, a magyar és a nemzetközi szabványokról, új, még újabb — s alaposan elavult — gépi berendezésekről, a beruházások közismert gondjairól, egyéni védőfel­szerelésekről, azoknak gyártásáról és alkalmazá­sáról, ám valamennyien ugyanoda jutottak az esz­mefuttatással: az ember a legértékesebb termelési té­nyező, semmit sem szabad tehát sajnálni pénzből, energiából, amikor arról van szó, miként lehetne eredményesebben oltalmaz­ni különböző ártalmaktól, veszélyektől e legfőbb té­nyezőt. Igaz, hogy a munkavé­delmi beruházásoknak nincs közvetlenül mérhető gazdasági eredménye. Mégis azt mondja erről Kovács László, a százhalombattai Dunai Kőolajipari Vállalat szakmunkása (Pest m. 20. vk.), az ipari bizottság tag­ja, hogy amely vállalat nem áldoz erre a célra, sa­ját magát teszi tönkre. Nem könnyű sehol sem a pénzügyi helyzet, ez nem vitás. Meg kell azonban ta­lálni feltétlenül azokat a forrásokat, amelyekből csurran-cseppen folyamato­san a munkavédelem javí­tására, illetve ami a leg­fontosabb: a balesetek mű­szaki megelőzésére. A képviselő választóke­rületének két nagyüzemé­ről — saját munkahelyéről s a Dunamenti Hőerőmű Vállalatról — szólva nem tévesztette szem elől a megelőzés jelentőségét más tekintetben sem. Kiemelte a rendszeres egészségügyi ellenőrzés hasznos voltát, de azt is, hogy a legtöbb talán a közvetlen munka­­irányítókon, a csoportveze­tőkön múlik, akik naponta nyomon tudják követni a balesetvédelmi oktatásokat, a munkavédelmi felszere­lések meglétét, a védőru­hák, egyebek használatát. Adott a lehetőségük az azonnali számonkérésre, is, ha valahol vétségre bukkannak. Ehhez persze az kell — ami például ennél a két vállalatnál meg is van —, hogy a legmagasabb beosz­tású vezetők munkájuk szerves részének tekintsék azokat a feladatokat, ame­lyek a munkavédelem kö­rébe tartoznak. Hogy an­nál a bizonyos számonké­résnél ne maradjon magá­ra a közvetlen termelés­irányító, a szabályok be­tartatásában pedig legyen támasza az üzemi munka­­védelemmel foglalkozó ap­parátus minden egyes tag­jának. A munkavédelmi felelő­sök dolgát gyakran nehe­zíti az a hibás közszemlé­let, hogy mindenbe bele­ütik az orrukat, akadályoz­zák a termelést, és így to­vább. Márpedig: a hibás gépet azonnal le kell állí­tani, az ittas dolgozót ha­­zaküldeni, a balesetveszé­lyes munkahelyet kiüríteni, a műszakilag nem kifogásta­lan szállítójárművet kivon­ni a forgalomból, tehát végrehajtani mindazt, ami éppen a további termelés zavartalanságának érdeké­ben halaszthatatlan. Az igaz, hogy nem könnyű ke­resztülvinni ezeket az in­tézkedéseket, mert nem egyszerű elismertetni azok­nak létjogosultságát sem a vezető dolgozók, sem a be­osztottak körében. Alapvető szemléletvál­tozásra van hát el­sősorban szükség. Keresni kell azokat a for­rásokat — és nem kizáró­lag anyagiakat —, amelyek sürgősen előbbre viszik a munkavédelem ügyét. Olyan körülményeket kell teremteni, amelyek között a munkavédelem tényleg betöltheti hivatását: meg­óvhatja magát, az embert, hogy egyre több értéket hozhasson létre nekünk, magunknak, illetve utó­dainknak. Bálint Ibolya nőké. — Ha például elkészül az építkezőknek, kisáruterme­­lőknek szánt Fészek áruház, az itteni barkácsosztály feles­legessé válik. Lehet, hogy a ruházatot fogják bővíteni kon­fekcióval, mivel abból úgyis gyenge nálunk az ellátás. Ugyanígy nem végleges a nyitva tartási idő. Szomba­ton a szupermarket is csak 8-tól 13 óráig tart nyitva, de ezen, az igényeknek megfele­lően — ígérte Hegyi János, a Budai járási Áfész elnöke — változtatni fognak. Különben hétfőn 12-tcl 18-ig, keddtől péntekig a szupermarketben 6-tól 20-ig, a többi osztályon 10-től 18 óráig várják a vá­sárlókat. Egyik újításuk, hogy nem csütörtökön, ha­nem pénteken tartják a bevá­sárlónapot, s az áruház előt­ti parkolóban majd — ugyan­csak a többi Skála-Coop egy­séghez hasonlóan — különfé­le akciókat, kihelyezett árusí­tásokat rendeznek. Az Érd áruház minden bi­zonnyal sok-sok kellemes meglepetéssel szolgál majd az érdieknek és a környékbeli vásárlóknak. Erre az áruház dolgozóinak személyi összeté­tele a garancia. A vezetők felsőfokú, a teljes létszám egy­negyede pedig középfokú vég­zettségű. Szakképzetlen alig van. Sokan tanultak — re­mélhetőleg jót — a Skálában. A többség érdi és fiatal. Az energikus igazgatónő, Gajzágó Lászlóné, tele van jobbnál jobb ötlettel. Hálóterv alapján Annak viszont az érdiek a megmondhatói, hogy milyen nagy szükség volt erre az áru­házra. Várták is elkészültét, s nagy örömükre azok, akiknek módjuk volt rá, még ha nem is tartozott munkaköri kötel­meik közé, sokat tettek érte. Az eredeti határidőnél fél év­vel előbb készült el, s adhat­ják át ma délután. Azért, mert az Érd áruház felépíté­se Érden és a budai járásban közös ügy lett. Segítettek a politikai, a tár­sadalmi szervek, a városi ta­nács, a felvonulási területet a határidő előtt útadó Budapest környéki Tüzép, a gazdaságok, az intézmények. Látszólag ap­róság, de valójában sok min­denről árulkodik (arról pél­dául, hogy az érdiek megfe­lelő kereskedelmi ellátását szívügyüknek tekintik) az, hogy a sajtótájékoztatót a vá­rosi pártbizottságon tartották, ahol Méray Tibor, az érdi vá­rosi pártbizottság első titkára elnökölt Hegyi János, az áfész elnöke pedig elmondta, hogy már a végleges döntés meg­születése előtt elkezdték a be­ruházás előkészítését. — A Pest megyei fogyasz­tási szövetkezetek arra töre­kednek, hogy ne csak a fel­újításokat, a bővítéseket és korszerűsítéseket, hanem le­hetőleg az új létesítményeiket is saját erőből, saját embereik készítsék — mondta Tuza Sándorné dr., a MÉSZÖV el­nöke. — így ugyanis a mun­ka könnyebb és olcsóbb; az emberek azonosulnak a fel­adattal. Ez igaznak bizonyult az áruház generálkivitelezőjé­re, az érdi székhelyű Budai járási Építőipari Szövetkezetre is. Korszerű módszerrel, háló­terv alapján precízen és pon­tosan dolgoztak. rí S Érd lakossága, mától az Érd áruház vásárlóközönsége minden bizonnyal hálás is ezért. Hogy az áruház megnyi­tása mit jelent Érd ellátásá­ban, arról a városi pártbizott­ság első titkára beszélt. El­mondta egyebek között, hogy a hatalmas területen fekvő városnak 50 ezer lakosa van. Több ezren bejárók, akik többsége eddig nap mint nap kénytelen volt a bevásárlás tortúráját elszenvedni. Szá­molniuk kell azzal a hét­nyolc ezer emberrel is, akik­nek Érden üdülőtelkük van, s a hétvégeket ott töltik. Ta­vasztól őszig rengeteg a kirán­duló ... Könnyebb lesz Nagy a város vonzáskörzete. Ide sorolható Diósd, Tárnok, Pusztazámor, Sóskút, s érkez­nek vásárlók a főváros XXII. kerületéből, Százhalombattá­ról, Ercsiből, Martonvásár­­ról... Szóval nem könnyű Ér­den megfelelő ellátási szintet produkálni. Senki sem állítja, hogy az áruház megnyitásával a gondok megoldódnak (a külső területeken lakóknak például nem sokat segít), de a ‘40 millió forintos árukészlet, a gazdag választék, a vonzó, modern környezet, s persze az áruház munkaszerető eladó­gárdája sokak napi bevásárlá­sát megkönnyítheti. Szenté Pál Tegnap a próbavásárláskor Kollár József budaörsi gépkocsivezető volt az első vevő, aki ebből az alkalomból az Erő áruháztól meglepetést — értékes ajándékcsomagot — kapott Hancsovszki János felvételei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom