Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-31 / 256. szám

^Mlap 1982. OKTOBER 31.. VASÁRNAP TA HÉT VUÁCPOIITIKAI KÉRDiscimmmm Voksok, tárgyalások, kérdőjelek Spanyolország balra tart — A Brezsnyev beszéd visszhangja A kancellár diplomáciai aktivitása MILYEN HATÄSSAL LE­HET A VILÁGPOLITIKÁRA A SPANYOL VÁLASZTÁS KIMENETELE? A Spanyol Szocialista Mun­káspárt, a PSQE elsöprő győ­zelme a választáson nemcsak az ország politikai és gazdasá­gi arculatát változtathatja meg, hanem Spanyolország nemzetközi helyzetének esetle­ges módosításával beleszólhat a világpolitikába is. Emlékez­tetni kell arra, hogy a Franco- diktatúra évtizedeiben a fa­siszta Spanyolország „diplomá­ciai vesztegzárba” kényszerült. Legfeljebb az imperializmus stratégiai érdekei miatt került sor amerikai—spanyol katonai szövetségre, hogy ennek alap­ján legyen hol elhelyezni az Egyesült Államok légi erejé­nek egyes kötelékeit és legyen hol kikötniük az USA atom­meghajtású tengeralattjárói­nak ... , A fasizmus bukását a nyu­gatiak elégtétellel fogadták, mert így lehetővé vált a pol­gári demokrácia játékszabá­lyait vállaló Spanyolország be­vonása a NATO-ba és a Közös Piacba. A madridi kormány alá is írta az észak-atlanti szerződést, > most már csak a tényleges katonai integrációba való bekapcsolódás lenne hát­ra. Felipe González, a szocia­listák vezetője azonban kez­dettől fogva a NATO ellen foglalt állást. Kilátásba he­lyezte, hogy a szocialisták győ- zelme esetén felülvizsgálják az előző kormány — és az előző parlament — döntését, és fel­vetette azt a lehetőséget, hogy népszavazáson külön kikérik erről a spanyol választók véle­ményét. Most elválik, a parla­mentben abszolút többségre ju­tott González beváltja-e ígé­retét, vagy csak arra használ­ja fel belpolitikai győzelmét, hogy magasabb árat követel­jen a nyugati — és atlanti — partnerektől? Sokan emlegetik párhuzamként a görög Pa­pandreu példáját: ő is szem- befordult a NATO-val. de ki nem vonult a szövetségből, s most magasabbra srófolt köve­telésekkel lép fel az USA-val szemben. Spanyolország minden bi­zonnyal sürgetni fogja a közös piaci országokat, könnyítsék meg Madrid dolgát a csatla­kozásnál, biztosítsanak előnyö­ket és kiváltságos elbánást a spanyol portékának. A NATO egész déli szárnyán — Portugáliától Görögorszá­gig — érezhetővé válhat a madridi fordulat — ha lesz Madridban igazi fordulat... MILYEN VISSZHANGOT VÁLTOTT KI BREZSNYEV BESZÉDE, AMELYET A SZOVJET HADSEREG VEZE- TÖI ELŐTT MONDOTT EL? A nemzetközi visszhang elemzésekor természetesen mindenekelőtt az amerikai reagálás érdemel figyelmet, hiszen az SZKP főtitkára, a szovjetállam feje elsősorban az óceánon túlra címezte sza­vait. Az ABC, az egyik legna­gyobb amerikai tévéhálózat a Reagan-kormányzat fegyver­kezési terveire adott „hármas választ”, emelte ki: a Szovjet­unió minden eszközzel meg tudja és meg fogja akadályoz­ni az amerikai katonai fölény kialakulását, ugyanakkor igyekszik javítani kapcsolatait más országokkal, ezek között a Kínai Népköztársasággal, s végül mindent megtesz az eny­hülés légkörének újraéleszté­séért. A tekintélyes New York Times. azt emelte ki, hogy a Szovjetunió a maga részéről kész az enyhülés érdekébein további erőfeszítésekre, de ugyanígy további erőfeszítést vállal az amerikai fenyegetés ellensúlyozására. Weinberger amerikai had­ügyminiszter. aki kötelesség- szerűen, de érdekeltségén túl­menően szinte megszállottan korteskedik a Pentagon fegy­verkezési tervei mellett, azt Az elmúlt hét fontos eseménye: Leonyid Brezsnyev, az SZKP fő­titkára, szovjet államfő a Kremlben tárgyalt Szpirosz Kiprianuval, a Ciprusi Köztársaság elnökével állította, hogy a Brezsnyev- beszéd csak Reagan fegyver­kezési programjának helyesr ségét, indokoltságát húzta alá. Figyelemre méltó, hogy vele szinte egyidőben az amerikai atomfegyverkezés ellen az USA katolikus püspökei látványo­san állást foglaltak egy pász­torlevélben. Japánban ugyancsak nagy figyelemmel fogadták a Brezs- nyev-beszédet, különösen an­nak a Kínai Népköztársaság­hoz fűződő kapcsolatokról el­hangzott részét. A japán kül­ügyminisztérium szóvivője sze­rint „Moszkva újabb baráti gesztust tett Pekingnek”. A ja­pán lapok hozzáfűzték, hogy ez volt az első, magas szintű szovjet állásfoglalás a kínai— szovjet külügyminiszteri tár­gyalás pekingi szakaszának le­zárása óta, s szerintük a Szov­jetunió pozitívan értékeli a pekingi megbeszélést. A nyugat-európai visszhang­ban vegyesen találhatók annak jelei, hogy a szovjet enyhülé­si politika folytatását biztató­nak tartja a közvélemény, ám az a felismerés is, hogy a Szovjetunió nem hátrál meg, s hogy az amerikai próbálkozás a katonai fölény kivívására így kudarcra van kárhoztatva. MI OLVASHATÓ KI AZ ÚJ NYUGATNÉMET KORMÁNY FELTŰNŐ DIPLOMÁCIAI TEVÉKENYSÉGÉBŐL ? Kohl, az új kancellár no­vemberben elmegy Washing­tonba, de hivatalának első hó­napjában mindenekelőtt az NSZK nyugat-európai partne­reivel. szövetségeseivel kere­sett kapcsolatot. Egy párizsi és londoni villámlátogatás után Bonnba hívta Mitterrand fran­cia elnököt, majd az elmúlt hé­ten Thatcher brit miniszterel­nök-asszonyt. Beillik a képbe Carstens, az NSZK államfőjé­nek római és vatikáni látoga­tása, akit elkísért Genscher, az > alkancellár-külügyminisz- ter. Az angol—nyugatnémet kor­mányfői találkozó alaphang­ját az adta meg, .hogy Tha­tcher asszonynak és vendég­látójának azonos a politikai hitvallása. Mindemellett Nagy- Britannia és az NSZK egyfor­mán kitart saját fegyverkezé­si terve és a NATO rakétate­lepítési határozatának végre­hajtása mellett, „ha a jövő év végéig nem történik előreha­ladás a genfi amerikai—szov­jet tárgyaláson”. A londoni és a jelenlegi bonni vezetők együtt akarják elérni, hogy az Észak-Atlanti Szövetség mielőbb szabaduljon meg a szibériai földgázvezeték meg­építését akadályozni hivatott amerikai embargó és a nyu­gat-európai cégek ellen hozott szankciók politikai tehertéte­létől. Szó volt az angol—nyu­gatnémet kormányfői találko­zón a madridi biztonsági és együttműködési találkozó be­fejezéséről is. Ami pedig a kétoldalú kapcsolatokat illeti, Kohl több megértést tanúsított Thatcher asszony közös piaci gondjai iránt, mint elődje tet­te. Ahogy nyugatnémet hír- magyarázók megfogalmazták: az új kancellár „könnyebben kezelhetőnek” tűnt a „vasla- dy” számára. Külön megjegyzést érdemel kettejük közös nyugat-berlini kirándulása. A hidegháborús szótárból kerültek elő olyan kifejezések, amelyek az „egy Németországra”, az „egy né­met népre” vonatkoztak, s amelyek így semmiképp se szolgálhatták például a két német állam békés együttélé­sét. P. J. KGST-ülés Szénbányászati együttműködés A KGST szénbányászati ál­landó bizottsága jegyzőkönyv aláírásával befejezte Lengyel- országban tartott négynapos ülését. A tanácskozáson, ame­lyen a tagországok és Jugo­szlávia képviselői vettek részt, megfogalmazták a szakterüle­ten való együttműködés fel­adatait, és azok végrehajtásá­nak módját, foglalkoztak az­zal, hogyan lehet összehangol­ni a tagországok 1986—90-re vonatkozó bányaipari terveit. Szó volt arról is, milyen reális lehetőségek vannak a szocialista közösség országai közötti bányaipari együttmű­ködés fokozására, A bizottság úgy foglalt ál­lást, hogy folytatni kell az együttműködést nemcsak a szénkitermelés tapasztalatai­nak átadásában, hanem a szén. nek folyékony, gáz és más jel­legű üzemanyaggá történő át­alakításában is. Czinsge Lajos látogatása Befejezte Bissau-Guineában tett látogatását a Czinege La­jos hadseregtábornok, honvé­delmi miniszter vezette kato­nai küldöttség. A delegáció tagjait fogadta Joao Bernardo Viera, a Bissau-Guineai For­radalmi Tanács elnöke, ál­lamfő, a Paigc főtitkára, honvédelmi és belügyminisz­ter. A küldöttség továbbutazott Líbiába, afrikai útjának utol­só állomására. Kahvi Sorsa Moszkvában Eredményes Moszkvában szombaton köz­leményt hoztak nyilvánosságra Sz SZKP és a 'Finn Szociál­demokrata Párt küldöttségé­nek október 26-án a szovjet fővárosban megtartott találko­zójáról. Az SZKP delegációjá­nak tagja volt többek között Jurij Andropov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja és Borisz Ponomarjov, a poli­tikai bizottság póttagja, a köz­ponti bizottság titkára. A finn pártküldöttséget Kalevi Sorsa, a párt elnöke vezette. Az elvtársi légkörű megbe­szélésen áttekintették a nem­zetközi helyzet és a nemzet­közi munkásmozgalom idősze­rű kérdéseit, a Szovjetunió és Finnország, az SZKP és a Finn Szociáldemokrata Párt közötti kapcsolatokat. Ma Spanyolországba amik a pápa II. János Pál pápa vasár­nap Spanyolországba érkezik. Ez lesz a pápa eddigi leghosz- szabb külföldi útja: október 31-től november 9-ig tart. Egyébként ez a katolikus egy­házfőnek első spanyolországi látogatása — amely egybeesik az ország irányításában be­következett változással. A Kehi-kabinet gazdasági tervei ellen Tüntetések m NSIK-kan összesen 180 ezer ember tüntetett szombaton délután Stuttgartban és Hannoverben. A demonstrációkat a DGB nyugatnémet ' Szakszervezeti Szövetség szervezte az új kon­zervatív kormánykoalíció po­litikája: a jóléti kiadások csök­kentése, a bérek befagyasztása ellen. A stuttgarti nagygyűlé­sen a szónokok kemény sza­vakkal bélyegezték meg a Kohl-kormány gazdaságpoliti­káját, amely — mint mondot­ták — elsősorban a munka­adóknak kedvez, s a válság terheit a dolgozókkal fizetteti meg. Múlt szombaton — ugyan­csak a DGB felhívására — az NSZK több nagy városában mintegy 200 ezer felvonuló tüntetett az új kormánykoalí­ció bejelentett takarékossági intézkedései ellen. A Német Kommunista Párt szervezésében szombaton Es- senben mindent a békéért, munkát rakéták helyett jelszó­val nagygyűlést tartottak, ame­lyen jelen volt Herbert Mies, az NKP elnöke, valamint Gus Hall, az Egyesült Államok Kom­munista Pártjának főtitkára. A nagygyűlés szónokai elítélték az amerikai vezető körök és a NATO agresszív politikáját, a fegyverkezési verseny szítását. Hétfőn hazánkba érkezik a beígér miniszterelnök Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívá­sára. november 1-én, hétfőn, hivatalos, baráti látogatásra ha­zánkba érkezik Grisa Filipov, a Bolgár Népköztársaság mi“ nisztertanácsának elnöke. VENDÉGÜNK GRISA FILIPOV Grisa Filipov, a Bolgár Kommu­nista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke 1919. július 13-án született Kadievka városban (Szovjetunió), bolgár emigráns családban. 1936-ban csa­ládja visszaköltözött Bulgáriába. 1933 óta volt tagja a munkás if­júsági szövetségnek és 1940-töl a Bolgár Kommunista Pártnak. Középiskolai tanulmányait Lo- vecsben végezte. 19,8-tól 1910-ig a szófiai „Klimcnt ohridszki” egye­tem hallgatója volt. Aktívan részt vett a haladó diákság harcaiban és a politikai életben. Forradalmi tevékenységéért letartóztatták, és Szófiában nagy érdeklődés­sel tekintenek a hétfőn Buda­pesten kezdődő magyar—bol­gár miniszterelnöki találkozó elé. Lázár Györgynek, a Mi­nisztertanács elnökének meg­hívására Grisa Filipov, a bol­gár minisztertanács elnöke háromnapos hivatalos baráti látogatást tesz hazánkban. Bulgária és Magyarország kapcsolatai hagyományosan barátiak és sokoldalúak. A szo­cialista nemzetköziség elvei alapján történő fejlesztésük­höz az 1948-ban aláírt és 1969- ben megújított barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés te­remtett jogi alapot. Megkülön­böztetett jelentőségűek és a kapcsolatok egészére mindig ösztönzőleg hatnak a legfel­sőbb párt- és állami vezetők találkozói. Kádár János leg­utóbbi, 1979. júniusi bulgáriai látogatásakor jóváhagyták a két ország együttműködése fej­lesztésének fő irányait 1990- ig. Lázár György legutóbb ta­valy februárban járt hivatalos a fasiszta hatalom 15 évi börtön* re ítélte. 1944. szeptember 9-ét követőé» felelős párt- és állami funkciókat töltött be. A Hazafias Front Lo- vecs járási bizottságának elnöke és a Bolgár Kommunista Párt já­rási bizottságának tagja, a Bol­gár Kommunista Párt Pleven körzeti bizottságának munkatársa volt, majd az ipari minisztérium­ban dolgozott. 1951-ben fejezte be főiskolai ta­nulmányait Moszkvában. Ezt kö­vetően az állami tervbizottságban dolgozott — amelynek elnökhe­lyettesévé 1957-ben nevezték ki. 1958-tól a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának osztály­vezető-helyetteseként ; 1964—1968-ig a minisztertanács mellett műköoo tervezési és népgazdaság-irányí­tási bizottság elnökeként; 1968 de­cemberétől pedig az állami tervbi­zottság miniszteri rangú elnökhe­lyetteseként tevékenykedett. 1966-tól nemzetgyűlési képviselő. 1971-től 1981-ig a z államtanács tagja volt. Grisa Filipov 1981 jú­niusától a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. 1982 áprilisától a minisztertanács mel­lett működő mezőgazdasági tanács elnöki tisztét is betölti. A Bolgár Kommunista Párt Vili. kongresszusán, 1962-ben, a Köz­ponti Bizottság póttagjává, a IX. kongresszusán, 1966-ban a Köz­ponti Bizottság tagjává választot­ták. 1974 júniusától a Bolgár Kom­munista Párt Politikai Bizottsá­gának tagja, 1982 márciusáig a Központi Bizottság titkáraként dolgozott. 1971-től a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bizottsága gazdasági bizottságának, 1979-től pedig a gazdaságpolitikai bizott­ságnak az elnöke. Grisa Filipov a Szocialista Mun­ka Hőse kitüntetés tulajdonosa. baráti látogatáson Bulgáriá­ban. Ez év májusában Púja Frigyes külügyminiszter tett hivatalos baráti látogatást Szó. fiában. Tavaly írták alá az 1981— 1985. évi hosszú lejáratú áru­csere-forgalmi és -fizetési egyezményt, amely 45 százalé­kos növekedést irányoz elő az előző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva. A másfél milliárd rubel értékű összforgalmon belül mintegy 60 százalék a gépipari termékek aránya, 30 százalékot tesz ki a két- és a több oldalú szakosítási és ko­operációs szerződések alapján gyártott termékek kölcsönös szállítása. Közöttük vannak a híradástechnikai eszközök és a számítástechnikai berendezé­sek, a Bulgáriában is népsze­rű Ikarus-autóbuszok, a Ma­gyarországon széles körben alkalmazott bolgár elektromos és motoros targoncák, vasko­hászati és vegyipari termékek, gyógyszerek és gyógyszeralap­anyagok. Az idei árucsere-for­galom értéke meghaladja a 250 millió rubelt. Gsmsjslt Damaszkuszba váljak Szíria támogatja az egységet A szíriai kormány kész együttműködni minden olyan libanoni erővel, amely valóban Libanon érdekeit képviseli és amely fellép az izraeli csapa­Fény derül a bankár rejtélyes halálára? Újabb fordulat a Caki-iigyben Űjabb, a nyomozóhatóságok számára kedvező fordulat állt be szombaton a hónapok óta egyre rejtélyesebbé váló Cal- vi-ügyben: a svájci hatóságok kiadták Olaszországnak Flavio Carbonit, Calvi volt barátját és üzlettársát. Mint emlékezetes, Roberto Calvi, a legnagyobb olasz ma­gánbank, a Banco Ambrosia­no elnöke volt, s júniusban illegális tőkekimenekítés miatt Megoldódik a holland kormányválság Koalíciós egyezség Hágában Beatrix holland királynő — az előzetes várakozásoknak megfelelően — szombaton hi­vatalosan is megbízta a ke­reszténydemokrata tömörülés­hez tartozó Ruud Lubberst a hamarosan megalakuló új kormány vezetésével. Szombaton megállapodás jött létre a szeptember eleji választásokon közösen abszo­lút többséget szerzett két leg­nagyobb párt, a Keresztény­demokrata Tömörülés és a Szabadság és Demokrácia Néppártja (liberálisok) között a miniszteri tárcák elosztásá­ról. kiszabott börtönbüntetés elől menekült el Olaszországból. Június 18-án Londonban meg­találták Calvi holttestét — a oankár állítólag öngyilkossá­got követett el. Carboni ellen — aki Calvival ■ egy időben tűnt el Olaszországból — az olasz hatóságok még júliusban letartóztatási parancsot adtak ki, mivel azzal gyanúsították, hogy ő hamisította Calvi út­levelét, s törvényellenesen külföldi bankokban saját ne­vére helyezte el a Banco Ambrosiano vagyonának egy részét. Az ügy azért kelt megkü­lönböztetett figyelmet, mert Carboni a nyomozás szerint kapcsolatban állt az alkotmá­nyos rend erőszakos megdön­tésére szervezkedő, illegális P—2 mozgalommal is, amely miatt tavaly kormányválság robbant ki Olaszországban. Á Banco Ambrosiano pénzének egy részét a jelek szerint a P—2 mozgalom használta fel. toknak az országból való távo­zása mellett — jelentette ki az An-Nahar Arabe et Interna­tional című bejrúti lapnak adott nyilatkozatában Hafez Asszad szíriai elnök. A nyilat­kozat a lap szombati számában jelent meg. A Libanonban állomásozó szíriai erőkről szólva Asszad emlékeztetett arra, hogy Bej­rút hivatalosan még sohasem kérte ezeknek az erőknek a kivonását. A szíriai egységek Libanonban maradnak mind­addig, amíg a törvényellene­sen, megszálló erőként ott­tartózkodó izraeli erők teljes egészükben el nem hagyják az országot. Asszad üdvözölte Amin Gemajel libanoni elnök hamarosan sorra kerülő da­maszkuszi látogatását. A szíriai elnök cáfolta, hogy közte és Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője között ellenté­tek lennének. Ami a tervezett palesztin—jordániai államszö­vetséget illeti, Asszad kijelen­tette: Szíria támogatja az arab erők egységét, függetlenül at­tól, milyen viszonyban van a szövetkező felek bármelyiké­vel. Asszad barátinak nevezte országa és a Szovjetunió viszo­nyát. Ami a szíriai—amerikai viszonyt illeti, ezeket Damasz­kusz az izraeli—amerikai kap­csolatok fényében fogja meg­ítélni — mondta a szíriai ál­lamfő. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom