Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-07 / 235. szám

A PEST MEGYE! HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 235. SZÁM 19S2. OKTOBER 7., CSÜTÖRTÖK Tanácskozás a kastélyban Korszerűbb gépek, több munka Építő módon kapcsolódik a gazdasági életbe A Magyar Szocialista Mun­káspárt Ácsa nagyközségi Végrehajtó Bizottsága a kö­zelmúltban acsa—újlaki ki­helyezett ülésén a sashalmi Ruházati Ipari Szövetkezet egy évtizedes acsai telepének ter­melési helyzetét, fejlesztési fel­adatait, és a munkakörülmé­nyek javítása érdekében tett intézkedési tervét vizsgálta meg. Az ülést megelőző egy órában a korszerűsített var­rodai üzemmel, a rögtönzött kiállításon az üzem termékei­vel ismerkedtek és a dolgozók­kal beszélgettek a vb tagjai. Az üzemlátogatás után a kastély nagytermében Jakab Ferencné, az MSZMP területi bizottságának titkára elnökle­tével tanácskozott a testület. Részt vettek az értekezleten a helyi' állami és gazdasági ve­zetők is. Alacsony átlagéletkor — Ácsai telepünk egy évti­zedet ért meg és jelenleg negy­venötén dolgoznak itt — mondta bevezetőjében Zavacz- ky Lujza, a szövetkezet elnö­ke. — A környező községek­ben bedolgozói hálózatot szer­veztünk. A foglalkoztatottak 98 százaléka nő. Az átlagéletkor harmincnégy év. Közismert, hogy e korban a családterve­zés is igen nagy gondot jelent a dolgozó nőknek, ezért telep­helyünkön igen nagy a fluk­tuáció. Termékeink elsősorban gyer­mekruházati cikkek. A válto­zó szabályozók, és a rossz pia­ci körülmények ellenére az ipari szövetkezet 1981. évi termelési eredménye 39,8 mil­lió forint volt, amelyből az acsai üzem 10,8 millió forintot teljesített. Az elmúlt évi nye­reségünk 6,4 millió forint, melynek 20,6%-át az acsaiak termelték meg. A bázisévhez képest 1981-ben bérszínvona­lunkat 6,6%-kai tudtuk növel­ni saját erőből. Ez év első fe­jében bérszínvonalunk időleges növekedése 101%, árbevéte­lünk 15 millió forint volt. Műszaki fejlesztés — Az üzem jelentőségének megfelelően választott bizott­ságainkban az acsai kollégáink 20 százalékos arányban vesz­nek részt. A komolyabb szak­értelmet igénylő munkák érde­kében a VI. ötéves tervben ki­emelt feladat a szakmunkás- képzés feltételeinek megterem­tése, a Galgavölgye , Mgtsz varrodai dolgozóival együtt. — A központi üzemünket megelőzve, Ácsán ebben az év­ben 1,5 millió forint értékű be­ruházást hajtottunk végre. A célunk, hogy a szociális körül­mények mellett, a műszaki fej­lesztés is jó ütemben alakul­jon. — A termelőmunka mellett különböző rendezvények tartá­sára is nagy gondot fordít az üzem. Volt szövetkezeti ifjúsá­gi parlament. Nem ismeretlen a szocialista munkaverseny, a kommunista műszak és a tár­sadalmi munka sem a foglal­koztatottak körében, önálló KISZ-alapszervezet sajnos még nem jött létre, fiataljaink a községi KISZ-szervezet tag­jai. — Több éve húzódó gon­dunk a dolgozók helyi közle­kedésének a megoldása. Mű­szak végén ugyanis a menet­rend szerinti járatra nem fér­nek fel, ezért a szövetkezetnek 1976-ban saját autóbuszt kel­lett vásárolnia, mely jelentős többletköltséget ró a szövetke­zetre. Több esetben kértük már, eredménytelenül, hogy a Volán Vállalat teljesítse köte­lezettségét. Jó lehetőség — A jövőben a termelés eP sőrendű feladatának tekintjük a folyamatos munka feltételei­nek megteremtését. A gazdasá­gi nehézségek ellenszerét a kockázatvállalásban, a jó kö­zösségi szellemben látjuk. Gaz­dasági céljaink: az eddig elért eredmények mellett biztosítani a termelékenység folyamatos növelését, javítani a hatékony­ságot és emelni a minőségi színvonalat. — Az üzem vezetősége úgy véli, hogy a minden területen kimutatható eredmények fej­lődése ellenére is tovább kell javítani a gazdasági, politikai munkát. Még több, szélesebb körű tájékozódásra van szük­ségünk és továbbra is nagy gonclot kell fordítani a szociá­lis körülmények javítására — fejezte be tájékoztatóját Za- vaczky Lujza. — A beszámoló feletti vitá­ban szinte minden bizottsági tag elismerően szólt az ipari Dolgoznak az útjavítók A város különböző pontjain találkozhatunk a Kommunális ^s Költségvetési Üzem aszfaltútburkoló brigádjával, melynek vezetője Burai Sándor. Az ő irányításával napi 100—120 tonna anyagot dolgoznak fel. Képünkön: munkában az aszfaltterítő láda. Papp László felvetele szövetkezet munkájáról. Vé­leményüket összegezve Jakab Ferencné jogosan állapította meg, hogy az ipari szövetkezet termelési terveivel, fejlesztési céljaival és a megteremtett szociális feltételekkel a végre­hajtó bizottság elégedett. A kis üzem építő módon kapcsolódik be a közigazgatási terület gaz­dasági vérkeringésébe, sokat enyhítve ezzel az itt élő nők foglalkoztatási nehézségein. Surányi János Túra és megemlékezés Szokolyán ez már hagyomány A budapesti természetbará­tok és a budapesti turistabi­zottság emléktúrával egybekö­tött megemlékezést tartottak Szokolyán, Mányoki Adóm festőművész szobra előtt. A természetbarátok az országot járva nagyszerű lehetőséget használnak ki. Felkutatják azokat a községeket, ahová nemzetünk nagyjai valamilyen formában kötődtek, s rövid ünnepség keretében tisztelet­tel adóznak emléküknek. Arcképfestő Ilyen eseményre került sor nemrég Mányoki Ádám, a ba­rokk arcképfestészet kiemel­kedő tehetségű mestere, a szász királyi udvar arcképfes­tőjének szobra előtt. A község 1973-ban a festő születésének 300. évfordulója tiszteletére emeltette a szobrot, amely a napokban elhunyt kiváló szob­rászművész, Mikus Sándor al­kotása. A szobor a festő fiatal­kori önarcképét ábrázolja szé­les karimájú süveggel, arcá­nak jellegzetes, meleg moso­lyával. Mányoki képei közül talán legismertebb II. Rákóczi Fe­renc fejedelem danzigi . arc­képe. A Habsburg-udvarban VI. Károly császárt, a gyer­mek Mária Teréziát, s Mária Annát festette meg. A királyi Kitüntetés élenjáró fiataloknak Versenyző gárdistája Háromnapos szemlét tartottak A KISZ városi bizottsága és az Ifjú gárda parancsnoksága szeptember végén rendezte meg a pokolszigeti úttörőtá­borban a kihívásos ifjúgárdis­ta városi szemlét. A szemle cél­ja az volt, hogy az ifjúgárdisták új kiképzési évének beindítása előtt felmérjék az állomány felkészültségét, politikai tudá­sát és ifjúgárdista ismereteit. A rendezvénysorozaton Szabó Györgyi városi ifjúgár- da-parancsnok szólt a múlt év eredményeiről, az ez évi fel­adatokról, majd Hülvely Lajos megyei ifjúgárda-parancsnok köszöntötte a részt vevő fiata­lokat. Ezután kitüntette Rup­recht Lászlót a „Kiváló Ifjú­sági Vezető” megtisztelő jel­vénnyel és Szabó Györgyit a KISZ KB dicsérő oklevelével. Ezt követően kezdődött meg a három napon át tartó szem­le. Az első napon elméleti vizsga, sportversenyek színe­sítették a programot. Más­nap sor került járőrversenyre, vegyvédelmi terület elfoglalá­sára, és megtartották az alaki rajversenyeket, majd értékel­ték’ a szemlét. Az első helyezett a Gépipari Szakközépiskola ra­ja lett. A dobogó második fokára a Forte üzemi raja állhatott, mig a harmadik helyezést a „Sztáron Sándor” Gimnázium csapata érte el. Az első helye­zett csapat kupát, míg a többi ajándékutalványt kapott jutal­mul. N. P. J. kegyencnőket, hercegi családo­kat ábrázoló képei is kiemel­kedő alkotások. Rövid hazai tartózkodásának emlékei a Ráday, Podmaniczky család tagjait ábrázoló, családi kivi­telű arcképei, az ismeretlen helyen lappangó Bercsényi­portré, de sorolhatnánk még tovább is. Virágcsokor Az ünnepség a Himnusz hangjaival kezdődött. Viski Sándor, a nagyközségi közös tanács v. b. titkára megnyitó beszédében köszönetét mon­dott a természetjáróknak azért a figyelmességért, megbecsü­léséért, melynek szellemében megrendezték az emlékünnep­séget. Utána Szijj, Rezső ne­ves művészettörténész vázolta röviden a hallgatóság előtt a festő életútját, jellemét, helyét a magyarság történelmében és festészetében. Mély érzéseket megszólaltató szép gondolatai egy olyan festő életútját ele­venítették fel, aki igen fiata­lon szakadt el hazájától, de mindvégig meleg, vigyázó szív­vel viseltetett annak sorsa iránt. Elményszámba ment Kis­maros és Zebegény zeneiskolai fúvósnövendékeinek és Ki­rály Márton klarinétművész szép játéka, aki tárogatón kuruc kesergőket adott elő. A zenei élmény után a szent­endrei turistaklub és a termé­szetbarátok koszorút és virág­csokrot helyeztek el a szobor talapzatán. Sokan nem tudtak róla A Mányoki-napok évenként ti megrendezése, úgy tűnik, hagyomány lesz a falu életé­ben. A település lakói nem kis büszkeséggel vallják szülöt­tüknek a festőt, akit két olyan nagy művész, mint Kis- faludi Stróbl Zsigmond és Mi­kus Sándor is megmintázott. Egy vasúti megálló, a műve­lődési ház, a képzőművészeti alkotóműhely és az úttörőcsa­pat is Mányoki nevét vette fel. Ezért volt érthetetlen, hogy a megemlékezésen a termé­szetjárókon kívül most kevés helybeli vett részt. Mint utó­lag kiderült, sokan nem is tudtak az ünnepségről. Szórád Ágnes A múzeumi hónap hírei Előadás a váci malmokról A Váci Múzeumi Egyesület október 3-i ülésén Jakus La­jos, a penci múzeum igazga­tója előadást tartott a váci malmokról. Jakus Lajos Duna- menti vá­rosban született, maga is mol­nárcsaládból származik. Tíz évet áldozott tudományos éle­téből a váci malmok és mol­nárok történetének tanulmá­nyozására. Kutatásáról első íz­ben 1979-ben, a Pest megyei Múzeumok Igazgatósága ki­adásában megjelent Studia comitatensia hetedik köteté­ben számolt be, mely nagy visszhangot váltott ki a szak­emberek és a helytörténészek körében. A Váci Múzeumi Egyesület ülésén kutatásainak újabb eredményeiről számolt be. Kül- és belföldről több le­velet kap azóta is a még élő molnároktól, malomtulajdono­sok leszármazottjaitól, akik igy a tizenkettedik órában mentik meg a már csak gyér, szólásmondásokban fennma­Jogukkal éke, intézményesen Nemzetiség és közművelődés Eíönyvfárosok továbbképző tanfolyama Pest megye főhivatású könyvtárosainak háromnapos továbbképzése fejeződött be nemrég a váci Lőwy Sándor Ipari Szakközépiskolában. A tanfolyam hallgatóinak, a ren­dező Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár a már korábban megteremtett nem­zetiségi báziskönyvalap ke­zeléséhez kívánt elméleti és módszertani segítséget adni. Országos jelentőségű — A hazánkban élő nemze­tiségiek alkotmányos joga nemzeti kultúrájuk ápolása, anyanyelvűk használata — mondta megnyitó beszédében Gaschler Rezső, a PMKK munkatársa, a tanfolyam házi­gazdája. — Politikai, társa­dalmi és állami szerveink biz­tosítják, hogy nemzetiségi pol­gáraink e jogaikkal élhesse­nek. — Magyarország 420—430 nemzetiségi településéből meg­közelítően hetven van Pest megye területén, amelyekben délszlávok, németek és szlo­vák ajkúak élnek. Ebből kö­vetkezik, hogy a nemzetiségi politika közművelődési fel­adatainak nálunk országos je­lentősége van. — A közművelődési intéz­mények, az iskolák mellett je­lentős munkát végeznek a nemzetiségiek kulturális életé­ben. A könyvtáraknak e fel­adatok sorában az anyanyelvi irodalommal való ellátásban, az anyanyelvi olvasás lehető­ségeinek megteremtésében van igen nagy szerepük. — A Pest megyei Művelődé­si Központ és Könyvtár — báziskönyvtár — az elmúlt évtized alatt kilenc délszláv, huszonöt német és huszonnyolc szlovák letétet helyezett ki a nemzetiségi településekre. A megnyitó után Vérségi Györgytől, az Állami Gorkij könyvtár igazgatóhelyettesétől hallhattak ejőadást a résztve­vők a nemzetiségi politika időszerű kérdéseiről. A nem­zetiségi könyvtárügy helyzeté­ről és aktuális problémáiról beszélt Baloghné Milankov Anna, az ÁGK osztályvezetője, majd a PMKK és a HNF kö­zösen kiírt megyei nemzeti­ségi olvasónapló-pályázatot ismertette Sipos Árpád, a HNF Pest megyei Bizottságá­nak titkárhelyettese. Időszerű kérdések Az első országos kezdemé­nyezés az általános iskolák felső tagozatosainak részére készült. A pályázat összeállítói gondosan ügyeltek arra, hogy a résztvevő csak a környeze­tének bevonásával tudja kitöl­teni a pályaművet. Ezáltal megismeri az adott település nemzetiségi múltját, irodal­mát, kultúráját. A pedagógusok, könyvtáro­sok és közművelődési dolgozók együttműködésének lehetősé­geit ismertette a nemzetiségiek anyanyelvi kultúrájának ki- fejlesztésében Urosevics Da­niié, a KMK főmunkatársa. E napirendi pontra pedagógusok és közművelődési szakembe­rek is kaptak meghívót. Több, mint hetvenen Élénk érdeklődéssel hallgat­ták a könyvtárosok a nemze­tiségi könyvek decentralizált beszerzésének megyei tapasz­talatait, amelyről Gaschler Re­zső, a PMKK munkatársa szá­molt be. Valamennyi előadás konzul­tációval kapcsolódott össze. A főhivatású könyvtárosok szá­mára a bentlakást és az étke­zést a Sztáron Sándor Gim­názium kollégiuma biztosítot­ta. A tanfolyamzáró összegzé­sében Békés György, a megyei könyvtár igazgatója elmondta hogy a meghívott könyvtáro­sok közül csaknem teljes lét­számban, harmincötén vettek részt a továbbképzésen. A meghívott pedagógusok közül több, mint hetvenen éltek a tanfolyami lehetőséggel. A to­vábbképzés hasznosnak bizo­nyult, a jelenlevők élénken ér­deklődtek a témakörök iránt, nyíltan szóltak gondjaikról és alkottak véleményt. S. J. radt szakkifejezéseket, törté­neteket. Az első hajómalom Vácott már a tizenhatodik század ele­jén megjelent, - 1546-ban már kilenc őrölt a Duna vizén. A tizenötéves háborúban meg­szűntek, hogy utána ismét meg­jelenjenek, de az ország tö­röktől való felszabadulása után, még 1715-ben is csak egy hajómalomról tudunk. A ti­zennyolcadik században roha­mosan szaporodni kezdtek, a múlt században már öt sor­ban negyven hajómalom őröl­te a környék búzáját. A mes­terek között még ma is is­mert nevekkel találkozhatunk, mint például Kurdi, Hevér, Csereklye, stb. Jakus Lajos maketten mu­tatta be a malmok műszaki felszerelését, működését, be­szélt a tulajdonosokról, a gaz­dákról, a legények vándorlá­sairól, a remeklésről, az atya­mesterről, akinek kötelessége volt a vándorlegénynek szál­lást és munkát adni. Szólt tár­sadalmi életükről, hazafias megmozdulásaikról, a szegé­nyek támogatásáról, a meste­rek feleségeiről, akik sütötték a nevezetes váci cipót, és de­reglyéken, vagy „hetihajókon” Aitték azt a pesti piacra. Jakus Lajos tovább folytat­ja kutatásait. Reméljük, an­nak eredményeiről hamarosan nyomtatásban is olvashatunk. Mészáros Gyula A szűkebb hazáról Vetélkedő Vác története címmel ren­deznek városismereti vetélke­dőt Vácott, a Madách Imre Művelődési Központban, ok­tóber 24-én. A vetélkedőn résztvevő 6 csapatnak Ilon Gábor, a Vak Bottyán Mú­zeum munkatársa tesz fel kér­déseket városunk múltjáról, jelenéről. Országos konferencia A város vendégei Október 16-án és 17-én a Művelődési Minisztérium, a Népművelési Intézet, a ma­gyarországi délszlávok, néme­tek, románok és szlovákok de­mokratikus szövetségei Vácott rendezik az I. Országos nem­zetiségi közművelődési konfe­renciát. Elnöke dr. Hanga Má­ria művelődési miniszterhe­lyettes. Weisz György, Vác város tanácselnöke köszönti a megjelenteket, majd plenáris ülések és szekcióülések köve­tik egymást. A vendégek tisz­teletére a Fáklya Nemzetiségi Táncegyüttes ad műsort a Madách Imre Művelődési Központ nagytermében. , . ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom