Pest Megyei Hírlap, 1982. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-20 / 273. szám

Minőséget és mennyiséget A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 273. SZÁM 1982. NOVEMBER 20., SZOMBAT Első helyest a munka k beilleszkedés fokozatai Az olaj- és gázipar egyik fontos műszerét készítik az isa­­szegi ’Lignifer Ipari Szövetkezetben. A műszer az átfolyó anyag minőségét és mennyiségét egyaránt méri. Képünkön: Szóz Lászlóné, Gaál Ottóné és Szepesi Sándorné szegecselés közben. Hancsovszki János felvétele A rendezési terv szerint Átgondoltabb utcanyitás Megszabja a negyed arcuíatát Utcanyitás: viszonylag gyak­ran hallhattuk ezt a kifejezést az utóbbi években a városi ta­nács végrehajtó bizottságának ülésein. Első hallásra semmi különös, ahol szükséges és megvannak a feltételek, új ut­cát nyitnak és kész. Az utca­nyitás azonban sokkal jelen­tősebb és bonyolultabb műve­let. Alapjában határozza meg egy-egy városrész kialakulá­sát, fejlődését, arculatát, meg­szabja a házak elhelyezését, kapcsolatukat a már létező épületekkel. Ha tudjuk, hogy az utca­nyitással egyidejűleg készítik el a közvilágítási hálózat ter­vét, csak aláhúzzuk a munka fontosságát. Napjainkban Gödöllőn a ko­rábbinál nagyobb körültekin­téssel, tervszerűbben nyitnak új utcákat. Nagy segítséget je­lent ehhez az általános rende­zési terv. Amióta a különböző területek, városrészek részle­tes rendezési tervei is sorra elkészülnek, még inkább így van ez. Nem állíthatjuk, hogy a ta­nács műszaki osztálya mindig feladata magaslatán állt, ami­kor utcanyitásról kellett dön­tenie. Előfordultak ellentmon­dó intézkedések, úgynevezett adminisztratív utcanyitások, amikor elmaradt a földútren­­dezés, illetve a villanyhálózat kiépítése. Tetézte a bajt, hogy ilyen helyeken is értékesítet­ték állami telkéket, s előírták a két éven belüli beépítési kö­telezettséget. Ennyiből is érthető, hogy a műszaki osztály ma a sokkal tervszerűbb munkára törek­szik. s rendezési tervek alap­ján úgy nyit utcákat, hogy azok jól illeszkedjenek a meg­lévő negyedekhez, ugyanak­kor segítsék ezzel is a magán­­erős_ építkezéseket. A tervsze­rű, átgondolt utcanyitással föl­tehetően elejét vehetik a bíró­sági tárgyaláspknak, amelyek­re a terület igénybevétele miatti panaszok nyomán ke­rült sor. A múlt évben 26 na­pot töltött az osztály egyik munkatársa a bíróságon. A társadalmi mozgásban, fo­lyamatokban ritka, hogy adott időben egyszer s, mindenkorra megváltozik valami. Forradal­mi időszakot kivéve. Többnyi­re azonban kevésbé látványo­sak a fordulatok, a változások, a — fejlődés. Mint az elne­vezés érzékelteti, az esemé­nyek folynak. A társadalmi csoportok, ré­tegek, az egyén élete az aka­ratok, lehetőségek, kölcsön­hatások, kisebb-nagyobb erők egymásra feszülésének ered­ményeképpen formálódik. Va­lamely jelentősebb állomásig érve igen-igen megváltozhat a közösség és az egyes ember helyzete és élete, jóllehet a szereplők, akik a folyamat ál­landó, cselekvő és szenvedő alanyai, észre se nagyon ve­szik. Ügy vagyunk vele, mint a felnövekvő gyermekkel az anyja, aki naponta látja, válto­zatlannak hiszi, a ritka ven­dég pedig, egy-egy újabb ta­lálkozáskor alig ismeri meg. Változó jelleg Évek óta figyelhetjük a vá­rosi tanács, annak szakigaz­gatási szerveinek tevékenysé­gét, amely az itt élő cigányok helyzetének, életkörülményei­nek, egészségügyi és kulturá­lis szintjének javítására irá­nyul, társadalmi felemelkedé­süket szolgálja, beilleszkedé­süket egyengeti. S mindunta­lan gondokat, nehézségeket emlegetnek. Mondják, öt éve és jelenleg is, a feladat bo-Sokaf tehetnek a síiök is Logopédiai szakkör Túrán — Legelőször megtornáz­tatjuk nyelvünket! Én vagyok a cicamama, ti pedig a cica­gyerekek vagytok! Figyelje­tek jól, most kapjátok a fe­jecskét. Nyújtsátok ki a nyel­veteket jó hosszúra és nyaljá­tok ki a tenyeretekből a finom fejecskét! Most csináljunk ka­nalai a nyelvünkből! Csettint­­sünk nagyokat, mert most a lovacskák jönnek! Ti vagytok a kígyók, mutassátok meg ne­kem. hogyan sziszeg a kígyó? Zolika, meg tudod-e egyedül is mutatni? Király Zolika kilép a han­gulatos fintorokkal sziszegő gyermekkupacból és boldogén mutatja, hogy bizony, ö na­gyon is élethűen tudja utánoz­ni a jámbor hüllő sziszegését. Majd egy Kornélia névre hall­gató szöszkeség produkálja magát, miközben megtudjuk, hogyan csinál a vonat. Ezután külön-külön egy-egy kis mondókát szavalnak el az általuk hibásan ejtett hangok javítására, gyakorlására. A gyerekek kifejezetten élvezik a sok-sok játékot és örömmel mutatják be egymásnak és a tanár néninek tudományu­kat. Diligens Károlyné, gyógy­pedagógus a szakkör vezetője. A foglalkozás egy kis szüneté­ben elmondja, hogy már ko­rábban szerette volna a be­szédjavító munkát megkez­deni, de nem tudta, hogy mi­lyen formában indítható ilyen tanfolyam. Az iskola nem vál­lalkozott fenntartására, mond­ván, hogy elsősorban óvodáso­kat érint. Az óvoda sem talált megfelelő kereteket a beszéd­javítás megszervezésére. Így hát néhány szülő tovább­ra is Gödöllőre vitte gyerme­két a logopédiai tanfolyamra, sokan viszont belenyugodtak abba, hogy majd csak kinövi a gyerek a pöszeséget vagy a raccsolást. Végül is a múlt év októberében a Bartók Béla Művelődési Ház vállalkozott a beszédjavító szakkör megin­dítására. A tanárnő a 2. számú óvo­dában kezdte meg a gyerekek szűrését és hamarosan bebizo­nyosodott, hogy csak a nagy­csoportban 10 beszédhibás gye­rek van. Velük kezdődött el a foglalkozás. — Az volt a célunk, hogy az iskola kezdetére megszüntes­sük a sok esetben bizony elég súlyos beszédhibákat. Persze, később lehetőséget teremtet­tünk arra is, hogy a középső csoportból is csatlakozhassa­nak a legsúlyosabb esetek — mondja Diligensné. — Véle­ményem, gyakorlati tapaszta­latom alapján az, hogy az ál­talános iskola alsó tagozatá­ban is nagyon sok gyerek rá­szorulna a logopédiai beavat­kozásra. Az anyanyelvi okta­tást, a kifejezőképességet itt is nagyon zavarja a tanulók be­szédhibája. Sok esetben elvesz­tik önbizalmukat az ilyen ta-Az r hang megformálása Józsinál. nulók, nem mernek megnyilat­kozni közösségben. Szó esik beszélgetésünk so­rán arról is, hogy milyen ered­ményeket sikerült elérni az el­ső csoporttal? Megtudom, hogy a 10 gyereknél 9 esetben ered­ményes volt a munka, egy kis­fiúnál nem sikerült teljes mér­tékben az r hang kiejtése. Jelenleg a csoportban 17 gye­rekkel dolgozik a nevelő. Mint mondja, ez már egy kissé sok is, de a szülők érdeklődése a tavalyi eredmények alapján fokozódott és szeretnék még nagyon sokan beíratni gyer­mekeiket a szakkörbe. Ebben az évben az 1. számú óvoda is igényelte a beszédjavító szak­kört. — A szülők is sokat tudnak segíteni gyermekeik beszédhi­báinak javításában — mondja a 'tanárnő. — A szakköri fog­lalkozás nem elegendő a hibás beszéd teljes kijavítására. Ott­hon is nagyon sokat kell gya­korolni, ismételgetni a foglal­kozásokon hallott mondóká­­kat, versikéket. Takács Pál spatula segítségével Pásztor nyolult, nagy erőfeszítések szükségesek minden lépésnyi haladásért, nem ritkán azért is, hogy a már elért eredményt tartani tudják. Ámde egy ikicsit jobban be­lenézve a folyamatba, észre­vehetjük, hogy a mai gondok mások, mint néhány évvel ez­előttiek. Sőt maga a munka is más. A mozgalmi jelleget pél­dául felváltotta a szakigazga­tási szervek napi tevékenysé­ge. Noha nem szabad meg­feledkezni a társadaLmi szer­vezetekről, amelyekben fel­fedezhetjük a mozgalmi jel­leg jegyeit. Azonos mérce Mire összpontosították, erő­feszítéseiket a tanácsi szervek az elmúlt néhány esztendő­ben? Először is arra, hogy le­hetőleg minden munkabíró ember dolgozzon. Ezzel egyen­rangú feladat lakáshelyzetük, életkörülményeik javítása, egészségügyi és kulturális szín­vonaluk emelése. A közvéleményben a cigá­nyokkal -való foglalkozás, törő­dés megítélése vegyes. Akad­nak, akik túlzottnak tartják a lakáshelyzetük javítására ad­ható kedvezményeket. Vélemé­nyük kialakulásában minden bizonnyal közrejátszik az, hogy nincsenek tisztában alapvető tényekkel. Például azzal, hogy a szociálisan nem megfelélő körülmények között élők hely­zetének megváltoztatására mindenkire nézve azonosak a kedvezmények. Gödöllőn három ilyen terü­letet tartanak számon, a Ha­raszti-majort, a présház kör­nyékét és a Napsugár utcát. A Haraszti-major lakóinak gondját már megoldották; az itt lakók túlnyomó többsége nem volt cigány. A Napsugár utcáról csak azért nem mond­ható el ugyanez, mert innen néhány családot olyan helyre költöztettek, ami nem tekint­hető végleges megoldásnak. A Napsugár utcában egyetlen család maradt. Hosszas tana­kodás után úgy döntöttek, hogy az itteni telkükön építenek házat, amihez megkapják a segítséget. A tanács végrehajtó bizott­ságának tagjai, akik néhány hete átnézték az utóbbi idő­szak fejleményeit, mint koráb­ban, most is hangoztatták, a helyzet megoldásának kulcs­kérdése a munkavállalás. Né­hány év alatt jelentős ered­ményeket értek el ezen a té­ren Gödöllőn. A férfiak foglal­koztatása csaknem teljes, a lányok, asszonyok negyven százaléka dolgozik. A munká­ba állítással, a foglalkoztatás­sal azonban nem tekinthet­jük lezártának a kérdést. A munkássá válás sok te­kintetben spontán folyamat. Aki bekerül a gyárba, szö­vetkezetbe, közösségbe kerül. Különböző képzettségű és mű­veltségű emberek közé, akik a közös feladatok megoldása közben hatnak egymásra, ma­gatartásukra, szemléletükre, a világról alkotott véleményükre. Bizonyos szintet így el lehet érni. Begyakorolhatok munka­­fogások, tapasztalatok szerez­hetők az együttélésben, az ér­dekek védelmében, a másikért való kiállásban. Szükségesek azonban a tu­datos elemek is. Szakképzett­séget, vagy ennek az elerpi fel­tételét. az írni—olvasni tudást csak szervezetten lehet sze­rezni. Ezen belül is sajátosak a teendők, hiszen mind az alapismereti tanfolyamokon, mind az általános iskolai ok­tatásban alkalmazkodni kell a másfajta szokások, hagyo­mányok szerint felnőtt embe­rekhez. Ezen a téren még akadnak feladatok a cigányo­kat foglalkoztató munkahelye­ken bőven. Másfajta hagyomány örvendetes, hogy a dolgozók általános iskolájában, ahol többségben vannak a cigá­nyok, eredményesen vizsgáz­nák, lemorzsolódásuk kisebb, mint társaiké. Figyelemre méltó az is, hogy a nyolcadik osztályt az idén befejezők mindegyike, folytatta tanulmá­nyait. S ha még egy fokozat­tal visszamegyünk a korban, azt látjuk, hogy minden je­lentkező gyermek óvodába ke­rül. Tavaly negyvenhetén, az idén hatvannyolcán. Föltehetően ezeknek a mai kicsiknek lesz a legjobb esé­lyük arra, hogy a kor szín­vonalán éljenek és dolgoz­zanak, ha a későbbiekben is megkapják a támogatást. K. P.--------- • • —-----------"...— SSiUsYEyuH Állatorvosi ügyelet: Csömö­rön, Erdőkertesen, Gödöllőn, Isiaszegen, Kerepestarcsán, Mogyoródon, Nagytarcsán, Pé­­celen, Szadán, Veresegyházon november 20-án, szombaton 8 órától november 22-én, hétfőn 8 óráig: dr. Rédling Tibor, Kerepestarcsa, Váci Mihály u. 2. Aszódon, Bagón, Dányban, Domonyban, Galgahévízen, Galgamácsán, Hévízgyörkön, Ikladon, Kartálon, Túrán, Val­­kón, Vácegresen, Váckisújfa­­lun, Versegen, Zsámbokon no­vember 20-án, szombaton 8 órá­tól november 22-én, hétfőn 8 óráig: dr. Hamar György, Val­­kó, Szabadság út 63. A nap programja November 20-án. Gödöllő, művelődési köz­pont: Társas-ház, családi hétvégi programok: Gyermekcentrum 10—12 óráig. Ikebana-készítés gyere­kek részére, foglalkozásvezető: Hintalanné Juhász Anna, 15 órakor. A család kedvence cí­mű különleges ételek, sütemé­nyek versenye, 16 órakor. Rendhagyó órák és nap­közis foglalkozások': anyagunk a háncs (manuális foglalkozás), az Erkel Ferenc iskolának, 11 órakor. Cigány néprajzi kiállítás, megtekinthető 15—20 óráig. A Gödöllői Stúdió No 2 fotó­kiállítása, megtekinthető 10— 20 óráig. Gödöllő, helytörténeti gyűj­temény: A gödöllői kisipar múltja és jelene című kiállítás, megte­kinthető 10-től 14 óráig. Domony, művelődési ház: Énekeljünk együtt. Erdőkertes, művelődési ház: Diszkó — közreműködik a Trió. Mogyoród, művelődési ház: Diszkó a területi KlSZ-alap­­szervezet rendezésében, a Szerpentin együttes közremű­ködésével, 19 órakor. Galgahévíz, művelődési ház: A 100 Folk együttes koncert­je, utána diszkó, 2Ö órakor. bb Mozim Elvis Presley. Színes ameri­kai film, 4, 6 és 8 órákor. ■ Szombati jegyzeti Kétely Minden a megszokott módon ment. Elhangzott a szóbeli kiegészítés, ki-ki feltette kérdését, az előadó válaszolt rájuk, majd kö­vetkeztek a hozzászólások. A testület tagjai elmondták véleményüket. Az ötödik vagy a hatodik azonban egy kicsit kizökkentette a me­netet. Mint amikor rögön vagy kövön billen egyet a szekér. Néhány mondat volt az egész: Ne haragudjanak, de ilyenkor mindig az motosz­kál a fejemben, vajon mi értelme van ennek az egésznek, összegyűlünk bi­zonyos időközönkint, meg­tárgyaljuk a beszámolót, továbbítjuk testületünk ja­vaslatait, azokat vagy meg­fogadják, vagy nem, mi pe­dig folytatjuk, mint évek óta. hasznát azonban nem látjuk. Egyet zökken a szekér, az ér nekivágódik a kiálló csonknak, egy pillanat, s halad tovább. A testületi ülés szintúgy. Senki sem reagált társa kis eszmefut­tatására. Ment minden, ahogy évek óta megszokták. S mint mindig, ezúttal is el­következett a szünet. A szü­netben pedig meggyőződ­hettem róla, hogy az a csi­petnyi kétely, aminek egyi­kük nyilvánosan hangot adott, mindegyikükben mo­­toézkál. Röpke negyedóra alatt hárman is elmondták lényegében azonos tőről fa­kadó mondandójukat. Ta­lán azért éppen nekem, mert kívülállóként, mintegy . a sokaság képviselője, fölte­hetően kritikus szemmel figyelem tevékenységüket, éppen ezért élesebben vető­dik fel bennem az, amit ők ugyanúgy éreznek, csak bennük nyomban megfogal­mazódik tetteik igazolása is, hiszen senki sem szeret ab­ban a tudatban munkál­kodni. létezni, hogy haszon­talanul múlatja az időt. Láthatja, hallhatja, maga rendszeresen itt ül velünk, mindenki mondja a magáét, tapasztalatait, beosztása, munkája szerint nézi és látja a dolgokat, tesz ész- ■ revételt, s alig-alig támad-. _ hat az az érzésünk, most aztán érdemes volt egybe­gyűlni, mondókánkat meg­hallgatták, akikre tartozik, azok változtattak magatar­tásukon, módszerükön, s biztosak lehetünk benne, máskor nem bukkan fel ugyanaz a hiba. Így az egyik. Visszatérve a terembe, a továbbiaknak csak fizi­kailag voltam részese, néz­tem az újabb felszólalókat, gondolataim azonban má­sutt jártak. Magam elé képzeltem ugyanezeket az embereket, másik alkalom­mal, más helyzetben, han­gulatban akkor^ amikor ép­pen arról számol be veze­tőjük vagy a vizsgálódásban részt vett társuk, hogy mi változott a korábbi eset óta, mennyivel jobb a munka, a teljesítmény, a fegyelem, noha ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne tovább'ja­vítani. Ez esetben valame­lyikük kifejthetné, mégsem koptatják fölöslegesen a székeket, nem hiábavalóan jártatják szájukat, szavuk nyitott fülekre talál. Lehetséges ez is. Tovább vizsgálgatva a kételyeit a testület elé táró ember sza­vait, a szünetben hallotta­kat. arra jutottam, örömte­li tény ez. Igazából minden­kinek kétellyel a szívében kell dolgoznia, hiszen soha­sem élhetünk abban a hit­ben, hogy amit megtettünk, mindig minden tekintetben tökéletesen szolgálja a célt, ne lehetne még jobban, még pontosabban. Még inkább érvényes ez olyan emberekre, testüle­tekre, akik és amelyek nem vesznek közvetlenül részt abban a tevékenységben, amelyet irányítanak, ellen­őriznek, tehát tapasztala­­lataik, tájékozottságuk is áttételes. Ez a fajta egész­séges kétely hajtóerő, arra sarkall, hogy holnap még jobban, alaposabban felké­szülve próbáljanak többet használni, mint ma. Kör Pál lóSN 0133—1957 (Gödöllői Hír

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom