Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-01 / 230. szám

1982. OKTOBER 1., PÉNTEK "xMiap A közrend és n közbiztonság A törvényesség a városkáé A törvények betartása, a közrend és a közbiztonság fo­kozása, az állampolgári jogok és kötelezettségok érvényesí­tése szerepelt a legutóbbi ta­nácsülés napirendjén, dr. Birksteiner Alfréd, városi-já­rási vezető ügyész tájékozta­tója alapján. A társadalmi tulajdon A beszámoló egyrészt a bűnüldözéssel, másrészt az általános felügyeleti tevé­kenység helyi tapasztalataival foglalkozott. Egyik alapvető megállapí­tás, hogy a társadalmi tulaj­don elleni bűncsélekménye- ket elősegítő okok nem csök­kennek. Közrejátszik ebben a felületes és szakszerűtlen el­lenőrzés, a felettes szerv uta­sításainak mellőzése, a fegyel­mezetlenség, a hanyagság, az ittasság. Előfordul, hogy azok is részt vesznek a törvényte­lenségek elkövetésében, akik- nek* kötelessége lenne az el­lenőrzés. Dunakeszin tavaly összesen 303, idén első félévben pedig 111 közvádas bűncselekmény volt. Néhány jellemző adat; első félévben a társadalmi tu­lajdonban okozott kár összege 119 ezer forint (34 esetből adódott), a megtérülés aránya 10,1 százalék. Személyek ja­vai ellen 43 bűntettet követ­tek el. Tíz erőszakos és ga­rázda jellegű eset történt a városban. Idén, az első hat hónapban 15 közlekedési bűncselekmény volt. Sajnálatos dolog, hogy a szigorú és következetes fele­lősségre vonás ellenére is év­ről évre több az ittasan köz­lekedő gépkocsivezető. Az utóbbi években a nyo­mozások, eljárások 74 százalé­kát sikerült egy hónapon be­lül befejezni. Közlekedés közben Legfontosabb törekvés to­vábbra is a tulajdon elleni és a közlekedés közben előfordu­ló törvénytelenségek megelő­zése, valamint a társadalomra rendkívül veszélyes, erősza­kos, garázda bűncselekmények felszámolása. Az ügyészi beszámoló má­sik része az általános törvé­nyességi felügyelet tapaszta­lataival foglalkozott. Az állami és állampolgári fegyelem megszilárdításá­ban a hatóságok eljárásainak nagy szerepük van. A város­ban tavaly tartott tíz vizsgá­lat közül ezért hat foglalko­zott a tanácsi szakigazgatási szervek tevékenységével. Az a tapasztalat, hogy egyre in­kább eleget tesznek a jogrend biztosítását jelentő kötelezett­ségüknek. A testületi üléseken hozott határozatok, a megtett intézkedések törvényesek. Fegyelem és felelősség Az ügyészi feladatok közé tartozik az üzemek és intéz­mények munkaügyi döntőbi­zottságainál folytatott gyakor­lat figyelemmel kísérése, va­lamint annak elősegítése, hogy törvényesek legyenek a határozatok. A közelmúltban a Dunakeszi Konzervgyárban vizsgálták a fegyelmi és a munkaügyi döntőbizottságok munkáját. A Hűtőipari Válla­latnál foglalkoztak a társa­dalmi tulajdonban keletkezett károk megtérítésével, az Ala- gi Állami Gazdaságban pedig a munkavédelmi szabályok betartásával. Az ügyészi vizs­gálatok megállapításaival az érdekelt üzemekben minde­nütt egyetértettek. A tanácsülés megállapította, hogy az általános felügyeleti tevékenység elősegítette az állami és állampolgári fegye­lem megszilárdítását, növelte az államigazgatási és a gaz­dálkodó egységek felelősségét a törvényesség betartásában. Művészeti napok Nemes hagyománnyá vált Tizenharmadik alkalommal rendezik meg a Dunakeszi mű­vészeti napokat. Kezdetben az amatőr színjátszó mozgalom köré építették a kéthetes ren­dezvénysort, és a kísérlet olyan sikeresnek bizonyult, hegy azonnal felvetődött a gondo­lat, folytatni kellene, hagyo­mánnyá szélesíteni és állandó programként beilleszteni Du­nakeszi kulturális életébe. „Virágok és kígyók közt" — Lesz-e új, valami más, ami eddig nem szerepelt a rendezvényeken — kérdeztem Garaimszegi Zsuzsanna közmű­velődési felügyelőtől. — Igen. Évek óta vitatko­zunk azon, kell-e, hozzunk-e (Budapest közelsége kérdője­lezte meg mind ez ideig az ötletet), színházi előadást a városba. Most a vita eldőlt. Az idei művészeti napok ke­retében Jerome Kilty: Ked­ves hazug című kétrészes játé­kát láthatja a közönség, Tolnai Klárival és Mensafjs László­val. Virágok és kígyók közt címmel pedig Pécsi Ildikónak lesz előadóestje. Idén a KISZ- bizottság is hathatósan be­kapcsolódott az előzetes mun­kába, programkialakításba. Az ő rendezésükben — ez is idén először —, Művészet és ifjú­ság címmel amatőr előadók Társadalmi munkában Parképítés a lakótelepen A gyerekek birtokukba vették az uj játszószereket Májusban jelent meg az el­ső felhívás, és azóta sok csa­lád, üzem, intézmény ajánlot­ta fel közreműködését a park­építésnél. A vállalkozást tett követte, és a segítőkész em­berek eddig ezer óra társadal­mi munkát végeztek a lakóte­lepi óvoda, az iskola és a Ba­rátság úti szalagház közötti te­rületen. A legkisebbeknek sok örö­möt szerző játszópark nagy­részt elkészült, most a serdü­lők számára tervezett KRESZ- park tereprendezése folyik. Várják a további lelkes köz­reműködőket, segítőket. (versmondók, énekesek, hang­szerjátékosok), mutatkoznak be. Ezt egy kicsit felmérésnek is, toborzónak is szánjuk a városban működő öntevékeny művészeti együttesek utánpót­lásának megoldására. — És mélyek a hagyomá­nyok? Övék az oroszlánrész — Elsősorban az üzemekbe kihelyezett műsorok. így pél­dául a Mechanikai Laborató­rium brigádklubjában idén a Musica Humana kamarazene- kar ad hangversenyt. A Ko­dály centenáriumra emlékez­ve, zömmel Kodály-műveket szólaltatnak meg. A Konzerv­gyárban helytörténeti vetélke­dő és kiállítás lesz a gyere­kek által gyűjtött dunakeszi tárgyi emlékekből. Sajnos egyelőre nincs állandó , helye az anyagnak. A művészeti napok október 25-től november 7-ig tartanak. Az idén nagyon körültekintő propagandamunka előzi meg. A város minden pontjára pla­kátok kerülnek a teljes mű­sorral, azonkívül lesznek kü­lön kis plakátok egy-egy ren­dezvényről. Hétezer darab szó­rólapot visznek szét a házak­ba, az iskolás gyerekek segít­ségével, és műsorfüzetet nyom­tatnak ezer példányban. A művelődési központ dolgozói — övék az oroszlánrész! — ren­geteg munkát, energiát fektet­nek évről évre ebbe a rendez­vénysorozatba. — Reméljük, idén még több érdeklődője lesz a programok­nak. Az lenne az igazi — ne­vetett Garamszegi Zsuzsanna —, ha minden egyes előadást megostromolnának a dunake- sziek! JKESZI íiian A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Jövőre működik Crossbar-telefonközpont A gyorsan fejlődő város egyik égető gondja az, hogy túlzsúfolt a telefonhálózat, és további vonalak bekapcsolásá­ra a jelenlegi rendszerben nincs lehetőség. Most megállapodás jött lét­re Dunakeszi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága, vala­mint a Budapestvidéki Posta- igazgatóság között, hogy a szükséges pénzügyi fedezet biztosításával a települést be­kapcsolják a crossbar-rend­szerbe. A posta 12,7 millió fo­rintot fordít a kivitelezésre. A városban működő gyárak és intézmények készüléken­ként 70 ezer, összesen 4,2 mil­lió forinttal, a tanács pedig to­vábbi 3,5 millió forinttal járul hozzá a költségekhez. A tervek szerint 1983-ban üzembe helyezik a crossbar­rendszerű konténerbe szerelt telefonközpontot, amely ezer állomás létesítésére alkalmas és átveszi a város ÁTZ 600-as típusú központjának a szere­pét. A igények kielégítése a vá­rosi tanács által összeállított névjegyzék alapján történik. Közéleti nevelés Háromezer úttörő Az idei tanévben több mint háromezer hat-tizennégy éves fiú és lány kezdte meg a tanu­lást Dunakeszi általános isko­láiban. A városban a mozgalmi munka szerves része az isko­lai életnek. Az úttörőcsapatok eltérő feltételek között dolgoz­nak, mégis sok közös feladatot oldanak meg. A szülők, a pedagógusok, a felnőtt társadalom felelősség­gel segíti a gyerekek közéleti nevelését. Legutóbb a városi pártbizottság előtt tartott be­számolót az úttörőelnökség a csapatok munkájáról és prog­ramjáról. A Tudományos-technikai út­törőszemle városi fordulójának kétszáz résztvevője volt, ami önmagában is nagyon szép eredmény. A matematikával és a természetkutatással foglal­kozó gyerekek országos vetél­kedőre jutottak el, és hasonló sikerek születtek a képzőmű­vészeti versenyeken is. A városban hatvanöt szak­kör szolgálja a tehetséggondo­zást, és nyújt lehetőséget a szabad idő kellemes, hasznos eltöltésére. A mozgalom irányítói arra törekednek, hogy mind na­gyobb szerepet kapjon az ön- tevékenység, az aktivitás ki­bontakoztatása. Az idei mun­katervben szerepel az úttörő­gárda erősítése, és a termé­szetjárás szervezett lehetősé­geinek megteremtése. Érdekes, tanulságos prog­ramnak ígérkezik a helytörté­neti vetélkedő, melyet az úttö­rőelnökség a Hazafias Nép­front városi bizottságával kö­zösen rendez. A több műszakos tanítás egy­re kevesebb lehetőséget hagy arra, hogy az iskolában tudja­nak úttörőfoglalkozásokat tartani, ezért a csapatok igye­keznek erősíteni kapcsolatai­kat az üzemekkel. Az ötnapos tanítás, a megnö­vekedett szabad idő különösen fontossá teszi, hogy jól szerve­zett, érdekes programok között válogassanak a gyereke, és eb­ben a szülők sok segítséget nyújthatnak. Az új határozatok értelmé­ben a csapatok a nyolcadik osztályosokat négy-öt foglalko­záson készítik fel arra, hogy mozgalmi tevékenységüket a KISZ-ben folytassák. Ebben a politikai munkában is számí­tanak a felnőttek közreműkö­désére. A kerítés Rendszerint díszesek és szé­pek az új kerítések. A háztu­lajdonos fantáziáját, ügyessé­gét és szorgalmát is dicséri, ahogy alakítják, mázolják mi­nél tetszetősebbre a vasszerke­zeteket, melyek elválasztják egyik telket a másiktól. De hol a határ? A telek­könyv rögzíti, ám annyira pontosan mégsem, ahogy so­kan szeretnék. Évekig tartó, olykor nem is akármilyen üt­közetek dúlnak néhány centis földcsíkért, amelyre pedig nem is ültettek semmit. A viták persze hangosan folynak, olykor tanúk előtt, máskor meg négyszemközt. Ingerült megjegyzések röpköd­nek, melyekről azután jegyző­könyv is készül, mint ahogy peres ügyekben szokás. Hely­színi vizsgálatok történnek, majd beidézik és meghallgat­ják a tanúkat. Elgondolkodtató a követke­ző eset: egy idős asszony blr- tokháborítási pert indított a szomszédja ellen, aki — sze­rinte — öt centivel távolabb építette az új kerítést, mint ahogy jogosan megilletné. És ráadásul még földet is „elka­part” közben, amivel a néni kertje állítólag alacsonyabb lett, mint azelőtt volt. A szomszéd szerint egy be­tonoszlop csücskénél volt ere­detileg a határ, és ott is ma­radt. Nem történt semmi mél­tánytalanság. Egy ügy a sok közül, ami­nek nincs nyertese, mert az elvesztegetett energia nem le­het arányban azzal a nyereség­gel, amit egy ötcentis földcsík birtoklása jelent. A kerítés már áll, és lebon­tására nyilván nem kerül sor. Az építésénél felhasznált anyag több ezer forintba ke­rült, ami meg a munkát illeti, nehéz lenne összeszámlálni a végigdolgozott órákat. Egy ügy azok közül, melyek birtokháborítás címén nap mint nap zajlanak. Szomszé­dok, barátok, ismerősök, roko­nok tanúskodnak, és hivatalos ügyintézők fáradoznak az in­dulatok csillapításán. Közben pedig újabb szép, díszes kerítések emelkednek sok munkával, fáradsággal^ — és a szomszédok remélhetőleg több belátással lesznek egy­más iránt. Nagy siker volt Jön a Halálos tavasz Filmtörténeti érdekességnek ígérkezik a József Attila Film­színház új sorozata, melynek keretében kiemelkedően sike­res régi filmekoől adnak ösz- szeállítást. Az előadásokat két­hetenként tartják, mindig szer­dán este fél nyolc órai kez­dettel. Az első vetítés október 13-án lesz, amikor a Halálos tavasz című, 1939-ben készült magyar filmet mutatják be. (Főszerep­ben Karády Katalin és Jávor Pál.) A sorozatban szereplő to­vábbi filmek: Help (angol), A lepkegyűjtő (amerikai—an­gol), Egy éjszaka Casablancá­ban (amerikai), Bonnie és Clyde (amerikai), Iszonyat (an­gol), Dekameron (olasz). A jegyeket a József Attila Filmszínházban kéthetes elő­vétellel árusítják. Veszély ezt efett gyerekek Az alkohol játssza a főszerepet — Egyedül kicsit nehéz. Ha nem lenne mellettem egy jól kiépített, lelkes aktívahálózat (pedagógusok, az üzemekben ifjúságvédelmi felelősök) azon­kívül a társadalmi pártfogók, képtelenség volna megfelelni valamennyi követelménynek, ami a munkakörömmel jár. Dr. Deákné dr. Bohus Erzsé­bet gyámügyi főelőadóval be­szélgetünk. A szerteágazó té­makörből, talán a legfonto­sabbat, a veszélyeztetett gye­rekek gondját, problémáját emeltük ki. Valahol megreked — Van húsz család, mintegy 50 gyerek, ahol anyagi veszé­lyeztetettség áll fenn. Persze, a segítés, a törődés módja ezek esetében a pénzbeli juttatás. 1974 óta lehetőségünk van rá, hogy az önhibájukon kívül rossz körülmények közt élők­nek (például rokkantság, hosz- szantartó betegség stb.) rend­szeres havonkénti segélyeket adjunk. Ez az összeg 400 fo-1 rinttól 900 forintig terjedhet, ugyanakkor természetbeni jut­tatásokban is részesülnek, évente kétszer tetőtől talpig felöltöztetjük a gyerekeket. A munka nehezét a környe­zeti veszélyeztetettségben élő gyerekek adják. — Sajnos majd minden eset­ben az alkohol játssza a fő­szerepet. És ami a legelszo- morítóbb, nemcsak az apák, hanem az anyák közül is egy­re többen isznak. Hét éve, amióta ezen a területen dolgo­zom, nem tudtam elérni, hogy a családra veszélyes szülő el­vonókúrára kerüljön. Az én lehetőségem ugyanis csak any- nyi, hogy az illetékes szervek­hez megküldöm a környezet- tanulmány alapján a vélemé­nyezést, javaslatot. És ennél tovább az ügyek — pedig volt jó néhány — nem is igen ju­tottak. Pedig véleményem sze­rint éppen nem a gyerekeket kellene a környezetből ki­emelni és állami gondozásba adni. Én a legutolsó eszköznek tartom az ilyen megoldást. Ta­pasztalatom szerint a család­ból való kiszakítottság olyan helyzetet teremt, hogy amikor a gyerek kikerül az életbe, azt sem tudja, hol van, mit csi­náljon. — Sok a környezeti veszé­lyeztetettségben élő gyerek? — Most harmincán vannak szüleikkel, negyvenen pedig állami gondozásban. i — Hogyan védik, óvják, az otthon élő gyerekeket? Életben maradt — Mindegyikük mellé társa­dalmi pártfogót rendelünk, aki állandó kapcsolatot tart velük, figyeli a család életét és ha erélyesebb beavatkozásra van szükség, azonnal jelenti. Dr. Bohus Erzsébet elmond­ta, hogy most is van egy na­gyon nehéz esetük. Az anya idegbeteg, az apa elhagyta a családot. A tizennégy éves kis­lány öngyilkosságot kísérelt meg, szerencsére életben ma­radt. Igen, de a kórházból fel­hívták a gyámügyi osztályt és közölték, sem otthon, sem in­tézetben nem ajánlatos a gye­reket elhelyezni, olyan állapot­ban van. De akkor mit lehet csinálni? Végül úgy döntöttek, mégis hazahozzák a kislányt és egyik tanárnője — akihez mini­dig is kötődött — foglalkozik vele. vigyáz rá, jövőre pedig megpróbálják más városba beiskolázni és ott kollégium­ban elhelyezni. — Sajnos óriási dolgokat nem tudunk produkálni. Fele­lőtlen, alkoholista szülőkkel, sokszor embertelenné züllött családi környezettel szemben keveset tehetünk. Sok-sok ku­darc éri az embert, mint né­hány éve is. A szülők ittas ál­lapotban agyonverték az öreg nagyanyát. Büntetésük letölté­se után — a börtönben alko- holelvonón vettek részt — kö­nyörögve jöttek hozzám, hogy a közben állami gondozásba adott gyermekeiket kapják vissza. Sajnos bíztam bennük. A gyerekek hazakerültek, de pár hónap múlva minden kez­dődött elölről, ivás. verekedés. A gyerekek újra bekerültek az intézetbe. A fogadkozások ellenére — A hét év alatt amióta itt dolgozik, romlott vagy javult a helyzet? — Számbelileg emelkedett a veszélyeztetett gyerekek szá­ma, de közben a város is nőtt, így ha az összképet nézzük, tulajdonképpen nem olyan rossz a helyzet. Persze, mit kí­vánhatna a gyámügyes, ha nem azt. bárcsak egyáltalán ne len­ne sz’^scg a munkájára. Az oldalt írta: S. Horváth Klára és Gál Judit Fotó: Barcza Zsolt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom