Pest Megyei Hírlap, 1982. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-10 / 264. szám
Biztonsági akció Átvizsgáltak hetven kocsit Elkészült az AFIT tanműhelye A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDÉ JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 264. SZÁM 1982. NOVEMBER 10., SZERDA ASíoI a lóbőrt húzzák Fontos nyersanyagaink egyike A járműpark gyarapodásával a személyautók száma is növekedik, s mind nagyobb feladat hárul a szolgáltató iparra. Cegléden a javítások egy részét az AFIT autószervize végzi. A szakmunkáslétszám jelenleg még a szükségesnél kevesebb, s így nem tudják kellően kihasználni az üzem nyújtotta műszaki lehetőségeket. A szervizben szakmunkástanul ókat is képeznek, akik a karosszérialakatos, fényező, autóvillamossági és autószerelő szakmát sajátítják el. A hatvannégy tanulóval két iskolai és két üzemi állományban levő oktató foglalkozik. Eddig a megfelelő színvonalú képzést hátráltatta a tanműhely hiánya. Ez a gond most megoldódik, mivel felépült az a csarnok, amelyet várhatóan még decemberben birtokba vesznek az autószerelő <> - rosszérialakatos növendékek. Az ÉGSZÖV-elemekből emelt, újszerű technológiával készített létesítmény kivitelezője a Dél-Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalat volt. Az épületet úgy tervezték, hogy a későbbiekben bővítésének nem lesz akadálya. Az autószerviz terveiben szerepel a két műszakos üzemelésre való átállás, ehhez azonban fel kell tölteni a szakembergárdát. Azt remélik, hogy a náluk felszabaduló szakmai utánpótlás egy része Róka az Öregszőlőben Veszedelmes látogató A minap hívatlan vendég ólálkodott Csipkó István tanyája környékén, a ceglédi Posta dűlőben. Valószínű, egy kis tyúkpecsenyére fájt a foga, de különös viselkedése miatt rajtavesztett: a gazda agyonverte a sompolygó rókát. Később a laboratóriumi vizsgálat kiderítette, hogy a jószág veszett volt. Az esetről tudomást szerezvén a városi-járási főállatorvos megtette az ilyenkor szükséges lépéseket. Ebzárlatot rendelt el a város XI. kerületének a Pesti út és a Budai út közötti részén (öregszőlők), továbbá a XIV. kerületben. Január végéig az arra lakók kutyáit z&rt helyen kell tartani, illetve csak pórázon és szájkosárral lehet közterületre vinni. OLYAN HADSEREGÜNK VOLT 1848-ban, amelyikben a zászlóaljak szikrázó szemekkel vetélkedtek, ki támadjon elsőnek az ellenségre Felsö-Tápión. A frontális támadást a patak mocsaras, süppedékes terepe akadályozta, átkelni csakis a fahídon lehetett, s a hídfőben egy császári hadosztály lőtte a mieinket. A rohamot a kilencedik zászlóalj kezdte. Lobogójukat a rivális harmadik zászlóaljból Szikszai hadnagy kiragadta tizedesük kezéből, s vitte diadalmasan a túlpartra, ezért a vörössipkások haditörvényszék elé követelték zászlótartójukat. A csatazaj elültével első pihenőjükön. Kákán ki is végezték. Ennek a honvédségnek volt legendás hőse. Nagy-Sándor József, hajdani ceglédi diák, aradi vértanú, a tábornokok közt kötélen az öfödik. Nagyváradon született, Johanna nővére és Imre bátyja után az Elcméry házban, zsenge gyermekkorát a Szamos-parfi gazdag múltú városban élte. Váradról Abonyba költöztek. hol apja, föltehetően, postamester volt. Abonyból hozták a fiút a ceglédi nemzeti iskolába s helyezfék el kosztra-kvártélyra egy itteni családnál. Abonyban csak egytanítós falusi elemi volt egyetlen osztállyal, a ceglédi háromtanítós, melynek harmadik fokozata a grammatikai, másként latin oskola volt. Vélhető, hogy az első és második klasszist is a vállalat alkalmazásába lép, hiszen például karosszérialakatosokra rendkívül nagy szükség lenne már most is, mert csak másfél hónap vállalási idővel tudjuk a karambolos kocsikat fogadni. Azon túl, hogy az üzem megfelelő utánpótláshoz jut, a térség más vállalatai számára is biztosítják a hozzáértő javító gárdát. A szervizben egyébként a közelmúltban az egyik szombaton kommunista, műszak volt. Dolgozóik egy része — az autóklub helyi szervezetével közös szervezésben — közlekedésbiztonsági akciót tartott. Térítés nélkül, társadalmi munkában több mint hetven személyautót vizsgáltak át, s felhívták a figyelmet azokra a hibákra, amelyek megszüntetése az autósok érdeke. Ezzel kívántak hozzájárulni az országutakon folyó biztonságosabb közlekedéshez, hiszen a járművek műszaki állapotán rendkívül sok múlik. Cegléden végezte, de a harmadikat minden bizonnyal. Osztálytársa volf a budai postamester fia, Schédel Feri, a velük egyidős Bobory Gyuri, jó pajtásuk a náluk két évvel fiatalabb Bobory Károly. A két testvér a ceglédi uradalmi kasznár fiai. A négy kislegény közt meleg barátság szövődött, a budai német gyerek egykettőre megtanult köztük magyarul. Húsvéf hete előtti napon nagy lármával rebbentek szét az ódon iskola növendékei, a beállott csöndben csak a két kvártélyos diák maradt, lesve a postakocsit. Józsiért hamar eljöttek, boldogan szállt föl anyjához a szkólával egy téren álló lóváltó állomáson, Ferkó könnyes szemmel nézett rájuk, mert neki maradni kellett. Szigorú apja magyar szót tanulni hozta ide az elmúlt ősszel, nem vitte haza Budára, nehogy az ottani német környezet megzavarja. A gyereken megesett Nagy-Sándórné szíve, elkérte Bischoff igazgatótól, a nevelőapától. így történt, hogy a vidám húsvétot Abonyban töltötte a két kis cimbora, meleg családi, magyar környezetben. A RÉGI TANTERV SZERINT a tanév november elsején kezdődött és a következő esztendő szeptember huszonegyedikén végződött. A pajtások 1814 őszén elváltak egymástól. Schédel Ferkóból Toldy Ferenc lett. s a magyar irodalom-Halász Judit Eesz a vendég Cegléden a Délibáb eszpresszó a következő hónapokban alkalmanként irodalmi kávéházzá alakul. A Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat ceglédi területi igazgatóságának szakszervezeti bizottsága kezdeményezte, hogy művészeket meghíva eseményekkel gazdagítsák a város kulturális életét. November 15-én, hétfőn délután öt órakor kezdődik az első irodalmi kávéházi előadás. Sem emlék, sem varázslat címmel Halász Judit színművésznő mutatja be Radnóti Miklós költőről, verseiről szóló műsorát. Jegyek árusítására a Délibáb eszpresszó kapott megbízást. Mozgássérültek tanácskozása A Mozgássérültek Budapesti Egyesületének ceglédi csoportja közgyűlést tart november 12-én délután 14 órai kezdettel Cegléden, a Pesti út 76. szám alatti, volt talajjavító üzem tanácstermében. történetírás atyja, Bobory Györgyből honvédtiszt a szabadságharcban és hősi halott egy ütközetben. Károly a Makk-féle összeesküvésben való részvételéért nyolc évre várfogoly, nehéz vasban Josefstadtban. Nagy-Sándor József hadapródnak állt az 5. huszárezredbe, később a 2. Kálnoky lovasokhoz. Szabályosan emelkedett a ranglétrán, 1847-ben nevezték ki kapitánynak. Nyugdíjaztatta magát. Vagyona nem volt, Nagykikindára folyamodott kamarai biztosi állásra. Megkapta, de nem sokáig űzhette polgári foglalkozását, kitört a magyar forradalom. A Habsburgoktól fölbiztatott délvidéki szerbek fegyverrel támadtak a magyar falvakra, a forradalom szabadságharcba váltott át. A kormány katonaságot küldött a felkelők ellen. Nagy-Sándor csatlakozott hozzájuk, részt vett a bánsági ütközetben. Nemzetőr őrnagy volt, majd átlépett a honvédségbe. A hadszíntéren nevezték ki alezredesnek, nemsokára ezredesnek, Damjanich had. testében lovasdandár-parancsnoknak. Huszárai élén 1849. március 5-én messze kergette a szolnoki csatából menekülő császáriakat és a már említett tápióbicskei ütközetben Jellasics utóvéd dandárét, A hadijelentések kiemelik nevét Buda visszafoglalásánál. Május 20-ról 21-re virradó hajnalon — akkor már tábornok — ló-A Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet és a TÜZÉP-telep közé ékelődve szerényen húzódik meg az egyik legkisebb ceglédi üzem, a BIVIMPEX telepe. A cégtábla a tevékenységi kör tekintetében magyarázattal szolgál: ez a Bőrgyárak Kereskedelmi Közös Vállalata, jelenlegi nevét 1972-től viseli, mai ról szállt huszáraival és gyalogos honvédéivel elsöprő lendülettel tört a várfalak ágyúütötte résein át a makacsul védekező osztrákokra. Ezután hadtestével csatákat nyerve, csatákat vesztve részese volt a további harcoknak. Utolsó csatáját Debrecennél vívta alig hétezer katonájával a hatszoros túlerőben lévő orosz cári csapatokkal. E vesztett csata miatt a polgári történetírók ugyan jó lovasnak, személyes bátorságé kiváló katonának tartják, de mint felső vezető — szerintük — „nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket”. Holott a debreceni csata szurony szurony elleni küzdelmeivel eleve reménytelen volt, mégis fölvette a harcot, hogy időt nyerjenek a délvidékre koncentrált többi hadtestek. Nem tudtak egyesülni, háborút vesztettek az Alsó-Tiszánál, s a túlerő előtt Világosnál letették a fegyvert. A GYŐZTES CSÁSZÁR PARANCSARA az őrmesternél alacsonyabb rendfokozatú honvédeket hazaengedték, mindenki mást haditörvényszék elé állítottak. Nagy-Sándor József tábornokot tizenharmadmagával Aradon kivégezték. Csontjait és vele temetett bitófáját 1932-ben ásták ki a vár. sáncok alatt. Emlékét a tizenhármak névsora őrzi tankönyvekben és márványtáblákon. A nagyváradi lakásuk helyére épített ház falán gránilkövön ragyog a neve, Debrecenben egy iskola viseli nevét, s az iskolán bronz domborművű mellképe. szerte az országban egy-egy utcanév. Cegléden Nagy-Sándor József aradi vértanúra, hajdani diákunkra semmi sem emlékeztet. Hídvégi Lajos helyén 1977 óta dolgozik. Munkáslétszáma nem nagy, feladata viszont annál inkább az. Külön minősítik A vállalat nyersbőr begyűj téssel és forgalmazással, továbbá a feldolgozott bőrök belföldi és külföldi kereskedelmével foglalkozik. Lényegében a nagyobb vágóhidak közelében mindenütt megtalálhatók a vállalat telephelyei. Kisebb tételeket az áfész- és MÉH-kirendeltségek is felvesznek. A birkabőrön kívül minden más állati bőr a vállalaton keresztül jut a bőrgyárakba. Etédi Attila telepvezető von be a bőrfeldolgozás és minősítés rejtelmeibe. A bőr zölden érkezik a vágóhídtól és tenyésztőktől a telephelyre, ahol a marha, a ló és sertés bőrét súlyra és darabra mérik le, majd a lesózás után határozzák meg a kálót, a veszteséget, mivel szerves hulladék nem kerülhet az értékesítési árba. A sertésbőrt nyolc minősítő kategóriába sorolják, eszerint két mellékosztály és két szabványon kívüli elkülönítés létezik. Lényegében az első öt osztályból származó bőrök alkalmasak cipőkészítésre, vagyis a kidolgozott bőr több mint fele felhasználható. A finombőrök állategyedenként 6 kilogrammnál könnyebbek. A kan és a koca bőre ennél súlyosabb, mert bőrük vastagabb, ám gyengébb a minősége: szakadhat, kisebb lyukakat rejthet, ez kedvezőtlen tulajdonsága. A marhabőrt négy osztályba sorolják, a tényleges kereskedelmi áru az első háromból kerülhet ki, a bika bőrét és a tehénét külön minősítik. Mindkét nemben könnyű, közép és nehéz bőrtípust ismernek. A vékonyabb bőrök az értékesebbek. Zölden érett Húzza a lóbőrt — mondjuk az alvó emberről, ám egészen más jelentése van a szólásnak a bőrösöknél. Bizony nyúzáskor húzni, de nagyon is erősen húzni kell a bőrt. Az a jó, ha minél hosszabb a gerincméret, mert az ár attól függ. A csikóbőr más elbírálást igényel, 160—200 centi gerinchossz a leggyakoribb. A telep évente mintegy 30 ezer marhabőrrel, 110 ezer sertésbőrrel és 300—400 lóbőrrel foglalkozik. Sózáshoz éves viszonylatban 800—1000 tonna sót használnak fel. Rendkívül nehéz, halaszthatatlan munka a sózás. Télen-nyáron, esőbehóba, fagyban, ha érkezik a bőr, csinálni kell. A munkások védőruhái, a bekecsek, kesz-Bőven van téli takarmány Tél közeledvén a jószágtenyésztésscl foglalkozó termelőszövetkezetekben felkészültek az állomány megfelelő takarmányellátására. Az abonyi Ságvári Endre Tsz szarvasmarha-állománya 1400 darab, ebből 550 a tehén. A gazdaságnak nem kell tartani attól, hogy a hideg évszakban gondot okoz az etetés, mert bőséges takarmánykészletük van. Silókukoricát 780 vagonnyit takarítottak be és 1100 tonna lucernaszénájuk van. A szövetkezet 400 hektáron termelt cukorrépát, amelynek levelét, illetve a répafejet igen tyűk minden kellemetlenséget nem képesek kivédeni. A kesztyűfélék egyikében rosszul lehet fogni a bőrt, a másik hamar átázik, esetleg gyorsan elszakad. A lesózott marha- és ióbőrt 30—45 napig, a sertésbőrt 15— 20 napig érlelik. Jó lenne a szabvány szerinti, nyáron rövidebb, télen hosszabb érlelést tartani, mert a minőségi áruféleségek megkívánjak. A sózás nem csupán a bőr gyors konzerválását segíti. Hatására a sóérzékeny fehérjék kicsapódnak, az irharész megkeményedik. Az üzem tárolótere már kinőtte a telepet, pedig csak ötéves az építmény. Megnőtt a vágóállat-forgalom a húsüzemben, így a sertésbőrrel is nehezen férnek. Mindig naponkénti megállapodás szerint történik a vágóhídi bőr elszámolása, mégpedig a maradvány zsírok, húsrétegek alapján. Nyilván a húsüzemnek sem érdeke, hogy sok hasznosabb rész maradjon a bőrön. Sajnos, a nagy nyersanyagkereslet ellenére a húsüzemek nem érdekeltek abban, hogy ipari nyersanyagként értékesüljön a bőr. Lényegében az egységnyi bőrsúly zölden érett állapotban 23—24 forintot képvisel, de „húsos” áruként eléri a 36 forintot kilónként. Nagy különbség. Kicsi, de fontos A pihentetés után a válogatott osztályozott bőrök raklapra kerülnek, egytonnás egységekben _ kerülnek kamionokba. Ceglédről a kikészítő gyárakba vagy a fővárosi telephelyre szállítják a bőrt. A sómentes tiszta súlyt ekkor határozzák meg, majd folytatódik a nyersanyag feldolgozása: meszezéssel. de ez csak akkor ad jó eredményt, ha a bőrt előtte alaposan feláztatják. A meszezést követően cserzik, nyújtják, faragják, színezik és fényezik a bőrt. A bomlékony fehérjék, a folyamatsor végére eltávoznak a bőrből, a nemes bőrrészek viszont megedződnek, ez adja a tartást, tartósságot. Cegléden a bőrsózás káros mellékhatásait zárt rendszerben fogja fel, így előzi meg az üzem. A sóié, nem juthat a gyűjtő csatornákba, az ülepített levet szippantókocsival viszik el. A szennyezett hulladéksó csak útkezelésre használható, állat- és humánegészségügyi okok miatt. A Büdösér környéke tehát nem szikesedhet el! A bőr nagyon fontos nyersanyag. Nagy a hazai szükséglet és van esély arra, hogy az exportforgalom növekedjen. Kicsi üzem tehát a ceglédi telep, de annál fontosabb. Surányi Dezső kedvelik a jószágok, ám ennek felhasználására egyelőre nincs lehetőség. A francia és a magyar gyártmányú répaszedőgépek a levágott levelet oly mértékben összekeverik a földdel. hogy etetésre, takarmányozásra alkalmatlan. A szemcskukoricát, a takarmánybúzát és -árpát kedvező körülmények között raktározzák. Olyan tárolójuk van. amelyben 10 ezer tonna termény elfér. ISSN 01»—2500 (Ceglédi Hírlap) Csak a piros sapkája maradhat 4 Olasz gyártmányú paprlkacsumázó gcpct helyeztek üzembe ebben a szezonban a Nagykőrösi Konzervgyár ceglédi gyárában. A berendezés segítségével a munka termelékenyebbé vált, kevesebben több paradicsompaprikát ecu mázhatnak ki egy műszak alatt. Apáti-Tóth Sándor felvétele Egy vértanú életútja A szabadságharc tábornoka volt A legendás hős városunkban tanult A Ságvári Tsz-bcn Magas kazlak, tele silók
