Pest Megyei Hírlap, 1982. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-23 / 275. szám
XXVI. ÉVFOLYAM. 275. SZÁM Ara: 1.40 forint 1982. NOVEMBER 23.. KEDD Ülést tartott az SZKP Központi Bizottsága Békepolitikánk változatlan Megörökítették Brezsnyev emlékét Törökországi látogatás Lázár Györgyöt ünnepélyesen fogadták CSAPDÁK Elbűvölően okos, szokatlanságukkal meghökkentő gépek, berendezések sokaságát vonultatja fel a korszerű mezőgazdasági termelés. Itt van például ez a boszorkányos gyorsasággal dolgozó hagymaválogató sor, melyet nagy büszkeséggel mutat a patinás hírű termelőszövetkezet kertészeti ágazatvezetője. Csudaként csodálható minden ezen a gépen, a műveleti sebesség éppúgy, mint az elektronikus vezérlés, a tetszetős külső. Húsz ember szaporán mozgó kezével, éles szemével ér fel a gép, mondja az ágazatvezető. Később viszont, a főkönyvelőtől tudom meg, halványul a nimbusz fénye, mivel a gép megvásárlása, működtetése, karbantartása sokkal többe kerül, mint amit bérként a húsz ember kapott volna. Amire persze az ágazatvezető azt felelné — sőt, bizonyosan felelte is, mivel vita előzte meg a gép bszerzését —, hol van az a csapatnyi ember, aki vállalja a válogatást, osztályozást?! Ha pedig nincsenek jelentkezők, akkor vagy marad a gép megvétele mint lehetőség, vagy hagyjanak fel a hagymatermesztéssel ... Egy mezőgazdasági dolgozó helyettesítése — kiváltása, ahogyan ezt a szakemberek mondják — a megyében az ötödik ötéves tervben ötszázezer forint értékű beruházást, fejlesztést követelt. Ráadásul nem csupán költség és hozam aránya rejt csapdákat a termelő számára a döntéseknél, hanem az az objektív helyzet is, hogy a zöldség- és gyümölcstermelésnél részműveletek sora, bizonyos növények gondozása, termésének betakarítása nem vagy csak kis hányadban gépesíthető, elég itt a megyében jelentős szerepet játszó málnára, a szőlőmetszésre, a cseresznye, a meggy leszedésére hivatkozni, vagy éppen a dinnyetermesztésre, szürelelésre. Érzékeltet valamit a dilemmák súlyából, ha leírjuk: a megyében a kertek, a kertészeti növények termelésére használt szántóterületek harminckétezer hektárt foglalnak el, a gyümölcsösök és szőlők — sajnos, évről évre zsugorodik birodalmuk — majdnem harmincezer hektárt tesznek ki. Ennek tetemes része a háztáji és kisegítő gazdaságok gondozásában, tulajdonában van, ám nagy hiba lenne úgy vélni, ezeknél nincs igény korszerűsítésre, gépesítésre, az agrokémia és -technika friss eredményeinek felhasználására. Még inkább szükség van ezekre a nagyüzemi gazdaságokban, ahol valóban a munkaerőn áll vagy bukik bizonyos zöldségfélék, gyümölcsök termelése, azaz döntő kérdéssé lép elő, mit vállalnak át a gépek. Ez a döntő kérdés azonban kiegészül egy nem kevésbé lényegtelen másikkal, azzal, va- | jón a gépesítés haszna, hozama megéri-e a ráfordításokat, avagy a gazdaságok belekényszerülnek a költségek és a megtakarítások szorító csapdájába, mivel a költség nagyobb, mint a megtakarítás, ráadásul a gép, a berendezés, a betakarításikor — lásd a rázógépeket — nem valami kíméletesen bánik a gyümölccsel, azaz az elérhető és az elért minőség nem azonos. Ha csupán tíz százalékát érinti az almatermésnek a gépi technológiából következő károsodás — föltételezve, hogy a termés egészét gépekkel szüretelnék —, az akkor is három, három és fél ezer tonna áru a nagyüzemekben, pedig hát a megye nem tartozik az almát nagyban termesztő területek közé. Meglehetősen nehéz dolga van egy-egy gazdaság vezetőinek akkor, amikor határozniuk kell a fejlesztésről, bizonyos területek haladásának visszafogásáról, vagy éppen egyes tevékenységek megszüntetéséről. Csapdája sora figyelmeztet rá, a kertészetben, a gyümölcstermelésben halmozódnak a jövedelmezőségi feszültségek, aminek egyik jele a megyében például a hagyományosan termesztett zöldségfélék — így a káposzta, a paradicsom — területének kisebbedése, amibe belejátszottak az értékesítés szűnni nem akaró ellentmondásai is, amint némely gyümölcsnél — lásd őszibarack — hasonló a helyzet. Márpedig nem csekély dolgok ezek, hiszen a kertészeti ágazatok a megyében a növénytermelésben előállított értékből egyharmaddal részesednek ...! A csapdák elkerülése természetesen nem azon múlik, sikerül-e megagitálni egy-egy növény termesztésére a gazdaságokat, hiszen az érdekeltség és az ösztönzés bonyolult szövevénye nem okos szavaknak, hanem tényeknek, tapasztalatoknak a következménye. Kézenfekvő tehát, a változások sem azon múlnak, mit beszélünk, hanem azon, mit tapasztalnak azok, akik döntenek, fejlesztenek, termelnek, értékesítenek. Mészáros Ottó »Közélet» A jövő évi népgazdasági tervről és költségvetésről tárgyalt, személyi kérdésekről hozott határozatot, és Leonyid Brezsnyev emlékének megörökítéséről döntött tegnap Moszkvában megtartott ülésén a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. A központi bizottság teljes ülésén Nyikolaj Bajbakov a minisztertanács elnökhelyettese, az állami tervbizottság elnöke tartott beszámolót a jövő évi népgazdasági és szociális fejlesztési tervről, Vaszilij Garbuzov pénzügyminiszter pedig az 1983. évi költségvetésről. A vitában számosán szólaltak fel, köztük Viktor Grisin, a mószkvai városi, Grigorij Romanov, a leningrádi területi pártbizottság első titkára, a KB politikai bizottsága tagjai. Alekszandr Ljasko, az Ukrán SZSZK miniszterelnöke. Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára tegnap Moszkvában. a központi bizottság ülésén bel- és külpolitikai kérdésekről mondott beszédet. Az ülés megvitatta a jövő évi népgazdasági és társadalmi terv előirányzatait. A tervjavaslat ma került a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának őszi ülésszaka elé. A tervezet előirányozza, hogy meggyorsítsuk a népgazdaság növekedésének ütemét, emeljük a nemzeti jövedelem abszolút mértékét, az ipar és a mezőgazdaság termelését — hangoztatta beszédében Andropov. Tervbe vették azoknak az ágazatoknak az átlagosnál gyorsabb növelését, amelyek közfogyasztási cikkeket állítanak elő. Jelentős mértékű anyagi és pénzügyi erőforrásokat biztosítanak az agráripari komplexum fejlesztésére. Tovább növekszik a lakosság reáljövedelme is. Andropov a politikai bizottság véleményét idézve leszögezte: kötelező feladat, hogy a hadseregnek és a hadiflottának minden szükségest megadjanak, különösen a jelenlegi nemzetközi helyzetben. A költségvetés tervezetéről szólva az SZKP KB főtitkára kijelentette, hogy az biztosítja a népgazdasági és a szociális terv végrehajtásának pénzügyi feltételeit. Az SZKP KB főtitkára részletesen kitért a népgazdaság néhány fontosabb ágazatának helyzetére, hangsúlyozta, hogy feltétlenül növelni kell a termelés hatékonyságát, meg kell oldani annak intenzifikálását. Andropov kijelentette: a tervben azok az intézkedések kerültek a központi helyre, amelyek az élelmiszerprogram megvalósításához kapcsolódnak. Andropov azt is aláhúzta, hogy a jövő évi tervben nagy figyelmet szenteltek a közszükségleti cikkek termelésének. Mint megállapította, Leonyid Brezsnyev halálakor külföldön számos találgatás kapott lábra az SZKP és a Szovjetunió nemzetközi politikájáról. Az elmúlt években sokszor tettek kísérletet arra, hogy a Szovjetuniónak mindenféle rossz szándékot tulajdonítsanak. Most viszont a jelek szerint amiatt aggódnak, hogy a Szovjetunió politikája megváltozhat, mert (Folytatás a 2. oldalon.) Lázár György, a Minisztertanács elnöke hétfőn délben megérkezett Ankarába. A török főváros repülőterén a vendéget ünnepélyes külsőségek között fogadták. Elsőnek Billend Vlusu török kormányfő üdvözölte Lázár Györgyöt, akinek személyében a Magyar Népköztársaság miniszterelnöke most első ízben látogat a Török Köztársaságba. Lázár Györgyöt, a látogatásra elkísérte Török István külkereskedelmi minisztériumi államtitkár, Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Szarka Károly külügyminiszter-helyettes és Gábor András ipari miniszterhelyettes. (A látogatás első napjáról a 2. oldalon számolunk be.) Gyártót kerestek, s találtak A hiánycikkek pótlása Az idén mintegy 50 millió forint azoknak a cikkeknek az ára, amit nem a nagykereskedelemtől s nem a termelők kínálatából közvetlenül szerez be a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat, hanem saját forgalmazásra termeltetnék. Erre a kényszerűség vitte rá őket: bizonyos áruféleségekből, főleg a kis szériában készíthetőkből az ipar nem vagy keveset gyárt, s az importkorlátozások miatt külföldről sem hozhatják be. A nagy- és kiskereskedelem, elsőként a műszaki kereskedelem ezért elkezdte a gyártók keresését (ezt szolgálják a Ve-J©bb technológia - gyorsabban hízik a sertés Önetetőkkel gazdaságosabb vők vagyunk kiállítások) és > termelésszervezést. Természetesen beállt a sorba a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat is, s úgy né* ki — ahogy Fóti Györgyné, a PIK illetékes csoportvezetője megfogalmazta —, hogy jó üzletet csináltak. Negyven termelővel — háziipari szövetkezetekkel, téeszmelléküzemekkel, kisiparosokkal — létesítettek kapcsolatot. S hogy mit gyártanak? Csak — ízelítőül — néhányat: a már említetteken kívül például hypót, cirokseprűt, hajolajat, hajlakkot, keféket, a papír-írószerek közül mappákat, töltőtollakat, posztereket, matricákat. Háztartási tömegárukat; hurkapálcikákat, tipliket, kulcstartókat, borotválkozótükröket és kerámia ajándéktárgyakat. Mind a belföldi fogyasztás, mind az export szempontjából nagy fontossággal bú* a sertéstenyésztés mindenkori helyzete, az ágazat eredményei. A közelmúltban a Pest megyei Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség értékelte a sertéshizlalás 1975 óta eltelt időszakban kivívott pozícióit, sikereit és a soron következő teendőket. Mint kiderült, a megyében a mezőgazdasági nagyüzemek 38 százaléka foglalkozik sertéstenyésztéssel, ezek közül öt állami gazdaságban és 11 termelőszövetkezetben tartják az állatokat iparszerű módszerekkel, korszerű telepeken, 14 közös gazdaságban pedig hagyományos módon. A kocalétszám öt év alatt 13,7 százalékkal nőtt, a telepek húskibocsátó képessége is jelentős mértékben fokozódott. A ma használatban levő sertésfarmok 1968 és 72 között épültek és a kapott tájékoztatás szerint 1982-ig 26-ot korszerűsítettek, illetve bővítettek. A belső technológiát valamennyi helyen felújították: a rácspadozatos utónevelő ólak férőhelye 10 ezerről 30 ezerre emelkedett. A modernizálás eredményeképpen a hízók hamarabb érik el végleges súlyúkat, a korábbi 270 napos terminus 234-re csökkent. Mintegy 100 kilogrammal javult az egy koca után számított hízósúly, de e tekintetben még bőségesen akad tennivaló, hiszen az országos átlag ennél magasabb. Ami a takarmányozást illeti általánossá vált a padlóról való etetés megszüntetése, a telepeket önetetőkkel szerelték fel. Ez javította a költségeket. A kiadások mérséklését szolgálta az is, hogy 1980 óta csak a természetes légcserét alkalmazzák az épületekben. Gondokat okoz a nagyüzemekben az a körülmény, hogy a takarmánykiosztás csak 35 százalékban gépesített és lassan-lassan a fejlődés gátjává válik a hígtrágya kezeletlen volta. A sertéstelepeken lényegében van munkaerő, viszont problémát jelent az, hogy az ott dolgozók a szakképzettsége alacsony. Az ipari tartásrendszerű telepeken 1976-ban a fizikai dolgozóknak 26 százaléka rendelkezett szakképesítéssel, és lényegében ez volt a helyzet tavaly is, amikor a képesítéssel bírók 29 százalékot képviseltek. Az adott időszakban 3 százalékkal csökkent a technikusok száma. Az ágazat a kisüzemekkel ellentétben nem tartozik a legjövedelmezőbb tevékenységek körébe. Igaz, az állami gazdaságokban hasznot hoz a sertéstartás, de több téesz ráfizet a hizlalásra. A megyében négy termelési rendszer segíti az üzemeket szaktanáccsal és tenyészanyaggal. V. B. Köszönetnyilvánítás. Á Szovjetunió magyarországi nagykövetsége mély háláját fejezi ki a párt-, állami és tanácsi szerveknek, társadalmi szervezeteknek, a vállalatok, hivatalok, mezőgazdasági termelőszövetkezetek és tanintézetek kollektíváinak, a magyar néphadsereg egységeinek, az egyes állampolgároknak. akik részvétüket nyilvánították a nagykövetségnek Leonyid Iljics Brezs•nyev elhunyta alkalmából. Levegőben a trafóállomás fel. Az új létesítmények (például mentőállomás) ségessé az állomás felújítását. A Pest megyei Villanyszerelő Vállalat dolgozói Szigetszentmiklóson új 400 kilovolt amperos transzformátorállomást állítottak bekapcsolása az áramszolgáltatásba tette szük-Halmágyi Péter felvétel* Ma: 3. oldal: Dunavarsány még fehér holló A KSH jelentése 4. oldal: Megszólal a nagy Harmónia... Fehér köpenyesek a múzeumban 7. oldal: Nem pislákolt az Izzó Adám öngólja a Kőolaj öröme 8. oldal: Gázoltak, felborultak | Ma: 12 olJaí~|
