Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-08 / 236. szám
1982 OKTÓBER 8., PÉNTEK £^rr *4$? 'Hf Az őszí kampány sikeréért Gyorsítani kell a tempót! Szerkesztőségünk vendége volt Polgár Mihály, a > Pest megyei Tanács mezőgazdasági osztályának vezetője, ^ aki az őszi munkákról adott lapunknak tájékoztatót. A ^ kérdés rendkívül fontos volta, időszerűsége indokolja, hogy beszámolóját közreadjuk. Gondoskodás az emberről — A búzának eddig 20 százalékát vetették el a megyében, a siló és a napraforgó betakarítása lényegében befejeződött, a kukorica törése a terület egy ötödénél tart — mondta bevezetőben Polgár Mihály. A kukoricával kapcsolatban kitért arra, hogy a gazdaságok mostanában, az energia, illetve a szárítási költségek mérséklése érdekében lassúbb betakarítási tempót diktálnak. Kívánatos lenne azonban az ütem erőteljes fokozása. Az időjárás esetleges kedvezőtlen alakulása, a későbbi nehézségek elkerülése erre intenek bennünket. Az országnak érdeke fűződik ahhoz, hogy minden szem kukorica időben biztonságos helyre kerüljön: az üzemeknek a népgazdaság szükségleteit kell előnyben részesíteniük. Az energiafelhasználás csökkentése persze továbbra is lényeges szempont. A tengeri egy részének nedves — szárítás nélküli — tárolása, a traktorok és a vontatott eszközök teljesítményének összhangja hozzájárulhat ehhez. A műszaki feltételek a hatékony munkához adottak, annál is inkább, mert a kukorica- töréshez kevesebb kombájn szükséges, mint az aratáshoz. Az egyes hiányzó alkatrészek tehát kevésbé zavarhatják meg az üzemelés folyamatosságát. A gazdaságok együttműködése — ami Pest megyében több éves múltra tekint vissza — eddig is számottevően hozzájárult az alkatrész- hiány enyhítéséhez. A kampányok idején létrejövő kooperáció hasznát, a gépkölcsönzés helyes gyakorlatát, aligha kell ma már különösebben bizonygatni. A mezőgazdasági munkák sikeréhez az abban érintett Vetik a búzát a dunabogdányi Üttörö Tsz tábláin is. A munkálatokat október közepére befejezik Halmágyi Péter felvétele vállalatoknak döntő szerepük van, segítségükre aktív kezdeményezőkészségükre számít a megye vezetése. E feladat eredményes megoldásának — szűkebb pátriánkban 161 ezer hektár területről 1,4 millió fonna terményt gyűjtenek majd be — a sorrendben talán legfőbb tényezői, hordozói maguk az emberek. Csakis a róluk való gondoskodás esetén remélhetjük, hogy nagyüzemeink képesek lesznek céljaik elérésére. Ahol eddig nem tették, ott is megoldást kell keresni arra, miként biztosítható a meleg étel vagy az időjárás hidegebbre fordultával a forró tea a mezőn szorgoskodóknak. S még valami: a kombájnok, teherautók, traktorok világa veszélyes üzem. Különösen ilyenkor ősszel a felázott talaj, a rosszabb látási viszonyok következtében. Semmilyen fegyelmezetlenség nem engedhető meg —, beláthatatlan következményekkel járhat. Fegyelmezetten, együttműködve Polgár Mihály ezt követően a jövő esztendei termés megalapozásának témájával foglalkozott. Hangsúlyozta, senkit sem akarnak kioktatni arra, mikor mit célszerű a földeken dolgozni. A sok éves tapasztalatok azonban azt mutatják, azokban az üzemekben, amelyekben késlekedtek az őszi búza vetésével, annak terminusát október 20. utánra tolták ki, rosszul jártak. Az elvesztegetett idő terméskiesést okozott. Az osztályvezető végezetül elmondta, hogy az aratással megegyezően most is, a megyei tanács égisze alatt működő operatív bizottság hetente áttekinti a mindenkori helyzetet. Igyekszik hathatós és gyors segítséget nyújtani az üzemeknek e rendkívüli jelentőséggel bíró kampánymunka zökkenőmentessége érdekében. Vaikó Béla Megyei pártaktíva az oktatási igazgatóságon Magasabb követelmény szerint A megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának nagytermében tegnap került sor arra az aktívaülésre amelyen az MSZMP Politikai Bizottsága 1972. március 21-i határozatának végrehajtását elemezték. A további feladatokat a Politikai Bizottság 1981. július 7-i, s a Pest megyei párt-végrehajtóbizottság azonos témában 1982. augusztus 31-én hozott határozata szabja meg. Az utóbbi már a megyében jelentkező konkrét, sajátos tennivalókat fogalmazza meg. Az aktívaülcs levezető elnöke, Komáromi János, a megyei pártbizottság osztályvezetője köszöntötte a résztvevőket, a városi, a járási, a nagyközségi pártbizottságok, illetve pártvezetőségek, s a járási hivatalok, a társadalmi és tömegszervezetek képviselőit. Az elnökségben foglalt helyet Kovács Péter, az MSZMP Központi Bizottságának alosztályvezetője. Csonka Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese, Jámbor Miklós, az SZMT vezető titkára, Kovács An- talné, a Népfront megyei titkára. Az aktíva előtt szereplő napirend előadója dr. Arató András, a megyei pártbizottság titkára volt. A megyei aktíva feladata nem kevesebb volt — mint dr. Arató András rámutatott —, minthogy értékelje a községi pártszervek munkáját 1972 márciusától, számot vessen az eltelt tíz év tapasztalataival, s felhívja a figyelmet az új határozatokból adódó tennivalókra. Mégpedig olymódon; hogy a megtett utat, s az előttünk állót összetetten vizsgálja. Hiszen ebből a szempontból segítik, ellenőrzik az irányító megyei, járási pártszervek is a végrehajtást. A kezdeményezések zöld utat kaptak A megyei pártbizottság a Politikai Bizottság 1972-es március 21-i határozatából adódó feladatokat jól felismerte, intézkedési tervbe foglalta a konkrét tennivalókat. Az 1970- es években létrejöttek a községi pártbizottságok (43) és a pártvezetőségek (26), amelyek ma már az alapszervezetek 37,4 százalékát közvetlenül irányítják, s ide tartozik a párttagság 36,5 százaléka. A megye minden községében van párt- alapszervezet, s ezek biztosítják a párt politikájának érvény re juttatását területükön. A megyei pártbizottság ugyanakkor komplex módon segítette, ellenőrizte a Politikai Bizottság határozatának végrehajtását. Tudatosan bevonták a járási pártbizottságokat a politikai munka tervezésébe. Többek között példa erre az öntözéses gazdálkodás tervének elkészítése, vagy a Központi Bizottság 1978. március 15-i határozatának alapján a mező- gazdaság és az élelmiszeripar megyei feladatainak kidolgozása. A megyei tanáccsal közöA Minisztertanács tagjai és az államtitkárok a Minisztertanácsnak és az országgyűlésnek felelősek: tevékenységükről kötelesek a Minisztertanácsnak és az országgyűlésnek beszámolni. (A Magyar Népköz- társaság alkotmánya, 39. §. 2. bekezdés.) Képviselünk hétköznapjai lizalommal, elismeréssel MA — a Minisztertanács által javasolt várható napirend szerint — a belügyminiszter, illetve az Országos Vízügyi Hivatal elnökének tisztét viselő államtitkár tesz eleget ennek az alkotmányos kötelezettségnek. A képviselők felkészülten foglalják el helyeiket a Parlament üléstermében. A legutóbbi képviselőcsoport-ülésen területük (megyéjük) vonatkozásában kaptak valamennyien kimerítő tájékoztatást a szóban forgó témákról, ezenkívül közülük többen részt vettek az előterjesztésekkel foglalkozó bizottsági tanácskozásokban. Felelősségük — és kötelességeik — teljes tudatában vesznek részt tehát a mai vitában is. Felkészülten érkeznek a képviselők — említettük fentebb. Ez persze nem azt jelenti, hogy az utóbbi időben semmi más nem kötötte le az érdeklődésüket, illetve nem akadt olyan egyéb közügy, amiben szót emelni ugyancsak kötelessége a képviselőnek. Dr. Vámos Marietta (Pest m. 5. vk.) például annak igyekszik nyitjára találni, hogy miért olyan kihaltak a nagy-nagy társadalmi összefogással megépült LRESZ-parkok az avatást követő néhány hónap múlva? Miért nem élnek a kitűnő lehetőséggel eléggé az óvodák, az iskolák a balesetmentes közlekedés szabályainak oktatásában? Vagy: miért kell a körzeti orvosoknak a megye községeiben fél éjszakáig őrizniük egy-egy hozzájuk szállított részeg ember kijózanodását? Annak semmi nevelő hatása nincs. Kellene a megyében is detoxi- káló állomás, ami majd jobb belátásra bírná a magukról megfeledkező, mértéktelenül alkoholizáló Pest megyei polgárokat. A MEGYE másik részén Turcsek Ferenc (8. vk.) attól nem leli nyugalmát, hogy a pedagógusok oly nagyon áhított letelepítésének gátat szabnak látszólag könnyen megszüntethető pénzügyi akadályok. Legutóbb éppen a Pest megyei Tanács elnökével konzultált ebben az ügyben, közösen állapították meg, hogy milyen szálak vezethetnének esetleg megoldásra. Két esztendeje csupán, 1 ogy a képviselők egy része először foglalt helyet ilyen minőségében az ország házában. A legutóbbi választások óta eltelt időben azonban szinte kivétel nélkül bizonyították: maradéktalanul képesek ellátni azt a feladatot, ami választóik bizalmából rájuk hárul. Kiegyensúlyozott választókerületi munkájukhoz biztos alapot nyújt az a jó belpolitikai légkör, amelyben élünk. Űj képviselőink kedvező feltételek között kezdték meg tevékenységüket. Körültekintő tájékoztatást kaptak a megyei pártbizottságtól, a Hazafias Népfront megyei szervezeteitől csakúgy, mint kerületük politikai, állami és társadalmi vezetőitől, megismerkedhettek a megelőző esztendők tapasztalataival, a már meglevő munkamódszerekkel és az újabbak kialakításának lehetőségeivel. A LEHETŐSÉGEKKEL az 1980-ban újonnan választott képviselők nagy többsége élt is, s azokat azóta kerületében bőségesen kamatoztatja. E kedvező feltételek között fokozottan kapcsolódhattak be választókerületeikben a közéletbe, gyakrabban vesznek részt különböző tár adalmi megmozdulásokban, szívesen vállalnak közérdekű nyilvános szereplést. Egyetlen szépséghibája van ez utóbbi dolognak — de nem a képviselők okozzák. Nevezetesen az, hogy még mindig megtörténhet: a terület képviselője jelen van egy-egy nagygyűlésen, ünnepségen, ám illetékesek elfelejtik erről a közönséget megfelelő hivatalos formában tájékoztatni. Sorra köszöntenek minden rendű és rangú résztvevőt, de meg sem említik esetenként a legeslegfontosabb személyiségek egyikét, az országgyűlési képviselőt. Aki természetesen adott 'elyzetekben sohasem önmagáért, hanem mindig képviselői minőségében fontos. A képviselőknek Pest megyében is igen jók a kapcsolatai a megye, a járások, a községek politikai és állami vezetőivel, mindig tárt ajtókra találnak, ha a lakosság ügyei vel zörgetnek. Ezt megerősítette a legutóbbi csopo'tülésen többek között Tarjányi Belőné (17. vk.), amikor választópolgárai nevében is megköszönte a megyei tanács építési, közlekeuési és vízügyi osztályának, valamint a Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóságnak megértő közreműködését azoknak a súlyos kérdéseknek a megoldásában, amelyek közül egyet most is kénytelen volt megemlíteni: a délegyházi tavak el- hínárosodását. KIEGYENSÜLYOZOTT választókerületi munka. E minősítést megfogalmazni könnyű, ám eleget tenni ennek roppant nehéz. Az esetleges akadályokat azonban rendszerint sikerrel küzdik le képviselőink, mert mindig az igaz ügy mellett állnak ki. Üj képviselőink közül is egyként elmondhatjuk ezt Dobos Ferenc- nérői (13. vk.), akit nagy rokonszenvvel fogadtak kerületében a választások után s elismeréssel szólnak róla most, akárcsak dr. Fodor Istvánról (15. vk.), Fetter Gyuláról (23. vk.), Pálinkás Istvánnéról (3 vk.), Kovács Lászlóról (20. vk.) dr. Mondok Pálról '26. vk.), Xoltai Imréről (28. vk.) vagy Gyenes Andrásról (10. vk.), akinek legutóbb is mintegy ötvenen Voltak a fogadóóráján. B. I. sen, a járások bevonásával igyekeztek olyan összhangot teremteni, amely területenként — számbavéve az anyagiakat — a legfontosabb szociális, kommunális fejlesztést biztosítja. De példa erre a termelő jellegű beruházások, a lakásépítési program, az oktatási, az egészségügyi intézmények életrehívása, fejlesztése. A kezdeményezések is zöld utat kaptak. A járási pártbizottságok szorgalmazták, hogy a tsz-ek mind nagyobb szerepet töltsenek be a helyi ellátás javításában. Támogatják azokat a gazdaságokat, melyek — főleg az aglomerációban — hozzájárulnak a lakosság zöldség-, gyümölcs-, tej-, húsellátásának folyamatos biztosításához. Váci járásból futott be az a javaslat is: a közművelődési intézményeket vegyék közös fenntartásba. Ma már Pest megyében 87 művelődési otthon működik a tanácsok, a tsz-ek, s más gazdálkodó szervek együttes anyagi, erkölcsi támogatásával. A megyei pártbizottság irányító munkájában jelentősen fejlődött a pártellenőrzés. 1972 óta a váci, a ceglédi, a ráckevei és a dabasi járás számolt be komplex módon a megyei párt-végrehajtóbizottság előtt a határozat végrehajtásáról. öt járás pedig a határozathoz kapcsolódó egy-egy részterületről adott számot. Jól bevált forma a brigádvizsgálat is, mely az alapszervezeti munka színvonalára, a taggyűlések helyére, szerepére, a párthatározatok helyi végrehajtására irányult. A brigádvizsgálatba bekapcsolódtak a megyei pártbizottság és munkabizottságainak tagjai. Az ellenőrzés eme módja tovább növelte a testületi tagok felelősségét, részvételüket a megye’ pártbizottság irányítóellenőrző munkájában. A változó körülményekhez igazodva A Politikai Bizottság határozatának végrehajtása során a járási pártbizottságok is a változó körülményekhez igazították munkastílusukat, munkamódszerüket. Irányító, ellenőrző munkájuk gazdagodott. Megfeleltek a magasabb követelményeknek. A tervszerű és tudatos kádermunka eredménye: javult a községi pártbizottságok, pártvezetőségi titkárok politikai felkészültsége. A titkárok harminc százalékának felsőfokú politikai, 33 százalékának pedig egyetemi, főiskolai végzettsége van. Megnövekedett a nagyközségek politikai, gazdasági szerepe, jelentősége a társadalmi életben. A járási pártbizottságok éppen ezért - új vonás — megkülönböztetett figyelmet fordítanak a nagyközségi párt- bizottságok önállóságának biztosítására, felelősségük növelésére. A községi pártbizottságok, pártvezetőségek működési területükön mint politikai irányító szervek — igaz, eltérő színvonalon —, de alapvetően jól betöltik szerepüket. Munkaterveikben a Központi Bizottság legfontosabb határozatai szerepelnek. Míg a terv- szerűség ma már jellemző, ugyanakkor tény: helyenként még mindig tapasztalható párhuzamosság, a párt-, a tanácsi és a tömegszervezetek testületéi gyakran ugyanazt a témát tárgyalva hoznak határozatot. Ennek ellenére a községi pártbizottságok munkája a tapasztalatok szerint hatékonyabb, mint a pártvezetőségeké. S az alapszervezetek is nagyobb figyelmet fordítanak a taggyűlések előkészítésére, s ennek köszönne- tően e testületi fórumok egyre jobban betöltik szerepüket. A pártrendezvényeket munkaidő után tartják, melyen a tagság 80—95 százaléka részt vesz. A községi pártbizottságok gazdaságpolitikai, irányító, ellenőrző munkája, szerepe, jelentősége megnőtt. Általános gyakorlat, hogy beszámoltatják a területükön dolgozó üzemek vezetőit gazdaságpolitikánk sürgető, megoldásra váró kérdéseiről. Széleskörűen mozgósítják, tájékoztatják a lakosságot. Ennek köszönhetőek például a településfejlesztésben elért eredmények. A községi pártbizottságok fokozatosan növelik a párttagok szerepét az állami szervek munkájában is. A választott tanácstestületek tagjainak 45 százaléka párttag. A teljesség igénye nélkül felvillantott — a sokrétűen elemző előadásból kiragadott példák is jelzik: Pest megyében a Politikai Bizottság 1972. március 21-i határozatának végrehajtásáért következetesen és eredményesen dolgoztak. A falun élő kommunisták elismerésre méltó munkát végeztek — a lakóhely társadalmi, gazdasági, kulturális életének megbecsült vezetőivé váltak. Az elhangzott tájékoztatót vita követte. A megyei aktíván szót kért: Húgai Viktorné (Vi- segrád nagyközségi Tanács elnöke), Bagyin József (Aszód tanácselnöke), Jónás Zoltán (Ráckevei járási pártbizottság első titkára). Csonka Tibor (a megyei tanács elnökhelyettese), Fehérvári János (Budaörsi nagyközségi pártbizottság titkára), Tuza Sándorné dr. (a MÉSZÖV megyei elnöke). Méhész János (a dabasi járási pártbizottság titkára), Kovács Antalné (a népfront megyei elnöke), Nagy Józsefné (a Szi- getszentmiklósi nagyközségi pártbizottság titkára), Jámbor Miklós (SZMT vezető titkára), Nyitrai Ferenc (a nagykátai Községi Tanács elnöke), Halasi Márton (a KISZ megyei bizottságának első titkára). Nagy Gábor (Albertirsai községi pártbizottság titkára), Ihászi József (TESZÖV titkára), Hacskó Károly (Gomba közös Tanácsa pártvezetőségének titkára), Tóth Sándor (Fót tanácselnöke), Maháczy Béláné (Tápiószele községi pártbizottság titkára). Kovács Péter (MSZMP Központi Bizottság alosztályvezetője). V. E.
