Pest Megyei Hírlap, 1982. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-19 / 272. szám

Ma: 3. oldal: Többet, mást nyújtva a jobbért Vizet óvunk — embert védünk Kinek a kára vagy haszna? 4. oldal: Kinyomtatásra is érdemes Tartós igény mutatkozik Több flgyeimet az utakon 6. oldal: Egy hely még kiadó Pánik Caliban 7—8. oldal: Rádió- tv-műsor a jövő hétre PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS, LAPJA XXVI. ÉVFOLYAM, 272. SZÁM Ára: 1,40 íurinl 1982. NOVEMBER 19., PÉNTEK Ä gazdasági kapcsolatok fejlesztésére törekszünk Tyihonov beszéde amerikai üzletemberek előtt A Szovjetunió normális és baráti kapcsolatokat akar az Egyesült Államokkal, a kapcsolatok megjavítása a Szovjetunió őszinte szándékában áll — jelentette ki Nyikolaj Tyihonov szovjet kormányfő csütörtökön Moszkvában azon a vacsorán, amelyet a szovjet—ameri­kai kereskedelmi-gazdasági tanács résztvevőinek tiszte­letére adtak a Kremlben. Az SZKP és a szovjet ál­lam nemrég eltávozott vezető­je, Leonyid Brezsnyev készült ALAPOSAN Krokodilkönnyekként ke­zelhetnénk a megye ipari üzemeiben hall­­ham panaszt, ami szerint kevés a pénz műszaki fej­lesztésre, hiszen ugyanak­kor tapasztaljuk: van fo­rint. Óvakodni kell mégis a jajszavak krokodilkönny­nek minősítésétől, mivel a van pénz, nincs pénz fura helyzete nem egymást ki­záró, hanem egymás mel­lett létező állapot. Tizenkét évig élt az a rendelet, amely az árbevételhez kap­csolódó kulcsok szerint ír­ta elő a műszaki fejleszté­si alap képzését. Sok és jogos bírálat érte ezt a sza­bályt, hiszen az anyaghá­nyad beszámítása, a támo­gatások hozzáadása az ár­bevételhez érdemtelenül bővítette az alapképzés forrását. A Miniszterta­nács 1979. november else­jei ülésén elfogadott elvek alapján 1980-tól lényegesen megváltozott a valóban megváltoztatásra érett módszer. A műszaki fej­lesztési alap képzésének mércéje a hozzáadott ér­ték lett, azaz az a hányad, amellyel a hozzájuk ke­rült anyagok, alkatrészek, féltermékek értékét a to­­vábbfeldolgozással növelték egy-egy termelőhelyen. Hihettük volna, de nem hittük, hogy az új rendel­kezés tisztázza a frontvo­nalakat, most már majd rend lesz. Azért nem hit­tünk ebben, mert tapasz­talataink arra figyelmez­tetnek: a legjobb rendelke­zések is eltorzulhatnak, sajnálatosan eltorzulnak a végrehajtáskor, mivel a legjobb jogszabály sem képes minden helyzetre, minden teendőre megoldást kínálni. A korábbit fel­váltó módszer tagadhatat­lanul sokféle előnyt ho­zott az alapképzésben — így például megszűnt az egy-egy termékhez kötött merev szorzószám —, né­mileg növelte a vállalatok mozgásterét, célszerűbbre formálta a központi mű­szaki fejlesztési alapba történő befizetések rend­jét, s az előnyök megmu­tatkoztak a vállalatok ilyen forrásainak bővülésében is, hiszen mind 1980-ban, mind 1981-ben a megye iparában tetemesen — ta­valy majdnem húsz száza­lékkal — megnőttek az így létrehozható pénzügyi fedezetek. Előbbiek tudatában azt hihetnők, enyhültek a gon­dok, a pénz — látszatra a mindig szűkén levő pénz — jó helyen van, jó versen­gést támaszthat a kutatás, a fejlesztés vállalati köré­ben. A valóság ezzél szem­ben az, hogy a korábbiak­hoz képest lényegesen meg­nőtt a fel nem használt műszaki fejlesztési forintok mennyisége, elsősorban a megye gépipari vállalatai­nál. Mielőtt bárki félreér­tené mondandónkat: nem arra biztatunk, ha van pénz, költsék, mindegy, mire. Abban azonban jo­gosan kételkedünk, hogy a fölhalmozódott, fölösnek látszó forintok valóban azok lennének, azaz nincs szükség ezekre a százez­rekre és milliókra. Az ipar eg -izében hatmilliárd fo­rintot tett ki a létrehozott, de fel nem használt mű­szaki fejlesztési alap össze­ge, ennyi pénzből pedig sok minden — sürgető, égető feladat — megoldható lett volna. Ott a baj — és ez valóban nagy baj —, hogy másutt van a pénz és másutt az égető szük­ség ....' Érthetőbben szól­va: a gyorsan fejlődő vál­lalatoknál, az intenzív ku­tatásokat folytató cégek­nél nincs kellő pénz, örö­kösen szűkében vannak a fedezetnek, holott ez a fedezet tisztességesen fial­ná a kamatokat, a cégek másik csoportjánál viszont halmozódik a forint, mert lassú vagy éppen megtor­panó a fejlesztés, mert csekély a kutatásigény. A tényleges pénzszűkében le­vő termelőhelyek azzal a gonddal is bajlódnak, hogy mert minden forint­jukat lekötik az átfogóbb, hosszabb távú fejlesztések, a kisebbekre, a folyamatos apró lépésekre — amik azonban tetemesen javít­hatnák esetleg a termék minőségét, korszerűségét, külső megjelenését, cso­magolását stb. — már nem jut fedezet. apjainkban, amikor a fejlesztések ügye a szó szoros értelmében azonos a fennmaradás ügyével, aligha kell bizony­gatni: a meglevő, de nem hasznosított forint egyenlő a holnapi haszon egy ré­szének oktalan elvesztege­­tésével. Éppen azért, mert kevés a pénz, mert a be­ruházásokat adminisztratív korlátok szorítják szűk mederbe, érdemes alaposan szemügyre venni a műszaki fejlesztési alapok képzésé­nek módszertanát, felhasz­nálásának gyakorlatát, a kötelezően előírt kulcsok jogosultságát. Ez az ala­posság természetesen nem pusztán vállalati körre ér­tett követelmény. Célsze­rűnek bizonyulna ugyanis a vállalatok önállóságát megadni a gazdálkodásnak ezen a részterepén is, ugyanakkor a termelőnél ahhoz kellene igazodni, túl a termékfejlesztésen, a technológiák korszerűsíté­se, a szervezés tökéletesí­tése szintén műszaki fej­lesztés, gyakran nagyobb hozamú, mint az elsőnek említett. M. O. N erre a találkozóra — mondot­ta Tyihonov a többi között. — Tudják, hogy nagy figyelmet szentelt a szovjet—amerikai kapcsolatoknak, az üzleti kap­csolatok fejlesztésének, sokat önök közül személyesen is is­mert. Hálásak vagyunk mind­azoknak, akik e napokban megemlékeztek róla. — A szovjet—amerikai kap­csolatok szempontjából nem a legjobb időpontban találko­zunk. A légkör alaposan le­hűlt, és nyíltan megmondom, nem a mi hibánkból. — Az Egyesült Államoknak a Szovjetunióval kapcsolatban elfoglalt álláspontja természe­tesen kihat az országaink kö­zötti kereskedelemre is. A megkülönböztető intézkedések, azok a próbálkozások, hogy or­szágunkkal szemben különbö­ző „szankciókat”, embargót és hasonló intézkedéseket alkal­mazzanak, magától értetődően nem keltenek jó közérzetet, aláássák a szovjet külkeres­kedelmi szervezetnek az ame­rikai piac iránti bizalmát. Ilyen körülmények között alig­ha várható el, hogy a kereske­delem lényegesen növekedjék, bármilyen árucikkről legyen is szó — hangoztatta a szovjet kormányfő. A Szovjetuniónak a nemzet­közi kereskedelemmel kapcso­latos álláspontját kifejtve Tyihonov aláhúzta: a szovjet állam minden országgal, így az Egyesült Államokkal is fejleszteni kívánja kereskedel­mi és gazdasági kapcsolatait, ez azonban csak az egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján lehetséges, más alapot elkép­zelni sem lehet. — Naivitás lenne arra gon­dolni, hogy az országaink kö­zötti gazdasági kapcsolatokat csupán az egyik fél használ­hatná ki — szögezte le a szov­jet kormányfő. — Ez nem le­hetséges és önök, akik üzlet­emberek, magától értetődő­nek tekintik ezt. Ez a megál­lapítás egyaránt érvényes az Egyesült Államokra és a Szovjetunióra. — Ha valaki egy másik fél­­(Folytatás a 2 oldalonJ Szocialista szerződés. Yácért Tanácsét ad a tervező ^ Éjszerű, az együttműködés eddig csak ritkán gyako­­$ rolt formájáról kötött tegnap szocialisía cgyüttműködé­­^ si szerződést az MSZMP Vác városi Bizottsága, vala* ^ mint a Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalat pártszer­­vezete. ! Mielőtt azonban a megálla­podást ismertetnénk, érde­mes néhány szót ejteni az előzményekről. A Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalat mint a megye oly sok telepü­lésén, Vácott is a várost ala­posan ismerő, arculatát for­máló házi tervezőnek számít. Bizonyítja ezt, hogy az el­múlt esztendők során ők ve­tették papírra a város rende­zési tervét, rajzolták meg a Földvári téri lakótelep há­zait, az új művelődési köz­pontot, a zeneiskolát, s több más tanintézményt. A tervezőintézetben dolgo­zó mérnökök valóban alapos ismerői Vácnak, s mert ha­zaik állnak ott, szeretik is ezt a települést. Ezért határozta el az intézet pártszervezete, hogy a jövőben fokozottabban segítik a városatyákat. S nem­csak utólag adnak tanácsokat, hanem mint kollégák é- ba­rátok vesznek részt a elönté­sek előkészítésében. Például úgy, hogy maguk is ott lesz­Százhalombattai kutatások Elkészült a telephely s Tegnap ünnepélyesen felavat­ják a százhalombattai Magyar S Szénhidrogénipart Kutató-Fcj- S lesztő Intézet Békásmegyeren S felépített 32 ezer négyzetméter ^alapterületű telephelyét. Az öt­szintes központi épületet kor­szerű laboratóriumokkal és ku- S tatóhelyekkel szerelték fel. A S lengyel Budimex és Chemobu- S dova közös vállalkozása jó mi- S nőségben és határidőre ké- S szült el. Kapolyi László ipari állam­titkár avatóbeszédében kiemel­te, hogy az új létesítmény elő­segíti energiapolitikai straté­giánk megvalósítását, annál is is inkább, mert a budapesti laboratóriumok eddig szétszór­tan, és gyengén felszerelt ku­tatóhelyeken dologoztak. Em­lékeztetett arra, hogy Százha­lombattán. az intézet központ­jában, a közelmúltban hason­ló korszerű létesítmény készült el. A lengyel építőipar részvé­tele magyarországi beruházá­sokban immár hagyománynak számít — mondotta —. lengyel munkások most Is dolgoznak például a paksi atomerőmű építkezésénél, különböző bá­nyafeltárásoknál. de az ener­giaipari ágazaton kívül más területeken is, például a Vi­deoton új üzemrészeinek épít­kezésein. A most' elkészült intézetben egyebek között földgázhaszno­sító vizsgálatokat végeznek, új kutatási programokat, lelő­helyfeltárási terveket készíte­nek és részt vesznek a kőolaj feldolgozásából származó ter­mékek, például kenőolajak fej­lesztésében is. nek azokon a megbeszélése­ken, ahol egy-egy jövendő beruházásról döntenek. Ter­veket ajánlanak, szakvélé­­ményt mondanak a város ve­zetőinek. Ha valaki azt hinné, hogy tegnap a váci városi pártbi­zottságon — Weisz György, a város tanácselnöke és dr. Sziklai Tibor, a vállalat mű­szaki igazgatója jelenlétében — Pálmai László, a városi pártbizottság és dr. Kónya Zoltán, az intézet pártszerve­zetének titkára által aláírt szerződés azzal a céllal szü­letett, hogy a Pest megyei tervezők több megbízást kap­janak, vagy hogy ingyen, esetleg kisebb térítésért dol­gozzanak Vácnak — téved. Azt azonban nagyon szeret­nék, hogy a beruházások ala­posabb előkészítése, megfon­tolása nyomán ne születhes­sen hibás döntés, s kevesebb legyen az elkerülhető terv­­módosítás. Ez az oka, hogy az intézet munkatársai közül a pártonkívüliek is támogatják az együttműködést, s örül a helyi pártbizottság és a ta­nács is, hiszen így megfontol­tan költhetnek el minden ki­adott forintot. A tervezőintézet szeretné, ha a jövőben a megye többi városával is sikerülne hason­ló szocialista együttműködési szerződést aláírni. Cs. A. A bányák pótolják a lemaradást A minőség okoz gondot November közepére, végére a háztartások többségében ugyan megveszik a téli tüzelőt, de azért jócskán vannak, akik ilyenkor mennek a Tüzép-te­­lepekre. Vajon mit találnak? Ennek néztünk utána a Bu­dapest környéki Tüzépnél. Mint Jóna József kereskedelmi igazgató elmondta, a Pest me­gyei telepeken jelenleg össze­sen 31 ezer tonna szén, brikett, koksz és tűzifa van. Ez a kész­let kevesebb a tavalyinál, ami még nem is lenne túl nagy baj, viszont sajnos a jó minő­ségű szénből akadozik az ellá­tás. Német brikettből is jóval többet el tudnának adni. A szállítmányok rendszeresen ér­keznek, de ami reggel érkezik, azt délre már eladják. A né­met brikett azonban pótolható a hazaival. A magyar szénbányák ter­melése és szállítása — ahogy Folyamatosan pótolják a kivágott fát Fűrésztől zeng még az erdő Amíg be nem áll az Igazi, a kemény tél, a favágóktól visszhangzik az erdőgazdaság A hosszúra nyúlt ősz kedvez az erdészek­nek. Bár a hideg miatt nehezebben megy a munka, mint a Budavidéki Állami Erdő- és Vadgazdaságban megtudtuk, a tervteljesítés­sel nincs gond: az erre az esztendőre vállalt 100 ezer köbméternyi fának eddig több mint 80 százalékát már. kivágták. A fa drága kincs, még akkor is, ha a nem­zetközi piacokon az elmúlt hónapokban egyre csökken az ára. Az értékesítési nehézségek azonban arra késztetik az erdészeteket, hogy alaposan vizsgálják meg, milyen termékeket kínálnak külföldre eladásra. Emellett termé­szetesen gondolniuk kell a hazai ellátásra is. A budavidékiek például az idén mintegy 20 ezer tonna tűzifát szállítanak a TÜZÉP-tele­­pekre. Ezenkívül több ezer ládát, bútor- és parkettlécet értékesítenek. Keresett Nyügat-Európában a faszén, ebből a termékből idén több mint ezer tonnát szál­lítanak tőkés megrendelőknek. A BHG nagy telefonközpontjai is az erdőgazdaságban készí­tett faládákban utaznak a világ különböző or­szágaiba. A budapesti vállalat ezért a buda­­vidékieknek több mint 45 millió forintot fi­zet. Jelentős valutabevétel az is, hogy évenként sok külföldi vadász keresi fel a hazai erdő­ket. A vadállomány olyannyira vonzó, hogy az idén várhatóan tízmillió forintos árbevétel­re tesz szert a Budavidéki Állami Erdő- és Vadgazdaság a vadásztatásból. Mint megtudtuk, folyamatosan pótolják a kivágott fákat. A csemeteellátással nincs gond, s a kedvező időjárást kihasználva most is te­lepítenek új csemetéket. Ebben az esztendő­ben mintegy 300 hektárt megfiatalítanak. F. Z. azt közismert — elmaradt a tervezettől. Több helyen ezért a bányászok szombati, va­sárnapi műszakot vállal­nak és év végére — Ígérik — a lemaradást behozzák. Bőségesen elegendő lenne azonban a rendelkezésre álló mennyiség, ha az ipar időben felkészült volna a szilárd tü­zelőanyagok reneszánszára. Je­lenleg többféle típusú kályha kapható. Egy nyíregyházi ipa­ri szövetkezet bejelentette, hogy elkezdte az ilyen kazá­nok gyártását, s ha a KERMI alkamasnak találja, a Budapest kör­nyéki Tüzép árusítani fog­ja. Pest megye az ország más területeihez, megyéihez viszo­nyítva jól áll a tüzelőellátás­ban. Ez főképp annak köszön­hető, hogy a Tüzép-telepek a nyáron sem utasították vissza a szállítmányokat. Október végéig kokszból 1300 tonnával kevesebbet, de szén­ből 3600, brikettből 23 500, tű­zifából 5000 tonnával többet adtak el, mint egy évvel ko­rábban. .összesen 593 ezer 200 tonna tüzelő fogyott el, ami 5,5 százalékkal több a tavaly ok­tóber végéig értékesített meny­­nyiségnél. Novemberben és december ben a három megye ellátásá­ért felelős Budapest környéki Tüzép 181 ezer 14 tonna tü­zelőt kap, amiből a Pest me­gyei telepekre 115 ezer 178 tonna kerül. Tűzifából például még 12 ezer 400 tonnát kap­nak, jóllehet jóval többet ér­tékesítettek, s a jelenlegi kész­let is több a tavalyinál. Ha az október végéig eladott tüzelőt, a jelenlegi készleteket, s a de­cember végéig várható szállít­mányokat együtt vesszük, ak­kor kiderül, hogy a tavalyi 705 ezer tonnával szemben az idén 740 ezer tonnát értékesít­hetnek a Pest megyei telepek. Sz. P. 0HLET1 Az MSZMP Központi Bizott­ságának meghívására novem­ber 14—18. között Budapesten tartózkodott Gerhard Schröder, a Német Szociáldemokrata Párt parlamenti frakciójának tagja. Az SPD képviselőjével megbeszélést folytatott Szűrös Mátyás, a KB tagja, a külügyi osztály vezetője és Horn Gyula osztályvezető-helyettes.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom