Pest Megyei Hírlap, 1982. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-24 / 276. szám
1982. NOVEMBER 24., SZERDA 3 Hajtóvadászat Vasadon Az őszi vadászati idény kezdete óta hetenként tartanak vadászatot Vasad határában. Legutóbb nyálra és fácánra rendeztek hajtóvadászatot. Képünkön: Üjabb „trófea” kerül az övre. Szolgáltatások A tapasztalatok azt mutat ják, hogy a szolgáltatásokra kevés a panasz, de a Közpon ti Szolgáltatásfejlesztési Kutató Intézet vizsgálatai szerint ez azért van így, mert a lakosság nem mindig reklamál a szolgáltatóknál. Ezt csak a nagyobb károknál teszik meg, nem panaszkodnak a vevők a hanyag kiszolgálás, a kisebb hiányosságok miatt, pedig a szolgáltatás minőségét elsősorban ezek a tényezők határozzák meg — egyebek mellett erről szólt a szolgáltatások minőségéről rendezett Keddi tanácskozáson Simán Miklós, a kutató intézet igazgatója. Elmondta, hogy hazánkban a szolgáltatóhelyek száma csaknem 20 ezer, s mintegy 60 ezren dolgoznak ebben az ágazatban. Az összképet tekintve a piac kiegyenlített, de például a lakáskarbantartásban hiány tapasztalható a tisztítóknál, és a fodrászoknál pedig felesleges kapacitások vannak. A klubtól a házépítésig Cigányokról — előítélet nélkül Gyakran utazom együtt a villamoson egy középkorú cikány férfival. A Józsefvárosi pályaudvarnál száll le délutánonként, kezében aktatáska. Akármilyen ruha van rajta, két apró jelvényt mindig a mellére tűz. Az egyik a törzsgárda, másik a szocialista brigád jelvénye. Az emberek megnézik, s közben nem jut eszükbe, hogy több ilyen cigány ember van, semmint gondolnák. Büntetni és segélyezni? * A Pest megyei Tanácsnál koordinációs bizottság foglalkozik a cigányság helyzetével, beilleszkedésük megkönnyítésével. A bizottság titkára dr. Bódi Zsuzsanna, ötödik éve foglalkozik a cigányság ügyeivel, de tapasztalata ennél jóval régebbi. — Édesapám is az államigazgatásban dolgozott, tőle tanultam sok mindent Többek között, hogy a tanács van a lakosságért, s nem fordítva. A gödöllői tanács osztályvezetőjeként sök cigánycsaláddal kerültem kapcsolatba. Hamar rá kellett jönnöm, hogy a velük való törődést össze kell hangolni. Hiszen furcsa, hogy az egyik osztály például büntetést ró ki rájuk, a másik pedig segélyt folyósít. Ezeket a tapasztalatokat hasznosította azután a cigányügyi koordinációs bizottság titkáraként. Azokban a városokban, járásokban, községekben, ahol magasabb a cigány lakosság száma, tevékenykedik ilyen bizottság, s rendszeresen beszámolnak munkájukról, eredményeikről. — Hogy kudarcból vagy sikerből jutott-e több? Négy éve még nyolcezer cigány élt a telepeken, ma csak négyezer. Akkor a hat éven aluli cigánygyermekek tizennyolc százaléka járt óvodába, azóta ez az arány ötvennyolcra emelkedett. A felnőttek kétharmada aktív kereső. Persze ez átlag, van ahol jobb a helyzet és ahol rosszabb. Az iskolázott szakmunkásoktól a hagyományos életmódot folytatókig sokféle ember található közöttük. Bár ez utóbbiak száma egyre inkább csökken. A cigányság helyzetét befolyásolja, hogy a település, ahol élnek, milyen gondokkal küzd. Ha foglalkoztatási nehézségek vannak, őket érintik először. Volt a megyében néhány olyan falu, ahol különösen elmaradott családok éltek, rendkívül rossz körülmények között. Hogy igényük ébredjen Isaszegen például — a Népművelési Intézet kísérleteként — háztartásvezetési és gazdálkodási tanfolyamot szerveztünk. Olyan alapvető dolgokkal kellett itt megismertetni az asszonyokat, mint a zöldségfélék elkészítése, a tej és tejtermék felhasználása, a pénz beosztása. Ezek a cigánycsaládok — ugyanis később a férfiak is eljártak a tanfolyamokra — itt hallottak először a vitaminokról, a tálalás fontosságáról, de még a lakáskultúráról is. Megismerték a jövedelemkiegészítés módjait, a kertművelés, a kisállattartás alapjait. Az előadásokra meghívtuk az orvost, aki a higiéniáról, a családtervezésről, a terhes nők védelméről beszélt. Hallottak a telekhez és lakáshoz jutás helyi lehetőségeiről, a házépítéssel kapcsolatos tudnivalókról. Az említett felnőttnevelési program 1979—80-ban zajlott, ma pedig az egykori hallgatók építkeznek. OTP-kölcsönnel, bontási anyagok felhasználásával szép házakat húznak fel. Ehhez azonban az kellett, hogy ne csupán alapvető ismereteket nyújtsunk, hanem igényt ébresszünk bennük a jobb életre. Nem a könnyebbik úton Kerepestarcsán is a cigányklub határozta el az építkezést, A tervek szerint 1985-re megszűnik a cigénysor a községben. Valkón a lelkes körzeti védőnő sok-sok rábeszéléssel, nagy türelemmel megszervezte a cigány kismamák klubját. Olyan, számukra új fogalmakkal ismerkedtek meg itt az anyák, mint a védőoltás, a szűrővizsgálat, a tápszerhasználat, a gyermekétel-készítés. Előbb azonban tisztázni kellett például, hogy mennyi a deciliter vagy a gramm. A klub működésének hatását néhány hét után a gyermekorvos mérte le, méghozzá az addig rosszul táplált, leromlott csecsemők testsúlyának gyors gyarapodásán. A valkói cigányasszonyok több mint negyven százaléka vett részt a klub programjain. Itt született m*g egy bedolgozói részleg kialakításának terve. — Sajnos, sok előítélettel kell megküzdeni még azoknak, akik egy-egy településen a cigányok helyzetén akarnak változtatni. Ezért is fontos, hogy a cigányság soraiból mind többen kerüljenek ki olyanok, akik képesek társaikon segíteni. Pest megyében már nem a drágább, ám könnyebb utat járjuk; vagyis nem költöztetjük kész lakásokba a cigánysorról a családokat. Az igényt felkelteni bennük nehezebb, de eredményesebb. Saját maguk építik fel házaikat, vagy kölcsönből vásárolnak újat. Mindenképpen a kezük munkája van benne, s ezt jobban megbecsülik... Látványos, gyors sikerekkel nem kecsegtet ez a munka. Kitartást, türelmet és fáradhatatlanságot követel dr. Bódi Zsuzsannától is, aki november 7-e alkalmából a Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetésben részesült. M. K. Lakásépítés - országos vállalkozásban Segítjük az alkotó fiatalokat Beszélgetés Juhász Andrással, a KISZ Központi Bizottság titkárával Ha az ifjúságról beszélünk, gyakran szóba kerül kezdeményezőkészségük, egészséges türelmetlenségük, alkotni vágyásuk, tenniakarásuk. Az egyénnek és a kisebbnagyobb közösségnek nem mindegy, hogy egy-egy jó ötletnek mi lesz a sorsa, a jó elképzelésekből mi, és mennyi idő alatt valósul meg. És természetesen az sem mindegy hogyan oldódik meg a lakásteremtés gondja, mennyiben segít ebben a KISZ. A Pest megyei kezdeményezésekről már szó esett a lap hasábjain a megyei KlSZ-bizottság első titkárának tollából, ez alkalommal az országos akciókról tájékoztatjuk az olvasókat. Minderről és az ifjúsági szövetség kezdeményezéseiről beszélgettünk Juhász Andrással, a KISZ Központi Bizottság titkárával. O Kérem, összegezze először az Alkotó Ifjúság Egyesülés rövid múltját és eddigi eredményeit. — Nemsokára két éve, hogy létrejött az egyesülés, amely a hazai innovációs struktúrában, mint új szervezeti forma jelent meg, s már mind felépítésében, mind speciális feladat- és tevékenységi körével fontos szerepet tölt be. Az egyesülés olyan korszerű vállalkozási forma, menedzseri szervezet, amely rendelkezik a műszaki fejlesztéshez szükséges pénzeszközökkel. Jelentős műszakiszellemi bázisa és fórumrendszere van (Alkotó ifjúság pályázat, FMKT-k, FAT-ok) elsődleges feladatának tekinti, hogy elősegítse a hozzáforduló fiatalok ötleteinek, találmányainak. újításainak elterjesztését és hasznosítását. Továbbá segítséget nyújt szakmai, módszertani, szervezési, pénzügyi, iparjogvédelmi ügyek intézésében. Az egyesülés kialakította munkaszervezeti egységeit, és megszervezte az irodák koordinálását. Az Általános Műszaki Fejlesztési Iroda például elfogad alkotásokat, újdonságokat, részt vállal ezek fejlesztésében, bevezetésében, iparszerű hasznosításában. Az Energetikai Szervezési Iroda céljai az energiagazdálkodást segítő feladatok megoldása és szervezése, , energiamegtakarítást eredményező alkotások elterjesztése és menedzselése. A Komplex Anyaggazdálkodási Iroda hulladékokat és másodlagos nyersanyagokat kutat fel, felhasználási területükre ajánlást, műszaki technológiát doldoz ki, terjeszti az e témában felmerülő szellemi alkotásokat. Kizárólagosan az irodának vau forgalmazási joga az ésszerű anyagtakarékossági pályázatra beérkező pályamunkákhoz. A KISZ és az OMFB együttműködési megállapodásának végrehajtása értelmében a Számítástechnikai Iroda országos újdonságtárat hoz létre. A TPA 1140 típusú számítógépen korszerűen regisztrálja az Alkotó ifjúság pályázati anyagot, adattárában rögzíti az országos FMKT és FAT, Valamint a fiatal szakértők listáját, ellátja az Országos Találmányi Hivatal találmányi bejelentéseinek nyilvántartását. ® Az egyesülés hány újító, feltaláló ötletét, találmányát segítette megvalósítani? — Az idén eddig mintegy ezer újító, feltaláló (ennek kétharmada fiatal) fordult az egyesüléshez. Jelenleg az egyesülés 207 ügyet képvisel, ezek negyedrészét már bevezették, megkezdődött sorozatgyártásuk, illetve hasznosításuk, az egyesülés 25 termékét már forgalmazzák. Köztük a két legsikeresebb termék: az agrosátortartó és a nagyfeszültségűkábel-vágó szerkezet. Az egyesülés jelentette meg a Vállalkozók zsebkönyvét, amely fontos tájékoztatásokat tartalmaz. Az egyesülés üzlpti tevékenysége mellett kiemelkedő jelentőségűnek tartja, hogy saját munkamódszereivel, szakmai útmutatásaival támogassa a KISZ KB kezdeményezéseit és akcióprogramjait. E tekintetben elsődleges feladatának tekinti, hogy tovább propagálja, támogassa az Alkotó ifjúság pályázati rendszert! O További kezdeményezések? Az ifjúság széles körű és rövid időn belüli lakáshoz jutását akarjuk azzal segíteni, hogy fővállalkozási ifjúsági lakásépítő közös vállalatot hozunk létre, az ÄFB. a DÉLÉP, a 43. számú A ÉV és az Ezermester Üttörő és Ifjúsági Kereskedelmi Vállalattal közösen. A közös vállalat az elképzelések szerint a magánerős lakásépítés, -felújítás, -korszerűsítés teljes vagy részfolyamatára vállalkozik, ennek keretében — igény szerint — ellátja a beruházói, területelőkészítői, műszaki tervezői, kivitelezői, műszaki ellenőrzési feladatokat. A vállalat alapvetően szervezőiroda lesz, országos hatáskörű működéssel. — Továbbá foglalkozunk egy arab nyelvet oktató munkaközösség létrehozásával is, közel-keleti gazdasági, kereskedelmi kapcsolataink ezt különösen indokolják. Vagy például a gyenge termőhelyi adottságú termelőszövetkezetek munkájának segítésére a KISZ fiatal szakemberekből álló csoportokat szervez. — Termelési mozgalmainkat úgy szervezzük és fejlesztjük tovább, hogy azok megfeleljenek a megnövekedett gazdasági követelményeknek: segítsék a költségek csökkentését, a hatékonyság növelését, a minőség biztosítását, szolgálják a gépek, berendezések, érmletek gazdaságosabb kihasználását, a tartalékok feltárását, mozdítsák elő a korszerűbb, jól értékesíthető termékek gyártását és az ésszerű takarékosságot a munkaerővel, energiával, anyagfelhasználással. KISZ-szervezeteinknek javasoljuk, a feladatok megoldásához kérjék a gazdasági vezetőktől az anyagi ösztönzésben is a támogatást. Ambrus Sándor Magyar—szovjet együttműködés Kivédeni az árvízveszélyt A magyar vízügyi szakemberek egyik legkorszerűbb módszere a szükségtározók létesítése. A rendszer lényege, hogy Egyenként - és valamennyien M „... nyugdíjas vagyok, nehezen tudok járni, ezért nagyon szépen megkérem a szerkesztőséget, hogy ha tudnának rajtam segíteni: munkát szeretnék olyan kisipari szövetkezetben, amely a munkát haza tudná adni. hogy ne kelljen nekem utazni. Dolgozni én tudnék, csak az utazás nehéz. Ha volna olyan vállalat, amely kihozná az anyagot, a készet meg elvinné, nagyon örülnék neki. Én bányász családból származom, magam is bányamunkás voltam, míg le nem robbantam ...” ostanában egyre több ilyen levelet hoz szerkesztőségünkbe a posta. Jelentkeznek a nyugdíjasok, s válaszra várnak, hol, miként hasznosíthatnák két kezük munkáját, a sok éve összegyűjtött tapasztalatot. Egyre több lesz a hasonló levél, mert egyre gyarapodik a nyugdíjkorhatárt elért állampolgárok száma. Nem akarok én most arra az időre hivatkozni, amikor a mindennapos fohászok közt még nem volt ritka a bár volna egy nyugdíjas állásom, a ha megérem a nyugdíjat kezdetű. Elég. ha arra hívom fel a figyelmet: ebben a társadalomban alaposan meghosszabbodott az emberek átlagos életkora, s a minden dolgozóra kiterjesztett nyugdíjjogosultságot — annak összes előnyeivel és hátrányaival — ma már igen sokan élvezik a hetvenedik életévüket meghaladottak korosztályából is — ráadásul szerencsére jó egészségben. Míg alig két esztendeje az ország összlakosságának mintegy tizennyolc százalékát jelentette ez a korosztály, ma a nyugdíjasok aránya eléri, illetve meghaladja a húsz százalékot. Pest megyében száz lakosból kis híján tizenkilenchez csönget a hónap végén a postás a havi járandósággal. Ez a tény tulajdonképpen örvendetes, hiszen ismerjük ugyan a természet törvényét, miszerint ki előbb született, előbb is búcsúzik el e világtól, mégis azt kívánjuk, hogy szeretteink esetében ne legyen igaz ez az egész. S mindenki valakinek a legkedvesebb hozzátartozója — általában. Lelkünk mélyén tehát , azt óhajtanánk, hogy a, mi kis öregeink az emberi kor legvégső határáig éljenek. Igen ám, de hogyan? Ha egy mód van rá, nem térnék itt most ki arra, hogy egy-egy nyugdíj mire elég, egyetlen nap erejéig legalább félretenném az anyagi szempontokat, hiszen — nem mintha azok nem volnának éppen eléggé jelentősek — hitem szerint van valami, ami azoknál is fontosabb: a hasznos jelenlét a társadalomban. A nyugdíjasokról történő valóságos gondoskodást tehát az jelenti, ha megadjuk a munka lehetőségét kinek-kinek tudása, egészségi állapota, ereje figyelembevételével. Ezt idős korú olvasóim bizonyára első látásra értik. Ám, hogy a fiatalabb korosztály is átérezze, kissé bővebben mondom: aki dolgozik, nem érzi, még véletlenül sem, hogy rá már nincs többé szükség. Ettől lesz még hosszabb az élete. Márpedig: szeretteink esetében ugye nem akarjuk, hogy igaz legyen a természeti törvényszerűség, hogy ki hamarabb született, hamarabb is búcsúzik ettől a világtól? És itt van a dolog kulcsa: mindenki tartozik valakihez, valakinek a valakije. akit szeret. Általában. Általában. Ám azzal is kell számolnunk, hogy kis öregeink között magányosakat is találunk. Akik látszólag — mondom látszólag — nem tartoznak senkihez. Pedig ez nem igaz. Hozzánk tartoznak. Valamennyien — és egyenként. Ezért is ül össze ma a Pest megyei Tanács székházéban az a fórum, amely hivatott megtárgyalni, milyen lehetőségek adódnak jelenleg, illetve a jövőben a nyugdíjasok bedolgozóként foglalkoztatására. A tanácskozás — melynek szervezői közt ott találjuk a Hazafias Népfront, illetve a Szakszervezetek Országos Tanácsát is — minden bizonynyal előbbre viszi az ügyet. A házigazdának — jelen esetben Pest megyének — van miről beszámolni. Például Gödön 1970-től fogadja a dolgozni szándékozó nyugdíjasokat a szociális foglalkoztató, Kiskunlacházán pedig 1977-től. Most összesen 640 bedolgozó közreműködésével készítenek különböző apró — de szükséges — árucikkeket. Gödön a létszámnak 67 százaléka Lacházán 77 százaléka nyugdíjas. Termelésük olyan gazdaságos, hogy saját bevételükből tartják fenn üzemüket. És ami szintén nem mellékes: e két munkahely biztonsággal számíthat ezekre a munkáskeikre. szerkesztőségünkbe érkező leve-A lek is igazolják — ha netán a demográfiai adatokban kételkednénk — hogy egyre többen ajánlják fel az idősek közül kihasználatlanul maradt munkaerejüket. A mai tanácskozás is hozzásegít minket ahhoz, hogy levelezőinknek kedvezőbb válaszokat küldhessünk e témában. mint korábban. Mert ők is azok, akik hozzánk tartoznak, egyenként — és valamennyien. B. I. gazdaságilag kevéssé hasznosított területeken, a folyók közvetlen közelében hatalmas tározókat létesítenek és szükség esetén közelükben megnyitják a töltést. Sok helyütt ezzel igyekeznek féken tartani a környező területeket fenyegető magas árhullámokat. Á legjobb példa erre a Körösök vidékén létesített szükségtározók rendszere. A szükségtározók rendszere nagy érdeklődést váltott ki külföldön is, mindenekelőtt a' Szovjetunióban, ahol az intenzív területfejlesztés kapcsán most válik időszerűvé ennek az eljárásnak az alkalmazása. Ez az eljárás azonban csak akkor lehet sikerei, ha idejében értesülnek a szokatlanul magas árhullám közeledtéről. Két-három nap szükséges ahhoz ugyanis, hogy a veszélyeztetett helyeken gondoskodjanak őrszemélyzetről, gépekről, védőanyagokról. A megbízható előrejelzést, s a bonyolult feladat ellátását csak a számítástechnika alkalmazásával lehet megoldani. A számitógépes programok kidolgozásában és cseréjében eredményes magyar—szovjet együttműködés alakult ki. A magyar szakemberek a módszerek átadásával segítenek szovjet kollégáiknak, ami pedig az operatív árvízvédelemhez elengedhetetlen számítógépes programokat kapunk. A két ország kutatói kidolgozták a légi fényképezési és a nagy felbontású űrfelvételt feldolgozó módszereket is. Mindezek segítségével a helyi gazdasági és települési viszonyoknak megfelelően lehet kialakítani az újabb védőrendszereket.
