Pest Megyei Hírlap, 1982. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-17 / 270. szám
A PEST MEGYE! HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 270. SZÁM. 1982. NOVEMBER 17., SZERDA Bag, Hévízgyörk Fejlődés: esik összefogással Jamrik Lászlóval, a bagi nagyközségi közös tanács elnökével több napon át készültünk a találkozásra. A megbeszélt időpontokban azonban soha nem sikerült beszélgetnünk, mert valami mindig közbejött, ami halaszthatatlanul fontos volt a két község életében. Szombaton délelőtt végre találkoztunk, s amikor Jamrik Lászlónak elmondtam, hogy Bag és Hévízgyörk községek idei fejlődéséről szeretnék írni, a tanácselnök gondterhelten ráncolta homlokát. Kövezett utak — Ha kétszer, háromszor annyit tettünk volna, mint amit tettünk, egyesek azt is kevésnek tartanák, pedig minden kedvezőtlen körülmény ellenére nagyon igyekeztünk, hogy a községekben élők segítségével a nehezedő gazdasági helyzet, a megszigorított gazdálkodási feltételek között is előbbre lépjünk — mondta. — Legfontosabbnak az eddig szinte járhatatlan utak kövezését tartottuk. Ezen a területen van büszkélkedni valónk is, mert okosan használtuk ki a Budapesti Közlekedési Vállalattal, a Fővárosi Tanáccsal kialakult kapcsolatunkat, ezért sikerült az utcák kövezéséhez szükséges kockakövet biztosítanunk. Már kora tavasszal leszállítottuk az anyagot, ám felsőbb szerveink a szakmunkák elvégzéséhez szükséges bérkeretet csak szeptember 1-én adták meg. — Bizonyos költségvetési módosításokkal sikerült a cement és a sóder árát is előteremteni, Persze, mindez kevés lett volna, ha a lakosság nem segít. Sokan voltak, akik nemcsak társadalmi munkát végeztek, de pénzbeli hozzájárulást is vállaltak. Ez a pénzben! támogatás mintegy 80—100 ezer forintot tesz ki. Bagón befejeződött a Honvéd utca. az Evreskert kövezése. ezzel megszűntek azok a gondok, amit a kátyúk és a vendégmarasztaló sár évtizedek óta jelentett, különösen ilvenkoi- ősszel és télen, az utcák lakóinak. Készen van a Malom utca. egy rés^e. s jelenleg foi'dk a tanácsházzel szemben lévő Hősök tercnnk a kövezés«», ahol nenv-snk virágos nnrkot. de aut.ónarkolót is kialakítunk. Hévízgvörknn a József AtHla utca kapott kőburkolatot. Ötlet és segítség Az eredmények mögött komoly erőfeszítések vannak. Bizony nem mindenki lelkesedik egyértelműen és vállal önkéntes munkát azért, hogy a faluja szebb legyen. Vannak, akik úgy gondolkoznak, hogy elég az ígéret meg a községi ejlesztési hozzájárulás befizetése, a többi pedig a tanács dolga, oldja meg, ahogy tudja. Jamrik László legnagyobb gondjai között tartja számon ezeket a nehézségeket: — Azt természetesnek vélem, hogy sokan adnak ötletet. tanácsot, sokan juttatnak el hozzám különböző kéréseket, mert mindebben az egészséges lokálpatriotizmus, a tanácsi demokrácia megnyilvánulását érzem — mondja az elnök. — A gondot. a kettősséget abban látom. hogy amikor a javaslat megvalósításához kezdünk, akkor éppen a kezdeményezők állnak félre, húzódnak árnyékos oldalra, s onnan figyelik, mire megyünk nélkülük. — Voltak, akik több munkanapot felajánlottak egyegy akciónk megvalósítása érdekében, s csak egy-két órát dolgoztak. Még az a szerencse, hogy a többség hajlandó tisztességgel, becsülettel tenni a közös ügyért, lakóhelyünk fejlődéséért. Megemlítem Jamrik Lászlónak, hogy az előző hét végén láttam őt a sportpálya melletti klub és öltöző építkezésénél, amint szorgalmasan lapátolt. — Az épületet minden körülmények között tető alá kell hozni, mielőtt elkezdődne a tartós őszi esőzés vagy megérkezik a kemény hideg, amely az eddigi munka sikerét is veszélyezteti. A tervek szerint a mai nappal befejeződik a falazás. Nagy szükség lenne a község lakosságának a segítségére. Elsősorban a , fiatalokra számítunk, azokra, akik rendszeresen használják a sportpályát. Bag évtizedek óta élen jár a környék sportéletében, jó lenne a községi sportmozgalomnak egy korszerű létesítményt felépíteni. A következő napok kemény próbára tesznek bennünket — sóhajt a tanácselnök. Iskola épül Próbálom vigasztalni, hogy ennek a munkának a befejezése után biztosan lesz egy kis erőt gyűjtő szünet, rövid pihenő. A tanácselnököt a szavaimra mintha kicserélték volna. Határozott, lelkesen tervező lesz: — Megkezdődik a hévízgyörki általános iskola építésének előkészítése. Ebben a munkában elsősorban természetesen a hévízgyörkiek támogatására számítunk. A községi tanácstagok segítségével hamarosan számba veszszük, mennyi társadalmi munkára és pénzbeni támogatásra számíthatunk. Még az 1982-es esztendő is tartogat megoldásra váró feladatokat, de a tanácsi vezető már az 1983-as év tennivalóit tervezi, s ennek lényege: együtt, közösen tenni az itt élők mindennapjainak a megszépítéséért. Fercsik Mihály Ősi is legyen kiállító A természet furcsaságai A Gödöllői Galéria decem bér 5. és január 7. között ren dezi meg a Természet furcsa ságai című kiállítását, melynek bemutatásához a gödöllői és környékbeli lakosok segítségét kéri. A kiállításon olyan természeti formákat; kavicsokat, csigákat, gyökereket, terményeket szeretnének bemutatni, amelyek különlegességüknél, érdekességüknél fogva a természet életében is ritkaságszámba mennek. Emberkéz alkotta tárgyakhoz hasonlítanak vagy ritka véletlenek szülöttei, esetleg érdekes élmények fűződnek hozzájuk. Kérik, hogy a kiállításhoz küldjenek be ilyen tárgyakat, formákat, akár érdekes természeti jelenségekről készült fényképeket is, a kiállítás bezártával a kölcsönadott formákat. felvételeket visszaadják, s ha esetleg méreténél fogva például egy növény nem különíthető el, a szállítást megoldják. Reméljük, sok érdekes anyag gyűlik össze bemutatónkon! Túró csurig, p©lár telik Jó felszerelés, kellemes utazás á nők is neveitek Az idén is erős maradt a tömegsport mozgalom a Ganz Árammérőgyárban, nyolc sportágban versenyezhettek a dolgozók. Ezt állapította meg a vállalati tömegsportbizottság, amely Lajkó István vezetésével az idei eredményeket értékelte. Asztaliteniszben, lövészetben, sakkban és tekében egyéni és csapatvetélkedők voltak, s atlétikában, kézilabdában, labdarúgásban, természetjárásban is bőven volt alkalom a mozgásra. Az üzemi sportrendezvényeken kívül városi és megyei versenyeken is szerepeltek a legjobbak. Különösen örvendetes, hogy az idén sikerült aktivizálni a gyengébb nem képviselőit is, sok lány és asszony hódolt a lövészetnek, kézilabdának, természetjárásnak, sőt a labdarúgó-bajnokságba is beneveztek. A számok is sokat mondanak: az üzemi versenyeken majdnem ezeregyszázan vettek részt. S ha bár ebben benne vannak, akik több sportágban is ügyeskedtek, így is jelentős a növekedés a tavalyi részvételhez képest. A vállalati jóléti és kulturális alapból huszonötezer, a szakszervezeti bizottság támogatásából harmincháromezer forintot fordítottak tömegsportra. Így majdnem hatvanezer forint jutott működési kiadásokra, felszerelések vásárlására, utaztatásra, egyebekre. M. G. Az előzetes értékelés szerint sikeresen teljesítette idei tervének háromnegyed részét a vácszcntlúszlái Galgatej társaság. Feldolgozó üzemükben termelékeny gépeiken éránként háromezer liter 2,8 százalékos zsírtartalmú tejet tasakolnak. A NDK- gyártmányú töltőautomaták jól működnek, amelyhez hozzájárulnak a gyakorlott tmk-sok, hiszen a rendszeres karbantartás nélkülözhetetlen előfeltétele a zavartalan üzemeltetésnek. Felső képünkön: Szabó Sándorné még a hagyományos csurgatással állítja elő a túrót, de már megérkezett Vácszentlászlóra a túrégyártó gép is. Alsó felvételünkön: Berncczei Lászlóné és Mészáros Istvánná óránként kétezer poharat tölt meg tejföllel a Tétre 80-as gépen. Hancsovszki János felvételei Újabb siker röplabdában Az NB II-ben szereplő gödöllői férfi röplabdások a 9. fordulóban is győzelemmel örvendeztették meg szurkolóikat. A csapat ellenfele ezen a találkozón az Esztergomi Medicor SE volt. A mérkőzés elején a hazaiak kevésbé összpontosítottak, bizonytalanul fogadták a nyitásokat. Ennek az lett a következménye, hogy az első játszmát 15-12 arányban elvesztették. Á második játszmában mintha megtáltosodott volna a gárda. Zsinórban szerezték a pontokat, s nem sok idő kellett ahhoz, hogy 1-1-re alakuljon az eredmény. A harmadik és negyedik játszmában szép megoldásokat, hatalmas leütéseket, különböző taktikai variációkat láttunk a hazaiaktól. A csapat játékosai, beleértve a csereként pályára lépőket is, szívvel-Iélekkel küzdöttek, a közönség lelkes és hálás volt a tetszetős játékért. A falu sstliüf’ic Megycrádról Az otthonosság érzetével Néhány héttel ezelőtt Mogyoródon j..rtam, az ottani művelődési ház egyik népes rendezvényén. Az előadás megkezdése előtt és után is volt módom, hogy sok falubélivel beszéljek. Meglepett, hogy az idősebbek, de a fiatalabbak is, milyen tisztelettel és szeretettel említették dr. Farkas György helytörténész nevét, aki több monográfiát írt szülőfalujáról, és akit beszélgetőtársaim közül sokan tartottak barátjuknak, gyerekkori cimborájuknak. Mintha megdőlt volna a keserű tapasztalatok alapján oly sokszor idézett mondás igazsága, mely szerint senki sem lehet pr if éta saját hazájában. Kedves emlék A Gödöllő Városi Helytörténeti Gyűjteményben dolgozó Farkas Györgynek elmondtam mogyoródi tapasztalataimat, s feltettem a kérdést: — Igaz-e, hogy ha ideje engedi, leküzdi a mozgással járó fájdalmait és meglátogatja övéit? — A kérdésre hadd feleljek kérdéssel — mondta Farkas György. — Miért tud az ember oly elfogultan és teljes szívvel drukkolni saját faluja, a világszínvonalhoz képest igen-igen jelentéktcl .n — csapatának? Miért őrizzük oly szívósan egykori kedves emlékeinket? Miért keressük fel szívesen emlékeinket, előszámlálgatva ifjúságunk és gyerekkorunk tájait? A magyarázatot nem én fedeztem fel, csak elismétlem: mert az életünket igyekszünk rögzíteni: Igyeszünk kötődni valahová. Halk szóval — Nem akarunk idegenül élni. Nem akarunk elidegenedni, hogy ezzel a korszerű kifejezéssel éljek. Ez ellen a hiányosságot kimutató érzés ellen — az otthonosság érzetével lehet védekezni. Azzal az érzéssel, hogy van számunkra, az egyéniség számára valami közösség, amihez kötődni tud, s amihez nem kötődnie veszteség. Miközben Farkas György szavait jegyzem, eszembe jutnak az általa írt helytörténeti dolgozatok, mint a Mogyoródi é. századok, vagy a kétkötetes Gidres-gödrös Mogyoródon című pályamunkák, amelyek szerzőjüknek országos elismerést hoztak. Olvastam a Kamarás Mihály gazdasági feljegyzései az 1844—1896-ig tartó évekből címmel közrebocsátott írást is, amely a szerző nagyapjának hétköznapjaiba enged bepillantani. — A gyerekkor és az ifjúság élményei egész életre szólóan bírnak meghatározó jelleggel. Nincs abban részemről semmi túlzás, ha azt mondom: Mogyoród számomra az indítást és a visszatérést egyaránt jelenti, s annak felismerését és felismertetését is, hogy e vidéket tegyük otthonosabbá az alkotó szellem számára, s teremtsünk olyan lehetőséget, hogy ez a táj, ez a provincia felvirágozzon, s ne érezze magát idegenül benne az sem, aki nyugtalan és kereső, vagyis alkotó életet aikar benne élni. Nekem Mogyoród mindig a kapaszkodóm volt, s nem ugrópálya előtti dobbantó, ahonnan messzire lehet elrugaszkodni. Farkas György csendes, halk szavai a mogyoródi barátok emlékezéseit villantják fel bennem. Sorolom azok nevét, akikkel Mogyoródon beszélgettem : Pusztai Ferenc, Érseki József, Szacskó István, Babicz István. Farkas Györgyben felfafeadnak az együtt töltött évek emlékei. Titokban készültek — Fiatal egyetemista voltam. Hetenként jártam haza, s hála anyámnak, a már-már széthulló paraszti gazdaság ezerkezű, ügyvédeszű, egyszerre kemény és édes parasztasszonynak, nem lettem úrfi. Szabad időmben úgy éltem, akár a többi korombeli falusi legény. Pusztai Ferenc legénypajtásommal egy késő éjszakáig tartó beszélgetés közben elhatároztuk, ifjúsági önképzőkört szervezünk a mogyoródi leányoknak s legényeknek. — Vasárnap délutánokra megkaptuk az iskola egyik tantermét, ahol huszonötharminc mogyoródi parasztgyerek összebújhatott. Ebben a kisebb, szűkebb körben jobban felfogható volt a világ, s jobban birtokolhatok voltak a dolgok. Amit én héSközben Pesten tudásként felszedtem, itt a jó gazda gondosságával tovább palántáztam. — Petőfi, Arany, Ady, József Attila verseit szavaltuk. Szabó Dezső, Móra, Móricz prózáját olvastuk. Izgalmas, alkotó összejövetelek voltak ezek, amelyeken titokban arra készülődtünk, hogyan végezzük dolgunkat, ha mi leszünk a községi elöljáróság. Lehet ezen ma már mosolyogni — halkul el az emlékező, aztán felemeli a hangját —, de nem lehet vitatni, hogy ebben az ifjúkori romantikus lobogásban és tervezésben együtt alakította, formálta egymás világát az egyetemista hallgató és a földet művelő parasztgyerek. — A mi közösségünk, akkor nem éreztem, ma viszont büszke vagyok rá, megnyitotta és mozgásba hozta számunkra a világot. És ez nem kis dolog, hiszen 1930-at írtunk akkor. Hogy nem csak szavaink voltak, arra is sok lenne a példa, de csak egyet: volt olyan mogyoródi gimnazista, akinek a taníttatási költségeinek jelentős részét a mi önképzőkörünk biztosította. Lelkesítő példa Farkas György most a helytörténeti gyűjteménynek otthont adó épület történetét írja. Hasznos és kiváló munka lesz, és mégis arra biztatom, sürgősen kezdje el az 1929— 1933 között működő mogyoródi önképzőkör történetének feldolgozását. Okulásul, emlckeztetésül, lelkesítő például. F. M. GSC—Esztergomi Medicor 3-1. GSC: Dóczi, Somogyi J„ Molnár, Csorna, Réti, Berták, Kardos, Gorove, Cipkin, Somogyi Cs., Almási A. Edző: Körösfői Ándrás. A játszmák: 12-15, 15-19, 15-7, 15-4. A felnőttek után az ifjúságiak következtek. Sajnos, a fiatalok nem tudták megismételni azt a játékot, amit idősebb társaik nyújtottak ezt megelőzően. GSC ifi—Esztergomi Medicor ifi 0-3. GSC: Almási A., Somogyi Cs., Kacsuk L., Tompa T., Piroth Z., Pleizer L., Kovács Z., Porgányi G., Újvári M. Szép sikert hozott az ugyancsak Gödöllőn rendezett női KISZ Kupa torna. A sorozaton öt csapat vett részt: a Ráckevei Gimnázium, a Postás úttörő- és ificsapata, a két ifiválogatottat felvonultató Külker SC ifjúsági gárdája és a házigazdák. A selejtezők után a ráckeveiek és a gödöllőiek vívták a döntőt. Az előbbiek a Postás ifit győzték le 2-0 arányban, míg a gödöllőiek nagy küzdelemben a Külker SC-t, ugyancsak 2-0-ra. A döntőben a gödöllői lányok szép játékkal nyerték az első játszmát, sajnos, a másodikat elvesztették, a harmadikban azonban 3-12-ről tudtak fordítani. A csapat valamenynyi tagja jelesre vizsgázott küzdeni tudásból. Az összeállítás a következő volt: Szántó Zs., Süpek S., Kerek A., Szebeni M., Huszár É., Ádám G.. Kolozs E., Körösfői F., Kolozs J. Edző: Körös fői László. Itt említjük meg, hogy a női csapat létszámát szeretnék növelni. Kérik azokat a volt röplabdás lányokat, akik ismét szeretnének röplabdázni, jelentkezzenek az Erkel Fere-nc iskola tornacsarnokában, szerdán délután háromnegyed hattól, illetve pénteken este fél nyolctól. Szántó Zsuzsa A nap programja November 17-én. Gödöllő, helytörténeti gyűjtemény: A gödöllői kisipar múltja és jelene című kiállítás, megtekinthető 10-től 14 óráig. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap
