Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-31 / 256. szám

CEGLÉDI vtíria A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 256. SZÁM 1982. OKTÓBER 31., VASÁRNAP Oktéher útján Város, járás ünnepre készül Könyvtárt, szolgálfatóháznt avatnak Cegléd és a járás valameny- nyi települése már javában készül a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 65. évfor­dulójának megünneplésére. A Lenin park és a város közpon­ti tere az ünnepségek színhe­lye. őszi virágokat ültettek már az ágyásokba, időben he­lyükre kerülnek a zászlók, a dísztribün mikrofonjának, hangerősítőjének kábelei. A Rákóczi üti pártszékházban megnyílt már az Október út­ján című plakátkiállítás, mely­nek anyagát a Magyar Hirdető archívuma adta. A kiállítást a Kossuth Művelődési Központ szervezte, rendezte. Az ünnepi nagygyűlés no­vember 5-én, pénteken dél­után 15 órakor kezdődik a Sza­badság téren. Megnyitót Sárik Ferenc, a városi pártbizottság első titkára mond, az ünnep­ség szónoka Komáromi János, az MSZMP Pest megyei Bi­zottságának osztályvezetője lesz. A szovjet hősi emlékmű­vek koszorúzása követi az ün­nepi beszédet, az Internacio- nálé hangjai zárják a városi ünnepséget. Koszorúzások November 5-én, a nagygyű­lés előtt. 14 órasor zajlik a ko­szorúzás! ünnepség a Lenin szobornál. Ezen a napon he­lyezik el a kegyelet és a meg­emlékezés virágait az 1956-os ellenforradalom elleni harcban Budapesten hősi halált nalt Mészáros István alhadnagy és Cs. Kiss Albert alhadnagy sír­ján a Széchenyi úti temető­ben. A járás kiemelt ünnepségé­nek színhelye most Abonyban lesz, november 5-én, pénteken. E napon délután 15 órakor lesz az új nagyközségi könyvtár ünnepélyes átadása, amelyen beszédet mond Békés György, a Pest megyei könyvtár igaz­gatója. Az Abonyban levő szovjet hősi sírokat 14 órakor koszo- rúzzák meg a Szemere Berta­lan úti temetőben. Az ünnepi nagygyűlés 16 órakor kezdő­dik a felszabadulási emlékmű­nél, ahová a járás települései­nek küldötteit is várják. Be­szédet mond dr. Major Miklós, a megyei pártbizottság tagja, a Pest megyei Főügyészség ve­zetője. Az ünnepségen közre­működik az úttörő fúvószene­kar és a Gyulai Gaál Miklós Általános Iskola szavaiéi sze­repelnek. A nagyközségben november 7. alkalmából adják át ünne­pélyesen a Kossuth Ferenc út- ca 2. szám alatt elkészült szol­gáltatóházat november 4-én, délután 16 órakor. Megemlékezések Á járás valamennyi telepü­lése zászlódíszt ölt az ünnep­re, pompás virágokból készí­tik a megemlékezés és kegye­let koszorúit. Az ünnepség minden településen október 5- én délután zajlik. Albertirsán, a szovjet hősök sírját a 14 órakor kezdődő ke­gyeleti ünnepségen koszorúz- zák meg a Vörös Hadsereg úti temetőben. 14 óra 30 perckor a Köztársaság úti szovjet hősi emlékműnél lesz koszorúzási ünnepség. 18 órakor kezdődik a november 7-i emlékünnep­ség a nagyközségi művelődési házban. Beszédet mond Erdé­lyi Gábor, a járási pártbizott­ság tagja, a járási hivatal osz­tályvezetője. Budapesti ven­dégművészek felléptével műso­ros estet tartanak az ünnepség után. Ceglédbercelen a Dózsa György Művelődési Házban az ünnepség 18 órakor kezdődik, beszédet mond Gyigor József, a járási párt-végrehajtóbizott­ság tagja, a járási-városi rend­őrkapitányság vezetője. Az ünnepség után a művelődési ház kórusa ad hangversenyt. Dánszentmiklóson 14 óra 30 perckor kezdődik a koszorúzá­si ünnepség, 15 óra 30 perckor pedig az ünnepi megemlékezés a Micsurin Tsz kultúrtermé­ben. Beszédet mond Horváth Józsefné, a Vöröskereszt járá­si szervezetének titkára. Csemőben, a központi általá­nos iskolában a 15 órakor kez­dődő ünnepségen Bod a János, a községi pártvezetőség tagja, tanácselnök mond beszédet. Jászkarajenö és Kőröstetét- len együtt tartja a november 7-1 ünnepséget. 16 óra 30 perc­kor lesz Jászkarajenőn a szov­jet hősi emlékműnél a koszo­rúzási ünnepség, 17 órakor kezdődik a művelődési házban az ünnepi nagygyűlés, mely­nek szónoka Bognár József, a közös tanácsú községek párt- bizottságának titkára. Mikebudán a klubkönyvtár­ban az ünnepség 18 órakor kezdődik. November 7-e je­lentőségét a KISZ járási bi­zottságának titkára, Fazekas László méltatja. Nyársapáton a település la­kói a művelődési házban 15 órakor kezdődő ünnepségen Fritzné Tóth Anikónak, a párt járási bizottsága politikai munkatársának beszédét hall­gatják meg. Kocséron november 5-én 16 órakor a községi művelődési házban emlékeznek meg a Nagy Októberről. Beszédet mond Nagy István, a párt já­rási bizottságának osztályve­zetője. Törteién 16 óra 30 perckor koszorúzási ünnepséggel kez­dődik a november 7-i megem­lékezés. 18 órakor a művelődé­si házban zajló ünnepségen beszédet mond Varga Ernő, a párt járási bizottságának tag­ja, a Nemzeti Bank ceglédi fiókjának igazgatója. Sportversenyek Az ünnepségeket minden községében rendezvény követi. A művelő­dési házak irodalmi szakkörei, szavalói, énekesei, általános is­kolák kórusai készültek fel a bemutatkozásra. Üzemekben, termelőszövetkezetekben, hi­vatalokban házi ünnepséget tartanak, a munkában, mun­kaversenyben elért eredmé­nyekért járó kitüntetések át­adására több helyen most ke­rül sor. Szombaton és vasár­nap, vagyis november 6-án és 7-én tartják az ünnepre kiírt kupamérkőzések döntőit. E. K. a járás műsoros Fontos forrásmunka A kutatók forgathatják Az énekköltő Szegedi Kis István A közelmúltban jelent meg az Akadémiai Kiadó gondo­zásában Varjas Béla: A ma­gyar reneszánsz irodalom tár­sadalmi gyökerei című kötete. A fontos monográfia — töb­bek között — foglalkozik a Cegléden is működött Szege­di Kis István (1502—1572) mun­kásságával. Az 1566. évi felvidéki tatár- dúlásról panaszkodó siralmas ének szolgáltatta a legfőbb bi­zonyítékát annak az új tétel­nek, hogy a Szánja az Úristen kezdetű éneket nem Szegedi Kis István, hanem Szegedi Gergely írta. Végeredményben Szegedi Kisnek négy-öt éne­ket tulajdonít a szerző, de ezen bizonyosság korántsem jelent leminősítést, mert a neves re­formátor kora egyik nagy for­mátumú, világot látott, nem­zetközi hírű tudósa, kinek munkásságából csak kis rész­let az énekköltés. A ceglédi vonatkozású iro­dalomtörténeti ismeretek ár­nyaltabb elemzéisét segítheti a kötet, mely kitűnő korrajza miatt sem mellőzhető kézi­könyv és a helytörténeti kuta­tásokhoz kellő kitekintést ad. Sok ingatlan cserél gazdát Kapósak a kertes családi házak A szociológusok szerint az újságok apróhirdetései hű ké­pet adnak az adott korról. Aki értő szemmel olvassa e rövid és célratörő híradásokat, mesz- szebb mutató következtetése­ket vonhat le, amelyek bizo­nyos általánosításokra is fel­bátorítanak. Napjainkban az apró betűs sorok jelentős la­kás- és ingatlanforgalomról árulkodnak. Telkek, tanyák, házak, lakások és garázsok cserélnek gazdát, s mindezzel együtt tekintélyes summák is persze. Amiről a hirdetésrovat rit­kán beszél, az árakról, a fáma tud, ám. ha hiteles forrásból kívánunk tájékozódni, leg­jobb, ha az ingatlanközvetí­tőktől kérünk információt. Különös szerencse, ha olyan informátorra találunk, mint Harmath József, aki negyed- százada gyakorolja ezt a mes­terséget, és úgy ismeri a vá­rost, mint a saját tenyerét. Még a helyrajzi számok elhe­lyezkedését is emlékezetből tudja, s szinte házanként szá- montartja negyvenezer lakosú településünket. — Milyen szervezeti keretek között dolgoznak jelenleg? — kérdeztük a városgazdálkodási vállalat ingatlanközvetítő rész­legének vezetőjét Kevés a jó telek — A vállalat keretében mű­ködő részlegünk a városon kí­vül a ceglédi, a nagykátai, a monori és a dabasi járás in­gatlanügyleteivel foglalkozik. Összesen ötvenhárom telepü­lés tartozik hozzánk. E fel­adatkört négyen látjuk el. Itt Cegléden naponta van félfo­gadás. Munkatársaim, Szél Sándorné tizenkilenc év alatt nagy gyakorlatra tett szert az ügyintézésben. Nagykátán, Gyömrőn és Monoron heten­ként kétszer kereshetik fel az eladók, illetve a vevők kollé­gáimat. — Melyek a legkeresettebb ingatlanok? — A legkapósabb a kétszo­bás, kertes családi ház, száz­ötven-száznyolcvan négyszö­göles telekkel. Ilyenre áhítoz­nak sokan a lakótelepi laká­sok tulajdonosai közül is. Igen ám, csakhogy általában hiába hirdetik a cserét, mert a föld­szintes városrészből nemigen kívánkoznak az emeletre az emberek. — Árban mennyi a különb­ség? — A lakótelepi lakásoknak — állaguktól függően — álta­lában 8500 forint négyzetmé­teré. Ahhoz, hogy valaki aki­szemelt házhoz hozzájusson, legkevesebb félmillió forint kell, ha nem éppen hatszáz- nyolcszázezer. — Hol a legértékesebbek a porták? — Természetesen az úgyne­vezett belvárosban, a Déli, Bajcsy-Zsilinszky, Alszegi, Széchenyi út által határolt te­rületen. Általában köves út mellé kívánkozik mindenki, hiszen az autó elterjedt közle­Téglákkal telik a szárítószín kedési eszköz, s a kövezetlen utcák sarával nehezen birkó­zik meg ősztől tavaszig. — A lakosság körében élénk az építkezési kedv. Vannak-e még beépíthető telkek? — Az említett körzetben már csak elvétve. Telekmeg­osztással lehet próbálkozni, il­letve olyan romos háznak a megvásárlásával, amelynek le­bontására a tanács műszaki osztálya engedélyt ad. Ha a ve­vő három év alatt felépíti az | új házat, bemutatja a lakhatá­si engedélyt, az illetékhivatal elengedi az átírási illetéket. Visszaveszi az OTP — Az árfolyamokról hall­hatnánk valamit? — Cegléd nem tartozik az olcsó helyek közé. Váccal áll azonos szinten, s a megyében csak Szentendrén drágább az ingatlan. A mi városunkban a jobb építési telkeknek ezer fo­rint körül alakult ki a négy­szögölönként! ára. A városfej­lesztés velejárója a gyakori ki­sajátítás. Ilyenkor rendszerint megnövekszik a házak, telkek iránti érdeklődés, és maga­sabbra szöknek az árak is. Az is egyre gyakoribb, hogy a la­kótelepi lakásokat visszaadják az OTP-nek, és inkább építe­nek maguknak az állampolgá­rok. — Az ingatlanforgalom mit mutat: van-e vonzása a vá­rosnak? — Ritka eset, hogy kívülről jövő köt adásvételt. Ebben az is közrejátszik, s éppen ellen­tétes mozgásirányhoz vezet, hogy például Nagykőrösön még ma is harminc százalék­kal olcsóbban lehet akár lakó­telepi lakáshoz, akár családi házhoz jutni. — Az újságban tanyákat is hirdetnek. Mit kóstál ma egy cserepes tanya? — Attól függ, merte van, mekkora, milyen állapotú. Az utóbbi években megnőtt irán­tuk a kereslet, főleg a fiata­labbak körében. Különösen azokat vásárolják, ahol villany van, mert könnyű szerrel gé­pesíthetik a gazdálkodást. Ezek az emberek általában állatié­nyésztéssel foglalkoznak, illet­ve fóliás kertészkedéssel. Nem laknak kinn, csak dolgozni járnak oda. Ilyen célra már hetven-nyolcvanezer forintért lehet kapni külterületi hajlé­kot, nyolcszáz négyszögöl föld­del. Amióta a rendeletek ru­galmasabbak, kevesebb a sor­sára hagyott tanya és a műve­letlen földterület. ' — Miből származik a rész­leg fő bevétele? — Az ingatlaneladásban va­ló közreműködésből. Ha vala­kitől megbízást kapunk háza értékesítésére, 300 forintot kell fizetnie, üres telek meghirde­téséért mindössze egy százast Ezért az összegért másfél évig szerepeltetjük címlistánkon. Ha a mi közbenjárásunkkal kel el, akkor az eladási ár két százaléka a vállalatunkat ille­ti. Van egy másik megbízatá­sunk is: az állami házak el­adása. Családi ház esetén a benne lakó — mivel lakott az épület — a megszabott ár fe­léért juthat hozzá. Társasház- beli lakásért mindössze az ér­ték harminc százalékát kell fizetni, s ezek az összegek is 25 évig törleszthetők. A ta­nács, illetve a vállalatok gyak­ran bíznak meg ilyesféle fel­adatok lebonyolításával. Mi igyekszünk gyorsan eljárni ezekben az ügyekben. Csalafinta emberek — ön kisajátítási, meg igaz­ságügyi szakértő is. Milyen ta­pasztalatokat szerzett e téren? — Az utóbbi években kisa­játításkor a napi forgalmi ér­ték alapján alakítják ki egy- egy ingatlan vételárát. Előfor­dul. hogy a felkínált összeggel a tulajdonos elégedetlen, s olyankor a bíróság közremű­ködését kéri, de ezeknek az eseteknek a száma jóval ki­sebb, mint régebben volt. A megajánlott összegeknek mos­tanában nagyobb a realitásuk. — Hosszú praxisa alatt mi­lyennek ismerte meg az embe­reket? — Általában rendesek, de némelyikük enyhén szólva csa­lafinta. Tamasi Tamás Kakaós, mákos, diós Kedvelt sütemények serege Cegléden, bár majd’ minden háznál tudnak sütni, főzni, nem vetik meg a cukrászdái és a sü­tőipar üzemében készülő házias süteményeket. A Dél-Pest me­gyei Sütőipari Vállalat ilyen­ből úgy harmincfélét gyárt értékesít. A megye határain is túljutott a ceglédi sajtos ropo­gós hírneve, rendelnék Dunán innen és túl, csak győznének belőle eleget gyártani. Naponta mázsaszám fogy a vajas süte­ményekből, a pozsonyi és a búrkifliből, kakaós csigából, buktafélékből, túróval töltött finomságokból. A vállalat a szállítás ütemét úgy alakítja, hogy a vajas kelt tésztából készült csemegéket frissiben, a linzer jellegűeket, amelyek másnapos korukban is finomak, előre szállítja. Háromféle méretű tégla készül a ceglédi téglagyárban. Gyártanak kisméretűt, ikersejtet és B—30-ast. Képünkön: a Ságvári Endre szocialista brigád tagjai a szárítószínben rak­ják le a kocsikról a nyerstéglát. Apáti-Tóth Sándor (elvétele Jegyzet Korlátok nélkül B izony nagy gond, ha valahol építenek: nem megy felfordulás nélkül. A jobbért áldozatot kell hoz­ni. De mint Cegléden, a Szé­chenyi út és a Kossuth Fe­renc utca találkozásában tapasztalható, a járműveze­tők egy része erre nincs be­látással. Reggelente az útkereszte­ződésben törötten, szétszór­va hevernek a nem is ol­csó, 300 forintba kerülő, csíkos lécek, amelyek a for­galmat elterelnék, s az ott dolgozókat munkájuk köz­ben védenék. Ezeket a kor­látokat, nap mint nap elsöp- rik a felelőtlen autósok. Aki ilyen apró dologban nem képes az önfegyelme­zésre, hogyan vezethet? Van tapasztalatunk arról is. Láttunk olyan autóst, aki a 200 méterre levő élelmiszer- boltba a kordon áttörésével jutott el, pedig gyalog csen­desen és kényelmesen oda­sétálhatott volna. A munká­sok pedig szűk rést is hagy­tak, hogy a kerékpárosok el­férjenek a korlátok között. Ha nincs az út lezárva koptató réteggel, bizony könnyen rongálódik a lete­rített kemény anyag. A kát­rány a kerékguminak sem használ. Sokan ezzel sem törődnek, mint az a daciás, aki a napokban teljes gáz­zal süvöltött át a kereszte­ződésen és nyomában törött lécek, deszkaszilánkok ma­radtak. Pedig lehet másként is. A nyáron a külföldi kamio- nosok, látva, hogy a Be­loiannisz utca felől ledön­tött korlátok miatt zsákut­cába kerültek, visszafordul­tak — nem rodeóztak. M ásik ügy, de hasonló fe­gyelmezetlenségre fi­gyelmeztet. A Szolnoki úton október 21. és 25. között a fénysorompó piros jelzése ellenére a síneken áthaladt hat autóbusz és számtalan személyautó. Az ártatlan léckorlátokat ugyanolyan gondolkodású emberek söp- rik el, mint akiknek még kevésbé számít a fényso­rompó, akik — végső soron — alkalmatlanok a vezetés­re, mert önmagukat és tár­saikat veszélyeztetik. S. D. ISSN 01J3—asoa (Ceglédi Hlrla

Next

/
Oldalképek
Tartalom