Pest Megyei Hírlap, 1982. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-24 / 276. szám

Vámosmikola Kenyérgond Vámosmikolán 3 fajta ke­nyeret sütnek, csak az a baj, hogy nem lehet állandóan kap­ni és nem mindig ehető. Sok­szor előfordult, hogy ehetet­len kenyér került a boltokba. Hónapok óta reggel 9 órakor már elfogy a kenyér és nincs csak úgy dél körül, ami sok bosszúságot okoz az emberek­nek, mert fél napokat is el­töltenek a kenyérre várakoz­va, a víkendező túristáknak is sok gondot okoz ez. A vámos­­mikolai ABC-áruház vezetője kérdésünkre elmondta, hogy nem kapja meg az általa meg­rendelt kenyeret és nem érke­zik meg reggel időben. Megkeresésünkre a vámos­­mikolai pékség vezetője úgy tájékoztatott, hogy ő leszállítja a megrendelt mennyiségű ke­nyeret, sőt többet is. A kenyér minőségére tett észrevételek­kel kapcsolatban pedig úgy nyilatkozott, hogy a pékség betartja az előírt technológiai és higiéniai szabályokat. Vé­leménye szerint a kenyér mi­nősége a liszt minőségén is múlik és nem utolsósorban azokon, akik készítik a kenye­ret. A pékség munkaerőhiány­nyal küzd, s az ott dolgozók sem mind szakemberek. A szakembereket leváltották — mondta, s hogy miért, nem tudja. A vámosmikolai pékség 5 községet lát el kenyérrel és péksüteménnyel, s a problé­mák megoldása nem tűr ha­lasztást. Koroknál Gábor fVtadoch­dokutusnfumok Csaknem kétéves gyűjtő­munka eredményeként együtt van az a kiállítási anyag, amely Madách Imre életét, munkásságát öleli fel. A ki­állítás januárban a Madách Imre Művelődési Központban kerül elhelyezésre és bemuta­tásra. A csomádi klubház Segíts?! a tsz Mintegy 100 ezer forintba került a csomádi művelődési ház felújítása. Kicserélték a villanyhálózatot, újrafestették az épületet. A fóti Béke Ter­melőszövetkezet festőrészlege jelentős társadalmi munkával járult hozzá a kulturális in­tézmény mielőbbi átadásához, amelyre előreláthatólag decem­ber közepén kerül sor. Az utazók szolgálatáért Törzsgárda Az Utasellátó Vállalat váci 122-es egységének dolgozói kö­zül Drétyovszki Andrásné sza­kácsnő Budapesten a napok­ban vette át a 20 éves törzs­­gárdajelvényt és az azzal járó pénzjutalmat, míg Lajosok Ist­ván felszolgáló ötéves törzs­­gárdajelvényt kapott. Új klub a járásban Nyugdíjasoknak örbottyán területén a régi vácbottyáni művelődési ház­ban november 13-án alakult meg Csengődi János vezetésé­vel a nyugdíjasklub. A tagok klubprogramok keretében színházlátogatáson, kirándulá­sokon és Ismeretterjesztő elő­adásokon vesznek majd részt. VÁCI A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI E'S VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 276. SZÁM 1982. NOVEMBER 24., SZERDA Az élüzemek seregszemléjén Komputer az öreg falak között A Váci Kötöttárugyár ter­melési eredménye ma már több mint egymilliárd forint. Tóth Zoltán igazgatóval arról beszélgetünk, hogy mi rejlik a sikerek mögött Múlt és jelen Elsőként a folyamatos fel­újításokat és az elmúlt évek­ben végrehajtott jelentős fej­lesztést említi. — Hosszú utat tettünk meg. A közel százéves falak között ma már teljes egészében, automata gépeken folyik a termelés az üzemrészekben. Mivel itt Vácott nincs lehe­tőségünk a terjeszkedésre, ezért négy vidéki üzemegysé­get létesítettünk: Jászapátiban, Kazáron, Pásztón, Vámosmi­kolán. Ezzel a több éves fej­lesztéssel egy olyan egymásra épülő termelési folyamat jött létre, mellyel Európa legmo­dernebb üzemei közé tarto­zunk. Van olyan üzemré­szünk is, ahol komputer irá­nyítja a termelést. A rendszeres szakemberkép­zés eredményeként a szakmát jól értő munkáskollektíva ala­kult ki, amely ma már töké­letesen ismeri az új technoló­giát. A szervezeti felépítésün­ket, döntési rendszerünket is hozzá igazítottuk a megválto­zott körülményeikhez. — A termékszerkezet évek óta tartó tervszerű átalakítá­sának, a vevőkör bővítésének tudható be, hogy a gyár nye­resége rendszeresen növek­szik. 1981-ben exportteljesí­tésünk 106 millió forint volt, melyet ebben az évben közel hetven százalékra akarjuk nö­velni. A termelékenység dinamikus fejlesztése következtében már erről az évről is elmondhat­juk, hogy a legsikeresebb év zárására készülünk — mondja bizakodóan az igazgató. A termelési technológia fej­lesztése mellett a gyár kitár­ta kapuit a kiváló minőségű termékek előtt. Különböző li­­cenceket vásároltak, részben berendezésekkel, részben a korszerű anyagokkal együtt. Több jó nevű vállalattal mű­ködnek együtt. Többek között az amerikai Werner céggel, az NSZK-be It FEL INA-val a fürdőruhagyártás területén, és hosszasan folytathatnánk a sort. Nem csak szakmailag, ha­nem módszerben is igazod­nak a felvevő piac mozgásá­hoz, aktívabb, szélesebb kö­rű külkereskedelmi kapcso­latot építettek ki. — Visszatérve az export­­termelésre, úgy tűnik, mintha a kötöttárugyárat kevésbé érintette volna a tőkés inflá­ció és a kereslet csökkenése. Mi ennek az oka? — Mi is megéreztük a re­cesszió hatását, de idejében megpróbáltunk felkészülni az ZSUK-kal indulnak Kemencéről Mindennap az Operában Kevés ember mondhatja el magáról, hogy mindennap legalább nyolc órát az Álla­mi Operaházban tartózkodik. A Kemencei Vegyesipari Ktsz asztalosbrigádjának tag­jai megtehetik ezt, mivel a korábbi munkáik, a különbö­ző épületek belső falfelületei­nek faburkolatai arról árul­kodtak, hogy érdemes rájuk bízni az igényesebbnél igénye­sebb munkákat. Egy ZSUK típusú személy­szállító gépkocsi reggelenként Kemencéről Budapestre szál­lítja a brigádtagokat, s meg sem ál! velük a felújítás alatt álló Operaházig, ahol a sok­féle vállalat által végzett munkálatok közül ők az úgy­nevezett műemlékvédelmi fel­adatokat látják el. Ezek kö­zé tartozik a faburkolatok eredeti felújítása, a mozaik­­parketták védelme, ezek szak­szerű letakarása az építkezés ideje alatt. A szövetkezet rendszeres megrendelője a MÜBER, az­az a Művészeti Beruházó, amely tavaly és ebben az év­íren 6 és fél millió, a jövő év­re pedig 4 és fél millió forint értékű ilyen munkát rendelt meg az asztalosok által szer­zett érdemek elismeréseként. K. T. I. ellensúlyozására. Például bő­vítjük a vevőkörünket. Ter­vezzük a marketing részle­günk továbbfejlesztését, hogy minél pontosabban tudjuk fi­gyelemmel kísérni a piaci árak mozgását. Ma könnyebb lenne felsorolnom azokat az orszá­gokat, melyekkel nincs üzleti kapcsolatunk. A kereskedelmi tapasztala­taink alapján magunk alakít­juk ki új termékeinket. Kol­lekciónk többségét a mi textil­tervezőink álmodják formá­ba. Ebben az évben az üzem történetében első alkalommal vehetünk részt Münchenben a világ élüzemeinek seregszem­léjén olyan vállalatok között, amelyek a sporteszközök és sportruhák gyártásában tették ismertté nevüket. Gyárunk egész kollektívájával tudato­sítottuk, hogy ha továbbra is élvezni akarjuk á külföldi ve­vőink bizalmát, akkor jó mi­nőségben és pontos határidőre kell szállítanunk. Eddig hoz­zánk még nem érkezett mi­nőségi panasz. Jó kollektíva A kötöttárugyári eredmé­nyek, sikerek titka sokakat érdekel. Eljönnek tanulmá­nyozni módszereiket más gyá­rakból is, de az itt dolgozó emberek szerint a dolgok lé­nyege nemcsak a sok korsze­rű, automata gépekben van. — Én a munkahelyi közér­zetet tartom a legfontosabb tényezőnek — mondja Tóth Zoltán —, amit nálunk is sok­sok apró összetevő alakított ki. — Jó lenne egy-két példát hallani erről. A gyár és a társadalmi szer­vezetek például segítik a kis­nyugdíjasokat, nagycsaládoso­kat, gyesen iévőket sokféle emberi gondjaik megoldásá­ban. A jó szociális létesítmé­nyekkel kulturált üzemi kö­rülményeket tudtunk teremte­ni. De szólhatunk az üzemi demokráciáról is, mert a dön­téseink előtt mindig tanácsko­zunk az érintett kollégákkal. Véleményünk szerint ugyanis csak az olyan tájékozott em­berek dolgoznak jól, akik is­merik a célt is. Sürget a határidő Magas szintre fejlődött a szocialista brigádok verseny­mozgalma. Vállalásaik nagy részét a gazdasági feladatok adják, ezek teljesítéséért szí­vesen vállalnak akár túlórá­kat is, ha a határidő sürget. A nehéz gazdasági körülmé­nyek ellenére is helyt akarunk állni és a tavalyinál nagyobb, egymilliárd-százharmincmil­­lió forintos tervünket igyek­szünk teljesíteni. Bízom abban, hogy mint eddig, most és a jövőben is siker koronázza közösségünk munkáját, közös erőfeszítéseinket. Surányi János Virágok ágya, puha föld Hiába néz ki időnként a nap az őszi felhőpaplanok közül, a november akkor is november. Elhervadtak a rózsák, tava­szig téli álmukat alusszák a növények. A Konstantin teret dí­szítő virágok ágyát így vetette meg — védve hótól, fagytól Ho­­lecz Jánosné és Urbán Gyuláné, a Kommunális Üzem két mun­katársa. Hancsovszki János felvétele Tizenöt nyár Szabadiskola Zebegényben Minden évben az elsők között érkezett Szőnyi István olyan pompás rezidenciát hagyott hátra pá­lyájának lezárulása után, hogy az egykori zebegényi kúria egyszerre válhatott emlékmú­zeummá és nyári szabadisko­lává. 1968-ban Dániel Kornél festőművész lett a létesítmény igazgatója, nevéhez fűződik a zebegényi szabadiskola össze­tett koncepciója. Megmaradt ugyanis a nagy­­közönség számára Szőnyi Ist­ván múzeuma, ahova a nagy­nevű mester művei vonzzák a látogatókat; ez az intézmény kulturális alapszolgáltatása. Hatalmas parkjában pedig a nyári zebegényi szabadiskola működik Szőnyi István szelle­mében, aki évtizedekig volt a Képzőművészeti Főiskola ta­nára, s nemzedékeket nevelt föl. Ifjúság és honismeret Járási rejtvénypályázat A váci járási KlSZ-bizott­­ság és a járási-városi könyv­tár a Pest megyei ifjúsági könyvnapok alkalmából két­fordulós rejtvényp-'lyázatot indít a közvetlen lakóhelyhez kapcsolódó írók, költők mun­kásságáról. Az I. forduló: Keresztrejt­vény, megj lenése 1982. nov. 24. A 11. forduló: Irodalmi to­tó, megjelenése 1982. nov. 27. A két forduló megfejtését egyszerre kérjük beküldeni 1982. december 3-ig, az alábbi címre. KISZ váci Járási Bi­zottsága Vác, Lenin u. 45. A helyes megfejtők között 6 db 100 forint értékű kö. yv­­utalványt Sorsolunk ki, me­lyet postán továbbítanak a nyertesek részére. A nyerte­sek névsorát és a helyes meg­fejtést a Váci Hírlap 1982. december 17-i számában kö­zöljük. Kérjük, kísérjék figyelem­mel a lap soron következő számait! I. forduló A keresztrejtvény meghatá­rozásai. Beküldendő az alábbi so- 1- : megfejtése: Vízsz. 1.: A Thököly-szabadságharc idején a kuruc táborok kedvelt ka­tona-költője; 1603-ban Vácott született. (Zárt betűk: B, R.) Függ. 14.: A vízsz. 1. sz. sorban szereplő költő fő mű­vének címe. (Vigyázat, a sor hajlik! Zárt betűk: G, R, M, O.) Függ. 17.: Az 1848/49-es szabadságha-cot követő ön­kényuralom korának elbeszé­lője (1820—1896), a hatvanas években váci lakos, egy ideig a váci kerület országgyűlési képviselője. Jelentősebb mű­4S 2 3 u s < 7 8 5— 10 11 12 1 13 Wz iu m 1S 1 m 17 10 m 19 '//// '///fi 20 ii I 12 2Í § 24 25 26 17 f 26 29 p 30 31 32 ////( 33 1 y* sr~ i 36 37 )ö ///// '/// 39 I >tD 4/ f//// W/' U te. u Hí te i kB te ////, >////, 90 52 M 53 § 5* 1 P vei: Itthon, Visszaemlékezé­seim. (Zárt betűk: D, A, S.) Függ. 7.: A függ 17. sz. alatti író ennek az irodalmi testületnek volt tagja. (Vigyá­zat, a sor hajlik! Zárt betű: S.) Vízszintes: 13. Kodály Zol­tán ismert zenekari műve. 14. Magyarázó értelmű kötőszó. 15. Néma vés! 16. Páratlan napok! 18 ...fólia. 19. XIV. századi perzsa költő, nevének jelentése: aki k vülről tudja a Koránt. 20. Férfinév. 22. Pápai korona. 24. Ez az, ami rossz tanácsadó! 26. YO. 28. Egysze­rű vízi jármű, régiesen. 30. Számok előtt álló idegen rö­vidítés. 31. Szóösszetételek előtagjaként a fogmederrel való kapcsolatot jelzi (pl. az ott képzett hang). 33. NSZK- beli város a Duna f: az Iller összefolyásánál. 34. Bibliai alak. 35. Régies igekötő. 36. . ízinövény szárából készített gyermekjáték. 39. Daloló szócska. 40. Faág. 42. A kutyá­val rokon, Ázsiában és Afri­kában élő dögevő ragadozó. 44. Szintén. 46. A Candide író­ja, a francia felvilágosodás vezéralakja. 48. Göngyöleg­súly. 50. Laboratórir ni célok­ra használt termőföld. 52. Híradástechnikai Tudományos Egyesület. 53. A honfoglaló hét törzs egyike. 54. Japán játék. Függőleges: 2. Fölfelé moz­gat. 3. Vissza: nagy alföld a Szovjetunióban, az Arai tótól délre. 4. Közeire mutató szó. 5, A króm vegyjele. 6. Akadá­lyozó. 8. YK. 9. Ezt a tevé­kenységet a törvény szigorúan bünteti. 10. Alig. 11. Forgat. 12. Európa Kupa. 19. Nagyjá­ból megegyező. 21. Népiesen énekeié. 23. Jég, angolul (ICE). 25. aaa! 27. Északi férfinév. 29. Holland és svéd gépkocsik jelzése. 32. Szel. 37. Teljesítet­te a próbát. 38. Az Atlanti­óceánba torkolló nagy dél­amerikai folyó. 41. ... Gard­ner, egykori filmsztár. 43. Konyhakerti növény. 45. Bar­­kácsasztal tartozéka. 47. Egyik szülője. 49. Ügy, dolog latinul (RÉS). 51. Az ezüst vegyjele. 53. Tanárképző. Tizenöt év alatt minify háromezer hallgatója volf a zebegényi nyári szabadidkolá­­nak. A művészet jelöltjei egy­hónapos vagy kéthetes kurzu­sokon vettek részt. Az ügysze­retet és a lelemény példája, hogy az eredeti ezer forintos havi tandíj nem emelkedett, a harminc forintos ebéd sem, csak a szállás lett szebb és al­kalmasabb a közös munkához. A rendszeresen visszatérő ha­zai résztvevők mellett a sza­badiskola tagjai között talál­hatunk japán, amerikai, svéd, német, francia, arab, jugoszláv, csehszlovák hallgatókat. Ebből a csoportból kitűnik a magyar származású 86 éves Singer Anna Mária, aki a bu­dapesti Iparművészeti Iskolát 1910-ben végezte el s jelen­leg Mexikóban él. Hímes to­jásokat fest. A zebegényi sza­badiskola egyik alapító tagja, minden évben az elsők kö­zött érkezik. Ebben része van Zebegény varázsának, de a szabadisko­la szervezettségének is. Annak, hogy Hincz Gyula, Somogyi József, Végvári Lajos vállalták a művészeti igazgató szerepét, rendszeresen korrigáltak. A hallgatók festészettel, szobrá­szattal, kerámiával, tűzzománc­cal foglalkozhatnak. Itt ké­szült munkáik egy részét a Siőnyi István Múzeumban gyűjtik, az egyes szemeszterek végén pedig a legjobb alko­tásokból kiállítás nyílik Zebe­gényben. Természetesen nem főisko­lákat pótol e nyári kurzus, az önként^ hallgatók mégis fej­leszthetik itt képességeiket A szervezők arra is törekednek, hogy a kultúra teljessége és friss áramlatai hozzáférhetővé váljanak. Ennek jegyében tar­tanak művészettörténeti és ze­nei előadásokat Hann Ferenc, Pap Gábor és Czigány György közreműködésével. Az utóbbi időben szabadtéri színház léte­sült, amely Zebegény és a Du­nakanyar kulturális életét is fellendíti, miközben élményt nyújt a szabadiskola résztve­vőinek. A fejlődésre mi sem jel­lemzőbb, mint hogy az egyko­ri hallgatók közül külön cso­portot képez a Zebegényi Gra­fikai Műhely Kórusz József festőművész irányításával, aki tizenöt éve a szabadiskola ta­nára is. Ebből a körből olyan alkotók emelkednek ki, mint Artner Margit és M. Kiss Jó­zsef, akik azóta díjakat nyer­tek, sikeres önálló kiállításo­kon szerepeltek. A zebegényi szabadiskola másik jelentősége, hogy a magyar képzőművé­szet nemzetközi határait tá­gítja. Nemes vonása: a nagy­atádi, nyíregyháza-sóstói haj­dúböszörményi, villányi nem­zetközi művésztelepek mellett kapuja nyitott minden auto­didakta és amatőr számára. Losonci Miklós . ISSN 01S3—2759 (Váci Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom