Pest Megyei Hírlap, 1982. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-24 / 276. szám

AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS Á MEGYEI XXVI. ÉVFOLYAM, 276. SZÁM Árai 1,40 forint 1932. NOVEMBER 24., SZERDA Elespirendeti a jövő évi terv és költségvetés Ülésezik a Legfelsőbb Tanács A török államfő fogadta miniszterelnökünket Lázár György Isztambulban PEST ME VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! GYÖKEREK Tetemesen nagyobb a veszélyeztetett gyer­mekek száma Rácke­vén, mint a járás legtöbb településén, s ennek mély­re nyúló gyökerei vannak a helyi migrációban — az oda- és az elköltözésekben — éppúgy, mint annak a vándorlási iránynak a meg­fordulásában, amelynek hegye korábban a fővárost célozta, néhány esztendeje azonban az agglomerációs övezet jelentősebb telepü­léseit éri el. A szülői mun­kaközösség néhány nagyon lelkes tagjával beszélgetve hallom, munkájuk dandár­ját mostanában a veszé­lyeztetett gyermekek csa­ládjainak felkeresése adja, s valójában az a gondjuk, mennyiben eredményesek ezek a beszélgetések, már ahol sor kerülhet’rájuk, hi­szen megtörténik, az ajtón, az ablakon kikiabálva kül­dik el őket... Vállalják mégis a nem túl hálás fel­adatot, ahogyan vállalta a pszichológus is a veszé­lyeztett gyermekekkel tör­ténő foglalkozást, mert igaz a mondás: nem szabad egyetlen emberpalántáról sem lemondani, hiszen legkevésbé ő tehet sanyarú helyzetéről, társaival szem­beni sokszoros hátrányai­ról. Nem tehetnek a gyerme­kek erről, de persze hely­zetük, jelenlétük mikéntje, hiányzásaik, otthonról ho­zott mentalitásuk sok-sok zavart okoz egy-egy osz­tályközösségben, ahol a pe­dagógusoknak egyszerre kell érvényt szereznie az okos tapintatnak és a fe­gyelemnek, az új tanterv­nek és annak, hogy a fiúk és leányok bizonyos cso­portjai otthonról hozott erős pszichés gátlásokkal küzdenek, gyakran nem tudnak folyamatosan olvas­ni felső tagozatos koruk­ban sem, beszédkészségük, szókincsük szegényes. Teté­zi a gondokat némely tár­gyi feltétel kedvezőtlen változása — így például az újhegyi iskolában kénysze­rűen felújított osztatlan ta­nítási rend —, azaz nin­csenek könnyű helyzetben sem a nevelők, som azok a szülők, akik már fölis­merték az iskola és a csa­lád közötti kapcsolatok je­lentőségét a gyermek egyé­­nis -gének formálásában. Furcsán hangzik, de sajnos igaz, könnyű helyzetben azok a szülők vannak — és ezt a munkaközösségi ta­gok keserűen állapították meg —, akik kizárólag a -sadalomra tolják át a gyermek gondozásának, ne­velésének feladatcsoport­ját, akik semmit sem tö­rődnek az iskolával, a fiú, a leány iskolai helyzetével, előmenetelével, i íagatartá­­sával, akik ódahaza szinte szántszándékkal fordítják szembe csemetéjüket az is­kolában látottakkal, hallot­takkal. Nagyot tévednénk, ha azt hinnénk, a veszélyez­tetett gyermekek szegény családokból, azaz anyagi gondokkal önhibájukon kí­vül szembekerülő kis kö­zösségekből kerülnek ki. Az érintett szülők egy te­kintélyes csoportja tisztes jövedelmet élvez, csak ép­pen ennek a jövedelemnek a java italra cserélődik át, miközben az állami pénz — mindannyiunk forintja — próbál segíteni a gyerme­ken, ruhát, tanszert te­remtve számára... A szü­lők ezt természetesnek ve­szik, sőt, megtörténik, egyenesen megkövetelik, mondván, senkinek semmi köze ahhoz, amit keresnek, mire adják ki ők, ez a ma­gánügyük. Ez a magánügy­érv az, ami miatt általá­nossá tágítható a ráckevei példa, hiszen tapasztaljuk, egyre gyakrabban hangzik el a gyermekneveléssel kapcsolatban a legkülön­bözőbb helyeken a megyé­ben, divat lett a személyes szabadságjc-oknak ez a fél­reértelmezése, a szabados­ságra állítva így ki menleve­let, a felelőtlen életvitelre tákolva össze magyaráza­tot. Kellemetlen igazságként kell szembenéznünk a család szerepének, felelősségének hibás felfo­gásával a társadalom bizo­nyos rétegeiben. Aminek gyökerei ott vannak, hogy az állami segítség fontos­ságát, szükséges fokozását a gyermeknevelésben hosz­­szú időn át úgy hangsú­lyoztuk, hogy közben elsik­kadt a szülők, a család, a szűk környezet dolga, kö­telme, felelőssége. Aligha véletlen ezért, növekszik a veszélyeztetett gyermekek száma, közöttük is elsősor­ban azoké, akik nem anya­gi okok miatt veszélyezte­tettek fejlődésükben...! A családok nagy része ter­mészetesen zokszó nélkül vállalja a gyermek neve­lésének erkölcsi, anyagi feladatait, terheit, ám a folyamatosan jelen levő el­lenpéldák, a gyakran kihí­vó felelőtlenség érthetően és indokoltan sérti, bántja a többséget, főként, ha azt is végiggondolja, hogy az ő zsebére nem mindig arra érdemeseket támogatnak, segítenek. A támogatás, a segítés persze a gyermek­nek szól, ám társulnia kell — és most már erre erős a közvélekedés — a szülők meggyőzésével, ha másként nem megy, kényszerítésé­vel. Kényszerítésével arra, hogy amit módjukban áll megtenni, azt ne várják el, ne várhassák el a társada­lomtól. Mészáros Ottó ■ Közé l e Lázár György miniszterelnök találkozott Kenan Evren tábornokkal, a Török Köztársaság elnökével Kenan Evren, a Török Köz­társaság elnöke tegnap dél­előtt hivatalában fogadta Lá­zár Györgyöt. A Miniszterta­nács elnöke tolmácsolta Lo­soncéi Pál üdvözletét, s sze­mélyesen is átadta az Elnöki Tanács elnökének jókívánsá­gait Kenan Evrennek köztár­sasági elnökké választása al­kalmából. A megbeszélésen, amelyen jelen volt Bülent Ülüsü török miniszterelnök, továbbá az ankarai magyar és a budapesti török nagykö­vet is — kölcsönös megelége­déssel állapították meg, hogy a hétfői kormányfői tárgyalá­sok szerint sikerül továbbha­ladni a kapcsolatok és első­sorban a gazdasági kontaktu­sok bővítése útján. A tegnap reggeli program­ban szerepelt a magyar—török idegenforgalmi egyezmény aláírása is, valamint a bűn­ügyi jogsegélyről és a kiada­tásról tavaly Budapesten alá­írt egyezmény ratifikációs ok­mányainak kicserélése. A megállapodás előmozdítja a két ország között az utóbbi években kibontakozott turisz­tikai kapcsolatok bővítését, újabb kölcsönösen előnyös formák kialakítását. Délben Lázár György szállá­sán fogadta Nuh Kusculut, a Török Kereskedelmi és Ipar­kamarák Szövetségének alel­­nökét és Nurettin Kocakot, az Építőipari Vállalkozók Szövet­ségének elnökét. A két ország kamaráinak együttműködése az utóbbi években már eredmé­nyesen kibontakozott. Több megállapodásuk segítette a kereskedelmi és az egyéb gaz­dasági kapcsolatok fejlesztését. Ugyanez a beszélgetés foly­tatódott sokkal szélesebb kör­ben este Isztambulban, aho­(Folytatás a 2. oldalon.) $ Moszkvában tegnap reggel megkezdte munkáját a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának őszi ülésszaka. Az ülésszak előzetesen meghatározott napirendjén az 1983. évi terv és költségvetés szerepel. A két tervezetet elő­zetesen megtárgyalták a szovjet parlament illetékes bi­zottságai. Hétfőn a tervjavaslatot megvitatta és előter­jesztésre javasolta a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága is. Ugyancsak az ülésszak napirend­jén szerepel a Szovjetunió államhatárairól szóló törvény­­javaslat. A tanács ülésszakát erede­tileg egy héttel korábbra hív­ták össze, de Leonyid Brezs­­nyev halála miatt elhalasztot­ták. A tegnapi megnyitó ülésen ott voltak az SZKP KB és a szovjet állam vezetői, élükön Jurij Andropovval, az SZKP KB főtitkárával. A Legfelsőbb Tanács két há­zának tegnap délelőtti együt­tes ülésén a küldöttek egyper­ces néma felállással adóztak Leonyid Brezsnyev, a Legfel­sőbb Tanács Elnöksége elhunyt elnöke emlékének. Azt követően elfogadták az ülésszak napirendjét, majd megválasztották az elnökség új tagjait. A Legfelsőbb Tanács Elnöksé­gének tagja lett Jurij Andro­pov. Ugyancsak az elnökség tagjává választották Sztyepan Salajevet, a Szovjet Szakszer­vezetek Központi Tanácsának elnökét és Nyikolaj Bászov akadémikust. Felmentették az elnökség tagsága alól Alekszej Sibajevet. Ezután Nyikolaj Bajbakov miniszterelnökhelyettes, a Szovjetunió Állami Tervbi­zottságának elnöke terjesztet­te elő az 1983. évi népgazda­sági és szociális tervet. 1982-ben a Szovjetunió nemzeti jövedelme 460 mil­liárd rubel lesz, 2 százalékkal több, mint az előző évben. En­nek az összegnek mintegy 80 százaléka a fogyasztási alap­ban kerül felhasználásra. Az idén azok az ágazatok nőttek gyorsabb ütemben, amelyeknek fejlődésétől nagy­mértékben függ a műszaki előrehaladás és a gazdaság egésze teljesítőképességének növekedése. Ilyen ágazat a gépgyártás, a vegyipar, az olajvegyipar, a gázipar. Az ipari termelés növekedésének csaknem háromnegyede a ter­melékenység emelkedésének javára írható. A szovjet mezőgazdaság 1982-ben a számítások szerint 124 milliárd rubel értékű ter­méket állít elő — 3 százalék­kal többet, mint az előző év­ben. Az SZKP XXVI. fcongresz­­szusának határozataival össz­hangban ebben az évben is jelentős, a lakosság életkörül­ményeit javító intézkedéseket hajtottak végre a Szovjetunió­ban. Növekedett a szénbányá­szatban és a bánya-építőipar­ban dolgozó munkások és al­kalmazottak alapfizetése és munkaköri pótléka. Több nép-Javult a szociális ellátottság lobban kötődnek a munkahelyhez összetákolt, ideiglenes épü­letekben dolgoztak és a szo­ciális ellátottság elemi felté­teleit is alig-alig tudták csak megteremteni számukra. Mindez azonban már a múlté, a Pest megyei Villanyszerelő Vállalat nagykátai gyárának dolgozói napjainkban kultu­rált, valóban kifogástalan munkakörülmények között termelhetnek. Egyúttal termé­szetesen korszerű fürdőket, öltözőket, étkezési helyiséget is létesítettek számúkra. Miután a vállalat legtöbb munkását foglalkoztató üzem a nagykátai, az ottani koráb­bi rossz helyzet megváltozása — az egész kollektívára ked­vező hatású, állapította meg Strasser Mihály gazdasági igazgatóhelyettes. Miért? Több okból is. Részint azért, mert így lehetővé vált nem csupán az emberek megtartá­sa, hanem év elejétől szep­tember végéig 17 százalékkal nőtt is a létszám. Ezt pedig azért értékeli fontosnak a vál­lalatvezetés, mert így jövőre, szükség esetén, onnan csopor­tosíthatnak át brigádokat — az építés-szerelés területére. Hasonlóra már idén is volt példa: az emberek szívesen mentek, segítettek. évente 4 és fél, 5 millió fo­rint költséggel számoltak. Máris tudják: idén több lesz a kiadás, s ezt nem nevezik veszteségnek. Inkább eszköz­nek — az emberek megtartá­sához, még szorosabb kötődé­sükhöz, ragaszkodásukhoz. Érdekességként említi Stras­ser Mihály, hogy maguk a dolgozók is sokat tettek kör­nyezetük szépítéséért. Például az építésszerelés szocialista brigádjai maguk is részt vettek a lakókonténerek, a la­kókocsik rendbehozásában, felújításában. Nemcsak a közvetlen ter­melésben részt vevők munka­­körülményeinek javítását tűz­ték célul. Juttatnak pénzt a műszakiaknak és az alkalma­zottaknak is: nemrégiben kor­szerűsítették a központ teljes villamos hálózatát, most pedig folyamatosan festik az irodá­kat. Mert ahhoz, hogy év vé­géig elérjék a tervezett 177 és fél millió forint árbevételt, a Pest megyei Villanyszerelő Vállalat minden egves dolgo­zójától lelkes és tisztességes munkát vár a vállalatvezetés. Ehhez pedig megfelelő légkört kellett, kell teremteni. D. Gy. gazdasági ágazatban bevezet­ték a dolgozók korpótlékát. A könnyű- és a halászati ipar dolgozói számúra új jövede­lemkiegészítő pótlékot állapí­tottak meg. Ezeknek az intézkedéseknek az eredményeként 1982-ben a munkások és alkalmazottak munkabére 2,6 százalékkal, a kolhoztagok keresete pedig 4,0 százalékkal emelkedik. 1982-ben mintegy 10 millió szovjet ember jut új lakáshoz, illetve javíthatja lakáskörül­ményeit. Az 1983. évi népgazdasági terv — mint Nyikolaj Bajba­kov megállapította — na­gyobb növekedési ütemet irá­nyoz elő, mint a jelenlegi öt­éves terv első két évének ter­vei. A Szovjetunió nemzeti jö­vedelme 1933-ban 3,3 száza­lékkal, azaz 15 milliárd ru­bellel nő, szemben az idén várható 9 milliárd rubeles növekedéssel. A nemzeti jöve­delem csaknem teljes gyara­podását a fogyasztási alapok­ban használják fel a jövő év­ben. A szovjet ipar termelése 3,2 százalékkal emelkedik. Há­rom százalékkal kívánják nö­velni az egy lakosra jutó reál­­jövedelmet. 1981—82-ben az egy lakosra jutó reáljövede­lem évi átlagos növekedési üteme 1,8 százalék volt. Az ötéves tervben erre az évre előirányzottnál nagyobb össz­területű, összesen 106,6 millió négyzetméternyi lakást építe­nek fel. A Szovjetunió a jövő évben is tovább bővíti külgazdasági kapcsolatait. A szocialista or­szágokkal folytatott kereske: delmének értéke 7,7 százalék­kal növekszik s a szocialista országok részaránya a Szov­jetunió teljes külkereskedelmi forgalmában csaknem 58 szá­zalék lesz. A Szovjetunió 1983. évi álla­mi költségvetésének tervezetét a Legfelsőbb Tanács üléssza­kának tegnapi ülésén Vaszilij Garbuzov pénzügyminiszter terjesztette a küldöttek elé. A tervezetet a jövő pénzügyi (Folytatás a 2. oldalon) Péter János, az országgyűlés alelnöke kedden fogadta a ha­zánkban tartózkodó szír béke­mozgalmi küldöttséget, ame­lyet Abdel Gani Kannut, az Arab Szocialista Párt főtitkára, a Szíriái Nemzeti Haladó Front és a szír béketanács végrehaj­tó bizottságának tagja vezet. A gazdasági helyzet válto­zása és a szabályozók módo­sítása a korábbinál figyelme­sebb gazdálkodásra, < költsé­gek csökkentésére késztette természetesen az építőipar egységeit is. Nincs ez másként a Pest megyei Villanyszerelő Vállalatnál sem. Ennek elle­nére mégsem takarékoskod­nak viszont a szociális ellá­tottságra szánt pénzzel, a VI. ötéves tervidőszak esztendeire Talajerőpótlás A gödi Dunamcnti Termelőszövetkezetben az idén már másod­szor trágyázzák a szövetkezet földjeit. Felvételünk egy Göd melletti 40 hektáros területen készült, ahol a T—150-es szovjet gyártmányú erőgép vontatja a trágyaszóró berendezést. Barcza Zsolt felvétele Ma: 3. oldal: Cigányokról — előítélet nélkül Segítj’ük az alkotó fiatalokat 4. oldal: Remekműveken alapul a folytatás Munkáskórusok a pódiumon 6. oldal: Jogi összefoglaló Tallózás üzemi lapokban 7. oldal: Lesz-e őszi ismétlés? 8. oldal: Kamionnak ütközött

Next

/
Oldalképek
Tartalom